 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Richard Goldschmidt genetikus véleménye, hogy "amikro-evolúció tényei nem elegendőek a makro-evolúció megértéséhez"Gibbert, J.M. Optiz és R.A.Raff pedig állítják:" A mikro-evolúcióban az alkalmazkodás a legéletképesebbek fennmaradására vonatkozik, nem a legéletképesebbek megjelenésére"
Pierre Grassé biológus rámutat, hogy a gyümölcslegyek a kitenyésztett sok ezer generáció és a bennük létrehozott összes mutáció ellenére gyümölcslegyek maradnak. Valójában a génállomány variációs képessége nagyon hamar kimerül a folyamat során. E.J. Ambrose sejtbiológus szerint valószínűtlen, hogy akár a legegyszerűbb, a szervezetben korábban ismeretlen struktúra kialakításában ötnél kevesebb gén vegyen részt. Ezután rámutat, hogy ezerből csak egy mutáció nem káros, úgyhogy 5 nemkáros mutáció fellépésének valószínűsége egy (replikáció) a milliószór millióhoz (1:10a 15-diken).Ez csak a problémák kezdete, mert ezeknek az előnyös mutációknak integrálódniuk kell az egész szervezet fejlődésébe, és tovább kell adódniuk a génálományban, így fejezi be: " A fajok eredetének legutóbbi hipotézise füstbe megy, hacsak el nem fogadjuk, hogy az új tenyészpár elkülönülésekor új információ bevitelére kerül sor"
 |
És még:
Arno Penzias Nobel díjas fizikus, a kozmikus háttérsugárzás felfedezője: A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy univerzumhoz, amely a semmiből lett teremtve, amely nagyon pontosan ki van egyensúlyozva, biztosítandó az élethez szükséges megfelelő feltételeket, és amely mögött egy terv van. (cosmos, bios and theos 1992)
A modern fizika és kozmológia egy olyan univerzum képét tárja elénk, amelynek alaperői bámulatosan bonyolultan és finoman ki vannak egyensúlyozva, hogy képesek legyenek az élet fenntartására. A legutóbbi kutatások megmutatták, hogy a természet alapállandói-a szénatom energiaszintjeitől az univerzum tágulási sebességéig-éppen a megfelelő értékkel rendelkeznek az élet létezéséhez. Az állandók tehát pontosan be vannak állítva, és ez az összehangoltság magyarázatra szorul.
pl: Erős nukleáris kölcsönhatás szabályozza, hogy a protonok és neutronok mennyire ragadnak össze az atommagban. Ha 2 százalékkal gyengébb lenne, azok nem ragadnának össze, és az univerzum csupán hidrogénből állna, melynek magjában egy proton van és egyetlen neutron sincs. De ha erősebb lenne 0,3 százalékkal akkor túl sok proton-neutron kötés lenne, és csak nehéz elemek jönnének létre, a hidrogén pedig ritka lenne vagy nem létezne. stb. stb.
Sir Fred Hoyle matematikus, csillagász úgy találta hogy a hélium, berilium, szén és oxigén nukleáris alapállapoti energiáját pontosan egymáshoz kellett hangolni.
Ha az eltérés 3-4 százaléknál nagyobb lenne az univerzum nem tudná fenntartani az életet. Mintha egy szuperintelligens lény benyúlt volna a fizikába, valamint a kémiába és a biológiába. A természetben nincsenek vak erők. Csillagászati és asztrofizikai szemle 1982. 16.o.
Paul Davies elméleti fizikus azt mondja, hogy ha az erős nukleáris kölcsönhatás és az elektromágneses kölcsönhatás aránya egy TÍZBILLIOMOD értékkel eltérne, nem jöhettek volna létre csillagok.
Egy olyan világhoz mint a miénk, a gravitáció és a gyenge nukleáris kölcsönhatás közötti egyensúlynak 1:10a 40-ediken pontosságon belül kell lenie.
Ez az a pontosság, amire egy céllövőnek lenne szüksége, ha el akarna találni egy pénzérmét a megfigyelhető univerzum távoli végén, HÚSZ MILLIÁRD fényév távolságban.
Hugh Ross asztrofizikus illusztrációja:
Fedje le oroszországot pénzérmékkel egy holdig érő oszlopban (380 000km), majd tegye meg ugyan ezt további egymilliárd, oroszország méretű kontinenssel.Az egyik pénz érmét fesse be pirosra, és helyezze el valahol, az egymilliárd rakás valamelyikében. Kösse be egy barátja szemét, és kérje meg, hogy emelje ki a piros érmét: annak az esélye, hogy sikerül neki kb. 1:10a negyvenediken.
De még ezt is elhalványítja az összehangoltság egyik legészbontóbb példája. Olyan univerzumban élünk amiben az entrópia állandóan nő., amit a termodinamika második főtétele mond ki. Sir ROger Penrose oxfordi matematikus:
Próbáljuk elképzelni a teljes világegyetem fázisterét. Efázistér mindegyik pontja különböző lehetséges kiindulási pontot ábrázol. Egytűvel felfegyverkezett teremtőt képzelünk el, aki kiválasztja a fázistér valamelyik pontját. A tű mindegyik különböző elhelyezése különböző világegyetemet hoz létre. A teremtő céljainak megfelelő pontosság az így létrehozott világegyetem entrópiájától függ. Viszonylag könnyű volna nagy entrópiájú univerzumot teremteni, mert a tű ekkor a fázistér egy nagy térfogatába szúrhatna bele. (Emlékezzünk arra, hogy az entrópia a fázistérfogat logaritmusával arányos).Ám hogy a világot alacsony entrópiájú állapotból indítsa-hogy valóban legyen egy második főtétel-a teremtőnek a fázistér egy sokkal kisebb térfogatába kell céloznia. Milyen kicsi legyen ez atartomány, hogy az így létrejövő világegyetem közelről emlékeztessen arra, amelyben élünk? Hogy megválaszolja ezt a kérdést, Penrose a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó Bekenstein-Hawking képletet használja.
Számításai szerint ahhoz, hogy olyan univerzumot kapjunk mely kompatibilis a termodinamika második törvényével és az általunk megfigyelt világgal 1:10a 10-diken a 123-dikon (10 a 10 a 123-ik hatványon) pontossággal kellett, célozni behangolni. Ez akkora szám, hogy a közönséges tízes jelölésben még leírni sem tudnánk: az 1-est 10 a 123-dikon nulla követné!!!
MÉG Ha A Világyegyetem MINDEN EGYES PROTONJÁRA ÉS NEUTRONJÁRA ÍRNÁNK EGY NULLÁT-MESSZE NEM TUDNÁNK MÉG AKKOR SEM LEÍRNI E SZÁMOT.
NEM MEGLEPŐ, hogy Paul Davies- az összehangoltság sok ilyen példájával találkozva-ezt mondja: Úgy tűnik mintha valaki pontosan beállította volna a természet állandóit, hogy megteremtse az univerzumot....az embernek az az érzése, hogy az egészet megtervezték.
|
És még egy kis olvasni való:
DNS (eredeti tervrajz) a t g c, replikáció(megkettőződés) RNS (másolat az eredetiről) t helyett u tehát a u g c, az átírt információt elviszi a sejt azon részeibe ahol a fehérjék tényleges gyártása kezdődik. A fehérje egy sor aminosavból készül egy másik fordítási folyamat révén, amelyben egy nukleotid-triplett határoz meg egy aminosavat. pl a cga triplett orginint, az uug triplett pedig leucint határoz meg. Ezt nevezik genetikai kódnak. Mármost a négybetűs abc-ből (a u g c) 64 lehetséges triplett alkotható, és mindegyik triplettnek pontos jelentése van-közülük 61 aminosavakat határoz meg, a maradék három pedig írás jel. 20 aminosav van, és általában mindegyiket több külömböző triplett kódolja (pl mind a caa, mind a cag triplett a glutamint kódolja). Tehát az aminosavak sorrendjét a fehérjében pontosan meghatározza a bázisok sorrendje a DNS molekula gerince mentén.
