Nagyon valószínű, hogy az Atlantis űrsikló kilövése körül kialakult problémák miatt elhalasztják a Hubble űrtávcső idei évre kiírt szerviz küldetését, nyilatkozott a NASA egyik vezetője.
Hirdetés
Az első Föld körüli pályán keringő távcsövet, ami 1990-ben forradalmasította a csillagászatot, augusztusban látogatná meg az Atlantis, hogy legénysége elvégezze a további működéshez szükséges javításokat, és jelentős modernizálásokat eszközöljön a rohamos ütemben öregedő űrteleszkópon. Az űrsikló december óta húzódó, üzemanyagrendszerrel kapcsolatos technikai problémái azonban minden bizonnyal kihatással lesznek az augusztusi műveletre is, közölte az űrügynökség igazgatóhelyettese, Alan Stern.
"Minden a mostani és a szerviz küldetések közötti repülések függvénye" - hangzottak Stern szavai egy telefonos konferencián, melyben hangsúlyozta, hogy jelenleg a biztonság az elsődleges szempont. A december óta veszteglő küldetés az európai Colombus űrlaboratóriumot juttatná el a Nemzetközi Űrállomásra, ami jelen állás szerint leghamarabb január 24-én, de valószínűbb, hogy csak februárban indulhat útjára. A szervíz küldetésig még két űrsikló missziónak kell lezajlania, mindkettő a japán Kibo laboratórium elemeit szállítja az állomásra.
Az első repülés szintén februárra esne, a második pedig áprilisra van betervezve, azonban arra még nem volt példa, hogy egy hónapban két űrsikló repülést is levezényeltek volna, így várhatóan leghamarabb októberben startolhat el a negyedik szervíz küldetés. A NASA köztudottan az űrállomás befejezését tekinti a legfontosabbnak, aminek a határideje 2010., ekkor vonul nyugdíjba a megmaradt három űrsikló is.
Pedig a Hubble nem akármilyen felújítást kapna, az eseményt pedig egy IMAX kamera is rögzítené egy 2010-ben bemutatandó mozifilm számára. A szervíz küldetés az eddigieknél sokkal erőteljesebb képességekkel ruházná fel az űrtávcsövet. A tervezet szerint a javítás és a modernizálás öt űrsétával zajlana le, melyek során az űrhajósok új stabilizáló giroszkópokkal, akkukkal, hőszigetelő takarókkal látnák el a Hubble-t, ezzel biztosítva, hogy ne legyen kihagyás az utód, a James Webb űrtávcső érkezéséig, amit 2013-ban egy Ariane 5 juttat el a világűrbe.
A szervíz küldetés megpróbálja életre kelteni a Hubble legnagyobb felbontású kameráját, az ACS-t (Advanced Camera for Surveys), ami 2007 januárjában ment tönkre, valamint a 2004 óta működésképtelen ultraibolya spektrumban dolgozó STIS-t (Space Telescope Imaging Spectrograph), ami a távoli galaxisok összetételét és távolságát segített meghatározni. Ilyen finom elektronikai javításokat a korábbi missziókon még soha nem próbáltak kivitelezni, ezért is előzi meg fokozott várakozás a munkálatokat, amik jókora kihívásnak ígérkeznek a vaskos űrruhákban.
Két új műszer is beépítésre kerül. Az egyik a WFC3 (Wide Field Camera 3), amivel a Hubble a korábbiaknál jóval távolabbra nézhet vissza a múltba, egészen a korai univerzumig, hogy mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás utáni világot tárja a csillagászok elé. A másik műszer a COS (Cosmic Origins Spectrograph) a nagyon távoli, halvány objektumok, mint a kvazárok ultraibolya spektrumát határozza meg. Ez jóval messzebbre tud tekinteni az STIS-nél, bár utóbbi részletesebb spektrum kinyerésére alkalmas.
A felújítás után a Hubble ereje elvileg nem kevesebb, mint kilencvenszeresére nőne, állítják a csillagászok. Ezt az értéket a régi és az új műszerek kombinációja adja, tehát a leállt eszközök javítása is nagyon fontos lenne. Utóbbihoz több tucat apró csavart kell eltávolítani majd visszahelyezni, áramköri lapokat kell kicserélni, melyekhez a fémrétegek átvágásával lehet csak hozzáférni. Ez éles széleket eredményez, ami különösen veszélyes az űrruhákra nézve. Az ACS esetében a műszer elhelyezkedése miatt nem is láthatók a csavarok.
John Grunsfeld, a NASA vezető űrsétás asztronautája elmondta, korábban még soha nem kísérleteztek hasonló műveletekkel, ezért jelenleg egy speciális laboratóriumban, egy súlytalanságot imitáló hatalmas víztartályban gyakorolják a finom mozzanatokat, az eredmények pedig kifejezetten biztatók, legalábbis ebben a közegben. Grunsfeld nem a biztonságra esküszik. "Még mindig hiszek a Hubble-ben és a program még mindig érdemes arra, hogy kockáztassam érte az életemet, és tudom, hogy a legénység másik hat tagja is ugyanígy áll hozzá" - mondta.
Szerintem nem az a kérdés, hogy mire költi, hanem az, hogy miért költi elavult, 70-es évekbeli technológiára. Persze az ő pénze, ő tudja. Igaz, azért egy kicsit a világé is, mivel ahhoz, hogy ennyi pénz tudjon elkölteni, többek szerint rosszul, meg kell őrizze gazdasági fölényét, mégpedig bármi áron.
Egyébként a NASA költségvetése erősen konvergál a nullához az éves költségvetésben, de még azt sem használhatja fel ésszerűen. Azaz, ha eldurran az elnök agya és elkezd űrcowboyost játszani a Kínaiakkal, akkor így járt az emberes űrkutatás.
Egyébként én személy szerint már évek óta nem látok koncepciót az emberes űrkutatásban. Kitűznek értelmetlen, rövid távú, jó költséges célokat, mint a Marsra szállás, aztán majd megint semmi sem lesz.
Majd eltelik x év és ott fog nyekeregni egy asztronauta, aki azóta már szenátor, hogy mennyire visszamenne még egyszer, mert a Marson állva megvilágosodott.
Véleményem szerint a holdutazásnak egyetlen tudományos hozadéka az emberiség számára, hogy kitermeltünk egy rakat asztronautát, aki az utazás óta erősen hisz Isten létezésében. Ennek nem sok teteje van.
mondjuk nem tudom milyen jogon ítélkezünk, hogy az amerikai állampolgárok által befizetett adót az amerikai állampolgárok által megválasztott kormány mire költi. ilyen alapon argentina is megmondhatná nekünk, hogy ne az egészségügyet támogassuk, hanem a casino/szerencsejátékok fejlődését. azért nem örülnénk neki ( a felhozott példa csak példa, mindenféle háttér nélkül)
Nem megy el a holdig. Angol neve orbiter, azaz bolygó körüli pályára álló, keringő. Arra lett tervezve, hogy alacsony föld körüli pályára állítsanak vele "dolgokat", és ellásák őket vele. Nincsenek meg a megfelelő berendezései sem egy holdutazáshoz. Legfőképp hajtómű, másodsorban sugárzásvédelem, harmadsorban energiaforrások.
Az Usa meg fog az űrkutatásra költeni. Végre indul az új gyarmatosítási hullám, amiből nem maradhat ki. A kínaiak pár éven belül a holdon nyitnak éttermet, úgyhogy ha nem akarnak kimaradni a bizniszből igyekezniük kell.
en azt nem ertem, hogy miert mindenki (vagy legalabb is sokan) a NASA-t tol varja, hogy az majd megold mindent. tudomasom szerint az nem egy nemzetkozi szervezet. ha az amerikai kormany ugy dont, hogy masra kolti a penzet, ahoz nekunk semmi kozunk. az oroszokat, franciakat, kinat senki nem szapulja sosem, hog ynem kolt bazze milliardokat arra, hogy egy mindenki altal hasznalt ureszkozt javitson, vagy hogy fejlesszen ki ujabb ureszkozoket...
Mára már kifort technika, holdig jó, felvisz mindent, hameg annál tovább akarnak menni akkárcsak Marsig oda egy venture star nagyon kevés, annál vmi lényegesen gyorsabb kell.
De tényleg röhely menyire visszaszorították a NASA költségvetését, bezzeg elövöldözni Iraqban meg nemlétező tömegpusztító fegyvereket keresni arra van pénz.
Ezaz utolsó mondat becsülendő. Csak sajnos tényleg az a baj hogy bármelyik jelöltet is választják meg elnöknek, úgy is megint elvakultan az iraki konfliktusra fognak koncentrálni, nasa meg megint háttérbe szorul. Én azért reménykedek hogy a költségvetést itt-ott átszabják.
A lakbér késik, a wécépapir is elfogyott, de a polc televan tápkieggel! Szaros seggel mész edzeni...
Ez az áldozat...ez az Animal...Vállalod?
Az amcsi katonai költségvetés 481 mrd dollár évente, plusz 2007-ben kb. 250 milliárdot fordítottak az iraki és afganisztáni katonai műveletekre. Ehhez hasonlítsd a NASA 16 miliárdját :D
azért a hazai urkutatási költségvetés sem valami hüdenagy :D A magyar hadsereg (igen, ez a lerongyolt, bármiféle védelmi képesség nélküli izé) is 287 milliárd forintba kerül évente (ennek több mint a fele bérköltség!), addig az MTA kutatási költségvetése ennek huszada körül van.
Az új amerikai elnök-jelöltek az iraki háború befejezését ígérik. Ha a költségvetéses dolgokban igazatok van (miért ne lenne; én nem vagyok otthon ebben), akkor új elnökkel megindulhat az űrtechnológia nagyobb ütemű fejlődése. ... persze elég sok a ha. :) Ebben az esetben telne még néhány "Hubble"-ra. És máris nőne kicsit az a 0.000001-2. :)
az meg a másik, hogy a 80as évek óta nem képesek előállni egy normális, új siklóval.. Tudom, hogy borzasztóan bonyolúlt technika meg minden, de ha az ötvenes évek végén, lőttek fel először egy műholdat és nem telt el 10év és már ember járt a holdon, akkor, hogy-hogy nem képesek majdnem 30 év alatt egy újabb generációs űrsiklót összehozni?
nem hiszem el, h az USA/NASA-nak nincs akkora költségvetése, hogy nem tudná így lassan 20évvel a fellövés után lecserélni egy teljesne újra. Nem normális, hogy állandóan foltozni kell. Tényleg jól működik meg minden, de a 20éves technológia, az 20 éves technológia. Ideje lenne újítani, nem? Bár igaz, irakba kell ölni az évi 100milliárdokat, amíg a NASA költségvetése 16milliárd USD-re lett redukálva.. Végülis melyik hozza a fejlődést..?
szerintem nem egy dátumhoz kéne kötni az űrsiklók kivonását, hanem egy átfogó tanulmányhoz, hogy ugyan mekkora eséllyel megy fel és jön le egyben. ha 2010ig még működnek, úgy hogy minden küldetés után az ötöd részét kicserélik akkormég pár küldetést simán lezavarhatnának velük. a hubble felújítása mindenképp megérné. már csak akkor is ha 5 év múlva a ott lenne a james webb teleszkóp, mert akkor már 2 jó teleszkóp lenne odafenn. akkor már 0.000002%át látnánk egyszerre az égboltnak:)
felmerült bennem a kérdés, hogyha ennyire félnek attól, hogy kilyukad az űrruha, vagy megvágja az éles fémdarab, akkor miért nem lehetne rájuk kívülről mondjuk fémszálakat ragasztani? pl mint egy szúnyogháló. már eleve nem egy könnyű dolog vele mozogni, most hogy itt-ott kis vékony pár deka pluszt képvisel némi fémháló, az már nem oszt nem szoroz. nem egy az egyben lenne, hanem mint a halpikkelyek struktúrája. ha hozzádörgölődik az űrhajós az éles fémnek, akkor megvédené valamennyire. csukló környékén, könyöknél, ahol ez fokozottan előfordulhat, mindenképp megérné. szvsz.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Csúszni fog a Hubble javítása
Hogyan kezeljük az energiatakarékos izzókat?
Anthrax: gyilkosból rákgyógyszer?
Embereken tesztelik a vérpótlót
Nyugodjon környezetbarát békében
Az élet előfutárait észlelték a Kentaurban
Színes hangok, látható szagok
Japáné lesz a leggyorsabb maglev
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
