Túlélték a porviharokat a marsjárók
2007. augusztus 28. 18:17, Kedd
Hat hétnyi kuporgás után a tomboló porviharok közepette, melyek a NASA mindkét marsjárójának energiaellátását alaposan lekorlátozták, a Spirit és az Opportunity végre tovább indult. Utóbbi augusztus 21-én 13,38 métert tett meg a Victoria-kráter pereme felé.

Hirdetés

A földi irányítás igyekszik a lehető legjobban kihasználni a fokozatosan tisztuló égboltot, a robotok mozgásba hozása ugyanis egyrészt megadja az elektronikának a károsodás elkerüléséhez szükséges hőmérsékletet, másrészt segít a nappanelekre és a műszerekre leülepedő por túlzott felgyülemlését csökkenteni.

Az utóbbi időben egyre többen kezdték temetni a két robot geológust, köztük maga az űrügynökség is. John Callas, a marsjáró projekt vezetőjének értékelése szerint az időjárási és ezáltal az energiaellátási körülmények, ha nagyon lassan is, de azért javulnak mindkét egység esetében. Az elmúlt hetekben a lehető legminimálisabb energiafelhasználást igyekeztek elérni a pasadenai irányítóközpontban, éppen csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges a marsjárók elektronikáinak életben tartásához. Jelenleg mindkét egység visszatért a számukra meghatározott ütemtervhez és újra visszaálltak a napi kommunikációra. A viharok alatt egy héten legfeljebb kétszer vették fel a kapcsolatot a Földdel.

Az utóbbi két hétben nem alakultak ki újabb viharok az egységek közelében, ezzel együtt is tekintélyes mennyiségű, rendkívül finom por található a légkörben, ami folyamatosan száll vissza a felszínre. Az égbolt teljes kitisztulására csak hónapok múlva lehet számítani.


Az Opportunity fevétele 1271. marsi napján, amikor hat hét után újra útra kelhetett

A por leülepedése szintén nincs túl jó hatással a marsjárókra, ugyanis bőven kapnak belőle, így hiába tisztul az ég, ha a nappaneleket egyre vastagabb porréteg fedi. Az Opportunity napi energiaellátása augusztus 23-án már közel 300 wattóra volt, ami több mint kétszerese a viharok csúcspontján mértnek, de még így is csak a fele annak, amit még a porviharok kitörése előtt nyújtani tudott.

A robotot némi mozgásellenőrzést követően, ami kanyarodásból és egy kis hátramenetből állt, elindították eredeti célja, a Victoria-kráter felé, azzal a szándékkal, hogy a lankás területen megpróbáljon olyan pozícióba állni, amivel maximalizálhatja napenergia ellátását. Pénteken egy kedvező széllökés valamennyire megtisztogatta nappaneljeit, ami 10%-kal megnövelte elektromos teljesítményét, így már nem kell annyira sietni a kráterfalhoz. A kráter ezzel együtt sem marad ki az Opportunity útitervéből. Több megvizsgálandó tudományos célpontot is meghatároztak számára még júniusban, nem sokkal a viharok kitörése előtt.

Hogy az Opportunity mikor gördülhet le a kráterbe, az nagy mértékben függ attól, hogyan alakul a marsjáró energiaellátása, illetve mennyire tisztulnak meg a portól a műszerei. A Spiritnél például a mikroszkópos képalkotó lencséjén megült por miatt csökkent a műszer által elérhető képminőség, ez azonban egészen jól kompenzálható a műszer kalibrálásával. Jelenleg ennek a finomra hangolásaival kísérleteznek. A Spirit szintén 300 wattóra energiatermelésére képes, ami gyakorlatilag egy 100 wattos izzó 3 órányi működtetésére elegendő. Az Opportunity ikertestvére csupán 42 centit mozdult el eddigi pozíciójától, hogy megvizsgálhasson egy kőzetet Moessbauer spektrométerével.
Kapcsolódó linkek
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
mrzool  
2007. dec. 05. 22:05 | válasz erre | #63
Most kinek kell 30 napig radioaktív hulladékon ülnie?
2007. dec. 05. 08:59 | galéria | válasz erre | #62
Te mit szólnál, ha 30 napig kéne radioaktív hulladékon ülnöd?
mrzool  
2007. aug. 31. 09:10 | válasz erre | #61
Az atom ellen a sok paraszt zöld állandóan tiltakozik, de szerencsére 2009-ben azért elküldik az MSL-t.:) Egyébként nem annyira egyszerű ez a kérdés, teljesen más követelményei vannak egy RTG-s és egy napelemes szondának.
2007. aug. 31. 08:09 | válasz erre | #60
Az egész problémát megkerülve, az lenne a legjobb megoldás ha egy kis urán vagy plutónium hajtaná őket. Akkor talán még több szondát is lehetne egyszerre küldeni, vagy éppen 2 csoportban a biztonság kedvéért. Igaz a tömeg nagyobb lenne de kevesebb helyet foglalnának, és így aligha okozna gondot némi porvihar. Valamint a napelemek hiányában masszívabbra lehetne építeni őket, és nem kéne aggódni ha esetleg valamelyik gurulna kicsit az egyik kráter lejtőjén.

M2  
2007. aug. 30. 22:42 | galéria | válasz erre | #59
Kellene küldeni utánuk egy mexikóit, az leporolgatná őket rendszeresen pár dollárért.

A légkör ritkasága miatt nem lehetett áramfejlesztésre se használni? Viharban kidughatnák a kis ventijüket, pörgetné a marsi szél, töltődnének az aksik.

2007. aug. 30. 17:26 | galéria | válasz erre | #58
"Még valamiféle rezgetős-vibrátoros megoldás már inkább. "

Na, látod, nekem, amikor hallottam a gondokról egyből ez, illetve a műfütyi jutott eszembe. Én már akkor tudtam valamit, kedves valamit.
Kensin  
2007. aug. 30. 13:47 | galéria | válasz erre | #57
Ha már úgyis egy lejtőhöz akarják vinni, elengedhetnék rajta, had száguldjon a mélybe, és a menetszél majd leviszi a port.
2007. aug. 30. 12:13 | válasz erre | #56
Másfél méter magas a hosszú nyakával meg a fejével együtt a Spirit és az Opportunity. A nélkül kb. 70 cm lehet. A napelemtáblák legnagyobb szélességei kb. 1,6*2,3 méter, maga a járgány minden irányban ennek kb. harmada szal olyan 50 cm * 80 cm-es. Lehet, hogy talicska találóbb hasonlat lett volna, de a lényegen nem változtat: lassúak is, kicsik is, ha együtt kolbászolnának kevesebbet tudnának felfedezni, mint együtt. Ráadásul bármi gond van egy konkrét helyszínen mindkettőnek kampó lehet egyszerre.
mrzool  
2007. aug. 30. 11:36 | válasz erre | #55
"Az embernagyságú részről meg annyit, hogy a nyúlványaival akkora, amúgy kb. fele vagy csak harmada. ... Persze nem pontosan, de marsjárót viszonylag kevesen láttak élőben így a fórum olvasói között"

A jövő házában ki volt (van?) állítva egy élethű másolata. Nem kicsi. Másrészt meg lehet nézni a fotókat, amelyek építés közben készültek. Ott vannak mellett emberek is, csak hogy lássátok az arányokat.

Mellesleg te már láttad 'élőben'?
2007. aug. 30. 10:53 | válasz erre | #54
Persze, de szerintem a NASA-nál sem sejtette senki, hogy a robotautó ilyen népszerű lesz... :) Mindenesetre a következőhöz már trailert is gyártottak.
2007. aug. 30. 10:18 | válasz erre | #53
A ventilátoros ötlethez annyit, hogy nem hiszem, hogy célszerű lenne. Még valamiféle rezgetős-vibrátoros megoldás már inkább. Bár tulajdonképpen ezek is évek óta elmennek minden ilyen nélkül, max. félévente van ilyen problémájuk, de jó is lenne ha az ember autójával is annyi gond lenne mindig csak, hogy félévente várni kell kicsit, hogy újratankolja önmagát...
A ventilátorba por mehet, tönkremehet a motorja és rengeteg felületen ki van téve külső behatásoknak, por rakódhat rá, lehet, hogy több energiát elzabál egy homokviharban, mint amennyit hozzátesz a napelemhez, stb. De az említett homokviharnál is a legnagyobb gondot a velejáró sötét okozta, azt meg nem küszöböli ki se ventilátor se vibrátor...

kukacos,
Pedig a kutatók jobban tennék, ha adnának a PR-ra, mert jóval nagyobb pénzekre lesz onnantól esélyük szvsz.
2007. aug. 30. 10:04 | válasz erre | #52
Epikurosz, szasz85,

Megköszönném ha helyesen le tudnátok írni a nickemet, nem valami, hanem valamit, ahogy nektek sem epikúró és szösz85. Előre is köszönöm.

szasz85,

Az, hogy valami 185 kg itt a Földön, az kurvára semmit nem oszt nem szoroz, hogy méretre hasonló e ahhoz a dömperhez, amit itt tologat az ember kiskorában. Ugyanis én arra írtam, hogy hasonló. Nyilván sok mindenben más, árában is, műszerezettségében, meg egy csomó dologban, de nem is ezekről volt szó. Az embernagyságú részről meg annyit, hogy a nyúlványaival akkora, amúgy kb. fele vagy csak harmada. Ami meg nagyjából már az a méret, amit írtam. Persze nem pontosan, de marsjárót viszonylag kevesen láttak élőben így a fórum olvasói között, hozzávetőleg meg stimmelt, ahogy nagyságrendileg a sebessége is.

Epikurosz,

Ami a full extrás kérdésed illeti. Per pillanat a világon csak az USA tud ilyeneket csinálni, az EU hasonló járműje landolás közben meghalt. Jó pár millió dollárba belekerült ez is, tehát nem egy ócsósság. Persze nyilván sok mindent nem tud, szaporodni se, meg relatíve lassú is, nem is tud repülni se, növényeket se telepít, nem is bányászik, de amit tud, azt is csak ő tudja a Marson.
Amúgy meg terv szintjén nagyon sok minden létezik és létezett már a Nasa-nál, amennyire tudom csak a Marssal kapcsolatban is gondolkodtak már évekkel ez előtt is robotrajban is, meg repülőkben is meg guruló gömbben is, meg egy sor egyéb dologban. Csak ahogy neked is, úgy nekik is hiányzik hozzá a pénz.
2007. aug. 30. 08:28 | válasz erre | #51
"A Marson uralkodó, gyakorlatilag vákumban nem tud a ventillátor elegendő gázt megmozgatni, hogy használható légáramlatot gerjesszen"
A gyakorlatilatilag vákum nem vákum. A porszemek pedig néhány mikron nagyságúak amiket azért talán még a meg lehet mozgatni.
Egyébként a cikkben szereplő hetekig tartó viharokat vajon szerinted mi hozta létre ha nem a marsi szél? Talán a tulzott agytevékenységed felmelegítette a Mars légkörét ? :D

Úgy látom a ritka légkörben használandó ventillátor ötlete a marsi por helyett egyesek lelki világát kavarta fel, de igazság szerint ez egy abszolút felesleges vita, ezek mindössze ötletek amiknek semmi közük nem lesz ez eljövendő expedíciókhoz.

2007. aug. 29. 23:58 | válasz erre | #50
Van sok más megoldás is.

http://science.slashdot.org/article.pl?sid=04/01/15/1457252

I'm not sure of the specifics, but the missions principal scientist was my professor in college and he specifically said that they tried some of your exact ideas for the next rover (which was actually a cancelled 2003 mission). They tried a windshield-wiper type deal, layers of plastic film that would roll off every few days (think like a doctor's office, how they tear off that butcher paper and roll a new cover over for each new patient). He didn't delve too much into specifics, but he definately said that they simply didn't get any of these ideas to work. Actually, there was a brief period of time when they were actually close to getting RTGs to power the rovers (plutonium, like the ones used in the Viking landers that allowed them to operate for 5 years), but the Greens stopped that :(

http://dsc.discovery.com/news/features/mars/marsfaq.html

Q: Why can't a brush or wiper be used to clean off the panels and keep the mission going?

A: The solar arrays are fairly large and, subsequently, the brushes or wipers would also have to be large. A brush or wiper system would require too much mass and probably wouldn't do a very good job of getting rid of Martian dust. The particles are only about 1-2 micrometers in size.


Szerintem meg egyszerűen nem volt rá szükség. A járgányok a tudományos küldetésük 95%-át elvégezték az első 90 napban, a hozadék azóta viszonylag kevés, bár persze szép képeket csinálnak, a PR értékük még mindig nagy (de ez nem érdekli a kutatókat). Így azt mondták a NASA-nál, hogy ha választani kell aközött, hogy legyen még egy műszer és a robot működjön 90 napig, vagy legyen egy műszerrel kevesebb és menjen két évig, akkor inkább az elsőt.
darph  
2007. aug. 29. 23:47 | válasz erre | #49
oszt akkó mitő van homokvihar?
2007. aug. 29. 21:49 | válasz erre | #48
"Ami számít az a sűrűség. Mivel az ottani légkör elég ritka hasonló mondjuk ahoz ami az Everest csúcsán van, bár annál ritkább, de azért ott is lehet ventillátort használni."

Először is: A Csomolungmán simán életben maradsz, a légnyomás ugyan alacsony, de kibírható, akár plusz oxigén nélkül is, páran már megtették.
A Marson meg sem próbálhatod, több nagyságrenddel kisebb a helyi nyomás, a légkör összetételéről nem is szólva.

Másodszor: hiába forog a ventillátor, ha nincs elég tömeg amit megmozgathatna. A gázok térfogategységnyi súlya, azaz a fajsúlya, egyenesen arányos a nyomásával, bizonyos határig. A Marson uralkodó, gyakorlatilag vákumban nem tud a ventillátor elegendő gázt megmozgatni, hogy használható légáramlatot gerjesszen.



Nekem ugyan nem volt szükségem a Wikipedia adataira, mert azok nélkül is rájöttem a problémának a lényegére, de nálad ez nem működik. Te képtelen vagy elvonatkoztatni a földi körülményektől, ami itt működik, szerinted mindehol megy. Akkor is, ha nem.
2007. aug. 29. 20:43 | válasz erre | #47
A légnyomás ez esetben teljesen mindegy. Ami számít az a sűrűség. Mivel az ottani légkör elég ritka hasonló mondjuk ahoz ami az Everest csúcsán van, bár annál ritkább, de azért ott is lehet ventillátort használni.
Annyi az egész hogy ritkább légkörben magasabb fordulatszám szükséges.
Azt hogy érted hogy más dimenziójú ? Maximum pár nagyságrendel nagyobb számokat lehet írni globális értelemben, de a körülmények ugyanazok.

Egyébként meg nem köszönd a pártfogást, senki nem fogta a pártod. :D

Ja és attól még nem fogsz okosabbank tünni hogy a wikipédián nyomsz egy ctrl+c -t itt meg egy ctrl+v -t
2007. aug. 29. 20:12 | válasz erre | #46
"...a Marson ez a két jármű az első olyan eszköz, ami 6 hónapnál tovább működött..."

A túlélési rekordot a Viking-1 tartja 2245 marsi nappal. 1299 nappal már a Spirit áll a 2. helyen, 18 nappal megelőzve a 3. helyezett Viking-2 egységet, majd ezt követi mindössze 3 napos lemaradással az Opportunity. Persze az energiaellátás módja jelentősen különbözik a 2 típus között.
2007. aug. 29. 19:45 | válasz erre | #45
pwned...
grat!
2007. aug. 29. 18:29 | galéria | válasz erre | #44
Te mondád!
2007. aug. 29. 18:15 | válasz erre | #43
Bocs, az előző hozzászólás szasz85 "szakértő úrnak" ment.

Egyébként, köszi a pártfogást, de meg tudom védeni magam, ha kell, még ha hülyének is tekint egy-egy kifent fiókzseni.
2007. aug. 29. 18:11 | válasz erre | #42
Idézek a magyar nyelvű Wikipedia Mars szócikkébőL:

"Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 7,5 millibar szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz."

Azt hiszem, ezek után az általad képviselt "technikai szakértők" legalább elgondolkodhatnának egy csöppet.
Ami pedig a porviharokat illeti, az egy globális jelenség, más dimenziójú mint egy ventillátor. A Marson uralkodó légnyomás jóval kisebb, mint a legtöbb földi vákumkamra nyomása. És azokban sem működik a ventillátoros lefúvatás.
2007. aug. 29. 18:06 | válasz erre | #41
nem, hiddd el, te nem érted, Epikurosz jobban vágja mint a NASAsok hisz a legalapvetőbb dolgokat se veszik észre...
ha ő lenne a NASAban már rég a Pluton locsolgatnánk a muskátlit mert ő megmondaná hogy mire mit kell és hogyan :D
2007. aug. 29. 17:30 | válasz erre | #40
szerintem is gagyi hisz nincs rajta fotonrorpedo... söt deflektor sincs pedig a polaritás váltást még a borg se élte tul: A por is sivitva menekülne rola.....
mrzool  
2007. aug. 29. 17:12 | válasz erre | #39
"Nekem ne mond, hogy ezek a roverek annyira full extrásak!"

Na mesélj, a mai technikával és rendelkezésre álló pénzből te mit tették volna még rájuk?

"Az ikerrover ötlete csudálkozom, hogy nem merült fel a naza mérnökök agyában. Hisz most már a prockók is kétmagosak kezdenek lenni, teret nyer a redundancia."

Te már megint miről beszélsz? Éppen hogy ezek ikerroverek, 2 közel teljesen azonos gépet küldtek abban bízva, hogy legalább az egyik rendben megérkezik.
2007. aug. 29. 16:56 | galéria | válasz erre | #38
Ne légy ilyen szigorú, te! Aki nem ért hozzá az most hova írogasson? Haddírjon ide is, na.

Valami bá!
Nekem ne mond, hogy ezek a roverek annyira full extrásak! Gagyik, ez az igazság, de kezdetnek jók. Az ikerrover ötlete csudálkozom, hogy nem merült fel a naza mérnökök agyában. Hisz most már a prockók is kétmagosak kezdenek lenni, teret nyer a redundancia.


2007. aug. 29. 15:57 | válasz erre | #37
1. Az ilyen technikai dilettáns mint nagytudású TEDDYBEAR barátunk inkább ne írogasson ide. Attól hogy te fél perc alatt megdöglenél ott az még nem jelenti azt hogy nem elég sűrű. Mivel vannak természetes légáramlatok mesterségesek is bármikor előállíthatók lennének.

2. A roverek embernagyságúak és 185 Kg tömegűek, tehát aligha tologattál ilyeneket kiskorodban Valami.

3. http://www.google.com/mars/ itt lehet megtekinteni a Mars felszínét és minden lényegesebb felszíni formát, itt pedig minden a Roverekről http://marsrovers.nasa.gov/home/

4. Aki nem ért hozzá az meg nem írogasson a fórumban.

Flashy  
2007. aug. 29. 15:46 | válasz erre | #36
"A Spirit szintén 300 wattóra energiatermelésére képes, ami gyakorlatilag egy 100 wattos izzó 3 órányi működtetésére elegendő."
ez nem úgy lenne szemléletesebb, hogy annyi energiát termel, amennyi 3 darab 100wattos izzót tudna folyamatosan ellátni?
persze, 1 darabot 3 óráig az kb ugyanannyi, csak akkor pont akiknek szükségük van erre a példára kezdenek el gondolkodni hogy most akkor miért csak 1 vagy 3 óráig termel áramot, holott folyamatosan termel - "3 izzónyit".
oli314  
2007. aug. 29. 15:33 | válasz erre | #35
nemtom mikor ment le ennyire az ára a feljuttatásnak, de 20E dollár az lóf*sz, én nagyságrendekkel nagyobb összegről hallottam kilónként...:)
2007. aug. 29. 15:17 | válasz erre | #34
Köszi!
2007. aug. 29. 15:06 | válasz erre | #33
http://www.guidescope.net/solarsys/mars_map2.jpg
2007. aug. 29. 14:48 | válasz erre | #32
"btw csak annyi, hogy egy ilyen több száz milliós cumónál, nincs keret egy napelem tisztító berendezésre? :) Vmi trabant ablaktörlő vagy valami.."

Aha, persze. Épp csak annyi a gond, hogy magának a marsjáró értékének többszázszorosa az, hogy _oda kell juttatni_.
Csak az űrbe kijuttatni egy kilo anyagot ~20000 dollár...
2007. aug. 29. 14:44 | válasz erre | #31
Erről jut eszembe, van valahol egy térképféle, hogy nagyjából mit jártak be eddig, mekkora utat tettek meg? (Van egyáltalán valami térképszerű a Marsról?)
2007. aug. 29. 14:19 | válasz erre | #30
Direkt nem egymás közelébe tették le. Ugyanis ez a Mars nevü gömböc ez egy bolygó, mégha innen nem is látszik nagynak, de azért a Holdunknál nagyobb, felszínét tekintve Afrikánál is nagyobb. Na most ez a 2 marsjáró ez kb. arra a dömperre hasonlít méretre, amivel kiskorodban játszottál és a tempója is olyasmi, mintha tolnád. Ergo a két jármű külön-külön effektíve nagyobb területet tud bejárni, mintha együtt tennék. De nem csak nagyobbat, hanem egészen eltérőt is, például fellelhető kőzetekben, talajmintában, egyebekben. Eleve ennek megfelelően is választották ki a két marsjáró célterületét. Ha jól rémlik két különböző területet vettek célba, melyekről feltételezték, hogy érdekes lehet. De nem tudhatták biztosan előre. Így a kettővel két helyen már jóval nagyobb esélye volt, hogy legalább egyik valóban érdekes lesz, míg ha ugyanott kóricálna a kettő, akkor ez erősen csökkenne.

Egyébként Epikurosz, te mindig elfelejted figyelembe venni, hogy a Marson ez a két jármű az első olyan eszköz, ami 6 hónapnál tovább működött, továbbá, hogy arrafele full ismeretlen minden nekünk, kezdve az időjárástól, a talajig, stb-stb. Ezek az eszközök már most marsi rekordokat mutathatnak fel mind a gyűjtött információk, mind az ott megtett távolságok, mind az ott töltött idő terén és könnyen lehet, hogy még 10 év múlva is ők fogják tartani ezeket a rekordokat. Szal csínján kéne becsmérelni őket.
2007. aug. 29. 11:26 | galéria | válasz erre | #29
nyunyóka!

az a komp a földön nyöglődött, ott kellett vón az UH, mint ahogy vót gps, ami ugye szintén...
Emellett: a Holdra én speciel nem UH-s távmérőt tennék, hanem radarost és lízerest. Így jobb?
2007. aug. 29. 10:25 | válasz erre | #28
most számolgatom nagyon nem 2éve vannak ezek már ott... már látaom az emberiség már rég kipusztított önamgát ezek meg még mindig a MArson dodzsemeznek.... :DDD
2007. aug. 29. 10:24 | válasz erre | #27
azért nincs rajta semmilyen portalanito mert a lényeg azvolt, hogy müködjön 90napig addig csináljon meg mindent oszt kész.

Kész csoda, szerencse az, hogy jó 2év mulva még mindig a Marson furikáznak, persze a NASAnak is kijár a válveregetés.
nothes  
2007. aug. 29. 09:56 | válasz erre | #26
<okoskodik>
Egy apró rezgőmotort kellett volna hozzápasszintaniuk a napelemekhez és most nem kéne aggódni.
</okoskodik>
2007. aug. 29. 09:41 | válasz erre | #25
bizony bizony, nagyon kevéske ott a fújnivaló. éppen ezért inkább egy utánégetős sugárhajtóművet kéne a marsjárókra kötni, ezáltal biztos lejönne róla minden kosz, ami meg nem, az szépen raüvegesedik a napelemekre
gErEth  
2007. aug. 29. 09:40 | válasz erre | #24
majd a következő marsjárókba beleépítik a tapasztalatokat :)
én már fél éve is csodálkoztam hogy megvannak, de most :D hihetetlen nem?
én mondjukl szivesen odamennék letörölni a napelemeikat :D csak lehet nem engem küdlenének :P
2007. aug. 29. 09:28 | válasz erre | #23
Piszkosul birom, amikor pár lelkes technikai dilettáns ilyesmiket ír. Csak éppen a ventillátornak nincs mit fújnia. A Mars légköre nem elég sűrű ehhez.
Az ilyen ötletek sikerrel mérkőzhetnének az Epikurosz szerint a holdkompra telepítendő ultrahangos távolság-mérőjével!
2007. aug. 29. 08:11 | válasz erre | #22
Az eredeti 90 napos üzemidőt már kissé túllépték kis jószágok, és szerencsére a viharokat is átvészelték.
Szép teljesítmény!
Egy ember 90 napi élelemmel nem dolgozna évekig.
A porra meg elég lenne egy apró ventillátor a robotkar végén, lehet sokat fogyasztana, de a takarítás után az áramtermelés is megugrana.

kow83  
2007. aug. 29. 00:41 | válasz erre | #21
Figyu má' a Nasa mérnökök biciklivel járhatnak, mert ablaktörlőről még nem is hallottak :D
2007. aug. 29. 00:26 | válasz erre | #20
elképesztő hogy még mindig működnek! Gratula

btw csak annyi, hogy egy ilyen több száz milliós cumónál, nincs keret egy napelem tisztító berendezésre? :) Vmi trabant ablaktörlő vagy valami..
2007. aug. 28. 22:52 | galéria | válasz erre | #19
Na, jó, nem külön rakétával küldeni két járókát, hanem csak egyet, amelyik fialna ott helyben egy picit. Így jobb?
2007. aug. 28. 22:46 | válasz erre | #18
Jajjj de szerencsétlen szegény kis robot :((((( Rossz nézni mit összebénázik. Hát eléggé az őskorban vagyunk még ami az űrkutatást illeti. Remélem még élni fogok amikor az első ember a marsra lép.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 28. 22:36 | galéria | válasz erre | #17
Elég drága lenne egy robotot csak azért odaküldeni, hogy takarítsa a másikat. Hisz tudományos feladata nem lenne ugyan ott, hisz azt a másik elvégni.
axaard  
2007. aug. 28. 21:26 | válasz erre | #16
Grat. :-D
Nevettem egy jót...
Yfel  
2007. aug. 28. 21:03 | válasz erre | #15
B+ ez hihetetlen

Y
2007. aug. 28. 20:51 | galéria | válasz erre | #14
Halálkomolyan!

Egyébként ez a jövő, hiába kapálóznak ellene egyesek: rovarlogikát alkalmazó robotrajok, mert grupiban érdekesebb. :-)
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 
2007. aug. 28. 20:16 | galéria | válasz erre | #13
Irónia... mond valamit?
2007. aug. 28. 20:12 | galéria | válasz erre | #12
messze nem ilyen élettartamra tervezték ezeket a járműveket, nem gondolták előre hogy évekig működőképesek lesznek, ezért nem terveztek gondolom por eltávolító módszereket rá. ( meg hát az se csak ugy magától működne, hanem árammal :P )
2007. aug. 28. 20:12 | válasz erre | #11
LOL te ezt most komolyan gondolod?
oli314  
2007. aug. 28. 20:10 | válasz erre | #10
nem, a dícséretet a tervezők érdemlik, akik megtervezték őket :D persze a hiányosságok miatt is őket lehet okolni :)
lerboy  
2007. aug. 28. 20:06 | válasz erre | #9
Lehetett volna a napelemekre egy olyan borítást rakni, ami mint egy gyárszalag körbemozog, s ennek a görgője megtisztítja a portól. Olyasmi, mint a Tescoban a pénztáraknál az a szalag, amire a cuccot ki kell rakni. Persze fényáteresztő változatban. Így nem kellene heteket várni megfelelő széllökésekre.

Tudom, tudom, a NASA-nál nálam jóval okosabb emberek dolgoznak.
djukel  
2007. aug. 28. 19:56 | válasz erre | #8
ez csak egy makett
Caro  
2007. aug. 28. 19:49 | válasz erre | #7
Az milyen energiamértékegység, hogy watt/óra? Esetleg watt*óra, vagyis wattóra. Mondjuk később kiderül, hogy erről van szó, de mennyi idő alatt jutnak hozzá ennyihez? Egy marsi nap?
2007. aug. 28. 19:36 | válasz erre | #6
Gratula te egy okos ember vagy. Mindjárt itt az iskola azt majd kérdezd meg a tesi tanárod.
tompka  
2007. aug. 28. 19:25 | válasz erre | #5
A dicséretet az építők érdemlik. akik összerakták a két robotot.
2007. aug. 28. 18:50 | válasz erre | #4
Végre egy jó hír, le a kalappal előttük
2007. aug. 28. 18:40 | galéria | válasz erre | #3
Támadt egy szenzációs ötletem, ill. kérdésem:

Ezek a bunkó nasa mérnökök miért nem egymás közelében tették le a kér járókát, mert most egymást kölcsönösen le tudnák pucolni, pld. egy mágikus portalanítóval. He?
AnarchoiD   2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 
2007. aug. 28. 18:28 | galéria | válasz erre | #2
tudnak a nasa-nal ;)
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 
2007. aug. 28. 18:22 | galéria | válasz erre | #1
Elképesztő