Az oktatási reform újabb fordulóponthoz érkezett, hiszen hamarosan - pilot projektként ugyan, de - létrejönnek az első igazán XXI. századi osztálytermek. Minden tanuló saját hordozható géppel kuksol a padjában, a tanár a munkaállomások fővezére, vezeték nélküli hálózaton keresztül fogadja a kérdésekre a választ, majd küldi a szükséges háttéranyagokat. A digitális tábla és a digitális tudástár mellett minden csúcstechnika megjelenhet. Kérdés, hogy a kis hackerpalánták mellett a tanárnéni is tudja-e venni az akadályokat.

Hirdetés

A történet apropója, hogy a minap a magyar kormány és az Intel egy közös szándéknyilatkozatot írtak alá, miszerint kis hazánk és a vezető chipgyártó valamiféle, jelenleg még kissé homályos együttműködés keretén belül próbálja a legújabb kor kihívásainak megfelelően digitalizálni a közoktatást. Ehhez anno az első lépcső a Sulinet program volt a XX. század végén, amikor is az iskolák számítógép termeket kaptak (többnyire jó kis Tulip gépekkel felszerelve), amihez egy fantasztikus 64/128 kbit/s sávszélességű internethozzáférés is járt. Ezt később bővítették, de manapság is ott járunk, hogy egy addiktabb általános iskolás gyereknek otthon gyorsabb elérése van, mint egy egész iskolának.

Mindenesetre a reform tovább folytatódott, és a géppark mellé egy Digitális Tudásbázist is felépítettek. Ez Magyar Bálint szerint is kritikus része a fejlődésnek, hiszen tartalom nélkül a technológia mit sem ér. Most pedig elérkeztünk oda, hogy elméletileg a számítástechnika termek idejétmúlt dolgokká váltak, és a cél, hogy minden osztályterem fel legyen szerelve számítógépekkel, projektorral, vezetéknélküli net eléréssel. Az Intellel kötött megállapodás pedig ennek a technológiai és képzési hátterét kívánja megalapozni. A közeljövőben két iskola egy-egy 25 fős osztálytermében próbálják ki, hogyan is működik ez élesben.


A megoldás lelke az Intel által kifejlesztett Intel Classmate PC, amiről Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára azt mondta, hogy végre találtak egy olyan eszközt, ami nem az üzleti szférának készült, hanem valóban oktatási célokra fejlesztettek ki. A körülbelül 45 ezer forintba kerülő eszköz egy hordozható mini noteszgép, melybe egy 800 × 480-as felbontásra képes 7 colos LCD kijelző került 256 MB DDR2 memória, 1 GB NAND flash memória és egy 900 MHz-es Celeron M processzor társaságában. A gépen egy beágyazott Windows XP oprendszer muzsikál majd, merevlemez viszont nincs benne.

A megoldás lényege nem az, hogy minden kis lurkó kapjon egy ingyen laptopot, hanem hogy a digitális oktatási tartalmakat legyen min megjeleníteni, ezért nem kell egyből legyinteni a gép konfigurációjára, a valós célnak ez megfelel. Természetesen ezek a kis gépek képesek WiFi kapcsolatot is létesíteni, amihez a hálózat az osztályteremben rendelkezésre is áll majd. A gépeket haza is lehet vinni, viszont időnként igénylik majd az iskolai hálózatot a frissítések miatt, illetve azért, hogy valaki ne kapjon kedvet ahhoz, hogy otthon felejtse örökre a masinát.

A géppel kapcsolatban persze érdemes megjegyezni, hogy a fejlesztés kezdetekor a szegény afrikai országokba szánták a gépet, a "Laptopot minden gyereknek" jelszó zászlaja alá, csak mire készen lett a termék rájöttek, hogy kicsit drágább lett, mint szerették volna. Ráadásul az igény nem éppen az éhhalál szélén álló etióp gyerekeknél jelentkezik, hanem a közepesen fejlett országok elmaradottabb területein, amibe beletartozik kis hazánk közoktatása is.


A Sulinet és a Sulinet Digitális Tudásbázis programok miatt hazánk sok más ország számára példaértékű, s ezzel a megoldással kapcsolatban is azt mondta Magyar Bálint, a MeH államtitkára, hogy jó lenne, ha nem a hazai újságírók kérdeznék, hogy hány másik országban valósult már meg a projekt, hanem más országokban példálóznának Magyarországgal. Így ennek a programnak érdemes bizalmat szavazni attól függetlenül, hogy a külföldi példák eredményesnek bizonyultak vagy sem.

Amennyiben sikeres lesz a pilot projekt és az ország képes lesz felszerelni sok iskolát ezekkel a masinákkal, akkor az jól illeszkedik az eddig is működő eLearning programok közé, sőt hatékonyan használja majd ki a már meglévő hálózati és IT infrastruktúrát. Egyetlen gyenge pontja mégis van programnak, a tanári kompetencia. Ahhoz, hogy ez a program jól működjön, meg kell tanítani minden pedagógust számítógépet kezelni. Képessé kell őket tenni arra, hogy a régi kockásfüzet helyett LCD panelben, Powerpoint prezentációban vagy flash animációban gondolkodjanak, képesek legyenek Wikipediát, Google-t használni, digitális tananyagokat kezelni stb.

Az OKM-GKM közös képzési programjába szintén besegít az Intel, hiszen ahogyan Gacsal Józseftől, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatójától megtudtuk, a közeljövőben 25 olyan oktatót képeznek ki ingyen, akik a jövőben a többi pedagógust, sőt a többi pedagógust trenírozó mestertanárt képzik majd ki, így minimális indító lökettel robbanásszerű eredményt lehet majd elérni a tanárok IT-képzettségét illetően. A 25 ember továbbfoglalkoztatása és hatékony kihasználása viszont már a magyar állam feladata, ami némi szkepticizmusra ad okot.


Ezzel ellentétben Dr. Eszes Gábor, a GKM főtanácsadója kérdésünkre elmondta, hogy nem annyira rossz a helyzet, mint amilyennek látszik. Szerinte sok-sok oktató jobban képben van a számítástechnikával kapcsolatban, mint ahogy ez a köztudatban él. Viszont azt is elmondta, hogy nincs időnk megvárni, hogy a fiatal, már IT-ben jártas pedagógusok végezzenek az egyetemeken, és 20 év alatt lecseréljék a mostani generációt, hanem a mostaniakat is ki kell képezni minél hamarabb az új módszerekre.

Nem állította, de mondataiból kiolvasható volt, hogy az alacsonyabb diáklétszámok miatti pedagógusleépítésekkor kritikus szempont lehet az, hogy valaki ért-e a gépekhez vagy sem. Lehetséges, hogy döntéshelyzetben két kollega közül az repül, aki nem volt képes arra, hogy a passziánsznál magasabb szintre emelje digitális ismereteit. Amennyiben a terv sikerül, akkor 2010-re közel 100 ezer tanár esik át a tűzkeresztségen és legalább ugyanennyi diák is fel lesz szerelve Classmate PC-vel.

Az Intel nemzetközi oktatási-tanárképző programja, az Intel Teach jó alap lehet, hiszen segíti a tanárokat abban, hogy megértsék miként, mikor és hol használhatják fel a technológiai eszközöket és erőforrásokat az osztálytermekben. Az oktatók képzése során olyan tanmeneteket alakítanak ki, melyek azonnal használhatók, és amelyek megfelelnek a nemzeti oktatási céloknak és előírásoknak. Az újfajta tananyagokat az Egyesült Királyságban már jelenleg is haszonsítják: érdemes vetni egy pillantást a Skoool.com oldalra, ahol elérhető az Intel World Ahead programjának tananyaga. A fenti megállapodás egyébként kitér arra is, hogy ezen tartalmak használati jogát Magyarország ingyenesen megkapja, mindössze a fordítás költségei hárulnak a költségvetésre.


Amennyiben pedig ez a reform megvalósul, akkor a hazai közoktatás minőségében újulhat meg. Régóta szajkózza Magyar Bálint, de most is elmondta, hogy nem magológépeket kell képezni az iskolákban, hanem problémamegoldó embereket. Az ex-oktatási miniszter nem nézi jó szemmel, hogy az oktatási módszerek nem változnak a modern idők kihívásainak megfelelően, s a tankönyvek csak egyre vastagabbak, egyre több adatot és felesleges sallangot tömnek a gyerekek fejébe, ami többnyire az adott tudományterület iránti undort váltja ki.

Világszerte probléma - még a legfejlettebb országokban is -, hogy egyre kisebb az érdeklődés a természettudományok iránt, de ez a trend akár meg is fordulhat, ha egy kémia vagy fizikaóra nem a négyzetrácsos füzet feletti görnyedésben, számokban és betűjelekben merül ki, hanem színes-szagos illusztrációkkal, interaktív gyakorlatokkal és kreatív feladatottak telik az adott 45 perc.

A példa kedvéért az eddigi gyakorlat az volt az iskolákban - biztosan jól emlékszik még mindenki -, hogy a tanár az óra közben feltett egy ellenőrző kérdést, a 30-ból jelentkeztek 8-an. A tanár felszólított egy gyereket, aki ha tudta a választ, akkor az óra pörgött tovább. Attól függetlenül, hogy a másik 7 hülyeséget mondott volna-e, vagy a maradék 22 tudta- egyáltalán, hogy miről van szó. A digitális osztályteremben viszont a tanár feltesz egy kérdést, és a Honfoglaló játékhoz hasonlóan mindenki benyomja saját válaszát. A tanár valós időben tudja követni, hogy az osztály képben van-e, és ha esetleg többen adnak helytelen választ, mint helyeset, akkor újra elmondja a lényeget, vagy másképp magyaráz.

A kis diákok kevésbé tudnak majd lapítani, ha nem készültek, hiszen óra után az oktató egyesével is tudja majd követni az eredményeket, de hosszútávon mindenképp hasznos lehet, hogy nagyobb odafigyelést és kontrollt kap minden diák, akár óra után is el lehet beszélgetni valakivel, ha probléma van. Emellett a pedagógus összeállíthat kreatív, egyéni feladatokat, amikor is az anyaggal kapcsolatban az interneten kell utánajárni dolgoknak, vagy éppen multimédiás prezentációkkal, képekkel, videókkal színesítheti az órát. A vicc kedvéért azért el lehet képzelni, hogyan modernizálódik a puskázás, súgás és az órai levelezés intézménye is, de ez már a XXI. század, kérem szépen.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »