Közzétette a NASA a Föld legmagasabban kialakuló és egyben legrejtélyesebb felhőiről szerzett új adatait, melyek szerint egyre fényesebbek és gyakoriabbak lesznek ezek a felhők. A változás elsőszámú gyanúsítottja a globális felmelegedés.

Hirdetés

A gyöngyházfényű, vagy éjszakai világító felhők vékony sávokként jelennek meg a szürkületi égbolton, a felszíntől számított körülbelül 80 kilométeres magasságban. A NASA AIM (Aeronomy of Ice in the Mesosphere) szondája elsőként ad igazán átfogó képet a jelenségről, ami a megfigyelések szerint folyamatosan növekszik mind gyakoriságát, mind kiterjedését tekintve. A felhők rendkívül gyorsan, szinte óráról órára változnak.


A gyöngyházfényű felhők egyik első földi észlelése 2007-ben. A felvételt Veres Viktor készítette június 15-én
"A felhők idővel egyre fényesebbek lesznek, egyre gyakrabban és egyre alacsonyabb magasságokban tűnnek fel" - foglalta össze tapasztalatait a BBC-nek James Russell, a virginiai Hampton Egyetem kutatója, az AIM küldetés főfelügyelője. "Ezek olyan dolgok, amiket még nem értünk, viszont mindegyikük egy globális változással való kapcsolatot sejtet. Éppen ezért meg kell tudnunk milyen változásról van szó, és mit jelent ez a légkör számára."

Az 195 kilogrammos AIM szonda idén áprilisban állt pályára 600 kilométeres magasságban, ahonnan tökéletes rálátása van a szóban forgó felhőkre. Amit tudunk róluk, hogy kialakulásuk a nyári hónapokban, nagy magasságokban zajlik rendkívül hideg, -160 Celsius-fokos, száraz és alacsony légnyomású környezetben. Az AIM három műszere teljesen új szemszögből mutatja be a felhőket. Eddig még soha nem sikerült olyan képet kapni a teljes sarkvidékről, ami segítségével napi szinten figyelhető meg ez a jelenség. "Ez már önmagában is hatalmas előrelépés - jól látható mennyire változékonyak a képződmények" - tette hozzá dr. Russell.


Az AIM kamerái által készített felvétel. A világos kék és fehér területek a gyöngyházfényű felhőszerkezetek
Az AIM felvételeiből egyértelműen kitűnik, hogy a felhők kialakulási helyei ötnapos periódusban forognak a sarkvidék felett. Ez a forgás a hőmérsékleti adatokból is visszaköszön. "A dolog érdekessége, hogy a hőmérsékletváltozás nagyságrendileg mindössze 3 Celsius-fok, azaz egy nagyon kicsi hőmérsékletbeli változás is drámai hatással van a felhők viselkedésére" - mondta dr. Scott Bailey, az AIM helyettes felügyelője, a Virginia Egyetem munkatársa. Az AIM adataiból az is kiderül, hogy a felhők sokkal fényesebbek, mint azt korábban feltételezték, de emellett a szonda példátlan megfigyelésekkel is szolgált a felhők előfutárairól, a mindössze 5-8 nanométeres jégkristályokról.

Az AIM még egy meglepő információval szolgált: olyan szerkezeteket figyelt meg, melyeket korábban kizárólag a "hagyományos", néhány kilométeres magasságokban kialakuló felhőknek tulajdonítottak. A kutatók szerint ezek a jegyek az alulról érkező nyomáshullámok eredményeként alakulnak ki és bomlanak fel. "A felhőkben gyűrűk figyelhetők meg, melyek viszonylag gyakran tűnnek fel. Rendkívül gyorsan váltogatják egymást, egy-egy gyűrű néhány perc alatt tűnik el, miközben számos példány átmérője 500-600 kilométer körül mozog" - magyarázta Gary Thomas professzor az AIM adatait feldolgozó csoport vezetője.

A gyöngyházfényű felhőknek hidegre, vízpárára és apró porrészecskék jelenlétére van szükségük - utóbbiban a víz összesűrűsödhet és a nagy hidegben jégkristályokat alkothat. Valaminek azonban meg kellett változnia a fenti receptben, ami miatt az elmúlt években megváltozott a felhők viselkedése. Az AIM küldetésen dolgozók biztosak abban, hogy szondájuk közelebb visz majd a folyamatok és a főbb tényezők megismeréséhez.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »