Jégfelhők árnyékolják a Marsot
2008. január 21. 18:07, hétfő
Vékony légkörével és gyér nedvességével a Mars általában teljesen felhőmentes, az új megfigyelések azonban szárazjég felhőket észleltek, melyek már elég vastagak ahhoz, hogy jelentős árnyékokat hozzanak létre a vörös bolygón.

Hirdetés

Az ESA Mars Express adatai alapján elvégzett új elemzés eredményei azt mutatják, hogy a marsi levegő fő alkotóeleme, a széndioxid olyan sűrű felhőkbe fagy, hogy azokon a napfény csupán 60%-a szűrődik át. A fagyott széndioxidot a Földön szárazjégnek nevezik. "Első alkalommal sikerült felülről is felvételeket készítenünk, illetve azonosítanunk a széndioxid jégfelhőket" - nyilatkozott a kutatásról készült tanulmány szerzője, Franck Montmessin, a Versailles-i Egyetem munkatársa. "Ez azért fontos, mert a felvételek nem csupán a felhők alakjáról, de méretükről és sűrűségükről is árulkodnak."


A Mars Express OMEGA műszerének felvételei, melyen egy nagy magasságú széndioxid-jég felhő, valamint a felszínre vetett árnyéka látható

Mostanáig csak közvetett információkból lehetett következtetni a felhők összetételére, például a Mars Express SPICAM, Ultraibolya és Infravörös Légköri Spektrométerének adataiból. Azonban elég bonyolult művelet szétbontani a felhőkből, a légkörből és a felszínről érkező jeleket. Valószínűleg ennek volt betudható, hogy a nagy magasságú felhőket nem túl vastagnak és egészen kis részecskékből összetevődnek értékelték.

Ezzel szemben a Mars Express másik műszere, az OMEGA által észlelt széndioxid felhők meglepően nagy magasságokban helyezkednek el, meghaladják a felszíntől számított 80 kilométert, míg kiterjedésük több száz kilométer is lehet, emellett pedig jóval vastagabbak a vártnál. Egyáltalán nem hasonlítanak a Föld nagy magasságokban meghúzódó leheletvékony jégfelhőire, sokkal inkább hagyományos felhőképződményeinkre emlékeztetnek, melyek a felszálló meleg levegőoszlopok hatására terebélyesednek, állítja a kutatás.

Szintén meglepetést tartogattak a felhőket létrehozó részecskék, melyek szintén nagyobbak voltak a vártnál, szélességük meghaladja az 1 mikront. Normál esetben az ilyen méretű részecskék eleve nem alakulnak ki a légkör felsőbb területein, vagy ha mégis, akkor sem maradnak ott lebegve túl sokáig, gyorsan visszahullnak a talajra. "A felhők meglehetősen erős árnyékot vetnek, ami a helyi felszíni hőmérsékletben is érezteti hatását" - magyarázta Montmessin. "Az árnyékos területek hőmérséklete 10 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet, mint felhőmentes környezetük, sőt a helyi időjárásra is befolyással vannak, különösen a szelekre."


Ugyanez a Mars felszínéről fényképezve, az Opportunity felvételén

A szóban forgó felhők jellemzően az egyenlítő környékén találhatók, ami arra utal, hogy az egyenlítői övezet szélsőséges napi hőmérsékletingadozásai hozzák létre. "Az éjszaka hidege és a nappal viszonylag magas hőmérséklete hatalmas hullámokat hoz létre a légkörben" - állítják a kutatók. "Ez annyit jelent, hogy nagy mértékű konvekció megy végbe, különösen reggelente, amikor a Nap felmelegíti a talajt."

A konvekció, azaz a meleg levegő felemelkedése a Földön is az időjárás egyik alaptényezője. A Marson meleg gázbuborékok emelkednek fel, melyek nagy magasságba érve eléggé lehűlnek ahhoz, hogy ott a széndioxid kicsapódjon. Mindez hőkibocsátással jár, ez okozza a gáz és jégrészecskék a szokásosnál nagyobb magasságokba történő emelkedését. A Földön a felhők kialakulásához vízpára csapódik ki parányi, legtöbbször só vagy por részecskék köré. Az még nem egyértelmű, hogy a marsi nedvesség mi köré kondenzálódik; a kutatók szerint por, mikrometeoritok vagy parányi vízjég kristályok jöhetnek szóba.

A felfedezés a múlt éghajlatának meghatározásában játszik majd fontos szerepet, minden jel arra utal ugyanis, hogy a vörös bolygó évmilliárdokkal ezelőtt sokkal melegebb volt. Egy elmélet szerint akkoriban széndioxid felhők borították az égboltot.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. jan. 23. 16:29 | galéria | válasz | #20
(marsi kacsa)
2008. jan. 23. 12:06 | válasz | #19
"Ennyire hülye nem vagyok. Tudom, hogy árnyékban hidegebb van..."
Akkor nem igazán értem mi a problémád? A cikkben is ez szerepel ugyanis:
""A felhők meglehetősen erős árnyékot vetnek, ami a helyi felszíni hőmérsékletben is érezteti hatását" - magyarázta Montmessin. "Az árnyékos területek hőmérséklete 10 Celsius fokkal is alacsonyabb lehet, mint felhőmentes környezetük..."
Sehol nincsen, hogy a CO2 lehülést okozna ott, csak annyi, hogy a CO2 felhők árnyéka okoz lehülést. A felhők árnyéka meg itt is azt okoz.
L3zl13  
2008. jan. 23. 11:49 | válasz | #18
Ennyire hülye nem vagyok. Tudom, hogy árnyékban hidegebb van...
Ráadásul a Földön nem alkot felhőket a fagyott CO2, szóval a globális felmelegedésnek nem sok köze van a magyarázatodhoz...
kohi  
2008. jan. 23. 11:43 | válasz | #17
szegény marslakók..

Bloob: Itt vannak megint a földlakók! Mivel álcázzuk a várost?
Xerou: Jégfelhőket "beizzítani" az majd elfed mindent!
Bloob: Egyre keményebb vagy Xerou!
Xerou: Tudom!

;)
2008. jan. 23. 10:37 | galéria | válasz | #16
...és a kozmikus sugarakat is jobban bírják.
Adott a következtetés, hogy a világűrben - ha vannak fejlett civilek - jobban hajaznak a rovarokra, mint ránk, emlősökre.
2008. jan. 23. 10:36 | válasz | #15
a felhők árnyéka okoz lehülést; a felmelegédés egy hosszabb folyamat, itt is; a felhők árnyéka itt is lehülést okoz, elég ha a nyári kánikulára gondolsz, hol van melegebb napon vagy árnyékban? ugyehogy napon? mégis hosszabb távon a felhő által visszavert fény pluszban melegíti a bolygót és összességében melegebb lesz, de árnyékban akkor is hidegebb lesz, mint napon
L3zl13  
2008. jan. 23. 08:56 | válasz | #14
Érdekes. Úgy látszik nekik nem okoz gondot a hosszan tartó súlytalanság. A fene beléjük...
2008. jan. 22. 18:39 | galéria | válasz | #13
(Légy 1.)
2008. jan. 22. 17:37 | galéria | válasz | #12
Arany is?
L3zl13  
2008. jan. 22. 17:07 | válasz | #11
Szvsz nem a magas nyomás miatt van gáz állapotban.
2008. jan. 22. 16:40 | válasz | #10
Szerintem még mindig az a legdurvább hogy a Szaturnusz és a Jupiter légkörében fémek találhatók gáz(!)állapotban a hatalmas nyomás miatt.
toto66  
2008. jan. 22. 12:30 | válasz | #9
Egyrészt köze lehet hozzá annak, hogy a Földnek 3* akkora a tömege...
L3zl13  
2008. jan. 22. 11:26 | válasz | #8
A magaslégkörben nálunk is elég durva minuszok vannak, és ritka a levegő. Csak éppen más magasságban van ugyanakkora nyomás a Földön.
Elvileg lehetséges volna, hogy hasonló nyomási és hőmérsékleti viszonyok itt a Földön is kialakuljanak. Hogy ez mégsem következik be annak valami más oka van, bár nem t'om mi lehet az...
toto66  
2008. jan. 22. 11:10 | válasz | #7
Ehhez még az is hozzájárul, hogy sokkal ritkább a légkör, tehát nehezebben melegszik fel...
2008. jan. 22. 10:30 | válasz | #6
ott alapvetően picit hűbösebb fajtából szárzamik a klíma, mivel pár km-el távolabb van a naptól. És míg nálunk alapvetően meleg a bolygó felszíne, így ha bent marad a CO2 akkor felforr a bolygó, míg a marson gyárilag is elég dúrva minuszok vannak, és ha a CO2 felhő azt a kis napsugárzást is megszűri ami bejuthatna, mégjobban lehűl. De javítsatok ki ha tévedek.
L3zl13  
2008. jan. 22. 09:30 | válasz | #5
Érdekes. Nálunk felmelegedést okoz a CO2 ott meg lehülést...
brueni  
2008. jan. 22. 08:34 | válasz | #4
gondolom, azért (is) a nyolcvan kilométer, mert kisebb a gravitáció...
zOMG  
2008. jan. 22. 01:22 | válasz | #3
Az ember igy terraformál
sanzik  
2008. jan. 21. 20:37 | galéria | válasz | #2
NEXUS6  
2008. jan. 21. 18:29 | galéria | válasz | #1
Na alig tettük be a lábunkat a Marsra de már ott is klímaváltozást okozunk!;)