 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Csak ámulok és bámulok, hogy mennyi atomfizikus van itt a fórumban és most ne értsetek félre, ez nem szurkálódás akart lenni, hanem komolyan gondoltam!!!
Tényleg elhiszem, hogy értitek amit leirtok és amit mások leirnak, kiváncsi lennék, hogy ki hol dolgozik, vagy tanul.
In a world without walls and fences, we don't need windows and gates!
|
de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza."
Tévedés, mert feltétele. Ha a hasadóanyag nem éri el a kritikus tömeget, akkor nem robban. A kritikus tömeg pedig függ a tisztaságtól, és sűrítéssel csökkenthető. Magyarul, kevesebb is elég, ha tudsz nagyon (NAGYON) pontosan robbantani. Igazából ez a trükkös rész, ez az amin a szuperszámítógépek dolgoznak, ha atom/hidrogénbombát akar valaki gyártani. A összeroppantás dinamikája.
Csernobilban reaktorfűtőanyag volt, ami szétszóródott. Legrosszabb esetben jó sokáig erősen izzani tud, ahogy az a katasztrófa után is történt.
Az atombombában nagytisztaságú plutónium ill. u235/238 van, ami összepréselődik.
Egy atomreaktorban az üzemi hőmérséklet néhány száz fok. Csernoblban a baleset idején háromezerig ment fel.
Egy atombombában néhány tízmillió.
Érezhető a különbség, ugye?
"A valóság akkor se szűnik meg létezni, ha már nem hiszel benne" P.K.Dick
|
A szemelyeskedest leszamitva a tobbi korrekt. Utananeztem es en emlekeztem rosszul.
|
> Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál
Ha "fegyver tisztasagrol" beszelunk akkor van az 90% is. Mas kerdes, hogy ennel szennyezettebb uranium is berobbanhat/berobbanthato, csak a szennyezes az moderatorkent is mukodik, igy minel szennyezettebb annal kevesbe intenziv - meg meg sok mas tenyezotol is fugg a hatekonysaga. Ezert van az, hogy a hadiipar arra torekszik, hogy minel tisztabb hasadoanyagot alkalmazzon.
> A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg.
Tiszta sor, de ez mind nem feltetele a nuklearis robbanasnak, hanem annak csupan a hatekonysagat fokozza.
|
<< A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. >>
IGEN, és a lassú neutronok nagyobb eséllyel ütköznek az atommaggal, mint a gyorsak.
<< Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet. >>
NEM, a moderátornak az a feladata, hogy lelassítsa ("moderálja") a neutronokat. A neutronok ahogy ütköznek a moderátorral, átadják mozgási energiájuk egy részét, ezáltal lelassulnak. Az már pech hogy a könnyűvíz el is nyeli ezeket a neutronokat, és dúsított uránium kell hozzá üzemanyagként.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Na ez az, amikor a hülyeség önbizalommal párosul. Az urán csak a lassú neutronokat fogja be, mivel nem szó szerinti hasításról van szó, hogy jön a neutron, és kettévágja a magot, mint egy kés, hanem az urán magja _befogja_ a neutront, amely lehetővé teszi, hogy maghasadással alacsonyabb energiaszintre kerüljön, a különbség a kisugárzott energia. A gyors neutronok elszáguldanak a mag mellett, vagy ütköznek vele és visszapattannak. A moderátor meg nem elnyel, hanem lassít.
|
> A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.
A lancreakciot az egysegnyi ido alatt atommagba utkozo neutronok szama tartja fent, nem a sebessege. Az a neutron amelyik a moderatorral el van nyeletve az nem utkozik atommagba, igy azt nem hasitja szet.
Az eromuvekben hasznalt reaktorokban stabil allapotban atlagosan egy neutron utkozik atommagba. Ez alatt szubkritikus allapot jon letre es leall, ez felett pedig szuprekritikus es felgyorsul a lancreakcio.
|
Tudtommal a fegyver tisztaság az 40%-nél kezdőik urániumnál és uránbomba nem nagyon van már vagy 40-50 éve, mert a plutóniumot sokkal könnyebb előállítani, az urán tiszítása hihetetlenül körülményes, míg a Pu "szinte magától" termelődik, a reakotorokban bekövetkező folyamatok mellékterméke tudommal. A kritikus tömegük sem ugyanaz gyanítom. 40%-os tisztasáú uránnál is asszem 13kg kell belőle. (vagy egy 90%-ra vonatkozna?)
A másik, hogy a mai atomfegyverekben kritikus tömeg alatti hasadóanyag van és implóziós módszerrel összerobbantják egy gömhéjszerkezetben belfele a hasadóanyagot és így megnő a sűrűsége amivel fordítottan arányos a kritikus tömeg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
<< Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul. >>
A lassú neutronok tartják fent a láncreakciót, nem a gyorsak.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
> Egy atomreaktorban nem következhet be nukleáris robbanás már csak abból kifolyólag, hogy a reaktorba való urán 3-4%-os dúsítottságú, ami pedig a fegyverekbe kell minimum 20%
Ez tiszta sor, ezert all ott, hogy "akar legrosszabb esetben". A 3-4% elsosorban biztonsagi megfontolasbol adodik - ami valjuk be oszinten nem a csernobili eromu erossege volt.  Kulonos tekintettel arra, hogy a Szovjet eromuvek ebben az idoben kiestek a NAB ellenorzese alol. Nem azt allitom, hogy a szovjetek nem tartottak be ezt, de a fentiek szellemeben nem tartom kizartnak sem.
> gőzbuborékok keletkeznek, amik már nem fékezik a neutronokat, így az egész reaktor elkezd hülni
Azert ezt gondold vegig megegyszer. Ha egy reaktorban nincs moderator kozeg ami fekezze a neutronokat akkor a lancreakcio nem leall, hanem felgyorsul. 
|
Azért az orszok sem olyan buta gyerekek, csak egyes dolgokat máslépp látnak. Ez a történlrmük sajátos volta miatt ilyen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
A szovjeteknek szerintem még egy darab vasgolyót is sikerült volna úgy felrobbantaniuk, hogy abból globális katasztrófa legyen.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Igaz, az R-re emlékeztem, meg hogy valami "hátsó" betűről van elnevezve. Rég volt már, és nekem csak két év :)
|
Már 6 évet lehúztam a BME-n, de U épületről nem tudok. A D és R épület melletti kert közepén van a H és T épülettel szemben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
De sokkal egyszerűbb a transzformátor állomást szétkapni, mint a többrétegű épületet. Egy szimpla bomba nem vagyok benne biztos, hogy túl sok gondot okozna. Maga az áramtermelés taccsra menne, mert a reaktoron kívüli dolgok megsínylenék, de a reaktor egy kb. 5-6 rétetgű acél-beton-ólom és még mittomén így fejből, hogy mi és nem pár tonnás cucc. Ez olyan, mintha a Hoover gátatat akarnád a beton felőli oldalról lebombázni. Hát nem nagyon van olyan fegyver aminek ez siekrülne..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Konkrétan a KFKI-ra lett osztva az ITER projekt egy igen fontos része, méghozzá a plazma stabilizálása, azon belül a mágneses szigetek megelőzése illetve eltüntetése (amik megbontják és instabillá tezsik a plazmát). De ez csak a publikus.
|
"En ezt zagyvasagnak latom, mert pontatlan es eppen a lenyeget nem irja, hogy bizony a szabalyzorudak nem megakadtak, hanem a rudazatot mozgato mechanika szepen belepreselte a gorbe szabalyzorudakat ami eltorte a futoelemek koruli hutokopenyt es a hutoviz beomlott a reaktorba!"
A legtöbb helyen az szerepel, hogy a rudak mivel elhajlottak, megakadtak, és így nem tudták megfogni a túlfutó reakciót. Ez később fontos lesz.
" Mert eppen ezen van a hangsuly, hogy itt egy gozrobbanas volt (az elso fazisban) belul a reaktorban, nem pedig a hutokopenyben - kulonben nem a tobbtonnas reaktorfedelet tepte volna fel a nyomas es lovi ki a teton, hanem valahol a hutorendszer ehhez kepest joval vekonyabb csoveit tepi szet es a nyomas mashol szabadul ki. "
A probléma abbol adódott, hogy a csernobili reaktor egy igen szerencsétlen típus volt. A probléma lényege a gőzbuborékok megjelenése volt. Kis fizika: A legtöbb reaktorban gyakorlatilag az egyetlen közeg ami lassítja a neutronokat, a víz. Így ha a reaktor túlmelegszik, gőzbuborékok keletkeznek, amik már nem fékezik a neutronokat, így az egész reaktor elkezd hülni. A csernobili blokkban azonban a víz mellett gyakorlatilag fixen volt grafit modulátor, így víz nélkül is volt elég (sőt, mint kiderült, túl sok) lassú neutron. És itt jön a probléma.
Túlfutott a reakció, és elkezdett leolvadni a mag. A csövek szétrepedtek, és mivel nem voltak bent a leállító rudak (mivel elakadtak), ebbe az irányba szabadon távozhatott a gőz. Miután lerobbant a tető, volt még egy probléma: forró hasadóanyag, grafitpor, és mostmár oxigén-> egy második robbanás.
Ugyanakkor a beszabadulo viz nem hutotte volna vissza a tulhevult futoelemeket, a szuperkritikus allapot megmaradt volna es akkor ma mar nem csak kemiai robbanasrol beszelnenk Csernobil kapcsan, hanem - akar legrosszabb esetben - nuklearisrol is.
naneee. Egy atomreaktorban nem következhet be nukleáris robbanás már csak abból kifolyólag, hogy a reaktorba való urán 3-4%-os dúsítottságú, ami pedig a fegyverekbe kell minimum 20% (éppen használható) de inkább 85-90%-os.
Ami inkább probléma volt, hogy az éppen elfolyt reaktor még jópár napig izzott, folydogált.  |
1.Földrengés???? Szeretnék addig élni amíg Magyarországon olyan erős földrengés lessz, hogy kárt tegyen egy komoly atomerőműben/reaktorban.
A Paksi atomerőmű konkrétan azért ott van ahol, mert egy nagy kiterjedésű homokpad van alatta, ami elnyeli a kisebb földrengések erejét, nagyobb pedig nincs magyarországon.
3.Háború? Nem hinném hogy egy atomerőmű katonai célpontlenne, főleg mivel általában messze van a komoly településektől és a katonai létesítményeknek álltalában saját energiaforrásuk van, a sugárzás pedig a támadó katonákra nézve is káros. Ha a pusztítás a cél, akkor meg az atomerőmű felrobbantása lessz a legkissebb gondod.
A háború céljai közt _mindig_ szerepel az infrastruktúra megbénítása, ilyen szempontból az atomerőmű kifejezetten vonzó célpont, lévén ahol van, ott az szolgáltatja az elektromos áram nagyrészét.
|
Na, most ledöbbentem egy kicsit!!! Részecskegyórsító??? Itt??? Mondjuk a pénzhiányon nem lepődök meg, a többin annál inkább.
Azért kiváncsi lennék arra is, hogy a KFKI még mit tudhat (kísérletek, kutatások, eredmények), ami egyébként titkos.
In a world without walls and fences, we don't need windows and gates!
|
A Petőfi híd budai hídfőjénél van egy, ami a BME-é, ha jól emlékszem az U épület udvarán. A KFKI-é Csillebércen van, a KFKI telephelyén. Egy "kétésfeledikről" tudok, az ELTE lágymányosi épületében, a Fizika Intézet -3 szintjén van bebetonozva egy reaktorkamra, valahol a gömbaula alatt, de pénzhiány és beázás(!!) miatt nem építették tovább, ahogy a -4-re tervezett részecskegyorsítóból se lett semmi. -1 alá le se lehet menni, ELTE vezetése évekkel ezelött lezáratta, mikor pár diák fényképezett arrafelé.
|
4??? Én csak egyről tudok,amit a KFKI felügyel és valahol a Lánchíd budai hidfője közelében van. Egyáltalán ez az infóm helyes?
Melyik a többi?
In a world without walls and fences, we don't need windows and gates!
|
"Budapesten összesen 4 (NÉGY!!!) atomreaktor működik, sokan egyről sem tudnak."
Melyik a másik kettő?
|
Nem kerdeztel "marhasagot".
Most volt egy kis idom, megneztem a wikipediat es az esetleirast kisse hianyosnak/illogikusnak latom ime az elso:
"A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve [...] az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt. Ez gőzrobbanást eredményezett, ami megsemmisítette a reaktor fedelét, összezúzta a hűtőcsöveket és lyukat robbantott a tetőbe."
En ezt zagyvasagnak latom, mert pontatlan es eppen a lenyeget nem irja, hogy bizony a szabalyzorudak nem megakadtak, hanem a rudazatot mozgato mechanika szepen belepreselte a gorbe szabalyzorudakat ami eltorte a futoelemek koruli hutokopenyt es a hutoviz beomlott a reaktorba! Mert eppen ezen van a hangsuly, hogy itt egy gozrobbanas volt (az elso fazisban) belul a reaktorban, nem pedig a hutokopenyben - kulonben nem a tobbtonnas reaktorfedelet tepte volna fel a nyomas es lovi ki a teton, hanem valahol a hutorendszer ehhez kepest joval vekonyabb csoveit tepi szet es a nyomas mashol szabadul ki. Ugyanakkor a beszabadulo viz nem hutotte volna vissza a tulhevult futoelemeket, a szuperkritikus allapot megmaradt volna es akkor ma mar nem csak kemiai robbanasrol beszelnenk Csernobil kapcsan, hanem - akar legrosszabb esetben - nuklearisrol is.
> a kettő nem ugyanarra a dologra és teljesítményre vonatkozik, ugye?
A 30GW-os ertek IMHO a wikipedian lehet helyes, mivel a villamosenergia-termelesre hasznalt reaktorok valoban olyan 1-4 GW kornyeken uzemelnek normal esetben. |
> A nagybani termelés teljesen egyértelmű okokból olcsóbb
Mert az olcsosagot penzzel merik, nem pedig rendelkezesre allo eroforrasokkal.
> nem kell semmit "sorvasztani", hogy a kis gazdaságok ne legyenek árban versenyképesek.
Elegendo csak Ausztriabol, Hollandiabol, Franciaorszagbol megrendelni az alacsony si'ke'r tartalmu gabonat, folias izetlen zoldseget, vagy a vizkoto tappal etetett allatokat es maris ott rohad a magyar gazda foldjen a minosegi gabona, gyumolcs zoldseg, stb. Igy mukodik az "olcsosag".
|
hali. bocs, ha marhaságot kérdezek, mindenesetre kérdésem a következő lenne: a 113. hsz-ben megnéztem az első linket, ebből idéznék "1:23:45. A hőteljesítmény már 3 GW. A hűtővíz egyre nagyobb mennyisége forr el. Bekövetkezik, aminek a lehetőségét Tellerék már az ötvenes években megjósolták: pozitív üregtényező miatt a láncreakció az egész reaktorban megszalad. " ezt pedig a wikipédiában olvastam("Csermobili atomkatasztrófa"):"A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte. A rudak megakadtak, mikor alig egyharmaduk volt beillesztve, és nem voltak képesek leállítani a reakciót. 1:23:47-re a reaktor teljesítménye 30 GW-ra ugrott, a normális teljesítmény tízszeresére. Az üzemanyagrudak olvadni kezdtek, és a gőz nyomása egyre nőtt."
Először csak a teljesítmény szócska maradt meg, és azthidtem elírták, kíváncsi lettem volna hogy most akkor 3GW vagy 30GW. Aztán megpillantottam a "hő" szócskát a 3GW-os teljesítmény előtt =). Elég álmoskás vagyok(megint/még mindíg), szoval megerősítésképpen, a kettő nem ugyanarra a dologra és teljesítményre vonatkozik, ugye?=) vagy akkor mivan? xD. Bocs ha marhaságot kérdezek, nem igazán vagyok otthon az ilyen dolgokban amúgy sem=). |
> Csak sajna ez ellen nem lehet mit tenni illetve nem sokat.
Dehogynem lehet. A nep mindig nagyobb letszamban van mint barmely kormanyaparatus. Felre kell tenni a szemelyes ellenteteket, mert az erdek kozos es osszehangoltan ellehetetleniteni oket mindenfele eroszak nelkul. Ha ez ma igy volna, holnap mar mas szamokkal irnank a datumot is.
|
Jajj ez a demagóg duma.
Szegény kis gazdaságokat elsorvasszák.
A nagybani termelés teljesen egyértelmű okokból olcsóbb, nem kell semmit "sorvasztani", hogy a kis gazdaságok ne legyenek árban versenyképesek.
Minőségben versenyezhetnének, de ahhoz meg túl igénytelen népség vagyunk. Erről sem a csúnya gonosz tőkések tehetnek.
|
> Sajna ilyen ez a fenejó demokrácia.
Ez kapitalizmus nem demokracia.
> mi aartuk, tudtuk, bevállaltuk.
Mi szabadsagot akartunk, mert ugy lettunk nevelve, hogy nem vagyunk szabadok. Ha szabadsagban lettunk volna nevelve nyilt elnyomas helyett, akkor nem akartunk volna szabadok lenni, s sajat magunk valtoztatni, ezert nyiltan elnyomasban kellett tartani bennunket.
Es elertek a celjukat? Hat persze, rohognek a markukban:
1. a csapat megmaradt,
2. az orszagot lefegyvereztek,
3. "vegre" gyarmat let,
4. a nep pedig lehatja a fejet, meghunyazkodik, meglapul, mert azt hiszi, hogy o valasztotta. 
Ne becsuljetek ala magatokat, ne alazkodjatok meg es ne legyetek hiszekenyek, hogy a Ti hibatok! Nem minden olyan egyszeru mint amilyennek latszik.
Ti azt az utat valasztottatok amerre tereltek benneteket.
|
Ideírom a szokásos közhelyeimet, paks és csernobil kapcsán, bár lassan már én is kezdem unni. Szóval, én támogatom, zárjuk be paksot most. >:)Sőt, én magam önként vállalom, hogy kiválasztom, ki legyen az a három millió ember magyarországon, aki attól kezdve nem használ áramot, és kútról hordja a vizet. gy.k.: a szivattyúk, is árammal mennek ám, hélo'!:P Ja, meg a szennyvíztisztitó művek is, úgyhogy sajnos a szarukkal is nekik kell majd kezdeni valamit.
Sokan írtak le itt részleteket a csernobili balesetről, összefoglalva itt:
idővonal és korrekt eseményleírás:
http://www.atomeromu.hu/tortenelem/balesetek3.htm
a baleset alapját képző xenonlengés jelensége:
http://www.atomeromu.hu/tortenelem/hanford.htm
"A valóság akkor se szűnik meg létezni, ha már nem hiszel benne" P.K.Dick
|
Azokról nem tudok linket, most kezdték gyártani, én a forgalmazó egy ismerősével beszéltem. A hatékonységa részben azon alapul, hogy a kiképzése által a napfényt tág szögtartományból tudja értékesíteni.
|
Sajna ilyen ez a fenejó demokrácia. mi aartuk, tudtuk, bevállaltuk.
Olyan jó, hogy itthon tilos a disznót halliszttel etetni, de az import disznó az ugye azzal van etetve...
Meg a többi finomság.
Csak sajna ez ellen nem lehet mit tenni illetve nem sokat.
|
> és a gazdatulajdonosok által igazgatott családi gazdaságok max. egyik évről tengődnek a másikba.
Azert azt tegyuk hozza, hogy tudatosan olyan rendelkezeseket hoznak kormanyszinten, hogy ezek a gazdasagok mielobb tonkremenjenek, ellehetetlenedjenek, kolcsonre kenyszeruljenek, majd ha a kolcsont nem tudjak fizetni, akkor a szuleik, nagyszuleik, dedszuleik altal kemeny munkaval megszerzett paranyi foldek nagytokes penzintezetek tulajdonaba kerul, amelyet elarvereznek es igy vegul tokeeros nagytermelok kezere kerul.
A jelenseg okozoja pedig, hogy ez egy tudatos elszegenyites, kisemmizes, kizsakmanylas, amelyet nemzetkozi szinten muvelnek a tokesek altal szponzoralt kormanyok. Nos ezert olyan "eletkepes" a nagytermeles.
|
hagy ezeket a szélfarmokat. inkább a minimális napfénnyel működö kollektorokról szúrj be linket.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ezért kell majd az űrbe telepíteni, csak az energia hatékony Földre juttatását kell még megoldani. De csak sikerül pár évtized alatt...