Így ha még lehetséges lenne is viszonylag könnyen előállítani az aminosavakat természetes úton(ami, mint láttuk, nem lehetséges), a valóban nehéz feladat az, hogy ezeket az építőelemeket a funkcionális fehérjét szolgáltató komplex láncba szervezzük.
Egy dolog téglát gyártani, és egészen más dolog megszervezni egy ház vagy gyár megépítését. Akár olyan köveket is használhatunk, amelyeket a természet formált, és elszórva hevernek mindeféle alakban és méretben. De az építkezés megszervezéséhez olyan információra van szükség, ami nincs benne a kövekben. Ugyan ez a helyzet az élet építőelemeivel. A vak véletlen nem vezet célra. Crain- Smith ezt így fogalmazta meg:A vak véletlen teljesítő képessége nagyon korlátozott. A kooperáció alacsony szintjén nagyon könnyen produkálja a betűk és szavak megfelelőit, de gyorsan tehetetlenné válik amint nő a szervezés mennyisége. A hosszú várakozási idők és nagytömegű anyagforrások hamar lényegtelenné válnak.
Paul Davies szemléletesebben fogalmaz: Egy fehérjét előállítani egyszerűen energia bevitelével olyan, mint egy téglarakás alatt felrobbantani egy dinamit rudat, és azt várni. Hogy a téglák házzá álljanak össze. A téglák levegőbe emeléséhez elég energiát tudunk felszabadítani, de anélkül, hogy az energiát szabályozott és rendezett módon összekapcsolnánk a téglákkal, kevés a reményünk, hogy mást produkáljunk, mint kaotikus rendetlenséget.
Valójában minnél többet tanulmányozzák az élő sejtet, annál több közös jellemzőt mutat az emberi intelligencia legbonyolultabb csocstechnológiai termékével, a számítógépekkel-kivéve, hogy a sejt információ feldolgozási kapacitása messze meghaladja mindazt, amire a mai számítógépek képesek.
Bill Gates: A DNS olyan mint egy számítógépprogram, de sokkal sokkal fejlettebb, mint bármelyik szoftver, amit valaha kifejlesztettünk.
És ahogy a számítógép nem működhet szoftver nélkül a sejt sem működhet a Dns-ben kódolt információ nélkül. DE amint Paul Davies megfigyelte- a kódolt bemenet önmagában csak egy halom hasznavehetetlen adat, hacsak nem áll rendelkezésre egy értelmező vagy kulcs. Önmagában a genetikai adat puszta szintaxis. A kódolt genetikai adat megdöbbentő hasznossága abból a tényből fakad, hogy az aminosavak "megértik". A DNs-szál mentén eloszló információ biológiailag lényeges. Számítógépes nyelven szólva a genetikai adat: szemantikai adat. Tehát a genetikai adatoknak specifikált komplexitása van.
Davies hozzáteszi, hogy ez a fajta rendezettség nem származhat a természeti törvényekből. Lehet-e specifikus véletlenszerűség egy determinisztikus, mechanikus, törvényszerű folyamat szavtolt eredménye-például a fizika és a kémia törvényszerűségeinek irgalmára hagyott őslevesben? Szó sincs róla. Nincs a természetnek olyan ismert törvénye, ami képes lenne végre halytani ezt a mutatványt.
|
Ha már vitatkoztok az evolúúúción egy kis olvasni való:
Hogyan keletkeztek az aminosavak?
1920 A.I. Oparin, 1952 Stanley Miller
Laboratóriumban tesztelte Oparin felvetését, szimulálva a korai föld feltételezett légkörét. Két nap múlva 2%-os aminosav hozamot mért. Később Egy kivételével az élethez szükséges mind a 20 aminosavat előállították.
ld. the mystery of life's origin
De
Megváltozott a geokémikusok véleménye a föld korai légkörének összetételét illetően. Ma már úgy gondolják, hogy nem tartalmazott jelentős mennyiségű ammóniát, metánt és hidrogént, amelyek az Oparin hipotézishez szükségesek, hanem sokkal valószínűbb, hogy nitrogénből, széndioxidból és vízgőzből állt. Bizonyíték van nagy mennyiségű szabad oxigén jelenlétére is.
Ez teljesen megváltoztatja a korábbi képet, ugyan is egy ilyen légkörben, nem képződhettek aminósavak, amint azt a kísérletek megerősítették.
Például az oxigén jelenléte gátolná a kritikus biomolekulák keletkezését, sőt még a létezőket is lebontaná.
Tegyük fel, hogy egy olyan fehérjét akarunk előállítani, amely 100 aminósavat tertalmaz(ez egy rövid fehérje-a legtöbb legalább háromszor ilyen hosszú). Mármost az aminosavak két formában léteznek, amellyek egymásnak tükörképei (L ill. D formának nevezik őket)Ez a két forma egyenlő számban jelenik meg a prebiotikus kísérletekben, úgy, hogy annak a valószínűsége, hogy egyik vagy másik formát kapjuk, durván 1/2.
DE
A természetben talált összes fehérje csak az L-formát tartalmazza. Annak valószínűsége, hogy 100db L-formájú aminosavat kapjunk, (1/2) a századikon, ami kb. 1:10a harmincadikon. Ezenkívül az aminosavakat össze kell kapcsolni.
A fehérje működéséhez az összes kötésnek peptidkötésnek kell lennie, hogy a megfelelő 3-dimenziós struktúrát vegye fel.
De
A prebiotikus szimulációkban a kötéseknek kevesebb mint fele peptidkötés.
Így egy peptidkötés valószínűsége kb. 1/2, és annak a valószínűsége hogy 100 ilyen kötést kapjunk, ismét csak 1:10a harmincadikon. Tehát annak a valószínűsége, hogy találomra 100 peptidkötés L-savat kapunk, 1:10a hatvanadikon.
De
A fehérjék nem úgy készülnek, hogy a helyes arányban összekeverjük a megfelelő aminosavakat, ahogy egy szervetlen savat összekeverünk egy lúggal, hogy sót és vizet kapjunk. A fehérjék aminosav-molekulák hosszú láncaiból állnak, és jellemző tulajdonságuk, hogy ezeknek az aminosavaknak pontosan a megfelelő helyen kell leniük a láncban. Vagyis nem csak a jelenlétük fontos, hanem a sorrendjük is; mint ahogy egy szó betűinek vagy egy számítógépprogram karaktereinek is helyes sorrendben kell lenniük, hogy a szó azt jelentse, amit jelentenie kell, ill. hogy a program működjön.
az aminosavaknak ez a tulajdonsága világossá teszi számunkra azt az ÓRIÁSI külömbséget, ami az élő sejt komplexitása és egy kristály vagy hópehely rendezettsége között van.
Elsősorban az élő rendszerek komplexitása motiválta Klaus Dose-t az élet eredetének kiváló kutatóját, hogy a következő értékelést adja: A kémiai és molekuláris evolúció területén végzett 30 évnyi kísérletezés nem vitt közelebb az élet eredete problémájának megoldásához, csak a probléma hallatlan nehézségének megértéséhez. Jelenleg a fő elméletekről és kísérletekről folytatott viták vagy patthelyzettel, vagy a tudatlanság beismerésével végződnek. The origin of life: More question than answers 1988, 13, 348. o.
A sokféle különböző aminosav közül 20 vesz rész a fehérjék előállításában, úgyhogy ha a 20 aminosavból lenne készletünk, 1/20 lenne annak a valószínűsége, hogy a fehérje adott helyén éppen a megfelelő aminosavat kapjuk. Tehát annak a valószínűsége, hogy 100 aminosavat kapjunk helyes sorrendben, (1/20)a századikon, ami kb. 1:10 a 130-adikon. Ezek a számítások csak egyetlen fehérjére vonatkoznak. De az élethez fehérjék százezereire van szükség, és a számítások szerint annak a valószínűsége, hogy ezeket véletlenszerűen előállítsák, kisebb mint 1:10 a 40000-diken.
összehasonlítva az élet spontán keletkezésének valószínűsége hasonló egy tornádóhoz, amely egy roncstelepen végigsöpörve összehord egy Boing-747-es repülőgépet.
Cicero kr.e. 46. : Aki ezt lehetségesnek tartja, nem fogom fel ésszel miért nem gondolja ugyanígy azt is, hogy ha a huszon egy betű aranyból vagy bármely más anyagból készült, végtelenül sok példányát valamilyen edénybe dobnák, s aztán összerázva a földre öntenék, Ennius Évkönyvek című munkáját hoznák létre olvasható állapotban. Nem tudom akár egyetlen verssor esetében is képes lenne-e ilyen sokra a vak véletlen!
|
"véletlen evolucio nem jöhetett létre a földön ilyen gyorsan"
Milyen gyorsan? Mérted az időt?
|
Ha nem a földön jött volna létre akkor mi a fenének itt vagyunk? Ott jött létre ahol nincs is meg az élet feltétele?
|
valamit ne felejts el: az élet nem a Földön jött létre, hanem jó eséllyel minimum is a Naprendszerben, de extrém esetben az is lehet, hogy az Univerzumban. így nézve pedig igencsak sok próbálkozáson alapszik
a másik dolog, az egyedfejlődés. egy faj mutációja nem egyetlen egyedhez kötődik. a hasznos mutáció ha az egész Földet nézzük, akkor egyszerre több egyedtől is származhat. és különböző egyedek különböző mutációkkal szaporíthatták a faj lehetőségeit. de akár azonos mutációk is rakódhattak így egymásra. és mivel egy fajon belül a mutációk keveredhetnek, így a legéletképessebbek ezek közül idővel akár minden egyedre jellemzőek lesznek. ilyenkor a terjedés lassú, a variációk száma nagy, az egészre jellemző fejlődés lassú, mivel a magas egyedszám biztosított. (pl. ez jellemző a fejlett országok szaporodására is) kevés egyednél fordítva, kevés a variácó, viszont az gyorsan terjed, az egészre jellemző fejlődés gyors, hogy minél hamarabb alkalmazkodjon a környezethez és megnőjön az egyedszám
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
én csak azt modtaam hogy véletlen evolucio nem jöhetett létre a földön ilyen gyorsan, azt nem mondtam hogy máshol nem :)
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
sokkal több is a müködésképtelen, sőt a legtöbb a jelentéktelennek tűnő mutáció
csak ami nagyon "rosszul" mutálódik az meghal mielőtt reprodukálhatná magát, a "jó" meg itt marad és tovább mutálódik egy része "jó" irányba egy része meg megint "rossz" irányba (most az, hogy mi jó és mi rossz azt fennmaradás szemszögéből ítéltem meg, persze lehetne máshogy is)
de nem tudom, Te hogy vagy vele, de nekem egyszerűbb azt feltételezni, hogy sok-sok pici részecske, sok-sok véletlen folytán, rengeteg-sok idő alatt valami bonyolultá állt össze, mint azt, hogy volt valaki/vagy valami ami azt megtervezte (persze elképzelhető, hoyg speciel a földi élet valamilyen sokkal fejlettebb lény tervének szüleménye) De akkor az a sokkal bonyolultabb lény honnan lett? (Gyakorlatilag az, hogy Isten teremtette meg a Földet, meg az életet még nem válasz arra, hogy honnan eredünk, csak egy szinttel visszább helyezi a kérdést -persze az ember egoista és leginkább az érdekli, hogy ő maga honnan van, nem az, hogy a "szülei" úgyhogy ideig-óráig ezzel a rövidlátó tömegek kiváncsiságát ki lehet elégíteni) |
JAV: nem egyenes aranyossagban --> nem egyenletesen
|
> az elönyös mutácio valoszinüsége nagyobb mint az elönyteleneké
Eppen ellenkezoleg. Ezt tamasztja ala az is amit erre reagaltam:
Az evolucio nem egyenes aranyossagban zajlik, hanem elsosorban az egyedek szamatol - es az eletciklusa alatt letrejott szaporulatok szamatol - fugg.
Ez egy szamtalanszor agyontesztelt, agyonprobalt folyamat, gyonyoruen lehet szemleltetni szamitogepes modelleken keresztul is. A teremtes elmeletre, meg az intelligens mutaciora meg nem lattam ilyen modellt. Ha van, erdekel.
> mert látom hogy képtelen vagy értelmezni
he?
|
Az ember egy gép-e? Témához:
A lélek létezésére van közvetett bizonyíték, a halálközeli élmények, arra is van bizonyíték hogy ez nem egyszerűen kémiai folyamatok hatása, ha valaki átéli, és felülről látja a dolgokat mielőtt elindul, akkor el tudja mondani mi van a műtölámpa tetejére írva. Az a legvalószínűbb, hogy ez egy kicsit kémiai folyamat, az agy átmenti magát egy másik síkra, vagy dimenzióba ilyesmi, de semmi sem biztos csak az hogy valami van a dologban, és nem igaz az a keresztény állítás hogy a lelket eltemetik a testel együtt, és lehet várni a test feltámadását szerintem.
|
"hogy az elönyös mutácio valoszinüsége nagyobb mint az elönyteleneké"
Tévedsz. Nincs elönyös mutáció csak mutáció van.Az életképes mutáció tud továbbmutálódni avval kevered.
|
amit irtam az azt jelenti mert látom hogy képtelen vagy értelmezni
hogy az elönyös mutácio valoszinüsége nagyobb mint az elönyteleneké
pedig logikusan végiggondolva pont forditva kellene lenniemivelmüködöt nehezebb csinálni miint müködésképtelent
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
> és már találtak bizonyitékot arra hogy azok a mutáciok nagyobb számban fordulnak elö baktériumokban amik elönyösek számára,
Mert ugye a bakterium rendszerint nem szoktak evtizedekig elni, igy mas fajokkal osszehasonlitva azonos ido alatt nagysagrendekkel tobb mutacio johet letre.
Neha elkepeszto dolgokat irtok, emberek. 
|
> ha maradunk a véletlen mutácio mellett akkor egy müködöképes egyed létrejöttéhez akár több mutácio proba kell mint amennyi csillag van az univerzumban, ami valljuk be lehetetlen ezalatt a pár millio év alatt
Ezt mire alapozod? Az evolucio nem egyenes aranyossagban zajlik, hanem elsosorban az egyedek szamatol fugg. Ha lecsokken az egyed szam, felgyorsul, ha no az egyedszam akkor lelassul. Ha kritikus ala zuhan akkor extrem modon is felgyorsulhat.
|
itt nem az a lényeg hogy nem jöhet létre több helyen mutácio hanem az hogy hogy müködöképes mutáns létrejöttének valoszinüsége a szükséges mutáciok számával arányosn csökken
ha maradunk a véletlen mutácio mellett akkor egy müködöképes egyed létrejöttéhez akár több mutácio proba kell mint amennyi csillag van az univerzumban, ami valljuk be lehetetlen ezalatt a pár millio év alatt
ezért irtam hogy papiron müködik a dolog de a valoságban nem
és már találtak bizonyitékot arra hogy azok a mutáciok nagyobb számban fordulnak elö baktériumokban amik elönyösek számára, tehát valoszinüleg az irányitott mutácio létezik,és hol máshol lenne a gyeplö mint magáan a dns-ben
ami valojában azt jelenti hogy az evolucio a dns-ben van kodolva igy vagy ugy,persze a véletlen is szerepet játszhat ha nem is olyan nagy befolyásolással mint te gondolod
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
"kell egy agyi mutácio is, ami valljuk be hihetetlen"
A mutációból miért maradna ki bármely testrész? Némelyik embernek ma is csökevényes az agya, rá férne egy alapos mutáció.
|
Annyi baj legyen, akkor is nagy volt. 
|
Kiverte a biztosítékot. Leverni csak a szekrény tetejére tett biztosítékot lehet.
|
"egyed életképes legyen több mutácio együttes bekövetkezésére legyen szükség"
Na! Kezded pedzeni! Több lépcső fokozatosság. Itt az új Darwinista!
|
> Az összenőtt lábakkal meg hol is lehet mozogni? Nem a talajon hanem a vízben. Mennyire hasonlít ez a delfin farokúszójára. Van egy állat amelyik szárazföldi volt már és visszament mutációval a vízbe.
hat apam ez nalam leverte a biztositekot 
|
ja egy összenött lábbal marha életképes tudnál lenni, szárazöldön halott, a vizben meg azért mert nincs hozzá kopoltyu , ahhoz hogy egy mutáns egyed életképes legyen több mutácio együttes bekövetkezésére legyen szükség
mint pl egy szárny megjelenése nem elég a repüléshez, kell egy agyi mutácio is, ami valljuk be hihetetlen
hacsak véletlen nem esett le az ösmadár egy sziklárol és véletlen rá nem jött hogy is kell repülni, amit késöbb átadhatott a kölykeinek, ami megint elég valoszinütlen mivel akkora aggyal nem is tudnak tanulni csak berögzült reflexek által müködnek
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Az a baj hogy a valamiben vakon hívők száma nő az utóbbi időben egyre növekvő mértékben.Pld aki Benazir Bhuttót megölte miben hitt? Qui prodest?
|
Nem a vakhitről beszéltem.
A vallásosság nem egyenlő a gyengeelméjűséggel, rengeteg korszakalkotó zseni vallásos volt, a vallásosság számukra és általában az elsöprő többség számára nem más mint egy "életstílus".
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
"és valahogy ez mégsincs igy,persze az összenött lábakon kivül"
Az összenőtt lábakkal meg hol is lehet mozogni? Nem a talajon hanem a vízben. Mennyire hasonlít ez a delfin farokúszójára. Van egy állat amelyik szárazföldi volt már és visszament mutációval a vízbe.
|
> ha a véletlen mutácio a fejlödés kulcsa, akkor a fejlödés az egyedszámmal arányosan nöne,
Honnet veszed, hogy az egyedszam nott?
> napjainkban irdatlan mennyiségü mutáciot kéne megfigyelni
Es? Nincsen eleg mutans? De bizony van, meg az emberek kozt is csak nem mutacionak hivjak, hanem szuletesi rendellenessegnek. Vannak akik tulelik, vannak akiknek segitunk, hogy tuleljek es vannak akik nem elik tul. Es vannak olyanok is akik ezekkel tovabb szaporodnak, viszik vissza az adot DNS hibat a sajat fajukba. Keverednek, keresztezodnek egeszseges egyedekkel is. Ha csokken az egyedszam, akkor a mutacio felgyorsul.
|
> ha feltételezzük hogy a majmoktol származunk vagy közös östöl (mindegy)
aminek a korát 1-2 millio évre saccolják
Itt azert ennel joval tobbrol van szo.
> az körülbelül 30-50 ezer generácio váltást jelent , ez nagyon kevés számu mutáciora ad lehetöséget ,holott a különbség több millio eltérés a dns szekvenciában
Erdekelne, hogy erre a kovetkeztetesre hogyan jutottal. 
|
ha a véletlen mutácio a fejlödés kulcsa, akkor a fejlödés az egyedszámmal arányosan nöne
,napjainkban irdatlan mennyiségü mutáciot kéne megfigyelni , és valahogy ez mégsincs igy,persze az összenött lábakon kivül
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
ha feltételezzük hogy a majmoktol származunk vagy közös östöl (mindegy)
aminek a korát 1-2 millio évre saccolják az körülbelül 30-50 ezer generácio váltást jelent , ez nagyon kevés számu mutáciora ad lehetöséget ,holott a különbség több millio eltérés a dns szekvenciában
az evolucios elmélet szép meg jo, papiron müködhet is csak nem ennyi idö alat mint amennyi a valoságban volt rá
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
> persze lehet hinni pl a darwin elméletben , személy szerint nem hiszek benne
Tovabb olvasva az irasodat az jon le, hogy nem is ismered a darwini modellt.
> nade ezt lehet végtelen ideig visszavezetni, viszont önmagában a tojás rakás és a szaporodási folyamat akkora dns változást igényel ami véletlen mutácioval nem jöhet létre
Mert miert nem? Eljossz hozzank az egyetemre, mutatok neked egy olyan szamitogepes modellt ahol lepesrol lepesre gyonyoruen vegigkovetheted, hogy a veletlenek halmozodasaval es koztes kivalasztodassal valosagos csodak jonnek letre.
Van egy osegyed amely viszonylag primitiv szenhidratok oldatabol alakult ki. (most nem fogom elmagyarazni, hogyan jonnek letre maguktol molekulak a termeszetben, mert felesleges) Ebben az oldatban egyes molekulak kozott kemiai reakciok alakulnak ki, uj anyagok jonnek letre, regiek szunnek meg. Ugyanez elmondhato a kornyezeteben levo szenhidratokrol is, mert veluk is kepes lesz reakcioba lepni, klaszterbe rendezodni. Ha ezek kozul a (n^m darab) oldatok kozul csupan egyetlen egy rendezodik olyan klaszterbe amely a kornyezetbe kerulo szenhidratokat is kepes mar lebontani, akkor beszelhetunk egy kezdetleges anyagcsererol. Van a mi kis molekula halmazunk amelyik a kornyezetebe kerulo szenhidratokkal reakcioba lep, szetbontja oket, netan ujraegyesiti es uj random szenhidratok jonnek letre. Megyunk tovabb, van a mi kis kivalasztott szenhidrat klaszterunk ami szedegeti ossze a kornyezeteben levo szenhidratokat. Valamelyiket kepes szetbontani, valamelyiket pedig nem. De lesznek olyan szenhidratok is amelyek hozzatapadnak es bovul a klaszter. Aztan elobb-utobb eljutunk ahhoz a pontig amikor pont olyan anyagba fut bele ami gyokeresen valtoztat ezen a klaszteren. Akar az is lehet, hogy szetbontja, megsemmisiti. De lesznek olyan klaszterek is amelyek mennek tovabb ezen a szakaszon, szedegetik fel a kornyezetukben levo anyagokat. Ezekbol egyes anyagok beepulnek a klaszterbe, mas anyagok pedik elhagyjak. Na, van mar egy halom kulonallo szenhidrat csoportunk amelyek egysegbe rendezodve, mindegyike kulonbozofele keppen ragal a kornyezetere. Mindegyik kulonbozofele anyagokkal kulonbozo dolgokat muvel. Am mi van akkor, ha valamelyiknek a mukodese ugy modosul a hosszu ido alatt felvett anyagok miatt, hogy az altala kibocsatott random vegyulet majdnem ugyanolyan kepessegekkel bir, mint sajat maga? Ugyanugy kepes lesz felvenni anyagokat, ugyanugy kepes lesz kibocsatani anyagokat. Ez lesz az elso olyan jelenseg amit sejtosztodasnak nevezunk es innettol mar batran nevezhetjuk a szobanforgo molekulaklasztereket sejteknek, vagy a mi ertelmezesunk szerint mar eletnek.
Megyunk tovabb. Van a sejtunk ami tovabb szedegeti fel a kornyezete kerulo anyagokat. Mar kepes onmagahoz hasonlo oldatokat letrehozni, amelyek lehet, hogy kepesek lesznek ugyanugy reprodukalni onmagukat, de az is lehet, hogy nem. Azok amelyek tovabbra is kepesek lesznek erre azokkal foglalkozunk tovabb, amelyek nem, azokat pedig elfelejtjuk. Jonnek letre az ujabb es ujabb sejtek, anyagot vesznek fel vagy dobnak el olykor pedig osztodnak. Azok amelyek nem az osbol, hanem valamely utodbol osztodnak, akar egeszen mas tulajdonsagokkal is rendelkezhetnek mint az eredeti ossejt. Ezek kozt is lesz olyan amelyik kepes lesz tovabbra is ezekkel az alapveto tulajdonsagokkal mukodni, lesz olyan amelyik nem (ez kihal) es lesz olyan amelyek a felvett anyagok miatt vagy akar az osztodas pontatlansagabol fakadoan uj jellemzoket vehetnek fel. De azok amelyek ezzel a ket alapveto tulajonsaggal (anyagcsere es reprodukcio) tovabbra is rendelkeznek folyamatosan emesztik fel a kornyezetukben levo anyagokat es bocsatjak ki azokat. Csakhogy most mar ott vannak a szaporulatok is amelyek egymasra is hatast gyakorolhatnak. Lebonthatjak egymast is vagy akar egyuttesen sejthalmazba is rendezodhetnek, netan egymas kozt anyagokat is cserelhetnek. Lesznek olyanok amelyek az utod sejtjeiket eldobjak es lesznek olyanok is amelyek beepitik a sejthalmazba azokat. Lesznek olyan eldobott sejtek amelyek elpusztulnak a tobbi nelkul, de lesznek olyanok is amelyek mas sejtekkel rendezodnek egysegbe.
Na, remelem igy mar ertheto lesz a lenyeg. Ha nem, akkor megyek tovabb vagy valaszolok arra amit nem ertessz.
Ja es hogy mindez hogyan tudott odaig eljutni, hogy "intelligens" ember lett belole? Hat sokszaz millio evig zajlo folyamat. Ennyi ido sokmindenre elegendo, eleg ha belegondolsz, hogy a foldreszek evente atlagosan kb. 2cm-t haladnak amit a mi kis paranyi eletunkkel eszre sem veszunk - ugyanakkor pontosan merheto -, viszont 100 millio ev alatt ez 2000km, kb. mint Skocia meg Magyarorszag. |
Most írom le tízmilliomodszor hogy Darwin nem mondta azt soha hogy majomtól származunk hanem azt hogy az embernek és az emberszabásúaknak közös őse volt! Az ember az állatvilágból származik, lejebb leírtam azokat a jegyeket testrészeket amelyek egyértelműen bizonyítják ezt. Leírtam hogy nem nagycsoportos vagyok hanem kissé idősebb ezért nekem módom volt megfigyelni állatoknál egyértelmű módosulásokat, változásokat,pld a tücsköknél ezeknek összessége az evolúció, sok apró változás eredménye a végeredmény nagysága. Én láttam a tücsköket x évvel ezelött és most is és el se hiszed mennyit változtak, és alkalmazkodtak testfelépítésben is. A csótányok detto. Ha a kettőt látod el se hinnéd hogy ugyanarról az állatról van szó. Az teljesen természetes hogy egy bonyolultabb felépítésű szervezetnél a változás tovább tart.De érdekes lenne a honfoglaláskori magyarokat és a maiakat egymás mellé állítani.
|
Most így nemtudom neked részletesen elmondani ,hogyan is alakultak ki az emlősök,mert nem vagyok szakértő,utánanézni meg nincs kedvem. :D
Próbálom máshonnan megközelíteni inkább a problémát.
A darwini evolúciót sok esetben megfigyelték,te is állítod ,hogy baktériumok esetében működik.Voltak átmeneti fajok,amik aztán eltűntek,némelyikre rábukkantunk.Sok bizonyítékot találtak a fajok közti átmenetre pl előemberek csontvázai...Tehát mint folyamat létezik,kétségtelen.Akkor a többi eset miért lenne kivétel?Az ,hogy túl bonyorult és nem birod elképzelni,megérteni az nem válasz,pedig erről van szó.Elismerem hihetetlennek tűnik néha az evolúció,de attól még létező folyamat.Csak akkor jelentheted ki ezt érdemben ,hogy az pedig úgy nem lehet ,ha az evolúciós folyamatok szakértője vagy.
|
talán darwint is megtévesztette az összemnött lábu gyerek ahogy téged is :)
sokan nem hisznek a darwinizmusban, régen azért mert nem viselték el hogy a majomtol száramuzunk, ma meg matematikai alapon
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
"tehát a tyuk öse tojást rakott és kikelt belöle a tyuk?"
