Nem áldozott le a könyvtárak kora
2007. december 31. 10:19, hétfő
Egy felmérés szerint tavaly az amerikaiak több, mint fele ellátogatott egy könyvtárba, de többségüket nem a könyvek, hanem az ott lévő számítógépek vonzották be.

Hirdetés

A Pew Internet & American Life Project felmérésében az Egyesült Államokban lévő felnőttek 53%-a nyilatkozta azt, hogy volt könyvtárban a 2007-es év folyamán. Az igennel válaszolók legnagyobb része 18 és 30 év közötti fiatal volt, az un. Y-generáció. "Ez a következtetés a feje tetejére állítja azt, amit a könyvtárakról eddig hittünk" - nyilatkozta a Reuters kérdésére Leigh Estabrook, az Illinois Egyetem professzora, a kutatás társszerzője. "Az internethasználat információéhséget okoz, ezért legfőképp az információfüggő fiatalok csoportja jár könyvtárakba."

Az internethasználók kétszer annyian vannak a könyvtárlátogatók között, mint a magukat a világhálótól távol tartók, és a betérők kétharmada mondta, hogy használt számítógépet a könyvtárban. 65 százalékuk az interneten keresett információt általuk, 62 pedig az intézmény anyagait nézte át rajtuk.

Estabrook kiemelte, hogy megmaradt a könyvtárak közösségi csomópont szerepe, és találkozási helyet jelent a közelben lakó emberek számára. "Nagyon meglepődtünk a felmérés eredményén, különösképpen az Y-generációt illetően" - nyilatkozta Lee Rainie, a felmérés másik szerzője, a Pew igazgatója. 1996-ban még egy alapítvány által támogatott kutatás azt hozta ki eredményként, hogy a fiatal felnőttek a jövőben egyre kevésbé tartják majd fontosnak a könyvtárak használatát. "Ezzel szemben eltelt tíz év, és megállapíthatjuk, hogy a mai leggyakoribb könyvtárlátogatók a fiatalok." - tette hozzá.

A kutatást a Szövetségi Múzeum és Könyvtárszolgáltató Hivatal támogatta, és keretében 2796 amerikait kérdeztek meg telefonon június és szeptember között.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
bfoto  
2008. jan. 07. 18:40 | válasz | #12
Igy van, bar eleg sekelyes dolog mindent az anyagi haszonhoz merni. Szemely szerint en szeretek "idegen" szakirodalmakat ("hatartudomanyok") olvasgatni, egyszeruen annal a jogomnal fogva, hogy hozzaferhetek ezen informaciokhoz, szinte ingyen.
oneman  
2008. jan. 03. 11:39 | válasz | #11
aki komolyabb szakirodalmat vesz, az később profitál belőle, ha úgy érzi, hogy nem fog, akkor meg feleslegesen veszi meg...

