Ma reggel kezdődött és szerda estig tart a nyolcadik Internet Hungary konferencia Tihanyban. Az egyik fő téma a televíziós és rádiós digitális átállás, a másik pedig hogy az internetes keresők miképpen segítik az üzletet, de szóba kerül az online reklám, a média változó szerepe és a mobilkommunikációhoz kapcsolódó témák is.

Hirdetés

Új esélyegyenlőségi kihívásnak nevezte a szélessávú internet elterjesztését az Internet Hungary konferencián mondott megnyitójában Kóka János gazdasági miniszter. A most nyolcadik alkalommal megrendezett, kétnapos konferencia fővédnöke arról beszélt, hogy a kormányzatnak ott kell beavatkoznia, ahol a piac önmagában nem képes garantálni adott területek szélessávú internettel való ellátását, ügyelve eközben arra is, hogy minél tágabb tere legyen a versenynek, illetve segítsenek, hogy minél többen élhessenek a szélessávú világháló-elérés előnyeivel.

Kóka János a tudás és a motiváció hiányát nevezte a két legfőbb gátló tényezőnek, megjegyezve, hogy napjainkban a társadalom 57 százaléka "digitálisan írástudatlan", azaz nincs tisztában azzal, mire és hogyan használja az internetet; ezért indít tudásátadó, motiváció-teremtő programot a szaktárca. A miniszter szavai szerint ennek érdekében - 20 céggel együttműködve, az azok által felajánlott összeget megduplázva, így összesen 510 millió forintból - elindítják a digitális írástudás terjedését elősegítő Netrekész programot.


A konvergens - azaz a hírközléssel kapcsolatos feladatokat is magában foglaló - médiahatóság megteremtésének esélyeiről beszélt előadásában Sarkady Ildikó audiovizuális ügyekben illetékes kormány-főtanácsadó. A kérdésben még egyeztetnek a pártok, de "az eddig beérkezett álláspontok a konvergens hatóság irányába mutatnak" - mondta, hozzátéve, hogy meg kell vizsgálni, "érett-e már a hazai piac" erre a megoldásra.

Sarkady Ildikó azt hangsúlyozta: átlátható, minél függetlenebb, alapvetően a szakmaiságot előtérbe helyező média-felügyeletet kívánnak megteremteni. Az új műsorszolgáltatók piacra lépését "mindenképpen egyszerűsíteni szeretnénk", a 12 éve meghozott médiatörvény tulajdonosi korlátozásai pedig "nem tarthatóak a digitális korszakban" - fejtette ki egyebek mellett a kormány-főtanácsadó. Szólt arról is, noha a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) társadalmi vitáját lezárták, a közszolgálati médiumok esetében ezt nyitva hagyják. Megjegyezte, hogy ez utóbbi terület kérdései "önálló törvényi keretek közé kerülhetnek".

A több mint félmilliárd forintot olyan programokra fordítják, amelyeket civil szervezetek kezdeményeznek. A most 255 millió forint plusz 255 millió forint értékű program állami és magánfinanszírozással működik: amennyi készpénzt, illetve amekkora értékű szolgáltatást ajánlanak fel a piaci szereplők, annyi pénzt ad az állam. Az állami rész 255 millió forintjára magyar civil szervezetek pályázhatnak, míg a magánszféra 255 millió forint értékű felajánlását a program népszerűsítésére fordítják a piaci szereplők. A programhoz továbbra is várnak a magánszférából felajánlásokat. A minisztérium arra számít, hogy jövőre mintegy 300 millió forint állami pénzre pályázhatnak a civil szervezetek. A tárca a jövő évi tervezett költségvetésében már elkülönítette ezt az összeget.


Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A programot jelenleg 20 cég támogatja, ezek közül a legtöbb pénzt a Magyar Telekom adta: 40 millió forint készpénzt, illetve a csoport 24 millió forint értékű szolgáltatással, például reklámfelülettel is segíti a NETreKészt. A HP Magyarország pedig 5 millió forint készpénzzel és az igényeknek megfelelően eszközökkel támogatja a programot. A minisztérium szerint azért van szükség erre, mert a magyar felnőtt lakosság 57 százaléka digitálisan írástudatlan.

A program két modulból áll, az egyik az országos jelentőségű, a másik a helyi kezdeményezéseket támogatja. Az országos programokra egyenként 5-25 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást adnak: az állami pénz azonban legfeljebb a költségek 70 százalékát fedezheti. A helyi programokra 600 ezer forint - 5 millió forint közötti összeg adható, ami a költségek maximum 85 százalékát fedezheti. A civil szerveztek első körben október 16. és november 16. között nyújthatják be pályázataikat. A cégek által összeadott pénzt egy erre a célra általuk létrehozott nonprofit kft. költi el.

Minden kutatás szerint a tudás és a motiváció hiánya a gátja ma az internet további terjedésének. Az állam dolga ezért Kóka szerint egyrészt az, hogy segítse az infrastruktúra fejlesztését ott, ahol piaci alapon nem éri meg, másrészt pedig az, hogy terjessze a digitális kultúrát, s minél több embernek segítsen megérteni az internetet. A miniszter közlése szerint a következő 6 évben 20 milliárd forintot költenek állami forrásból a széles sávú fejlesztésre az ellátatlan területeken. Kóka a napokban két mobilszolgáltatóval is tárgyal a szolgáltatási licenc meghosszabbításáról. A licencekért nem kevés pénzt kérnek, de emellett azt is feltételül szabják, hogy a két cég egyenként 20-20 milliárd forintot költsön a mobil széles sáv kiépítésére ott, ahol piaci alapokon ez nem érné meg.

Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke kifejtette, hogy a hatóság a szabályozáson, a verseny növelésén keresztül tudja támogatni az infokommunikáció, ezen belül az internet fejlődését. A cél az, hogy a fogyasztóknak minél jobb legyen helyzete az árat, az értéket és választékot tekintve. Az elnök szerint az árak az elmúlt években nominálisan is csökkentek, amit legjobban az internet esetében, legkevésbé a mobilkommunikáció esetében érzékelnek a felhasználók a felmérések szerint. Az fogyasztói árban is megmutatkozó csökkentést a hatóság a nagykereskedelmi árak szabályozásával tudta elérni.

Pataki Dániel közölte, hogy a jövőben a vezetékes hangpiac tovább csökken, miközben a mobil hangátvitel stagnálni fog. A növekedés motorja a mobil adatforgalom és az IP-média fejlődése lesz.