Carmack újabb csalódása
2007. november 2. 13:17, péntek
Hajtómű problémák és egyéb mechanikai hibák vetettek véget az Armadillo Aerospace reményeinek, akik akárcsak tavaly, az idén is üres kézzel hagyták el az X-díj Kupát.

Hirdetés

A John Carmack által alapított cég az elmúlt hétvégén a Holloman Air and Space Expo keretében megrendezett Northrop Grumman Lunar Lander Challenge-en próbált bizonyítani. A kilenc nevező közül egyedüliként kvalifikálták magukat az eseményre, így meglehetősen jó eséllyel vihették volna el a 2 millió dolláros díjat és a hozzá tartozó elismerést, igaz a felkészülést beárnyékolta, hogy a tesztek során elvesztették az egyik tartalék gépüket. Szombaton csak néhány másodperc választotta el őket a rég áhított sikertől, ekkor még reménykedtek a vasárnapban. Hiába, a másnapi próbálkozásban leszállóegységük hajtóműve nem sokkal egy indítás után megadta magát és a lángok martaléka lett.


Az Armadillo Aerospace Holdra szálló egysége működés közben

"Kisebb fajta robbanást hallottunk, ami nem túl biztató egy hajtóműindításnál" - idézte vissza a vasárnapi próbálkozást az eseményt és a lebonyolítást szervező Peter Diamandis, az X-díj Alapítvány elnöke. Pete Worden, a Lunar Lander Challenge bírója, főállásban a NASA Ames Kutató Központjának igazgatója elmondta, a rakétahajtómű a begyújtást követően nem sokkal felrobbant, a hibát a hajtóműkamra repedése okozta, aminek darabjai beborították a kilövőállást. "Számukra véget ért ez az X-díj Kupa" - összegzett a helyszínen Worden a SPACE.com-nak. "Én azonban hiszem, hogy sikerülni fog nekik... A most történtek csupán azt bizonyítják, hogy a rakétatudomány nem egyszerű dolog"

Az esetben nem történt személyi sérülés, így legalább a biztonság terén sikeresnek mondhatja magát Carmack és csapata, bár ez aligha vigasztalja őket, ezt bizonyítja, hogy Carmack nem is nyilatkozott az eset után, csupán a verseny igazgató, Brett Alexander felé jelzett, hogy nem kíván az idei rendezvényen több kísérletet tenni.


A Lunar Lander Challenge befejező mozzanatai

A két nap alatt az Armadillo hat repülési kísérletet tett, ebből kettő kifejezetten sikeres volt. Az 1. szint teljesítéséhez a járműnek 50 méteres magasságba kell emelkednie a kijelölt kilövési területről, majd 90 másodpercnyi lebegés után sikeres landolást kell végrehajtania egy a kiindulóponttól 100 méterre levő állásra, végül ugyanezt visszafelé is meg kell ismételni. Az egészre 2,5 óra áll a csapat rendelkezésére, beleértve a két repülés közötti előkészületeket is.

A 2. szint már kicsit nehezebb, ott 180 másodpercet kell lebegni és a leszállás a sima kilövőállás helyett egy holdfelszínt szimuláló egyenetlen terepre történik. A nagy pillanat így azonban jövő évre csúszik, aminek a szervezők szerint annyi előnye lehet, hogy talán már nem egyetlen csapat fog harcolni a két szintért elvihető pénzdíjakért.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. nov. 05. 23:07 | galéria | válasz | #29
Epikurosz újabb csalódása
2007. nov. 05. 23:00 | galéria | válasz | #28
Igen, most, hogy mondod.

A félúton való találkozás szerintem is necces, ezért el is vetem.

ami engem izgat: hogy elindulsz egy rakétával egy kb. 1,5 éves útra, és bármi történik, neked annyi.
Dehogy annyi! Van mááásik! :-)

Most azt találtam ki, hogy nem is egy, hanem egyszerre két járgány indul. Így mgvan a kellő redundancia, és nem kell eltalálni a találkahelyet.

Tehát:
1. fellövünk egy teherszállítót a Marsra. Az leszáll, ott dekol. Rajta van a kaja, pia, csajok.
2. fellövünk egy 2. űrhajót, amely földkörüli pályára áll. Ez egy teljes értékű lakható modul, minden fldi jóval.
3. Fellőjük a 3. hajót a legényekkel. Ez a másodikkal együtt, mondjuk attól egy hajításnyira, 1000 méterre, elindul a Mars felé. Ha útköben gond van, átszállsz a tartalék hajóba.

Ha megérkeztél a Marsra, van két lakómodulod, illetve 3 szoba-konyha összkomfort. Ez már lakópark :-).
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 22:11 | válasz | #27
nagyjából?
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 22:09 | válasz | #26
Na, így mindjárt más.

És akkor az lenne a lényege, hogy nem kéne az emberekkel annyi üzemanyagot vinni? Nagyobb gyorsulással indulhatna, és még félúton pluszban nyomhatná neki a gázt?

Így értelme van, csak így egy űrhajó helyett rögtön kettőt kell küldeni. Ami kérdés, hogy eléggé gazdaságos-e?

Szerintem elég lenne egy alkalmas időpontban kilőni a Mars köré egy nagy, automata tankert(legalább 2-3 visszaútra elég nafta), ami akár 5 évet is repülhet, ott pályára állna. Az emberek meg egy kisebbel, az üzemanyagukat full felhasználva odamennének, csinálnák a dolgukat, aztán feltankolnának, és fullgázzal haza.
Így annyit lehet vele nyerni, hogy odafelé nem kell az emberekkel együtt cipelni a visszaútra való üzemanyagot, gyorsabban odaérnek.

Szerintem az útközben tankolás nem éri meg. Túl sok macera. Lehet, hogy tudnak korrigálni, de itt tízmillió kilométeres nagyságrendről beszélünk, egy nagyon apró szögeltérés is száz kilométereket jelenthet. És ha nem jön össze? Elfékezi az összes üzemanyagát az űrhajó, aztán pályára áll a Nap körül?
2007. nov. 05. 21:29 | galéria | válasz | #25
"Ráadásul nagyjából még a sci-fi irodalomban sincs csillag körüli állomás"

kivéve a Helios szondákat, ugye?
2007. nov. 05. 21:27 | galéria | válasz | #24
amúgy, tényleg nehéz, elismerem, nagyon pontos pályákat kell számítani, de itt annyi előnyöd van, hogy mindkét hajó képes korekcióra. Amúgy az üzianyag hajót is levinném a Marsra, jó lenne lakókocsinak.
2007. nov. 05. 21:25 | galéria | válasz | #23
jqj.

fogod az első baszod hajót, oszt fellövöd, de kiszámítod a pályáját úgy, hogy az a másik hajó, amelyiket egy évvel később lősz fel, a Föld-Mars táv felénél kapja telibe. Ott kiszívja a vérét, és megy tovább. Ennyire nehéz?
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 20:48 | válasz | #22
Eddig ennyit közöltél:
Relé-űrhajó "félúton" "dekkol", üzemanyaggal, ami jól jön, ha baj van, és olyankor "szinkron" megoldja a gondot, mint a vadászgépek.
Tényleg én vagyok a hülye? Adjál már abból a cuccból nekem is, szeretném magam én is ennyire szétcsapni...
Ideböffentesz egy-egy szót, amiből egy határnagy faszság kezd körvonalazódni, és még én vagyok a hülye, hogy nem értem? Egyébként meg a te ötleted, ha nem akartad kifejteni bővebben, akkor miért említetted meg?

Most már tényleg kezd rohadtul érdekelni egyébként, hogy ezt hogy a pékbe képzelted. Tehát leginkább arról van szó, amit az előző hozzászólásomban első változatként vetettem fel?

És az "apró" technikai problémák, amiket felvetettem? Azok mellett nagyon taktikusan elsiklottál.

Nem baj ám az, ha időnként hülyeségeket beszélsz, de ahogy most próbálod elmaszatolni a dolgot, az gáz.
2007. nov. 05. 19:10 | galéria | válasz | #21
ne légy már ekkora idióta.

az amcsik hogyan oldották meg a vadászgépek kerozénfeltöltését a levegőben. szinkron.
na, hagyjuk, nem fecsérelem rád az időm.

ha fizetsz érte, az más. órabérem: 10 ezer ft.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 18:40 | válasz | #20
Na akkor most már nem értem. Egyre zavarosabb.

Tehát ha a Mars felé tartó űrhajóval valami gond van, akkor az űrállomás mellé gyorsít, megoldja a gondot, aztán visszamegy a helyére? Egyre jobb.

Vagy mondjuk mennek egymáshoz képest ~3-4m/s sebességgel, és amikor közel van, akkor átlövik az üzemanyagot(vagy Wolfot, a problémamegoldót)?

Ugye csak azért találtad ki ezt az egészet, hogy minket szivass? :P
2007. nov. 05. 16:17 | galéria | válasz | #19
Kimondta, hogy egyhelyben áll, baszod?

Röptében, te.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 11:25 | válasz | #18
Gondolom magával vitt sűritett levegősre(vagy egyéb gázosra) gondolt...
L3zl13  
2007. nov. 05. 10:50 | válasz | #17
Holdra légzsákos fékezőrendszer? He?
2007. nov. 05. 10:46 | válasz | #16
mondjuk 1 év az út, ahhoz elég sok bigmac kell
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 05. 09:47 | válasz | #15
De a világűr nem autópálya, hogy segélykérő telefon, meg pihenő, meg mekdonáldsz legyen a szélén, baszod! Ráadásul egy állandó űrállomás, évekig kint lévő személyzettel... Napszél ellen semmi védelem, készletek fogynak. Aztán még a lassítási probléma... több mint kétszer annyi üzemanyag kell egy útközbeni megálláshoz, mint egyből a Marsra menni. Ez nem X-Wing, ahol visszaveszed a tolóerőt, akkor megáll. A Mars megállít, a fékezésre nem kell üzemanyagot használni. Űrállomás nem állít meg.
Na meg aztán van értelme a készleteket felhalmozni, pályára állítani félúton? (ami ráadásul _kibbasszotttul_ nehéz, egy bolygó körüli pálya a maga pártízezer kilométerével nem tétel, de a Nap körüli, százmillió kilométer sugarú pályát ember legyen a talpán, aki pontosan kiszámítja, korrekciókat végez, stb.
Ráadásul nagyjából még a sci-fi irodalomban sincs csillag körüli állomás, mindig bolygóhoz teszik. Szvsz nem azért, mert nem mernek nagyot gondolni, hanem mert értelmetlen, kivitelezhetetlen, nem reális.
Egyébként meg a Mars a _szomszéd_ bolygó! Ne viccelődjünk már, két lépésből akarsz odamenni? _Miért?_

De ha a hosszú úton történik valami, akkor így jártak. A hullámvasúton sem gondolhatod meg magad félúton. Ez is ilyen. Kockázatos. Amikor űrhajósnak jelentkeztek, tudták ezt. De ha már itt tartunk, azokon sem tudsz segíteni, akik indításnál robbannak cafatokra.
2007. nov. 04. 19:34 | galéria | válasz | #14
figyu.

A marsra elvinni emberes küldetést, piszokul nehéz.
Annyi cókmókot kell vinni, hogy na.

Én arra gondoltam, hogy először megy egy űrhajó az ellátmánnyal és benzinnel, és ezt felhazsnálva jönnek vissza a legények.

Abban igazad van, hogy macerás félútron hagyni bármit is, talán nincs is értelme, de kurva hosszú az út, évek, és ha közben történik valami, akkor jó lenne egy biztos kikötő. kapiszkó?
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 04. 16:54 | válasz | #13
Ja, és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy _minek_? Szerinted gazdaságos fellőni egy űrhajót, felgyorsítani, félúton lelassítani, megint felgyorsítani, hogy aztán végül elérjen a Marsra? Ráadásul egy ilyen űrállomásnak nem lenne tömege, hogy gravitációval "befogja" az űrhajót, míg a Marsra azért ezt rá lehet bízni.

Szal elsőre szép ötletnek tűnik, de az égvilágon semmi értelme nincs.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 04. 16:51 | válasz | #12
Ehh... Szinkron? Mivel, a Földdel, vagy a Marssal?
Egyébként meg az adott "magasságú" körpályához adott a kerületi sebesség, nem lehet trükközni vele. Illetve a tömeggel lehetne, de az meg igen macerás, szinte kivitelezhetetlen.
Kiszámoltad már, hogy a Földdel szinkron pályához, köztes sugáron mekkora tömegű állomás kellene, hogy ott maradjon?
2007. nov. 04. 16:26 | galéria | válasz | #11
Te gondolkozz.
Éb sem úgy gondoltam, hogy álldogáll egy helybe, hanem amikor arra szükség van, akkor hopp, ott van félúton. szinkron.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. nov. 04. 14:48 | válasz | #10
"egy relé-űrhajót, amely a Föld-Mars táv felénél dekkolna"

Na ezen még gondolkozz egy kicsit!
Olyan nincs, hogy "Föld-Mars táv fele". Föld is kering, a Mars is, van amikor közel vagyunk egymáshoz (ilyenkor szokták küldeni a Mars-szondákat), meg van amikor köztünk van a Nap.
Másik fele, hogy egy ekkora gravitációs mezőben, mint ami a Napnak van, elég nehéz "dekkolni".
2007. nov. 04. 12:53 | galéria | válasz | #9
Lolozz csak.
amúgy, igen, add meg Carmack számát, ha ilyen bennfentes vagy. Ja, hogy a netről le tudod szedni?

kvp elgondolása nem rossz, én is ezt hajtogatom már rég: mármint a feldatok különválasztását, a modularitás mellett.

