 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Bocsi, nem szeretnék feltétlenül vitatkozni, de a gravitáció nem hasonlít az elektromágnesességre, persze lehet hogy csak azért, mert már meg is szólalt. Az elektromágnesességet le tudod árnyékolni vezető anyagokkal (tehát pl. műanyaggal nem). Ráadásul, ha egy rádióadót 10x annyi rádióvevő vesz, akkor ez mérhető az adónál, mert jobban szívja a tápellátást. Ha ezer rádióvevőt összepakolsz egy helyre, annyira leesik a térerő, hogy romlik a vétel (adott adóteljesítménynél, adott más paramétereknél).
Ha ezt átültetjük a gravitációra, akkor egyrészt a Földnek energiát kellene veszítenie azért, mert vonza a Holdat, ehelyett mozgási energiát kapnak a vizei, a kéreglemezei, a magmája. Aztán ha holnap befognánk egy újabb holdat, akkor a Föld kevésbé vonzaná őket, mint addig azt az egyet, és egyéb hasonló, elektromágnesességszerű jelenségeket is mérnénk.
Persze ilyet nem mérhetünk, mert nincs kéznél másik holdunk próbaképpen, így honnan tudjuk, hogy nem történne ez valójában? Egyrészt onnan, hogy a gravitációs képleteinkből ez hiányzik, mégis jól használhatóak, lásd: űrutazás. (Jó, mondjuk egy tömeg sohasem viselkedik pontszerűen, különben mindegy lenne hogy a napunk nap-e vagy feketelyuk, de ez teljesen más tészta.) Másrészt azért, mert létezik a FAJSÚLY fogalma, ami pont azért létezik, mert mondjuk az ólomgolyó ("gravitációs vezető", ugye) külseje nem tudja leárnyékolni a belsejét a gravitációs mező elől, ahogy tenné ezt egy elektromos vezető az elektromágneses mezővel, lásd: Faraday-kalitka. Ekkor ugyanis a dupla mennyiségű anyagtömeg nem lenne dupla súlyú, mivel a belsejére kevésbé hatna a gravitáció, lévén a külse árnyékolja. Nem létezne így a fajsúly fogalma. De létezik, a két liter víz két kiló és nem másfél, stb.
Tehát a gravitációnak semmi köze az elektromossághoz, és így kevéssé valószínű az is, hogy a szupravezetők a mágnesességhez hasonlóan a gravitációt is képesek lennének taszítani. Ezért valójában a gravitáció sérti az energiamegmaradás törvényét, mivel nem lehet megosztani, nem lehet leárnyékolni, mégis mindenhol hat, a Hold mögött is, hiába takar a Hold, és mert ergo így egy tömegnek nem okoz nehezséget akárhány másik tömeget vonzanija, nem fogy semmilyen energiája, nincs szüksége tömegpótlásra hozzá (nagyob betáp az elektromágnes fogalmak szerint). Ez a tény egyben megsemmisíti a gravitronok elméletét is.
Tudom, kicsit eltávolodtunk az angol csészekoptertől... :)  |
T. Aerodinamikai Szakértők!
A helikopterek rotoragyát jelen pillanatban csak az alábbi típusoktnál billentik el:
- súlypontáthelyezéses ultrakönnyű helikopterek
- ultarkönnyű autogirok
Az ÖSSZES többi helikopternél fix a rotoragy.
A helikopter egy adott irányba történő haladását a rotorlapátok ciklikus állásszög változtatásával, a függőleges irányú mozgást a rotorlapátok kollektív állássögének a változtatásával szabályozzák.
A cikkben említett szerkezet meghajtásának kicsi propulziós hatásfoka miatt zabálja az üzemanyagot ezért nem valószínű, hogy UAV méretnél nagyobban el fog tarjedni. További probléma, hogy a mérettel hatványozottan nő a meghajtórendszer precessziója, emiatt elképzelhető, hogy nagyobb méretben nem lesz képes aerodinamikailag ellensúlyoszni a meghajtás nyomatékát.
Ajánlott tanulmányok:
- Aerodinamika 1.
- Repülőgép szerkezettan 3.
- Fizika óra: centripetális erők ébredése, giroszkópikus hatás, felhajtóerő keletkezése
|
Ez hihetetlen, komolyan... Az SG nem vállal felelősséget az oldalon megejelenő cikkekért? Ja és a legjobb, hogy ha ezt szóvá teszed, akkor büntipontot kapsz, bannolnak, de minimum leb@sznak, hogy hogyan jössz te ehhez, és különben is más oldalakról vannak a cikkek. OK: és ha más oldalakon ilyen cikkek jelennek meg, azt feltétlenül át kell venni? :(
| | ClearBox JS > http://www.clearbox.hu > (referencia: www.iwiw.hu :) |
|
Erre írtam, hogy az aerodinamika inkább tapasztalati jellegű tudomány.
Adott szárnyprofil esetén ha csak az szárny alatt és felett mozgó levegő sebesség különbségéből fakadó nyomáskülönség keltette erőt nézzük, akkor az a szükséges és tapasztalt felhajtóerő kb 10%-át teszi ki! Pedig ezt tartják ugye a felhajtóerő fő forrásának.
Ott van még ugye a szárny állásszőgéből fakadó a szárny alatt keletkező torlónyomás, illetve a szárny felső felületét lekövető áramlást jellemző Coanda-effektus, ami egyfajta szívóerőt fejt ki. Aztán vannak még a manapság széleskörűen alkalmazott különböző aerodinamikai elemek, amelyek különbőző vertexeket keltenek a szárny/törzs felett (pl LERX).
Helikopterek aerodinamikájához nem értek annyira, de szerintem ott is a lefelé áramló levegő impulzusának kell legalább akkorának lenni, hogy a gép súlyát kompenzálja.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Mintha a II. Vh-ban a nácik csináltak volna ilyen repülő szerkezeteket... vagy ez csak urban legend, és a pentagon kitalált terveken üldögél?
"I am a leaf in the wind!
Watch how i soar..." Wash from Serenity
|
Tényleg nem volt megfelelő a hangnem.
Az ugye eszedbe sem jutott, hogy mindenkinek lehetnek jó és rossz napjai, és egy icipici megértéssel az emberi kapcsolatok kellemesebbé tehetők? És a te vasárnapod sem lesz olyan cikis.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
a mai helikoptereknek igenis dontheto a tengelyuk illetve a rotoragy doleszszoge ezzel elosegitve az elorehaladast illetve a hirtelen megallast, esetleg hatramenetet vagy fordulast. fo elohaladas celjabol ma mar gazturbinak hajtjak elore a helikoptert (mint a repulogepeknel), a rotor csak fenntartja. a rotorlapatok dolesszoge kizarolag csak a felhajtoerore hat, minel laposabbak annal kissebb illetve minel meredekebbek annal nagyobb a felhajtoero. rotorok doleszzoge mar a masodik vuilaghaboruban ismert teny volt, a benzinmotoros, propelleres repulogepeken alkalmaztak (ugyanaz az elv mint ma a helikoptereknel), legiharcban, pl zuhanobombazasnal nem a motor fordulatszamat vettek le hanem a lapatok dolesszoget, ezzel megakadalyozva zuhanas kozban azt h a motor tulporogjon az ellenszeltol.
|
igen, 1részt erre próbáltam célozni, másrészt arra, hogy akárki volt is, akár Balázs Richárd, akár nem, én a cikkírónak címeztem. még ha nem is megfelelő hangnemben.
|
A szupravezetős lebegtetés kizárólag a mágneses erőkkel operál. A szupravezető felett lebegő mágnes a szupravezetőben olyan örvényáramokat indukál, amik éppen a lebegtetett mágnes elmozdulása ellen hatnak. ( Lenz törvény ) Tehát mágneses erő tart ellen a gravitációsnak. (ami meg nem változott)
|
Mondjuk lehetséges, hogy maga a szerző, Balázs Richárd sem értett egyet ezekkel a kijelentésekkel, csak az volt a feladata, hogy szó szerint lefordítson egy cikket. Én nem vállaltam volna a helyében, ha ellentétes a meggyőződésemmel.
|
Illetve gondolom, úgy is lehetett volna, ha a tengely jobbra-balra-előre-hátra dönthető. (Tudtommal a mai helikoptereknek sem dönthető a tengelye, hanem a rotorlapátok dőlésszögét "modulálják" forgás közben.)
|
Az leginkább azért nem vált be, mert nem lehetett irányítani, csak felemelkedni vele. Illetve úgy lehetett volna, ha több oldalirányú légcsavart is rászerelnek, de akkor már egyszerűbb a rotoros megoldás.
Ez a cucc még beválhat, viszonylag egyszerűen irányítható. Az egy dolog, hogy a modell aksija gyorsan lemerül.
|
Egyébként repülős körökben közismert, hogy ezt a fajta akármit időnként előveszik, leporolják, azután egy darabig lelkendeznek rajta, majd szép csöndben elfelejtik.
Hasonló elven működött az Asbóth-féle fixtengelyes helikopter is, bár azon nem volt burkolat, de épp így nem vált be. Pedig az már emberrel is repült, útvonalat is.
|
A legnagyobb különbség az, hogy a helikopter repülését a főrotor síkjának döntésével, illetve ha van, a farokrotor fordulatszám-szabályzásával tudjuk befolyásolni.
Ennek a repülő bilinek a vezérlését a lefele áramló levegőben elhelyezett áramlás-vezérlő lapokkal intézik el.
|
A rotor esetén maga a rotor két oldalán létrejövő légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt (az előbb én is rosszul írtam); ennél a cuccnál a légcsavar szerepe éppen a légmozgatás, és a "harang" két oldalán létrejövő légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt.
|
Miért más a működési elv? A helikoptereknél a forgószárny fölött és alatt keletkező légnyomáskülönbség adja a felhajtóerőt és nem a levegő mozgási energiája, mint azt itt valaki előbb írta.
Ennél a szerkezetnél a lényeg tök ugyan az.
|
Igen, de itt vki csodálkozott, hogy miért említik meg emberek a szupravezetőket egyáltalán.
Én viszont, mint a titkos irodalom szorgos olvasója, pusztán csak lexikális alapon, azt tapasztalom, hogy a szupravezető szó majdnem kötelezően előfordul az antigravitációs értekezésekben.
A
Wájdkipédia csak egy példa erre.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem, ez nem igaz. A helikopternél a rotorok által keltett légmozgás emeli fel a gépet. Itt egy kicsi propeller van, ami önmagában nem tudná ezt elérni. Így a működési elv más.
|
Magyarázza már el nekem valaki, hogy ebben a szerkezetben mi az a kurva különleges! A működési elve teljes mértékben megegyezik a helikopterekével, az egyetlen különbség, hogy a rotor le van burkolva.
Mi a fene ez, ha nem helikopter?
|
> Egészen másért gyártottak, és gyártanak kettős főrotorral is helikoptereket.
Teddy, ezert tettem oda zarojelbe az "is" kotoszot. Utana - mas szavakkal - de ugyanazt irtad le amit en is. 
Ka-26-t meg CH-47-t magam is vezettem, az Osprey pedig repulogep nem helikopter. (tilt rotor aircraft)
|
Most te ugyanazt mondtad el... :) (Egyrotorú gép farokrésze megsérül: menthetetlenül forogni kezd.)
|
De az nem azért volt, mert "a szupravezető leárnyékolja a gravitációt/elnyeli a gravitációs erővonalakat". Ennél kicsit többre van szükség.
|
"Pont ezert (is) van az, hogy az oroszok pl. szamos mentesi feladatokra is rendszeresitett helikopterjuket kettos forotorral epitettek, mert ha lebegeskor egy ilyen incidens elofordul es megsemmisul a farok, a gepnek nagyobb eselyei vannak egy epseges foldeteresre."
Egészen másért gyártottak, és gyártanak kettős főrotorral is helikoptereket. Amúgy ezeket koaxiális (közös tengelyű) rotorú helikoptereknek hívták, ha a két rotor egymás felett helyezkedett el. Nem csak az oroszok gyártanak ilyen elrendezésű helikoptereket, de mások is.
Egyszerűen azért, mert főrotor forgásával ellentétes nyomaték ébred a helikopter törzsén, amit valahogy semlegesíteni kell. Ezért a klasszikus elrendezésű helikoptereknél farokrotort építenek be, amely ellensúlyozza ezt a nyomatékot, illetve kormányszervként is funkcionál. Van még egy újabb fejlesztés, a NOTAR, amely a farokrotor helyett kompresszorral összesűrített levegőt présel ki a farkon elhelyezett fúvókákon, ezzel hozza létre a szükséges ellen-nyomatékot.
A koaxiális rotorú helikoptereknél két egymás felett elhelyezett, de ellentétesen forgó főrotor van. Ezek semlegesítik egymás forgató-nyomatékát, így nincs szükség farokrotorra. Jellegzetes példája a KA-26 -os többcélú helikopter, a "permet-szóró".
Létezik azonban más elrendezésű, egymás mögött, vagy egymás mellett elhelyezett rotorú helikopter is. Az első elhelyezésűre példa az orosz JAK-24, vagy az amerikai Chinook, az utóbbira pedig az orosz V-12, illetve az amerikai Osprey, bár az nem egészen helikopter. |
Amit én olvastam: egy ruszki fizikus valami szupravezetős cuccot mutatott be Amerikában, és a mérések szerint a gravitáció (a testre ható g) 10%-kal csökkent.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha nem lett volna egyértelmű, azért emeltem ki a gravitációs részt, mert arra reagáltam.
Átnéztem a linkelt oldalt, egy szó sincs ott a gravitációról.
Nem akármilyen anyagok tudnak lebegni egy szupravezető felett, csak mágnesek (tudtommal).
|
Fényelhajlás alatt nem a diffrakciót értem, hanem a gravitáció által okozott eltérülést. Mielőtt még valaki belekötne :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem elfogadott nézet, de én meg vagyok róla győződve, hogy ugyanaz lesz a két kölcsönhatás! Ez is azt támasztaná alá. És ha igaz, akkor annak is igaznak kell lennie, hogy nem csak a gravitáció képes eltéríteni az elektromos és mágneses tereket (fényelhajlás), hanem fordítva is működnie kell.
Kíváncsian várom a fejleményeket :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Pedig de.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
|
Javitanek, a gravitacios ter kizarasahoz meg jonehany mas tenyezo is kell, igy az elobbi kep nem a legjobb pelda.
|
"A GFS, azaz Geoff's Flying Saucer (Geoff Repülő Csészealja) azonban mindkét kritériumot teljesítette. A gép úgy néz ki, mint egy lefelé fordított tál, tetején egy propellerrel. A légcsavar forgásával a levegő lefelé nyomódik a "tál" külső felülete mentén. Ennek hatására alul nagyobb, felül kisebb légnyomás alakul ki, létrehozva a függőleges felhajtóerőt."
Hát ezt nem tom, honnan sikereült befordítani, de jó nagy marhaságnak tűnik.;)))
Monnyuk tegyük hozzá, hogy az aerodinamika jelenleg is még sokkal inkább tapasztalati mint sziklaszilárd elméleti alapokkal megáldott tudomány.
A repülés dinamikájának hagyományos nyomáskülönbségekre alapuló magyarázata, mellett az említett Coanda-effektusnak is hatalmas szerepe van, pláne ebben az esetben. A Coanda-effektuson alapuló magyarázat lényege, hogy a viszkózus közegbe helyezett aerodinamikai test eltéríti az áramlást, a kialakuló erő/impulzus, nem annyira a nyomások szerint hanem az áramlásban résztvevő anyag tömegével és sebességével arányos.
Ez a kialakítás valószínűleg akkor előnyös, ha tényleg a tömegközéppont alatt akarunk a terhet elhelyezni.
Egy jó bizonyíték a Coanda-effektusra, de nem jelent lényeges felhajtóerő növelést. Hidrodinamikai elven működő tolóerő/felhajóerő növelést lehetne alkalmazni, ha extra aerodinamikai felületekkel, réselt szárnyelemekkel látnák el a testet, kb olyasmikkel mint a F1 kocsik "szárnyai", csak természetesen, körszimmetrikus kialakítás szerint.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A mágneses tér kiszorul belőlük, a gravitációs viszont NEM.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB
Minek több?
|
Fenét lehet. Mágneses teret nem lehet árnyékolni. Elvezetni esetleg ferromágneses anyagokkal, de az != vezető.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"A földönkívüliek körében közkedvelt eszköz mindeddig rengeteg fejtörést okozott a földi mérnököknek."
Ez nagyon aranyos mondat! 
Hogy-hogy senki sem vette észre?! 
Amúgy nem tudom, hogy mendemonda, vagy valóság volt-e a V7, de az is helikopter volt, nem?
|
Én úgy értelmeztem, h a Bose-Einstein koncentrátum épp azért jó, mert szobahőmérsékleten szupravezet ( elméletben)
Mert akkor nem vacakolnának vele annyit a GCT-ben, hanem csináltak volna 1 nagy hűtőházat, és meg is lenne a szupravezetés. Gondolom, azzal a nagy cuccal meg nem tudnának repülni..
A másik érdekes kérdésem: ugyan miből áll az a bizonyos Einstein-i "tér",
ami ugye elgörbíti a fénysugarakat?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Egyébként ilyesmit én is megkérdeztem főiskolai tanártól, és azt mondta, hogy vezetővel lehet mágneses teret árnyékolni... Gondolom azért csak ért már annyira hozzá, hiszen ezt (is) tanítja többek között.
|
Ha kevés a szufla a csészealjhoz, akkor talán atommeghajtással kéne próbálkozni, mint a tengeralattjárókban... Persze ez jelentősen megnövelné a súlyát, nade a teljesítményét is. Szóval elméletben meg lehetne csinálni, gyakorlatban meg jönnének a Greenpeace-esek, hogy nem engedik be egyik országba se, mert mi van ha lezuhan, vagy lelövik...
|
"A szupravezetok szupraallapotban kizarjak a magneses teret, igy a gravitacios erovonalakat is."
Ezt gondold át még1x! Természetesen nem, amúgy olyanok nincsenek is.
dez, nezd meg a linket is amit odatettem. Ha igy sem hiszel nekem akkor elhalmozlak szupravezeto felett lebego targyakrol keszult felvetelekkel.
|
JAV: egeszen addig amig az is beleutkozik a testbe.
HELYESEN: egeszen addig amig a farokresz is beleutkozik a testbe.
|
Vilagos teddy, en itt az ujsagiros-tuzgolyos-hollywoodos hulyesegre nem reagaltam. A hozzaszolasom lenyege az volt, hogy a talalmanynak bizonyos esetekben van ertelme. Most az hogy az a helikopter langol vagy nem langol vagy a pilotak szilveszteri petardakat dobalnak zuhanas kozben az egy teljesen mas kerdes.
En azert reagalnek a rotoros felvetesedre is. A ha egy rotorlapat beleutkozik valamibe nem az a legnagyobb problema, hogy a lapat erosebb-e vagy gyengebb mint a test amibe utkozik, netan elnyirja-e vagy sem. Sokkal nagyobb kerdes, hogy a rotorlapatok idoben ki tudnak-e szabadulni a testbol epsegben es a pilota tud-e korrigalni. Ugyanis ha ez a feltetel nem teljesul, akkor teljesen mindegy, hogy a rotorlapatok erosebbek-e vagy gyengebbek. A helikopter szamara a rotor biztositja a felhajtoerot, a geptestet a rotor tartja lebegve, annak a hajtasa a hajtomu altal tortenik. Ez a helikopter testere ellenkezo iranyu forgato erovel hat, ami valamilyen modon egyensulyban van tartva (pl. elleniranyu forotor, farokrotor, farokturbina, stb).
Tehat, ha a forotor utkozik valamibe es az nem tud szabadulni a testbol, ez az egyensuly felborul es a geptest elkezd az utkozott rotor forgasi iranyaval ellentetes iranyban forogni, (max. 360 fokot) egeszen addig amig az is beleutkozik a testbe. Na most ettol meg annak a helikopternek a forotorja ep lehet, ha az ellentetes forgatoerot a farok biztositotta, akkor utana mar ha kiszabadul a testbol akkor is 99%-ig iranyithatatlanna valik. A maradek 1% az szerencse, gyakorlat es max ima.
Pont ezert (is) van az, hogy az oroszok pl. szamos mentesi feladatokra is rendszeresitett helikopterjuket kettos forotorral epitettek, mert ha lebegeskor egy ilyen incidens elofordul es megsemmisul a farok, a gepnek nagyobb eselyei vannak egy epseges foldeteresre. |
A legérdekesebb olyanokról írni, amiket nem ért az ember, mert ott szabadon szárnyalhat a fantázia.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Én nem azt mondom, hogy a gravitáció nem térgörbület, csak azt, hogy ha a gravitáció az, akkor az lesz az elektromágnesesség is. Csak még nem tudjuk hogyan. Az a probléma, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg egyezősége nagyon megkavarta a dolgot. Lehet jobb lenne őket mégis szétválasztani.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ezt úgy hívják, autorotáció. Lényege: ha leáll a helikopter hajtóműve, akkor a főrotort a zuhanás légáramlata megpörgeti, és ez annyira lefékezi a helikoptert, hogy a személyzet túlélhesse a dolgot. Persze a gép általában összetörik, de ez ebben az esetben másodlagos.
|
Ő csak utánépített egy modellt. Lásd #34 (és amire ez a válasz volt.)
|
btw örülök hogy látnak ebben a fejlesztésben fantáziát a tervezők, az én szememben csak egy kifordított heli ami nem ad annyi újat hogy megérné szal én inkább más jellegű kutatásra költeném a pénzt.
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
Nem a lendület forgatja hanem a lapátokat állítják át, a légáram által forgatott lapátokon termelõdik emelõerõ szal a magasság nem igazán számít, a heli ilyenkor gyorsabban jön le mint ami egészséges, törik így is de legalább egyben marad.
"Tolerance and apathy are the last virtues of a dying society"
Aristotle
|
na jó csak gyorsan, mert késő van, én meg félrészeg, de inkább már másnapos... (ez a legszarbb rész :D )
1.) Helikopter jó
2.) Cikk szar
3.) A gravitációt a tér görbülése okozza, ez mosz már kísérletileg bizonyított, pár hete publikálták a Probe B szonda kísérleteinek adatait.. ha melékszik még rá valaki jó pár éve lőtték fel az emberiség által valaha készített legtökéletesebb gömbökkel a fedélzetén... ezeket a fémgömböket nagy sebességel felpörgették, majd nagyon pontos megfigyelés alatt tartották évekig. Aztán ebből nagyon okos fizikusok és matematikusok ki tudták hámozni hogy hogy is van ez, térgörbület, hullám, vagy erővonal vagy akármi.... Einstein-nek ismét igaza volt, mert térgörbület....
4.) A föld mágneses tere gyenge... marha gyenge... ha nem így lenne minden táblamágnes észak dél irányba nézne a földön :D Amire használható az a napszélvitorlához hasonló megoldás, egy elektromosan töltött nagy háló a végére akasztva egy kis űreszközzel.. amit szépen lassan fegyorsít.. "szépen lassan" = évek alatt...
5.) Nemcsak a cikkírónak: olvass, tanulj kételkedj! csak azt hidd el amit már legalább 2 külön forrásból is olvastál... (ez nem azt jelenti hogy itt az sg-n, meg az eredeti cikk amiből az sg fordított XD )
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they"sense"(in common)as their common natural understanding.
Go buy some!
|
Ezt már JNaudin nevű francia kutató is megalkotta mindenféle támogatás nélkül.
jnaudin.free.fr
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB
Minek több?
|
Antigravitációs motor kellene, ugye?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
De a gravitáció szinte megszólalásig hasonlít az elektromágneses térre! Annyira, hogy az általános relativitáselméletből a Maxwell-egyenletek levezethetőek a gravitációra (bizonyos közelítésekkel)!
