 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Sziasztok!
Epikurosz írta 2007. dec. 22. 22:19 #86 :
"Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételű kőzet esetén a nyomás növekedésével együtt nő a kőzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hőmérsékletre van szükség, hogy a kőzet folyékony lehessen.
toto66 írta 2007. dec. 21. 12:08 #66 :
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erőhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kőzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnő a hőmérséklet
- ha megváltozik a kőzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.
Mindenkinek boldog békés karácsonyt kívánok!  |
Lényegében igen, a tömeg csak úgy átalakul energiává. A keletkező fotonok energiája megegyezik a megsemmisült elektron és pozitron tömegének megfelelő energiával, a híres képlet: E=m*c^2.
Feyman könyvében viszont azt olvastam, hogy a pozitron egy időben visszafelé haladó elektron. Őszerinte csak annyi történt, hogy megyeget egy elektron az időben előre, aztán kibocsát fotonokat, és elindul visszafelé. A folyamat elején két részecskét látunk, de az valójában ugyanaz a részecske.
Nem vagyok okos, csak nincs életem (kocka vagyok) 
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Te figyelj, te nekem olyan okosnak tűnsz.
Magyarázd el ezt a neutron+pozitron ütközést.
Ennek a két apróságnak a tömege a proton vagy neutron tömegének 1848-ada (ugye, tudod, hogyan jegyeztem ezt meg?).
Ha ütköznek, akkor lesz belőlük 2 db. foton (m=0), de mi lesz a tömeggel? Csak úgy átalakul energiává?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Igen, össze tudnak omlani. Különben a tömeg növelésével a középponti nyomás a végtelenhez tart, szóval ha még létezne anyagállapot a kvarkokon túl, az sem tudná megakadályozni a teljes összeomlást fekete-lyukká.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Részletkérdés.
Ami érdekesebb:
- ?
- plazma
- gáááz
- folyadék
- szilárd
- neutronleves
- kvarkleves
A kvarkok is össze tudnak omolni? Ez lenne a fekete lyuk?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Valóban. Definíciójából adódóan a folyékony massza teljes egészében folyékony, míg a félig meddig megszilárdult bolygó részben szilárd, részben folyékony. Szóval homogénebb. És?
Összetételét tekintve pedig nem kell hogy homogén legyen az olvadék. Sőt! Teljesen egyértelmű, hogy a rétegződés folyékony állapotban történik, tehát mindenképpen a kéreg anyaga volt kívül, akár elkezdett már megszilárdulni, akár nem.
|
1. A folyékony massza homogénebb, mint a félig-meddig megszilárdult bolygó.
2. A Hold anyaga közelebb áll a földi kéreg összetételéhez, mint a földmaghoz.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban."
Kifejtenéd bővebben hogyan következik belőle?
|
Na, jó, egy adott nyomás felett leeht szilárd, a neutroncsillagok is szilárdak a baromi nyomás ellenére, de az már egy másik szilárdság. Fématomok egymáshoz préselve.
No, de mit ír a Wiki:
"Az égitest magja meglehetősen kicsi. A szeizmológiai mérések maximum 450-500 km-es átmérőjű mag létezését mutatták ki. A mag a köpenyhez hasonlóan szintén két részből áll: a belső mag úgy 150-160 km-es lehet és szilárd, míg a külső mag maximum 300-350 km-es vastag, olvadt közetből álló rész. A mag főként vasból és kénből épül fel. A mag mérete meglehetősen kicsi, a bolygótest átmérőjének hozzávetőleg negyede, míg ugyanez az érték a Föld esetében 54%.
A Hold átlagos sűrűsége 3346,4 kg/m³, ezzel az Io után ez a második legnagyobb sűrűségű hold a Naprendszerben. A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Itt az érdekes ez: "A mag főként vasból és kénből épül fel."
és
"A kőzeteinek összetétele alapvetően megegyezik a Földével, kivéve a víz szinte teljes hiányát és a relatíve kevés vas jelenlétét."
Tehát, ebből az következik, hogy nem akkor szakad ki a Hold a Földből, amikor az még egy olvadt gömb volt, hanem már a megszilárdulási fázisban.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A belső mag elméletileg szilárd, holott ott van a legnagyobb nyomás...
|
Mi itt a vita tárgya?
A göm forma gravitáció hatására törvényszerűen kialakul, ugyanis a göm az a mértani alakzat, amelyhez a legkisebb felületi nyomás kapcsolódik. Jól mondom?
Másrészt: adott nyomás felett a kőzetek megolvadnak, így az nem téma, hogy minden bolygó közepe olvadt, folyékony, és kurva meleg van odabent.
Egyéb kérdés?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
jogos, de 1részt számold át km-re, másrészt meg jól hangzott :) ettől függetlenül meg mondom nem kötekedés, de ha már valamennyire pontoskodunk..
|
Te tényleg ennyire gyökér vagy? 
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Akkor a szobrászok hülyék mint az állat, minek faragják a szerencsétlen marhák a követ amikor nyomással olyan formát lehetne létrehozni amilyent csak akarnak.
|
Kérdezd meg az első geológust, aki az utadba kerül. Azt fogja mondani, hogy összegyűrődik, mint egy papírlap.
Így keletkezett a Himalája, az Andok, meg a Kárpátok is, meg az összes lánc-hegység a földön.
|
Pécs környékéről származom, de biztos nem a Mecsek az egyetlen mészkőhegység Magyarországon. Menj el kirándulni oda, és a saját szemeddel láthatod, mi történt a mészkővel nagy nyomáson. És persze az összes többi kőzetfajtával is.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
"szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt"
Csakhogy lényeges különbség hogy fémet akarsz "folyatni" nyomással vagy mészkövet. Van fogalmad mi lesz a közettel ebben az esetben?
|
Semmit az ég világon, nem kapcsolódik a témához. Már írtam: nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá. Ez a lényeg, nem a halmazállapot.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
És az mit bizonyít hogy a föld belseje még mindíg folyékony?
|
"mert nagyon nem gömb a Föld"
Annyira "nagyon" nem az, hogy 0,17%-ban tér el tőle mindössze. Ami kevesebb, mint a biliárdgolyóknál megengedett 0,22%-os tolerancia...
|
Szóval az anyagszerkezettan az nem tudomány. Hmmm.
Pedig annak az eredményei sokkal könnyebben bizonyíthatóak, mint a Föld vagy a Hold kialakulásáé...
Márpedig ez a tudomány azt mondja, hogy szilárd anyagok is formázhatóak hidegen nyomás alatt.
|
Az a tudomány hogy a föld és a hold folyékony állapotban lett gömbalakú.
|
nem kötekedésképpen, de az eddig leírt gömb szókat vegyük forgási ellipszoidnak, mert nagyon nem gömb a Föld ;) ez amúgy lényegtelen abból a szempontból, hogy érthető amit mondtok, és csak azért írok kommentet, mert így viszont akkor kedves babajaga, bele is vontuk a dologba a (tengely körüli) forgást-> azt pedig ugye nem kell magyaráznom, hogy egy pörgő-forgó amorf anyagból lévő test sokkal hamarabb veszi fel a gömb alakot, egyáltalán, gömb alakot vesz fel egy idő után. a másik meg az, hogy még ha porrá is kéne haullania a bolygónak, akkor is együttesen akkora tömeg lenne viszonylag helyen, hogy újra összeállna bolygóvá:) mellesleg nem tudom miért vannak mostanában egyre többen tudományelennes hanguléatban?:)
|
Toma nézz csak ide ;) valami hasonló, igaz sokféle ilyen van azon a jó kis oldaon, amit Soundmaker (áldassék a neved, nagyon köszi:) ) mutatott
|
Hagyd! Van aki képtelen megérteni amit mások mondanak, vagy írnak. (lehet hogy el sem olvasta?)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Bocs, tehát nem tudsz 1000 km-es kockát építeni, mert a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Ha hidegen állnak össze, akkor is gömbalakúak lesznek. Nem véletlen hogy minden 500-600 km-nél nagyobb égitest gömb alakú. Nem tudsz ezek km-es kockát építeni, a saját gravitációja eltorzítja és összehúzza gömb alakúvá.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
"gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek. "
Azok még meleg folyékony állapotukban vették fel a gömbalakot, mint a föld meg a hold is.
|
Engem is szintén C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
"Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az űrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por. "
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna, ehhez nem kell porrázúzódnia az egész hegységnek. Mint írtam a Föld szilárd kérge nem túl vastag a bolygó méretéhez képest. A Holdnak is valószínűleg lehet nem szilárd része, a Holdrengésekből következtetve. Tehát könnyű belátni, hogy elég hosszú idő után gömbalakhoz közelítenek az elég nagy égitestek.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Na látom közben megelőztél. :D
|
Érdekes pl fémeket hidegsajtolással elég szépen lehet formázni anélkül, hogy porrá omlanának holott azok is szilárd anyagok.
És ez igaz tetszőleges anyagra nagyobb léptékben, hiszen semmilyen anyag nem tökéletesen merev.
Mellesleg egyet értek veled abban, hogy a Hold is olvadt állapotú volt valamikor, csak azt mondtam, hogy ha egy bolygóból kiszakadna egy nagyobb darab, akkor annak a helyét eltüntetné a saját gravitációja, és újra gömbalakot venne fel.
|
Ez igaz, de a Hold alakját az határozza meg, hogy mi történik a belsejében. Gondolj bele, a gyurma is szilárd, meg a viasz is. Itt a kulcsszó a "szilárd", nem a "kristályos". Az amorf anyagok is szilárdak, és képesek törés nélkül alakot váltani. Tulajdonképpen az üveget is tekintheted nagy viszkozitású folyadéknak. Mégis szilárd anyag, mert terjedhetnek benne transzverzális hullámok, vagy valami ilyesmi.
A lényeg, hogy a Hold majdnem teljes egészében szilárd halmazállapotú, a megjában van még annyi hő, hogy egy része ott olvadt legyen, de az ebből a szempontból lényegtelen. A saját súlya viszont gömb-alakúra deformálja az alakját. Mint egy óriási gyurmagolyó.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Hát igen, ez csak közvetett bizonyíték, mert a hullámok által elszállított energia miatt szűkül a keringő égitestek pályája, de magukat a hullámokat nem detektálták. Ezért bár ez a legvalószínűbb magyarázat, nem vehető 100%-osnak. Azonban függetlenül attól, hogy gravitációs hullámok miatt, vagy nem, a két égitest által alkotott rendszerek sem stabilak, ezt a megfigyelés bizonyítja, szóval a Nobel-díj jogos volt.
Ha majd egy gravitációs detektor végre jelezni fog, abból is Nobel-díj lesz. Szerintem nem rossz ez a rendszer, osztogassák csak a díjakat :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Hogy lehet olyat elképzelni hogy szilárd anyag gömbalakú lesz anélkül hogy porrá ne omlana? Az űrhajósok belesüppedtek a porba? Nem, kemény szilárd talajon álltak, csak a felületén volt pár cm vastag por.
|
Csak ugye gravitációs hullámot még senki nem látott!!!;)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A kölcsönösen kötött rendszerek (mint a Plútó-Charon páros) sem maradnak meg örökké, mert folyamatosan gravitációs sugárzást bocsátanak ki, és ezzel a potenciális energia csökken a rendszerben, tehát a Charon le fog zuhanni a Plútóra. Ez viszont iszonyúan sok időt vesz igénybe.
Például már láttam kiszámolva, hogy a Föld a keringésekor folyamatosan 313 watt teljesítménnyel sugároz gravitációs hullámokat. Na most ez semmi a potenciális energiájához képest, úgyhogy szerintem valami trilliószor trilliószor trilliós évnek kell eltelnie, hogy a Föld belezuhanjon az addigra kihűlt, fekete törpe Napba.
Viszont vannak például kettős neutroncsillagok, meg fehér törpék, amik nagyon közel keringenek egymáshoz, és ott ez az effektus már mérhető. Már sikerült megfigyelni, ahogy spirális pályán közelítenek egymáshoz. Ezért a felfedezésért 1993-ban kiosztottak egy fizikai Nobel-díjat.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
kb. 500-600 km-es átmérő fölött mindegy, hogy egy égitest folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagból áll, mert a saját gravitációja miatt, a beljesében lévő nyomás erősebb mint bármely anyag szilárdsági ellenállása, és gömb alakúvá formálja az alakját.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
t0ma!
A cikkben szereplő kép címét nem tudom,de itt találsz nagyon szép háttereket. Vannak kategóriák is.. Használd egészséggel...
Solarvoyager wallpapers
|
A kötött keringés azt jelenti, hogy a holdaknál szinkronban van a tengely körüli forgási idő és a keringési idő, ahogy írtad. Ez igaz a naprendszerbeli holdak túlnyomó többségére, a Mars holdjaira is, mert mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a Mars felé.
Szerintem te arra gondolsz, ami a Plútó - Charon párosnál van, ott mindkét égitest ugyanazt az oldalát fordítja egymás felé. Előbb utóbb a Föld és a Hold is így fog keringeni, de ezt érthető okokból egy többholdas rendszerben nem lehet megcsinálni, mert különböző pályákon más a keringési idő, a központi bolygó nem tudja mindkettő felé ugyanazt az arcát mutatni.
Szóval a "kötött" szó csak a holdakra vonatkozik. És bvalek, nem blavek :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Nem olyan ritka ez
link
Csak idő kell hozzá
|
A Hold sem teljesen kihült égitest, ugyanis vannak holdrengések, ami a lemezek elmozdulására utal, akkor a Hold belseje sem szilárd...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Ezért mondtam, hogy a Föld-Hold szinkron forgás elég ritka lehet.. én sem hiszem hogy minden hold ugyanazt az oldalát mutatná mindig az anyabolygója felé..
|
Azért ha Földet most érné hasonló katasztrófa, pármillió év allat egészen biztos hogy nagyából ismét gömb formát venne fel.
Ha a földet arányaiban egy almához hasonlítanánk, akkor a szilárd kéreg alig lenne vastagabb az almahéjnál. A Föld kerület nagyjábol 40 000 km a szilárd földkéreg meg 200 km alatt van a legvastagabb részeken, de vannak hihetetlenül vékony óceáni lemezek is... Tehát a föld egy másik bolygó ütközése után teljesen folyékony bolygóként viselkedne (a cikkben Mars méretűről írnak)
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
|
Miféle lyukról beszélsz? Nehogy azt hidd már hogy egy szilárd anyag is gömbalakot vesz fel. A hold képlékeny állapotban került a helyére!
|
"Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik "
Ez egyáltalán nem törvényszerűség a holdaknál! Tévedés azt hinni hogyha a mi holdunk így kering akkor mindegyik.
|
a kepet 1600x1200-ba de szeretnem....
|
Blavek!
Nem is a holdak kötött keringésére gondoltam, hanem arra, hogy szinkronban van a tengely körüli forgási idő és a keringési idő. Tudtommal a Mars holdjai a mars 1 tengelyforgási ideje alatt kb. 2x kerülik meg a bolygót, és azt is fordítva mert a felszínről nézve nyugatról keletre tűnnek fel.
Az lehet, hogy mindkét hold azonos arcát mutatja a bolygó felé ergo a tengelyforgási idejük megegyezik a Marséval (nem tudom nem néztem utána), de a keringési idő az teljesen más. Ugyanez még bonyorultabb a Jupiter és Szatrnusz holdak esetében, mert azt már tekinthetjük egy mini naprendszernek csillag nélkül.
Szóval a keringési idő és a tengelyforgási idő szinkron csak a Föld-Hold párosra lehet igaz. Ezért gondolom úgy hogy ez valamilyen arányosságot feltételez, mert a Phobos és Deimos jóval kisebb a Marsnál, a Jupiter- Szaturnusz holdak szintén.
Sőt azt is megkockáztatom, hogy a fent említett helyeken nem mindig látod a holdak ugyanazon arcát a gyorsabb keringési idő miatt..
Ha tévednék én kérek elnézést :D |
Ja de végülis az is igaz, hogy a Hold lassul, mivel nagyobb sugarú pályához kisebb körsebesség tartozik. Szal a Föld gyorsítja, mégis lassul - égi mechanikai paradoxon
|
Félig jól mondod, a deformált Földre a Hold forgatónyomatékot fejt ki, lassítja. Az ellenhatás meg az, hogy a Föld gyorsatja a Holdat, mivel hogy gyorsabban forog mint a Hold keringése.
Szóval végülis energia adódik át a Holdnak, ami garavitációs potenciális energiában nyílvánul meg, egyre távolabb kerül a Földtől.
|
nem mostanában olvastam ilyen franko leirást, gratula a tudásodhoz :)
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
Te egyn jo hulye vagy,.....
|
Mi az, hogy szilárd volt-e már? Most az?
Még ha nem lenne folyékony a belseje akkor sem maradna lyuk. A saját gravitációja elegendő ahhoz, hogy a nagyobb torzulásokat kiegyenlítse, és úlyra kvázi-gömb formára alakítsa magát, mint minden bolygó. (Hiszen ez a bolygó definíciója is.)
Ha meg folyékony volt (folyékonyabb mint most) akkor miért nem kellett kisbolygó? Úgy érted egyszer csak fogta magát egy rakás anyag arrébb állt, hogy alakítson egy másik égitestet?
|
Most hogy erre a fontos dologra feny derult, a maradek kutatasi penzt talan a rak vagy az hiv ellenszerere lehetne forditani, vagy esetleg a marson vagy holdon emberi kolonia letrehozasara stb. Szerintem legalabbis kurvamindegy mikor letekezett a fold meg a hold, azzal hogy +-30 millio ev, nem jutunk elobbre. Inkabb verjetek mint ilyen hulyesegekkel foglalkoztok: http://sexxx.blog.hu :-D
|
lehet hogy most orbitális hülyeséget írok ide, de sztem a hatás-ellenhatás elvével lassítják az óceánok a holdat.. ha én egy adag vizet nekiállok forgatni a fazékban akkor sztem nem csak én mozgatom a kezemmel a "vizet" hanem a víz is a kezem.. vagy tévedek?
