Repülő szélfarmok a felmelegedés ellen
2007. szeptember 7. 11:57, péntek
Különös, vagy inkább meghökkentő technológiai kombinációval állt elő egy amerikai cég a zöld energia zászlaja alatt.

Hirdetés

A FEG, ami a "repülő elektromos generátor" angol rövidítése, gyakorlatilag egy szélturbinaként is alkalmazható helikopter, egy ausztrál műszaki specialista, Bryan Roberts professzor agyszüleménye. A professzor tervei alapján a FEG fejlesztését egy San Diego központú cég, a SkyWindPower vállalta fel. A cég tulajdonosa David Shepard, aki a II. Világháború alatt japán katonai kódok feltörésével szerzett magának megbecsülést hazájában, majd a hitelkártyákon világszerte alkalmazott Farrington B numerikus betűtípus megalkotásával vált ismertté.

Shepard hosszú ideje hirdeti a kőolajszármazékoktól való elszakadást, az elmúlt két évtizedben figyelme a nagy magasságú szelek elektromosság előállítási potenciálja felé fordult. Amikor tudomást szerzett Roberts professzor "giro-malom" névre keresztelt repülő szélturbina prototípusáról, amin az ausztrál szakember 1979 óta dolgozik, Shepard rögtön elkötelezte magát a találmány mellett. A két férfi 2002-ben kezdett közös munkába, ennek az eredménye lett a FEG.

A repülő elektromos generátor alaptétele, hogy a szélsebesség és állandóság sokkal nagyobb a magasabb légrétegekben, mint a felszín közelében, különösen igaz ez a két legnagyobb légáramlatra, a szubtrópusi és a poláris esetében. Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség előállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, mondja ki a teória. A becslések szerint ha csupán egy százalékát sikerülne befogni a nagy magasságú szelek segítségével megtermelhető energiának, az fedezné az egész bolygó elektromos energia szükségletét.

A középmagas légrétegektől néhány kilométerrel feljebb jelen lévő szelek sokkal erősebbek és állandóbbak, mint a felszín közelében hasznosítható szelek, fejtegette Shepard a CNN-nek. "Ennek eredményeként a magasban dolgozó turbinák működési idejüknek több mint 80%-ában termelhetnének elektromosságot, szemben a földi szélturbinák 30% körüli értékével. A legnagyobb földi turbinák jelenleg egyenként körülbelül 5 megawatt körüli elektromosságot termelnek. Egy FEG várakozásaink szerint 20 megawatt körüli teljesítményre lenne képes" - magyarázta Shepard. Hogyan is jutathatunk fel egy működő turbinát ilyen magasságba - legalább 4600 méterre? Itt jön be a képbe a helikopter technológia.


Shepard és Roberts egy H-alakú vázat vett a FEG prototípus alapjául, amit négy hatalmas, egyenként 10,7 méteres lapáttal láttak el, melyek rotorokként funkcionálva a kívánt magasságba emelik a FEG-et. Amint elfoglalta pozícióját, a lapátok azon túl, hogy fent tartják a szerkezetet, turbinaként is működésbe lépnek, dinamókat forgatva meg, melyek elektromosságot termelnek, amit egy jókora alumínium kábelen keresztül vezetnek le a felszínen elhelyezett állomásra. A FEG pozíciójának stabilan tartását egy beépített GPS biztosítaná, melynek fejlesztése szintén előrehaladott stádiumban van, nyilatkozott Shepard.

Az első SkyWindPower által épített FEG a fejlesztők várakozása szerint kevesebb, mint 3 éven belül mutatkozhat be. Elképzelésük szerint egyszerre több tucat repülő generátort bocsátanának fel, melyek lezárt légtérben dolgozhatnának. Shepard számításai szerint 25800 FEG a teljes Egyesült Államok elektromos energia ellátását fedezné, elhelyezésükhöz pedig lényegesen kevesebb légtérre lenne szükség, mint ami jelenleg korlátozva van, főként katonai célokból, tette hozzá Shepard, aki szerint megoldásuk még a környezetvédők részéről sem ütközne ellenállásba. A FEG-ek azon túl, hogy tiszta energiát szolgáltatnának, kevesebbe kerülnének a hagyományos energia előállítási módozatoknál.

Az USA ellátásához 43 "szélfarmra lenne szükség, melyeket 600-600 FEG alkotna. Egy ilyen rajnál azonban már nagy a kockázata egy esetleges balesetnek. A lezárt légtér ellenére is belekeveredhet a sok rotor közé egy repülőgép, ami beláthatatlan következményekkel járna, de ugyanígy nem zárható ki egy-egy szerkezeti meghibásodás sem. A SkyWindPower weboldalán elismeri, hogy lezuhanhatnak az egységek, statisztikailag azonban ez nem haladná meg az utasszállító repülőgépek arányát, melyek rendkívül jó biztonsági mutatókkal rendelkeznek, emellett a FEG-ek távol esnének a lakott területektől.

Az amerikai kormány számottevő érdeklődést mutat a helikopteres szélturbinák iránt. Hogy ez tényleges megoldás lehet-e a világ egyre növekvő energiaigényére, az még a jövő kérdése, ehhez először a létjogosultságát kell bebizonyítania.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. szept. 11. 21:07 | galéria | válasz | #97
http://www.szelkerekcentrum.hu/
2007. szept. 11. 21:02 | galéria | válasz | #96
...ha tanyán élnék...
2007. szept. 11. 21:01 | galéria | válasz | #95
Server not found













Firefox can't find the server at www.napvadasz.hu.

De mindegy is, mert amúgy kancsalra olvastam a szemem a témában, de kurva drága megoldások vannak egyelőre. Igazából, ha tanány élnék egy millát még így is rászánnék, de társasházban ezek a szélturbinák, napelemek nehezen felszerelhetők.
2007. szept. 11. 17:40 | válasz | #94
a napelemkről kimerítően: www.napvadasz.hu
szabadenergia.lap.hu
ingyenenergia.lap.hu
2007. szept. 11. 15:40 | galéria | válasz | #93
Afene egye meg.

Jobb híján begyújtottam a gázkonvektort, mert meglehetősen hideg van kint, úgyhogy növelem akkor én is a melegházhatást. :-)
L3zl13  
2007. szept. 11. 08:58 | válasz | #92
Nem kimondottan lehetetlen, de nem túl gazdaságos. Becslések szerint egy átlag villám energiája kb egy nagyobb családi ház által havonta felhasznált elektromos energiájának felel meg.
Tehát egy adott házba évente 12-szer kellene belecsapnia a villámnak, hogy fedezze az elektromos áram szükségletet.
Ugyanakkor a villám energiájának hasznosításához/tárolásához szükséges berendezések meglehetősen drágák lennének. (És nem tudom milyen hatásfokkal működhetnének.) Tehát nem éri meg.
2007. szept. 10. 17:47 | galéria | válasz | #91
jujjdejó!
KLT  
2007. szept. 10. 17:17 | válasz | #90
"Én ezt úgy oldanám meg, hogy 4 kábelel rögzíteném ezeket a turbinákat, úgy hogy 10 m-et tudjon elmozdulni. A következőt pedig 50 m-rel távolabb. "

3 is elég, és ráadásul stabilabb, és a 3 fázis pont lejönne rajta :D

2007. szept. 10. 17:12 | galéria | válasz | #89
Szép amit írsz, de mér nincs hasznosítva a villjám enyergijája?
L3zl13  
2007. szept. 10. 11:44 | válasz | #88
Ez a rádiióadók céljára való felhasználás kb olyan, mintha a villanyégőt arra fejlesztették volna ki, hogy az erőművekben a szerelők lássák a karbantartandó eszközöket.
Persze, erre is használható, sőt bizonyos körülmények között még előnyt is élvez más célú felhasználással szemben (Erőműben ott van helyben az áram.) de így önmagában annyira jelentéktelen és szűklátókörű...

Mint a cikk írta a cucc teljesítménye 20 MW. A rádióadók nem igényelnek ennyit.
Egy bizonyos méret alá nem tudod lecsökkenteni, mert elég nagynak kell lennie, hogy legyen elegendő emelőerő a kábel felemeléséhez, és a te ötleted esetén még hozzá jön az adó elektronika, antennák stb.

Ehhez még hozzáveszem, hogy zárt légteret igényelnek maguk körül. Ez nagy szélfarmok esetén jóval könnyebben kezelhető, mint hogy egy-egy konkrét célra pár kilométerenként fellógassunk egy ilyet.
2007. szept. 10. 11:29 | válasz | #87
A villámmal sem lenne gond, árnyékolt kábelről meg Faraday ketrecről hallottunk már. Gondolom mindenki látott már magas tornyon lámpát égni, aminek a vezetéke nem hozta vissza a hálózatba a toronyba csapó villámot, és még csak ki sem égett a villámcsapástól...
2007. szept. 10. 06:24 | válasz | #86
előtte én sem de gondoltam ha már kérdezted akkor kicsit utánanézek :D
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. szept. 10. 05:54 | válasz | #85

metaljesus:
Spec szerencsejatekkal foglalkozo varosra gondoltam, aminek a napi fogyasztasa villamos energiabol annyi, mint ........
Amugy radioadokbol joval tobb van, masfelol azert az sem elhanyagolhato teljesitmeny.
Masfelol pedig amit en emlitettem: eljuttatas minnel kissebb veszteseg jelleggel, semmi masrol.
Lenyeget tekintve en nem energia formalyaban juttatnam le elbol a foldre es ott felhasznalni, hanem en elbol hasznositott formaban nyomnam tovabb, mert en ezt tekintenem realisnak.

Nah mind1, mondandom lenyege a helyi hasznositas.

NB: De azert a tipped nem volt rossz :) *nem is tudtam azt az infot amit emlitettel* :)
2007. szept. 09. 21:07 | válasz | #84
gondolom Socorro-ra gondolsz Új-Mexikóban :) de egy 9000 fős kisvárosnak nem nehéz a legnagyobb értéket produkálni 27 nagyteljesítményű rádióteleszkóppal :D

visszatérve: a legnagyobb adók megvannak több száz kilowattosak is. de mi vagyunk kábé tízmillióan. rádióadóból meg lehet vagy 1000 (hasraütés szerűen), aminek többsége jóval kisebb teljesítményű. szóval ha hozzáveszed a többiek pc-jét, villanyát, tv-jét, nem beszélve az ipari létesítményekről mint szerverparkok, gyárak, vagy a bevásárlóközpontok, irodaépületek, vagy akár a vasút, akkor a rádióadókra igen kis hányad marad.
2007. szept. 09. 13:14 | galéria | válasz | #83
azért a fém olajoshordónál szerintem jobb egy műanyag hordó.
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. szept. 09. 13:14 | válasz | #82
metaljesus:

Nem tom a konkret szamadatot, hogy mennyi, csak azt tom, hogy igencsak nem keves.
Ugyanis igen sokfele veszteseg van, illetve ezek az adok nem kisteljesitmenyuek, mint a te szamitogeped! :)
Arrol nem is teve emlitest, hogy ezek ejjel-nappal ugyanugy fogyiznak, nem ugy mint a te villanyegod.
Es meg lehetne ragzani a sort :)
*a megjegyzesedhez hozzatennem, hogy a vilagon melyik varos az, ahol a legnagyobb az 1 fore juto villamos energia fogyasztas, es vajon miert is* :)
2007. szept. 09. 12:21 | galéria | válasz | #81
Hat azért ez eléggé titokzatos volt, pár részlet esetleg?
2007. szept. 09. 11:05 | válasz | #80
mert a föld összes energiafogyasztásának legalább a 10-20%-át a rádió állomások használják fel ugye?
RealPhoenixx   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. szept. 09. 07:39 | válasz | #79
Hmmm...., kabeleken lehurcolni az energiat, mekkora badarsag!!!!!!!

Ha azt nezzuk, a radio allomasok nem keves energiat hasznalnak el musorszorasra, etc.
Sztem egyszerubb lenne csokkentett energia igenyu musorszoras ezen eszkoz iranyaba, es ez az eszkoz meg szepen szorna a musorokat megfeleloen es akkor egy faxa nagy energia igenyu fogyaszto a foldon lekapcsolhato.

Es akkor legalabb nem halna ki a foldi musorszoras.
-merthogy az hogy radiot vagy tv-t nezel/hallgatsz, az nem keves energia amugy sem-
/bar konkretabb szamitas nem artana, mert esetleg mobil allomasoknak is megfeleltethetoek lennenek ezek a ..... szerkezetek/

NB: azt nem vagom, hogy miert kell valamit elcipelni valahova, majd onnan is el, majd amonnan is el, ha amugy pedig tokeletesen megfelelo az ha az adott helyen egybol felhasznaljuk, bar igaz egyes cegek igy iszonyu sok lovet irnak le, etc, sot nem csakhogy leirnak, hanem szereznek is esetenkent, megfelelo allami kapcsolatok reven
2007. szept. 09. 00:46 | válasz | #78
anno amik kisérleteztek evvel bár ök inkább "gigantikus" napelemket akartk kilöni az ürbe, hogy keringjenek a föld körül oszt az enegrgiát majd lézerrel lenyomják a földre.

A dolog kudarc lett leginkább mert a fönt megtermelt energia katasztrofálisan kevés része érte ela földet.

Ettöl függetlenül nagy 5let volt és mais az ha az energia földre valo eljuttatását emgtudnánk oldani akkor evvel a modszerrel is meglehetne oldani a világ energiaproblémáját. Meghát egy adag napelemet azonnal ugy s beállíthatnának, hogy árnyékolja a földet és fucs nincs többé globális felmelegedés.
2007. szept. 09. 00:36 | válasz | #77
ezt is az a Bussard találta fel mint aki az akár még müködhet is fénysebesség sokszorosával valo utazást?

egyszer még utána olvasok....
2007. szept. 08. 22:19 | válasz | #76
Jobban járnál, ha a napelemtáblákkal a levegőt melegítenéd ( napvadasz oldal)
és csak egy kisebb teljesítményű szellőzőventilátorral fúvatnád be a forró levegőt a szobádba.

A tábla csövezése sörösflakonokból készült, saját a nyagából mindegyikben külön propellerrel. A nagy tábla vastag üveg, ami igazán drága volt .
Mérési eredmények fejből: kinti hőm: -3 fok a napelemben a levegő hőmérséklete: 110 fok ...
Ha közvetlen melegítésre használod ( víz v. levegő) még felhős időben is 60-70% osan működik ( mert a hosszú hullámok átjönnek a felhőkön ha nem olyan nagyon vastagok)

erről a nappanelről olvastam, de szeretnék én is építeni 1 ilyet.
Ha saját magadnak csinálod, nagyon olcsón megvalósítható a lentebbi hsz. hez képest
kvp  
2007. szept. 08. 22:03 | válasz | #75
Hatha valakit erdekel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Polywell
http://en.wikipedia.org/wiki/Bussard_ramjet

Scifi kedveloknek ismeros lehet mert nehany helyen nev szerint hivatkoznak ra, a meglepo inkabb az hogy a megoldas mukodik.
kvp  
2007. szept. 08. 21:48 | válasz | #74
"Gondolom a szélenergiával is hasonló a számítás..."

Nem, ha az ember keszit egy axialis turbinat, akkor nagyon olcson megvan. Epitoanyagnak a legjobb az ures felbevagott olajoshordo. Generatornak pedig vagy egy dc vagy egy coreless motor, forditott uzemben. (plusz egyeniranyito, aski es dc konverzio a hajtani kivant keszulekekhez, ekkor ugyanis nincs inverter veszteseg)

http://en.wikipedia.org/wiki/Savonius_wind_turbine
2007. szept. 08. 21:41 | válasz | #73
Több dolog van amit nem tudok . Tesztpéldány van ? Mekkora a kábel tömege + a generátor , a tartószerkezet és a lapátok össztömege . A lapátok mekkora maximális szélsebességet bírnak el jelen rendelkezésre álló anyagok felhasználásával. Mi történik ha hirtelen drasztikus mértékben megváltozik a szélirány 180°-ra gondolok . Ez fikció szintjén van szerintem , elméletileg működőképes pár problémát leszámítva :D
2007. szept. 08. 20:55 | galéria | válasz | #72
Gondolom a szélenergiával is hasonló a számítás...
2007. szept. 08. 20:53 | galéria | válasz | #71
Épp azon töprengtem, hogy a télen kibekkelem ezt az egész lenyúlós rendszert: veszek egy napelemet, és az általa szolgáltatott nergiával fűtök.

Van egy fűtőventilátorom, max. teljesítménye (mert ugye szabályozható) 2000 W.

Nos, ennek táplálásra kellene vennem a Conradtól durván 10, előzőleg belinkelt napelem készletet, vagyis nem éppen, hanem csak a napelemtábla lenne 10, gondolom egy aksi és egy inverter azért elég lenne.

Számoljunk:

10x190.000 Ft. = 1.900.000 Ft.
1x40.000 Ft. = 40.000 Ft.
Összeszerelés, üzembe helyezés: 20.000 Ft.
------------
Összesen: 1.960.000 Ft.

A fűtés díja átlagban havonta 10.000, évente 120.000 Ft.

1.960.000 / 120.000 = 16 év alatt térülne meg (már, ha addig bírnák a napelemek)
2007. szept. 08. 20:46 | galéria | válasz | #70
A napenergia ára:
1 W = kb. 1000-1500 Ft.
(lásd: http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&cid=VkZaU1ZrMUZPVlZoZWtwUFZrZHplUT09&pid=VkZkd2JrMUZOVlZSVkVwUVZrVnJPUT09)
2007. szept. 08. 18:59 | galéria | válasz | #69
Nem tartom jó ötletnek ezeket a lebegő szerkentyűket.

Ha a magas hegycsúcsokra telepítenének szélturbinákat, 1000-6000 m magasság közöttt, az sokkal jobb ötlet lenne, mert ezek megépítése ugyan nehezebb, de legalább lenne munkájuk az ipari alpinistáknak, és utána az üzemeltetés nagyságrendekkel egyszerűbb, és kisebbek a kockázatok is.

A villámok energiájának hasznosítása pedig tényleg érdekes dolog, elég hihetetlen, hogy még nem sikerült oda eljutnunk, hogy kihasználjuk ezt az energiaforrást.

Azért, hogy a napelemekről is mondjak valamit: olyan drágák, hogy az ember inge-gatyája rámegy egy ilyen bulira. (Az állami támogatást nem tartom jó ötletnek. Minek támogatni az adófizetők pénzéből olyan projekteket, amelyek önmagukban nem életképesek?)
2007. szept. 08. 17:08 | válasz | #68
Én már látom az új filmcimeket:
A FEG kataszrófája
Pokoli FEG
A FEG visszatér 3
Egy FEG alatt sétáltam...
A FEG bosszúja
A civilizáció és a FEG
stb...

tetszik. ha lehetne, ott tölteném a vakációt a tetején.
(persze széldzsekiben...)
dez  
2007. szept. 08. 17:03 | válasz | #67
A jövő energiatárolásben: szén nanocsővel "átszőtt" papír, amiből mind szuperkönnyű akkuk, mind szupernagykapacitású kondik készülhetnek link.
(Lásd hozzászólások is a cikkbeli tévedések és fordítási hibák javításait is!)

Apropó nanocső: ha mégis kábelen kell vezetni az áramot (bár a villámok miatt ez tényleg nem okos dolog): a nanocsőből készült kábelek egyszerre a legerősebbek és legjobb áramvezetők lesznek.
duke  
2007. szept. 08. 15:30 | válasz | #66
"Addig is a táblázat alján látható Boost cap az általad említett szuperkondenzátor vagy ultracap. Láthatóan messze elmaradva majd minden mástól..."

Csak ugy emlekezetbol sacoltam,a 40-50-et,de a nagysagrend jo volt.
Mert ez alajan 58 szoros a kulonbseg.
Boost cap 1.72Wh/l
Nickel Metal Hydride 100 Wh/l
Amugy ebbol indultam ki,bar par eve mar nem neztem a honlapjukat,de gondolom azota csak fejlodott a dolog.
http://www.maxwell.com/ultracapacitors/technical-support/product-support/product-support.asp
L3zl13  
2007. szept. 08. 15:03 | válasz | #65
2007. szept. 08. 13:57 | válasz | #64
Mágnesesség elve? Transzformátor? Simán alkalmazható lenne!
L3zl13  
2007. szept. 08. 13:26 | válasz | #63
A nagyenergiájú lézer nem túl hatékony atmoszférán belül... Ezért is nem igazán használnak lézerágyúkat.
Ráadásul mint más is mondta a lézerből megint áramot kell előállítanod vagy fotoelektromos módon (napelem), vagy úgy, hogy felfűtessz vele valamit, amivel turbinát hajtassz meg. Egyik sem igazán hatékony, így aztán elveszik minden előny, amit a szélerőművek magas légkörbe telepítésével lehet elérni.
L3zl13  
2007. szept. 08. 13:19 | válasz | #62
Szvsz nem. link

Nem keresgéltem sokat, ha tudsz mutatni másik forrást, ami mást állít akkor nagyon örülnék neki.

Addig is a táblázat alján látható Boost cap az általad említett szuperkondenzátor vagy ultracap. Láthatóan messze elmaradva majd minden mástól...
2007. szept. 08. 13:12 | galéria | válasz | #61
Viszont a lézerből hogyan állítasz elő ismét áramot? Ez a probléma tudtommal még nem megoldott.
duke  
2007. szept. 08. 12:37 | válasz | #60
"Amennyire tudom a kondenzátorok energiasűrűsége jóval alacsonyabb mint a kémiai elven működő akkumlátorokénak."
Meg a legujabb nanotechnologias szuper kondiknak is 40-50 szer kisebb az energia surusege az akuknal.Kb egy fel literes soros doboz meretu kondi felel,meg egy mai NIMH ceruza akunak.
duke  
2007. szept. 08. 12:30 | válasz | #59
Szerintem lezerrel kene levezetni az aramot es akkor nem volna galvanikus kapcsolat a fold es a generatorok kozott(meg jol is nezne estenkent,ha lathato tartomanyba eso lezert alkalmaznanak).A tarto kabel meg szigetelo anyagbol lenne,igy valoszinuleg nem csapkodnak a villamok.
2007. szept. 08. 12:00 | válasz | #58
Rosszul tudod
2007. szept. 08. 12:00 | válasz | #57
Nah lehetne a propellerekkel felemelni 1 nagy kereket, mely a földhöz képest állna. A föld forgása pedig forgatná a kereket, melynek a tengelyén lenne a generátor :D :D
yesss  
2007. szept. 08. 10:34 | válasz | #56
hehe ez viccesen nézne ki:):)
L3zl13  
2007. szept. 08. 10:01 | válasz | #55
Amennyire tudom a kondenzátorok energiasűrűsége jóval alacsonyabb mint a kémiai elven működő akkumlátorokénak.
kvp  
2007. szept. 07. 23:17 | válasz | #54
"btw jó 5let csak le kell onnan hozni az áramot!"

Legalabb egy kabel igy is kell, mivel valaminek ellen kell tartania a szel nyomasanak, kulonben nem tud aramot termelni a rendszer es raadasul fent sem marad. Az eltero magassag nem jo otlet az utkozesek kikerulesere, mivel szelsebesseg fuggvenyeben eseten ezek az egysegek rendszeresen lifteznenek a talaj es a mukodesi magassag kozott. Mellekesen csorlos drotkotel kell, mert a tartokabelnek mindig feszesnek kell lennie. (lasd: papirsarkany)

A Fold magneses tereben 4 km eseten tenyleg nagy a potencialkulonbseg, de a kinyerheto aram mennyisege elenyeszo, csak viharok eseten eri el a hasznalhato merteket, de az elektrosztatikus, mig a magassagfuggo ertek elektrodinamikus. A kinyerese rongalja a Fold magneses pajzsat, Tesla otlete pl. az volt, hogy egy megfelelo ivvel atuti es a napszelbol szarmazo emp energiat hasznositja. A dolog mukodik, de a mellekhatasa a nagymerteku felszini radioaktiv sugarzas lenne. (amit akkoriban meg nem ismertek rendesen, Tesla is hasznalt par kiserletehez rontgencsoveket audio erositonek)

Szvsz. egy mukodo fuzios reaktor meg mindig egyszerubb es hatasosabb lenne. (barmelyik rendszer jo lenne, mind a tokamak-os, mind az impulzus modu linear confinement-es /lasd: Farnsworth elso probalkozasa az inercialis konfinement elott/)
Cat 02  
2007. szept. 07. 20:44 | galéria | válasz | #53
hm 0 vízveszeséges hűtőtornyot pont magyar találta fel =)

btw jó 5let csak le kell onnan hozni az áramot !
Clarke  
2007. szept. 07. 18:57 | válasz | #52
A Líbiai Great-Man-Made-River-Projektről még nem hallottál?
2007. szept. 07. 18:48 | válasz | #51
Van elég víz? Ezt mondd el a tevéknek is :D :D
Clarke  
2007. szept. 07. 18:44 | válasz | #50
Hűtőtornyokkal meg lehet oldani, egy zárt redszerhez meg van elég víz a Szaharában is.
2007. szept. 07. 18:42 | válasz | #49
Még igen :D
2007. szept. 07. 18:41 | válasz | #48
Jut eszembe: minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobb feszültséget tudunk mérni a föld és pl 1 hőlégballon között. Elég hosszú vezetékkel ez ellenőrizhető. Szal 4km magasan ez a potenciálkülönbség sztem már elég nagy, lehet nem is kellenek ezek a rotorlapátok, csak 1 ballon...
2007. szept. 07. 18:38 | galéria | válasz | #47
He?? Te magadál vagy?
2007. szept. 07. 18:35 | válasz | #46
Hát most lehet hülyeséget mondok :D , de mivan ha a kábelt avagy a gépet eltalálja egy villám vagy akármi aminek megvan az esélye mégha nem is sok de megvan akkor tultőlti az egész rendszert vagy a turbinák halnak be vagy a lenti erőmű kap tultöltést...
2007. szept. 07. 18:27 | válasz | #45
És a hűtővíz???
A Szaharában kicsit kevés a hajnali harmat :D
2007. szept. 07. 18:26 | válasz | #44
Akkumulátorok helyett szupernagy kondenzátorokat is lehet használni.
Ez az energia folyamatosan termelődik, a szél folyamatosan fúj abban a magasságban.
Clarke  
2007. szept. 07. 18:22 | válasz | #43
Ezt az szélerőművet kombinálva a Szaharában felépített naperőművekkel meg lenne oldva a világ energiaproblémája:)
ension  
2007. szept. 07. 18:15 | válasz | #42
Mif@sz? Sárkányeregetés?
xizor  
2007. szept. 07. 18:13 | válasz | #41
Végre egy olyan ötlet, amit még senki nem kezdett el fikázni itt a fórumban, csak páran írtak jogos problémákat :) Szerintem is nagyon jó, és télleg egy rakás nagyon egyszerű "trükkel" meglehetne csinálni még ezeket a farmot is.Csak szorítani tudok ezért az ötletért.
2007. szept. 07. 18:04 | válasz | #40
és egyszer csak a cnn benyögi egy nagymagasságú szélfarmot térítettek el Bin Laden emberei és a pentagonba vezették.. a terroristák a szélfarm GPS rendszerét törték fel és irányították el.. a kábeleket amelyek egy helyhez kötötték, elvágták..
csif  
2007. szept. 07. 17:05 | válasz | #39
bakker, ez nekem is eszembejutott 2. gimiben földrajz órán. lenyúlták az ötletem... :D
2007. szept. 07. 16:53 | válasz | #38
szerintem nyúltunk már bele másba is egy százaléknál jobban az elmúlt jópár évben :D
2007. szept. 07. 16:17 | válasz | #37
De úgy tűnik, hogy egy ilyen energiaforrás, eléggé sebezhető. Könnyen támadható, hezen védhető, ezért nem építhető rá a teljes energiaellátás. szvsz Ennyire azért "katonaállam" az USA.
2007. szept. 07. 15:44 | galéria | válasz | #36
Energiatárolás olyan léptékbem ami a lakosságnak és az iparnak kell lehetetlen közvetlen módón. Ilyen eletemült ötletet....

A vízszivattyúzásos módszer az mindig működik, de akkor azt is ki kell építeni.
$$$$$
2007. szept. 07. 15:31 | válasz | #35
Sőt, ahhoz, hogy elkerüljék egymást elég lehet a térképeken alkalmazott technika. Ott ugye az egymás melletti államok mindig más színt kapnak, itt meg mindig más magasságot kapnának.
2007. szept. 07. 15:21 | válasz | #34
merev elválasztás is lehetne közöttük.
meg lehetne az is, hogy különböző magasságban keringenek. tehát nem egy síkban, hanem a 600 gép 100 különböző magasságban. ha csak 5-10 métereket eltérnek akkor már elkerülhetik egymást.
meg az is lehetne például ha ezeket a propellereket nem csak 4-es, hanem 2400-as csoportban is fel lehetne indítani, az is jó megoldás lehetne. szal nem 600*4 lapát, hanem 1*2400 lapát.
2007. szept. 07. 15:18 | válasz | #33
Európában és Észak Afrikában hamar lába kélne ennek a sok alumínium kábelnek .. :D :D mindegyiket szigorúan őrizni kellene.. :D
2007. szept. 07. 15:18 | válasz | #32
például ha tudnák fent tárolni az áramot, akkor lehetnének balonok, amiket távolról kiengednek, hogy lehozza a megtermelt áramot, majd felfújnak, hogy visszamenjen az újabb adagért. meg biztos lenne még jobb megoldás is, most csak így hirtelen ez jutott eszembe.
2007. szept. 07. 15:17 | válasz | #31
És a kábel saját súlya..?
lemike  
2007. szept. 07. 15:16 | galéria | válasz | #30
Az igazi gond inkabb az, hogy egy szeleromutelepnel hogyan oldjak meg hogy ne utkozzenek egymasnak. (mondjuk azon kivul, hogy ketszer olyan messze rakjak oket mint amilyen hosszu a kabel)[quote/]

Én ezt úgy oldanám meg, hogy 4 kábelel rögzíteném ezeket a turbinákat, úgy hogy 10 m-et tudjon elmozdulni. A következőt pedig 50 m-rel távolabb.
2007. szept. 07. 15:15 | válasz | #29
ha tudnák odafent tárolni az energiát valami módon, akkor le is lehetne hurcolni, nem kéne a kábel
barret  
2007. szept. 07. 15:01 | galéria | válasz | #28
Amugy ez a repulo alkalmatossag nem uj dolog...
Ilyen sarkanyokat gyartanak is.
Repulogep formajuk van,es a ket szarnyfelulet a sajat tengelye korul forog.
De az nem tud felemelkedni szel nelkul,ezert kell ez a forma ...
barret  
2007. szept. 07. 14:58 | galéria | válasz | #27

Akkora felulete van a lapatoknak,hogy allo lapatokkal is fent tud maradni elvileg.
Ha a lapatok forognak,az az energia kinyerheto a stabilizalasara,es a maradek me gmegy le a kabeleken...Engem csak a kabelek sulya erdekelne,amit meg kell neki emelnie...
Caro  
2007. szept. 07. 14:58 | válasz | #26
A földi légkör eléggé kaotikus rendszer, ha kicsit belenyúlsz nagy változások alakulhatnak ki.
És az 1 % az rengeteg. Iszonyatosan sok. Itt az egész Földről beszélünk!
Más:
4600 m alumínium?
Nem vagyok benne biztos, hogy a saját súlyát elbírja.
TomecK  
2007. szept. 07. 14:46 | válasz | #25
Na most van 4 pár hatalmas lapátja, ez eddig jó is mert felmenni felmegy de most ha fent van elvileg a szél áramlása pörgeti tovább, akor nem lesz az kevés ahhoz hogy fenntartsa ? Vagy esetleg ha tul erős a szél akor nem viszi fel magasabbra mint kéne ? (persze ki lehet kötni) de én akor se értem azt hogy hogyan is forgatja meg rendesen a szél (a természetesen megdöntött) lamellákat.
2007. szept. 07. 14:41 | válasz | #24
Sztem lehetne valami biztonsági gázballont rászerelni, mely megakadályozná a végzetes lezuhanást+ ~2-3 km kábel összegubancolódását:D
Ez zsír ötlet, csak kissé messze van a talajtól és az energia levezetése a jelenleg ismert technológiákkal kissé nehézkes :(
kvp  
2007. szept. 07. 14:37 | válasz | #23
"hogy tartja fönn a gépet egy helyben, s nyer közben energiát a szélből egyszerre."

Ez olyan mint a motoros papirsarkany. Felszallashoz aramot kap, majd ha mar eleg magasan van, akkor a szel tartja fent mint a papirsarkanyt. (csak ez forgoszarnyas mint az autogirok) Ha mar fent van, akkor a szelenergia egy reszet visszaalakitjak aramma. Ha a szerkezetre leadott szelenergia 100%-at felhasznalnak aramfejlesztesre akkor leesne. Igy mukodik az utasgepeken talalhato veszhelyzeti aramfejleszto propeller is. Nem azert marad fent mert a gep mozog, hanem mert a szel mozog hozza kepest. (lasd spec relativitaselmelet) Ha elall a szel, akkor a helyzeti energiajat visszaalakitja mozgasi energiava es lassan leszall. Az energiafelhasznalas hatekonysagat fokent az adja meg, hogy milyen szogben all a talajhoz kepest. Talajjal parhuzamosan nem termel aramot, viszont talajra merolegesen nem marad fent. (lasd: papirsarkany)

Az igazi gond inkabb az, hogy egy szeleromutelepnel hogyan oldjak meg hogy ne utkozzenek egymasnak. (mondjuk azon kivul, hogy ketszer olyan messze rakjak oket mint amilyen hosszu a kabel) Az aram pedig lejohet a tartokabelen is, felteve, hogy aramot vezeto anyagbol csinaljak kulso szigetelessel. Kabel nelkul amugy sem mukodik, mert az tart ellen a szelnek, tehat a kinyert energianak megfelelo huzoero lep fel rajta. (mint egy szelturbina tornyan vagy a papirsarkany kabelen)

Ha a kinyert arammal szenet vonunk ki a legkori szendioxidbol, akkor a folyamat pont a globalis felmelegedes ellentettje lenne. (ugyanis a szen elegetesekor keletkezo plusz legkori energiat hasznalnank a szen visszajuttatasra szilard allapotba, bar az erdotelepites olcsobb)
NEXUS6  
2007. szept. 07. 14:30 | galéria | válasz | #22
Szerintem is jó ötlet és nem is tételez fel túl bonyolult szerkezetet. Ha a kábel elszakad, vagy egyéb kisebb meghibásodás lép fel, simán le tud szállni. A magassági szélről amit ír a cikk meg tökéletesen igaz. Jó kérdés miért nem jutott ez eddig az emberek eszébe.

Mondjuk ezeket a 600 egységből álló farmokat, nagy hülyeségnek tartom. De hegyek fölött felengedve ahol amúgy sincs olyan nagy kisgépes forgalom, meg alacsonyabb a népsűrűség, meg rövidebb kábel is elég és amúgy se lehet a területet sok mindenre használni, szerintem tök jó megoldás lehetne.
2007. szept. 07. 14:10 | válasz | #21
3*ra átgondolva ha a kábel és a kábelen valo eáram lejuttatást jol megtudnák oldani zseniális szerkezet lehetne.


hihi kiderül még végén, hogy a fél világ fölösen erölködik biodizellel, meg tokomakkal. :DDD
2007. szept. 07. 14:08 | válasz | #20
Miért kéne kábel? Bár lehet a mikrohullámú átvitel még nem túl hatékony?
2007. szept. 07. 14:06 | válasz | #19
"Egy nagy magasságban elhelyezett turbina sokkal nagyobb energiamennyiség előállítására képes, mint hagyományos, a felszínen elhelyezett társai, ..."

Hát amit eddig hallottam a témában, a felszini turbinák sz*rt sem érnek, drágák, sose jön vissza az áruk, nagy mennyiségű környezetszennyező(!) aku kell melléjük, és még zajszennyezést is indukálnak. Még olyan is ezt mondta, aki abból él, hogy eladja ezeket!
T0nk  
2007. szept. 07. 14:06 | válasz | #18
Pozitív gondolat. Hol lehet befektetni a cégükbe?