Más célra más vas kell.
Az ISS meg ideje, hogy ugródeszkaként kezdjen működni a világűr felé.

A marsi expedíciónál is ez lenne a lényeg. Fellőni egy ellátmány, amely a Marson landolna, egy relé-űrhajót, amely a Föld-Mars táv felénél dekkolna, üzemanyaggal, és kezdődhetne a buli.
2007. nov. 04. 12:46 | válasz | #8
lol, ha gondolod megadom Carmack számát, biztos két kézzel kapna egy ilyen szakértő után
kvp  
2007. nov. 04. 00:45 | válasz | #7
Sokkal konnyebb lenne stabilizalni, ha a hajtoanyag a hajtomu korul helyezkedne el. Az LM-ben is ott volt, es azzal az elrendezessel sokkal alacsonyabban lenne a sulypontja ezaltal kevesebb energia is eleg lenne a sabilizaciohoz. A masik a vezerloszoftver, ami pontosan korrigal ugyan, de nem csokkenti hanem noveli az oszcillaciot.

Egyebkent szerintem a Holdra nem ilyen modon kellene leszallni. Sokkal hatekonyabb lenne a legzsakos fekezorendszerrel robotokat kuldeni, majd a segitsegukkel osszerakni egy rendes repteret. Az idealis egy magneses befogopalya lenne, mert mind a lassitast mind a felszallaskori gyorsitast meg lehetne oldani a holdkompon levo uzemanyag nelkul. Ha van kulon egy urhajonk ami kepes foldkoruli palyara allni, van egy kompunk ami kepes a Fold es a Hold kozott kozlekedni, tovabba van egy leszalloegysegunk, akkor sokkal olcsobban lehet anyagokat es emberket szallitani, mert sokkal nagyobb a hasznos tomeg aranya. Idealis esetben kell egy olcso egyszer hasznalatos jarmu a nemzetkozi urallomasra, majd onnan egy masik ujrafelhasznalhato a Holdig, majd egy kis leszalloegyseg, ami kepes egy magneses palyan landolni. A palya szukseg eseten hasznalhato lenne bolygokozi jarmuvek inditasara is.

Az egesz rendszer megepitesehez egy dolog kell, meghozza az, hogy kepesek legyunk taviranyitasos robotokat kuldeni a Holdra. Ez nem igazan jelenthet kihivast. Nem kell intelligensnek lenniuk es nem kell sokaig birniuk. A Hold eleg kozel van a kozvetlen radios iranyitashoz es ahhoz is hogy ha egy gep tonkremegy akkor a kovetkezo nyersanyagszallitmannyal mehessen egy uj. Mivel nem menne ember csak taviranyitasu robotok, ezert nem kell visszahozni semmit, ami jelentosen csokkenti a koltsegeket. Arrol nem is beszelve, hogy a leszalloegyseg gyakorlatilag csak egy raketaval fekezett labda lenne, aminek csak korulbelul kell eltalalnia a leszallasi helyhet.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2007. nov. 03. 19:39 | galéria | válasz | #6
Egy hajtóművek is elégnek kell lennie, csak megfelelően kell stabilizálni. A Holdprogramban használt Apollo LM modul le és felszálló ágban is 1-1 hajtómű volt csak.
2007. nov. 03. 07:32 | galéria | válasz | #5
Szuper az a yutube-s videó. Mindenesetre egy fúvóka úgy tűnik nem elegendő, rendesen be tud inogni a gép....
2007. nov. 03. 07:17 | válasz | #4
hát elqrták, pedig télleg nem sok hiányzott...
pite  
2007. nov. 02. 18:32 | válasz | #3
Gnome  
2007. nov. 02. 18:03 | galéria | válasz | #2
hallod te egy igazi humorherold vagy..
2007. nov. 02. 14:17 | válasz | #1
Biztos hogy az X-díj az űrhajóépítést akarja elősegíteni, nem pedig egy minél drágább és látványosabb kivégzési mód kitalálását ? :D