 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
végre egy jó cikk, ami se nem HOAX (kacsa) se nem túlzás, vagy okoskodás 
Ki nem szarja le a Visztát?
|
Nagyon köszi! Mivel rendes voltál, és jó tett helyébe jót várj, meg szeretnélek örvendeztetni ezzel a videóval. (nem az enyém, de édes :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Lehet inkább white glue a bevett angol neve.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
De érdekes...
Először is, egybeírjuk: fehérenyv.
Angol neve: Russian glue!
ilyen néven azonban a Wikipédia nem ismeri.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ez a fehér enyv miből áll?
Polimer alapú?
mÁR HA TUDOD...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
És a másik is rossz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Igazából semmi nem jó abból amit leírtam, mert felcseréltem az ddhéziót, meg a kohéziót, csak már elküldtem amikor észrevettem
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
"mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából"
Kohéziójából! Adhézió a két anyag közti tapadás, a kohézió a ragasztóanyag molekulái közötti összetartó erő. A ragasztó"kötésekor" a kohéziós erő nő meg.
|
Azért nem ragaszt jól mert a kohéziója gyengébb a csontenyvnél.
|
Az előbb leírtak fára vonatkoznak, ha pl. szivacsot akarátok ragasztani, abban az esetben biztosan a mechanikai kötésből adódó sziloárdságnövekedés dominálna a felületnövekedéshez képest.
A fémeknél ilyen lehetőség ragasztás esetén nincs, a fémragasztók kötési szilárdságának majdnem 100%-a a kohézióból adódik.
A fémek ragasztása gyakorlatilag két féleképpen mehet tönkkre, vagy a kohézió szűnik meg a ragastó és valamelyik alapanyag között, vagy a rgasztó addhéziója lesz kevés. Ez utóbbira vastag réteg esetén a feszültségcsúcsok miatt elég nagy esély van.
A kohéziót erősen befolyásolja az hogy ragasztáskor mennyire voltak tiszták a felületek. Vannak anyagok amik fémekhez is nagyon jól tapadnak, de hiába, ha a felületen egy nagyon vékony zsírréteg található:)
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Ma már nem az a lényeg, hogy ha valamit megjavítanak sokáig tartson, inkább az ellenkezője.
|
Azt addhézió fémragasztásnál is megvan, mivel ez a szó eltérő anyagok közötti kötést jelent.
A különbség - mint már le is írtad - a beszivárgás lehetőségéből adődik. Így nagyobb lesz a faljagos felület, amin a feszültségek átadódnak, ebből keletkezik a többletteherbírás nagyobbik része. Ezen kívül mechanikai kötés is kialakul, mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából, és a beszivárgott ragasztóanyag geometriájából adódik, ami szintén jelentős teherbírásnövekedést eredményez.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
OK, de akkor pl. a mai fehér faragasztók (amelyet az asztalosok használnak), és ami szintén beszivárog a fába, miért nem ragaszt olyan jó. Mert, hogy fele olyan jónak sem lehet mondani, persze praktikusabb, mert nem kell főzni és nem budös (a csontenyv budös még főzik), stb. de ragasztó képeségei sokkal roszabbak.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Más ragasztani olyan anyagot amelybe a ragasztó anyaga akár kismértékben beszivárog, mert ott a kohézió növeli a ragasztás erősségét.
|
Klasszikus csontenyv (bár asztalos nagyapám így nevezte), ha jól kifőzték és vékonyan kenték a felületre, a 100 évvel ezelőtti székek is még szuperstabilan állnak. Nekem van egy amit nagyapám a '30-s évek elején csinált, évtizedeken át 100+ kilós emberek ültek rajta és meg sem lehet mozdítani a lábait.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Fémeknél egészen más a dolog. Az adhézió és a fajsúlykülönbség miatt is. Ez a "legjobb ragasztó" nem a legjobb meghatározás.
|
hogy a temahoz is szoljon vki:
en dolgoztam olyan fa-ragasztoval, ami kotes utan bezony nem engedett. inkabb szalai menten hasadt el, de nem a ragasztasnal.
szoval nem vagom, mire ez a nagy hajciho? vagy femeknel mas a dolog?
|
Amikor Kleopátra befagyasztotta az egyiptomi gabona szállítását Rómában konkrétan éhezni kezdett a nép.
Terjeszkedni meg már (azon a technológiai szinten) nem tudott hova, elfogyott a hely.
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
Nos nem vagyok katolikus. Töris vagyok:). Amerikával természetesen nem kereskedtek, de kelettel mindenképp (selyemút vazzeg!!!). Egyiptom felől meg gabona. Észak-északkelet felől meg fát, halat "bla-bla-bla" hozattak. Emellett a kezükben volt a Földközi-tengeri kereskedelem is. A kora középkorban ez mind megszűnt (ha csak ideiglenesen is). A birodalom összeomlásával még az Európán belüli kereskedelem is visszaszorult. Miért nem terjeszkedtek tovább? Mert a megszerzett területek feletti uralom, és a határok biztosítása is olyan hatalmas költségeket emésztett fel, hogy ezen felül további hódításokat képtelenek voltak finanszírozni. Minél nagyobb egy birodalom, annál nehezebb biztosítani a megszerzett területeket. Ha valahol lázadás tört ki, akkor a hadsereget sokkal több időbe telt odaszállítani mint manapság. A hadsereg lassan ért csak oda. És mi van, ha a birodalom egyszerre több területén tör ki lázadás. Hacsak megnézed Traianus hódításait (a birodalom utolsó nagy területszerzési akciója), halála után ezek a területek elvesztek. Hadrianus egyszerűen kivonta onnan csapatait. Az összes terjeszkedésre berendezkedett hasonló birodalom hasonló sorsa jutott, ha jobban átgondolod (Hettita-birodalom, Perzsa-birodalom, Nagy Sándor birodalma stb-stb). Mind szétestek.
Talán szerinted a kereszténység miatt esett szét a Római Birodalom? Ha így van, indokold meg kérlek, hogy miért!  |
Volt itt már hitgyülis, budhista, muszlim, ateista, szicentológus, agapés, krisnás, - te gondolom kaolikus vagy...
Bezárultak, önellátó lett, bla-bla. Miért, előtte kereskedett Róma Amerikával, Kínával? Amúgy, ha az volt a baj, hogy megállt a terjeszkedése, akkor miért nem terjszkedett tovább? bla-bla.
A fejben dőlnek el a dolgok (kivéve a természeti katasztrófákat, de ilyen nem fektette le Rómát). nA, MINDEGY unom most ezt a témát.
-----
A többieknek - technológia stb. -: Hozzak még szőrt?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül"
másoló tevékenységet akartam írni
|
A Római Birodalom tipikus példája annak, mikor egy birodalom a további hódításokból tartja fenn magát. Amikor eléri azt a szintet, hogy már nem tud tovább terjeszkedni, fokozatosan összeomlik. A Római Birodalom bukásához semmi köze nem volt a kereszténységnek. A Római Birodalom helyén keletkezett űrt a germán királyságok próbálták betölteni, és ezeknek a megszilárdulásában az egyház nélkülözhetetlen szerepet játszott. Hogy minek köszönhető a gazdasági és kultúrális hanyatlás a kora középkorban? Annak, hogy Európa minden irányból körbezáródott (É: normannok stb, K: nomádok, D: arab hódítás, NY: a tenger). Emiatt a távolsági kereskedelem majdnem teljesen megszűnt, Európa kénytelen volt átállni önellátó rendszerre. A kereszténységnek, és az egyháznak ebben szintén nélkülözhetetlen szerepe volt. A kereszténységnek semmi köze a gazdasági és kultúrális hanyatláshoz, sőt, ennek köszönhető, hogy nem lett rosszabb a helyzet. Az ebből a helyzetből való kitörés is elsősorban a kereszténységnek köszönhető az északi népek, és a nomádok megtérítésével, és a keresztes hadjáratokkal. Az is túlzás, hogy az araboktól lettek átvéve az ókori filozófiák. Előfordulhat ilyen, de alapvetően az egyháznak köszönhetünk rengeteg dolgot, amit az ókorról tudunk, révén, hogy az egyház hivatalos nyelve a latin maradt, és rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül. A kereszténységet tehát tényleg csak sztereotípia a középkori Európa gondjaiért okolni. Sőt! Ők jelentették a kiutat ebből a szorult helyzetből. A "sötét" jelzőt meg azok a polgárosodás-kori történészek ragasztották rá a századfordulón, akik ideológiai alapokon igazolni akarták saját koruk jelentőségét. Ez a jelző azóta is kiirthatatlan a közvéleményből, és majdnem mindenki sötétnek hívja a középkort (leszámítva az erre szakosodott kortárs történészeket :D). Ezzel az erővel hívhatnánk Magyarországot is sötétnek, révén hogy sokkal kisebb a technikai fejlődés mint Kínában, vagy kisebb a jólét mint például Dubaiban. |
Téves embert találtál a nyelv fontoságárol oktatni. Számtalanszor kifejtettem, hogy a leirási pontosága kritikusan fontos az ember kommunikációjához és világfelfogásához. Azt amit te most csinálsz az túlzás. Gyakorlatilag ez mind repülő, de praktikus célbol baromság lenne egy szóval ennyi mindent kifejezni, mert ez esetben nem tudnánk egymást megérteni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az első a sorban kizárólagosan kisajátithatja magának a nevet. Igen amikor repülőt mondunka akkor rögzitett szárnyú repülőre gondolunk amikor atombombát mondunk akkor fíziós nukleáris bombára gondolunk, de ez lingvisztikai szempont, tudományos szempontbol nem tévedönk ha a helikoptert repülőnek vagy a H-bombát atombombának nevezük, mert technikailag az. Itt pedig azt hiszem nem lingvisztikai vita volt, hanem arról volt szó, hogy mi a különbség az atombomba és a H-bomba között. A pontosítás céljábol mutattam rá, hogy az atombomba az mindkettőre vonatkozó szó amely az egyiket speciálisan is kifejezi. SOk ilyen pelda van az életben amikor az első a sorban viseli a logikus nevet, a többinek pedig már kevésbé logikus neve van. H-bomba, kérlek szépen miért hívják H-bombának, van benne logika, vagy helikopter... nincs de így nevezték el és rendben van viszont a szó eredete nem olyan egyértelműen világos mint az elsőé a sorban.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Ennél nagyobb ökörséget én még életeben nem hallottam.