Szerintem ugyanaz lesz a kettő, csak még nem tudjuk hogyan, főleg nem, hogy miért :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"Bose-Einstein koncentrátumot akarnak létrehozni szobahőmérsékletű szupravezetőnek"
A BEC tudtommal alapból abszolút nulla körüli hőmérsékletet feltételez. Hogy lesz ebből szobahőmérsékletű szupravezető?
|
Valóság: ja, kinek a valósága... Nem szintén fanatizmus 100%-ra "meggyőződöttnek" (idézőjel!) lenni valamiről, ami valójában nem teljesen bizonyos... Tisztelt "tényeket tisztelő" urak? (Nem neked szólt.)
|
Oké, de az sem biztos, hogy a gravitáció valóban erőhatás, nem pedig a térgörbület okozza.
|
"amúgy olyanok nincsenek is."
Izé, ugyanannyira vannak gravitációs erővonalak, mint mágneses erővonalak... Egyáltalán nem, és mégis igen. Szóval a természetben egyik se létezik, de hogy mi a korlátolt eszünkkel valami szemléletes képet kialakíthassunk, összekötögetjük az egyes pontok-beli erők irányvektorait. Mert így megfogható. Más kérdés, hogy gravitációs erővonalat ritkábban rajzolunk, mert nem találkozunk olyan komplex erőterekkel, mint ami pl 3 mágnes egymás-mellé rakásával kialakulhat.
(de az igaz, hogy a szupravezetés nincs hatással a gravitációs erőkre. minő pech...)
Az meg hogy valakinek tetszenek a helikopterek, mert impozánsan néz ki, meg erős, meg mittudomén, az nem változtat azon a tényen, hogy egyes esetekben nem alkalmazhatóak. (mint ahogy viszont kiválóak sok olyan helyen, ahol meg a "szárnyas" repülők nem alkalmasak, teszem azt hegyi mentésnél)
Nekem ez a mondatrész tetszett a cikkben: "a valóság térnyerése érdekében"
Nincs már így is épp elég tere a valóságnak? :D (szóval inkább a "valóság-beli térnyerésük érdekében...") |
Ha mar mindenkeppen ufo-t akar valaki latni, akkor szerintem a Moller fele jarmuvek sokkal jobbak. http://www.moller.com/ Es meg az egesz csalad is belefer... :-) /lasd: jetson-ek/
Szvsz a cikk egyebkent meg forditasnak is gyenge lett es ha jol latom az egyik foto a jnl fele valtozat, forrasmegjeloles nelkul. Ezt azert el kellene kerulni.
|
Egyébként a helikopternek megvan az az előnye, hogy ha le is áll a motor, a lendület még forgatja a lapátokat, és ha nincs túl magasan, fokozatosan leereszkedik. Ennél a masinánál végzetes lehet, ha leáll a motor.
|
Azért talán nem ártana egyértelmúen jelezni, ha szó szerinti fordításról van szó...
|
Nem az ő alkotása: "The design of the GFS-UAV N-01A is based on the Geoff Hatton' flying saucer from GFS Project limited."
|
Én nem tudom, ez hogy megy, csak azt,hogy rengeteg helyről hoznak híreket ide. Kérdezzétek a cikkírót.
|
én si fel vagyok rajta háborodva h lesz*rozák, nem csak te :)
We'll get higher and higher, straight up we climb. We get higher and higher, leave it all behind !
|
Azért annyi helikopter nem szokott lezuhanni
|
ez is szar...
|
Érdekes, az első képen halál biztosan a francia örült prof Jean-Louis Naudin alkotása látható, igaz a terveket kiteszi az oldalára, hogy bárki megépíthesse:
http://jnaudin.free.fr/uav/index.htm
Itt a The "Coanda effect saucer UAV project" menü alatt vannak az ilyen stuffok. (Bár vannak érdekesebb dolgok is eme oldalon.)
|
"a repülés megcsúfolásának tartott helikopterek"
|
"A szupravezetok szupraallapotban kizarjak a magneses teret, igy a gravitacios erovonalakat is."
