Bonyolódik a sötét anyag rejtélye
2007. augusztus 18. 13:34, szombat
Egy intergalaktikus "romhalmaz" megfigyeléseinek eredményei szerint a csillagászok még annyira sem ismerik az amúgy is rejtélyes sötét anyagot, mint eddig feltételezték.

A NASA Chandra röntgensugarú obszervatóriuma és több optikai távcső is egy sötét anyag magot azonosított, amihez nem kapcsolódnak galaxisok, nem messze pedig egy kisebb galaxishalmazt sötét anyag nélkül, márpedig a jelenlegi elméletek egyik alaptézise, hogy a kettő nem válik el egymástól.

A galaxishalmazok három fő összetevőből állnak: különálló galaxisokból, melyek több milliárd csillagnak adnak otthont, a galaxisok közötti forró gázból, és a sötét anyagból, ami a halmaz tömegének nagy részéért felelős és csak a gravitációs hatásain keresztül észlelhető. Az optikai távcsövek a sötét anyag által kifejtett gravitáció fényhajlító hatását használják ki a detektáláshoz.

A sötét anyag leginkább elfogadott elmélete szerint a sötét anyagnak és a galaxisoknak együtt kell maradniuk még egy erőteljes ütközés esetén is, ahogy azt az 1E 0657-56, más néven Lövedék-halmaz esetében megfigyelésekkel is alátámasztották. Azonban a Chandra által a szintén több kis klaszter nagy sebességű összeütközésével létrejött Abell 520 nevű halmazról összegyűjtött adatok az optikai távcsövek megfigyeléseivel kiegészülve meglehetően zavaros képet rajzoltak ki a csillagászok elé. Egy sötét anyag mag tűnt elő, ami tartalmazott ugyan forró gázokat, fényes galaxisoknak azonban nyomát sem látták. Ezen felül egy "világos területet" is észleltek, ahol egy galaxis csoport helyezkedik el, sötét anyagot azonban alig detektáltak, azaz nagyon úgy tűnik, hogy a sötét anyag mégis különválhat a galaxisoktól.

Az eredményeket elemző Victoria Egyetem csillagászai nem leplezték meglepődésüket, mondván, ilyen jelenséggel még nem találkoztak, így ez alaposan próbára teheti a sötét anyag viselkedéséről eddig összeszedett ismereteiket.

Míg a Lövedék-halmaz esetében az ütközéssel a forró gáz lelassult, a galaxisok és a sötét anyag akadálytalanul haladtak tovább. Ezzel szemben az Abell 520-nál úgy tűnik, míg a galaxisokat nem hátráltatta az ütközés, jelentős mennyiségű sötét anyag maradt a halmaz közepén a forró gázzal.


A sötét anyag és a galaxisok elválása az Abell 520 esetében. A sötét anyag kék, a forró gáz vörös színnel vannak jelölve, a galaxisokat a világos foltok jelzik

Dr. Andisheh Mahdavi, az eredményeket elemző csoport vezetője két lehetséges magyarázattal állt elő, azonban egyik sem kedvez a jelenlegi elméleteknek. Az első szerint a galaxisok egy gravitációs kilökődés sorozat hatására váltak el a sötét anyagtól. Ezzel a magyarázattal az a gond, hogy a számítógépes szimulációkkal eddig nem sikerült olyan kilökődéseket produkálni, melyek elég erősek lettek volna az elválás előidézéséhez. A másik lehetőség szerint a sötét anyagot nem csupán a gravitáció befolyásolja, hanem egy eddig még ismeretlen kölcsönhatás is a részecskéi között. Ez az alternatíva a fizikai alapelvek újragondolását igényelné, mindemellett aligha lehetne megfigyelésekkel alátámasztani.

A sötét anyag mag létezésének megerősítéséhez és a bizonyítékok teljes kibogozásához a kutatók újabb adatokat fognak beszerezni a Chandrától, illetve bevetik a megfigyelésekhez a Hubble Űrtávcsövet is, melyek a csapat reményei szerint megoldják a rejtélyt. Az Abell 520-ról szerzett új adatok várhatóan az Astrophysical Journal október 20-i számában jelennek meg.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 25. 23:56 | válasz | #109
Te már kijártad a nyócat'? MEGALOL!!!
2007. aug. 25. 17:06 | válasz | #108
+ S z ó k i n c s.

