NASA - Kína nyerheti az űrversenyt
2007. október 6. 07:48, szombat
A szovjetek megverték az USA-t, mind a műholdak, mind az emberek űrbejuttatásában, most pedig Kína orozhatja el előlük a holdraszállás dicsőségét.

Hirdetés

50 évvel a világ első mesterséges holdja, a Szputnyik fellövése után egy új űrverseny zajlik, melynek célszalagját egy emberi Hold-expedícióval szakíthatják át. A korábbi bajnok, a NASA már most a vereségről beszél. "Személy szerint úgy vélem, hogy Kína előttünk tér vissza a Holdra" - hangzottak a NASA igazgatójának szavai egy Washingtonban tartott előadáson.


Mike Griffin
Griffin szókimondása megdöbbentette az amerikai űrtársadalmat, aki azonban ismeri a jelenlegi állapotokat, az tisztában van az USA számára szomorú valósággal. Kína önerőből már két emberi repülést tudhat maga mögött, és mindent megtesz a holdraszállásért is. A NASA 2020-ra tűzte ki Amerika visszatérését a Holdra, amit Kína űriparának rohamos fejlődésével elvileg korábban megvalósíthat.

Egy szondájuk a tervek szerint már az év végén elindul a Hold felé, 2017-re pedig már egy leszállóegységről beszélnek, ami egy robot mintagyűjtő expedíciót visz és hoz vissza. Hogy a kínai űrhajósok, a "taikonauták" mikor vetik meg a lábukat a Hold felszínén, az az eddigi információk alapján még nem ismert.

"Az USA technikailag fejlettebb. Egész bizonyos, hogy hamarabb Holdra tudnánk szállni mint a kínaiak, de nincs meg a politikai akarat és ennélfogva a szükséges erőforrások is hiányoznak" - nyilatkozott Joan Johnson-Freese, a Haditengerészeti Akadémia nemzetbiztonsági döntéshozó karának vezetője.

Oroszország, aki az űrkorszak hajnalán, 1957. október 4-én elsőként juttatott el és állított pályára egy műholdat, majd 1961. április 12-én szintén elsőként Jurij Gagarin személyében embert küldött a világűrbe, ma már korántsem olyan erős versenyző, mint a Szovjetunió zászlaja alatt volt. Bár a Nemzetközi Űrállomásban a Szojuzokkal még mindig kulcsszerepe van, a Holddal kapcsolatban inkább az Egyesült Államok lehetséges szövetségeseként beszélnek róla. Kína négy évvel ezelőtt harmadikként juttatta el egyik űrhajósát a világűrbe, jelenleg a célkitűzései között szerepel egy saját űrállomás felépítése és a fent említett Hold-expedíció, amit 10-15 éves tervként kezelnek.


A kínai rakéta-arzenál a 6. Kínai Nemzetközi Repülési és Űrrepülési Kiállításon, amin több mint 33 ország 550 kiállítója vett részt

Az 1950-es és 1960-as évek fordulatokban gazdag, pénzpumpálós napjaival szemben az utóbbi évtized költségvetési megszorításai jelentősen lelassították a NASA tempóját. Bush 2004-ben megfogalmazódott "víziója" szerint 16 év alatt fog az űrügynökség visszatérni a Holdra, ahol korábban már járt, éppen ezért ez koránt sem tekinthető a fejlődés csúcspontjának, hiszen a távolabbi célkitűzések a jelenlegi generációk számára kezdenek elérhetetlen távolságba veszni.

A Bush által meghatározott idő duplája a Kennedy által megvalósítottnak. Ő 1961-ben tűzte ki célul a holdraszállást, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969 júliusában meg is valósított. Persze erre is megvan a sokak által ismert magyarázat. Az Apollo egy hidegháborús program volt, akárcsak a vadászgépek és a ballisztikus rakéták fejlesztése, melyben mind az USA, mind a Szovjetunió azonos pontról indult. Ezzel szemben a Kínaiak már az oroszok tapasztalataival vághattak bele űrprogramjukba.

A NASA és a Fehér Ház szerint itt már nem beszélhetünk versenyről, jelenleg az Apollo program által képviseltnél nagyobb és hosszabb távú célokról van szó, holdbázisokról és különböző tartós használatra tervezett holdjárművekről, melyek egyszer majd a Marson is bizonyíthatnak. Kérdés, hogy mindezt mennyi idő alatt tudják majd az adófizetőkben is tudatosítani.

Griffin ezt a hivatalos reakciót is kissé másként látja, bár elismeri, hogy nem érdemes versenyhelyzetről beszélni, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az űrkutatásban és űrrepülésben akárcsak látszólag is élenjáró nemzetekre - ami a közelmúltat tekintve nagy csinnadrattával megünnepelt űrrepüléseivel már Kínát is magába foglalja - felnéz a többi nemzet. Mivel ezeket az országokat sok tekintetben a technikai piramis csúcsának tekintik, ezért a többiek sokkal szívesebben kötnek üzleteket, szövetségeket velük.

"Ez egyike azoknak a tényezőknek, ami a világ vezető gazdasági hatalmává tett bennünket, ezért úgy vélem az elkövetkező években újra fogják vetetni velünk ezt a tananyagot" - foglalta össze véleményét Griffin.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. nov. 09. 18:12 | galéria | válasz | #150
Amúgy fellőtték, de b§sznak híreket adni, titkolóznak.
2007. nov. 09. 17:44 | válasz | #149
Üdv!
Elég régen szóltam be utoljára,hol is tart a téma? Persze hogy Kína viszi el a pálmát, annyi pénze van,hogy megvehetné az egész NASA-t..
2007. okt. 30. 00:02 | galéria | válasz | #148
"A Hold körüli pályára tervezett Holdistennő 1, azaz a Csangoji-hao űrszondát a tervek szerint október 24-én lövik fel, az orbiter feladata többek között az égitest felszínének feltérképezése háromdimenziós felvételekkel és a Hold porának elemzése. "

Végülis, fellőtték?
2007. okt. 16. 11:49 | galéria | válasz | #147
Meg kell tanulnunk japánul is: Kagulya, Tagenasima (lásd még: babgulyás, Csengersima)
bomlat  
2007. okt. 15. 17:52 | válasz | #146
egébiránt ez jó példája az inkonzisztens érvelésnek:
Ha a tömeg annyira kicsi,hogya napszél probléma,akkor egységnyi tömegre iszonyatos energiád van(amit pár huzallal kompenzálni tudsz).
Az pedig hogy a holdi és az űrtükör között nagyságrendi tömegkülönbség van könnyne be látható kell legyen,max arrol lehet vitatkozni hogy ez 2 ,3 vagy 4 nagyságrendnyi.
bomlat  
2007. okt. 15. 02:41 | válasz | #145
De az l4-l5 böl nem lehet kiloditani a cuccot,ráadásul egy pókhálóval tudod kompenzálni a napszélt.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 14. 13:09 | galéria | válasz | #144
lagrange pontokban is van napszél, ami ráadásul nem is állandó intenzitású.
bomlat  
2007. okt. 13. 10:03 | válasz | #143
Bár végiggonolva,ez a napszél egészen jó ötlet.Ha a napszél tartja kifeszítve a tükröt akkor gyakorlatilag nincs szükség kábelekre,csak néhány vékony huzalra.
bomlat  
2007. okt. 13. 09:47 | válasz | #142
Ezért kell l4-l5, illetve a deformálodás ellen elég 100-1000nm-hez egy 2 mm-es merevítő
bomlat  
2007. okt. 13. 09:46 | válasz | #141
Aha,olvasd el a 744 kg-s 20 kw-s hőcserélő esetét a shutle-rol lent.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 12. 12:13 | galéria | válasz | #140
"Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világűrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban."

