Európai szakemberek szerint az üvegszálas hálózatok tekintetében nyugati szomszédunk komolyan hátrányba kerülhet Csehországgal, Szlovéniával és hazánkkal szemben.

Hirdetés

Az ITnT nevű osztrák szakmai konferencián kiderült: egyre több ország vált át az új technológiára, köztük vannak olyan államok is, akikről senki sem tételezte fel ezt a fejlődést. Az optikai hálózatok számának és hosszának tekintetében vezető európai országok közé tartozik Hollandia, Svédország és Norvégia, azonban egyre jobban felzárkózik hozzájuk többek között Csehország, Szlovénia és Magyarország is.

Ausztria, amely az 1990-es évek végén még a szélesávú internethozzéférések számát tekintve az éllovasok közé számított, mostanra csak a tizenegyedik és egyelőre nincs reménye a javításra. Joeri M. van Bogaert, az Európai "Üvegszálas Kábelt az Otthonokba" Tanács (FTTH Council Europe) nevű szakmai szervezet elnöke kijelentette: Ausztria könnyen elveszítheti Kelet-Európa kapujának szerepét. A szakember szerint ugyanis Prágában, Ljubljanában és Budapesten jóval előrébb tartanak egy úgynevezett Metropolitan Fiber Network kiépítésében, mint Bécsben. Ennek oka, hogy a kelet-európai államokban a telekommunikációs fejlesztések területén néhány lépcsőfokot egyszerűen átugrottak.

"Ausztriában nincsenek konkrét stratégiák arra vonatkozóan, hogy miként lehetne valódi szélessávú hálózatokat létrehozni. Továbbra is az a legnagyobb problémánk, hogy amíg 384 kbps már szélessávnak számít, addig senkinek sem érdeke nagyobb adattovábbításra képes rendszerek létrehozása. Elszomorító mindez, ha figyelembe vesszük, hogy a távközlési világ forradalma előtt állunk, ahol a 100 Mbps-os sebesség csak a kezdet és hamar kevéssé válhat" - reagált van Bogaert szavaira Karl Bauer, a gmündi Leoni Fiber Optics igazgatója, aki mellesleg az osztrák informatikai és távközlési fejlesztési csoport tagja is.

"A régi technológiákhoz való ragaszkodás azért is érthetetlen, mert ha csak az anyagárakat vesszük figyelembe, az optikai kábel kevesebbe kerül, mint a hagyományos rézkábelek" - tette hozzá Peter Grotz, a Laser 2000 nevű cég képviselője. A probléma egyébként nem csak Ausztriában, de Németországban is jól megfigyelhető. A tőzsdén jegyzett távközlési konszernek kénytelenek a rövid távú költségvetési egyensúlyi korlátaikat figyelembe venni, amelyek szinte lehetetlenné teszik a hosszú távú beruházásokat, például az optikai hálózatok kiépítését.