Japáné lesz a leggyorsabb maglev
2008. január 2. 11:23, szerda
Egy japán vasúttársaság az elkövetkező két évtizedben elkészíti a világ leggyorsabb vonatát.

A maglev, teljes nevén mágneses lebegtetésű vonat és a hozzá tartozó pálya összköltségét 45 milliárd dollárra becsülik. Jelenleg egyetlen utasszállító maglev létezik, ami egy mindössze 30,5 kilométeres távon közlekedik Sanghaj pénzügyi negyede és a Pudong repülőtér között.

A Központi Japán Vasúttársaság (JR Central) tervei szerint a 2025-ös pénzügyi évre készülnek el egy lineáris motoros maglev vonattal, ami Tokió és Közép-Japán között egy 290 kilométeres szakaszon fog közlekedni. Utazósebessége óránkénti 500 kilométer környékén fog mozogni, szemben a 2002-ben szolgálatba állt sanghaji vonat 430 km/h sebességével. A JR Central mágneses lebegtetésű vonatja 2003-ban egy tesztpályán 581 km/h sebességet is elért. A cég jó ideje várja az állami segítséget tervei megvalósításához, ami azonban a mai napig nem érkezett meg, illetve már nem is várható, ezért a 2025-ös dátum.

A japán maglev akkortájt áll szolgálatba, amikor a szigetország híres "Sinkanszen" vonatjai nyugalomba vonulnak. A ma már 300 km/h sebességgel közlekedő Tokaidó Sinkanszent az 1964-es tokiói olimpia előtt mutatták be a világ ámulatára. A világ leggyorsabb hagyományos vasúti technikájával épített vonata a francia TGV, ami 320 km/h sebességgel közlekedik. Bár a JR Central még nem határozta meg a pontos pályavonalat, az egyik éves jelentésben az "első fázist" Tokió és Nagoja ipari központja közé helyezné. A vasúttársaság szóvivője szerint a második fázis Nagoját kötné össze japán második legnagyobb városával, Oszakával.

A cég vezetése az ünnepek előtt fogadta el a tervet, annak tudatában, hogy mire megvalósul az üzembe helyezés, a társaság több mint 40 milliárdos adóságot halmoz fel, ami számításaik szerint nyolc év alatt fog a jelenlegi szintre visszaállni.


Japán mellett több másik ország is tervezi a maglev vonatok bevezetését. Bajorország, a leggazdagabb német tartomány szeptemberben jelentette be, hogy 2014-re megépítené az első német kereskedelmi maglev-vonalat München városa és egyik, 37 kilométerre fekvő repülőtere között. A tartomány vezetése annak ellenére adta meg az engedélyt a két kivitelező, a Siemens és a ThyssenKrupp számára, hogy tavaly egy teszt során a vonat egy álló karbantartó járműbe csapódott. A balesetben 23 ember vesztette életét.

Ugyanakkor Kína is tervezi maglev-vonalának meghosszabbítását Sanghajtól Hangzhouig, szintén a két német cég közreműködésével. A 2010-re befejeződő projekt hatására a kínai pálya 170 kilométeresre nő, bár ennek ellentmondanak az állami média közleményei, ami szerint a bővítés minden bizonnyal csúszni fog, de az sem kizárt, hogy teljes egészében meghiúsul. A maglev tervekből az USA sem maradhat ki. Az amerikaiak jelenleg a lehetséges helyszíneket tanulmányozzák első kereskedelmi maglev szolgáltatásuk építéséhez. Az egyik esélyes egy Washington és Baltimore közötti vonal.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. jan. 13. 15:57 | válasz | #158
Az a pár kiló súly nagy teher egy több tonnás gépnek...
2008. jan. 09. 17:00 | galéria | válasz | #157
Boldog új évet kívánok Neked és becses családodnak!
;-)
dez  
2008. jan. 07. 23:38 | válasz | #156
Engem már szóra sem méltatsz? :D
2008. jan. 07. 21:16 | galéria | válasz | #155
Ilyent kellene szerelni biciklire.
2008. jan. 07. 19:21 | galéria | válasz | #154
És a lendkerék súlyát hurcolja a gép?
2008. jan. 07. 18:56 | válasz | #153
Amúgy vmi hasonló van az AN2-es repülőben is, amit úgy hívnak h ICS gyorsító. Mivel a légcsavart nme lehet akkuról felpörgetni az asszem 9 henger miatt, ezért egy lendkereket pörgetnek fel és azt kapcsolják rá a motorra.
Szerintem bármilyen hasonló gépben alkalmazható lenne ahol mozgási energiát újra akarnánk hasznosítani...
2008. jan. 07. 18:51 | válasz | #152
Ez a lendkerék dolog nagyon tetszik. Az energia nem vész el csak átalakul... Ha rövid idő alatt gyakran kell ráfékezni és újra gyorsítani, akkor nagyon jó megoldás a lendkerék. Fékezéskor felpörgetjük, ezzel (is) fékezve a szerelvényt, gyorsításkor ezért jelentős részét adná a vonóerőnek.
Persze ha nem használjuk pl állomáson, akkor előbb-utóbb leáll és akkor megszokott módon gyorsítanánk, de újabb fékezés-gyorsításkor jól jön, tehát hosszú távon nagyon megéri.
Ezzel jelentős áram-, energiamegtakarítást lehetne elérni.
2008. jan. 06. 12:05 | galéria | válasz | #151
Felpörgő lendkerék az már most is van modernebb mozdonyokban asszem.
dez  
2008. jan. 06. 01:00 | válasz | #150
Vagy lehet, hogy nem tehetetlenségi nyomaték, hanem helyzeti energia, mindegy.
dez  
2008. jan. 06. 00:58 | válasz | #149
A fékezést generátoroka lehetne bízni, és akkuk közvetítésével ezen energiából fedezhető a hegymenet (visszaút v. másik hegy) energiaszükségletének valamekkora része. De ez asszem már most is így van - valahol legalábbis.

