Elektronikus papír fotonikus kristályokból
2007. szeptember 16. 12:19, vasárnap
Kanadai kutatók olyan rugalmas elektronikus papíron dolgoznak, amely képes a teljes színspektrum megjelenítésére.

Hirdetés

Az újfajta képernyőt úgynevezett fotonikus kristályok alkotják és ezek lehetővé teszik, hogy akár minden egyes képpont saját színt vegyen fel és jelenítsen meg. "Az eddigi modellekhez képest egy jóval világosabb és intenzívebb színmegjelenítést kapunk" - jelentette ki André Arsenault, a Torontói Egyetem kémikusa és a technológia értékesítésére létrehozott Opalux nevű vállalat társalapítója. A megoldást a szakemberek P-Inknek nevezték el.

Elektronikus papírt már több cég, illetve intézmény is gyárt, köztük van az E Ink és a francia Nemoptic vállalat. Elmondható, hogy a fekete-fehér megjelenítésre képes kijelzőknél a képminőség és a kontraszt már gyakorlatilag megegyezik a hagyományos papír jellemzőivel, azonban eddig a szakemberek csak nagy nehézségek árán tudtak színes képeket előállítani elektronikus papíron. "Mi a teljes felületet be tudjuk festeni különböző színűre. Így a színek háromszor világosabbak, mitn más megoldásoknál. Ez az egyik jelentős különbség" - közölte Arsenault.



A kutatók ezt az alkalmazott fotonikus kristályok közötti távolság ellenőrzésével érték el, ami egyúttal kihatott a visszatükrözött fény hullámhosszára is. A fotonikus kristályok képesek befolyásolni a fényfotonok mozgását és nekik köszönhető például az is, hogy az opál a szivárvány minden színében képes tündökölni. A P-Ink esetében a képernyő minden képpontja kvarcgolyócskák százaiból áll. Minden fotonikus kristály átmérője 200 nanométer és mindegyiket egy szivacsszerű polimerbe integrálták.

A P-Ink bistabil, ami Arsenault szerint annyit jelent, hogy az egyes, 0,3 milliméteres pixelek a színüket képesek akár napokig is megőrizni, anélkül, hogy ehhez külön energiára lenne szükségük. Ezenkívül az alkalmazott anyag nagyon rugalmas is. A technológiát Arsenault két torontói kollégája, Geoffrey Ozin és Daniel Puzzo, valamint Ian Manners, a Bristoli Egyetem kutatójával közösen fejlesztette ki. A P-Ink előnye, hogy amennyiben megnövelik a kristályok méretét, akkor az azok által kibocsátott színek akár az infravörös tartományban is érzékelhetővé válnak.


A szín az alkalmazott feszültség hatására változik

Eddzer Huitema, a Polymer Vision nevű eindhoveni cég műszaki vezetője szerint óriási előrelépés történt, hiszen még napjainkban is minden LCD- vagy plazmakijelzőben három vagy akár négy különböző színű pixelt használnak a színek megjelenítésére. Így viszont csökkenthető lenne a képpontok száma, amivel párhuzamosan nőne nemcsak a színminőség, de az elérhető legnagyobb felbontás is.

Arsenault úgy vélte, az első termékek akár már két éven belül megjelenhetnek a világpiacon, azonban a P-Ink világméretű elterjedése ennél jóval több időt vesz majd igénybe. "Még teljesen az út elején tartunk, sok mindenen kell még változtatnunk és javítanunk akár az anyagokat, akár a képek megjelenítési sebességét tekintve" - nyilatkozta végül a szakember
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2007. szept. 17. 17:02 | válasz | #33
2007. szept. 17. 13:35 | galéria | válasz | #32
Az index.hu kicsit leült. Serintem ez amiatt van, hogy a szélsőséges liberalizmusuk miatt sokan elpártolunk tőlük, mondjuk én is félig-meddig, és kevesebb a hirdetés, emiatt szűkebbre keleltt húzni a nadrágszíjat. De eleht, hogy nincs igazam, és sima koncepció van megette.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. szept. 17. 12:39 | válasz | #31
Valamit nagyon benézhettél. Az indexen továbbra sem lehet a hírekhez közvetlenül alatta hozzászólni. Amihez lehet, az mind blogbejegyzés, amihez értelemszerűen lehet. Ez azóta van így, hogy az index "új megjelenési felületet" használ. Gyakorlatilag így összemosódik a hír az egyes bloggerek magánvéleményével, amitől még bulvárosabbá vált. A felületes olvasót így elég szépen meg lehet vezetni.
dez  
2007. szept. 17. 12:34 | válasz | #30
Hát, nem néztél szét eléggé... Főleg külföldön.
dez  
2007. szept. 17. 12:33 | válasz | #29
Figyu, gondolj bele: ha egymás mellett vannak a színes foltok, akkor tök mindegy, hogy a fény honnan származik eredetileg, hátulról vagy elölről, az eredmény ugyanaz: feléd egy bizonyos alapszínű fény halad onnan. És ezek szépen összeadódnak ilyenkor.
dez  
2007. szept. 17. 12:30 | válasz | #28
"Azt mondod ez más mint amikor a festékszemcsék kivonnak egymás szinéből ezt azt? Miben más?"
Abban, hogy a festékszemcsék össze vannak keverve, azaz átfedik egymást, és mindegyik kivon egy színösszetevőt. Ennél a kristályos valaminél nincs átfedés.

"Gondolkozz el rajta hogyan működik a szines nyomtatás. Különálló szinű pontokat nyomtatnak egymás mellé, melyek összessége adja a különböző szineket az arányuktól függően."
Ez tévedés, nem egymás mellé kerülnek, hanem pontosan egymásra.
A nyomtatásban nem piros-zöld-kék színt alkalmaznak, hanem cián, magenta, sárga színeket, néha fekete rásegítéssel. Namost ha te egymás mellé helyezed ezeket, abból nem sül ki túl sok jó.

"De fehéret kikeverni nem tudnak vele. Max feketét."
Valóban.
2007. szept. 17. 12:10 | galéria | válasz | #27
Ne lolozz László, mert én ezt sehol máshol nem láttam, csak itt az esgén.

Mindenütt az volt, hogy voltak külön cikkek, és ülön fórumok, de hogy egy cikket rögvest lehessen ízekre szedni, ezt sehun nem láttam korábban, ezért szoktam ide az esgére, ahol meg aztán büntiket kapok. De, persze, lehetett ez máshol is, nemtom, de nekem itt ez volt az első.
L3zl13  
2007. szept. 17. 11:43 | válasz | #26
Te komolyan gondolod, hogy ez az SG "találmánya"?
LOL.
[ironia]Lehet, hogy az index.hu azt is az SG-től lopta, hogy képeket szúrnak bele a cikkekbe? Na de a kattintható linkeket egészen biztosan.[/ironia]
2007. szept. 17. 11:04 | galéria | válasz | #25
OFF
Amúgy, nemtom vettétek-e észre: a www.index.hu ellopta az SG.hu ötletét, vagyis egy ieje ott is lehet kommentelni a híreket.
Mamlasz SG, nem védte le ezt az érdekes megoldást...
OFF
L3zl13  
2007. szept. 17. 07:23 | válasz | #24
Itt nem világít egy pixel sem. Tehát minek az intenzitását kell visszavenni?
L3zl13  
2007. szept. 17. 07:20 | válasz | #23
Azt mondod ez más mint amikor a festékszemcsék kivonnak egymás szinéből ezt azt? Miben más? Abban, hogy a festékszemcsék nem szabályos rácsban helyezkednek el? Vagy abban, hogy nem tudod szabad szemmel megkülönböztetni egymástól a képpontokat (festékszemcséket) még közelről sem?
Gondolkozz el rajta hogyan működik a szines nyomtatás. Különálló szinű pontokat nyomtatnak egymás mellé, melyek összessége adja a különböző szineket az arányuktól függően. De fehéret kikeverni nem tudnak vele. Max feketét.
dez  
2007. szept. 17. 02:54 | válasz | #22
Hát igen, ezt majd bele kell számolni -> pl. egy full piros felületen nem lehet full intenzitású a pixel (piros színre állítva), hanem arányosan vissza kell venni. Muris, hogy a fejlesztők közben pont arról beszélnek, hogy itt minden pixel világít, nincs pl. két sötét szubpixel, amikor egy felület piros/zöld/kék színű, stb. :) Na igen, csak éppen ugyanannyival vissza kell venni ilyenkor a pixelek intenzitását. :D
2007. szept. 17. 01:44 | válasz | #21
Azon filózok, ha 3 színből állónak tekintjük a fehéret, egy térrészen csak egy szín lehet, ami így 1/3 intenzitású. Persze az a becslés még mindig sántít. Ezért mondtam utólag a sötét szürkét. (Azzal még talán lehet játszani egy kicsit, hogy a szem a zöldre érzékenyebb)
dez  
2007. szept. 16. 23:54 | válasz | #20
dez  
2007. szept. 16. 23:53 | válasz | #19
Csakhogy itt nem összekevert festékszemcsékről van szó, amik egymás színéből kivonnak ezt-azt. Hanem egymás melletti pixelekről. Az meg tök midnegy, hogy héttérvilágításos, vagy reflexív módon van neked egymás mellett egy vörös, zöld, és kék pöttyöd - megfelelő távolságból összeadódnak, és fehérnek látod.
dez  
2007. szept. 16. 23:51 | válasz | #18
Lehetne kisebb is, de azért ez sem olyan nagyon nagy - megfelel egy 19"-es LCD pixelméretének.
L3zl13  
2007. szept. 16. 22:46 | válasz | #17
RGB-ből csak összeadó szinkeveréssel lesz fehér. Próbálj szines festékből fehéret kikeverni. (Festék szemcsék nagyon sűrűn egymás mellett.) Lehetetlen.
2007. szept. 16. 22:36 | válasz | #16
Inkább sötét szürkének.
2007. szept. 16. 22:34 | válasz | #15
Fáradt vagyok.
Nem.
Ha valami nagyon sűrű módon kék,zöld és pirosat ver vissza az fehérnek látszik.
(Vagy ezek között vált gyorsan)

Általános iskolába csináltunk egy pörgetyűt kiszinezve, ha pörgetted fehérnek látszott.

Subsztraktív(kivinó) szinkeverés akkor van, ha az alap fehérszínből vonagatsz ki komponenseket.
2007. szept. 16. 22:30 | válasz | #14
Jogos.
De hány voltnál lesz fehér ?
Nekem úgy tűnik, hogy alapból sötét kék.
L3zl13  
2007. szept. 16. 22:22 | válasz | #13
Amennyire tudom az e-paper egyik meghatározó tulajdonsága, hogy a papírhoz hasonlóan nem háttérvilágítással jelenít meg képet, hanem visszavert fénnyel.
Ennek megfelelően kivonó szinkeverést használ, nem pedig összeadót. ->
Fehér színt nem lehet szubpixelekből összerakni.
Tehát vagy van a kristálynak egy teljesen átlátszó módja, és a háttér fehér, vagy egyátalán nem fog tudni fehér színt a kijelző.
Mindenesetre a fehér szinnél garantáltan nem fog szerepet játszani a pixelek mérete.
2007. szept. 16. 21:10 | válasz | #12
0,3 pixel??? az iszonyat nagy...
am érdekes találmány
2007. szept. 16. 19:58 | válasz | #11
"0,3 milliméteres pixelek" - nagy.

Fehérrel lehet még is lesznek gondok.
L3zl13  
2007. szept. 16. 18:41 | válasz | #10
Vagy mintha elektromos elven működő dolgokat az elektronikusnak neveznénk...
Ja mégsem... LOL.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. szept. 16. 18:10 | válasz | #9
Ez a fotonikus kristály legalább olyan hülye elnevezés, mint az intelligens mosópor...
2007. szept. 16. 17:24 | válasz | #8
az aku sokáig húzhatja mert csak az oldal megrajzolásakor használ energiát utánna a kép mindenféle energia nélkül elég sokáig megmarad. még sajnos elég drágák de remélem ez hamar megváltozik.
neoG  
2007. szept. 16. 17:17 | válasz | #7
reméllem így lesz.mikor teret hódítottak a PC-k akkoris azt mondták, hogy el lehet felejteni a papeeeeert.minden adatot lehet gépen tárolni.aztán gondolom valaki
véletlenül nyomott egy "format C:"-t és azóta mindent kinyomtatnak.2példányban
2007. szept. 16. 16:27 | válasz | #6
Milyen gyors lehet ?
2007. szept. 16. 15:03 | válasz | #5
mennyi mostanában egy e-paper, és meddig bírja az elem? hány oldalig lapozható? mekkora a memóriája.. stb
dez  
2007. szept. 16. 14:40 | válasz | #4
Hát ez tényleg LOL. Nem baj, télen fűteni is lehet vele. :DDD

De ez tényleg nem rossz: "Az újfajta képernyőt úgynevezett fotonikus kristályok alkotják és ezek lehetővé teszik, hogy akár minden egyes képpont saját színt vegyen fel és jelenítsen meg."
Bár bizonyos kevert színekhez és a szürkékhez/fehérhez több pixel kell, de ez nem gond.

Remélem, olvasod ezt (meg több más hasonló megoldás is születőben van) BiroAndras...? Ugyebár amikor én jöttem ilyesmivel, azt mondtad, értelmetlen dolog.
L3zl13  
2007. szept. 16. 13:54 | válasz | #3
"A P-Ink előnye, hogy amennyiben megnövelik a kristályok méretét, akkor az azok által kibocsátott színek akár az infravörös tartományban is érzékelhetővé válnak."

Igen, ez tényleg hatalmas előny. Úgyis olyan jól látunk infrában...

Viszont nagyon örülnék már végre egy elfogadható árú e-papert használó készüléknek, ami minden fontosabb dokumentum és e-book formátumot támogat...
Viet  
2007. szept. 16. 13:04 | válasz | #2
(lemaratt)Nem kell fákat irtani hogy legyen papir meg ceruza.
Viet  
2007. szept. 16. 13:02 | válasz | #1
ohhohó ez nagyon király