Az Európai Unió szakértői között nincs vita abban, hogy világjárvány kitörése fenyeget - a kérdés csupán az, hogy mikor. Az évszázadonként 3-4 alkalommal, utoljára 1968-ban előfordult járvány ma több halálos áldozatot szedne, hacsak nem fokozzák az egészségügyi felkészülést.

Hirdetés

Az emberiség története egyszersmind a járványok története is. Ezek a lakosságot tizedelő fertőző betegségek alaposan befolyásolták a történelmet - eldöntve akár csaták, szabadságharcok végkimenetelét. Az orvostudomány fejlődésével egyre ismertebbé váltak a kórokozók tulajdonságai, a terjedésük sajátosságai, feltérképezték a megelőzés, a kezelés módszereit és ma már úrrá tudnak lenni a nagy járványokon. Vannak ugyan még makacs kórokozók, higiénésen elmaradott területek, új kórokozók, ezért cseppet sem lankadhat a figyelem. Mindezek ellenére ki lehet jelenteni: általában csökken a fertőző betegségek jelentősége, a halálozásban betöltött szerepe - állítja Bujdosó László, a nemzeti pandémiabizottság elnöke.

A korábbi országos tiszti főorvos rámutatott: évezredes történelmével, a mai napig évről évre megjelenő járványaival, évszázadonként két-három, az egész emberiséget érintő világjárványaival az influenza vírusa dacol a tudománnyal. A kórokozók alkalmazkodnak, folyamatosan változnak, vagyis mindent megtesznek a fennmaradásuk érdekében.

Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a vírus az élő szervezeten kívül nem mutat életjelenséget, nem képes szaporodni. Fennmaradásához tehát élő, osztódó sejtekre van szüksége, amelyekben sokszorosítja, újratermelteti magát. Be kell jutnia, a saját előállítására kell áthangolni a gazdasejt kapacitását, majd kijutva új, fogékony szervezetbe kerülve cirkulálni, örökösen fenntartva magát úgy, hogy mindeközben sokáig ellenáll a gazda összes védelmi mechanizmusának. Ez a vírus mindezen eszköznek birtokában van, egyik legnagyobb fegyvere a változékonyság. A kismértékű változások megállás nélkül zajlanak benne, talán a sodródás a legjobb kifejezés arra, ami történik és aminek következményeként a szezonális járványok sanyargathatják az embereket.

A nagyobb, ugrásszerű változások olyan új influenzavírust eredményeznek, amellyel az emberiség még nem találkozott, nem alakult ki vele szemben védettség, gyorsan elterjedhet és több kontinensen - vagy az egész világon akár - emberek milliárdjait betegítheti meg, több millió, akár tízmillió halálesetet is okozva. Az új vírus úgy jöhet létre, hogy az alapvetően madarak közt cirkuláló, de már az emlősökhöz is adaptálódott madárinfluenza-vírus (a közismert H5N1) egy emlős sejtjeiben összetalálkozik egy szezonális járványt okozni képes humáninfluenza-vírussal. A találkozás során úgy kombinálódnak a gének és az általuk kódolt tulajdonságok, hogy az eredmény egy, az emberek között járványosan, influenza formájában terjedő új kórokozó - magyarázza a szakértő.

A pandémia (világjárvány) valódi katasztrófa, amikor nagyon sok a beteg, sok a szövődmény, ugrásszerűen megnő a gyógyszerfogyasztás, az egészségügyi ellátás kapacitásai kimerülnek és az ellátás költségei is égbe szöknek. Ugyanakkor jelentősen csökken a termelés, az idegenforgalom és közlekedés, bezárnak az iskolák, nehezebbé válik a társadalom működése. A vírus néhány hónap alatt végigszáguldhat a világon, elérhet mindent és mindenkit. Amikor elindul, már késő lehet kezdeni a felkészülést, a vírus tulajdonságainak vizsgálatát. Bujdosó László úgy fogalmazott: "a vírussal együtt indulva vesztésre vagyunk ítélve". Előre kell tehát készülni egy esetleges világjárványra.