Lehetne egy nagy ingát is csinálni, ami két végpont között szállítja az embereket - a cserélődő utasok végülis hasznos tömeg, mert részt vesznek a tehetetlenségi nyomaték kialakításában. :) Csak egy egészen minimális rásegítés kellene, ami kompenzálja a légellenállást (mint az ingaóránál). Na, ez milyen? :)
2008. jan. 05. 19:01 | galéria | válasz | #148
Nem, én arra gondoltam, hogy van 2 hegyed, például Tata felett a Gerecse 633 m.
Sopron mellett a legmagasabb pont 557 m.

Építesz egy-egy állomást minden hegycsúcson 500 m magasan, és a szerelvények a kettő között ingáznának.
A hegycsúcsról a városba lejutni nem lenne nehéz, egy helyi kis csúszdavonat oldaná meg.

Az érdekes a szerelvény sebessége lenne a út felénél, de már nem emlékszem, hogyan kell kiszámítani.
E = m(gh + v×v/2)...

Igazából, - na, jó, bevallom - a nagy gyorsulás miatt én sem hiszek az ötletben (talán áruszállításra alkalmas lenne), mert az utasok rosszul lennének és összehánynák magukat. :-)
2008. jan. 05. 02:32 | galéria | válasz | #147
"a motor lényegében a pályában van, tehát a szerelvények előállítása, módosítása igencsak olcsó, nem kell mindegyikbe motort tenni"

Ez sem jó. Annyit illene tudni hogy egy elektromágneses motor két részből áll, még a lineáris is.
Su0my  
2008. jan. 04. 23:43 | válasz | #146
akkor megcsinálnád ezexerint az örökmozgót, mert ugye, ha valamit x magasból y útán 0 magasságra esik, akkor ezek szerint a helyzeti energiáját visszatáplálva további y úton x magasságba visszamenne és megint és megint és megint... viszont a hullámvasúthoz mégiscsak kell emelő..

közegellenállás, súrlódás, hogy csak a legismertebb akadályozó tényezőket említsem. valamint, mint lejjebb mondták, tényleg nem praktikus. főleg, ha 0 magasságban is lenne megálló :)
Su0my  
2008. jan. 04. 23:39 | válasz | #145
szar dolog lehet, ha a témához csak annyit tudsz hozzátenni, hogy más elütését kritizálod. gratulálok.
Su0my  
2008. jan. 04. 23:38 | válasz | #144
hülye vagyok liftekre gondoltam xD
Su0my  
2008. jan. 04. 23:38 | válasz | #143
ilyeneket nagyon kis távon csináltak az ókorban
Su0my  
2008. jan. 04. 23:36 | válasz | #142
ouu ívben futásnál is nagy előny, hogy nem kell a kerekekkel és a forgóvázzal szenvedni
Su0my  
2008. jan. 04. 23:35 | válasz | #141
létezik továbbá a szinuszfutás nevű jelenség is, ami kb azt jelenti, hogy a profilos futófelület miatt kicsit megengedett az oldalirányú mozgása a kerekeknek-> a tengely középpontjának helyzetét-egyenes páyán haladva-időben ábrázolva szinuszgörbét mutat.. a súrlódás meg igenis számít (kerék kipörgése azért még ilyen nagytömegű vonatoknál is lehetséges, valamint energiát von el)

előnye a maglev vonatoknak, hogy a motor lényegében a pályában van, tehát a szerelvények előállítása, módosítása igencsak olcsó, nem kell mindegyikbe motort tenni (cserébe a pályát qrva drága felépíteni, sebesség növelése->csere-> drága). a vonat kisiklani magától nem nagyon fog (bár mint fentebb is leírták, balesetek lehetségesek). halk. áramfelhasználása itt lentebb írták, hogy nagyon nagy, nekem viszont úgy rémlik, hogy kevesebb, mint a mai elektromos mozdonyoké, a pálya végig nincs 'bekapcsolva', csak egy igen kis szakasza (mindig a szerelvény előtt vmennyivel, hogy az vonzza, illetve kicsit mögötte, hogy a vonzásával lassítsa). súrlódó erő, parazita mozgások (x,y,z, valamint ezek rotatorikus változatai) szinte megszűnnek, rúgózást se nagyon kell használni blablabla... ezt persze nem neked írtam, hanem aki kérdezte, csak a tiedet fűztem tovább
Su0my  
2008. jan. 04. 23:20 | válasz | #140
valahol létezik még kultúra, megnyugtató azért..
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. jan. 04. 22:32 | galéria | válasz | #139
1 km egy kicsit vakóban magas, olyan, mintha az alföldön a kékes magasságába kellene valamit emelni.
2008. jan. 04. 21:18 | válasz | #138
1% lejtő lófütyi,felfogható mérési hibának,vagy szórásnak is,és ezt nyugodt szívvel mondhatjuk h vizszintes,akkor meg nem fog csúszni.
Akkor meg meghajtás kell neki...
2008. jan. 04. 21:06 | galéria | válasz | #137
100 km távon 1km lejtés szernited nem gáz??? Egy krumplis zsákot felemelni olyan magasra húzós és dárga, nemhogy vasúti SZERELVÉNYKET!! És mindenzt minden 100 kilolméteren megtenni az meg már több, mint röhejes. 100 km távolség a vasútnál vicctáv világviszonylatban. Ez totálisan életképtelen, nem véletlen, hogy sehol sem üzemel ilyen és nem is tervezik. 100 kilométerenként szakaszolni meg aztén tényleg már mindennek a teteje, végre begyorsul a szerelvény azt lassíthat is egyből, mert lejtön nem két perc megállni egy szerelvénnyel.

Sokszor írsz értelmes dolgokat, de ez valami HIHETETLENÜL ostoba ötlet szerintem.
2008. jan. 04. 20:10 | galéria | válasz | #136
Az ingázás sem rossz ötlet. Én arra gondoltam, hogy a szavad - na, jó - lecsúszáskor keletkező energiát visszatáplálom a rendszerbe, és a pálya végén azzal emelem fel a szerelvényt.

A molnibalage által említett színtkülönbség nem vészes, mert, ha 1%-kos lejtéssel számolunk, akkor 100 km-en 1 km-es szintkülönbség kell, de fel lehet osztani a pályát szakaszokra.

Igazából itt a helyzeti energiát használod fel, amelyet ugye a gravitáció kölcsönöz, és megfelelő domborzati viszonyok esetén működőképes lehet a rendszer. Persze, A és B nem feltétlen kell párhuzamosak legyenek, hanem a domborzathoz igazodna a pálya. Lényegében egy-egy hegyre van szükség a pálya végén, és ilyen azért minden 2-300 kilométerenként van.
2008. jan. 04. 20:05 | galéria | válasz | #135
Igen. De téged rég nem. Bunkó.
2008. jan. 04. 19:14 | galéria | válasz | #134
" szabadessében eljut B-be"

Miben? Orvos látott már?
2008. jan. 04. 18:57 | válasz | #133
Szabad "gurulásban/csúszásban" inkább.
Oda alacsony gördülési ellenállás kellene,bár ez a lejtő dőlésének mértékétől is függ.

Nem rossz ötlet de az ára az autópálya szintjén lehet.
Ha 'A' 0-méteren van 'B' 200-on(vizszint felett értendő),A kocsit lecsúsztatod 'B'-ből 'A'-ba.Oké de ha ugyanolyan "menetidőt" szeretnél ,akkor 'A'-ba 'B'+200 méter magasra kéne felraknod a sinpálya végét.

1irányba jó lenne hogy 'B'-ből csúszik 'A'-ba és utána felhúzzák/felmegy.
Ugy van értelme hogy ha párba rakjuk őket ,éa amig '1'es kocsi le megy akkor a '2'es fel,vica versa,és csak a súrlódást kell legyőzni+ egy motor kell a gyorsuláshoz.
2008. jan. 04. 18:48 | galéria | válasz | #132
Ja és ebből normális hálózatot csinálni totál lehetetlen. A pálya kiépítése többe lenne, mint a várhatű haszon. Ezt TÉNYLEG komolyan gondoltad?
2008. jan. 04. 18:47 | galéria | válasz | #131
Nem. Számold ki, hogyha csak 0,5%-1%-os a lejtés akkor mekkora szintkülönbség kell 1000km-ként. Sok...
2008. jan. 04. 18:43 | galéria | válasz | #130
Nono! Ez sem igaz asszem. A homok az a súrlódási tényezőt növeli meg a két felület között. NAGYON régen tanultam gördülési ellenállást, de emlékeim szerint az összenyomó erőtől függ, a gördülő test és felület rugalmassági moduluszától és a gördülő test átmérőjétől és talán nagyon kis mértékben a súrlódási tényező értékétől. Megkeressem az jegyzeteim közt? Asszem Gépelemek II. tárgyból volt róla szó.

Tault itt valaki mozgástant? A súrlódási erőnek nincs teljesítménye, az nem fékez! (bár ezt még régebben tanultam, de tényleg szinte hihetetlen) A gördülési ellenállás és egyéb rugalmas deformációk fékeznek erőteljesen, meg a légellenállás.
2008. jan. 04. 18:40 | galéria | válasz | #129
Na, van még egy forradalmi ötletem.

Csinálok két párhuzamos sínpárt. Az egyik a felé lejt, a másik B felé. Olyan X alakúak a vízszinteshez képest.

A-ból szabadjára engeded a (csúszkaszerű) járművet, és szabadessében eljut B-be. Ott csak fel kell emelni a megfelelő magasságba, és a másik sínpáron viszacsúszik A-ba. :-)

Mondok valamit?
2008. jan. 04. 17:19 | válasz | #128
Cinkota Pest határán van, a BNV elágazása meg már majdnem a Népstadionnál; úgy 10 kilométer körül.
2008. jan. 04. 17:16 | válasz | #127
". Egy felemelt forgóvázon ha megpörgetem a kerékpárt, akkor az hamarabb áll meg mint egy ugyanakkora tömegű egyéb kerék."

Ez csak azt bizonyítja, hogy a csapágyazása szar. Ha jó lenne, elforogna akár egy órát is, mert nem fékezné a súrlódás.

A gördülési ellenállás a kerék és az úttest között lép fel. Ez amitől a vonat(villamos) egyáltalán mozdulni tud, mert ha ez kicsi, akkor "kipörög" a kerék. Ekkor szórod a homokot a kerék alá, hogy mégis mennyen valahogy. Növeled a gördülési ellenállást.
Acél-acél között a gördülési ellenállás kicsi, ezért kis teljesítmény is elég a vonat mozgatásához. Egy kocsihoz több kell, mert a gumi-aszfalt gördülési ellenállása jóval nagyobb. Egy vonat ezért jobb, mint egy kamion.
2008. jan. 04. 16:54 | válasz | #126
A gördülési ellenállás a vonatnál a legnagyobb a többi járműhöz viszonyítva. Amúgy villamost vezetek és dolgoztam a fehér úti főműhelyben is. Egy felemelt forgóvázon ha megpörgetem a kerékpárt, akkor az hamarabb áll meg mint egy ugyanakkora tömegű egyéb kerék. Akkor miért gurul olyan sokat egy vonat? Mert minél nagyobb a test tömege, annál nagyobb a lendülete (a tehetetlensége).
Amúgy az általánosan felvázolt elmélet ez volt a suliban:
Egy kb 500m hosszú, 500 tonna összsúlyú (15-20 kocsi) szerelvény ha 100-zal robog, akkor 1-1.5km-es féktáv kell a megállításához normál körülmények között. Nálad az a 600m rendben is van.
Egyébként már megfigyeltem ha nincs utas akkor enyhe lejtőn még lassul is a villamos, de félig megpakolva ugyanazon a helyen már felgyorsul!
2008. jan. 04. 16:27 | galéria | válasz | #125
Aha és a jegyárak többe kerülnénel, mint egy első osztályú NY-London repjegy.
dez  
2008. jan. 04. 16:08 | válasz | #124
Nem feltétlenül mai vasúti kocsi méretben kell gondolkodni. És nem is mai technológiákban.

Embert a Holdra? Már voltak, hagytak pár lábnyomot, meg hoztak némi kőzetet és fényképet, aztán ennyi. Egy Amerika-Európa, vagy Amerika-Ázsia összekötő, a távot 1 óra alatt megtevő földalatti vasútnak kicsit több értelme lenne.
2008. jan. 04. 15:08 | galéria | válasz | #123
A merevlemezt sajnos tényleg nem a legjobb megoldás, de most ez van. Vicces, hogy ilyenekben nem hiszel, mert ezek adják az áramot 100%-ban. Ennyit a hitről..
2008. jan. 04. 15:07 | galéria | válasz | #122
Ez nekem nem mond sokat. Ez mekkora táv?
2008. jan. 04. 14:43 | galéria | válasz | #121
Én épp ezért nem hiszek azokban a cuccokban, amelyekben mozgó alkatrészek vannak (merevlemezekben sem).
2008. jan. 04. 14:17 | válasz | #120
Két éve, vagy régebben történt, hogy egy karbantartó szerelvény elszabadult Cinkotánál a HÉV-en. És a BNV elágazásánál siklott ki, a Kerepesi úton, mert nem tudták megállítani.
2008. jan. 04. 14:14 | válasz | #119
Ezért gazdaságosabb a vasút, a közúti fuvarozásnál. Persze csak nagy tömegnél, és "háztól-házig". Ha valahol már át kell rakodni, az már drágítja.
Ami a fékezést illeti, szerepet játszik az is, hogy egy vonatszerelvény több száz tonna tömeggel büszkélkedhet. Egyszer láttam olyat filmen, Ausztráliában, amelyik több mint két mérföld hosszú volt.
2008. jan. 04. 12:47 | galéria | válasz | #118
Hát a gördülési ellenállás tudtommal elég alacsony a vasutaknál. Gonolj csak bele. Egy 100-zal robogó 10-12 kocsis szerelvény féktávja olyan 600 méter környékén van asszem. Na akkor képzeld el, hogy egy teljesn sík terepen meddig menne el lendületből. Hát szerintem 10-15km-ig lazán. Nagy teljesítmény csak az emelkedőkhöz és a gyorsításhoz kell.
2008. jan. 04. 12:09 | válasz | #117
Főleg az utóbbi. Monibalage ugyan leír egy valóban létező problémát, de a komolyabb az állandó centrifugális erőből adódó terhelés. Ez okozta nemrég a németországi vasúti szerencsétlenséget, a kerék-karimája anyag-elfáradás miatt levált, és a vonat kisiklott.

Ami a súrlódást(gördülési ellenállást illeti), az itt elvesző energia hővé alakul, ami gyengíti a kerék anyagát. Ez okból tértek át az újabb hullámvasutaknál a repülőgép-kerékre, a régebbi műanyag-görgőről. Ezek jobbak.
2008. jan. 04. 11:04 | galéria | válasz | #116
Mi a baj? Nos MINDEN anyag rendelkezik rugalmas deformációval, még ha kicsi is. Acél és acél között hatalmas külnöbségek vannak merevség és szilárdság terén. Figyelem a kettő nem ugyanaz!!! Attól, hogy pl. a kompozitok sokszor acélszilárdságúak is lehetnek, nem merevek! Ugyanakkora behatásra sokkal jobban deformálódnak. Namármost a vasúti szerelvények kerekei tudtommal kéregedzettek vagy teljesen átedzettek kemények, de nem túl rugalmasak. Tökéletesen sík pálya és tökéletsen keres kerék sincs. A magas fordulatszámon az ismétlődő igénybevétel igen nagy mind terhelés és frekvencia szempontjából.

1. A sajátfrevenciáit a keréknek messze el kell kerülni, de még ekkor is bejön a vibráció.

2. A kerék mivel nem teljesen kerek, egy kiegyensúlyozatlanságot okoz és akkor ehhez jön még a másik tengely irányú szerelési hiba. Lehet, hogy kurva pontos, de azért 500km/h felett már ez is iszonyatos erőket generál. Kanyarban az igénybevétel méginkább nő, mert döntik a pályát, viszont ettől a lefele ható erő komonense meg nő...

NAGYON röviden lenne, azokan akik esetleg nem értenek ilyesmihez.

(Mellesleg az gumiabroncsoknál is van egyfajta defromációs probléma, ha a deformáció túl lassú az abroncsban akkor a deformációk halmozódnak a forgás során és igen hamar defekt lesz a vége.)
2008. jan. 04. 10:23 | válasz | #115
Sajnos nem látszik a felbontás miatt, de az EUROSTAR felirattól balra van egy másik felirat:
design by Pininfarina ;)
2008. jan. 04. 10:20 | válasz | #114
köszi ez jóval informatívabb volt, de nem létező technikai tudásom miatt továbbra sem tiszta a dolog. én úgy tudom, hogy (egyenes pályán) relatíve kicsi a súrlódási tényező.

a kerék anyaga gondolom nem mindegy, de nem írtad le pontosan mi az, ami miatt nem lehetséges a nagyobb sebességek elérése sínen. felmelegszik és instabillá válik? nem bírja a nagy sebességű forgást? nehezen tudom elképzeli mi lehet a baj.

pont az a problémám, hogy az előnyök és hátrányok ismeretében nem látom benne azt a hűde nagy előnyt. még azt is megértem, hogy kevesebb karbantartást igényel a pálya, de ennyi erővel lehetne sín is a magas betonpillérekre szerelve kilométernyi motorok helyett.
2008. jan. 04. 09:56 | válasz | #113
Gondolom, azért kérdezte, mert ha lenne technikai tudásod, akkor tudnád a magleb előnyeit, és hátrányait.

Röviden: mivel lebeg a pálya felett, ezért csak a légellenállás korlátozza az elérhető végsebességet. Hátránya viszont a lebegéshez szükséges energiafelhasználás mértéke, meg a szükséges technológia ára.

Kerekes megoldásnál ugyan lejön a lebegtetéshez szükséges energia, de a kereknek van súrlódása, illetve magasabb sebességnél az sem mindegy, hogy maga a kerék miből készül.
2008. jan. 04. 09:14 | galéria | válasz | #112
Ugye mondtam valamit?

Az a kupakolós a #78-ból jó volt.:-) Sz4bolcsé pálma!

Ami megfogott, a prágai helyzet.
Na, ugye, hogy lehet másként, csak ehhez normálisabb kormány kell.

Különben Romániában is a pályaudvarokon vegyes őrjáratok (rendőr, katonai rendész géppisztollyal!!!!, esetleg polgárőr is) vannak.
Magyarországot valakik le akarták/-ják zülleszteni.
2008. jan. 04. 07:16 | válasz | #111
nem, csak kíváncsi. mondjuk ahogy látom nem te fogsz fényt gyújtani nálam, de azért köszönöm a hosszászólást.
2008. jan. 04. 06:34 | galéria | válasz | #110
Aha. Számoldt ki, hogy mekkora vastagságú cső kell, hogy kibírja nyomást, szigetelést és a csőhosszat is számold ki. Egy vonal árából embert küldhetsz a Holdra.
dez  
2008. jan. 04. 02:35 | válasz | #109
(Ja, egyébként persze viszonylag esztétikus, jópofa feliratok és egyebek voltak, nem dühödt összerondítás céllal.)
dez  
2008. jan. 04. 02:30 | válasz | #108
Én úgy 18 éve voltam Kelet- és Nyugat-Berlinben pár napot. A keleti oldalon nyomasztóan steril, szocreál hév-féleség, és ugye megfélemlítés által jó magatartást mutató emberek, fiatalok. Néznek maguk elé. Nyugatin kb. ugyanaz, csak élénkebb színekkel (és emberekkel), és... jól összefirkálva. Mondhatnánk, "belakva". Utóbbi valahogy jobb érzést keltett. (De amikor páran vitatkozni kezdtek, a vezető azonnal határozottan rájuk szólt, mások is rosszallóan néztek rájuk, abba is hagyták.)
dez  
2008. jan. 04. 02:18 | válasz | #107
Egy dolog a fejesek baromságai, és egy másik a társadalom tapasztalat-gyűjteménye, mentalitása, stb. Persze 1-2 generáció alatt alaposan meg lehet tépázni, de talán a kínaiakat nem akartak 1:1-ben átalakítani, ilyen hülyék még ők sem voltak.
dez  
2008. jan. 04. 02:12 | válasz | #106
Pontosan mi a probléma? Utastér légmentesen zárt, és persze nyomástűrő. Állomáson az ajtók és a cső falában kiképzett átjárók között ugyancsak légmentes zárás.
2008. jan. 04. 00:09 | válasz | #105
hát igen, a szemetelési mentalitás idehaza frenetikusan jó. már nem is mentalitás hanem reflex.. egyszer kétszer már megkérdeztem embereket miutána kuka mellé dobták a cigit, hogy ott találták-e és még nekik állt feljebb. a kedvenc pillanatképem amikor anyuka és apuka együtt tolják a babakocsit és együtt szívják a marlborót közben. az az igazi. de az is nagyon jó, amikor állok a 4/6-os megállójában a következő szerelvény már látszik fél kilométerre a kanyarban és rágyújt. aztán kb 40 másodperc múlva odaér a kis sárga, alanyunk szív még egy jót, mintha ez lenne az utolsó slukk, majd hanyagul bepöccinti a massívan parázsló csikket a sárga alá és felszáll, majd kilélegez. igazándiból az nem is a levegő kifújása, hanem tulajdonképpen egy auspuff. a co mérőt az arcába tolnák szinte biztos hogy nem kapna zöld kártyát. esetleg katalizátorral.
eközben meg a világ egy más helyén pl singapurban helyben bírságol a rendőr ha eldob valaki egy rágót vagy szemetel. a cigit eldobni sem kell, elég ha rágyújt az ember mert közterületen az tilos. ha lehull egy falevél a pincér kimegy az étteremből és szépen lapátra söpri majd a kukába vele.
vao  
2008. jan. 03. 23:31 | válasz | #104
esetleg a teleportáció ?
Su0my  
2008. jan. 03. 23:29 | válasz | #103
de legalább nem pusztítják a közvagyont
Su0my  
2008. jan. 03. 23:28 | válasz | #102
gondolom bölcsész vagy..
Su0my  
2008. jan. 03. 23:26 | válasz | #101
hamarabb halna ki a magyar nemzet. ha már a korrupciót emlegetted, hogy kivégzik a korrupt embereket, hát akkor ez kb 2-3 nap alatt megtörténne (mármint a magyar nemzet kihalása)..
Su0my  
2008. jan. 03. 23:22 | válasz | #100
"Amig a cigány a szemetes előtt kb 10-20 cm-mel dobja le a földre a cigicsikket,a buszon a szék mellé szotyizik(...) nem látom lehetőségét a minőségi közlekedésnek..."