másrészt az ilyen szakirodalmak nem kellnek el több millió példányban, mint a Harry Potter és pajtásai, így sokkal kevesebb példányon kell behozni a gyártási költséget + a szerző ráfordított munkáját (idő pénz te is tudod, és nem 2 perc egy könyvet megírni, szakkönyvet meg különösen)
2008. jan. 02. 15:53 | galéria | válasz | #10
Egy jobb könyv vagy a komolyabb szakirodalmak mostanában 8-10.000 Ft körül vannak, úgy lesz mint régen könyve csak a gazdagoknak lesz. Én inkább beiratkoztam egy könyvtárba, mivel "köteles" könyvtár szinte minden megvan. Olcsóbb mint megvenni.
bfoto  
2008. jan. 02. 14:48 | válasz | #9
Nyilván nem az az egy példány van az állomanyban, amit archivalásra szántak. Szerintem arról nem kell vitázni, hogy miért jó megőrízni dolgokat a jövő számára (pl. nem baj, hogy a kódexek tartalmát nem nyomtatták ki és égették el az eredetit, mikor megjelent a könyvnyomtatás). Felmerult a digitalizálás gondolata. Ennek is ismerjük a problémáit (magas költségek -ezzel szemben a "megőrzésre szakosodott" könyvtár ingyen kap "minden" megjelent dokumentumból köteles példányokat, "csak" raktározni kell őket-, szerzői jogi problémák, adathordozók tartóssága -ha digitális adatot tartósan meg akarnak őrízni, kiexponálják mikrofilmre a bináris kódot.. őrizzük azt?).
A könyvár feladata nyilván nem kifejezetten a megőrzés, hanem az információk (és az azokat hordozó dokumentumok) gyűjtése, rendszerezése, feltárása, tárolása és hozzáférhetővé tétele. Tessék megnézni, milyen jól kereshető adatbázisok épülnek mostanában (pl. milyen hasznosak az évkönyvek, szakfolyóiratok cikkeit analitikusan feltáró munkák azoknak, akik tűt keresnek a szénakazalban). Leáldozik-e az ilyen munkát végző intézmények kora ekkora információáradatban? Automatizáltan megoldható az információk hatékony kereshetővé tétele (lásd. keresőmotorok)? A MEK nem könyvtár? Gondolom a cikk címe a (köz)könyvtár(-)épületek mai formájának létjogosultságára utal. Az megint más kérdés.
hiftu  
2008. jan. 02. 09:22 | galéria | válasz | #8
Ez érdekes. Könyvmegőrzés használat nélkül. Akkor mire jó? Soha senki nem fogja elolvasni. Egyáltalán tudja valaki, hogy miről szól? (Nem csak a címét elolvasva.) Kicserélhetnétek akár egy vaslapra. Kb. annyi a haszna van igy.
(Egyébként pedig biztos volt már nyitva a könyv, különben a betük nem kerülhettek volna a lapra. Hehe.)
echo  
2008. jan. 01. 07:13 | válasz | #7
engem mostanában az idegesít könytárban, hogy egyre többen járnak be laptoppal és zavaró, hogy ott pötyögtetnek az olvasóban.
2007. dec. 31. 13:47 | válasz | #6
Jobb az életszínvonal, megtehetik - ha nekem könyv kell, én sem megyek könyvtárba, hanem a netre, és megrendelem az alexandra vagy a bookline oldalán.
oneman  
2007. dec. 31. 13:00 | válasz | #5
jaja, szerintem sem kellene átalakítani, az legalább egy nyugodt hely, ahol művelődni lehet
igaz erre otthon is megvan a lehetőséged, csak ott vannak néha olyan dolgok, mint pl szomszéd falat fúr, TV-t "néz" stb, plussz otthon nem lehet meg minden könyved, jó ottvan a net, de iszonyú kényelmetlen olvasni gépről, egyszerűen ott el van cseszve az egész, hogy nem tudod az 5 ujjadat könyvjelzőnek használva villámgyorsan váltogatni a lapokat, plussz a kijelző, hogyha nagy azért kényelmetlen, ha kicsi nem tudod elolvasni, a görgetés undorító, meg van egy csomó olyan "feature", ami idegesítő a legtöbb programban.
Azt is tudom, hogy ezekre a problémákra vannak már megoldás kezdemények, de még egyik sem kiforrott.

Amíg ezeket nem sikerül valahogyan megoldani, addig a papír alapú könyvet nem lehet letaszítani a trónjáról.
2007. dec. 31. 13:00 | válasz | #4
Ha könyvtárosnak tanulsz, akkor remélem azért nem merül ki számodra csupán a megőrzésben a könyvtárak funkciója. Azt raktárosnak hívják. :)
(Nem mellesleg a megőrzést is lehet a lepecsételem-raktárba-teszem módszeren kívül másként, például digitalizálással biztosítani.)
peba  
2007. dec. 31. 12:54 | válasz | #3
A könyvtár dolga a megőrzés. Könyvtáros hallgató lévén a raktárban olyan könyvek is vannak, amikről a néhai olvasó mit sem sejt. Pl több mint 100 éves kiadványok, stb. DE! Ezek olyan szűzek, hogy egyszer nem nyitotta ki őket senki, csak le vannak pecsételve.

A könyvtárban az iwiw, meg a honfoglaló megy. Meg aki tanulni szeretne, az ott tud, mert csend van.
2007. dec. 31. 12:13 | válasz | #2
Tartok tőle, hogy nálunk sem lenne fényesebb a helyzet ha valaki felmérné (sőt, még lesúlytóbb).
Legalább bemennek a könyvtárba, ha sokukat csak a net elérés viszi is be.
Másrészt kétségtelen, hogy a könyvtárak szerepe, működése át kell(ene) alakuljon sok szempontból. Változnak a technológiák, az igények. Furcsán mutatnának a polcokhoz láncolt pergamenlapos kódexek. :)
menpe  
2007. dec. 31. 11:29 | galéria | válasz | #1
Szóval mindne második amcsi, akit megkérdeztek, volt min. 1-szer könyvtárban az évben?? És legtöbbje netezni ment?? Hát mit ne mondjak, gratulálok. Kíváncsi lennék arra, hogy közülük mennyi egyetemista, akinek muszály volt könyvtárba menni. Ilyenkor emlékszem vissza, arra a korszakomra, amikor még hetente jártam a könyvtárakat, és számítógépnek még nyoma sem volt ott...