Annyira nincs alapfogalmad a mutáció evolúció lényegéről hogy nem is próbálom magyarázni mert úgyse érted.Aki egy száz alatti szorzást nem tud fejből elvégzeni annak felesleges az ismeretlenes egyenleteket magyarázni mert mindent meg kell alapozni, csak alapra lehet építkezni. Tudod az összenőtt lábú gyerek is mutáció, hol volt ott az általad szajkózott hibajavítás? Tudod én húsz év alatt is láttam állatoknál mutációt, csak észre kell venni, nem megfigyelés nélkül szajkózni valamit. Sokan azt állítják Darwinról mintha ő csak állított volna valamit minden megfigyelés nélkül. Honnan van ez a hazugság? Mennyi ideig végzett megfigyeléseket?
|
egy sejt, virus, baktérium képes mutálodással változni, elöször is azért mert gyorsan szaporodik, másodsorban mert a dns lánca marha kicsi
de egy élölény aminek az életciklusa több 10 év, a dns lánca több miliárd soros
a sejt hibajavito algoritmusai ellen dolgozva 100 millio év is kevés egy értelmes mutáciora,egy elevenszülés létrejötte valoszinütlen hogy ugy mondjam, egy tudatos agy meg pláne
nem beszélve olyan dolgokrol hogy pl az elevenszülés megkövetel viselkedés forma változást is mert anélkül a csecsemö elpusztul
ez ugyanugy a tyuk-tojás esete,
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Én úgy tudom ,hogy a gerinces élőlények alapból tojással,petékkel vagy ikrákkal szaporodtak,tehát az elevenszülés volt később,ami mutációk eredménye.De ne feledd el ,hogy több 10 millió évek álltak az élet rendelkezésére,bőven volt ideje mutálódni.A mi civilizációnk kerekitve max 10 ezer éves.Ha szó szerint vesszük akkor a tojás volt előbb természetesen,lásd dinók pl.
|
tehát a tyuk öse tojást rakott és kikelt belöle a tyuk?
akkor a tojás volt elöbb ugye?:)
nade ezt lehet végtelen ideig visszavezetni, viszont önmagában a tojás rakás és a szaporodási folyamat akkora dns változást igényel ami véletlen mutácioval nem jöhet létre
mert pl elképzelhetö egy ilyesfajta mutácio csak biztos hogy zátonyra fut a szaporodási szakasz folyamán
ahhoz hogy véletlen mutácio eredményre vezessen iszanyat mennyiségü mutáciot kellene kiprobálni, ennek ellentmond a valoság mert nem törénik annyi mutácio amennyi kellene, és a sejtek önjavito funkcio is ellene dolgoznak
egy megoldást tudok elképzelni a programozott evoluciot, tehát ez is megvan irva a dns-ben
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
A mutáció nem hibát hanem változást jelent.
|
Nem gondolod hogy a mutációt marhaság hibának nevezni?
|
" bármilyen mutáciot pontosan javitanak"
Ezt meg honnan veszed? Az ember mutációval alakult ki. Ha nem lett volna mutáció akkor a fajok nem lennének ilyen nagy számúak.Aki az anyagot tagadja az saját magát tagadja.Ez a tyúk tojás dolog meg buta és együgyű kérdés a hozzánemértő és együgyű ember kérdése. A tyúk is mutációval alakult ki, ezért a tyúk őse volt előbb. Neked nincs úszóhártya maradvány az ujjaid között ami azt bizonyítja hogy őseink között vízi állat volt? Nincs farokcsont csökevényed ami azt bizonyítja hogy őseink között olyan állat volt aminek szép hosszú farka volt? Nincs féregnyúlványod amit nem használunk semmire de valamikor ősünknek kellett?
|
nem egyszerü dolog az isten hit, mert még ha a materializmus hive is az ember akkor se tud mindent megmagyarázni
a test rettentöen bonyolult gép , már sejt szinten is meghaladja sokak felfogoképességét, ezt a bonyolult szerkezetet valami vagy valaki létrehozta
persze lehet hinni pl a darwin elméletben , személy szerint nem hiszek benne, a sejtek önjavito funkciok garmadával rendelkeznek bármilyen mutáciot pontosan javitanak , ha nem megy inkább beinditja az önpusztito programot, ha hiba van ebben a rendszerben akkor alakulhat ki pl a rák, de ez semmiképpen se evolucio
tehát ha logikusan gondolkodunk és pl elfogadom hogy a darwinizmus kuka akkor mégis csak kell lennie egy "istennek" persze nem ugy ahogy azt a papok állitják ikább hivjuk alkotonak, de hol is van az ?
vagy csak gondoljunk a tyuk -tojás esetére, melyik is volt elöbb?
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Jajj tényleg elfelejtettem mikor az oroszlánok megfogják a gazellát, megszólal az egyik: srácok ez kurva sótlan, hozzon már valaki sót! Én még olyan lökött kutyát nem láttam amelyik nem a sülthúst kapja be először. Ehhez nem kell neki a Harvardra járnia. Azt még nem hallottad hogy a vér tartalmaz sót és ha az lecsökken baj? Infúzióban kap a beteg "fiziológiás" sóoldatot, nem hallottál róla? Még a marhának is van annyi esze hogy nyalja a sót.
|
Azt csak (szokás szerint) te hiszed, hogy csak az ember használ izesítést az ételekhez:P A szervezetünknek szükséges tápanyagok pedig nem igényelnek izesítést, ilyenformán nem létfontosságúak (vagy pontosítok: még sosem hallottam, hogy szükséges naponta 1 édes, 1 sós és 1 keserű dolgot elfogyasztanom)
A kutya pedig csak a te fantáziádban nem a sült húst (amit a gazdi is eszik) fogja megenni..nem azért mert gondolkodik persze:D
|
Az nem nyelvészet hogy mindennek van ellentéte, hanem tény. Az ételhez miért használnak ízesítőt? Csak az ember használ ízesítést, miért? Ha egy kutya elé odadobsz egy db nyershúst meg egy illatos sülthús darabot melyiket fogja először befalni? Na ez a gondolkodás.
|
ne haragudj de ez többszörösen is hülyeség
"Az ember ha nem élvezi az ételt megbetegszik és el is pusztul." Ezt te sem gondoltad komolyan így ebben a formában sztem.
"Na ez a gondolkozás."
Az élet élvezetének semmi köze a gondolkodáshoz. (Mármint az egyik nem szükségképpen feltételezi a másikat.)
"Mert ha van gépies akkor van az ellentéte is." Sztem ne nyelvészetileg közelíts meg egy természettudományos vitát. (Még akkor is, ha ez a mondat eddig így elfogadható.) A valóságban nincsenek "lila dalra kelő nyakkendők".
|
Nem véletlen van az a kifejezés hogy gépies. Mert ha van gépies akkor van az ellentéte is, ami nem gépies, ilyen a gondolkodás.Ha az ember gép volna akkor nem libacombot enne ropogósra sütve hanem szenet hidrogént oxigént nitrogént. Hiszen a gépnek teljesen szükségtelen a kulináris élvezet, csak az üzemanyag a lényeg. Az ember ha nem élvezi az ételt megbetegszik és el is pusztul.Ezért sem gép. Na ez a gondolkozás.
|
"Tudod az ember biológiai lény nem ipari"
Kerdezz meg errol egy neurologust is (aki mar latott embert es legfokepp emberi agyat). Csak megerositeni fogja, hogy az ember nem mas mint egy szenvegyuleteken alapulo osszetett gep. Az most mas kerdes, hogy human vonatkozasban ezt hogyan kezeljuk, netan szepitjuk, de a tenyeken ez nem valtoztat.
Mellesleg ha korulnezel a vilagban/munkahelyeden/egeszsegugyben/adohivatalban/szavazofulkeben esetleg egyenruhaban, ra fogsz dobbenni, hogy nem is vagy tobbkent kezelve egy gepnel.
|
most az egy dolog, hogy pl. gyönyörű zenék születtnek, amitől az embernek könybelábad a szeme, vagy összeszorul a szíve, vagy a legsötétebb időkben is dalra tud tőle fakadni, attől még a hallott zene nem több, mint a levegő rezgése (kissé pongyolán megfogalmazva), elég kötött szabályok szerint az igaz, de könnyedén reprodukálható
az agyban meg ugye ott vannak az ún. örömközpontok, ha azokat mesterségesen "kisütik" akkor is boldog leszel, vagy gondolj a depresszió elleni gyógyszerek, vagy kárkábítószerek esetleg afrodiziákumok (tudományosan bizonyítottak, nem a ráolvasás okán annak nevezett szerek)
ezek mind-mind kémiai, ill. fizikai módon stimulálják az érzéseidet, közérzetedet, észlelésedet lehet, hogy konkrétan szerelmi bájitalt még nem tudunk előállítani, de hidd el (vagy inkább fogadd el), hogy a szerelem is pl. csak a Te tudati szinteden olyan csodálatosan varázslatos, a valóságban ez is csak egy természettudományok által jól értelmezhető/magyarázható jelenség (ha tetszik, tünet együttes), idővel sztem (és úgy tűnik sokak szerint) reprodukálható lesz ez is |
"Eddig semmi sem támasztja alá a lélek létezését"
Most már vannak olyan emberkék akik kijelentették hogy a léleknek grammokban mérhető súlya van, az nem zavarja őket egy csöppet sem hogy senki nem mérte , nem mérhette számomra egyértelmű hogy miért.
|
"párszor megélte már a tudomány hogy magabiztos emberek kijelentették a tutit aztán később kiderült hogy tévedtek"
Teljesen jól írtad "párszor tévedtek" de sokszorosan többször nem.Az a baj hogy ma emberek kijelentik hogy ez nem így van de hogy mi a jó, vagy legalább a jobb arra vonatkozóan gőzük sincs és semmit nem tudnak róla mondani. A számítógépet nem az atyaúristen adta az embereknek hanem az emberek a saját tudásuk által hozták létre. Tudod aki nem tud arabul az nem érti az arab beszédet. Ma egyre nagyobb divat olyanoknak kijelenteni valamit akinek a tudása enyhén szólva hiányos, Tagadják a fizika biológia alapvető törvényszerűségeit olyanokat amik már ezerszer bebizonyosodtak. Hogyan járna ember a világűrben ha ezek a törvények nem kiszámíthatóságot eredményeznének? Hogyan lennének gyógyszerek olyan betegségekre amikbe 80 évvel ezelőtt garantáltan belehaltak?
|
Minden ember legfőbb célja a jövő jobbá tétele kéne ,hogy legyen.Új lehetőségek termtése az emberi faj számára vagy ,hogy kényelmesebbé tegye az életünket,mint ezek a robotok majd ha elérik azt a fejlettségi szintet.A kényelmesebb élet mellett többi ideje lesz az embernek,azt kezdeni az idejével amit akar vagy amit kell.
Szerintem a fejlődést 3 féle képpen lehetne nagyon felgyorsítani:
1.A mi magunk manipulálásával a biológia segítségével.
2.A magasabb intelligenciájú mesterséges értelmekkel.
3.Vagy a kettő kombinációjával.
A lényeg,hogy a gondolkodási folyamatot kéne fejleszteni.
|
"Tökmindegy hogy istenek léteznek-e vagy sem, az számít hogy az emberiség 95%-a hisz bennük, egy könnyen emészthető választ kapnak a "nagy" kérdésekre ami biztonságérzetet és társadalmi stabilitást ad, egy hit (és a földi élet alatti tettek által befolyásolt túlvilági élet reménye) nélküli világban ahol mindenki rádöbbenne hogy csak az számít ami itt és most van (amire szintén nincs bizonyíték "
A 95%-ot gondolom hasraütésszerűen mondtad,tény ,hogy bizonyos országokban elérheti azt,de hazánkban és a világra kivetítve szerintem alacsonyabb.Illetve kérdés ,hogy beleszámoljuk-e azokat akik megadják isten létezésének lehetőségét ,mint pl te,de nem hisznek benne.Szerintem inkább pozitív lenne a társadalmi következménye annak,ha az emberek nem hinnének istenekben és nem omlana össze a világ ,ahogy te állítod.Talán 500 éve igazat adtam volna neked,de ma már sok minden másban is lehet hinni,akinek feltétlen szüksége van rá.De számtalan ember,itt a fórumon is bizonyíték rá ,hogy nem kell az embereknek istenekben hinni,hogy boldoguljanak és ne őrüljenek meg.Azért lenne pozitív hatása,mert talán a magyarázatok hiánya gondolkodásra késztetné az embereket, és nem fogadnának el mindenféle mondvacsinált magyarázatot.
"párszor megélte már a tudomány hogy magabiztos emberek kijelentették a tutit aztán később kiderült hogy tévedtek, szerintem egy végtelen univerzumban amiből gyakorlatilag még semmit sem láttunk elég merész dolog egy párezer éves tudományos háttérrel olyasmit kijelenteni hogy az előlények is csak gépek. "
ÉS az ,hogy az univerzum végtelen szintén nem biztos.Te két lehetőség közül melyik magyarázatot fogadod el,amelyikre van részleges bizonyíték,logikus magyarázat vagy amelyik kényelmesebb?Mert akik hisznek az istenekben azok az utóbbit választják.Ilyen az ember gép-e kérdés is.Eddig semmi sem támasztja alá a lélek létezését,de az emberi test működésének nagy részét ismerjük.És ez azt támasztja alá ,hogy az ember akárcsak a többi élőlény leírható szabályok szerint épül fel,mesterségesen reprodukálható,megépíthető,ha úgy tetszik gép.A nem túl távoli jövő majd igazol engem,remélem. |
2Tökmindegy hogy istenek léteznek-e vagy sem, az számít hogy az emberiség 95%-a hisz bennük"
Nekem nem mindegy hogy valami igaz e vagy sem. 95%? Van olyan ember akinek semilyen bizonyíték nem elég valaminek az igazolására mert vagy a felfogóképessége gyenge vagy az ismeretei erősen hiányosak.Feltétlenül hinni valamiben egyenlő a korlátoltság legmagasabb fokával ami nem méltó az emberhez akinek az egyetlen többlete a gondolkodás képessége. Aki felrobbantotta tegnap Benazir Bhuttőt az is hitt valamiben. Ennyit ér a vakhit.
|
Mi vagyunk a robotok! A "Kraftwerk" is megénekelte a 70-es években
www.youtube.com/watch?v=KO35nuvYo4k
|
És?
Az állam intézményét, a zenét, és a művészeteketet is emberek találták ki, mind olyan dolgok amik könnyebbé és elviselhetőbbé teszik a mindennapi életünket, akárcsak az istenek.
Tökmindegy hogy istenek léteznek-e vagy sem, az számít hogy az emberiség 95%-a hisz bennük, egy könnyen emészthető választ kapnak a "nagy" kérdésekre ami biztonságérzetet és társadalmi stabilitást ad, egy hit (és a földi élet alatti tettek által befolyásolt túlvilági élet reménye) nélküli világban ahol mindenki rádöbbenne hogy csak az számít ami itt és most van (amire szintén nincs bizonyíték :) kb egy nap alatt omlana össze minden amit eddig felépítettünk.
De ennek semmi köze ahhoz amit írtam, egy szóval sem mondtam hogy az ember azért nem "csak egy gép" mert Isten lelket adott neki hanem azért, mert semmi tényleges(!) bizonyítéka nincs egyik végletnek sem, az elvakult hit Istenben és az elvakult materializmus ugyanúgy végletek, párszor megélte már a tudomány hogy magabiztos emberek kijelentették a tutit aztán később kiderült hogy tévedtek, szerintem egy végtelen univerzumban amiből gyakorlatilag még semmit sem láttunk elég merész dolog egy párezer éves tudományos háttérrel olyasmit kijelenteni hogy az előlények is csak gépek.
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
Az isteneket az emberek találták ki, csodálom hogy ezt a magukat okosnak tartó emberek nem képesek felfogni. Más isteneket találtak ki a görögök, mást a rómaiak másokat a hinduk.Nemo kapitány élő személy volt? Nem Verne találta ki.Pontosan így találták ki az isteneket is.
|
talán nem, azért kiváncsi vagyok mikor borul meg az egyház , még az örök élethez szükséges DNS kod megváltozatása elött vagy csak utána:D
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Attól hogy az "istenek" létezésére nincs bizonyíték még ez nem jelenti automatikusan azt hogy a másik végletnek van igaza.
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
magabiztos mert elég valoszinü , mások milyen magabiztosan dobáloznak holmi istenekkel, pedig még senki se látta semmi se indokolja :)
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
"a lényeg az, hogy Te is csak egy gép vagy"
Elég magabiztos kijelentés, lehet hogy igaz, lehet hogy nem...
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
Hátha valakinek ez jut az eszébe valakihez való érzelmi kötődésről az baj.
|
Érzelem? Persze, kémiai folyamatok az agyban.....
|
Gépet csak az ember tud, tudott alkotni senki más.Tudod mi az hogy érzelem?
|
a lényeg az, hogy Te is csak egy gép vagy
miért ne lehetne, egy szén alapú intelligens élet mellett kifejleszteni egy szilícium alapút is? (képletesen szólva természetesen)
az egyszerűbb élőlények viselkédése pl. 100%-ban modellezhető már számítógéppel, és azoknak sincs tudatuk, és azok is a mi törzsfejlődésünk részei/leszármazottjai, csak jóval alacsonyabb szinten
és akkor ezek mellett ott vannak a genetikus algoritmusok, illetve az evolúciós elven történő program-fejlesztés
ezek két oldalról mind egy irányba mutogatnak, mégpedig arra, hogy nincs olyan éles határvonal élő, és élettelen között, gondolkodó és reflexszerűen viselkedő ágens között
egy macska tudattal rendelkezik, gondolkodó lény? egy csótány? egy muslica? egy amőba? egy szerves molekula?
|
#3 ott az igazsag.
Bérbe vehető reklámfelület...
|
Majd akkor tanulnak a robotok,ha sajat magatol kitalal egy uj otletet,es azt megvalositja fizikai uton.(A betanitas es a megtanulas 2 kulombozo dolog...)
Bérbe vehető reklámfelület...
|
"mert képtelenek vagyunk a teljes regenerálodásra "
Ezt álokoskodásnak hívják. Tudod az ember biológiai lény nem ipari.Nem tudom minek tanul valaki valamit ha utána a tanultakat teljesen figyelmen kívül hagyja.
|
jaj ez nekem túl pofonvágós téma, inkább futok is ebből a topicból:)
|
miböl gondolod hogy nem gép vagy? csak mert nem fémböl épülsz fel?
2 sejtböl mövünk ki és a fejlödés során nem adodik hozzánk semmiféle magasabb rendü subsztancia
valojában csak egy program vagy/vagyunk, abbol is a szarabb fajta mert képtelenek vagyunk a teljes regenerálodásra
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
"cseléd robot nagyon veszélyes tud lenni amig nem érti a cselekedetinek a következményeit"
Azt kellene felfogni hogy a gép soha nem fog semmit "érteni"! Ne legyen már az ember hülye hogy maga fölé helyez egy élettelen gépet. Régen istent helyeztek az egyének maguk fölé, most meg átestek a pacinak az ő tulsó oldalára.
|
''de ha végre kifejlesztenék, nem lenne szükség a nőkre és egy hatalmasat lépne előre a világ''
Oszt akkor a robot-al dugnal ?? HE ??
INTEL QX-6850, ASUS P5K3 Premium with 2Gb DDR3 memo.1333Mhz_oc.1600Mhz, 4xRaptorX in Raid0, ENERMAX GALAXY 1000W DXX, ASUS EN8800 Ultra 768 Mb, Zalman RESERATOR XT water_cooler, Samsung_27'_LCD.
|
a cseléd robot nagyon veszélyes tud lenni amig nem érti a cselekedetinek a következményeit
mondok egy példát mosogatja az edényeket késeket ,véletlen az utjába kerülsz és többször beléd mártja a kést amit le akar tenni az asztalra
vagy rálép a gyerekedre, lelök a lépcsön merö véletlenségböl stb stb
ki merne ilyen robotot használni, ennél bármelyik kutya intelligensebb
még emberek között is történhet baleset , egy ilyen wintel rendszerre ki bizza rá az életét
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
"csak nyilvan nehezebb egy ilyen robotot kifejleszteni es megepiteni mint dugni egyet aztan szulni"
de ha végre kifejlesztenék, nem lenne szükség a nőkre és egy hatalmasat lépne előre a világ :D
|
dehogynem. az ember lat es hall dolgokat, es kesobb ezeket hasznalja fel arra, hogy valamit meg tudjon oldani. kb minden alapja a kobol pattintott landzsa volt, mert abbol kiindulva juttot el az ember apro lepesenkent a kocsiig, az aramig, a telefonig... az aktualis felfedezonek adottak voltak a mar letezo dolgok, es a hallott/latott dolgok alapjan tudott hozzajuk tenni valamit, vagy azok alapjan egy masik uton elindulni. szoval a gondolataink olyan dolgokbol allitodnak ossze, amilyek az eletunk soran ertek minket.
pl ha egy robot tobbszor latja, hogy egy ember agyonutesenek sulyos kovetkezmenyei vannak, akkor egy ilyen helyzetben visszatudja keresni a memoriajaban a dolgot, es egybol tudni fogja hogy nem erdemes agyonutni, mert akkor megy a bortonbe(roncstelepre). tehat gondolkodott.
nem veletlen hogy a kisgyerek amikor megszuletik kb semmit sem tud, majd lat/hall/tapasztal es azokbol epitkezik. ugyanezek a lehetosegek a robot elott is megvannak, csak nyilvan nehezebb egy ilyen robotot kifejleszteni es megepiteni mint dugni egyet aztan szulni |
Vagyis hogy robot-cselédem, azt akartam írni... 
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
|
Egyes autógyárakban a robotokat érzékelőkkel szerelték fel, melyek segítségével minden, emberek által irányított mozdulatot rögzítenek, amit később segítség nélkül is képesek reprodukálni. Ami megkülönbözteti Calinon robotját az a képesség, amivel ki tudja számolni többszöri próbálkozásból, mely mozdulatokat kell teljes egészében újra alkotnia egy-egy feladat érdekében, és melyek azok amik a helyzet függvényében variálhatók. Ennek köszönhetően a kísérletben alkalmazott Fujitsu által gyártott, HOAP-3 névre keresztelt robot egész sor művelet elvégzésére képes teljesen eltérő körülmények között, a tanulási folyamat pedig már egész nagy fokú hasonlóságot mutat a gyermekekével.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A robot is tanulhat úgy, mint egy gyerek
Egy másik univerzum lenyomatát észlelték?
Aszteroida fenyegeti a vörös bolygót
RFID-chipekkel a friss élelmiszerekért
Bemutatkozott a rövid leszállású F-35B
A Hold fiatalabb és földszerűbb, mint hittük
Az ókori rómaiaké az eddigi legjobb ragasztó
Gyilkos részecskesugárral támad egy galaxis
az élet szikrája! 
