A C3 Kulturális és Kommunikációs Központ ötödik alkalommal hirdette meg a <19 Szabadfogású Számítógép Versenyt, amelyre idén is több száz számítógéppel készített pályaművet küldtek be a 19 év alatti fiatalok.

Hirdetés

A <19 Szabadfogású Számítógép versenyen idén sem kategóriákban folyt a harc, hiszen fő szempont újra a kreativitás, az érdekes, egyéni gondolatok felvetése és az újszerű megoldások megtalálása volt. A több száz pályamű közül a zsűri díjazott például művészeti alkotásokat (zene, kép, videó), amelyek új technikai eszközök alkalmazását új gondolatok közlésére használták; weboldalakat, melyek közösségek összetartására alkalmas játékra hívtak; kreatív, gyakorlatias elgondolásokat, melyek megkönnyítik a mindennapi életet és szellemes játékokat.

A humor, az ötletesség és az eredetiség, ami a fiatalokat jellemzi most sem kérdőjelezhető meg, erről tanúskodnak a Centrális Galériában kiállított pályamunkák. (Budapest V. Arany János u. 32.) A 2007-es kiállítás olyan, a 19 év alatti korosztály által készített pályamunkákat mutat be és népszerűsít, amelyek elkészítése során a fiatal alkotók nemcsak a formális számítástechnikai ismereteikre építettek, hanem tudásukat innovatív módon használták fel, újszerű, újító, kreatív gondolkodásról, látásmódról, megfontolásokról tanúskodnak. A díjnyertes pályaművek ötletesen berendezett térben, hordozható számítógépeken kerülnek bemutatásra vagy - pl. animációk - kivetítésre, illetve interaktív módon ki is próbálhatók, tesztelhetők (pl. játékok, weboldalak).

"A kiállítás célja, hogy tovább erősítse a fiatalok kreatív hozzáállását a számítógép használathoz, valamint bemutassa a nagyközönség számára a 19 év alatti korosztály egyedi gondolkodásában és tehetségük gyakorlati megvalósításában rejlő lehetőségeket."- nyilatkozta Peternák Miklós a C3 Alapítvány igazgatója. Idén is több száz pályaművet értékelhetett tehát a zsűri, az előző évekhez képest pedig még nagyobb számban neveztek lányok (30%), hogy próbára tegyék fantáziájukat, kreativitásukat, és tudásukat. A pályaművek többsége az idei évben is vidékről érkezett (77%), de a határon túlról is sokan pályáztak, így például Romániából, Szerbiából és Szlovákiából.

Az informatikus szakemberekből és művészekből álló zsűrinek nehéz feladata volt a díjazottak kiválasztásakor, hiszen rendkívül sok színvonalas pályamű érkezett. A fődíj az Origo által felajánlott 1 200 000 Ft értékű ösztöndíj volt, amelyet két versenyzőnek megosztva ítélt oda a zsűri.

Az egyik fődíjas Glázer Ádám (16, Győr), a R.U.B.E. című háromdimenziós animációs film készítője. Tizenhat éves alkotótól szokatlan az a virtuozitás, mely film technikai kivitelezését jellemzi, a látványos effektek minősége és azok kreatív alkalmazása jelentik a film legfőbb erényét. Kivételes tehetségről tesz tanulságot a dramaturgia sodrását érzékenyen követő kamerakezelés, mely komoly, átgondolt tervezést feltételez a filmkészítő részéről. A Rube Goldberg-re való utalás azt sejteti, hogy tudatos alkotóval állunk szemben, aki filmetűdjében nem csupán kipróbálni, de értelmezni igyekszik Goldberg gondolkodásmódját, melyhez a mackó és a robot története csupán ürügyként szolgál.

A másik fődíjas Gutema Dávid (16, Debrecen), aki a Mai mese című videóval nevezett. A Mai mese egy nagyvárosi történet, melyben a főhőst a szerelem szabadítja meg a szegénység, a drogok és az öngyilkos gondolatok kilátástalan világából. A videó egymást lassú tempóban követő, rajzolt állóképek sorozata, mégis nagyszerűen érzékelteti a városi forgalom sodrását, a főhős lelki gyötrődéseit, a kábítószeres mámor szédítő pillanatait és az azt követő zuhanás testet-lelket kínzó állapotát. Az karakteres grafikán túl a szöveghez kapcsolódó, rádiójáték igényű hangeffektusoknak, zenéknek köszönhető, hogy képzeletünkben mozgássá változnak a statikus rajzok.

A Packard Bell notebookot Jurik Kristóf (17, Budapest) vihette haza, aki a tavalyi versenyen fődíjat nyert el animációs filmjével, melyben már érett alkotóhoz méltó módon magabiztosan bánt a dramaturgia, illetve a mozgógépes montázs eszközeivel. Idei pályművei arról tanúskodnak, hogy érdeklődése, kísérletezőkedve töretlen, újabb munkái tudatos útkeresés mérföldkövei. A "Világhírű Miklós" kezdő képsorai izgalmas vizuális dramaturgiával tartják kétségek között a nézőt, az "Értelmezhetetlen történetek" lazának tűnő, ám pontosan szerkesztett képszövetei pedig ugyan próbára teszik a türelmetlen befogadó figyelmét, de akit lenyűgöz a szokatlan látványvilág, nem tud szabadulni a tudatosan tervezett montázs szuggesztív hatásától.