|
akkor a gondolatmeneted szerint az ejtőernyő, helikopter, siklórepülő, sárkányrepülő, légpárnáshajó, szárnyasbomba mind repülő. A neveket azért találja ki az ember a dolgokra mert így meg tudja különböztetni őket. ennyi erővel legyen minden neve az hogy "izé", és nincs velük gond. csak így nehéz jellemezni valamt, vagy beszélni róla mert ki kell találnom mire gondolhatott a másik mert nekem más fogalmam van arról a szóról mint amire ő használta.
|
Ja, tényleg, végülis, ha ezt figyelmen kívül hagyod, akkor tényleg nincs különbség. Bocs.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
A megfogalmaozásom első része valóban helytelen volt. Helyesebb lett volna használni tudomyás ismeretet. A technológiai kivitelezés és módszer pedig arra volt értendő amit órák óta szajkózok. Nevezetesen, hogy alapismeretről beszéltem nem pedig arról hogy egy kibaszott hidat, hogy a büdös picsába milyen technológiai módon és eszközökkel építenek fel. Akár az ókórban akár most.
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Bocs, ezt csak úgy el akartam ereszteni a világba, tökvéletlen, hogy neked lett válasz.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
De tényleg, 'sszátok meg, mi van itt? A topic elején a fél társaságnak lövése nincs arról, hogy mi a különbség a légmentesség meg a vákum közt, most nem értitek, hogy mit jelent a szó, hogy technológia.... Beszarok, komolyan.
Mi a faszt kerestek ti egy "tudományos" téma topicjában?
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Már a rómaiak is építettek hidat, ez igaz.
A technológia szó jelentését még mindíg nem sikerült felfogni.
Ennek meg semmi értelme:
"Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról."
Nem tudom érzed-e az ellentétet a sjád szövegedben annak ismeretében, hogy a technológia szó a kivitelezés módját jelenti!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
"1. Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. "
"2. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról."
Én meg arról beszélek, hogy ez a két mondatod ugyanazt jelenti, csak más szavakkal.
A "technológia" szó azt jelenti, hogy egy problémára milyen eszközökkel találsz megoldást. Tehát hogy megvan az elméleti tudásod, hogy milyen eszközzel hogyan és mit kell csinálnod a probléma megoldására, és megvan a gyakorlatod, hogy meg is tudd csinálni.
Remélem már érted a szó jelentését, és hogy miért értelmetlen, amit írtál.
Az igények ugyanazok voltak, és voltak megfelelő technológiáik a problémák megoldására.
Nekem öngyújtóm van, ők meg őrizték a tüzet.
Nem értem, miért olyan csodálatos az, hogy a problémáikat a rendelkezésre álló tudásukkal és eszközeikkel meg tudták oldani. Minden korban ezt teszi az ember, mi is ezt tesszük.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
De ez semmi, ha az oktatás vagy az egészségügyben nézzük meg az árakat akkor az építkezés komolyan alulmarad. :(
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Az USA-n kívül még jobban emelkedtek az árak. Nem elég a 6x :) szerintem az 1.1x is már NAGYON sok.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Ja, hát USÁban a tököm tudja miért... :) Volt nekik Korea, Vietnam, hidegháború, űrprogram... Fogalmam sincs milyen hatása volt ezeknek az építőipar áraira...
Biztos csak 6x-os az infláció?
Egyébként utána kéne nézni, mert ez így tényleg eléggé a levegőben lóg...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Keress magadnak egy kötelet és kezdj azzal kötekedni.