Erről csak annyit, hogy a BME-re járok és amikor dohányzok a kapuban (azért írom, mert ez kb 2, max 3 perc), azalatt az idő alatt kb 4-szer történik meg a következő: srác/kiscsaj kijön, eldobja a cigit (rá se lép, igaz beton van mindenhol, de a környéken már volt tűz:) ), modnaom sem kell, a kuka mellett landol, akárcsak a kávéspohár.. Hezitálni nem állnak meg egy fél másodpercre sem. Persze ha felveszem, kiröhögnek, hogy kukás vagyok. Ilyen apró dolgokon múlik ám az, hogy szar fele megy a világ. Hétköznapi gondolkodásmódon, két-három kisebb dolgon kéne változtatni és lám, máris sokkal dicsőbbek lennénk mi, emberek..
Su0my  
2008. jan. 03. 23:10 | válasz | #99
óó igen, előbbi hozzászólásomból kifelejtettem, hogy vákuum van a csövekben:)
Su0my  
2008. jan. 03. 23:07 | válasz | #98
Mondasz valamit! Még nem olvastam végig a topikot, lehet már írtak erről előttem, de a leggyorsabb utazási mód bolygónkon a vonat lesz. Nem mára kell gondolni! A repülésnek fizikai korlátjai vannak ilyen téren, ha jól emléxem 5, vagy 8 MACH-ig lehetséges a légellenállás/súrlódás miatt növelni a repülési sebességet, míg folynak kísérletek 8-13 MACH sebességű földalatti, maglev-hez hasonló elven működő, csőben közlekedő szerelvényekkel.. Ez lesz a jövő!
aaaaa  
2008. jan. 03. 20:43 | válasz | #97
Ez nem ok arra, hogy nálunk elnézőek legyünk a bűnöző életmódot folytató tizenévesekkel, csak azért, mert ők még "gyerekek", és vannak országok, ahol még rosszabb a helyzet.
2008. jan. 03. 19:44 | válasz | #96
ez egy nagy marhasag sztem
2008. jan. 03. 19:20 | válasz | #95
> Szaer ország ez, ahol a gyerekek megdobálják a vonatszerelvényeket, az utasok szemetelnek, a cigányok lopják a fémet, beleértve a sorompóvezérlő automatikát.

Azert vannak olyan orszagok is ahol tombolo taknyos tizenevesek olnek halomra diakokat.
2008. jan. 03. 18:10 | válasz | #94
pont a levegő lenne a lényeg egyébként. akkor nem kéne brutál elektromágnes a teljes sínbe, azon a légpárnán utazna a szerelvény, amit az elejében lakó turbina alá / köréprésel.

gondolom a maglevnél már több tíz évben gondolokdnak, hangsebesség feletti tartományok elérésében. az gondolom kissé kényelmetlen lenne egy zárt alagútban.

én egyébként nem értem mitől akkora durranás a maglev egy precíziós (vidápmarkos alul-felül görgős) sínpályához képest.

2008. jan. 03. 17:20 | galéria | válasz | #93
Nem ártana. Asszem 1 hónapja volt, hogy autópálya építésből tűnt el 9 milliárdnak megfelelő összes. Már nem él a fószer. Helyes.
2008. jan. 03. 16:58 | válasz | #92
Te Arrakistor! A Kínai életmódba beletartozik még valami amit nagyvonalúan elfelejtettél megemlíteni. Hallottál már azokról a kivégző buszokról amik az országot járják? Esetleg arról, hogy a korrupciót általában halálbüntetéssel honorálják? Lehet, hogy ez is belejátszik a nagy fegyelmezettségbe? Szerinted itthon mi lenne ha ezeket a "nemes" vívmányokat is átvennénk?
2008. jan. 03. 15:32 | válasz | #91
így a japánoknak nem hogy megéri, hanem egyenesen életfeltétele, hogy legyen egy gyors vonatjuk, aminek fjalagos költségeivel nem tud versenyezni semmi más személyszállítási mód. mert alacsonyak azok a költségek.
valamint:
szintén a lent idézett wiki oldalon említik, hogy éjszaka tartják karban a síneket akkora a kihasználtsága. ígyhát -> nekik <- -> ott <- megéri maglevet építeni. nekünk, itt nem éri meg még a meglévőket sem fenntartani, mert vannak olyan vonalak ahol reggelente 2 ember utazik.
2008. jan. 03. 15:28 | válasz | #90
sinkanszen nincs kihasználva?? tókió oszaka 53 megálló végig az ipari zónán!

Wikipedia:
"Tokió-Ószaka(-Fukuoka) között csúcsban 5, azon kívül kb 10 percenként telik meg egy 1300 ülőhelyes vonat, és ez valószínűleg a világ legnyereségesebb – személyszállító – vasútvonala"

szintén a cikkből:
"A Tokaido korridor mellett él Japán lakosságának 40%-a, az ipari termelés 70%-át e térségben állítják elő, és a nemzeti jövedelmük 60%-át is itt termelik meg." (utánanézve tokyo oszaka kyoto városok a gócpontjai a tokaidonak.)

ajánlom az oldal többi részét is elolvasni.
különben meg minek építsen bárki is maglevet teherszállításra? siet az a 200 tonna? egy fenét. mehet a hagyományos síneken? szép lassan? naná.
2008. jan. 03. 15:09 | válasz | #89
Pedig a vasutat tömegáruszállításra találták ki, az a profilja máig a legjobb. Az utasszállítás kezdettől a látványosabb üzlet, de kevésbé hozza a profitot. Az utas ugyanis igényes, nem elégszik meg a pőrekocsival, és a marhavagon sem jó neki.

Ami a magleb teherszállítást illeti, röviden: a bilibe lóg a kezed!
azaz, nem erre tervezték, erre túl drága, a teheráruval nem kell ennyire sietni.