Ezt gondold át még1x!  Természetesen nem, amúgy olyanok nincsenek is.
|
"hatalmas légmennyiséget kell létrehoznia, így rengeteg energiát elhasznál"
Hát, azt el is hiszem... 
|
Csak úgy mellékesen: a cikkíró, Balázs Richárd véletlenül nem a Szkeptikusok Társaságának oszlopos tagja? Nem is tudtam, hogy Steven Spilberg B-kategóriás filmrendező. 
|
Ami pedig az oldalszelet illeti, a helikopter már azért is kevésbé kényes rá, mert sokkal kisebb az oldalfelülete.
|
"Egyaltalan nem errol van szo. Ha beallsz egy helikopterrel par felhokarcolo koze lebegni es mittomen embereket menteni, egyetlen veletlen szellokes is mindannyiuk eletebe kerulhet."
Közé minek? Talán inkább leszállsz az egyik torony tetején, vagy lebegsz fölötte.
Ha meg az ablakon keresztül akarsz menteni, bár a folyosón keresztül sokkal egyszerűbb, akkor igénybe kell venni az ablak-mosó állványt.
|
rigidus, nem kéne szajkóznod egy tájékozatlan újságíró marhaságait.
Ha egy helikopter rotorja nekiütődik valaminek, akkor két dolog szokott történni:
a; a rotor az erősebb, szétveri a másik tárgyat, legyen az falomb, vagy akár egy ember feje. A helikopter meg elrepül.
b; a rotor a gyengébb, akkor eltörik. Ha a maradék nem tudja fenntartani a helikoptert, akkor az leesik. De nem tűzgolyóként, hanem mint egy kő.
Ha egy gép lezuhan akkor a legritkább esetben gyullad ki már a levegőben, ilyen csak a holivúdi látvány-tervezők kézi klisékönyvében van leírva.
A tűzhöz ugyanis éghető anyag kell, és a tankban a kerozin nem gyúlékony. Kigyulladni meg csak akkor szokott, ha az esetleg sérült tartályból kifolyó kerozint valami begyújtja.
|
Be is nevezték az X-díjra, ki is röhögték őket.
|
Akkor ez más valakinek a cikkje nem?Nem lenne illő akkor, a linket berakni?Az eredeti cikkről?És akkor max annyit, hogy fordította: xy
Q6600 3.3G " HD 6850OC 900/4600 " 4GB DDR3 CL8 " CTG 450W80P
|
"hatalmas légmennyiséget kell létrehoznia"
Ez megint csak hülyeség! Talán: hatalmas légmennyiséget kell megmozgatnia. Nem?
|
GA EP35-DS3, C2D E6400@3,2, Geil Ultra 2x1 CL4, GTX 280 1024MB, 250GB WD RE, TT Armor Jr., Logitech X-230...Win 7
|
Csak hogy te is tájékozódj picit. Az SG-n szereplő hírek egy részét máshonnan fordítják és ha ott ez van írva, akkor ez van írva.
És most te is hallgass.
|
Jó igen valóban nemrobban fel mint a helikopter, de lemerem fogadni sokkal hangosabb mint egy modern harcászati helikopter, huszad olyan lassú, szinte semmi nemfér rá ( hogynézne ki egy 25x25méteres szar, ami alig bír el annyit mint egy rendes helikopter?:) ) meg nemhinném, hogy áttud fordulni mint az a francia helikopter ( mi is a neve? )
|
|
A fenti jellemvonásokat a hadviselés terén tartják kamatoztathatónak, különösen az utóbbi évtizedek egyik legjellemzőbb hadszínterén, a városi harcokban, de készítői el tudnák képzelni a katasztrófa sújtotta területek mentési munkálataiban, a termények és csővezetések ellenőrzésében és légi felvételek készítésében is. A projekt vezetője, David Steel szerint csészealjuk szinte bármilyen méretben elkészíthető, a 30 centis átmérőtől egészen az emberek szállítására alkalmas arányokig nagyítható. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Angol égre angol UFO
A Pentagon az űrből sugározna energiát
A Plútó-szonda elérte a Jupitert
A számítógép, mint fitneszeszköz
Idén is a genetika vitte el a Nobelt
A motorok hőjének hasznosítását sürgetik
Ig 2007: Melegbomba és trágyából vanília
NASA - Kína nyerheti az űrversenyt
