Hétfőn készíti el első közelképeit a Messenger, ami több mint három évtizednyi szünet után közelíti meg a Merkúrt. A NASA szondája egyben az első űreszköz, ami pályára is áll a napégette bolygó körül. Korábban is csupán egy szonda látogatta meg a Merkúrt, a Mariner 10 háromszor repült el mellette, legutóbb 1975 márciusában.
Hirdetés
"Sokáig hanyagoltuk a Merkúrt - túl sokáig" - fogalmazott Jim Green, a NASA bolygótudományi osztályának igazgatója a sajtónak adott csütörtöki telekonferenciájában. Ez hétfőn végre megváltozik, amikor a Messenger végrehajtja a három tervezett átrepülése közül az elsőt, ami a 2011-es pályára állításban segíti a küldetés irányítóit. 2004-es kilövése óta egyszer már elrepült az anyabolygó és kétszer a Vénusz mellett, hogy pályáját finomra hangolja a legbelső bolygó eléréséhez.
A Messenger közel egy napon át vizsgálhatja a Merkúrt, a bolygófelszíntől számított legkisebb távolsága 200 kilométer lesz, amit magyar idő szerint hétfőn 20 óra 4 perckor ér el.
A tervek szerint ezidő alatt több mint 1200 felvételt készít, olyan területeket is lefotózva, amit a Mariner 10 egyik átrepülése során sem láthatott - az előd a felszín mindössze 45%-át térképezte fel. Nem csoda, hogy a bolygótudósok már nagyon várják a terra incognita feltárását, 30 év nagy idő. "Az első dolog, amit legtöbbünk látni szeretne, hogyan néz ki a felszín fennmaradó 55%-a" - mondta Faith Vilas, az arizonai MMT Obszervatórium igazgatója, aki szintén részt vesz a küldetés felügyeletében.
A mostani felvételek azért is fontosak, mert a Messengernek olyan rálátása lesz a felszínre, amire a pályára állás után már nem lesz lehetősége, éppen ezért most mind a hét tudományos műszere működni fog, melyek adataiból remélhetőleg meg tudják majd magyarázni a bolygó "különös mivoltát", fogalmazott Sean Solomon, a küldetés főfelügyelője, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa.
A Merkúr, akárcsak a Vénusz, a Föld és a Mars, sziklás földszerű bolygó, vasban gazdag maggal. A Merkúr esetében azonban a mag a bolygó tömegének kétharmadát teszi ki. ezért a Merkúr a Naprendszer legsűrűbb bolygója.
Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét. Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb eső pontján alakult ki, feltehetőleg a Mars közelében. Nem sokkal később egy másik sziklás égitesttel történő ütközés elsöpörte külső rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta. "Amit ma látunk az a bolygó köpenyének és magjának maradványa, ami valahol máshol alakult ki" - magyarázta a New Scientist-nek Vilas.
Mindkét forgatókönyvnek egyedi felszíni kőzet kombinációt kellett maga mögött hagynia. Az átrepülés során a Messenger fedélzeti spektrométerei először fognak méréseket végezni a bolygó felszíni összetételéről, amiből végre lehet következtetni a bolygón bekövetkezett változások eredetére.
A hétfői átrepülés fényt deríthet a Merkúr globális mágneses mezejére is, rajta kívül csak a Föld rendelkezik ilyen mezővel, amit bolygónk esetében a megolvadt mag körforgása állít elő. A Merkúr forgásáról készült megfigyelések szintén olvadt magra utalnak, ami azért meglepő, mert magjának szélessége csupán fele a Föld magjának, ezért már rég le kellett volna hűlnie, és meg kellett volna szilárdulnia. Az átrepülés elvileg meg fogja adni a mag pontos méretét a bolygó gravitációs mezejéről és belső szerkezetéről begyűjtött adatokból, illetve a Messenger magnetométere is tanulmányozni fogja a mágneses mezőt, hogy a tudósok összevethessék a Földével.
A szonda kedden, 18 órakor kezdi visszasugározni az adatokat.
Hát szerintem a Merkúron ott tátong a nagy semmi. A felszíne ugyan olyan nagy semmiből áll mint amit már láttunk. A nagy semmi fennmaradó 55%át fogjuk megsasolni, de viccet félretéve.. érdekes lesz, mert mégiscsak lesz pár új képünk és pár új adatunk a felszínről a mágnesesteréről stb. Kíváncsi leszek h miket fognak kibogarászni a tudósok az adatokból amik remélhetőleg visszaérkeznek hozzánk. De olyan kíváncsi lennék még arra is h amiket kaptunk fekete-fehér 1975ös képekből, hogyan látunk mi most szép színes merkúrt?! :D imádom az emberi fantáziát... tiszta jurassic park :D honnan tod h milyen színűt szart a dínó? h h nézett ki a szeme? Pistinek vagy marinak hívták? :D jó kis fikciók ezek de szeretnék már tényeken alapuló dolgokat is látni. :S Remélem ez a szonda majd rendesen helyre állítja az ilyen kitalációkat és végre egységesebb és sokkal igazibb képünk lesz a Merkúrról.