De minek állsz le gyerekekkel vitatkozni ?
2007. aug. 23. 21:12 | galéria | válasz | #107
Igazad van neked is. De nem hinném, hogy itt a fórumozók a laikusok meggyőzése végett vitatkoznak. Az meg az ő baja, ha hülyeséget tanul itt. :-) Én csak a vita kultúráltabb és kevésbé agresszív módjára próbáltam felhívni a figyelmet. Mert mennyivel jobb lenne itt is a légkör, ha kicsit barátságosabb lenne a hangnem...
Egy kis respect egymás felé gyerekek...
2007. aug. 23. 10:48 | válasz | #106
Igazad van, hogy nem csatatér, de az a baj hogy aki laikus teljesen ezeken a témákon, de szeretne ismeretet szerezni, vagy csak szeretné hogy nagyjából fogalma legyen a dolgokról...szal ezek általábban a "rámenősebb" szövegeket figyelik, meg amelyik oldalon többen vannak. Ha 10 ember hülyeséget beszél, és csak 1-nek van igaza, akkor a laikus a 10 embernek fog hinni. És így fog megszületni a mégtöbb hülye, aki a hallott hülyeséget fogja továbbadni teljes határozottsággal !!!!!!!!:)
2007. aug. 22. 23:26 | galéria | válasz | #105
Ejnye gyerekek, nem kell ennyire komolyan venni, ez csak egy fórum, nem csatatér. Vagy tévedek? :-D
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 22. 17:55 | válasz | #104
Ahhoz képest, hogy engem mindennek elhordtál, elég gyáván megfutamodsz. Üres, de hangzatos dumával nálam nem sokra mész. Be is égtél rendesen, mert az "állításaidat" nem tudtad konkrétumokkal alátámasztani, az érveid pedig nevetségesek voltak.
Ettől függetlenül is két dologban viszont egyetértettünk:
1. a publikálási kényszer iszonyú sok szemetet eredményez
2. sötét anyag nincs

Neked külön is elmondom, amit már páran korábban olvashattak, hogy nem bölcsész vagyok (legalább kétszer is utaltál ilyesmire), hanem - többek között - villamosmérnök. Szóval a TV-s példádon, mint CERN, jót derültem.

"M a g y a r N y e l v.

S z ö v e g é r t é s." - ezt ugye magadra értetted, mert a hadilábon állás inkább rád jellemző.

Előitéleteid neked vannak, például a már említett bölcsészekkel kapcsolatban.

"na megyek máshová flame-elni" - hát igen, neked itt ennyire futotta.

Nyugodtan válaszolhatsz is, az input-output nálad majdnem ugyanaz, tudod, s.gg és száj :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 22. 17:11 | válasz | #103
Ez az utolsó hozzászólásom, mostmár tényleg feladom. Csak még valami:

M a g y a r N y e l v.

S z ö v e g é r t é s.

mindkettővel hadilábon álltok. És akkor még az előítéletekről, meg a tudatlanságról nem is papoltam... na megyek máshová flame-elni :)
2007. aug. 22. 16:11 | galéria | válasz | #102
Szerintem kevesek vagyunk mi még ahhoz(tán azok is maradunk), hogy felmérjük a világegyetemet, mennyi a látható anyag stb... Hiszen még azt sem tudjuk, hogy van-e a viláegyetemnek határa, ha van hol van, tágul-e vagy sem. Persze megbecsülni, tippelgetni lehet, de amit mondanak/írnak, azt nem feltétlen kéne készpénznek venni. Ettől persze lehet igaza annak, aki egyetért ezekkel az elméletekkel, de azoknak is lehet igazuk, akik nem. Túl kicsik és kevesek vagyunk ahhoz, hogy a világegyetemre bármit is általánosítsunk. Ezért sem szabad lefikázni a másikat, aki nem ért velünk egyet. Részemről ez vonatkozik mind Wanekra, mind a többiekre. :-)

Én most inkább mégis Wanek pártjára állnék, de nem tartom hülyeségnek amit Bvalek2 meg a többiek írnak. Nem is tarthatom, mert bárkinek igaza lehet, meg mind a ketten, plussz a fórumozók nagyon nagy része jóval több ismerettel rendelkezik, mint jómagam. Nah, lehet fikázni. :-)
szivar  
2007. aug. 22. 14:38 | válasz | #101
Ebből max. párszáz fényévnyire lehet távolságot mérni. Másra nem tudom hogy mire lehet is jó a felsorolt 'adatok' halmaza.
Zro  
2007. aug. 22. 14:32 | válasz | #100
A sötét anyag egy helyen biztosan megtalálható, a kutatók fejében, akik ezeken az elméleteken dolgoznak :) A tudásunk még meglehetősen hiányos ezen a téren is, de talán néhány évtized múlva FÉNY derül a sötét anyag titkára is ;)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 22. 14:25 | válasz | #99
Konkrétan melyik egyenletet is használtad, aminek ezek voltak a bemeneti adatai?
2007. aug. 22. 14:08 | válasz | #98
Nem vagyok elfogult Wanekkal, a szimpátiám nem barátság, nem ismerem.
Én arról beszélek hogy nem baj az, hogy mielőtt elkezd valaki megoldani pl egy egyenletet, előtte megbizonyosodik arról, hogy 2x2 valóban 4-e. Érted ? Az hogy lefikázza meg ilyenek amiket írtok, nem baj ! Ti sem lehettek biztosak abban hogy valóban úgy van-e, hogy ti tudjátok, legfeljebb hiszitek. Hiszen honnan van az a "hatalmas" nagy ismeret a fejetekben ? Miért hiszitek magatokról hogy okosak vagytok, azért mert rengeteg tudományos cikket elolvastok ?
Pl vöröseltolódás ! Hihető, és igaz hogy ebből az adatból lehet következtetni egy égitest irányára, sebességére.
De ki van zárva ,hogy esetleg más is előidézheti ezt a mérési eredményt ? Ez csak egy papíron szereplő adat. Egy következtetés, amiről jó eséllyel gondoljuk hogy mi a kiváltó oka. De más nem is jöhet számításba ? Eintsein sem nyugodott bele Newton elméleteibe ! Nem hittek benne, stb..igaza lett ! Nem biztos hogy a sok képlet helytálló, és nem hiányos, de legalább közelít az igazsághoz !

Egy dolgot biztosan állíthatok : azok a tudósok akik értek el valamit, nem úgy gondolkoztak mint ti, hanem inkább úgy mint Wanek !

wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 22. 14:04 | válasz | #97
"ugyanazok a képletek mesebeli sötét anyag feltételezése nélkül a galaxisok esetében is működnek. Egyszerűen azt az anyagot veszi számításba ami _látszik_ teleszkópokkal, semmi kitalálmányt nem kell hozzáadni." - hogyan határozod meg a látható anyag tömegét? Kiszámolod? és ha nem jó a számítás alapja?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 22. 14:00 | válasz | #96
Hopsz! Előbukkant. Löki tovább, és acsarkodik.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 22. 13:59 | válasz | #95
THX.
Az a baj, hogy pár szakkifejezéstől mindenki lehidal, és egyből azt hiszi, hogy az csak igaz lehet, ha ilyeneket olvas.
Nem akartam már bvalek2-nek tételesen válaszolni, mert annyi ostobaságot hordott össze. Ő pl. keveri az elektronágyút (crt-ben van) a részecskegyorsítóval.
Akkora nyomást, mint egyes csillagokban van, nem tudom, hogy mikor és hol állítottak elő, de pillanatnyi hőmérsékletet egy hidrogénbombával valóban elő lehet állítani. A kvantommechanikai maszlagot hagyjuk, mert az ott butaság.
Egy szupernovánál olyan energia szabadul fel, aminek az előállításáról csak álmodnak.
Olyan erős gravitációt, ami szintén előfordulgat, megfelelő tömeg hiányában szintén nem tudnak. És még sorolhatnám, de nincs értelme.
Most kussol, mert hazudott. Sehol nem írta le, hogy milyen konkrét értékeket használva jönne ki neki a relativitás egyenleteivel (?) az az eredmény, ami aztán jól megmagyaráz mindent, ami a cikkel kapcsolatos. Szájhős, aki megpróbálja lejáratni a másikat. De ehhez ő kevés.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 22. 13:55 | válasz | #94
Nem vagy egyedül, mindenki más is a gyökereknél keresi a megoldást. Csak tudod a munka kicsit nehéz, ezért sokan csinálják, közösen. Néha megosztják egymással a részeredményeket. Olyankor mindig jön egy tudatlan, de annál nagyszájúbb ürge, aki lefikáz mindent, amihez nem ért. Mint te, meg a haverod.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 22. 13:53 | válasz | #93
Tehát mégegyszer: Föld keringési ideje, égitest koordináták. ezek a bemeneti adatok.
2007. aug. 22. 11:19 | válasz | #92
Igazat adok Waneknek, 100% -osan ! Nem baj az, ha valaki nem hisz el mindent amit leírnak, tudományosan alátámasztanak, meg minden ! Nekem is azaz első ha probléma, kérdés merül fel, hogy gyökereiben keresem először a megoldást.
Pl : mondja nektek valaki hogy megcsal az nőd...
Wanek okos, mert először megbizonyodosik hogy igazat mond-e az illető !
Ti pedig agyatlan módon nekiestek a szóbahozott csávónak, vagy nőnek....
Veled vagyok Wanek ! :)

wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 21. 16:38 | válasz | #91
Mellébeszélsz. Hol írtad le?
2007. aug. 21. 16:01 | válasz | #90
sztem kar vitaznod vele...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 21. 13:51 | válasz | #89
Az ez dolog hogy te tájékozatlan vagy, és fogalmad sincs hol tart a világ. Ettől még előállítottak már akkora hőmérsékletet és nyomást mint a Napban, gyorsítókban nem kunszt a fénysebesség 99.99999%-ára gyorsítani részecskéket. Már 70 éve, ember! Hol élsz te, az őskorban? Katódsugaras TV-t még nem láttál? Abban is elektrongyorsító van. Csak tároló gyűrű nincs benne, különben ugyanaz mint a CERN. Néhány atomnyiak a mai áramköri elemek. Ott már vannak kvantumeffektusok rendesen, a tervező mérnököknek be kell kalkulálni őket. Gyorsítókban olyan részecskéket is előállítottak már, amik magasabb energiákon keletkeznek, mint ami szupernóvarobbanásokban felszabadul.

Már leírtam világosan hogy milyen értékeket helyettesítek be a képletekbe. Vagy nem olvastad el rendesen, vagy sumákolsz, mert vesztésre állsz.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 21. 12:31 | válasz | #88
"Igen, laboratóriumi kísérlettel van alátámasztva." - ugyan már! A büdös életbe nem fognak tudni olyan extrém viszonyokat előállítani, amik az észlelhető világban előfordulnak.

Egy képlet (vagy több) önmagában sz@rt sem ér. Milyen értékekkel számolsz? Ne summantsd el ezt a kérdést mindenféle mellébeszéléssel!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 21. 10:52 | válasz | #87
"biztos vagy benne, hogy a vöröseltolódás abból adódik, hogy távolodik tőlünk valami?"

Igen, laboratóriumi kísérlettel van alátámasztva.

"itt nincs semmiféle hiányzó tömeg, stb"

Így van, a képletek nagyszerűen használhatók. Megjegyzem, ugyanezen az alapon támadom a sötét anyag teóriát is, mert ugyanazok a képletek mesebeli sötét anyag feltételezése nélkül a galaxisok esetében is működnek. Egyszerűen azt az anyagot veszi számításba ami _látszik_ teleszkópokkal, semmi kitalálmányt nem kell hozzáadni.

Az Inkvizítor úr csak nem azt akarja mondani, hogy a távcső lencséje elhomályosítja Galilei mester látását? Talán ha életében legalább egyszer maga is belenézne az okulárba...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 21. 10:33 | válasz | #86
Bevallom, rosszul tettem fel a kérdést. Vagyis biztos vagy benne, hogy a vöröseltolódás abból adódik, hogy távolodik tőlünk valami?

"Például a Föld keringési idejével" - ez a Naprendszerre igaz is. De - ha már a nagy mellényt szóba hoztad, elég merész kijelentés részedről, bizony, itt nincs semmiféle hiányzó tömeg, stb, hiszen a relativitáselmélet egyenleteivel koppra stimmel minden, hiszen még az észlelhető tömeget sem tudod pontosan megmondani. Faragj le a nagy arcodból, és festesd be a hajadat.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 21. 10:18 | válasz | #85
Ajánlom figyelmedbe a #81-es hozzászólásomat.