Mintha forma-1 -es versenyautóval akarnád az ülőgarnitúrádat hazavitetni, nem tehertaxival.
JeD  
2008. jan. 03. 13:54 | válasz | #88
Azért, mert esetleg akkor lenne értelme. Így valószínűleg csinálnak 1 vonalat, hogy "mi vagyunk a legjobbak", aztan hagyják az egészet a fenébe :) Persze igazad van, Japánban ez pont értelmetlen (talán ÉNY-DK irányban lehet valami realitása).
2008. jan. 03. 13:39 | galéria | válasz | #87
Nem'tom a teherszállításra miért gondol ilyen esetekben sok ember. Nekem első látásra látszik, hogy nem éri meg, főleg japánban amit tenger vesz körül. Hajón olcsóbb nagy tömeget szállítani vagy hagyományos vasúton nem hogy ilyenen..
Az hogy egy ilyen vasúton van -e utas vagy sem az elhanyagolható a tömeg szempontjból az viszont, hogy egy kocsira rápakolsz 40-60 tonnát azért az már komoly mutatvány nagy sebességnél és szükségtelen... Mindek a szállítása követel meg ekkora sebességet ami nagy tömegű? Akkor meg inkább már repülőgép és az jelenleg nem annyira behatárolt területen operál majd, mint ez kezdetben.
JeD  
2008. jan. 03. 13:21 | válasz | #86
Kérdés, megéri-e nekik majd. A sinkanszenek sincsenek túl jól kihasználva, mivel elég drágák. Nem tudom, erre mennyiért lehet jegyet váltani, de van egy sejtésem, hogy nem két fillér lesz. Szóval elég jó kérdés, hogy gondolják, hogy behozza az árát.

Bár ha teherszállításban gondolkodnak, akkor akár még nyerő is lehet a dolog.
2008. jan. 03. 13:06 | galéria | válasz | #85
Nem kell két generáció váltás, csak sok embert kell kirugdalni/megverni.

Ja igen az árak. 300Ft-ból Prágában 1 óráig azon utazol amin akarsz. Hétvégén is ennyi idő alatt eljutottunk a város egyik sarkából a másikba... Használják is rendesen az emberek. Firkát és rongálást csak a külvárosi metrómegállókban láttam és a metró aluljárókban az a legmegdöbbentőbb, hogy pesttel ellentében szinte síri csönd van. Nincs kéregető, üvöltöző cigány, anyázás és mocsok. A belvárosban igen erős a rendőri jelenlét is. Az egy szép és jobb város, mint a mi szutyok "világvárosnuk". Ja, a fél világ rajta röhög.
2008. jan. 03. 12:54 | válasz | #84
OFF
"20-30 éve nem tették tönkre a villamosokat, buszokat a házfalak, liftek nem így néztek ki"
20-30 éve egy lopás/betörés utáni kihallgatás egy kiadós veréssel kezdődött...

Amig a cigány a szemetes előtt kb 10-20 cm-mel dobja le a földre a cigicsikket,a buszon a szék mellé szotyizik(...) nem látom lehetőségét a minőségi közlekedésnek...

A magyarországi tömegözlekedési vállalatok nagy részét hülyék irányítják,és az utasokat is hülyének nézik(300 forint egy qva buszjegy ,ha menni akarok valahova?!).Dumálnak hogy ilyen-olyan veszteség és a vezérkar meg megy nyaralni a több (100)millás nyereségből...

Kell 1-2 generációváltás hogy kb a az 1900as évek szintét elérjük a közlekedési morálban.
On

Hmm 300zal vonat... Japánban.
Én itt annak örültem ha 1,5 óra alatt megtett 80 km-et,és nem kötöttek belém a szegény hátrányos helyzetű kisebbségiek.
2008. jan. 03. 12:00 | galéria | válasz | #83
Valahogy nekem is elég nehéz elképzelnem.
2008. jan. 03. 11:49 | galéria | válasz | #82
Most magyarázzam hogy a mostani Kína ne hivatkozzon ötezer éves kultúrájára Mert Kubilaj kán idejében ( Marco Polo) ezerszer kultúráltabb volt.Igaz hogy Kubilaj mongol volt.Az amerikai elnök felvetette Cian Cö Minh-nek a Tienammen téri mészárlást az meg visszautasította az ötezer éves kínai kultúra nevében.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2008. jan. 03. 11:48 | galéria | válasz | #81
Mi ebben olyan hihetetnel?
2008. jan. 03. 11:43 | galéria | válasz | #80
Aha. Én meg most a Holdról írok...
Horsee  
2008. jan. 03. 11:31 | válasz | #79
Amiről te beszélsz, az elméletben létezik. Vactrain a neve.



http://en.wikipedia.org/wiki/Vactrain

London és New York között ingázna (transzatlanti csatorna), 6000-8000 km/h-val. Egyetlen akadálya az ára, ami nagyjából 12 trillió amcsi dollár lenne.