Elvileg egyetlen neuron is lehetővé teheti az emberek és állatok számára, hogy érezzenek, sugallja egy európai tanulmány, amit a Nature-ben publikáltak.

Az agy 100 milliárd neuronnal rendelkezik, a tudósok azonban azt vallják, hogy azok csak nagyobb hálózatokban tudnak gondolatokat és érzéseket előállítani. Ennek mond most ellen az a holland és német tanulmány, ami felfedezte, hogy egyetlen patkányneuron stimulálása is képes kiváltani az érintés érzetét. A kutatás jelentősége, hogy mindezt első ízben sikerült mérni emlősöknél.

Az emberi agy összetettsége és a számtalan gondolat, érzés és emlék tárolási elvei még ma sem ismertek teljes egészében. A terület kutatói szerint a feldolgozási folyamat kulcsai a különálló neuronok között kialakuló kapcsolatok, melyek legalább ezer neuront összefogó hálózatokat alkotnak. Ennek ellenére több, jóval egyszerűbb idegrendszerrel rendelkező lény, mint a gyümölcslegyek esetében egyetlen neuron is képes egészen jelentős szerepet játszani, a legújabb kutatások szerint pedig ennek a nagyobb, összetettebb aggyal rendelkező állatokra is igaznak kell lenni, csupán az elv igazolása maradt el eddig.

A németországi Humbolt Egyetem, valamint a holland Erasmus Gyógyászati Központnak végül sikerült stimulálnia egy különálló patkány agysejtet, ami azt mutatja, hogy az elegendő egy viselkedési reakció kiváltására. Ugyanakkor egy amerikai kutatási projekt azt a következtetést vonta le, hogy egy agysejt számítási képessége ennél jóval összetettebb is lehet, a különböző szinapszisokkal - a neuronok és más idegsejtek közötti csomópontokkal - képesek az ugyanazon sejtben elhelyezkedőktől függetlenül cselekedni. Ez könnyedén jelentheti azt, hogy egy neuronon belül a különböző szinapszisok teljesen eltérő információdarabokat tárolhatnak, vagy dolgozhatnak fel.

A szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy az összes neuronnak külön szerep jut, bizonyos esetekben viszont képesek lehetnek az önálló munkára, méghozzá mérhető eredményekkel. "A általánosan elfogadott modell szerint a hálózatok vagy tömbök hozzák a döntéseket, egy különálló neuron befolyása pedig elenyésző, azonban ez a kutatás és több nemrég napvilágot látott tanulmány sokkal fontosabb szerepet tulajdonít egyetlen neuronnak. Ezek a tanulmányok lejjebb viszik azt a szintet, amin lényegi számítás megy végbe az agyban" - összegzett dr. Douglas Armstrong, az Edinburghi Bioinformatikai Központ igazgatóhelyettese a BBC-nek.