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Amikor azt mondják "nuclear" akkor szerinted ATOM magra vagy tékmagra gondolnak? Mindkét bomba az atom szinten történik, ezért mindkét bomba gyakorlatilag ATOMbomba, a fizíós bombát ismerjük atombomba néven mert az volt az első és akkor úgy nevezték el. Ha valami csodával hidrogénbombát tudtak volna készíteni az fíziós bomba előtt (nem tudtak mert ez nélkül lehetetlen), akkor ma azt hívnák atombombának. Na de ez nyelv kérdése. Nem érdemes a vitatkozás, a két bomba között nagy a különbség, éppen úgy mint ahogy nagy a különbség a rögzített szárnyú repülő és a helikopter között, de mind a kettő repülő, csak az első volt a rögzített szárnyú repülő és ezért hívjuk azt repulőnek a helikoptert pedig (amely rotációs szárnyú repülő) helikopternek, de mindkettő repülő.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Megint ugyanott vagyunk ahol elkezdtem :) Nem azt mondtam, hogy az ókori ember birtokában volt mindannak a tudásnak amivel a ma élő ember rendelkezik. Alapelvekről beszéltem. A sebész kést is ismerték az ókoriak de nyilvánvaló, hogy mai nem ugyan olyan anyagból van. Ahogy te is irtad. Tudták azt, hogy a folyó melyik szakaszára kell építeni ahol kissebb a sodrás ahol nem olyan laza a talajszerkezet stb. De persze rengeteg rengeteg olyan technológiával nem rendelkeztek mint a ma élő ember. De egy hidat - ha az nem is acélvázas, függő vagy más egyébb fajta híd is - akkor is tudtak építeni. Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról. Ilyen mélységekbe nem mentem bele és nem is karok mert nem értek hozzá.
Remélem mostmár sikerült megértetnem amit mondtam.
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Mi a híhépítés elve mester?
Wgíébként a "technológiai tudás ismerete" helytelen nyelvatni kifejezés, nem értelmezhető.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Ez nem ok az áremelésre. A forintot egy kicsit nehéz összehasonlítani de a dollárt , fontot, svájci frankot azt viszonylag könnyű. És nem kell 1890-be menni, csak 30-40 évet.
Pl.
In 1990 a new house cost $123,000.00 and by 1999 was $131,700.00
In 1990 the average income per year was $28,970.00 and by 1999 was $40,810.00
In 1990 a gallon of gas was $1.34 and by 1999 was $1.22
In 1990 the average cost of new car was $16,000.00 and by 1999 was $21,100.00
In 1960 a new house cost $12,700.00 and by 1969 was $15,500.00
In 1960 the average income per year was $5,315.00 and by 1969 was $8,540.00
In 1960 a gallon of gas was 25 cents and by 1969 was 35 cents
In 1960 the average cost of new car was $2,600.00 and by 1969 was $3,270.00
tehát '60 és 2000 között a ház 10x a fizetések 7.7x az autók pedig 8.1x lettek drágábbak. Míg az autók sok olyan dolgot kaptak ami '60-ban nem létezett, érthető, hogy egy kicsit drágábbak a fizetésekhez képest mint ma. A házak viszont érezhetően drágábbak lettek, és egy '60-beli ház és egy mai ház között (átlag) nem igen észlelhető különbség van. Sőt azok a 40 éves házak ma felújítva kb. olyan drágák mint az új házak.
Az infláció ez idő allatt kb. 5.5x volt táhát a házak 2x gyorsabban drágultak mint az infláció. 2000 után ez még jobban kiéleződött.
Persze ez statisztika... de azért érezhetően többet kell ma melózni egy házért a mai embernek mint amennyit a szüleinek kellett. Most nem akarok itt összehasonlítások után kutatni, de olvastam, hogy hidak, utak stb. (amely közbeszerzés, állami - publikus munka) esetében ezek a számok 2x, 3x nagyobbak mint a házak esetében, vagyis egy híd vagy egy km autópálya ma 20x, 30x több pénzbe kerül mint 40 évvel ezelőtt kb. 6x infláció mellett, tehát effektív 3x, 5x több pénzbe reálértékel számítva.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
"A hídépítés elvéről beszéltem, hogy a technológiai tudást 2000 évvel ezelött is ismerték. "
Akkor csak nem fogtad fel.
A technológiai tudás azt jelenti, hogy tudod _hogyan_ csináld meg azt, amit el akarsz érni.
2000 évvel ezelőtt az igény volt meg pl egy patak áthidalására, mert utat akartak arra.
Ők akkor ezt úgy oldották meg, hogy kihajtottak 1000 rabszolgát, fejttettek követ, elvitték a hátukon a patakhoz, ott egymásra pakolták, lett belőle híd. Ez volt a technológia.
Ma beásnak egy acélcsövet a mederbe, aztán betemetik a tetejét, és ráaszfaltozzák az utat. Ez egy másik technológia. Az ókorban ilyet nem tudtak.
Voltak megoldásaik rengeteg dologra, voltak fontos megfigyeléseik és elméleteik amik aztán jó alapot adtak ahhoz, hogy ilyen világot csináljunk belőle. Ennek ellenére gyakorlatilag lófaszt se tudtak hozzánk képest. Mind mennyiségben, mind minőségben.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
ha megnézed a linket, akkor ott is elmagyarázzák hogy más az elve. ha szerinted azért atombomba mind a kettő mert az atomi részecskékkel történik valami mindkettőben, akkor a szétszerelés, összeszerelés is egy fogalom nállad? a hidrogénbombához is csak azért kell az atombomba, hogy a megfelelő hőmérséklet meglegyen.
angolul pedig így írják:
atombomba: atomic bombs, A-bombs, or fission bombsű
hidrogénbomba: hydrogen bombs, H-bombs, thermonuclear bombs, or fusion bombs
|
Na jó. Tudod mit legyen neked igazad nem akrlak sem megsérteni sem megbántani....
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Bazz, az emberek 5000 éve is repülni akartak. Az ötlet megvolt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Egyébként Uwu kollégámnak igaza van, a technológia a "hogyan". Tudták, hogyan kell kő ívhidat, meg fa gerendahidat csinálni. Ebből a kő ívhíd a tétel, mert fa gerendahídhoz nem kell nagy tudomány.
Aztán nézz körül a világban, hogy mennyi a hidak közül a kőboltozat, vagy a faszerkezet.
Gyökeresen megváltozott a hídépítés, csak nem értesz hozzá, hogy átlásd. Nem baj ez, csak ne csinálj úgy, mintha értenél hozzá. Köszi."
Tem meg mi a fenéről beszélsz?? Mi a szart érdekel engem és hol a búbánatban mondat, hogy ma is építenek kőhidakat?? A hídépítés elvéről beszéltem, hogy a technológiai tudást 2000 évvel ezelött is ismerték.
"Ja, egyébként az az acél, amiből zsírfasza kardokat lehet csinálni, az szart sem ér építőanyagként. A hegeszthető acél kb 100 éves"
Ez meg hogy a búbánatba jön ide?? Az acél híd témát nem én hoztam fel olvass már egy kicsit vissza légyszives....
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Azért, mert ma megéri többet fizetni egy hídért. Ennyit kér érte a cég, és ennyit fizetnek érte a megrendelők. Mellesleg én ezt nem nagyon érzékelem.
A hidak is nagyobb teherbírásúak lettek és hosszabb élettartamra építik őket. Ez fel sem tűnt??
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Az élőmunka ára, és az építkezés ideje. Háború után, meg a gazdasági világválságban, amikor senkinek nem kellett sem csudaszép lószerszám, se hímzett párnahuzat, hanem inkább jobban kellett a fedél a feje fölé, akkor mindenki építőmunkás volt. Lehetett velük földművet talicskáztatni(kubikosok), vasat szegecseltetni, vasalást hajlíttatni.
Most, te inkább lapátoltatod a 4m magas, 30m széles autópályatöltést 100 emberrel 20 napig, vagy bérelsz egy gépet + kezelőjét, és megcsinálod velük 5 nap alatt?
Szegecselteted a hidat 25000 szegeccsel, vagy robottal összehegesztteted gyárban?
Csináltak akkoriban trajektória irányú vasalást vasbetonba. Az egy olyan térgörbe, ami nagyjából sehol sem egyenes, követi az erőjátékot, és az ilyen alakú betonvas közel maximális kihasználtságú.
Ma inkább raknak bele kettővel nagyobb, meg 10 centivel sűrűbb hálót. Meg tudnánk csinálni, még pontosabban is ugyanazt a vasalást, de a kivitelező elküldene a jókurva anyánkba, mert a vasszerelő brigádja elvan vele egy hónapig.
Egy építkezés végrehajtása a koncepciótól az átadásig sokszorosára gyorsult.
Ezért drágább minden. Legalábbis ezek is a fő okok közt vannak.
De én egyébként annyira nem tudom összehasonlítani a 2007-es 200millió forintot az 1890-es 157 Királyi Forinttal, fogalmam sincs, hogy drágább-e most egy ugyanolyan híd, épület, út...
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Már nem azért de kardot ma már nem használ egy hadsereg. Hidat viszont mindenki használ. És hol a jó búbánatban beszéltem itt arról árúld már el nekem légyszíves, hogy a mai hidak pont ugyan olyanok mint 2000 éve? Az, hogy a technológia változott ez evidens de az ötlet és az elv már akkor is megvolt.
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
azért linkeltem be az oldalt hogy ne kelljen mindent bemásolni ide de a mondat ott is így hangzik:
A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett.
|
Mind igaz. De egy valamire felhívnám a figyelmet, általában amikor valamiből nagy mennyiségben gyártanak és fejletebb technológiákal gyártják akkor az ára lefelé megy. Miért van az, hogy egy híd ma sokkal több pénzbe kerül mint mondjuk 100 évvel ezelőtt (két hasonló összehasonlítható híd)? De nemcsak híd, pl. egy maihoz hasonló ház 30 évvel ezelőtt sokkal olcsobb volt inflációt beleszámítva mint ma. Sőt a fizetéshez képest is olcsobb volt, és 30 évvel ezelőtt elevultabb technológiával, kevesebb házat építettek mint ma. A kereslet szerintem nem nőtt annyival nagyobbra, hogy az árak valós emelkedését ekkora mértékben elfogadhatónak lehetne tartani. Az autóknál pl. más a helyzet, azok olcsobbak lettek, nem hinném, hogy a házak iránt jobban megnőtt volna a kereslet mint az autók iránt és a kínálat sem, tehát a kínálat-kereslet nem a hibás a házak és általában az építészet infláción érezhetően felüli drágulásáért. Akkor mi?
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Na jól van, ügyes vagy. Tehát azt bizonygatod, hogy azt a módszert már ismerték, hogy amikor nem tudtak átmenni egy akadályon, akkor csináltak oda vaamit, amivel már át tudtak menni az akadályon. Juhéé.
Egyébként Uwu kollégámnak igaza van, a technológia a "hogyan". Tudták, hogyan kell kő ívhidat, meg fa gerendahidat csinálni. Ebből a kő ívhíd a tétel, mert fa gerendahídhoz nem kell nagy tudomány.
Aztán nézz körül a világban, hogy mennyi a hidak közül a kőboltozat, vagy a faszerkezet.
Gyökeresen megváltozott a hídépítés, csak nem értesz hozzá, hogy átlásd. Nem baj ez, csak ne csinálj úgy, mintha értenél hozzá. Köszi.
Ja, egyébként az az acél, amiből zsírfasza kardokat lehet csinálni, az szart sem ér építőanyagként. A hegeszthető acél kb 100 éves.
Gondolom a többi példád, amit még feloznál, az is ilyen felületes tudáson alapszik, úgyhogy ne is fáradj.
Steam: Zero_hu
Live!: Zero HUN
|
Nem, mert ma ALAPVETŐEN máshogy építenek hidakat, mert ALAPVETŐEN másból készülnek a hidak. Akkor az alapvető fegyver a kard volt és a kovácsok ahhoz értettek alapvetően. Ma nagyon kevesen képesek pl. szamuráj kardokat csináni, mert ma nem ez az alapvető, ehhez képest tömegesen állítanak elő kézi lőfegyvereket, mert ez az alapvető és ehhez értenek ma az emerek.
Minden korban más az ALAPVETŐ technika ezért hülyeség azt mondani, hogy már bezzeg akkor is tudták. Igan akkor is tudtak hidat építeni, na de mekkorát és mennyi idő alatt?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Valóban.
Sajnos félreértettem az előző hozzászólásodat, így már teljesen érthető, és helyes.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Rosszul értelmezed a technológia szó jelentését.
A technológia a hogyan kérdésre adja meg a válasz. Tehát ha hidat kell építeni akkor azt sokféle technológiával lehet. A teshnológiát alapvetően befojásolja a szerkezet geometriája és az anyaga, valamit az építésre vonatkozó egyéb követelmények.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
"hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak"
Könnyű izotópok egyesülésén.
|
Valami nektek nem világos (elég jól tudom, hogy mi a nukleáris fegyverek működési elve), az egyik a fíziós bomba amely ATOM-mag hasadást jelent a másik fúziós ATOM-mag egyesűlés. Ez alapján mint a kettő ATOMbomba, csak történetesen a fíziós nukleáris bombát atombombának nevezték el (mert mint első nem volt értelme külön nevet adni neki), a fúziós nukleáris bombát pedig hidrogénbombának de gyakorlatilag mind a kettő ATOMbomba. Sőt az irodalomban is találkozunk a "fission atomic bomb" és a "fussion atomic bomb" kifejezésel.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
a wikipédia ezen cikkek alapján akkor tiltott lessz mert sokminden elve le van írva?:D
csak mert egyre több idióta politikus akarja az ilyen oldalakat bezáratni.
|
jah ezt már leírták előttem is mindegy)
|
nukleáris fegyverek és működési elve
Annyiban van igazad hogy hidrogénbombához kell az atombomba hogy beindítsa, de míg az atombombák vagy fissziós bombák energiájukat a nehézatommagok hasadásából nyerik, addig a hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak.
|
Akkor úgylátszik el kell mondanom. Nem azt mondtam, hogy már akkor tudtak vas hidat építeni, hanem azt, hogy a hídépítés technologiája már ismert volt számukra. A hídépítés ALAPVETŐ technológiai tudását már az ókorban is ismerték. Nem hiszem, hogy az ALAPVETŐ szót ennyire nehéz lenne felfogni....