A Lancet tudományos szaklap két évvel ezelőtti publikációja szerint az 1918-1920 közötti spanyolnáthajárványnak ma háromszor annyi, 60 millió áldozata lenne, az Európai Unió országaiban 1,1 millióval (Magyarországon csaknem 40 ezerrel) többen halnának bele a járványba. A tanulmány szerint egy esetleges világjárványra való felkészülés tekintetében igencsak nagyok az eltérések az egyes tagállamok között. Noha ma már minden EU-s országnak van pandémiás terve, de - mint Jakab Zsuzsa, az EU Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központjának igazgatója elmondta - csak minden második tagállamban végeznek pandémiás gyakorlatot.

Első ízben 2005-ben az Európai Bizottság vezetésével tesztelték a tagországok felkészültségét. A 25 tagállamban egyszerre kaptak értesítést az egészségügyi hatóságok a járvány veszélyéről. A részletes forgatókönyv szerint a helyzet óráról órára súlyosbodott, vagyis azonnal intézkedni kellett. A gyakorlat során - egyebek mellett - arra kerestek választ, hogy vajon milyen fokú a tagállamok felkészültsége, mi történne, ha valóban kitörne a madárinfluenzának az emberről emberre terjedő változata. A gyakorlat vezetői arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak, beindul-e a gépezet és sikerül-e gondoskodni a hatóanyagok eljuttatásáról, megvannak-e a kommunikációs csatornák a lakosság kellő tájékoztatására.


A járványszimulációban nem az adott ország egészségügyi gépezetét akarták próbára tenni, csupán az irányítói struktúrát, vagyis azt, milyen reakciót váltana ki az EU járványügyi központjából érkező hír. Noha Brüsszelben elégedettek voltak az általános helyzettel, a próba kiértékelése után több javaslatot is megfogalmaztak az illetékesek. Mindenekelőtt a kommunikáció terén tartották fontosnak a változtatásokat. Az Európai Bizottságnak az esetek regisztrálására szolgáló figyelmeztető számítógépes rendszerét egyfajta válságkezelő központnak nézték a tagállamok, és ezért pillanatok alatt túlterheltté vált. Az is kiderült, hogy a nemzeti felkészülési tervek kevéssé alkalmasak nemzetközi koordinációra, egyszerűen nem számolnak a járvány nemzetközi jellegével.

Javaslatuk szerint több figyelmet kell a tagországoknak az olyan közérdekű információk közzétételére fordítani, mint például a vírus szaporodását gátló anyagok és a vakcinák elérhetősége, az utazási korlátozások, esetleges határzárok és karanténok felállítása. Tanulság volt az is, hogy a jövőben több helyi, nemzeti és nemzetközi gyakorlatra van szükség. A gyakorlat megmutatta azt is, hogy általában nem személyzetben vagy infrastruktúrában van hiány, hanem a megfelelő gyógyszerben és ennek utánpótlásában.

Jakab Zsuzsa szerint az EU bajban lesz az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ajánlásának teljesítésével is, miszerint 2010-ig a legnagyobb kockázatnak kitett lakossági csoport, vagyis az idősek legalább 75 százaléka kapjon influenza elleni oltást. Hét-nyolc tagország még arra sem képes, hogy gondoskodjon az érintettek beazonosításáról, ami nyilvánvalóan előfeltétel. Elgondolkodtató volt az a reakció is, ahogy a tagországok viselkedtek a madárinfluenza európai megjelenésének valós hírére. Több országban pánik tört ki, megindult az oltóanyagok fölvásárlása - holott az akkor szükségtelen volt. Ráadásul azonnal hiány keletkezett, tehát ahol esetleg szükség lehetett volna rá, ott nem tudtak hozzájutni, mert egyes országok évekre előre lekötötték a cégek termelési kapacitását. Ezen a téren azóta sem sikerült javulást elérni.

A madárinfluenza elleni oltóanyag világtermelésének fele az uniós országokban van, ez a mennyiség a lakosság átlagosan 16,5 százalékának elegendő - más kérdés, hogy a szórás igen nagy a tagállamok között: 0 és 50 százalék közötti. Ugyancsak lehangoló, hogy minden brüsszeli erőfeszítés ellenére nem sikerült létrehozni egy közösségi stratégiai készletet. Részben azért, mert a tagországok nem támogatták a brüsszeli kezdeményezést, másrészt azért, mert az EB nem is tehetett ennél többet: ezen a területen nincs kompetenciája, tehát legfeljebb javasolhat.

Érdekes tény, hogy míg Délkelet-Ázsiában sikerült regionális készletet kialakítani, Európában csupán a WHO rendelkezik antivirális gyógyszerkészlettel. Brüsszelben azt is kifogásolták, hogy a tagállamok nem fordítanak kellő figyelmet a kutatásra, a laboratóriumi kapacitásra. Az új vírustörzsek azonosítása és a védekezési tervek előkészülete nem nélkülözheti a kutatói bázist. Az EB szerint nem is annyira a laboratóriumok számával, inkább az ott folyó munka színvonalával van a baj. A kutatásra fordított évi 44 millió euró közösségi támogatás ugyanis nem elegendő a feladatok maradéktalan végrehajtására.


Magyarország az elsők között kezdte meg a felkészülést és vette számba a rendelkezésre álló eszközöket, kormányszintre emelve a tervezés irányítását. A magyarországi védekezés legfontosabb alapeleme a védőoltás. A világ élvonalában állunk azon a téren, miszerint vad vírusból is hatékony oltóanyagot tudunk előállítani. A hazai üzemben gyorsan, nagy mennyiségben tudnak hatékony oltóanyagot előállítani, jelenleg harmad-negyed annyi idő alatt, mint a világban átlagosan. A bizottság elnöke szerint azonban továbbra is kérdés, hogy lesz-e majd néhány hónapunk arra, hogy hozzájussanak a vakcinagyártók a vad vírushoz, majd megkezdődjön a lakosság tömeges beoltása és még 10 nap, hogy a védettség kialakuljon. Bujdosó László szerint nem biztos, ezért - mint mondta - kell, hogy legyen a tarsolyunkban más védekezési módszer is.

Már ma is jelentős készletek állnak rendelkezésre úgynevezett preventív gyógyszerekből. Szükség lehet még a készletek kiegészítésére, a vírus gyógyszerérzékenységének változása miatt esetleg más hatóanyagú készítmények beszerzésére. A két fő védelmi eszköz mellett több egyéb módszer is segítségül szolgálhat. Ezek között említette a különféle maszkokat, amelyek csökkenthetik a cseppfertőzés útján bejutó vírusok számát, valamint a korlátozó intézkedéseket. Ez utóbbiba sorolta a határvédelmet, a tömegrendezvények tiltását, iskolai szünet elrendelését és a lázas betegek repülőtereken, pályaudvarokon való kiszűrését. Mindemellett igen fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása, az egészségügy felkészítése a védőnőktől a háziorvoson, gyógyszerészen át a kórházakig.

Az elnök megjegyezte: a különböző módszereket előre tervezetten, koordináltan alkalmazva sem biztos, hogy eredményes lehet a védekezés, ha nem gondolunk a legkülönfélébb - a lakosság ellátásában is közreműködő - cégek, üzemek működőképességéről: az energia- és üzemanyag-ellátásban ugyanúgy, mint az élelmiszer-előállításban, közlekedésben, személyszállításban vagy a szolgáltatói szférában. Fontos, hogy ők is elkészítsék saját terveiket, amelyekben kitérnek a felkészülés és védelem eszközeire, akár saját készletek tárolására is. Ha pedig mindent megtettünk, valamelyest nyugodtabban várhatjuk a pandémiát - tette hozzá Bujdosó László.

Egyes számítások szerint akár 3-8 ezer halálesetet is okozhat, ha Magyarországot elérné a madárinfluenza-járvány. A gazdaság teljesítőképessége is rohamosan zuhanna néhány hét leforgása alatt, akár 4-8 százalékkal csökkenne a hazai GDP. A szokásosnál 26 ezerrel többen kerülnének kórházba és a háziorvosi vizitek száma hirtelen akár a kétmilliót is elérné. A gazdasági vonatkozásokkal - csökkenő termelés, kereskedelem és az idegenforgalom megtorpanása - együtt akár 4,5-8 százalékos GDP-csökkenés is bekövetkezhet. A modellek alapján a járvány a kialakulástól számított 3-6 hónapon belül érné el Magyarországot, három hullámban érkezne, egy-egy fázisában akár 1-1 millió embert is megbetegíthet és csaknem 10-12 hét alatt vonulna át az országon.

Ennek ellenére a megelőzésben létfontosságú gyógyszerkészletekről nem sokat lehet tudni. Becslések szerint 21 százalék annak az esélye, hogy a következő három évben Magyarországra is elér egy világméretű járványt okozó influenzavírus. A közeledő veszély ellenére továbbra sem ismert, hogy a magyarországi gyógyszerraktárakban mekkora készletek vannak, miközben Nyugat-Európában naprakész információkkal rendelkeznek erről. Ott a lakosság 50 százalékának védelméhez elegendő orvosság van a depókban - mondta Bujdosó László volt országos tiszti főorvos egy egészségügyi konferencián. Lapunk úgy tudja, a raktárkészletekre vonatkozó adatot még 2005-ben minősítették államtitoknak.

A szakember rámutatott arra is, hogy a szezonális influenza esetében alkalmazott oltóanyagok beadatása némi védelmet nyújt a madárinfluenza ellen is. Egy közeledő járvány során az egyik legfontosabb központi intézkedés az, hogy a lakosság ellátásában részt vevő egészségügyi dolgozók és az ország zavartalan működéséért felelős cégek és intézmények munkatársai az elsők között kapjanak védőoltást. A GlaxoSmithKline eddig mintegy 2 milliárd dollárt invesztált a madárinfluenza elleni küzdelembe világszerte, növelve az influenzavakcina és az antivirális szerek gyártási kapacitását - mondta Leitner György, a cég magyarországi ügyvezető igazgatója, aki szerint a stratégiai cégeknek mielőbb pandémiás tervet kell készíteniük. Ilyennel ugyanis jelenleg e vállalati kör csupán fele rendelkezik Magyarországon.


Az influenzavírus okozza a legnagyobb számú megbetegedést világszerte. Az igen könnyen mutálódó vírus gyorsan és gyakran alakít ki olyan altípusokat, amelyek világméretű járvány kialakulását eredményezhetik. A korábban csak állatokat fertőző H5N1 influenza-vírustörzs 2003 februárjától emberi megbetegedéseket is okoz. Eddig 335 emberi fertőzést regisztráltak, amelyek több mint 60 százaléka halálos kimenetelű volt. A vírusellenes gyógyszereket (antivirális készítményeket) jelenleg is hatékonyan alkalmazzák az új vírustörzzsel, azaz a H5N1-gyel való fertőzés megelőzésére és kezelésére. Szakértők szerint az esetleges világjárvány első szakaszában csak az antivirális szerek jelentenek majd megoldást a fertőzés megelőzésére és kezelésére a pandémiás vakcina kifejlesztéséig, illetve hozzáférhetőségéig.

Az elmúlt években az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyre növekvő mértékben összpontosít egy esetleges világméretű influenzajárvány kitörésére, illetve az arra történő felkészülésre. A pandémiára való felkészüléshez Európa legtöbb országa cselekvési tervet dolgozott ki a WHO irányelveit követve, és az államok megkezdték az antivirális szerek készletezését is. A legtöbb európai országhoz hasonlóan Magyarország is felállította pandémiás bizottságát, és nemzeti pandémiás tervet dolgozott ki.

A zavartalan működés fenntartásához azonban szükséges a mikroszintű felkészülés is; ezért fontos a vállalati felelősségvállalás, a vállalatok együttműködése abban, hogy WHO ajánlásai alapján kidolgozzák saját pandémiás tervüket üzletmenetük fenntartása és munkavállalóik védelme érdekében. További fontos eleme a felkészülésnek a szükséges védőfelszerelések beszerzése, az antivirális szerek készletezése, a szezonális influenza-oltóanyagok beszerzése, valamint a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és felkészítése.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »