Orvosi műhibaper egy robot ellen
2007. szeptember 21. 14:59, péntek
Éveken át lázban tartotta Németországot egy orvosi robot ellen folytatott különleges per. Az ügyben eljáró bíróság egyelőre a robotot alkalmazó klinikának adott igazat.

Hirdetés

Egy előzetes jogi szakvélemény után a Frankfurti Tartományi Bíróság egyik testülete arra a következtetésre jutott, hogy a számítógép segítségével elvégzett műtétek semmivel sem jelentenek nagyobb kockázatot a betegeknek, mint a hagyományos operációk. "A szakértő megállapította, hogy az általunk alkalmazott eljárás megbízható és hogy minden esetben minden kérdésben felvilágosítottuk az embereket. Ezenkívül leírta azt is, hogy a Robodoc-módszer semmivel sem jelent nagyobb kockázatot és izom- vagy idegsérülési lehetőséget, mint a hagyományos eljárások" - nyilatkozta Joachim Berger, a frankfurti Szakdolgozói Baleseti Klinika (BGU) szóvivője. A szakértői vélemény annak az eljárásnak a része, amelyet több személy indított a BGU ellen. A mostani ítélet hasonlít a korábbi döntésekhez, tavaly például a Német Legfelsőbb Bíróság utasította el egy beteg kártérítési igényét.

Németországban 2003 óta tart az orvosi műhibaper. A Robodoc nevű orvosi robotot elsősorban csípőprotézisek beültetésénél alkalmazták. A robotot a BGU kezdte el használni elsőként még 1995-ben, és 2003-ban nyugdíjazták. Az eltelt kilenc évben összesen 4500 beteg kapott a segítségével új csípőprotézist. Azonban több százan később fájdalmakról panaszkodtak és kísérleti nyulaknak állították be magukat, amiért egy nem kiforrott megoldást alkalmaztak náluk. A félmillió euróba kerülő robotot a nyolc év alatt összesen hatvan német klinikán alkalmazták. A TÜV Rheinland pedig miután bevizsgálta az eszközt, megfelelőnek minősítette és egész Európában engedélyezte az alkalmazását.


"Érdekes módon mindig az az izom vagy ideg sérült meg, amelyet a robot kezelt. Az érintett rész felel a járás és mozgás során a stabilitásért. A műtétek és a sérülések közötti összefüggést számos orvos is megerősítette" - szögezte le Jochen Grund ügyvéd, aki több mint 150 Robodoc-károsult érdekeit képviseli a bírósági perekben. A Robodoc által betegek közül több alig tud járni vagy lábra állni, sokuknak nagy fájdalmaik és izomgörcseik vannak. A mindennapi életük már kizárólag fájdalomcsillapítók szedése mellett elképzelhető. A műtétek során a Robodoc feladata annak a csípőcsontnak a kivájása volt, ahová a protézis került. Így pont ezek a csont és a melletti lévő izmok, illetve idegek sérültek meg a leggyakrabban.

"Nem szabad ugyanakkor megfeledkeznünk arról, hogy nagyon sok olyan beteg is van, akinek azóta semmilyen panasza sincs, meggyógyult és rendszeresen kerékpározik, síel vagy akár maratont fut. Őket is ugyanezzel a módszerrel láttuk el, és az ő esetükben a beavatkozás sikeres volt" - reagált a felvetésekre Martin Börner professzor, a BGU igazgatója.

Ennek ellentmond Werner Hein professzor, a Hallei Egyetemi Klinika munkatársának állítása, amely szerint az első két hónapban a műtétek 25 százaléka sikertelen volt. "Ezek olyan hibák voltak, amelyek a robot működésével voltak kapcsolatba hozhatók. Nagyobb vágási nyílás kellett, emiatt megnőtt a műtét ideje, az izomzat nagyobb mértékben károsodott. Ezért fél év után leállítottam a használatát és az ilyen jellegű operációkat és vártam egy új szoftverre. Miután az megérkezett, ugyan csökkent a hibaarány, de a sérülésveszély ugyanakkora maradt. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban kifejlesztett készülék használata az USA-ban nincs engedélyezve" - árulta el a részleteket Werner Hein.


Vannak persze más orvosi eszközök is, mint például az amerikai fegyveres erők megbízásából német kutatók által kifejlesztett Da Vinci, amelyet kifejezetten szívműtéteknél használnak. A Da Vincit 2001-ben a világon elsőként sikeresen alkalmazták Lipcsében egy bypass szívműtétnél. A sebészek egy joystick segítségével irányították a robotot és komplikációk esetén bármikor személyesen beavatkoztak volna. Hasonló operációkat azóta Innsbruckban, Grazban és Bécsben is végeznek.

A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) szakembereinek nemrég sikerült megalkotniuk az elsősorban az idős emberek ápolására és segítésére használható Domo nevű robotot. Idén februárban pedig a Die Welt számolt be arról a jövőképről, miszerint a kórházakban hamarosan már kisméretű robotok sürögnek-forognak majd, segítik az ápolók és orvosok munkáját.

"A kórházakban a robotokra nagy szükség lehet, hiszen a nővérek gyakran túlterheltek, ezért nagyon sok feladatot vehetnek át. Így például kereshetik az orvost, hívhatják a nővért, takaríthatják a kórtermet, vezethetik a látogatókat. A mobil segítők felismerik azt is, ha egy beteg sürgős segítségre szorul és maga a robot hívhat orvost" - közölte akkor Thomas Schlegel, a nemzetközi projekt koordinátora. A cél, hogy a nyolc ország együttműködésében folytatott kísérletek nyomán olyan robotcsapatot fejlesszenek ki, amely képes segíteni a kórházi személyzetet. A projekt végén a csapatot klinikákon tesztelik majd Törökországban, Angliában és Németországban.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. szept. 26. 22:58 | válasz | #18
Majd lecsukják a robotot, és bezárják a dutyiba. xD
dez  
2007. szept. 24. 01:15 | válasz | #17
Mondjuk én nem ezekre gondoltam, hanem specifikus anyagokra: glükozamin, konrdoitin, MSM.
2007. szept. 23. 23:39 | válasz | #16
Ez Gáz!
Én is hallottam egy csomó olyat hogy étrendkiegészítők szedésével azaz nyomelemek, ásványianyagok, és a beépülést segítő vitaminok nagy dózisú szedésével minden ilyen megelőzhető, én utólag is kezelhető.
Mellesleg Nagyanyámba is toljuk rendesen vitaminokat, és már nem fájnak az izületei!!!
NEm semmi!

ui: Nem Centrumot eszik! :D Abban semmi sincs!
Mert ugye a C-vitamin is 1000 mg/nap felett ér valamit...
Aki nemhiszi, próbálja ki!
1500-2000 mg/ nap
Sokkal frissebb leszel!
dez  
2007. szept. 23. 13:42 | válasz | #15
A porckopást megelőző, természetes porc-regenerálódást elősegítő, ahhoz szükséges vegyületeket szolgáltató (melyekből sokaknál hiány jelentkezik) természetes tabletták szedésének lehetőségét is elhallgatják, és persze nem támogatják. Vajon miért nem? Talán mert nem a nagy gyógyszergyártók gyártják...? (Pedig bizonyítottan hatásos.)
kvp  
2007. szept. 23. 10:53 | válasz | #14
"Aki kíváncsi egy csípőprotézis-műtét menetére, az nézze meg ezt a animációt."

Erdekes, hogy pont arra a serulesre hivjak fel a figyelmet, ami elofordult. A szoveg szerint az orvosnak meg kell neznie a beteget es mutet kozben eldontenie hogy milyen szogben fog tovabb vagni. Valoszinuleg a robot nem vegez kepfeldolgozast, tehat mindig ugyanott vag, ami vagy jo vagy nem.

Egyebkent nem ertem miert nem lehet egy ilyen draga es durva mutet helyett tuvel mesterseges porcanyagot bejuttatni a serult reszre. Alapvetoen hibatlan csontrol van szo, csak a csuszofelulet kopik le rola. Ezt lehetne potolni a csont csereje nelkul is, csak mesterseges porcot kellene a ket feluletre felvinni. Meg vagni sem kell, ezt egy sima tuvel el lehet vegezni, videorontgennel kovetve a tu utjat. (kisebb szivmuteteknel mar hasznalnak hasonlo megoldast)
2007. szept. 22. 19:42 | válasz | #13
De ugye nem szed szét?
2007. szept. 22. 19:40 | válasz | #12
mit tettél ötös robot?
opeca  
2007. szept. 22. 18:51 | válasz | #11
Aki kíváncsi egy csípőprotézis-műtét menetére, az nézze meg ezt a animációt. (Vagyis csinálja végig)

http://www.edheads.org/activities/hip/
2007. szept. 22. 01:58 | válasz | #10
> A cél, hogy a nyolc ország együttműködésében folytatott kísérletek nyomán olyan robotcsapatot fejlesszenek ki, amely képes segíteni a kórházi személyzetet.

Ami gondolom eleinte "segiti" a korhazi szemelyzetet (apolokat) aztan kesobb egyre tobb helyen veszik at a munkajukat, vegul pedig szepen lassan hajigaljak ki a dolgozokat.

> A projekt végén a csapatot klinikákon tesztelik majd Törökországban, Angliában...

Ehhez kulon gratulalok. Ehelyett be lehetett volna fektetni az orvosok kepzesebe is, mert 3 kulonbozo korhazban 7 kulonbozo orvos egy kibaszott izomgyulladast sem kepes felismerni 1.5 ev alatt. Egyebkent Magyarorszagon mindez 20 perc volt. Ja es egy mutet is mivel a masfel ev "brit" toketlenkedes alatt a gyulladt izomzat hozzatapadt a csonthoz.
2007. szept. 21. 21:35 | válasz | #9
"A kórházakban a robotokra nagy szükség lehet, hiszen a nővérek gyakran túlterheltek, "

hehe, akkor kit fognak kefélgetni az orvosok?

Cat  
2007. szept. 21. 21:11 | galéria | válasz | #8
ja, sima marógép.

2007. szept. 21. 20:09 | válasz | #7
Azért egy emberi kéz ügyességét még jó ideig nem fogja robot elérni. A precizitásban már rég jobbak a gépek, de úgy néz ki, hogy ez nem elég.

A vágási méret valszeg azért nagyobb, mert a gép nem esett át megfelelő miniatürizáción. Ágyúval verébre.
2007. szept. 21. 19:25 | válasz | #6
Ez nem sokban különbözhet egy CNC marógéptől. A kezelőn múlik sztem minden, nem a roboton.
2007. szept. 21. 19:01 | válasz | #5
Azért nekem van egy gyanum, hogy a humán doki jobban szétvagdossa a betegét, de ne legyen igazam ...
dez  
2007. szept. 21. 18:09 | válasz | #4
Szemétség. Izé... gazdaságosság és haladás!
Viet  
2007. szept. 21. 16:54 | válasz | #3
A második kép vmi olyan mintha marslakok kisérleteznének egy emberende tugyuk ilyen nem létezik
2007. szept. 21. 15:20 | galéria | válasz | #2
jogi szakvélemény.... biztos k*rvasokat értenek hozzá :|
assdf  
2007. szept. 21. 15:05 | válasz | #1
"Egy előzetes jogi szakvélemény után a Frankfurti Tartományi Bíróság egyik testülete arra a következtetésre jutott, hogy a számítógép segítségével elvégzett műtétek semmivel sem jelentenek nagyobb kockázatot a betegeknek, mint a hagyományos operációk."

Hát most ezt nem értem. Ha a robotnak kétszer akkor lyukat kellet vágni mint egy embernek akkor az miért nem nagyobb kockázat?