A gyémánt azért lehetséges, mert a Jupiter, és a többi nagybolygó tartalmaz szenet. A magjában meg adott a nagy nyomás. Lásd a 2010 Űrodüsszeát. De hogy szeded ki?
Neked László szegényes a fantáziád, de ezt már rég tudjuk. ----------- Sanyix: lusta vagyok keresgélni. Az, jogy a Jupinak erős a mágneses tere, nem utal vasmagra? Ja, nem, mert olya nagy a nyomás, hogy ott nem is tudom mi lehet. Mert ugye a nap belsejében sem tom, hogy mi van.
De nem olyan felépítésű az a mag mint egy kőzetbolygó. És az a mag is a rá nehezedő nyomástól szilárd, ha lefújná valami a légkört róla akkor nem nehezedne rá semmi, és folyékonnyá vagy gázzá válna... ha egyáltalán tényleg szilárd.
Két bolygó méretű égitest összeütközik, úgy, hogy Hold tömegnyi törmelék szakadjon ki egyikből, vagy mindkettőből, aztán az egyik mégis megy tovább külön úton, hogy aztán kialakuljon belőle a Merkúr mai formája? Nehezen tudom elképzelni.
Én nem hiszem, hogy egyenlőre állna a meccs az elméletek között. Egyelőre az a helyes elképzelés, hogy a naprendszer anyaga, amely ugye főként hidrogénből állt elkezdett csomósodni, és egy nagyobb központ alakult meg, meg több kisebb-nagyobb bolygó. A Jupiter a nagyobb bolygók közé tartozik.
Egyenlőre a "forró Jupiter" típusú bolygók keletkezésével sem vagyunk igazán tisztában. Ami a Merkúrt illeti, több adat kéne. Ezen segíteni fog ez a szonda, addig meg lehet hetet-havat összehordani.
"Az első dolog, amit legtöbbünk látni szeretne, hogyan néz ki a felszín fennmaradó 55%-a"
5letek: -Biztos egy hatalmas fél bolygó méretű város van ott,amit atlantiszi sumér magyarok laknak. -Vagy az is lehet onnan jön az a sok zufó. -Sötétanyag átjáró a sötét univerzumba. -Egy hatalmas emberi arc. -Egy 100 km magas piramis. -Semmi különös,csak ugyanolyan kopár felszín mint a többi 45%-on.
És ezek a külső rétegek most szépen itt kering körülöttünk:) Na már csak kell keresni egy szikladarabot a holdon és a merkúron, amik pont összeillenek:D
Azért egy halva született ötletet én is kreálok: mi van ha ez volt az a bolygó amivel a fiatal Föld ütközött és a két bolygó törmeléke kialakította a Holdat?;) Már ha figyelembe vesszük a cikknek ezen sorait: "Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb eső pontján alakult ki, feltehetőleg a Mars közelében. Nem sokkal később egy másik sziklás égitesttel történő ütközés elsöpörte külső rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta"
"Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét."
Az exobolygókat nézegetve szerintem meg egy forró-Jupiter volt, csak elpárolgott a külső gázburok és csak a mag maradt.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
Számos elmélet próbálta már megmagyarázni a hatalmas mag rejtélyét, egy teória szerint a Nap nem sokkal a formálódás után elpárologtatta a bolygó sziklás külsejét. Egy másik elmélet szerint a Merkúr a Naprendszer egy távolabb eső pontján alakult ki, feltehetőleg a Mars közelében. Nem sokkal később egy másik sziklás égitesttel történő ütközés elsöpörte külső rétegeit és a jelenlegi pályájára tolta. "Amit ma látunk az a bolygó köpenyének és magjának maradványa, ami valahol máshol alakult ki" - magyarázta a New Scientist-nek Vilas.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
33 év után újra elénk tárul a Merkúr
Wii-egér - vezérlés ujjakkal
Egységesítik az intelligens autók szabványait
Csúszni fog a Hubble javítása
Hogyan kezeljük az energiatakarékos izzókat?
Anthrax: gyilkosból rákgyógyszer?
Embereken tesztelik a vérpótlót
Nyugodjon környezetbarát békében
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