- "biztos vagy egyébként abban, hogy amit vizsgálnak, az valóban vöröseltolódás?"

kezdem azt hinni, hogy nem vagy tisztában azzal amit szidsz. Vöröseltolódás az, amikor a színképen a színképvonalak elcsúsznak "balra", a nagyobb hullámhossz felé. Ez kb. olyan értelmes kérdés volt, mint hogy "biztos vagy egyébként abban, hogy az utcán jobbkézszabály van?" Ugye nem vagy szőke nő? :)

- "De milyen értékekkel számolsz? Még azokat sem tudod pontosan!"

megmondom neked. Például a Föld keringési idejével. Égitestek megfigyelt helyzetével (koordinátákkal). Ezek elég biztos számok, csak bele kell nézni a távcsőbe. Persze, ha a távcső szerinted hazudik, akkor kb. annyi eszed van mint az inkvizítornak, aki elítélte Galileit...

Már több alapvető dologról kiderült, hogy nincs fogalmad róla, ha ennyire kevés a tudásod, miért ilyen nagy a mellényed?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 20. 21:01 | válasz | #84
"A fény vöröseltolódásának más oka is lehet" - biztos vagy egyébként abban, hogy amit vizsgálnak, az valóban vöröseltolódás?
"Aztán elég sok "szakember" irracionálisan idegenkedik a relativitáselmélettől, rendszerint azért, mert mindeféléket képzel róla, pedig csak bevált képlethalmazról van szó, semmi többről." - egyes "szakemberek" pedig azt hiszik, hogy elég egy képlet, és minden oké. De milyen értékekkel számolsz? Még azokat sem tudod pontosan!
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 20. 20:53 | válasz | #83
"Tudjuk mennyi csillag van, mennyi keletkezik, tudjuk, hogy egyre kevesebb." - ugyan! Csak tippelgetnek.
"Időben nem tudsz elmenni -végtelenig." - írtam is, hogy ezt az emberi gondolkodás nem emészti meg.
"fel lehetne tenni a kérdést, hogy mi volt előtte?" - akkor meséld el légyszíves, hogy mi volt az ősrobbanás előtt. Mi robbant fel, és miért, és az a valami honnan volt.
"Miért ->pont most<- keletkezik kevesebb csillag, mint amennyi elpusztul?" - ez is csak tipp.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 20:48 | válasz | #82
Oké, de akkor miért Newton egyenleteivel számolnak? Azért hiszik, hogy van sötét anyag, mert nem jön ki az eredmény. Einstein egyenleteivel számolva nincs szükség sötét anyagra. Ami nincs, annak kvantumos tulajdonságai sincsenek...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 20:45 | válasz | #81
Szeretnék annyit hozzátenni, hogy ezeket a dolgokat pl. a csillagkeletkezésről nem gondoljuk meg hisszük, hanem aprólékos megfigyelésekről van szó, több különböző forrásból, egymást ellenőrizve, a feltételezett fizikai folyamatokat laborítóriumi kísérletekkel alátámasztva.

Pl. számolnak a fénynyomással a Nap belsejében, amit a Nap anyagának az átlátszósága befolyásol. Onnan tudják, hogy mekkora a fény nyomása ott, hogy laboratóriumban előállítottak többmillió fokos nagynyomású plazmát, és átvilágították lézerrel, és megnézték, hogy mennyi nyelődik el belőle. Ezt megcsinálták egy sorozat plazmával, különböző nyomásokon, hőmérsékleten, és összetétellel, azóta lehet számolni vele.

Aztán párszázmillió csillag színképét is elemezték már, szóval bőven van akkora minta, ami alapján bármely statisztikus elismerné, hogy mindent megtettek a véletlenszerű hibák kiszűrése érdekében.

A csillagászat nem elméleti munka, hanem racionális, megfigyeléssel foglalkozó tudomány.
2007. aug. 20. 20:39 | válasz | #80
Csak annyit: a relativitás egy klasszikus elmélet, nem veszi figyelembe a kvantumos jelenségeket. Bármilyen nagy léptékről van is szó, nem jó Einstein egyenleteivel számolni, mert a sötét anyag nagy léptékekben is mutathat kvantumos viselkedést.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 20:30 | válasz | #79
Mi köze van egymáshoz a sötét anyag és az ősrobbanás elméletének? Teljesen másról szólnak. Másrészt megint a csillagászokat fikázod, amikor a fizikusokat kéne helyette. A csillagászok megfigyeltek valamit, amire várják a magyarázatot, és az nem az ő dolguk.

