 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Szerintem találkozzunk valahol és végezzk el a kísérletet, vezessük le egymásnak a saját elképzelésünket és vitázzunk a témán.
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
|
Nem értem miért adod fel! Ha már ennyit írtál a témában, akkor gondolom érdekel is.
Az 1%-os mondatod értelmetlen, mert az írásodból nem derül ki, hogy mire vonatkozik. Mindenesetre, ha a jégbe levegő is belefagy, akkor sem változik a vízszint, olvadás után.
Ha az egész jégtömb térfogatának fele levegő, akkor sem.
|
Kész feladtam! Fagyáskor a jég 9%ot tágul általában, átlagosan 1/10-edrésze látszik ki a vízszint felett (ha sok levegőbuborék van benne ez az arány lehet 1/7 is). Mivel a levegőbuborékok olvadás után nem növelik a vízszintet, nem érdemes vele foglalkozni. 1% különbség pedig nem nagy, és tudásom sem kétségbevonhatatlan, így én feladtam mindennemű további következtetést..
|
Szia!
Az #58-ban írtam egy magyarázatot, próbáld megérteni!
Addig is nézzük a te logikádat, vagyis felejtsük el az erőket, nézzük csak a térfogatot.
Egy adott méretekkel rendelkező tartályba tett vízmennyiség térfogata egyértelműen meghatározza a vízszint magasságát. Ebből a szempontból tényleg csak a térfogat számít. Vegyük az alábbi példát újra, tehát a jég úszik a vízen.
A képlet a következő:
A vízszint azért nem fog változni, mert a jég által kiszorított térfogat egyenlő a jég olvadásából származó víz térfogatával.
Te is tudod, hogy a víz térfogata megnő, ha megfagy és jég lesz belőle, akkor miért olyan nehéz elképzelni, hogy ha elolvad, akkor a térfogata vissza fog csökkenni!
Itt a lényeg a te térfogatos vizsgálatodban: a jég pontosan arra a térfogatra fog zsugorodni, mint amekkora a jég víz alatti része volt! Ezért nem változik a vízszint!
|
A jég és a víz sokmindenben különbözik, így ha lefagyasztod a vizet, annak térfogata megnő, sűrűsége lecsökken ezért úszik a vizen. Az erőkkel nemtudom mért is foglalkozol, ugyanis az csak arra kell, hogy meg tudd mondani úszik e a vízen valami vagy meg elsüllyed (általa kiszorított víztérfogat lesz a felhajtóerő, de ezt tudjuk már..). 1. ha elsüllyed akkor a teljes térfogatával növekszik a befogadó víz térfogata 2. ha lebeg, akkor a vízszint alatti térfogatával növekedik a víz térfogata ergo ezt kell vizsgálni!!
"Ha csak a víz alatt lévő jég szorítani ki a víz tömegét[igazad van, a teljes tömb súlya szorítja ki a vizet, de sűrűségkülönbség miatt x lefagyasztott víz 2/3x vizet szorít ki], magát az anyagát, akkor a víz felett lévő jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni!" Tehát a víz alatti jég térfogata a fontos, mivel azzal megegyező térfogatú víz súlya lesz a felhajtóerő és az egész jégtömb súlya a fontos, ugyanis a felhajtóerőből kivonva a teljes jég súlyát, ki tudjuk számolni, hogy lebeg a jég a vízen. A súly, csak is ennek eldöntéséhez kell. Azz hogy a test mekkora térfogattal növeli meg a víztérfogatot dönti el, mennyire emelkedik a vízszint, és mivel eleinte 1/3rész jég nincs a vízszint alatt az olvadás előtt nem, olvadás után beleszámít a vízszintbe!  |
Pont ez az, ami így nem igaz!
Hiszen a víz felett lévő jégrész is NYOMJA a víz alatt lévő jégrészt, így a víz alatt lévő jég súlya a víz felett lévővel együtt számítandó!
Vagy gondolj bele másképp: Mi az az erő, ami megtartja a víz felett lévő jégrészt? Mi az a tartóerő, mely ezt a jeget a víz felett tartja. Ha csak a víz alatt lévő jég szorítani ki a víz tömegét, magát az anyagát, akkor a víz felett lévő jeget nyugodtan le lehetne vágni, mert nem számít semmit, beledobni az óceánba, s annak megintcsak azon kis része látszódna ki, amellyel ugyanezt el tudnánk végezni!
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
|
Archimes a felhajtóerő nagyságát számolta ki, miszerint az egyenlő a test által kiszorított térfogatú víz súlyával, nem? Ezt nem hazudtoltam meg szerintem. A különbég abból fakad, hogy a jég 0,8 a víz pedig 1 g/cm3 sűrűségű így van az, hogy úszik a vízen a jég és ha netán elolvadna, akkor az addig vízszint feletti kilátszó jégsapka immáron folyékony halmazállapota miatt megnöveli a vízszintet.
|
Igen, érthető voltál, de ARchimédesz bácsi most ráncolná a szemöldökét, ha téged olvasna.
Különben, most olvasom, hogy az arktiszi jég vastagsága 1 méter körüli, szemben a régebbi 1,5 méterrel. Azért ez engem meglepett, mert én vastagabbra gondoltam. Mondjuk, akkor nincs is olyan nehéz dolguk a jégtörő hajóknak, 1 m vastag jeget még én is fel tudnék törni jégcsákánnyal.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sziasztok!
NonsenS-nek címezném levemlemet:
Először is az okfejtésed teljesen korrekt, kivéve azt, hogy te a felhajtóerőröl és tömegről beszélsz, miszerint valami akkor úszik a vízen, ha a saját súlya kevesebb, mint az általa kiszorított víztérfogat súlya. Itt azonban az a lényeg, hogy egy jégtömb 2/3-a víz alatt van, 1-3 pedig vízszint felett, így ez a hatalmas víz feletti jégtömeg az, ami megemeli majd az óceánok vízszintjét, ha elolvad, mert ugyabár az a víz feletti térfogat most nem az "óceánokban" van, de ha elolvad, megnöveli a térfogatukat, így a vízszintet is. Remélem érthető voltam.
|
Hát, ha fogod a fejed, azt jelenti van neked.
Itt senki nem az úszó jégtáblák miatt aggódik, hanem Grönland, antarktisz, alpesi gleccserek stb. elolvadása miatt.
Az ÉNYÁ környékén meg én nem mernék megesküdni, hogy az a rengeteg jég úszik a vízen, szerintem a sekély víz miatt, partmentén támaszkodik sok jég a kontinentális talapzatra, így ha elolvad, növeli az óceánok vízszintjét.
Na, még mindig fogod?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
És elnézést az egy-két elírásért....
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
|
Úristen: A fejem fogtam a hsz-ek olvasása közben.
A józan paraszti ész valóban sokszor jó, de sokszor viszont nem. Nem szabad csak arra hagyatkozni minden esetben.
Hogy Arkhimédész törvényét (azt hiszem, hogy) szó szerint idézzem:
"A folyadékba mártott test annyit veszít a súlyából, mint az általa
kiszorított folyadék súlya"
Fogsz 1, azaz egy liternyi vizet, lefagyasztod, s az jégkocká lesz. Belehelyezed a folyadékba (jelen esetbe vízbe) és az kiszorít valamennyi vizet. Ezáltal a súlya nulla lesz. Itt megjegyezném, hogy ha ólom- vagy vasgolyót helyezünk a vízbe, akkor annak marad súlya és az már más történet.
Szóval ennek a valamennyi mennyiségű víznek kell kiszámolni a térfogatát. Arkhimédész törvényét felhasználva (amibe ha beleköttök, akkor az már nem az sg.hu "informatika és tudománn"yal foglalkozó internetes hírportál fórumának feladata elbírálni, hanem inkább egy elmegyógyé) "a vízbe mártott test annyit veszít súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya". Tehát ugyebár az eredeti 1 liter víz súlya körülbelül 10 N (itt nem számítva a N~kg közötti átváltási pontatlanságokat, s azt, hogy a hőmérsékletváltozásra változik a térfogata), s akkor köteles ennyi vizet kiszorítani, mikor vízbe tettük. Miután elolvadt, akkor is ugyanúgy 10 N súlyú vizet szorít ki, hiszen ilyenkor is gyakorlatilag a súlytalanság állapotában van. És mivel ugyanannyi vizet szorít ki fagyott és folyékony állapotban is (tk. a jégkocka és az olvadt víz), ezért mi lenne az az erő, amely felnyomná a vízszintet????