Szal sztem attól hogy a hold miatt van árapály az nem jelenti azt hogy az árapálynak nincs visszahatása a holdra..
Abit P5K, Q6600, 4X1GB RAM, Gigabyte 6870, WD Caviar 640GB HDD, PS2 :)
|
Azt hiszem egy ilyen területvisszacsatolásba belepusztulna az emberiség...
A blogom:
http://profwilliam.wordpress.com
|
El vagyok keseredve: azt reméltem, kirobbantok a sok okostóni között egy jó kis vitát, de csak egy kérdés! Szörnyű, hová fajul ez a világ?! :)
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320" Sony Bravia
|
Igyvan! Mindennek az alapja az Elirium 115 :D
|
"Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold."
És ez mikor volt? A föld már szilárd volt? Akkor hol van a kiszakadás helye? Ha meg folyékony akkor nem kellett kisbolygó.
|
A tide önmagában az árapály. Ennek vannak különböző fajtái, de az árapály mindegyiket magában foglalja.
"Unlike ocean tides, the Earth tide"
Kéretik különös figyelmet fordítani az ocean előtagra. Ha már az egyiket szókapcsolatként értelmezed, akkor a másikat miért nem?
|
"...a tudomány kiterjesztette a jelentését..." :D
persze, a tudomány, amely mindezt úgy tette meg, hogy alkotott egy ÚJ angol szókapcsolatot, amit persze kishazánkban nem úgy értelmeznek, ahogy kellene...
|
Ha valaki vette volna a fáradtságot, hogy elolvassa az angol szócikket, akkor rájött volna, hogy meg van különböztetve az earth tide (body tide) /ez az, amiről ti beszéltek/, és az ocean tide /árapály/. arról meg, hogy valamely túlbuzgó forditó ezt összekeveri, és általánosit, inkább nem nyilatkoznék.
"Unlike ocean tides, the Earth tide encompass the entire body of the Earth and is unhindered..."
Kéretik különös figyelmet forditani az Unlike szóra, melynek jelentése "ellentétben" vagy "eltérően".
Uff
|
Igaz, de azért általában a szócikk szinvonaláról észre lehet venni, hogy totális baromság, vagy legalábbis van valami alapja.
Ezen kívül az általam belinkelt szócikknél meg lehet nézni a Stanford Egyetem illetve a CERN oldalára mutató linkeket is, amelyek már eléggé megbízhatóak szerintem.
|
Érdekes elszólás, erről nekem a Pusztító jutott az eszembe, amíg le volt fagyasztva, kötni horgolni tanították... "Ezt a pulóvert neked kötöttem az éjjel" 
A Wikipédiának ez esetben igaza van, tényleg ezt jelenti az árapály szó. Persze, eredetileg csak a tengerre vonatkozott, de a tudomány kiterjesztte a jelentését.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
A wikipédia nem szentírás, elég sok hiba és rosszul meg fogalmazott szövett van benne.
|
Sajnállak, mászhatsz. Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások.(Wikipedia) A szó ezt jelenti, senkit sem érdekel, hogy neked nem tetszik.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
engem nem kell arról meggyőzni, hogy a vizen kivül másra is hat a gravitáció...
viszont szárazföldekkel, meg minden egyébbel kapcsolatban, ami nem folyékony, ne beszélj már nekem árapály-jelenségről, mert falra mászok. nyilván minden mindennel kölcsönhatásban van, de az NEM árapály
|
Ezt kb 2 hete néztem a national geography-n. Az volt benne hogy földnek nekiütközött egy kis bolygó, leszakított egy darabot stb. és így lett a hold. Meg a hold régen közelebb volt a földhöz, és folyamatosan távolodik azóta is.
|
A Hold a Föld része!!!!
Adják vissza a kiszakított területeket!!!! 
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
A vörös óriás Nap nem fogja elérni a Földet, mert a megnövekedett napszél miatt az anyaga majdnem felét elveszti, ezért a Föld pályája kitolódik, és elkerüli ezt a veszélyt. Erről már több helyen is olvastam, a Hold távolodik, egészen addig, mígnem 55 mai nap alatt kerüli meg a Földet. Ekkor a Föld forgási ideje is 55-szöröse lesz a mainak. Ezért persze mindketten ugyanazt az oldalukat fogják egymás felé mutatni. Ezt nem én számoltam ki, csak olvastam róla, de szeretném idővel én is kiszámolni.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
"Egyébként a Föld forgása is így lassul, egy idő után a Föld is ugyanazt az oldalát fogja mutatni a Hold felé."
Na ez azért nem biztos, tekintve, hogy előbb válik a Nap Vörös óriássá és emésztie el a Földet és a Holdat, mint, hogy ez bekövetkezne.
Arról nem is beszélve, hogy a Hold távolodik a Földtől, ezzel együtt nő a keringési ideje és a kötöttség miatt a forgási ideje is.
Nem tudom, hogy a Föld lassulása, vagy a Hold keringési idejének növekedése nagyobb ütemű, de ez mindenképp megnehezíti, hogy a Föld forgása "utolérje" a Holdét.
|
Nincs ellentmondás, a Mars és a Jupiter holdjai is kötötten keringenek. A Phobos, és a Deimos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Mars felé. A nagy Galilei-holdak a Jupiter körül, mind ugyanazt az oldalukat fordítják a Jupiter felé. A Titán is így kering a Szaturnusz körül.
Csak nagyon kicsi, és nagyon távolról keringő, nemrég befogott aszteroidaholdak nem keringenek kötötten, de idővel azok is be fognak állni.
Több égitestnek a rendszerben az a hatása, hogy az állandó deformálódás akkor is megmarad, ha már mind kötötten keringenek. Pl az Io ugyanazt az oldalát mutatja a Jupiternek, ezért azon már nem mozog a dagálykúp, de az Europa és a Ganymedes is okoz rajta dagályt, ami a kölcsönös helyzetük változása miatt mozog, ezért az Io belseje felhevül, és vulkánok vannak rajta. Ez a potenciális energia rovására történik, ezért majd sokmilliárd év múlva ezek a holdak le fognak zuhanni a Jupiterre.
Egyébként ezek a holdak okoznak árapályt a bolygójukon is, pl. a Titán okoz dagálykúpot a Szaturnuszon, csak ez a hatás annyira minimális, hogy az óriási Szaturnusz szinte észre sem veszi.
Igazság szerint nem létezik stabil gravitációsan kötött rendszer, előbb utóbb mind összeomlik egyetlen égitestté, de ez néhol milliárdszor milliárd év múlva következik csak be.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
Nem csak a vízre hat a gravitáció. Ha ez így lenne, a száraztészta lebegne :)
A Földön nem csak az óceánok mozognak a Hold miatt, hanem a szárazföldek is, csak kisebb mértékben. A Holdon is van árapály, amit a Föld okoz, ott a felszínt deformálja a Föld gravitációja. Mivel a Föld forog a Holdhoz képest, az árapály okozta deformáció feszültséget kelt az anyagában, ezt a munkát pedig a forgási energia rovására végzi.
Árapályt a Nap is okoz a Földön, és minden más bolygón is.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petőfi Sándor/
|
ha ezt az árapály-dolgot kifejtenéd bővebben... a Holdon nincs viz, ami áradjon... ami meg a Földön "árapad", az meg éppen a Hold gravitációja miatt teszi, nem pedig forditva...
|
|
Amikor a svájciak számításba vették a tantált, rájöttek hogy a méretes ütközésnek legalább 50 millió évvel a Naprendszer kialakulásának kezdete után kellett bekövetkeznie. Azt is kikövetkeztették, hogy a Hold formálódása az ezt követő 10 millió év alatt zajlott le, nagyjából 30 millió évvel később, mint azt eddig feltételezték. A becsapódás korrigált időzítése magában foglalja, hogy a földszerű bolygóknak, mint a Föld és a Mars, tovább tartott a bolygókezdeményekkel történő ütközésekből való felépülés, mint korábban gondolták.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A Hold fiatalabb és földszerűbb, mint hittük
Az ókori rómaiaké az eddigi legjobb ragasztó
Gyilkos részecskesugárral támad egy galaxis
Véget ér a bioüzemanyag-álom?
Gázok alakítják a Mars képződményeit
2015-re jön az üzemanyagcellás autó
A világűr sem kímélte a jégkorszak nagyjait
Egyre többet árulnak el magukról a gyöngyházfényű felhők
