Bár az érintettek nagy többsége szerint mindenképpen szükség van az uniós kerettervek átgondolására, az Európai Bizottság egyelőre nem rendelkezik konkrét időponttal a vita elkezdéséhez.

Hirdetés

A tudósítás szerint a jelenlegi, önkéntes alapon működő uniós ajánlással az a legnagyobb gond, hogy a tagállamok nagy többsége egyszerűen figyelmen kívül hagyja azt, így egyelőre szinte lehetetlennek tűnik egy valamennyire is egységes rendszer kidolgozásának lehetősége. A szórakoztatóipar szerint a teljes elgondolás átdolgozására van szükség, mivel 27 tagállamból 21 nem hajlandó alkalmazni azt, mások viszont óvatosságra intenek.

Az előadók számára a jogdíjakat begyűjtő európai társaságok jó része ugyanis úgy gondolja, hogy az uniós ajánlás egyértelműen a nagy amerikai vetélytársakat részesíti előnyben, így a kontinens érdekeltjeinek nem sok esélye lenne felvenni a versenyt. "Ma leginkább káoszt és zavarodottságot találunk ezen a területen" - jelentette ki Cees Vervoord, a holland előadókat tömörítő Buma/Stermra vezére. Az uniós illetékesek viszont úgy találták, hogy nincs egyértelmű és erős támogatás egy egységes tervezet kidolgozására, bár abban mindenki egyetért, hogy változtatni kell.

Az online zene Európában még mindig a piac kicsinyke részét teszi ki, ám a szórakoztatóipar már most szeretné bebiztosítani a feltételeket, mivel állításuk szerint minden egyes eladott zeneszámra 20 lopott másolat jut. Az uniós ajánlás szerint az előadók szabadon megválaszthatják, hogy mely társaságot bízzák meg a jogdíjak begyűjtésével, ezzel viszont az érintettek szerint néhány nagy csoportot hoznának létre mesterségesen, ami megint csak nem lenne jó - az előadók viszont ragaszkodnak a szabad választás jogához. Az ajánlás emellett arra bíztatja ezen társaságokat, hogy páneurópai licencekkel támogassanak egyes platformokat, így például az Apple iTunes zeneboltját, a terjeszkedést és a piac fejlődését megkönnyítendő.

Olyan vélemények is elhangoztak, miszerint az egész vita feleslegessé válik, amennyiben az Universal, a világ legnagyobb kiadója úgy dönt, hogy egyetlen társasággal szerződik, vagy éppen egyikkel sem. A cég részéről elhangzó nyilatkozatokban Európát ostorozzák, amiért még mindig idejétmúlt licencelési szabályozással kell megküzdeni, amely akadályozza a digitális platformok megjelenését illetve elterjedését. A lényeg itt is az egységes szabályozás és annak feltételei lennének, ám a tagországok egyelőre tartózkodnak ettől.