Aha és a legkisebb gravitációs változástól deformálódik az alakja, nem beszélve a napszél deformáló hatásáról egy ilyen gyenge valamire.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 12. 12:10 | galéria | válasz | #139
Nem csak napelemet lehet használni, ami közvetlenül alakítja át a napenergiát árammá, hanem folyadékos turbinás módszert is. Nem hiszem, hogy a közvetlen napfény nem melegítené fel pár másodperc alatt pl a vizet ami a csövekben áramlik olyan hőfokra, amiről a földön csak álmodnának.

És a hőt sem érdemes mind elvezetni, mert az emberek, sem bizonyos gépek nem érzik jól magukat -100+ fokon.
bomlat  
2007. okt. 10. 19:29 | válasz | #138
Méret=hőleadó képesség.
bomlat  
2007. okt. 10. 19:28 | válasz | #137
uh,ez tetszeni fog.
http://www.nasaexplores.com/show_912_student_st.php?id=040526125151

Tehát.összefoglalva: a nasa hűtője,ami megfelel egy gépkocsi légkondi kondenzátor méretének (4 kg a tömeg sacra,de akár meg is mérhetem) a shule-n nyom 744.4 kg.-t(!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!)
A hőleadási képessége cca uyanakkora.
Namármost,ha a holdon akarsz gyártani mondjuk óránként 0.7 kg aluminiumot,akkor azoz kell egy ilyen modul.Nem semmi,mi?Másfél honap után termeled meg csupán a radiátormodul tömegét.

The six-panel configuration has a maximum heat rejection of 22.0 kilowatts (kW). Physically, this configuration has a total mass of 573.2 kilograms (kg), including the necessary Freon® 21 fluid. When fully deployed, the panels display an effective surface area of 114.3 square meters (m2). In the eight-panel configuration, the maximum heat rejection is 28.1 kW. Physically, the total panel mass is 744.7 kg with an effective radiator surface area of 140.4 m2. Because all working Shuttle flights utilize the eight-panel configuration, this will be assumed standard for this lesson.
bomlat  
2007. okt. 10. 18:51 | válasz | #136
Csak a tisztán látás kedvéért: ha a világűrbe viszel ki egy tükröt akkor az lehet 0.001 mm vastag,gyakorlatilag nem igényel tartószerkezetet és forgatómechaizmust,és folyamatosan a max teljesítményt adja a fokuszpontban.
Ha a holdra viszed ezt a tükröt,akkor a gravitáció miatt nagy tömegűnek kell lennie, a felszínnel párhuzamos sugárzást kell felfognia, 14 napon keresztül nem ad semmilyen energiát és 14 napon keresztül egy szinuszgörbe szerint ad energiát.

Ezek után ezzel a tükörrel olyan bolygórol származó köveket olvasztgatsz amelyénl a nehezebb elemek a földhöz hasnolóan a magba sűlyedtek.
Ezzel szemben egy 10 km.-es szikla a föld vagy hold teljes átlagának megfelelően tartalmazza az anyagokat.Egy 10 km-es szikla több nemesfémet és nehézfémet tartalmaz mint a föld felső 10 km-es kérge.

A világűrben 1 km átmérőjű tükör lehet olyan vastag mint a cigaretta fóliája,és ezzel 1 GW koncentrált napenergiát kapsz.Ilyen tükröt a holdon esélyed sincsen csinálni.De a méret töredékéhez is nagyságrendekkel több energiát kell beleáldoznod.

Azt az apróságot se felejtsük el,hogy a törmelék össztömege az aszteroid övben pl. mindössze a hold tömegének 4%-a,de ha a hold felső 10 km-ét tekintjük bányászhatónak akkor nagyjánol 10 * több bányászható térfogatunk van az aszteroidákban,ráadásul nagyságrendekkel több fémmel ,és nagyságrendekkel több energiával.

A sikló radiárotai mekkora hőt kell elvezessenek?90 Kw?
mekkorák ?Mennyivel nagyobbak egy standard gépkocsi hűtönél?
bomlat  
2007. okt. 10. 18:35 | válasz | #135
Oké.Egy gépkocsimotor 90 Kw-s.
Ahoz,hogy ezt a teljesítményt előcsalogasd, szükséged van cca. 900 nm napelemre , 10%-os hatásfokkal és folyamatosan merőlegesen a napra.900 nm az ugye 30*30 méter, ami igényel tartószerkezetet ,motorkat meg miegyebeket,vagy felöhetsz kettő darab nepelemet a holdra , meg egy csomó kábelt ami értékesebb cuccok elöl foglalja a helyet.
bomlat  
2007. okt. 10. 18:28 | válasz | #134
Mekora tömeg ez?20 tonna?
Aktív berendezéseket igényel,a teljesítménye ingadozik napközben.
Ugyanez a teljesítmény 28 napon keresztül maxon müködtetve igényel a világürben cca. 10kg anyagot.
bomlat  
2007. okt. 10. 18:08 | válasz | #133
Ezt érvelésnek tekinted?

De nyugodtan jöhetsz monjuk delta V számítással egy föld közeli aszteroidára, és egy hold egyenlítői pontra,majd utánna jöhet a bolygókialakulás elmélet,az aszteroidák és a bolygók felszini anyagainak összehasonlítása felhasználva a bolygókutatás mai tapasztalatait, majd jöhet különbözző áramtermelési módszerek hatásfoka,majd pedig egy kis radiátortervezés.
Ha ezzel megvagy,akkor jöhet egy kis holdi-világűrbeli napkollektor tömegszámítás.

A matematikai eszközök olyanok lehetnek amilyeneket akarsz,bár nem értem hogy a föld - hold illetve a föld- L4/5 távolságraí miért akarsz ált.rel eszközöket használni,amikor a hofman pályatranszfer számítás is bőven elég ehez.

Esetleg ha ezzel megvagy,elkezdheted sorolni a módszereket amikkel nagy méretű alu tükrőket és hőleadó felületeket lehet gyártani,kiindulva a jelenleg ismert technológiákból.

Esetleg beszélgethetünk az alú különböző ipari méretű forrasztási technolóiáirol nagy felületekhez.


Annyi annyi téma van amihez egy hozzáértő szakemberrel szivesen elbeszélgetnék.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 10. 16:13 | galéria | válasz | #132
Oxigént rakéta üzemanyagnak kéne használni, nem olvasztókra. Arra ott a napenergia, de látom nem értetted mit írtam, mert szted csak kráteroldalban oldható meg az állandó napenergia ellátás.

Én azt írtam, hogy egy sarkon lévő bázisnak 2 naptelepe lehetne, bizonyos távolságra egymástól, és legalább az egyik mindig világosban lenne lenne.

Hőt meg valahogy az űrsiklón is elvezetik, a 2 nem túl nagy méretű kétoldalú és 2 egyoldalas radiátorral, holdon meg van hely...
2007. okt. 10. 14:31 | válasz | #131
"A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség többször is foglalkozott ezzel a problémával. F. Zwicky amerikai csillagász már néhány évtizeddel ezelõtt egy terjedelmes dolgozatban össze is foglalta az addig elért eredményeket.
Az elképzelés megvalósításának legfontosabb elõfeltétele, hogy az expedíció olyan készülékekkel rendelkezzen – írja a neves tudós –, melyeket a helyszínen nyerhetõ energiaforrás táplál, és alkalmasak arra, hogy az ugyancsak helyszínen található nyersanyagokból vegyi úton mindenekelõtt oxigént, nitrogént és vizet állítsanak elõ.
A Holdon korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló, viszonylag könnyen és kitûnõ hatásfokkal hasznosítható erõforrás a napenergia. Ezt szem elõtt tartva a Földön egy heliotechnikai laboratóriumban kikísérletezett törpe naperõmûvel 3500 Celsius-fokos hõmérsékletet értek el. A parabolatükrös berendezéshez tartozó napkemencében a szerves anyagok szublimálódtak, gázzá váltak, és pillanatok alatt megolvadt még a gránit is.
Megállapították, hogy a vulkanikus eredetû bazalt jelentõs mennyiségû oxigént tartalmaz. Amikor a parabolatükrös napkohó segítségével megolvasztottak néhány bazaltdarabot, a kutatók meglepõ jelenséget figyeltek meg: a tökéletesen száraznak látszó bazaltból izzás közben vízgõs vált ki! A kísérletet folytatva megállapították, hogy egy tonna bazaltból ezzel a primitív módszerrel is 26 kilogramm vizet, a vízbõl pedig elektrolízissel jelentõs mennyiségû oxigént lehet kivonni.
A kezdeti sikeren felbuzdulva kidolgoztak egy olyan berendezést, amelyben a vegyelemzés szerint tonnánként 200–250 kilogramm oxigént tartalmazó bazalt majdnem teljes oxigénkészletét leadja.
„Joggal feltételezhetjük, hogy a Hold komor sziklavilága jórészt ugyanolyan összetételû anyagból áll, mint a vulkanikus eredetû földi bazalt. Ha ez valóban így van, akkor biztosítani tudjuk egy „holdváros” alapításának legfontosabb elõfeltételeit.
A kõzetbõl hevítés közben kiáramló gõzzel turbinákat fogunk hajtani, és így kétszeresen hasznosítjuk a bazaltból nyert vizet: egyszer gõz formájában energiaforrásként használjuk, azután kondenzáljuk és szûrve, fertõtlenítve, ízesítve ivóvizet készítünk belõle – írja tanulmányában Zwicky professzor, majd így folytatja: – „Ha a Holdon a sziklahegyek anyagának vegyi szerkezete ugyanolyan, mint a földi bazalté, vagy legalábbis hasonló hozzá, kereken 3000 Celsius-fokos hõmérsékletet elõállító napkohók segítségével akár öntözési célokra is elegendõ, gyakorlatilag korlátlan mennyiségû vizet tudunk kifacsarni a kövekbõl.”"

2007. okt. 10. 13:34 | válasz | #130
Ez egy lehetséges modell:





A Nap valahol a központi torony mögül süt, és a mozgatható tükrök vetítenék a torony munkakamrájába a hőt és a fényt.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 10. 09:58 | válasz | #129
Megint egy kisfiú, akinek a papír-űrhajó hajtogatás a hobbija...

"Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?"
Ááááá, dehogy... és te végeztél pályaszámításokat? Mondjuk nem newtoni, hanem Általános Relativitáselméleti eszközökkel?

Most álljak le magyarázni gravitációs potenciálról, utazási időtartamról, napkitörések miatti sugárvédelemről, Holdon használható elektrolízises kohászati eljárásokról, azoknak a valós energiaigényéről, stb. hogy te csak visszafikázhass, mert nem érted hogy mit írok?

Tudok olyan 12 évesről ezen a fórumon, aki értelmesebben szokott hozzászólni mint te, úgyhogy vagy fiatalabb vagy ennél, vagy...
bomlat  
2007. okt. 10. 06:45 | válasz | #128
Pontosan,hogy is nézne ki a holdi napkohó?És hogyan érnéd el a holdon a fémeket?
2007. okt. 10. 00:28 | válasz | #127
Energia előállításának módjára csak a holdi ásványkincs alaposabb felmérése után választhatunk módszert, de szerintem kétféle eljárásra is szükség lenne. Az egyik olyan, amely állandóan rendelkezésre áll, hogy a személyzet állandó létfenntartását lehetővé tegye, a másik fajta, lehet időszakos is, amellyel pl. a fémek előállítását, ill. más anyagok létrehozását oldanánk meg.
Az elsőnek mondjuk atom, esetleg hidrogénfúzós erőmű, a másodiknak meg jó lenne a napkohó. A napkohó ugyan csak a hold-ciklus felében használható ugyan, de akkor igen magas hőmérsékletet lehetne előállítani vele. Már 6000 fokot is elértek a földi laborokban ezzel a módszerrel.

Persze előbb tudnunk kéne, hogy egyáltalán van elég, és használható vas, urán, stb. ásvány a Holdon. A semmire nem kéne ugrani, és ezért kéne alaposabb, akár több éves emberes kutatásokat is végezni.

2007. okt. 10. 00:09 | válasz | #126
Szóval a Lagrange-4 -es, és 5-ös pontok közül az egyiket Trójai, a másikat meg Görög pontnak nevezték el.
bomlat  
2007. okt. 09. 23:59 | válasz | #125
mégegyszer:honnan lesz energiád a holdon?100 emgawatt nagyságrendben?
a nap 1.3 kw/nm.

Ha za L4-5ben nincs törmelék,kimehetsz közel 0 energiával valamelyik lópatkó pályán keringö föld közeli aszteroidához.
2007. okt. 09. 23:56 | válasz | #124
Én azt pontosan tudom, hogy a Holdon nem használható a legtöbb földi kohászati eljárás. Ezek ugyanis kémiai reakciókon alapulnak. Még ki kell dolgozni a fémelőállításnak a Holdon is használható módjait.
A fémolvasztás, és megmunkálás azonban már a mostani tudásunkkal is megoldható. A Pireneusokban létezik egy kísérleti napkohó. Azonkívül rendelkezünk többféle elektromos kemencével is. Ezek jó kiindulópontok, a későbbi gyártás-technológia kidolgozására.

Az űrben meg ugyanazok a nehézségek, mint a Holdon, kivéve, hogy még gravitáció sincs. És persze a Langrange-pontokban vagy van megfelelő és elegendő ásvány, vagy nincs. És ha van, akkor még valahogy oda kell juttatni a megfelelő felszerelést is.

Nem véletlenül kísérleteznek egyes kutatók a holdkőzet földi megfelelőjén azon, hogy levegőt, és egyéb nyersanyagokat állítsanak elő belőle.
bomlat  
2007. okt. 09. 23:21 | válasz | #123
Ja,és az űrkővek is tele vasn oxidokkal.Megint:nem kell egy csomó üzemanyagot áldoznod hogy a hold felszínére szállítsd a cuccokat.
bomlat  
2007. okt. 09. 23:20 | válasz | #122
:-)Ja,csak éppen a kinyerése az xoigénnek pont annyi energiát igényel min mint amit az elégetésével kapsz.

Energiatermelésröl beszéltem.

A redukáló anyaggal (hidrogén) nem sokra mész oxidáló anyag nélkül(mint pl oxigén)
Valószínüleg a H2 anyag szabad kötési energiáinak feláldozásával tudsz kapni valamilyen redukáló/oxidáló anyag párost,amit elégethetzs,és amivel a végén jobb tömegkihasználtságot tudsz eléreni mint üzemanyag fellövésével,de ez elképzelhetelenül drága mulatság.

Persze,ki méretű koloniát tugsz csinálni a sarkon,ahogy mondtam van olyan sarki kráter aminek a pereme mindig napos.Csak éppen ez korlátozott telepet tud eltartani,mondjuk pár embert max és a vegetáláson kívül sok mindent nem tudnak csinálni.

Hősugárzás:talán emlékszel hogy mit szoktak hőszigeteléshez használni:vákuumot.És abbol a holdon nagyon sok van.Csak hősugárzással szabadulhatsz meg a hőtöl,amit pillanatok alatt ki tudsz számolni hogy mennyi felületet igényel egy négyjegyűvel.
egy 100 kw teljesíményű gépkocsimotor hűtő (alu,extruded tube,flame brased),ami képes 90 fokra visszahűteni a hűtővízet pár kilós és sacra egyharmad négyzetméteres.A haverja,a "hősugárzásos hűtő vákuumba" ezzel szemben nagy.nagyon nagy.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 09. 22:59 | galéria | válasz | #121
"Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetőség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)"

De még mennyi van, a holdkőzetek óriási mennyiségű oxigént tartalmaznak, ez az egyik ok amiért jó lenne kilövőállásnak, mert a földről csak hidrogént kéne vinni hajtóanyagnak, oxigén a holdon kinyerhető.

Napenergia meg a sarkokon elég jól használható, mert bár ott egy ponton fél évig sötét, fél évig nappal van, de nem kellene túl távol elhelyezni 2 naptelepet, hogy állandóan valamelyikre süssön a nap, és itt ugye a lapos szög sem korlátos, mivel nincs légkör ami elnyelné a napenergiát, mint a földön. Hősugárzással is meg lehet szabadulni a hőtől, hiszen közvetlen napfény hiányában nagyon hideg van.
bomlat  
2007. okt. 09. 21:20 | válasz | #120
Ha felnézel az égre és megfigyeled a holdat látni fogod hogy mi a gond a holdi iparral.
Gondold végig,hogy egy fémolvasztóhoz mire van szükséged.
Hogyan olvasztasz fémet?
Oxigéned nincsen odakint,tehát a szén/fa/olaj/földgáz ugrott mint lehetőség.(pláne hogy fa sincsen a holdon,és szén,olaj és gáz se)
Mi marad még?Napenergia a 14 napos éjszaka miatt ugrik ,ráadásul a tükröknek nehéznek és forgathatónak kell lenniük az űűrbéli társaikhoz képest.Elvileg van néhány sarki kráter aminek a pereme mindig napos,de azok nagyon kis energiát adhatnak csak.
Atomenergia esetében problémát jelent a légkör és a felszíni vízek teljes hiánya,amik nélkül csak hősugárzással tudsz megszabadulni a hulladékhőtöl,ami a nap miatt megincsak trükkös dolgog és nagyon sok anyagot,illetve aktív berendezést igényel (szivatyuk,kondenzátorok,kondenzszerelvények)

Nos, mi marad?Semmi.Sokkal,sokkal olcsobb kinyomni a trojai pontokra egy négyzetkilométeres tükröt,ami 10 tonnábol kijön és 1 gwh fölött termikus energiát szolgáltat max 3200 fokig fénysűrítők nélkül,normál parabolatükörrel.
bomlat  
2007. okt. 09. 21:10 | válasz | #119
L4-L5 pontok.
"L4 and L5 are sometimes called triangular Lagrange points or Trojan points. The name Trojan points comes from the Trojan asteroids at the Sun–Jupiter L4 and L5 points, which themselves are named after characters from Homer's Iliad (the legendary siege of Troy). Asteroids at the L4 point, which leads Jupiter, are referred to as the 'Greek camp', while at the L5 point they are referred to as the 'Trojan camp'. These asteroids are (largely) named after characters from the respective sides of the war."

http://en.wikipedia.org/wiki/Trojan_points#L4_and_L5
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 09. 20:23 | galéria | válasz | #118
Trójai pontok? Mióta hívják az L akárhány pontokat így? Én lagrange pontoknak ismerem.
bomlat  
2007. okt. 09. 18:53 | válasz | #117
Nem sokat foglalkoztál a témával,igaz?
A föld körüli pályátol számítva a hold felszíne és a mars pályálya közel azonos távolságra van,de még a vénusz pályálya is.
Ugyannis a temrészetes mértékegység az űrben nem km hanem delta V,illetve rakétagyujtási időtartam.
Ami szintén vacak a holdnál,mivel egy grav kútba kell lemened,rövid idő alatt,mig egy föld közeli kisbolygóóhoz(amik között vannak 10 km-es szépségek is) elég akár ionhajtómű is.
Tehát a holdfelszin nem érdekes, nincsen semmi haszna, a világű(és föleg a kövek benne) az érdekesek.
Gazdasági szempontbol az L4-5 trojai pontok is érdekesek, ott is sok kő lehet(soha senki nem vizsgálta őket,de a jupiter trójai pontjaiban sok szikla van).

Ha pedig kint vagy a föld-hold vagy a föld nap trójain,akkor kezdődhet a tényleges űrkorszak.Gigantikus, atomerőmű teljesítményű naperőművekkel amik kevesebbet nyomnak mint egy átlag földi teheraúto,forgó önfentartó űrálomásokkal amik a trójai törmelékeiböl vagy aszteroidákbol lettek kiolvasztva.

A világű milliószór több embert tud sokkal jobb körülmények között eltartani mint a föld.
2007. okt. 09. 15:47 | válasz | #116
Holdfelszíni ipar.

Ha a műholdakat, illetve a bolygóközi szondákat a Holdról indítanák máris sokkal jobban jönnénk ki. 1/6 gravitáció -> kisebb rakéta, vagy nagyobb végsebesség.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 09. 11:11 | válasz | #115
Gondolkodtam picit indokokon az űrkutatás mellett (alapkutatás + gazdasági), szerintem érdemes lenne ezeket megvitatni.

- Elöljáróban, felbocsátások:

A felbocsátások költsége jelenleg 10000-20000 dollár kg-onként. Ezt bőven 400 és 800 közé lehetne szorítani, ha nem néhány katonai űrrepülőgépe lenne a NASA-nak, hanem több civil, gazdaságosabb kivitelezésű. És egy teher-űrrepülőgépbe nem kell pilóta, ezzel is _sokkal_ olcsóbb lenne. egy személyszállító űrrepülőgép is olcsóbb, ha nincs bazi nagy raktere, szóval a két funkciót külön kell választani.

A hozzászólásom hossza miatt inkább előre lelövöm a poént, a Föld arra való, hogy az emberek méltó módon _éljenek_ rajta, a világűr a piszkos munkára, a Hold kibírja ha összeszemetelik. XXI.-ik századi ésszel a Föld körüli pályán, és a Holdon kívül messzebbre nem látok gazdasági hasznot emberek küldésében. Ami a távoli jövőt illeti, szorgalmasan fejleszteni kell a technikát, aztán meglátjuk.

- Föld körüli műholdak:

Szerintem a Föld megismerését nagyban elősegíti, ha fentről nézünk le rá. A műholdas megfigyelésekkel sokkal többet tudtunk meg eddig geológiából, földtörténetről, óceánokról, légkörzésről, mint pl. az összes eddigi ásatás együttvéve. Ha a távcsöveket felfelé irányítjuk, űrtávcsöveket kapunk. A légkör hiánya sokban javítja a felbontást, és nem nyelődnek el pl. az infravörös sugarak (ez mondjuk alapkutatás, de az olcsóbbik fajtából, gyorsítók sokkal drágábbak, és nehezebb is megindokolni őket).

A pályájukkal gravitációs anomáliákat térképezünk fel, a földalak pontos ismeretének fontosságát talán nem kell részleteznem. Aztán gondolj időjárás előrejelzésre, mezőgazdaságra, halászatra. Pl. meg lehet figyelni a nagy halrajok vándorlását (igen, látszik onnan fentről!), meg lehet becsülni a létszámukat, ezzel meg lehet tervezni a halászatot, és meg lehet akadályozni a túlhalászatot. stb. stb...

- Emberes, Föld körüli űrállomások:

Ezek a legközelebbi nulla-gravitációs laboratóriumok (jelenleg csak egy van belőlük, az ISS). Ez egzotikus, reprodukálhatatlan közeg, nem tudok olyan tudományterületről, ami ne igényelné (mondom Tudomány ;)).

Az ISS már most részt vesz ipari termelésben (bizonyos kristályokból kevés is elég). Ha több, és nagyobb ilyen űrállomás működne, akkor más anyagok gyártása is kifizetődő lenne. Természetesen nem kell hogy mindet emberek lakják, vannak automatizálható folyamatok, de laboratóriumokban érdemes ha vannak kutatók. Persze ezen a szinten kifizetődő szervíz-űrállomásokat üzemeltetni, oda pedig megint csak érdemes űrhajósókat küldeni.

- Holdkutatás robotokkal:

A Hold "lunonológiai" vizsgálata a Föld megismerését is elősegíti. Szerintem az olcsó robotos küldetéseket a geológiai kiváncsiság máris indokoltá teszi. Vannak műholdak, amik sokkal drágábbak, mint amik a Hold felszínén gurulnak. A Naprendszert immár elárasztja a Föld rádiósugárzása, ez a zaj rádiótávcsövek érzékenységét évről évre rontja. egyedül a Hold túlsó oldala védett. Szerintem érdemes ember nélküli automatikus állomásokat telepíteni oda, nagy parabolaantennákkal. Mivel nem kell űrhajósokkal szórakozni, pár 10-milliárddal kevesebbe kerülnének.

A Hold biológiailag tökéletesen izolált környezet, a Földet nem veszélyezteti. Az ISS is izolált, de az is lezuhan majd egyszer, és beszennyezheti a felszínt. Szóval lehet biológiai, nukleáris, vegyi kisérleteket folytatni, a Föld veszélyeztetése nélkül, sőt egymás veszélyeztetése nélkül. Ha kifolyik a zöld lé a Holdon, senkit sem zavar, nincs víz, nincs szél ami széthordja, vagy bemossa a talajba. Bármilyen kutatás, vagy ipari folyamat merül fel, amit még a felbocsátási költségek mellett is kifizetődő végrehajtani, a Hold ideális terep.

- Holdkutatás emberekkel:

Itt is minimális szinten érdemes tartani az emberi jelenlétet. Egyébként az érvek hasonlóak az eddigiekhez, bizonyos laboratóriumokban kifizetődőbb az emberek rugalmassága a robotokéhoz képest (ez nyilván ritka), illetve kellenek olyan bázisok, amelyek kiszolgálják a profitot termelőket, ide is érdemes embereket tenni. A létszámot úgy becsülöm, hogy ha mondjuk lenne egy néhány ezer milliárd dolláros nyereséges Holdi ipar, 20-30 automatizált állandó bázissal, arra 5-6 ember a helyszínen bőven elég.

Hosszútávon a Földi felbocsátási költségeket csökkenteni lehet azzal, ha kifejlődik a holdi bányászat, kohászat, és finommechanikai ipar. Ez a lépés szükséges ahhoz, hogyaz ipari volumen nagy részét a Földön kívülre lehessen telepíteni. Gondolom addigra annyit fejlődik a robottechnika, hogy ezek a komplex feladatokat sem elsősorban emberek végzik majd.

- Bolygóközi robotküldetések:

ezek eddig is elég sikeresek voltak, ha csak kutatásról van szó, akkor ide emberek nem kellenek. Ahhoz képest hogy mennyi ismerettel gazdagítják a tudományt, a néhány-százmillió dollár reális összegnek tűnik.

- Bolygóközi emberes küldetések:

Helyette inkább az óceánok kutatását javaslom. Térjünk vissza a témára mondjuk 100 év múlva.
2007. okt. 09. 07:00 | válasz | #114
sajna nm olvastam es nm is halotam roluk de utanna nezek. kosz szepen a tippet.
2007. okt. 09. 02:12 | válasz | #113
Hello!Nem tudom hogy olastad-e W.A Harbisontol a Kezdet illetve a Phoenix cimu regenyeket.Nem dokumentom es nem is valos esemenyeken alapul de teged biztos erdekelen.Egyebkent tenyleg erdekes konyvek foleg az elso.A masodik nekem mar kicsit tul meresz.Ha tudod szerezd meg.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 08. 23:48 | galéria | válasz | #112
Azért, mert semmi nem érdekelné őket, nem mentek volna el felfedezni semmit, mert máshol "hideg van", meg kitudja mi van...
2007. okt. 08. 20:41 | válasz | #111
Egy cikk a lebegtetésekről: http://www.hetek.hu/node/7447
2007. okt. 08. 20:22 | válasz | #110
no azert nm ilyen sotet a szitu. teny hogy mindket orszagnak vannak gyenge pontjai. de hol nincsnek. abban viszont waneknek van igaza hogy elobb ismerjuk meg a kornyezetunket, de a vilagur is ide tartozik. kerdes a prioritas. anno volt 1 hires kapitany aki probalta az emberek figyelmet felhivni a fold nevu bolygora. es ezt ugy hogy konyorgott masoknak tamogassert. ma mar csak paran emlekeznek erre az emberre. helyet atvettek a discovery-s g.i. joe-k hada akik hala megveto batorsaggal neznek szembe a fenevadakkal. nm fikazom oket de hol van itt a termeszet bemutatasa? az egesz valahol egy j.c.van dame filme emlekeztet, ahol minden utes utan a ficko befeszit. mesterkelt az egesz.
2007. okt. 08. 19:20 | galéria | válasz | #109
Amúgy, meg minek vagytok így elájulva Kínától?

Az amerikaiaknak nincs félnivalójuk, mert ami ott Kínában is van, az a sok mocsok, és iskolázatlanság, hát nem egy belépőjegy Utópiába.

Amerika sem különb, csak ott mások a színek. Képzelld magad elé azt a sok hajléktalant, akik egy szemetes, sötét utcában egy hordóban gyújtott tűz mellett melegednek, és közben nagyokat húznak egy mocskos viszkisüvegből...
Vagy az egyetemi előadások szünetében kápszerező fiatalokat (feltéve, hogy épp nem lövöldöznek).
Egyik oldalon a rothadó kapitalizmus, másik oldalon a rothadó szocializmus. Na, jól nézünk ki!

De, hogy mégis adjak egy reménysugarat, nézd meg Németországot, vagy Skandináviát.
Ott dobog a jövő reménységének szíve. Én abban a modellben hiszek.

wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 18:57 | válasz | #108
Már miért is üldögélnének az emberek Afrika (vágod?) pusztaságain? Én speciel azt mondtam, hogy a Földet kéne előbb jó alaposan megismerni. Olyasmit meg egyelőre teljesen értelmetlennek tartok kutatgatni (emberek űrutazása által), ami semmi hasznosat nem erdményez. Amit ma megtudhatnának, azt eddig is tudták.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. okt. 08. 17:45 | galéria | válasz | #107
Ha minden ember így állna a dolgokhoz mint te, még mindig afrika pusztaságain üldögélnének az emberek, és azt hinnék, hogy a pár km-es élőhelyük az egész világ, és rajtuk kívül nincs is más ember.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 08. 17:00 | válasz | #106
"PS: a századik mitől különb, mint bármelyik másik?"

Nem különb. Kerek szám. Kicsi rá az esély, hogy pont az lesz a sorszámom, ha miközben írom a szöveget, többen hozzászólnak. A postai 100-as sorszámot is félretettem, de van otthon 001-es is
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 15:55 | válasz | #105
Rosszul írtad neki, mert így nem biztos, hogy felfogja. Azt kellett volna írnod, hogy nézze meg, hogy ki írta a századikat :)

PS: a századik mitől különb, mint bármelyik másik?
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 08. 15:35 | válasz | #104
Nézd meg az alatta lévőt, hogy ki írta...
2007. okt. 08. 15:22 | válasz | #103
nyehehehe :)
mellléééé :)
2007. okt. 08. 12:57 | válasz | #102
hat ha a kinai aksi ilyen milyen lehet majd a holdjaro? azert nm kell lebecsulni oket. a kinai autok kiutik lassan az europai autokat. ha masban nm hat arban. :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 08. 12:55 | válasz | #101
WOW, Enyém a századik!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. okt. 08. 12:54 | válasz | #100
Szerintem a kínaiaknak megvan minden esélyük rá, hogy előbb lépjenek a Holdra. És ne vádoljátok őket olyasmivel, hogy csak az orosz technika miatt van. A kínai űrprogramot még Teng Hsiao Ping szorgalmazta, már 25 éve dolgoznak rajta, hogy embert küldjenek fel. A Szojuz űrhajó konfigurációja a legegyszerűbb, ezen nem érdemes változtatni. Az elektronika, a meghajtás, az egész hordozórakéta sok évtizedes kínai fejlesztés eredménye. Meg is szenvedtek érte, mire idáig jutottak. Sok baleset árán van most egy megbízható hordozórakétájuk, amire rá mernek bírni egy emberéletet. Az űrhajót ember nélkül 5-ször vagy hatszor lőtték fel, hogy biztos működjön. Ezzel szemben az oroszok és az amcsik annak idején sokkal inkább kockára tették az embereik életét.
2007. okt. 08. 12:50 | galéria | válasz | #99
Hát, igen, ezek az átkozott aksik.

Nemrég vettem a teszkóban 3000 (három ezer) forintér egy LED-es szerelőlámpát. Olyan hosszú, és 26 db. fehér led van benne, + 1 piros.

1,5 órát kell tölteni, és kb. 4 órán át világít, amely idő alatt még a nemzetközi űrállomás (ISS) kilazult csavarjait meg lehetne elvileg húzni.

Nos, én keveset csavaroztam vele, eleve nem csavarozok este, napnyugta után, mert az nem szerencsés, de kb. 1 hónap után kifingott.

Az történt, hogy nem figyeltem a töltési időre, túlléptem a 1,5 órát, és - töltési idő szabályozó persze nem volt benne - az egész felmelegedett, és az aksiból kifolyt a savas trutymó.

Most már csak közvetlen áramellátással működne, aksival nem is merem üzemeltetni, emrt még felrobban nekem, mint a Challenger, és én lennék a kínai űrtechnika következő hősi halottja.
Ja, hogy nem mondtam, hogy ez kínai gyártmány? Óh, kérlek, ez magától értetődő. Manapság olcsó kütyü kínai. Így leszünk mi magyarok lassan tajkonauták. :-))
2007. okt. 08. 12:49 | válasz | #98
te az áldokumentum filmek áldozata vagy :D
ajánlok figyelmedbe egy magyar áldokumentum filmet is ami a csendgépről szól :)
2007. okt. 08. 12:43 | válasz | #97
:))) felolem lehet GIGA LOL is.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 12:35 | válasz | #96
2007. okt. 08. 12:29 | válasz | #95
nekem is olyan van. elegeted vagyok vele bar a gyar szerint 3 ora kellene az aksit feltoltse de sajna csak 8-9 alatt sikerul. es nm azert mert regi. kerdeztem a szervizt es csak vonagatak a valukat.
2007. okt. 08. 12:26 | válasz | #94
:)) sajnalak wanek. verdogol a saljat kistilu korlatolt vilagodban, tele eloiteletekel masok irant. saljat maradisagodat vetited ki masokra. van egy olyan mondas hogy: ahanyi nyelvet tudol anyi ember vagy. de ez nnm rollad szol. amugy SKH (semmi kozod hozza) hogy hol forumozok, nincs zsido mentalisom, nm tudom honan veszed, epp beszelgethetunk angolul is, es akkor most angol mentalisom van vagy lesz? magyarnak tarthatod magad bar szerintem etalon szerencsere soha nm lesz beloled. amugy ez a resz nm arrol szol hogy 1mast baszogasuk, toled eltekintve, ergo ezenel eltekintek a mocskolodasodtol. tobbre nm vagy kepes en meg nm fogok lealacsonyodni a te szintedre. sajnalom hogy eddig megtetem.
2007. okt. 08. 12:24 | válasz | #93
Bútorszerelésre inkább a 12v-18v-os pisztoly alkalmas, annak nagyobb a nyomatéka.
2007. okt. 08. 12:21 | válasz | #92
Az a jó, amelyik működik. A 6000Ft-os Skill házi célokra OK. Én is ilyesmit használok, már kb. 10 éve. Egyszer kellett cserélnem az akkut, mert elöregedett, más baja nem volt.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 12:18 | válasz | #91
Aki napi rendszerességgel, és sok csavarral dolgozik, annak bizonyára hasznos dolog. Nekem nagyon ritkán kell "csavaroznom", így nekem ilyen aksis kütyüre nincs szükségem.

PS: a fúrógépem tud csavarhúzós üzemben is működni, bár fúrni is nagyon ritkán szoktam.
2007. okt. 08. 12:15 | válasz | #90
Hát ha nincs normális érved, akkor lehet bunkóskodni. De hogy valami fényt gyújtsak a fejedben, nézzük sorjában:

"A helyzet az, hogy már régen a Marson jártak, 1962-ben.
Az USA pedig azért nem fordít hangsúlyt az űrversenyre mert már olyan fejlett gravitációs meghajtású járműveket fejlesztett ki a titkos bázisain, hogy évtizedekkel, ha nem évszázaddal lekörözte a mai rakétatechnikát."

'62 az USA még csak a Mercury-program közepén járt. Mivel ebben az első három repülés is csak ballisztikus ugrás volt (kb. 15 perces űrbéli tartózkodással), és csak az utolsó 4 volt valódi, földkörüli űrutazás, közelébe sem szagoltak nem hogy a Marsnak, de még a holdnak sem. Ha meg tudták volna csinálni, azt hiszed, azonnal nem dörgölték volna az oroszok orra alá?

Antigravitáció: Nem ismerek semmiféle természeti jelenséget, amely arra utalna, hogy egyáltalán lehetséges lenne.

"Ezt a technológiát a második világháborúban vették át a náciktól, akik már akkor rendelkeztek repülő csészealjakkal. Ők Tibetbe mentek el a levitáció titkának megszerzéséért és ezzel a technikai ismerettel tértek vissza, közben ők is továbbfejlesztették.
Kezdetben turbina meghajtással próbálkoztak, később elektromágneses elven oldották meg a meghajtást. És ez 1944-45 ben volt."

Keversz mindent. Tibet, levitáció. Okkult források szerint páran képesek rá, kár hogy soha, senki nem tudta bemutatni.
Turbina-hajtás = sugárhajtómű. A németek is, az angolok is, sőt magyar tudósok is kísérleteztek a második világháború előtt, alatt ezzel a hajtóművel. Ha érdekel a dolog találsz elég információt róla. De ez nem antigravitáció!
A mágneses lebegővasutat is ismerjük, már működik is ilyen elven egy-két vonal. De ez sem antigravitáció!

"A Holdon meg már bázisokat építettek és bányászat folyik olyan értékes anyagoké mint pl a He3. Ezért nem sietnek oda vissza olyan nagyon."

Ehhez képest sokan azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán az amik jártak volna a holdon.

"arról beszél, hogy 3 ember bitokol egy céget, akik a Hold bányászati jogait birtokolja
Itt a weboldaluk:http://www.umlr.us/index.html"

Az, hogy néhány szélhámos mit mond, nem érdekes. A Hold, és általában a Világűrrel kapcsolatos tulajdonjogi viszonyok feletti rendelkezési jog az ENSz Világűri Hivatalának jogköre, és az sohasem adott ki tulajdonlapot nem csak magánszemélynek, de államnak sem.

"A náciknak jól kiépített bázisuk van az Antarktiszon, a 2. vil. háb. után az amcsik elmentek oda de olyan csatába keveredtek a csészealjakkal, hogy sok embert vesztettek, még hajókat is."

A Walkűr-terv, keverve az Operation Jump-pal. Az elejétől,a végéig zagyvaság. Keveri a tényeket a kitalációkkal. A hatvanas évek közepén találta ki egy kanadai újnáci, később évekre lecsukták a szélhámosságai miatt.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 12:11 | válasz | #89
Szóval neked a héber az anyanyelved? Arról persze nem tehetsz, ha zsidó, de arról már igen, ha emellett még hülye is vagy.
"1 olyan ember mondta aki ugyna nagy magyarnak tartja magat. tole tanultam" - akkor segítek neked. Én is eléggé nagy magyarnak tartom magam, szívesen segítek, ha valamit nem tudsz, persze előbb le kell vetkőznöd ezt a zsidó mentalitásodat, mert addig szó sem lehet róla. Addig fórumozz valamelyik zsidó oldalon, oké?
Az okosságnak nem az a mérője, hogy valaki hány nyelven beszél. Természetesen az jó, ha valaki sok nyelven tud valamilyen szinten, de ettől még nem lesz okosabb, mert ha így lenne, akkor a tolmácsok lennének a legokosabbak...
2007. okt. 08. 12:02 | galéria | válasz | #88
Szerintetek - aki ért hozzá - melyik a legjobb akkus csavarozó?
(A 6000 forintos Skil megteszi?)
2007. okt. 08. 12:00 | galéria | válasz | #87
Hát, sajnálhatod, hogy nincs.
Amúgy, addig nincs gond, amíg nem kell több, mint 100 csavard meghúznod. (Mert ugye, a csavart meghúzzák és meglazítják, nem behúzzák, kedves edo emerzol :-)

Nekem amúgy egy 3,6 V-os kis egyszerű akkus csavarozó (vagy más nevén: akkus csavarhúzó <- így mondjuk, de természetesen nem csak meghúzni lehet vele a csavart, hanem kilazítani is - eddig volt a magyar nyelvtani lecke az érdekelteknek :-) van.

Ennek elég kicsi a forgatónyomatéka, úgyhogy tervezek is egy erősebbet venni.

Ez már több éve megvan, és a legutóbbi költözködés során nem vettem elő, mert nagyképűsködtem, hogy majd én. Amikor a tenyeremen megjelentek a vízhólyagok, akkor már egyből nem voltam lusta előkeresni a csomagokból azt a kis ügyes csavarozógépet/csavarhúzógépet (na, megint egy másik elnevezés).

Imádom a technikai kütyüket! :-)
2007. okt. 08. 11:51 | válasz | #86
p.s. ha csak ha enyibe tudtal belekotni akkor a szinted valahol egeszen lent van. az az erzesem hogy a hozaszolasaid inkabb abban merulnek ki hogy valakit blamaljal, semmi epito gondolat. eloszor a salajd ajtod elott seperjel utanna menyel mashoz.
2007. okt. 08. 11:49 | válasz | #85
ide figyuz wanek. te tanuljal meg mas nyelvet eloszor azon irjal es beszelgesel es jojon valaki oszt oszon ki neked. olyan korlatolt vagy hogy szinte faj, es szuklatokoru hogy ket szemmel nezel at a kulcsjukon. a magyar nekem nm az anya nyelvem, ezt tanultam. nm suliban mint te (mar ha jartal arra fele). apropo csavar behuzo. 1 olyan ember mondta aki ugyna nagy magyarnak tartja magat. tole tanultam. de ha nagyon okos vagy ezentul beszelhetunk heberul. es akkor meglatjuk en hogyan foglak fikazni.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 10:02 | válasz | #84
Fogadj meg egy jó tanácsot: sötétben ne beszélj, ha Negrot szopogatsz, mert világítani fog a szádban :)
Olvass inkább még több UFO magazint. LOL!
2007. okt. 08. 10:00 | válasz | #83
Hmmm. Tudja a fene, a kínaiak lelkessek, a "párt" is nyomja az ilyesmibe a pénzt és a munkaórát, hogy növelje a "kínai öntudatot", meg talán tényleg érdeke is a kutatás. De ott vannak a japánok is, igaz nekik kevés pénzük van rá, de amit csinálnak az eléggé ott van a toppon mint a Hayabusa űrszonda.
De nem becsülöm le a kínaiakat.
Ha 10 éve valaki azt mondja, hogy a kínaiak megveszik az IBM PC/noti gyártórészlegét, vagy 3Com céget (!), akkor azt akkor Sci-Finek neveztük volna vagy viccnek. És most?
tom69  
2007. okt. 08. 09:27 | válasz | #82
Sötétek vagytok nagyon
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 09:17 | válasz | #81
Nekem nincs "akkumulátoros csavarozó"m. Én is be tudom tekerni a csavart, ha kell.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 09:14 | válasz | #80
Azt hiszem kis haver, aki itt sajnálatra méltó, az te vagy ezekkel a marhaságokkal.

"Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást" - dehogynem! Utálom is őket rendesen.

"Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az űrprogramban." - az általános iskolát kijártad már? A mentalitásod arra enged következtetni, hogy még nem.

"megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak" - hmm.. magadból indultál ki? Nekem mellesleg több diplomám van...
2007. okt. 08. 09:12 | galéria | válasz | #79
A csavar behúzó az akkumulátoros csavarozó, ennyit kitalálhattál volna.
Persze, a kolléga írásához azért kell némi kreativitás, vagy titkosírást megfejtő gyakorlat.
2007. okt. 08. 09:09 | galéria | válasz | #78
Ez a "Hitler csészealjai leigázták az Antartktiszt" témád mindent visz. Persze, ezt is kitárgyaltuk már, de azért dobd be itt is. Úgy látszik, hogy valakiknek mindenképp riogatniuk kell a náci veszéllyel, és ha nincs ilyen, akkor kitalálják.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 09:08 | válasz | #77
"amugy van otthon neked csavar behuzod" - meséld el nekem, hogy mi az a "csavar behuzo", mert nem tudom.
"nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen" - ??? Mit mondtam meg kinek? Előbb tanulj meg rendesen magyarul, utána majd folytathatjuk.
tom69  
2007. okt. 08. 08:23 | válasz | #76
Sajnállak wanek meg teddybear, hogy ilyen korlátoltak vagytok.

Inkább vegyétek a fáradtságot és kicsit ássatok bele a témába a sajnálkozás helyett, akkor talán lesz némi fogalmatok, hogy mi folyik körülöttetek a világban.

Akkor ti nem ismeritek az amerikai mentalitást.

Aki ismeri az tudja, hogy Amerika soha nem hagyná, hogy lekörözzék az űrprogramban. Az ebben résztvevő pénzemberek nagyon is tudják, hogy milyen felmérhetetlen gazdagság rejlik az Naprendszer erőforrásainak kiaknázásában.
És ezt nem fogják senki kedvéért kiengedi a kezükből de legjobban annak örülnek, ha te erről csak mint tudományos fantasztikumként gondolkozol és nem mint realitásról...

Mivel a technológia már minimum a 2. világháború idején létezett, tehát e két tény ismeretéből logikusan következik, hogy ez a munka már évtizedek óta gőzerővel folyik a nyilvánosság teljes kizárásával és félretájékozatásával.

Egyébként ezt támasztják alá az ebben a munkában résztvevő emberektől kiszivárogtatott információk és dokumentumok is.

Én is azt mondom, hogy HA NEM HISZED AKKOR JÁRJÁL UTÁNA és ne játszad azt mint Pista bácsi, mint amikor meglátta az első gőzhajót és azt mondta: De hát ez lehetetlen!

Ez a technológia nem lehetetlen, csak nem fér bele a fantáziádba, mert megrekedtél azon a tudásszinten amit kisiskolásként tanítottak, és azt hiszed, hogy az emberek mindig autóval fognak járni és mindig benzint fognak tankolni, és ami ezen túlmutat az csak fantasztikum.

Akkor nézzed meg ezt:

Android fej a holdon ( emberfej méretű ), továbbá a Szaturnusz egyik holdja - avagy mit tud George Lucas ???


Erdők és tavak a Marson videó


Nem találják a MIR-t a sok más jármű miatt...


2007. okt. 08. 08:16 | válasz | #75
Hat persze,h. a Kinaik nyerik, hisz mi penzeljuk oket! Nezzetek csak korul magatok korul, hogy mi minden vann kinabol!!!
2007. okt. 08. 07:06 | válasz | #74
közelebb van az évi hárommilliárdhoz, de így is pofátlanúl magas ez az összeg. Izrael megalakulása óta 133 milliárdot feccöltek abba a kis országba az amerikai adófizetők pénzéből ami felháborító, elfogadhatatlan és tűrhetetlen állapot. es akkor mi van?

Egyet sem. Legalábbis az én lakásomban lévők közül. miert van az az erzesem veld kapcsolatban hogy a "kakan is csomot" keresel? es lehet hogy nm csak nekem. amugy van otthon neked csavar behuzod? mert azt az urprogi kereteben csinaltak. meskulomben az ember abban hisz amiben akar. nm te fogod megmondani hogy tom69 hivo legyen vagy ne legyen. elgondolkodtato a film, a gond csak ott van hogy 62-s. a holdra szalas meg 69 volt. szoval a mars-ra hamarabb mentek mint a holdra? erdekes. altalabn az ember a kozelebbi celt eri el hamarabb nm a tavollabit. es kulomben is amsi-orosz 1uttmukodes a hideg haboru alatt?? ez olyan lenne mintha a zsidok oszefognanak az arabokal. abban viszont igazad van hogy saljat terunket sem ismerjuk elege. sajnos. es akkor az ember az urbe akar menni.
2007. okt. 08. 01:00 | válasz | #73
Csak helyeselni tudok waneknak, ez úgy kitaláció, ahogy leírták. Az egyik előző topikban ezt már kitárgyaltuk, keress utána, ha nem hiszed.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 00:59 | válasz | #72
És mit akarnak kutatgatni? Azt, hogy milyen hideg van? Ezek a kisded kutatgatások iszonyatos pénzekbe kerülnek ám! Persze, ha valaki saját maga előteremti rá a pénzt, az csak menjen, én nem tartom vissza. Sőt, én magam zavarnám el azokat, akik ilyenekről ábrándoznak, hadd kutatgassanak, ne csak a duma menjen. De az én pénzemből ne akarjanak haszontalan dolgokat kutatgatni, mikor még a Földet sem ismerjük eléggé.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. okt. 08. 00:54 | válasz | #71
Te ezt el is hiszed? Ufo magazint meg rendszeresen olvasod, igaz? LOL!
Hidd el, nagyon sajnállak. Szomorú, de a győzike-világban egyre több ilyen lesz, mint te.