A kérdés nyilván sokakban felmerül, sokan szidják, sokan elégedetlenek, sokan nem értik, mi értelme van egy a távközlési cég által online önkéntes telefonkönyvnek titulált dolognak. Az ellenérveket hosszan lehetne sorolni, de ehelyett inkább meg kell nézni, hogy mit tud a példaképként emlegetett nemzetközi közösségi szájt, a FaceBook.

Hirdetés

Az iWiW-en fél évig tartott megoldani, hogy a fotók rendesen letöltődjenek, de az már túl sok volt, hogy a keresés is működjön. Egy olyan oldal a mi kis közösségi centrumunk, ahol nagy csinnadrattával jelentik be, hogy éppen sikerült biztonságossá tenni a bejelentkezést, vagy éppen azt, hogy hosszú idő után előálltak valamivel, ami megoldja a fiktív regisztrációk kérdését, és végre lehet közösségeket alapítani.

Ezen cikk viszont a céltalan pocskondiázás helyett a konstruktív megoldást választja, így lehetne a címe az is, hogy Miért jó a Facebook? Csakhogy a másfél millió hazai iWiW-felhasználóhoz képest a FaceBook szóra mindössze 20 ezer magyar felhasználóval kapja fel a fejét, ami pici szeletnek is alig nevezhető az összesen közel 60 millió amerikai és egyéb nemzetiségű regisztrálthoz képest. Korábban a T-Online-tól kérdésünkre, miszerint miért nem fejlesztenek szolgáltatásokat az iWiW alá, mint mondjuk a MySpace esetén, azt a választ kaptuk, hogy azért mert inkább a Facebook modellt követik, ahol a lényeg a személyes adatbázis.


A FaceBook alapítója, a 23 éves Mark Zuckerberg a Google-tulajoknál is gyorsabban vált dollármilliárdossá
Időközben a Facebook viszont megváltozott kissé: az 2004 februárjában elindított oldalon kizárólag az amerikai Harvard Egyetem hallgatói regisztrálhattak, egyfajta egyetemi közösségi központként indult tehát az oldal. Később bármely egyetem, majd végülis bárki, aki a fiatal korosztályt erősítette, csatlakozhatott. Most pedig már életkor, lakhely és bárminemű megkötés nélkül bárki regisztrálhat. Az iWiW-vel ellentétben itt nem szükséges meghívó a bekerüléshez, ami azt jelenti, hogy akár teljesen szeparált egyének vagy csoportok is előfordulhatnak, de a megadott adatok alapján szinte biztosan mindenki kötődik majd valakihez. Ahogyan a valóságban sem egyenértékűek az emberi kapcsolatok, úgy itt is több szempont alapján lehet definiálni közösségeket.

A regisztráció után az első kalandja a felhasználónak az lehet, hogy kitölti a profilját, ami jóval részletesebb, mint iWiW-es társa. Az alapadatok között természetesen név, nem, lakhely és szülinap szerepel, illetve meg lehet adni a politikai és vallási irányultságot is. A kontaktoldal viszonylag hasonlít az iWiW megoldásához, telefonszámot, postacímet és azonnali üzenetküldős elérhetőségeket lehet megadni, a kapcsolat menüben pedig az éppen aktuális családi állapotot illetve azt is, hogy új kapcsolatainktól mit várunk, kit keresünk.

Az első igazán szimpatikus rész a személyes infók, ahol felsorolásszerűen bemutathatjuk magunkat hobbik, tevékenységek, kedvenc zenék, filmek, sorozatok, idézetek vagy éppen könyvek alapján. Az érdekes nem is ez, hanem később, ha beírtuk, hogy a kedvenc könyvünk például J. Conradtól A sötétség mélyén, akkor a Facebook profilunkban egy link keletkezik alatta, és szépen kigyűjti nekünk, hogy ki szereti még éppen ezt a könyvet tágabb környezetünkben. Ez a kapcsolati hálóknak egy egészen más dimenziója, hiszen az ismeretség foka valóban lehet akár egy ennyire egyszerű közös tulajdonság is.

A továbbiakban a felhasználó elregélheti még, milyen iskolákban és mit tanult, illetve hol, mit és hogyan dolgozott, mettől meddig. Egész komoly kis önéletrajz kerekedik ki a Facebook oldalból, a különbség annyi, hogy legalább egy közös hálózat tagjának kell ahhoz lenni, hogy ebből bármit is láthasson egy nem-barát illető. Ez ebből a szempontból nem feltétlenül a munkaügyi szakemberek paradicsoma. Saját ismerőseinket viszont könnyen fel lehet térképezni, legalábbis a rendszer képes a saját levelezőnkből (Outlook, Gmail, Yahoo stb.) végignézni az e-mail címeket és kiválogatni, hogy ki van fent. Őket azonnal lehet cimborának jelölni, illetve aki még nincs, azoknak küldhetünk spam-szerűen.

Ennyiben körülbelül ki is merült a közös front az iWiW-vel, mivel az utóbbi a szolgáltatásbeli fejlődésben lefagyott azóta, hogy a T-Online birtokába került. Ezzel szemben a WiW-nél jóval később indult FaceBook folyamatosan pörög, és az online telefonkönyv funkciók mellett a felhasználók profiloldala igazi kis játszótérré alakult.

Egy közösségi oldalnak talán a legfontosabb ismérve, hogy közösségek vannak rajta, mégpedig élő közösségek. Ehhez nem árt, ha az emberek pár nyeszlett fotón és egy adatlapon kívül mást is tudnak nézegetni a másikról, lehetőség van az aktuális információk megjelenítésére, sőt mi több, a legérdekesebb témákban különböző interakciók is lehetségesek. A Facebook ezt mind tudja. Ráadásul nem kell mindenkinek uniformist viselnie, mindenki azokat a kiegészítőket teszi fel profiljának csupasz testére, amelyeket ő is jónak lát.

A Facebook rendszere úgy működik, hogy a felhasználó telepíthet különböző külső/belső alkalmazásokat, melyeket a lap számára írtak és ezek segítségével újabb csatornákat nyit meg a többi felhasználó felé. Amennyiben egyik barátunk lapján egy érdekes funkciót vélünk felfedezni, akkor két kattintás segítségével a sajátunkra is telepíthető, ha pedig mégsem tetszik, ugyanennyi időbe kerül eltávolítani is. Arról nem is beszélve, hogy magát az adatlapot kedvére rendezgetheti mindenki. Ugyan nem lehet komoly dizájnmunkába fogni, mint a MySpace esetén, de legalább nem születnek olyan ízlésficamos borzadályok, mint ott.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »