Országomat egy űrhajóért!
2007. október 31. 15:11, szerda
A felfújható űr-lakómoduljairól ismert Bigelow Aerospace megelégelni látszik az űrjárműveket övező állóvizet. Erre panaszkodott legutóbb a cég tulajdonosa is, mondván nincs egyetlen megfizethető alternatíva sem a készülő űrlétesítményeit használni vágyóknak feljuttatására.

Hirdetés

A milliárdos Robert Bigelow most végre elszánta magát, és 760 millió dolláros szerződést kínál bármelyik cégnek, amely megoldja a problémát, azaz kifejleszt egy kereskedelmi űrhajót. Az összeg jelentősen meghaladja a NASA hasonló célra felajánlott 500 millióját.

A Bigelow Aerospace eddig két kísérleti űrmodult juttatott el az űrbe, melyek kifogástalanul működnek. A végleges változatokat a világ űrügynökségeinek szeretnék bérbe adni, ahol kutatásokat vagy egyéb űrtevékenységeket folytathatnának az asztronauták, illetve tervben van egy űrhotel is, természetesen űrturisták számára. Az egyik nagy bökkenő azonban - ahogy arról már korábban írtunk -, hogy a közeli jövőt tekintve nem ígérkezik egyetlen megfizethető alternatíva sem a kuncsaftok feljuttatására. A két működő utasszállító rendszer, az űrsikló és a Szojuz csak nagyon kevesek számára fizethető meg: az oroszok már 30 millió dollár körüli összegeket kérnek egy űrturistától, az amerikaiaknál pedig az összes űrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig.

Bigelow egy éven belül tömeggyártásba vinné felfújható moduljait, az emberek feljutásának biztosítása nélkül azonban gyakorlatilag semmit nem ér az egész. A felkínált szerződés, legyen az akár adás-vételi, 760 millió dollárról szólna, ami nyolc kilövést foglal magában. A Bigelow Aerospace, hogy szándékának komolyságát mutassa, hajlandó 100 milliót előlegként elhelyezni egy letéti bankszámlán, ha a tervek elnyerik tetszésüket.

A potenciális ajánlat 270 millióval fejeli meg a NASA COTS (Kereskedelmi Orbitális Szállító Szolgáltatások) programját, ami ugyancsak a kereskedelmi űrrepülések fejlesztésének beindítását célozza. A Nemzetközi Űrállomásra készülődő űrhajósok várólistája rendkívül hosszú, legtöbbjük soha nem is fog repülni, ha nem születnek alternatívák, hangsúlyozta Bigelow a New Scientistnek adott interjújában. Egy megfizethető szállítórendszer a Bigelow moduljaiból összeállított állomásokkal világszerte számos űrhajósnak adna lehetőséget, hogy kitörjenek a több száz, lassan ezer várakozó közül.

A folyamat azonban nem kezdődhet el anélkül, hogy ne lenne egy már készülőben levő szállítási rendszer, melynek ismertek a részletei, az utasokra vetíthető várható árai, mindez egy áttekinthető szerkezetben. Ha ez beindul, a potenciális ügyfelek nagyobb bizalommal írják alá a szerződéseket a jövő űrállomásainak használatára, magyarázta Bigelow, kicsit a tyúk és a tojás esetéhez hasonlítva a kialakult helyzetet. A Bigelow Aerospace egy hónapon belül hivatalosan is megteszi a 760 milliós ajánlatot, immár részletes információkat adva az elvárásokról.

Nem ez lesz az első alkalom, hogy a cég megpróbál valamit tenni a magán űrhajózás előmozdításáért. 2004-ben 50 milliót kínáltak az Amerika Űrdíjaként beharangozott kiíráson annak az egyesült államokbeli magánfinanszírozású csapatnak, amely elsőként épít egy öt ember szállítására alkalmas újrahasznosítható űrkapszulát. A díjat 2010 januárjáig vihetik el a nem túl népes táborral rendelkező nevezők. Bár több mint 40 cég érdeklődött, végül csak öten szálltak ringbe, köztük a már jelentős sikereket elért Scaled Composites. Ezúttal a nevezőknek nem kell az USA-ra korlátozódniuk, így várhatóan nagyobb lesz a résztvevők száma.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. nov. 05. 20:55 | galéria | válasz | #67
avagy: csángók a Holdon :-)
2007. nov. 05. 20:53 | galéria | válasz | #66
Csang-o ji-hao
Vers  
2007. nov. 05. 12:52 | válasz | #65
szerinted az eifel torony teteje meg alja között mekkora sebesség különbség van?
mert ugye van , és a lift is igy müködne a teteje már kozmikus sebességgel száguldozna,

kerületi sebesség , ált.iskola ,fizika 7-es tananyag
toto66  
2007. nov. 05. 08:42 | válasz | #64
"A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. űrlift. "

"Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba."

Szóval, az űrben való tartós tartózkódáshoz legalább az első kozmikus sebességet kell elérni, ezért nem lehet mondjuk lifttel felmenni és beszállni az űrállomásba (nem kis sebesség eltérés), és ennek a sebességnek az elérése kerül sok energiába nem annyira a magasság, ha 20 km-ről indítjuk akkor is így van. A geostacionárius műholdakat igen nagy magasságba, igen nagy sebességre gyorsítják, hogy azután "egy helyben álljanak" , mert valójában a föld forgásával megegyező sebességel keringenek a föld körül...
2007. nov. 03. 17:19 | galéria | válasz | #63
"Űrbe való feljutáshoz"
Vers  
2007. nov. 03. 15:47 | válasz | #62
és? eljut a marsig azt hali ? akkor mivan ki nem sz@rja le ???
mivel jön vissza ??
halott technologiákat fejlesztenek amik semmire se valok

aszta  
2007. nov. 03. 13:06 | válasz | #61
Űrbe való feljutáshoz mágneses "felszálló pályával" is kisérleteznek, ez nem kémiai, vagy nukleáris de ugyanúgy nagyon drága. Ilyet "vasúti" pályaként először németek csináltak, majd jó pénzért Kínában is. Asszem vhol mondták h. még lehet nagyobb sebbességet elérni, csak egy megfelelő pálya kell hozzá, és mehet a csuzli az űrbe:D
DE ez még a földi repülőzést is forradalmasítaná...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. nov. 03. 01:21 | galéria | válasz | #60
És az űrben hova katapultálsz? Földkörüli pályán nemnagyon lehet megélni.
Pl szojuz berobbanását 1x láthattuk(ták) élőben, vagy 40 éve. Egy jól megépített rendszernél nem kell ilyesmitől tartani, ha mégis bekövetkezne van abort tower.
Vers  
2007. nov. 02. 21:24 | válasz | #59
csak felszálláskor nagyobb a riziko,az ürben nem lenne mivel a sugarzas , vagy katasztrofa esetén az atomerömü nem pillanatok alatt lesz veszélyes, van idö a katapultálásra,mig egy kémiai bomba 1 sec alatt képes berobbanni ,ahogy azt láttuk párszor élöben is ugye
Caro  
2007. nov. 02. 19:57 | válasz | #58
Ez igaz.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. nov. 02. 18:35 | galéria | válasz | #57
Reaktor meg megreped -> halálos sugárfertőzés. Jobb felrobbanni mint kihányni a beled.
2007. nov. 02. 11:44 | galéria | válasz | #56
Na, utánaolvastam:

Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba.

A terv: 2009-ben embert juttatni az űrbe.
2007. nov. 02. 11:33 | galéria | válasz | #55
most őszintén: ilyent már én is össze tudnék hegeszteni a sufniban.
2007. nov. 02. 11:30 | galéria | válasz | #54
Mondjuk nem egy aerodinamikus forma...
2007. nov. 02. 11:29 | galéria | válasz | #53
Szept. 25-én volt a 2. fellövés:


A következőt 2008. májusra tervezik.
A kormánytól kaptak lóvét: "ARCA wins 3 governmental contracts of 1.6 mil Euro (2.3 mil$) to develop a high altitude balloon for scientific platforms, a low cost unmanned air launched suborbital vehicle and a VTOL experimental vehicle during the National Research Program competition."
2007. nov. 02. 11:09 | galéria | válasz | #52
#51
:-)
2007. nov. 02. 10:47 | válasz | #51
Az SG-n volt egy cikk a a román űrhajóról, több mint két éve.
Caro  
2007. nov. 02. 08:12 | válasz | #50
Egy rakéta sokkal könnyebben felrobbanhat. Benne van a kémiai reakcióhoz szükséges anyagok összes komponense. Ha egy rakéta nagy sebességgel nekiütődik egy falnak, biztosan felrobban. Ha egy atomreaktor vágódik neki, akkor az biztosan nem robban fel.
2007. nov. 02. 06:44 | válasz | #49
@Epikurosz: honnan veszed hopgy a romanok raketat gyartanak vagy kiserleteznek ilyennel? eleg nagy kakikban vannak ok enelkul is. csore nep. naluk a lopas, allami szintre van emelve.
darph  
2007. nov. 02. 04:59 | válasz | #48
Már csak az a kérdés, hogyha 40 éve legalább, hogy van atomerőmű és 40 éve, hogy az ember a holdra szállt, akkor hány fizikusnak, mérnöknek, unatkozó anyukának, ufóbuzinak és kőművesnek juthatott már eszébe az emberiség legfőbb energiaforrását a világűrben hasznosítani? Tuti egynek sem! Ezért mondom, hogy én viszem a szögeket, valaki hozzon kalapácsot meg sört azt délután összedobjuk! stipi-stop szabadalom. száncsájn van!
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. nov. 01. 21:41 | galéria | válasz | #47
Ez a lényeg, rakétákat sem, azis annyira potenciális bomba, mint amennyire egy reaktor atombomba.
Caro  
2007. nov. 01. 19:48 | válasz | #46
A neutronok nem nagyon reagálnak az anyaggal, gyakorlatilag ütközés nélkül haladnak, csak az atommagon szóródnak, de nagyon ritkán.
Vers  
2007. nov. 01. 19:17 | válasz | #45
nemtudom mennyire használhato ötlet hogy 1 nagy atomerömü helyett sok kicsit használnánk az ion gyorsito körül és a neutron sugarzas ami a maghasadás miatt nagy sebességgel löködik ki segit pályán tartani a gyorsitoban lévö anyagot
persze nem vagyok fizikus tévedhetek
2007. nov. 01. 19:16 | galéria | válasz | #44
Az atomtengeralattjáró (ATJ) égi mása lehetne az atoműrhajó.
Amerikai ATJ balesetéről nem tudok, oroszokéról igen.
Caro  
2007. nov. 01. 18:51 | válasz | #43
Azért ez a "potenciális atombomba" kicsit erős. Az, hogy az atombomba működik, az szinte egy csoda, nem egyszerű olyat tervezni, hogy tényleg működjön is. És a reaktorokat nem éppen bombának tervezik.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. nov. 01. 18:23 | galéria | válasz | #42
Másra nem ülhetsz, ha nem tetszik, maradsz a földön. Egyébként az össze reakor is potenciális atombomba.
Caro  
2007. nov. 01. 18:18 | válasz | #41
A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. űrlift.
2007. nov. 01. 18:01 | válasz | #40
Miért, én nem ezt írtam?
Vers  
2007. nov. 01. 17:57 | válasz | #39
nemtudom ki szeretne ráülni egy potenciális bombára,én speciel semmi pénzér
2007. nov. 01. 17:48 | galéria | válasz | #38
Nem erről van szó.

A földi gravitáció legyőzéséhez vegyi rakéta kell. Ott fent már könnyebb a dolgod. szerintem, aki okos több megoldást választ: vegyi, ion, plazma, nukleáris, napszélvitorla...
Vers  
2007. nov. 01. 17:47 | válasz | #37
én nem azt mondtam hogy fogd a csernobili erömüvet és tedd rá egy cyklotronra, és szájjál föl vele
hanem azt hogy ezzel a modszerrel és pár év kutatással tömegcsökkentéssel elképzelhetö egy normális nem fölrobbano ürhajtomü
Vers  
2007. nov. 01. 17:45 | válasz | #36
az ideális teljesitmény adott esetekben könnyen kiszámolhato mivel a tömegtöl lineárisan, a sebességtöl négyzetesen függ

az tény hogy a világürbe juttatáshoz kell a legnagyobb teljesitmény ,ott már lazán száguldozhatnánk
2007. nov. 01. 17:39 | válasz | #35
Csak segítségképpen, a jelenlegi legnagyobb teljesítményű reaktorok, blokkonként, 1GW körüli teljesítményt képesek leadni, és fogadni mernék, bár erről információt nem találtam, hogy egyenként nehezebbek 10000 tonnánál.
Caro  
2007. nov. 01. 17:14 | válasz | #34
És pontosan 5000 TW teljesítményre lenne rá szükség (klasszikus közelítésben).
2007. nov. 01. 16:31 | válasz | #33
Nyugodj meg! Nem én érzem magam okosnak. Én egy kifejezetten buta ember vagyok. Viszont azt tudom, hogy aki így hőbörög, annak ritkán van igaza...
Vers  
2007. nov. 01. 15:34 | válasz | #32
1kg anyagot ha felgyorsitunk 100ezer km/s-re, akkor pontosan 10 ezer tonnas szerkezet lebeg
2007. nov. 01. 14:15 | galéria | válasz | #31
Láttad?
Te akkor egy VIP vagy.

50 kg, az nem rossz.
Az ember betenné a spájzba, és 30 évig elfelejtené az áramszolgáltató számláit.
Hogy mik vannak...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. nov. 01. 13:54 | galéria | válasz | #30
Nem sír az állam semmin. Inkább röhög az embereken, és szedik meg magukat a vezetők.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2007. nov. 01. 13:30 | galéria | válasz | #29
Ez az elmélet akkor jó, ha bolygóközi utazást akarsz csinálni. Földről a világűrbe nem működik, túl kevés a fajlagos tolóerő (amit írsz, az többé-kevésbé egy ion-hajtómű, pár Newtonos tolóerővel...).

Ide kémiai hajtómű, vagy vegyes nukleáris-kémiai hajtómű kell. Az utóbbi kizárt környezetvédelmi okokból, szóval marad a sima kémiai hajtómű...
pex  
2007. nov. 01. 12:46 | válasz | #28
az atomreaktorokhoz:
kicsit építeni nem lehetetlen. Franciaországban láttam kb50kg-osat. Csak épp a működéséhez 96%os tisztaságú U235 kell.
2007. nov. 01. 12:41 | galéria | válasz | #27
Kérdés:

Hogy van az, hogy kis sz*ros amerikai/kanadai (román?) stb. cégek űrhajókkal kísérleteznek, a magyar állam meg azon sír, hogy mindjárt ennivalónk sem lesz?
Ki/mi a felelős ezért?
Miért nincs magyar űrhajó?

Válaszokat a kiadóba várok.
Balu0  
2007. nov. 01. 12:21 | galéria | válasz | #26
Hír:
Szuper! Ennek nagyon örülök. Az ember olyan, hogy ahol pénz van ott történnek a dolgok. Pár éven belül a magánszektor felzárkózik, pár tíz éven belül pedig átveszi a vezető szerepet az űrhajózásban. Legalábbis én így gondolom. Ez versenyt, ami árcsökkenést hoz. Egy csomó kisebb állam is be tud kapcsolódni az űrkutatásba. Mer pl. Magyarország azt mondja, ok, nincs 100 milliárdom az Oroszokkal vagy a NASA-val fellőni egy műholdat amit a Magyar egyetemek készítenek, de van 1 milliárdom, hogy kifizessem az XY magáncégnek a kilövést.
Értitek?! Egy csomó ország igénybe fogja venni ezeket a költséghatékonyabb lehetőségeket.

A cikkben is ezt említi. Sajnos magánembernek azért még mindíg nagyon drág lesz egy jódarabig kijutni.

Atomreaktor meg egyéb meghajtások:
Szép és jó ötlet, rég kitlálták. Egy baj van vele. A Föld felszínéről még egy centimétert se emelne el. Jelen pillanatban még csak alternatív ölet sincs a kémiai hajtóművek leváltására a kilövési szakaszban. Már kint az űrben ez nem így van, ott az ION, most jön a DARPA gyakorlatilag "naphajtóműve" amit szépen a fű alatt fejlesztettek, és csak pár hete jelentették be hogy mükszik, és pár éven belül megy ki az űrbe egy techdemo belőle. (anyit közöltek hogy a nap hőjét hasznosítja egy különleges módon)
Az ionhajtómű működési elvén alapuló plazmahajtómű, ami kb 50x akkora tolóerőt biztosítani viszont csak kb2x annyi hajtóanyag kell mint az ION-nak. (Ide kelleni fog amtomreaktor)
100 szó 1 , a Földet elhagyva már van alternatíva. Itt a felszínen kell valamit kezdeni.

Falcon 1 jó próbálkozás btw. Meg volt az első sikeres kilövésük és orbitális pályára állásuk. (Kétfokozatú hagyományos kémiai rakéta, de 10edébe kerül mint az eddigiak.)
Caro  
2007. nov. 01. 08:40 | válasz | #25
Ezért kell a reaktort távol helyezni a lakórésztől. Az űrben ennek semmi akadálya. A sugárzás intenzitása elég gyorsan csökken az 1/r^2 miatt, és mivel az űrben a háttér amúgy is elég durva, valamennyi védelem úgyis kell.
darph  
2007. nov. 01. 02:37 | válasz | #24
Rettentő jó lenne!
A szigeteletlen atomreaktor miatt mindenki meghalna mire felérnek.
Amúgy jó ötlet én támogatom!
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. nov. 01. 02:25 | galéria | válasz | #23
A nagyobb utakra szinte mindig visznek magukkal valamilyen hasadó anyagot magukkal az űrszondák, ha nem is mindig energiatermelésre, hanem csak fűtés céljából.
2007. nov. 01. 00:54 | válasz | #22
magyar űrbe magyar jedit!
2007. okt. 31. 23:51 | galéria | válasz | #21
ezek RTG-k voltak, te.
2007. okt. 31. 23:22 | válasz | #20
A pioneer űrszondák is vittek magukkal, de 3-4 éve is löttek fel valamit plutóniummal, tiltakoztak is az emberek, ha felrobbant volna kilövéskor szép szennyezést okozott volna
Caro  
2007. okt. 31. 22:35 | válasz | #19
Ha jól tudom amúgy meg hasadóanyagot vinni az űrbe illegális jelenleg. De az amcsik próbálkoztak a B-36-osra tenni reaktort, asszem 1 MW-osat, ami nem is nevezhető soknak, de még az a hatalmas gép is csak úgy bírta el, hogy sugárvédelmet nem tettek rá.
És 1 MW az édeskevés, ha jól emlékszem az űrsikló startkor több EZER MW teljesítményt ad le.
Vers  
2007. okt. 31. 22:28 | válasz | #18
azokkal az ion hajtomüvekkel nem csoda, kérdem én ha egy tengeralattjároba képesek atomerömüvet tenni, akkor egy ürhajoba mért nem?

ahhoz hogy egy ion-t megfelelö sebességre gyorsitsunk gazdaságosan körpálya kell nem is kicsi, ezért az ürhajonak elég nagynak kell lennie
2007. okt. 31. 22:22 | válasz | #17
Egy ion hajtőművel a büdös életben nem fogsz a földről felemelni semmit, plána nem pályára állítani :), az űrszondákban alkalmazott ion hajtóművek annyi tolóerőt adnak le hogy több napig tart amig 100km/h gyorsul a gép.
Vers  
2007. okt. 31. 21:15 | válasz | #16
tervrajzot ne adjak???
oneman  
2007. okt. 31. 21:12 | válasz | #15
inkább te nyomtasd ki a megvalósíthatósági tanulmányodat... majd utánna cáfolunk :D
Vers  
2007. okt. 31. 21:08 | válasz | #14
ugyérzed te okos vagy ugye,akkor nyomasd ide a matematikai/fizikai kalkuláciodat amivel alátámasztod hogy megoldhatatlan a felvetésem
Caro  
2007. okt. 31. 21:04 | válasz | #13
A reaktor nehéz, sugárvédelemmel még nehezebb. Bár sugárvédelem nem kell feltétlenül, mert el lehet tenni olyan messze a lakórésztől, hogy ne okozzon problémát. De azért az sem olyan sima dolog. Hűtést hogy oldod meg? Meg ha átmegy a Van-Allen öveken, akkor az meg megbolygathatja a reaktor teljesítményét, szerencsétlen esetben meg is szaladhat, bár ez részemről csak spekuláció, lehet nem okoznak gondot.
Volt itt egy elképzelés, hogy azt hiszem plazmasugárral hajtanának meg egy űrhajót. De azzal is az a baj, hogy az is csak akkor megy, ha már pályán vannak, és egyenlőre a pályára juttatás a legproblémásabb.
2007. okt. 31. 20:54 | válasz | #12
Alig érkeznek a cikkhez a hozzászólások. De ez érthető is, ha az sg.hu fő hangadói csak fele olyan okosak, mint ahogy azt a tudományos cikkekhez történő hozzászólásaikból látható, már régen űrhajót hegesztenek a garázsban. :D
Vers  
2007. okt. 31. 20:54 | válasz | #11
10 kilo anyaggal körbekerülhetjük a galaxist, vagy netán van valamilyen más használhato ötleted??
atomreaktort meg akkorát csinálnak amekkorát akarnak, ha jol gondolom jelenleg nincs más használhato energia forrás , abbol kell épitkezni ami van
Caro  
2007. okt. 31. 20:26 | válasz | #10
Szerintem annyira mindegy, hogy 10 MeV-re, vagy 10 GeV-re gyorsítunk részecskéket, ott már annyira nem a fajlagos lendület lesz a korlát, hanem nem lesz hozzá elég teljesítmény :) 10 MeV-et meg lazán kinyom egy lineáris gyorsító is, dehát van ezeknek hajtómű változata: Hall effect thrutser, Ion thruster, VASIMR, stb.
2007. okt. 31. 19:57 | galéria | válasz | #9
Ha tudnád miről beszélsz, akkor lehet nem mondanál ilyen butaságokat :) De jah, installálják az űrhajóba az egész CERN-t az lenne az igazi..
Vers  
2007. okt. 31. 18:48 | válasz | #8
nem tudom mit vacakolnak má annyit, elektrongyorsitoval fel kell gyorsitani a részecskéket és hátul kilöni, najo kell hozzá egy atomreaktor is
ennyi egy ürhajo mit cicoznak ilyen lufikkal beszarás
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 31. 18:21 | válasz | #7
Én kellemesebb helyet is el tudok képzelni, mint egy ilyen skatulyát. Thaiföld, Bali, Japán, Mexico, Mauricius sokkal szimpatikusabbnak tűnik, és persze sokkal olcsóbbnak is :)
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. okt. 31. 18:04 | válasz | #6
Tothzozo:

Hat igen, iszonyu sokan, sot!!!! senki sem bizakodo, megis milyen jol elnek a szerencsejatek tulajdonosai :) /vajh mibol, ha nem a bizakodok tomkelegebol?/ -hehehe-
2007. okt. 31. 17:12 | válasz | #5
Ez azért nem pite.
Talán még a mi életünkbem megvalósul az űrturizmus.
Nem vagyok állmodozó de ez azért bíztató!
NEXUS6  
2007. okt. 31. 15:30 | galéria | válasz | #4
Sajna egy orbitális repülésre alkalmas, és gazdaságosan (önmagát finanszírozó módon) üzemeltethető űrhajó nem gyerekjáték, gyakorlatilag ilyen még nincs is!;(
angyi  
2007. okt. 31. 15:28 | válasz | #3
hogyne...
W B  
2007. okt. 31. 15:22 | galéria | válasz | #2
lol. veszek űrbiciglit, űrbukósisakot.... stb.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. okt. 31. 15:15 | galéria | válasz | #1
"űrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig"

2050--> Tsókolom! Egy havi diákot kérnék...