A téli szezon beköszönte a karácsonyi pillanatok megörökítésétől a festői havas táj fényképezéséig számtalan lehetőséget nyit meg a hobbifotós előtt.
Hirdetés
Előző cikkünkben a fagyos hideg gépre gyakorolt hatásait vettük végig, most a fényképészeti résszel, még pontosabban a hó okozta problémákkal foglalkozunk. Havas táj fényképezésekor fontos figyelembe vennünk, hogy ugyan a látvány lehet hogy számunkra, élőben nézve lélegzetelállító, de egy állóképen közel sem biztos, hogy ugyanígy átjön ez az érzés. Sokszor a vakítóan fehér hó szürkén, homályosan sikerül, sízőtársaink pedig sötétek és alulexponáltak. Ennek oka egyszerű, és szerencsére könnyen korrigálható.
A probléma oka a fényképezőgép fénymérésében rejlik. Ennek feladata, hogy megmérje a fényerőt, majd ennek megfelelően állítsa be az expozíciót. Ez átlagos körülmények között nagyonis jól működik: attól függetlenül, hogy a környezet egy nagyvárosi utca, egy búzamező vagy nagyszobánk nappalija, a felületek a rájuk eső fény kb. 18 százalékát verik vissza átlagban. A fényképezőgépeket ennek a ténynek megfelelően kalibrálják, és normál helyzetben korrektül is működnek. (A profi fotósok egy speciális, 18%-ban szürke lappal állítják be gépüket.)
A felső képen normál beállítás, az alsón megemelt expozíció kompenzáció
Ebből következően bármilyen jó is a beállítás, ha olyan körülmények közé kerülünk, ahol ennél az aránynál több, vagy kevesebb fény verődik vissza, problémákat fogunk tapasztalni. Erre a havas táj kiváló példa: a fényképezőgép nem tudja, milyen helyzetben vagyunk, így csak nagyban alulexponált képeket fog produkálni. A gond a minden fényképezőgépben jelenlévő "expozíció kompenzáció" alkalmazásával oldható meg, +2-re emelve visszatér a fehér háttér, és képünk az eredetihez hűen fog kinézni. Jópár fényképezőgépen van már "havas táj" témamód, mely a speciális körülményeknek megfelelően állítja be az expozícíót - kezdőknek mindenképp ajánlott a használata.
De az átállítással két másik probléma merülhet fel. Elsőként megnő a záridő, ami növeli a gép bemozdulásának esélyét. Ezt állvánnyal, vagy kikapcsolt képstabilizátor funkció esetén annak bekapcsolásával kerülhetjük ki. A második a túlexponálás lehetősége, azaz a fehér hó kiéghet, egy jellegtelen, üres területet hagyva maga után. Ennek veszélye jelentős, ezt rekeszeléssel küszöbölhetjük ki. Másik megoldás a fénymérő használata, ha gépünkön van ilyen funkció. Ez általában úgy működik, hogy a gépet a kép tárgya felé fordítva az exponálógombot félig lenyomjuk, várunk egy kicsit míg a gép beállítja magát, majd elkészítjük a felvételt.
Akkor sem történt katasztrófa, ha már kész a felvétel, és csak otthon vesszük észre, hogy képeinken elszürkült minden. Szerencsére a hiba szinte bármely képszerkesztő program használatával könnyen javítható (Adobe Photoshop, Photoshop Elements, Corel Paint Shop Pro stb.). A "Levels" eszközt kell használni, mely a fényesség és a kontraszt finomhangolására készült.
A havon tükröződő napfény ugyan megtréfálhat minket, de a hibalehetőség ne tántorítson el bennünket a fényképezéstől. Hajnalban vagy alkonyatkor fényképezve a hó pont hogy melegebbé teszi a látvány hangulatát, és már csak némi élet belecsempészével kell megfűszereznünk a látványt, máris maradandó képet kaptunk.
hát igen, a RAW egy olyan varázslat, mint a labor és a negatív, merthát az ügyes fotós simán kihoz belőle 5-6 fé átfogást, éppígy a színes negatívból (ff-ből 7-et is lehet) és hogy a hó részletei visszajöjjenek, azért csak a görbén kell játszani, mert a hó felületén 3 értéknél nagyobb eltérés nem lesz, hacsak nem fotózunk bele egy árnyékot...
de ugye előbb az alapokkal kellene tisztában lenni, aztán jöhet a RAW...
Régebben a fekete fehér filmes időszakban volt olyan filmhívó amit téli felvételekhez előszeretettel használtak mert lágyan dolgozott és így nem lett krétafehér vagy "vattás" a havas felület.Ezt ma a digitálison is modellezni kell.
Szerintem meg nagyon jó a cikk, én soha nem értettem mi a fenének van téli fotó külön. Mindenesetre csak 1-2x fotóztam eddig télen, és elég szürkék is lettek. Legalább mostmár értem, hogy miért. Nekem hasznos volt a cikk. Ha esni fog a hó akkor szinte biztos hasznát is veszem (bár jobb lenne egy komolyabb gép is).
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
Szerinted ha egy kezdő nem talál arról infot, hogy a gépe különböző funkcióit mikor és mire használja, akkor fogja használni őket? A havas fotózás pont azon témák egyike, ahol az automatika legtöbbször csődöt mond. Ebben az esetben tehát elkerülhetetlen az összetettebb funkciók használata, ez pedig nem megy egy felületes leírás alapján. Szvsz. Lehet, hogy gépfüggő dolgok ezek, de ezek hiányában le kell vonni a következtetést: Nem biztos, hogy sikerülni fognak a fotók.
Ha nem kristályos szerkezetű a hó hanem por akkor inkább fél rekesszel alul kell exponálni.Ezért csak manuális beállíthatóságú géppel lehet az ilyen szituációt megoldani.
Nekem csupán annyi a bajom a cikkel, hogy nagyon általánosan fogalmaz és nem ad konkrét használható tanácsokat. Az előző résznél is ezt éreztem. Pl.: "A második a túlexponálás lehetősége, azaz a fehér hó kiéghet, egy jellegtelen, üres területet hagyva maga után. Ennek veszélye jelentős, ezt rekeszeléssel küszöbölhetjük ki. Másik megoldás a fénymérő használata, ha gépünkön van ilyen funkció. Ez általában úgy működik, hogy a gépet a kép tárgya felé fordítva az exponálógombot félig lenyomjuk, várunk egy kicsit míg a gép beállítja magát, majd elkészítjük a felvételt."
Csupán rekeszeléssel a túlexponálást nem lehet korrigálni. Ez legfeljebb akkor lenne igaz, ha teljesen manuális módban fotózik valaki. (Ez kezdőkre nem jellemző és nincs minden gépen M mód.) Más módokban az automatika a záridővel korrigálni fogja a rekeszeléssel lecsökkentet fénymennyiséget, tehát a kép ismét csak ki fog égni. Sőt lehet, hogy még be is mozdul... A fénymérés mikéntje sem egyértelmű. Az szép és jó, hogy mérjünk fényt a témán és komponáljuk át a képet az expo előtt. De ettől a kép a legtöbb esetben ugyan úgy tartalmazni fog kiéget részeket. Ahhoz, hogy ez a módszer jól működjön, a megfelelő fénymérési módot is ki kell előbb választani. Pl.: középre súlyozott vagy spot. A fénymérés után még így is lehet, hogy expo. korrekciót kell alkalmazni.