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Az érvelésed szinte Goebbels-t idézi, aki azt mondta: "Bebizonyíthatjuk az embereknek, hogy a négyszög, amit látnak, valójában egy kör. Mert valójában mi a négyszög és mi a kör? Szavak, és a szavak addig gyúrhatóak, míg a dolgokat kello mértékben álcázzák." :)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
az atombombában felszabaduló energia hasadásból származik
a hidrogénbombában felszabaduló energia meg atomok egyesülésének mellékterméke
a két dolog teljesen ellentétes semmiképp nem nevezhető azonosnak
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
Tudomásom szerint a hidrogénbomba = atombomba, csak van két féle atombomba, fiziós és fúziós... :) na ezt a másikat nevezik hidrogénbombának.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Igen, de a hidrogénbombában (és az erőmben is) maga a fúzió az elv, ami egész más mint a hasadás. Ha a fúzió nem létezne, akkor hiába az atombomba. És épp ez az, hogy kevés az elv is magában, mert 1. a hidrogénbombához is kell az atombomba, és az atombombához is a fúzió elve 2. a fúzióserőműhöz is kell egy csomó minden, kevés az elv. Erre volt példám korábban a diótörés, amivel ma házakat döntünk le, de a másodikhoz már ház is kellett, meg buldózer, és azokhoz is sok minden. Pl. baromi régi elv a kerék és még mindig alkalmazzuk, de már millió egyféle módon (fogaskereket csinálunk, gumit húzunk rá, tengellyel látjuk el, lánchajtást teszünk rá, szíjhajtást, dugattyuval pörgetjük meg, stb.)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Te nagyon hülye vagy, hallgass a többiekre.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
Konfúciusz
|
A merevséget lehet növelni, a vas sem merev még nem csinálnak belőlle "H" vagy "T" vagy hasonlót. Na mindegy itt nem az a kérdés, hogy lehet e vagy sem szénszálakbol hidat építeni (lehet, hogy nem), hanem az, hogy a vas akkor túlságosan drága volt a kőhöz képest és ezért nem alkalmazták hídépítésre.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
" A hidrogén és az atombomba között sok a különbség?"
Pont egy atombomba. Mert az van a hidrogénbombában az indítja be a termonukleáris reakciót.
|
Te kipróbálnád hogy ráülsz egy motorra és 60 km-rel nekimész egy betonfalnak? Az adott dolgot nem kellett, nem lett volna szabad kipróbálni mert létezik egy olyan hogy szakmai tapasztalat és hozzáértés.Minden olyan kérdésben amit a főnökség felvetett nekem lett igazam, mégis évről évre nekiálltak kísérletezni többszáz millió forintot kidobva az ablakon.
|
Érdekes kérdés ez. A hidrogén és az atombomba között sok a különbség? Mások alapvetően? Komoly felfedezés a hidrogénbomba az atombomba után? Szinte egyszerre készítették el őket (történelmi léptékkel), nagyjából azonos célra kéne nem használni őket, de aztán ha az elveiken működő erőművet meg ha nézem, na azok meg már kb. évszázados különbséggel ha lesznek. Pedig az elv ugyanaz, de kurva sok apróság kell ahhoz az elvhez, hogy az elvből gyakorlat legyen.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Mert csak szénszálból nem lehet, komopozitként kellőlen erős, de NEM MEREV! Milyen híd az amelyik a teher alatt hullámzik és deformálódik, mint állat? Szar.
Üvegszálas híd már van asszem, 120 méter körüli függőhíd, de csak gyalogosforgalom van rajta pont emiatt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Drága volt a vas, sokkal drágább mint a kő. Nem volt akkor gép amelyel viszonylag könnyen nagy mennyiségben vasat bányászni lehetett. Ez volt az egyetlen dolog ami miatt nem volt vashíd, nem az volt a gond, hogy nem tudták kitalálni, vagy hogy nem tudták volna megcsinálni egyszerűen drága volt. Miért nem csinálunk ma szénszálakból hidat? Biztos vagyok benne, hogy ha az előállítási költségek az acél környékére esnek, szémszál hidakat fogunk építeni.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Inkább azt mondanám, hogy a katódcső volt a TV. A probléma az volt, hogy a kamerával kapott képet átalakítjuk elektromos formába, és távolítás után újra kép legyen. Ehhez több apróságot kellett kitalálni, többek között a katódcsővet is, a rádióközvetités már megvolt, de ha nem lett volna meg akkor nem is gondolkodott volna seni a képátvitelről, a rádió előtt meg előbb kellett a telegráf, stb. Szóval ezek a dolgok nélkül nincs TV, felesleges százalékokat osztogatni mert ez nem mérhető dolog, ha egyik nincs, nincs a végső termék sem (bár nem ebben a formában). Na most az ami itt a valódi probléma, az képátvitel hosszú távra, a TV volt az első megoldás, azóta van már több másik megoldás is erre a problémára, sőt sokkal jobb is mint a TV. Na most a kérdés, valójában ma nincs ilyen valami probléma amire még nincs megoldás és most az első megoldást valaki vagy valakik megalkotják (mert a TV is több ember munkája volt)? Nem hinném, azt hiszem sok megoldásra váró probléma van, csak valamiért könyebb már meglévő megoldásokat a meglévő megoldott problémákra továbbfejleszteni, mint valami új problémára megoldást találni. Magyarán mindenki a dobozon belül gondolkodik ahogy az amcsik mondanák. A kérdés, hogy ennek természetes vagy mesterséges okai vannak, éppen úgy mint a globális felmelegedést, lehet, hogy mi okoztuk, lehet, hogy mi okozuk ezt a problémát is. Én azt hiszem igen és akkor ez is egy megoldatlan probléma amelyre megkellene találni a megoldást.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
És te meg hogy próbáltad volna ki? Számjtások nélkül? Akkor hányan haltak volna meg? Mellesleg a számításokat is el lehet tolni rendesen, hibákkal és alapvetően rossz modell felállítsával.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Ekkora hülyeséget... A régi rakéták szilárd hajóanyagúak voltak, az V-2 meg folyékony. Ég és föld a különbség a kettő között.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Mikor volt függőhíd és vas/acélszerkezetű híd akkor?? A vasat pedig ismerték és szegecselni is tudtak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Viszont annyiban meg más volt, hogy mire szolgált. Az egyik London bombázására, a másik meg Hold utazásra. Főleg az anno Londonban élők és a Holdra szálltak tudnák elmondani a kettő különbségét. (na meg a több évtizedes munka ami a kettő közt volt, az is állt valamiből; gyanítom Von Braunt se fizette volna a Nasa, ha a tudása a V2-nél megállt volna)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Nem az én hibám, hogy nem tudod rendesen elolvasni amit írtam......
Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan!
|
Ahogy vesszük, a műsorszórás tekintetében talán épp a rádióra támaszkodott, az kialakítása terén meg épp talán a bútorasztalosok tudására, magát az áttörést meg lehet, hogy a katódsugárcső hozta, de épp ez a lényeg, hogy a tudás nem hirtelen jelentkezik, hanem sok apró rakódik össze, és a globalizáció miatt ma minden korábbinál több dolog találhat egymással kapcsolatot, ami miatt ma rengeten ponton vannak nem feltűnő haladások (Blackrose ezt sokalja), míg a valódi áttörések ezek közt talán kevesebbnek tűnnek (de inkább csak arányaiban lehet kevesebb, ha valahogy is az egyáltalán). Meg azt se felejtsétek el, hogy azt már TUDJUK, hogy 50 éve mi volt áttörés, mert 50 év felhasználása kapcsolódik hozzá, hogy ma mi az, azt majd 50 év múlva fogjuk tudni, ahogy pl. legalább 10 évig a relativitás elmélet is minimum vitatott volt, de az első években meg a kutya se törődött vele szinte.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
"A marsi rakétának előzménye volt a V2"
Olyannyira előzménye hogy azonos személy építette az amerikaiak legtöbb rakétáját meg a V2-őt.
|
LOL. Honnan szedtél ilyen hülye definíciót, hogy csak az az alapvető, ami már létezett az ókorban. :D
És még hogy a hídépítés terén nem voltak jelentősebb előrelépések!
Fémből készült hídszerkezetek. Kazettás szerkezetű hidak...
És ami a lényeg. Anyagszerkezeti és statikai ismeretek amelyek mindezeket lehetővé tették.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Az ókori rómaiaké az eddigi legjobb ragasztó
Gyilkos részecskesugárral támad egy galaxis
Véget ér a bioüzemanyag-álom?
Gázok alakítják a Mars képződményeit
2015-re jön az üzemanyagcellás autó
A világűr sem kímélte a jégkorszak nagyjait
Egyre többet árulnak el magukról a gyöngyházfényű felhők
Gyorsul az emberi evolúció