Amúgy épp tegnap hallottam a ma elterjedteknél sokkal hatékonyabb napkollektorokról (ha azoknak a neve ez), amik -10 fokban, minimális napfény mellett is hatékony működésre képesek. Pár m2 elláthatja egy családi ház téli fűtését, melegvízét.
A szélerőműveket meg a magaslégkörbe kell telepíteni: link
|
nem igaz, hogy ennyire gyenge a felfogásod.
asze, hogy én mezőgazdasági őstermelőkről írtam. jaj.
a paraszt, az paraszt.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hát igen, a csodálatos napenergia, amivel csak az a gond, hogy a légkörben marha szar a hatásfoka.
A vízi erőművekről meg ennyit: http://index.hu/gazdasag/vilag/alb070920/
|
"Példát mondok: amikor Amerikában volt egy nagy hurrikán, már nem emlékszem a nevére, talán Charlie, az amcsik - akik amúgy nagyon szeretik a gyomrukat! - döbbenten tapasztalták, hogy a hűtőszekrényben felhalmozott sok finom kaja elromlott, mert nem volt áram."
Bezzeg ha lett volna mindenkinek házi szélerőműve...
Akkor azok is mind tönkre mentek volna, és nem csak 1-2 napig nem lett volna áram egyes helyeken, hanem hetekig, hónapokig, míg mindet pótolni tudják...
Nagyvárosokban lehetetlen megvalósítani az általad említett önálló rendszereket. Legyen az energia ellátás, vagy hulladékfeldolgozás. Egyszerűen nincs rá hely.
Ha pedig városon kívülre helyezed akkor meg nincs értelme, szeparáltan megvalósítani. Sokkal logikusabb, hatékonyabb (és ezért környezetkímélőbb!) központosítottan.
Arról meg ne is beszéljünk, hogy vajon mi történne a napelemmel és a hozzá tartozó akkumlátorokkal és elektronikával ha a közvilágítás ilyenekről üzemelne...
Szép magyar hagyomány szerint másnapra lába kelne.
Szerintem semmi baj a központosítással, ha az jól van megtervezve. És kiegészítésként meg nyugodtan építhet hozzá mindenki olyan házi rendszert amilyet csak akar. |
"ja, és ez illeszkedik ama politikai KONCEPCIÓMBA, hogy az önálló "parasztgazdaság" az igazi, amely nincs kiszolgáltatva a pártok és egyéb hatalmak (az állam) kénye-kedvének, képes önállóan gondolkodni, és a demokrácia intézményeiben részt venni. Kb. mint a szabad székelyek a középkorban."
Csak az abaj ezzel a romatikus elképzeléssel, hogy életképtelen. Per pillanat a mezőgazdaságban is kialakult az ipari struktúra(sajnos nem nálunk!), és a gazdatulajdonosok által igazgatott családi gazdaságok max. egyik évről tengődnek a másikba.
|
> Nemtudom mennyire volt titkos
Evtizedekre volt titkositva es a csernobili katasztrofa utan szuntettek meg a titkositast. Ha ezt nem teszik akkor az oroszok is megismerhettek volna a jelenseg okozojat, ami egyben azt is jelenti, hogy nem epitenek RBMK reaktorokat evtizedekkel kesobb (30 ev!).
> a xenonmergezesre egy magyar tudos Wigner Jeno jott ra.
Wigner es John Wheeler Hanfordban dolgoztak az elso atomreaktornal ahol egyik nap a reaktor varatlanul leallt, masnap viszont varatlanul magatol elindult - amikor is magatol elbomlott a reaktormereg es ujbol tudtak a neutronok mozogni.
(Ez volt az amikor Csernobilban kihuztak a szabalyzorudakat mert nem akartak, hogy lealljon a reaktor, igy amikor elbomlott a reaktormereg, hirtelen elkezdett emelkedni a teljesitmeny mivel kint voltak a rudak. Megszaladt a reaktor, majd ezt amikor eszrevettek, visszatoltak a rudakat amik az akkor mar a homerseklet hatasara eldeformalodtak es eltortek a szabalyzohuvely.)
A xenon-mergezest egyebkent Wheeler fejtette meg viszont Wigner is tanuja volt a jelensegnek.
> nemmelsleg pedig Ot tartjak a reaktorbiztonsag atyjanak.
Ez Teller volt. O volt a Nemzetkozi Atomenergia Bizottsag alapitoja es elnoke. Biztonsagi kerdesekben rendkivul szigoru volt es uldozte az RBMK reaktorokat. Igy ragadt rajta a gunynev is, hogy "a reaktorellenzo". :-) |
Tudok róla, csak sajnos az atomerőhöz képest ez is "súlytalan" és drága.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Elfelejtkeztek a geotermikus energiarol. Magyarorszag pedig eleg gazdag ebben. Ezt kene kiaknazni, nem a vizet,napot meg szelet. (Nem vagyok atomeromu ellenes)
|
Ezt én is jó ötletnek tartom, csak jelenleg megvalósíthatatlan.
|
ja, és ez illeszkedik ama politikai KONCEPCIÓMBA, hogy az önálló "parasztgazdaság" az igazi, amely nincs kiszolgáltatva a pártok és egyéb hatalmak (az állam) kénye-kedvének, képes önállóan gondolkodni, és a demokrácia intézményeiben részt venni. Kb. mint a szabad székelyek a középkorban.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"És azt mond már emg légyszíves hogy az adott helyeken egy évben átlagban menynit fúj a szél és mennyit süt a anap ahhoz, hogy ezt az energiát megtermelje?
na meg egy atomerőmű állandó energiaforrás, nem úgy mint a szél."
Ez utóbbi megjegyzéseddel egyetértek.
Én amúgy nem vagyok az atomerőművek ellen, sokkal több kellene belőlük.
Ami gondom velük, a központosított elosztás. Én pedig az önálló rendszerek híve vagyok, amelyek krízishelyzetekben is működnek.
Példát mondok: amikor Amerikában volt egy nagy hurrikán, már nem emlékszem a nevére, talán Charlie, az amcsik - akik amúgy nagyon szeretik a gyomrukat! - döbbenten tapasztalták, hogy a hűtőszekrényben felhalmozott sok finom kaja elromlott, mert nem volt áram.
Szóval, én az önálló bioháztartás híve vagyok, amely energetikai szempontból önellátó, és nem termel hulladékot, mert komposztálja a háztartási szemetet, persze az ürüléket is.
Ilyen kis űrhajókra gondolok. :-))
A tömegközlekedés, gyárak, kohók, egyéb nagyfogyasztók már mehetnek Paksról, de pld. a közvilágítást is meg lehetne oldani napelemekkel, szélturbinákkal.
Vannak is erre példák.
Így nem fordulna elő, hogy áramszünet miatt a közlekedési lámpa kialszik.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
ez kész xD és mennyire igaz xD
fizika tanarom szokta mondani hogy azert ilyen okosak a magyarok mert a magyar nyelv segit sokmindet kifejezni. szal megtudod magyarazni hogy ertsd ... vagy valami hasonlo.. xD
|
Washingtonban az atomfizikusok tanácsa ülésezik:
- Jelen van Dr. Smith?
- Nem, nincs itt.
- Jó, akkor megtarthatjuk az ülést magyarul.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Így is van, ők voltak a marslakók:)
Teller, Wigner, Szilárd, Kármán, Neumann:)
Mindegyiknek ismerjük a történelemben és a tudományban elfoglalt szerepét.
Teller az ellenőrző bizottságban játszott nagy szerepet, Wigner volt aki nagyrészt kidolgozta az atomerőművek müködésének elvét.
Ajánlom a wikipediát:)
|
Szerintem meg tökmindegy, mindegyikük egy zseni volt és valami nagyon hasznosat hagytak hátra maguk után.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Én úgy tudom, a reaktorbiztonság atyjaként Teller Edét szokták emlegetni,
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Lokalizációs torony van, nem containment, de gyakorlatilag ugyanazt a célt szolgálja.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Tudtommal jelentős szerepe volt a paksi erőmű helyének kiválasztásakor a (hazánkban) geológiailag stabil területnek.
Másik, hogy vízerőmű? Szélerőmű? Drága, nem egyenletes a teljesítménye, nálunk elég kevés alkalmas hely van ezek létesítésére, meg a zöldek ellenzik ezeket (is).
Ezzel szemben a nukleáris energiaforrás jóval kevesebb környezeti kárt okoz létesítéskor, működés közben pedig szinte semmit. A modern erőműveknél meg gyakorlatilag külső hatás nélkül a szennyezés lehetősége is közel 0.
Ha meg terroristák vennék célba országunkat, vagy háborúba csöppennénk, nem ez lenne az elsődleges célpont, és a legnagyobb probléma.
(Egyébként valóban igen jól őrzik az erőművet, mind a berendezések, a biztonsági őrség, és a lentebb említett Neutronosok is. Repülni sem lehet arra.)
|
Nemtudom mennyire volt titkos, de a xenonmergezesre egy magyar tudos Wigner Jeno jott ra. (aki mellesleg az Oak Ridge-i nuklearis kozpont k+f igazgatoja volt)nemmelsleg pedig Ot tartjak a reaktorbiztonsag atyjanak.
|
Plusz a vizeromuveket kiveve (es abbol is csak az arra kepesse tettek) a szel es naperomuvek nem kepesek manoverezesre. Alaperomunek alkalmatlanok, es mellettuk szukseg van csucseromuvekre is melyek kepesek gyorsan reagalni. (pl tipikusan gazturbinas eromuvek)
|
Paks "nem tud" felrobbanni.
Mint rigidus elmilette a 2 blokk teljesen mas tipus.
egy RBMK eseten a hutokozeg szokese eseten nemhogy csokkenne a teljesitmeny hanem no. Pakson mivel a hutokozeg egyben a moderator is (csak a lassitott {moderalt} neutronok hasitanak tovabbi atomokat) ennek elvesztese eseten a reakcio leall.
Persze a maradvanyho meg boven kepes arra hogy szetolvassza az egesz blokkot, de az lokailazhato a conatinment miatt (csernobilban ez sem volt), masreszt pont erre az esetre mint legnagyobb bekovetkezheto katasztrofara (primerkori nyomovezetek teljes atmeroju torese) mereteztek a veszhuto rendszereket a blokkban.
|
Ok, köszi.
Epikurosz:
És azt mond már emg légyszíves hogy az adott helyeken egy évben átlagban menynit fúj a szél és mennyit süt a anap ahhoz, hogy ezt az energiát megtermelje?
na meg egy atomerőmű állandó energiaforrás, nem úgy mint a szél.
|
na igen szél és napenergia, sajna 1ik se állandó, és magyarországnak pont olyan az elhelyezkedése, hogy egyiket se lehet kihasználni rendesen, mellesleg sok a tönkremenő alkatrész, mármint ugye a szélerőműhöz forgóalkatrész kell, ami időnként tönkremegy, pótolni kell, a napkollektort meg takarítani kell, törik, csökken a hatásfoka idővel, pedig kezdetben sem túl nagy, persze mindenre lehet mondani hogy tönkre megy csak nem mindegy hogy ezek a költségek mennyire befolyásolják az áram árát, az atomnál relatíve kicsi a befolyás, a nap és szélerőműveknél hatalmas.
persze én is szeretném ha meg lehetne oldani a dolgokat teljesen "zölden" csak sajna nem lehet, pláne itt magyarországon, ami mindenre alkalmatlan, mármint szél, víz, nap tekintetében...
|
A csernobili az egy grafitmoderatoros (RBMK) reaktor volt ahol a szabalyzorudak harom reszre osztva a ket vegen grafit (neutron atereszto), kozepen pedig B-Fe (neutronelnyelo) latjak el a moderator szerepet, a paksi pedig nyomottvizes (PWR) rendszeru ahol a viz a moderator is egyben.
A csernobili RBMK reaktorokkal kezdetek ota is tobbszor merultek fel problemak mivel szamos esetben tapasztaltak teljesitmenynovekedest amikor csokkenteni akartak, ill. teljesitmeny csokkenest amikor novelni akartak, mindket esetben a jelenseg a reaktortipus tartos alacsony teljesitmenyen valo uzemelteteskor volt megfigyelheto. Ezert volt tilos minden RBMK reaktort alacsony teljesitmenyen tartani. Csernobilban ezt kovettek el, sok mas olyan biztonsagi rendszer leallitasaval egyetemben ami mar vegkepp tulmutatott az epelmejusegen is.
A fenti jelenseg az usaban korabban is ismerte valt, azonban az oroszokkal szemben az amerikaiak a jelenseg okozojaval is tisztaban voltak mar a 40-es evekben (a reaktroban fellepo xenon-mergezes) es szigoruan bizalmas allamtitokkent kezeltek. |
mindjart jonnek a zöldikék és megmondják a frankót nyugi xD 
|
> Egyébként meg valaki aki ért hozzá az megmondhatná, hogy ha esetleg felrobbana a paksi atomerőmű az mekkora kárt okozna?
Minimalisat, mivel a paksi korul kontenment van ami hermetikusan lezarhato.
|
Azt nem, de államköltésgen egy darabot sem építenék és nem is támogatnám. Itthon ez nem jó. Ezt el kell fogadni, ezt számokkal igazolható.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
"Ennek ellenére én teljesem ellenzem a szélenergia itthoni hasznosítását, szart sem ér."
Remélem azér nem akarod betiltatni...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
És hogy mennyibe kerünek és mennyiért üzemelnek. Én 1 év múlva végzek, mint áramlástechnikus. Ennek ellenére én teljesem ellenzem a szélenergia itthoni hasznosítását, szart sem ér.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Mondjuk hozza lehetne meg irni azt is hogy az emlitett eromuvek milyen alapteruleten helyzekednek el :)
|
Pár hete csináltam egy kis összehasonlítást a mi kis Paksunkról és a leghatalmasabb (és legdrágább) szélfarmokról meg napkollektorokról (a geotermikus energiát még nem raktam bele). Az egész szövegfájlt most nem fogom beírni ide.
Paks: 1755 MW
Horse Hollow Wind Energy Center: 735.5 MW, 421 turbines
Solar power station in Victoria: 154 MW
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
|
Akár többet is.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
És honnan vegyen a magyar átlagpolgár 3 millát te zseni? Ja és a napelemek 5-8 évnél tovább nem bírják. Szóval ez egy gyenge vicc jelenleg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Tegyék, örülnék neki sok sötét emberrel ellentétben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Fegyveres biztonsagi szolgalat van. Eleg kemeny. ( fegyver alatt pl gepkarabelyokat ertek, oldalcsuzlikat)
|
Igen, mert akkor ott dolgozhatnék!
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Paks az egy nyugis hely. Még Teller Ede is elismerte az ottaniak magas szintű tudását is. igaz egy atomerőműben minimum magas szintű tudásra van szükség:)
Másrészt sokan elfelejtik hogy nem Csernobil volt az egyetlen egy olyan hely ahol problémák voltak az atomerőművekkel. Amerikában is voltak szerencsétlenségek, csakhogy a megfelelő hozzáértés és védekezés miatt sikerült ezeket megfékezni.
A zöldeknek meg üzenem hogy menjenek vissza a barlangba. Aztán majd jönnek az erdővédők hogy egy csöves rongálja a környezetet és elűzi az állatokat:P
Nameg a nap- és szélenergia önmagában nem hiszem hogy el tudná látni a napi szükségleteket.
opeca: Jöhet hozzánk is egy atomerőmű. Legalább lesz áramunk, kicsit jobban figyelnek ránk és lesz trizmus is. Hogy atomerőműlátogatás vagy katasztrófaturizmus az tökmindegy:P
Egyébként meg valaki aki ért hozzá az megmondhatná, hogy ha esetleg felrobbana a paksi atomerőmű az mekkora kárt okozna? (Úgyis készült ilyen tanulmány, gondolom:) )
|
tényleg Pakson milyen biztonsági védelem van? Mármint behatolok ellen?
Remélem nem itt is "a jó bevált" magyar védelmet használjuk ? Nyugdíjas inkal security porta szolgálat...
|
még egy kis kiegészítés: (bár ez inkább geológiai adottságnak mondható) pakson még egy frankó kis törésvonal is van.
|
No igen. Tenyszeruen igy van. De a csernobili esemenyben elegge jol tukrozodik az egesz szovjet rendszer visszassaga. Ertem ezt a tervezesre, az uzemeletetesi kulturara, es a kivitelezesre is.
(mashogy nem engedtek volna uzembeallitani egy olyan reaktort aminek lehetseges pozitiv energiavisszacsatolasi konfiguracioja)
|
most se mennék a közelébe, semmi pénzért... :)
nincs gond az atomenergiával, előbb döglünk bele a légszennyezésbe. csernobil nem véletlen buffant meg, menne a mai napig Paks-al együt, ha nem kisérletezgetnek.
|
Öcsém, tudod a vízerőműhöz olyan víz kell, aminek ESÉSE van. Hol is folyik a Tisza? Hopsz, Nagyalföld? Nammindegy, vízlépcsőt/duzzasztógátat rá, mert az megéri! Duna? Pest fölött pont jól nézne ki egy duzzasztógát+fontos hajózási útvonal is...
|
Elkeseritselek?:) Pakson a vezerlest a siemens csinalta, a reaktortartalyokat meg a skoda ;)
|
Jobb később, mint soha :)
We are the cause of a world that's gone wrong
|
Neutron kommandó?Tiszta counter-strike:D
A tiszta vízről meg annyit h a 18.ben ihatatlan volt a 2. ban meg azt ittuk ásványvíz helyett!
Vízerőműveket meg a duna tiszára kéne dobálni, tisztára megérné!
Egyébként én is atom erőmű párti vok!
jah és ha paksot bővítik akkr könyörgöm h ne a siemens csinálja, mert ők vezetik a legveszélyesebb erőmű gyártók listáját!
|
Kiegeszites:
1.Az atomeromu epiteseknel nyilvan roppantul figyelnek az esetleges foldrengesvszelyes korzetekre. (legalabbis nalunk, az emult honapok tapasztalatai szerint a japcsiknal kevesbe, ami hirosima es nagaszaki tukreben elegge furcsa)
2. - 4. az eromuben fizikailag lehetetlen bizonyos uzemzavari vedelmeket kikapcsolni, ergo olyan mukdesi allapotba hozni a reaktort hogy veszelyes legyen. (nem ugy mint pl csernobilban ahol rengeteg uzemzavari vedelmet benitottak. (automatikus rudvezerles, alacsony reaktivitasi szint, gozlevalaszto szint nyomas alacsony, turbinakor foszelep zar)
4. Egy esetleges legitamadas eseten az eromo masodpercek alatt biztonsagos konfiguraciora hozhato, amennyiben a tamadas valos veszelyekkel jarhat. (mas kerdes hogy egy veszleallitas (rudbeloves) eseten a reaktormergek miatt beletelne jopar hetbe ujrainditani, mig SCRAM eseten nemis lehetne tobbet)
|
|
Az építéssel megbízott francia Novarka egy hatalmas íves fémszerkezetet fog összeállítani, ami 190 méter széles és 200 méter hosszú lesz, beborítva a jelenlegi beton szarkofágot, ami a reaktort és az 1986-os balesetet okozó radioaktív anyagot rejti maga alatt. Az időjárás és a gyenge konstrukciós munka következtében a szarkofág egy ideje már nem nevezhető biztonságosnak, ami nem csoda, hiszen igen sietős tempóban kellett beborítani a blokkot. A francia megbízás mellett egy amerikai céggel, a Holtec-kel is született egy megállapodás egy tároló létesítmény megépítéséről a lezárt zónán belül, a Csernobil által előállított nukleáris hulladék számára.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Acéllal borítják be a csernobili 4-es blokkot
Szimulátor embertömegek mozgására
Háború lesz Iránban?
Megnyílt az Északnyugati Átjáró
Elektronikus papír fotonikus kristályokból
A Cassini szemügyre vette a szaturnuszi dalmatát
A Google lesz a 30 millió dolláros Hold-díj szponzora
Bemutatkozott minden bombák atyja