Bocsánat, hogy újból felhoztam a témát. Őszinte résztvétem Dredd, hiába az értelem, s szándék, ha elvész!
„Ha meg lehetne menteni Magyarországot három aranyforinton, nem hiszem találnék-e három embert, aki ezt a három forintot ide adná”
|
Gratula, sikerült megfejtened a két kép közötti rejtélyes összefüggést.
Egyébként nem ezért tettem be, de mindegy.
|
lehet hogy hülyeséget kérdezek, de ha elszakad a szárazföldektől, akkor merre indul majd el a jégkocka? hirtelen nem vágom merre mennek alatta az áramlatok (ha vannak...).
|
Akkor tessék helyesen fogalmazni: Távol-Kelet. Értek én a szép szóból.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
hü, ez olyan "előtte-utána"-szerű ábra, mint a tévéshopban szokott lenni...
|
Rajtad kívül mindenki érti, hogy itt "Ázsia" alatt annak kereskedelmi szempontból lényeges részére gondolunk, ez jelenleg Kína és Japán, hamarosan India és Indonézia, de semmiképpen sem Libanon... Aha, a nickemre pályázol, nem igaz? :)
|
mucuska!
ha felülsz hajóra Szalonikiben, és kiszállsz Szidónban (segítek: libanon) akkor honnan indultál és hoiva jutottál? Kettőt találhatsz!
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem vagy ma formában... Hol itt a baromság? Az állítás az, hogy EU és Ázsia között a legrövidebb tengeri útvonalról van szó. Az állítás igaz. London-Tokió 12600 km ÉNYÁ-n át, Panamán át 22000 km, Athén-Tokió 15000 km Szuezen át. Talán nem a kiterített Föld-térképen kellene nézelődni, mert mint egy ideje tudjuk, ez a bolygó gömbölyű és az a vetület csúnyán torzít.
A Boszpuruszon át szeretném megnézni, hogy eljutsz tengeri úton Ázsiába, az ÉKÁ pedig hosszabb, mint az ÉNYÁ a Bering-szorosig. Ha pedig nem vetted volna észre, a tengeri kereskedelemről van szó, ami mellesleg túlnyomó része a világkereskedelemnek. A kínai pólót aligha teherautón hozzák Szibérián át.
|
Érdekes, #59-ben még egy olyan válaszra írtad ezt, ami úszó jégről beszél... :) De persze már azt is sokszor leírtuk, ha Grönlandról leolvad a jég, akkor jajnekünk, de az még sokáig tart és a cikkben erről szó nincs.
|
A másik, amely szintén rövid:
Skandinávia északi csücskét megkerülve Murmansz felé veszed az irányt. Ez az ÉKÁ, nem mindig hajózható, de orosz atomjégtörők vigyázzák lépteid.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Google térkép itt (nem nagy szám)
Amúgy persze, az ÉNYÁ-n keresztül is el lehet jutni EU-ból Ázsiába, de kétlem, hogy ez lenne a legrövidebb tengeri út. A legrövidebb út az, amelyet a lepantói kereskedők is használtak, a Közel-Keleten át, vagy akár a Boszporuszt átszelve Isztanbulban (ez tutti rövid, és még száraz lábbal is megtehető, a hídon).
Kara kánként folytatom tanításom.
|
"A globális felmelegedés hatására újra járható az Európa és Ázsia közötti legközvetlenebb hajózási útvonal."
Baromság. sürgősen javítandó!
Az észak-nyugati átjáró (továbbiakban: ÉNYÁ) az Atlanti-óceánt kötné össze a Csendes-óceánnal északon, mert ugye középen a Panama-csatorna, délen pedig a Horn-fok biztosít átjárót a két óceán között. Semmi köze Európához vagy Ázisához.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Az más. De az északi sark nagy része nem egy úszó jégtömb szilárd talapzat nélkül?
Dead sure she'll be there!
|
Én nem úszó jégről beszélek, hanem jégsapkáról, gleccserekről.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Javaslom, hogy tanulmányozd Arkhimédesz munkásságát MÉG ennél is behatóbban...  Az úszó jég elolvadása gyakorlatilag nem változtatja meg a vízszintet. Egyedüli különbség a sós/édes víz kicsit eltérő szerkezetéből adódhat, de ez elhanyagolható (és itt sem a különböző sűrűség számít, hanem hogy a Na+Cl ionoknak is kell hely).
Egyébként azt hiszem, tényleg valamelyik általános iskolai fizikaversenyen találkoztam ezzel a példával először...
|
(Vagyis először azt akartam írni, "úgy érted".)
|
(És ugye nyelvtan sem. :P Nem ide figyeltem.)
|
Úgye nem azt akarod mondani, hogy fizikatanár vagy?
|
Gondolom nem értetted meg amit írtam, csak gyorsan átfutottad és elsőre bonyolultnak tűnt.
Nem bonyolítottam semmit, ennél egyszerűbben nem lehet már elmagyarázni. A példa ezért jó, mert benne van, hogy ki kivel van és mit nem vesznek sokan figyelembe.
A rumos pohárba plusz tömeget teszel, amivel kiszorítod a rumot, ezért loccsan ki. A jéghegyek pedig most is a vízben vannak!
Srácok! Én nem akarok lehurrogni senkit, de amit az első hozzászólásomban írtam, az pontosan úgy van, erre mérget vehettek. Venni kellene a fáradságot és meg kellene érteni, legalább annak aki ebben a témában hozzászól!
|
ne feledjétek! George W. Bush megmondta, nincs klímaváltozás, vagy felmelegedés. :)
Nem a lényeg, hanem a fontos!
|
Ez kiraly! Vegre mehetunk oda is szemetlni!!XD
Bérbe vehető reklámfelület...
|
lolnem.. bocs, nagyon fáradt vagyok, nem tudom, hogy juthatott eszembe, hogy az északi sarknak szilárd a talapzata.
Dead sure she'll be there!
|
Én még nem jártam ott, de tudtommal az északi sarkon inkább szilárd talapzaton van a jég, szóval ha az olvad, akkor nő a vízszint. :)
Dead sure she'll be there!
|
Egyáltalán nem..
Ha szilárd talapzatról olvad le a jég, csak akkor növekszik a víz szintje, úszó jéghegy lehet bármekkora, elolvadása nem növeli a vízszintet.
Kipróbálhatod egy pohár vízben jégkockával.
Dead sure she'll be there!
|
afene :S 
|
Csakhogy a jég sűrűsége kisebb is. Éppen azzal az ~1/10-del... Elolvad, összesűrűsödik a 9/10-re.
|
Amelyiknek nagyobb a térfogata:D Viszont elég nagy sz*rban leszünk ha Grönland is leolvad 
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
Én nem értem min lehet ennyit vitázni :S Nekem is van egy elgondolásom de az talán egyszerűbb.
A sokak álltal említett Arkhimedes szerint a vízbe merülő testről van szó.
Viszont a jégnek csak a 9/10-e van a víz alatt! Vagyis az a vízfelszín felett lévő 1/10 nem szoríthat ki semmit !
Amúgy meg ha egy lavor vízbe beledobsz egy kis ólomgolyót, és egy leeresztett labdát melyik fog több vizet kiszorítani ?:)
|
Eccerű példa:
--van egy 1cm3 térfogatú jégkockád a tömege 0,917 gramm (mert a jég sűrűsége 0,917 g/cm3)
--a jégkockád pontosan 0,917 cm3 vizet szorít ki (a víz 1g/cm3 így a felhajtóerő egyensúlyban van a jég súlyával, a jég úszik)
--ha a 0,917 grammos jégdarabod elolvad hány cm3 1g/cm3 sűrűségű vizet kapsz?
William Orbit - Barber's Adagio For Strings
"Life is simple when all your world is a world of melodies."
|
Azért vess csak erre a képre egy pillantást! Az ott jobb oldalon Grönland...
|
Ne bonyolítsd!
A jég a vízszint felett van, tehát, ha elolvad belefolyik a vízbe, és növeli a tengerek szintjét. Ez ilyen egyszerű.
Ha a rumos poharadba sok jégkockát teszel, akkor az itóka kiloccsan. Ennyi.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ez egyszerűen hihetetlen, hogy ezt nem lehet megérteni! Ráadásul már többször is el lett magyarázva.
Írok én is egy magyarázatot, hátha segít:
Adott egy pohár víz egy darab jéggel. A kialakult vízszintet nézve a vízből "hiányzik" a jégdarab vízszint alatti része. Vegyük ezt x tömegű, hiányzó víznek. Archimedes törvénye alapján ez az x tömeg egyenlő a jég tömegével (tehát a felhajtó erő egyensúlyban van a jég súlyával, vagyis a jég úszik). Ha a jég elolvad, akkor a jégből származó víznek pontosan ugyanakkora marad a tömege, mint volt, vagyis x. Ez pedig továbbra is egyenlő a "hiányzó" víz tömegével.
Ne felejtsétek el, hogy a víz tömege halmazállapot változás után sem változik, csak a térfogata és a hőmérséklete (meg még egy csomó más paraméter, de ez most nem érdekes).
A fenti példában a víz hőmérséklettől függő térfogat változását elhanyagoltam. Vagyis azt hogy, a pohár víz hőmérséklete a jég elolvadása után csökken valamennyit és ez térfogat változással jár.
Mivel a víz térfogata 4 Cfok-on a legkisebb, ezért ha a pohár víz mondjuk 4 Cfok-os volt és mondjuk 3 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben nőtt a térfogata, tehát nőtt a vízszint. Ha mondjuk 18 Cfok-os volt és 17.9 Cfok-os lett, akkor elhanyagolható mértékben csökkent a térfogata, tehát csökkent a vízszint.
De ez utóbbi hatás tényleg elhanyagolható mértékű, főleg óceáni viszonylatban! |
" a tömege számít (!), vagyis a tömegével megegyező térfogatú mennyiségű vizet szorít ki"
hö? Ezzel azt akarod mondani hogy 1t vas ugyan annyi vizet szorít ki ,mint 1t ólom?
Minnél több időt töltök emberek között ,
annál jobban szeretem a kutyámat.
|
A kör középen nem tudom miért van, de ez sok műholdfelvételből összeollózott kép, ami látszik a többi fekete részből is, ha megnézed a google earth műholdfelvételeket ott is hasonlóan elkülönülő részekből áll a kép, csak ott nem hiányzik egy rész sem, esetleg nagyon rossz a felbontása.
|
DE HÁT DÖGÖLJENEK MEG MIT VITÁZNAK?????????!!!! TENNÉNEK VMIT A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLEEEEEEEEN istenem..............
|
ez nekem is szemet szúrt :) szerintem ott van a kimeneti nyílása a tengelynek, ami körül forog a Föld... vagy az egész nem is műholdas felvétel, hanem egy sima iskolai földgömböt fotóztak
Nem vagyok beképzelt.
Sőt. A világon én vagyok az egyetlen ember, aki nem beképzelt.
|
Igen a poháron az alkoholos filces jelölés tényleg a favágás kategóriája, tényleg nem sok az amivel emelkedni fog vagy emelkedhet a vízszint, de nem 0!
|
Amúgy meg hogy a fenébe ne lenne magasabb a vízszint ha elolvad a pohárba a jégkocka. Egyébként kb. a jégkocka térfogatának 10%-val fog nőni a vízszint ahhoz képest amennyi a vizszint ,ha benn a jég a pohá vízben, de ez függ a jég hőmérsékletétől is. De ha nem hiszed el akkor mindjárt írok neked egy fizika házi feladatot aztán számold ki.
|
Miért is nem fog növekedni? Hányadikas vagy te kisokos?
|
na jó, a fizikai definíciókban lehet, hogy nem vagyok a legjobb, de ettől a lényeg nem változik: az északi-sark jégsapkájának elolvadásával a világtengerek szintje nem fog növekedni, pláne nem 5 métereket.
|
Érdekes ez az ábra, de úgy tudom, hogy a tengervíz amikor megfagy az édesvíz fagy ki belőle.(főleg északon, ahol annyira nem is sós.)
|
Úszó test elolvad, már nem úszó:cP
|
Ebből a távolságból bazi nagy dolognak kéne lenni ott, ráadásul az északi sark kellős közepén, így a kettő együtt elég valószínűtlen.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
A tenger szine nem szamit annyira, mint gondolnatok. A beeső napfény szöge már eleve indokolja, hogy ott alig van fény, amit el lehetne nyelni (de alapjában igaz, hogy a szin belejátszik az elnyelésbe, de gondolj más bolygók sarkköri területeire)
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
"megjelölni a vízszintet a poháron"
Ez tetszett... ez jo hozzaallas a globalis felmelegedeshez. Van egy szabaly szakikam, amit biztos nap mint nap alkalmazol. Mérd mikrometerrel, jelöld krétával, vágd baltával.
Hozzátenném még csak azért, hogy ne zavarjuk össze az 5.-eseket, a tétel valahogy igy szól verses formában: "Minden vizbe mártott test / a súlyából annyit veszt / amennyi az általa / kiszorított víz súlya". Persze a lényeg csak annyi, hogy a nem a térfogata számít, hanem a vízben lévő térfogat. Ezt csak azert mondom, mert a jéghgynek alapvetően két része van.
 FYI
Ebből meg ugye a "vak is láthassa" hogy nem mindegy, hogy az a kis sósviz, amiről itt szó van milyen hőmérsékletű. Ha felmelegedik, akkor csökken a sűrűsége, ami a térfogat/nyomás változásával jár. Azt már rád bizom, hogy kitaláld, hogy melegítés hatására vajon azonos nyomáshoz nagyobb vagy kisebb térfogat tartozik-e.
"Sok jég ha elolvad akkor nem lehűti az áramlatot, hanem felmelegíti.". Mert miért is? Miért, szerinted honnan vonja el a hőt az a sok jég? Az elsüllyedt orosz atomtengeralattjáróktól?? Vagy az van, hogy a napocska megolvasztja a sarki jégsapkákat, de a jamaikai vizek nem lesznek melegebbek? Nem hiszem, hogy te ezt elhiszed...
HUmanEmber41st: azt hiszem az a kör középen azért van ott, mert a felvétel nem az antartisz fölött készült, hanem az egyenlitő környékéről készült több felvételből van összerakva a kép. Azt hiszem egyszerűen pontatlan az a rész a rossz rálátás miatt, ezért az eredeti képeken ki lett már végva (csak tippelek)
Amúgy meg éljen Rejtő Jenő.
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
Remélem én ezt megélem, még ilyenkor is a pénzen gondolkoznak.
Isten nem létezik, nem létezhet, nem is fog...
|
Úszó testekről van szó!!! Ha a vascsónakunkra ráteszünk egy marhanak hungaroceltömböt, sokszorosára nő a térfogat, mégis ugyanannyit szorít ki. (a tömb tömege minimálisnak tekintve)
Ha a test elsüllyed, akkor az teljesen más kérdés.
|
"ui4.: így visszaolvasva nem is értem, hogy lehetett ilyet írni: "Ugyanis a vízbe mártott test a saját térfogatával egyenlő térfogatú vizet szorít ki. Mindegy hogy mennyi a súlya." ált. iskola 5. osztály fizikakönyv. vagy a liberálbolsevikok a fizikát is meghamisítják? ugyanmár, LOL. hogy lenne már minegy, mennyi a súlya vazze. én gondolkozom, mielőtt postolok, de látom van itt pár postfarmer, aki csak ír, csak ír, akár hülyeséget is."
nem, te sem gondolkodsz (vagy pedig nagyon félreértettél valamit --> azaz nem gondolkodtál :))
Nem vagyok beképzelt.
Sőt. A világon én vagyok az egyetlen ember, aki nem beképzelt.
|
Inkább sivatagi növényeket emlegess, mivel bár a hőmérséklet is emelkedik szépen, a csapadék mennyisége sokkal durvábban csökken.
|
Sok jég ha elolvad akkor nem lehűti az áramlatot, hanem felmelegíti. Pontosan azért, mert a jégtakaró az fehér, vagyis a napfényt visszaveri elég nagy százalékban. A tenger meg kék v. zöld - lényeg hogy sötét szín, így felveszi a nap hőjét. Ezért gondolják azt, hogy lassulhat/megállhat a Golf áramlat, mert az Északi sarkon nem lesz elég hűvös a víz ahhoz, hogy a hőmérsékletkülönbség fenntartsa az áramlást. Egyébként ugyanez az effekt megvan szárazföldön is, vagyis ahol már kilátszik egy kis (barna) föld, annak a környékén sokkal gyorsabban megolvad a jég (napsütés esetén), mint azt a hőmérséklet indokolná.
Tenger vizszint emelkedésnél nem kéne a hőmérséklet emelkedést sem figyelmen kívül hagyni, úgy már összejön hamar az 5m.
|
Ha jobban belegondolunk bődületesen nagy szarban vagyunk mi emberiség! Mindenhol energia vesz minket körül, hogy legyen otthon energia, hogy legyen benne berendezés energia, hogy müködjenek energia, ha kilépek az utcára és sétálok az is energia és nagy részét szénhidrogénekből nyerjük aminek a melléghatásait most kezdjuk érteni tapasztalni. Ráadásul nincs igazi alternatíva, a fissziós erőműveket is véges mennyiségű hasadóanyag táplálja, a fúzió még álom (ami többet termelne mint amennyit fogyaszt), a "zöld" energia sem elég zöld a "sötétzöldeknek" és én nem hiszem, hogy vmelyik nagyhatalom susmusban titkolna vmi nagyágyút hiszen ha most kijátszaná már óriási elönyben lenne a szénhidrogénen vegetáló többivel szemben. Ezért úgy gondolom, hogy az utolsó csepp olaj és gramm szén után, 1szép nagy üvegházban fogunk megsülni ha addig agyon nem csap minket 1 meteor  
|
És mi az a fekete kör alakú folt középen?
Vajon mit retusáltak onnét ki?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
szerintem még most vigyünk paprikát a sarkvidékekre, hogy ha elolvadnak, ne kelljen sokat kevergetni a halászlét... xD
Ja, addig meg termeljünk kenyérnek valót, utána marha nagy szükség lesz rá :(
de komolyan: grönland azért is fontos, mert a világ édesvízkészletének egy nagyobb szelete van ott jégbe zárva.
kissé aggasztó a tendencia, pl. itt magyarországon sem véletlen a nekünk szélsőségesnek mutatkozó időjárás. Egyre inkább szubtrópusi éghajlat leszünk, és sajnos előfordulhat az az eset, hogy kékestetőn beérik a fügefa gyümölcse, az alföldön meg a kókusz és datolya....
üdv.
|
Aham, lehet hogy inkább a hőmérséklet a fontos tényező, mert ugye a melegebb áramlatok vannak fenn és a hideg lenn. Vagyis lehet ha a sok jeges víz ( =) )elolvad és lehűti az áramlatokat akkor az okoz valamit. Hát nemtom.
Nemolyanrég hallottam ennek a magyarázatát, de már csak részletekre emlékszem ezért sem akarok okoskodni.
|
Néha kihagyok egy egy szót, az ne zavarjon meg senkit. Kihagy az agy.
|
Én úgy tudtam (lehet rosszúl), hogy ezek az áramlatok a hőmérséklet különbségek miatt alakultak, így nem kéne, hogy befolyásolja alapvetően a víz sótartalma. Globálisan egyébként nem hiszem, hogy sokat változna a sótartalma a tengervíznek. Persze nehezen keveredik, így sósabb meg kevésbé sósabb részek. Azt írja a wiki, hogy 2,5% az édesvíz, ennek 68%a van jégben, és ennek gondolom nagy része az Antarktiszon van. Mittom én a fele jég elolvad, az 0,85% a tengervíznek. A tengervíz átlagos sótartalma 3,5%(ha jól olvastam). Akkor az átlagosan 3,47%ra való romlást jelent. Remélem nem rontottam el semmit:c)
|
A tengeri áramlások inkább a hőmérséklet külömbségek miatt vannak. Ha a sarkkörökön növekszik a víz hőmérséklete az jobban befolyásolhatja az áramlásokat mint azt csak a víz sűrűsége tenné.szvsz
|
Nem mondja jól! Hülyeséget írt, én meg csak nem jó példát.(ok, már felfogtam, ha elolvad, összemegy). De a tömeghez ennek semmi köze. Két azonos térfogatú különböző tömegű test ugyan annyi vizet szorít ki. A jég olvadásánál nem ezért nem emelkedik, hanem mert különleges eset!
|
Ez egy régi elmélet, egyelőre nem látszik, hogy a Golf kihagyna, de persze biztosat senki sem tud.
|
Én mondjuk arra gondoltam, hogy ha az a rengeteg édesvíz beleőmlik a sósvízbe, nem fogja az befolyásolni az áramlatok egyensúlyát?Az egyenlítő felől induló meleg áramlatokra gondolok amik nagyban meghatározzák a térségünl időjárását.
|
és?
Dred ezt jolmondja. Nemhiszed végezd el a poharas kisérletet.
Ettöl függetlenül a vizszint emelkedik mert
Sarkokon hömérséklet sokkal jobban nő mint a föld más részein. Déli sarkrol pedig nem kevés víz folyhat le és Kanada/oroszoban se kevés víz leledzik hó/jég állapotban.
Nehezen számolhato:-A földön átlaghömérésklete nő -> víz átlaghömérséklete nő. Hőtágulás kis dolognak tünik de valójában.... (A 4Cn a legkissebb a víz térfogata miatt számolhato nehezen.)
|
@Filiic: Még szerencse, hogy nincs ott Godzilla, aki szánt szándékkal lehúzná ;P
Egyébként a nagyhatalmak versengésének hála, mind a katonai, kereskedelmi és nyersanyagbeli húsbavágó kérdések okán ez lesz az elkövetkező pár évtized új vadnyugata. Asszem nem is lenne rossz rittyenteni egy fasza kis kalandregényt a témában... :)
|
Kicsit irrelevánsan fogalmazom meg a mondandómat:c)
|
Édes vizek mennyísége nem függ attól, hogy hova folyik, mert az édesvíz nem a hegyekben/felhőkben terem, hanem maga a tengervíz sótalanítva (a Nap teszi ezt). A globális felmelegedés hatására sztem több víznek kel elpárolognia, így összességében több édesvízünk lesz, mint felmelegedés nélkül. Növekvő szárasságnak csak lokálisan kéne előfordulnia, de ez persze csak okoskodás.
/Nem közvetlenül neked címeztem, csak ahoz a témához tarozik/
|
nemtom már hol olvastam, de álítólag, ha az összes jég elolvad ami csak van a Földön, az kb 60m-el emeli meg az óceánok szintjét. Magyarország legalacsonyabb pontja meg 75(?). szal no problem.
|
Na, az üres palackos példádra visszatérve, ha lehúzod a palackot, több vizet szorít ki, pedig a tömege ugyanennyi. Furcsa, mi? Ugyanígy, ha lehúzod a jeget a víz alá, több vizet fog kiszorítaní.
|
Ha Grönland jege elolvad, az már nem lesz vicc, az valóban méterekkel tudja megemelni a vízszintet. A szárazföldeken kilométer vastag a jégtakaró, Grönlandon is. A nyílt tengert borító jég átlagosan viszont csak kb. 3 méter vastag (ezért tudják pl. atomtengeralattjárók tetszés szerint áttörni). Szerencsére az Antarktiszon viszont növekszik a jégtakaró.
|
Ellenkező esetben, ha a higanyos több vizet szorít ki(magasabb lenne a vízszint), akkor honnan jön az a sok víz(térfogat) Nem fog kitágulni:c)
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Megnyílt az Északnyugati Átjáró
Elektronikus papír fotonikus kristályokból
A Cassini szemügyre vette a szaturnuszi dalmatát
A Google lesz a 30 millió dolláros Hold-díj szponzora
Bemutatkozott minden bombák atyja
Futás közben termelhetünk áramot
Európában is készülnek háztartási robotok
Megkezdődik az űrturisták kiképzése