- Ősrobbanás elmélete:

Van egy megfigyelésünk, miszerint egyre távolabbi galaxisok vöröseltolódása is egyre nagyobb. Ezt több független módszerrel is kimutatták, tehát ha az egyik-másik módszer hibás is, az összes nem adhatja véletlenül ugyanazt az eredményt.

Feltételezik, hogy ez azért van, mert egyre távolabbi galaxisok egyre nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk, tehát a vöröseltolódás tkp. a fény Doppler-eltolódása (a fény tud olyat, kísérletileg bizonyított tény, szintén egymástól független módszerekkel).

Akkor viszont régen a galaxisok közelebb voltak egymáshoz, kérdés hogy mi volt az elején? Erre egy elmélet, hogy egyenőre tisztázatlan körülmények között, az általunk látott galaxisokat alkotó anyag egy kicsi térrészből származik, ahonnan szétrepült, és galaxisok formálódtak belőle. Ennek a bulváros neve az hogy Ősrobbanás. Megint nem a néven kéne leragadni, hanem azon amit jelent.

A fény vöröseltolódásának más oka is lehet, a szintén megfigyelésekkel, és kísérletekkel is alátámasztott gravitációs vöröseltolódás. Ha ez lenne az ok, ez azt jelenti, hogy egyre távolabbi galaxisoknak egyre nagyobb a tömege... ennek nincs túl sok értelme, de aki nagyon ráér, elindulhatna ezen a szálon is.

A fény vöröseltolódásának okára még vannak bizonyítatlan ötletek, de azokat annyira szokták komolyan venni, hogy a TV-maci fogat mos, mielőtt a TV-ben bemutatják.

- Sötét anyag elmélete:

Van egy megfigyelésünk, hogy newtoni képlettel számolva a látható csillagok tömege nem elegendő a galaxisok összetartásához. Azért newtoni képlettel számolnak, mert a csillagok lassan mozognak a fénysebességhez képest.

Feltételezik, hogy ez azért van, mert a galaxisok tömegének nagyrészét nem látjuk, ezért mindenféle ötlet van róla, hogy mi is lehet ez az anyag. Csak két probléma van:

1. A feltételezett sötét anyag teljesen véletlenszerűen viselkedik. Ezért sokkal valószínűbb, hogy számítási hibáról van szó, mintsem létező dologról.
2. Einstein képletével számolva nincs sötét anyag, a galaxisok látható tömege elegendő az összetartásukhoz. Szóval lehet, hogy nincs is probléma.

Szerintem a sötét anyag elmélet divatos, ezért szokták elővenni időről időre. Aztán elég sok "szakember" irracionálisan idegenkedik a relativitáselmélettől, rendszerint azért, mert mindeféléket képzel róla, pedig csak bevált képlethalmazról van szó, semmi többről.

Én nem látom, hogy az egyik elmélet a másik következménye lenne, de javítsatok ki, ha kifelejtettem volna valamit.
Caro  
2007. aug. 20. 20:23 | válasz | #78
Tudjuk mennyi csillag van, mennyi keletkezik, tudjuk, hogy egyre kevesebb.
Tehát valamikor el kellett kezdődnie, mert ha nem, akkor mi volt előtte?
Időben nem tudsz elmenni -végtelenig. Ha akármeddig vissza lehetne menni, akkor fel lehetne tenni a kérdést, hogy mi volt előtte? Miért ->pont most<- keletkezik kevesebb csillag, mint amennyi elpusztul?
2007. aug. 20. 19:07 | válasz | #77
Tulajdonképpen igazad, van ez csak agytornáztatás! Valaki kiagyal valamit a többség meg rábólint, és van is egy egységes fizikai világképünk! De igazából sose fogjuk érteni a dolgokat, mert mi is a rendszer részei vagyunk!
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 20. 18:40 | válasz | #76
Ez az egész sötét anyagos baromság a - szerintem hibás - ősrobbanásos elméletnek a következménye. Ha eltekintünk az ősrobbanástól, akkor leegyszerűsödik minden.
Egyébként is maga az ősrobbanás semmire nem ad magyarázatot, ugyanis arra nem tér ki, hogy mi robbant fel, és az honnan volt, és miért robbant fel. Ha meg elfogadjuk, hogy az volt, akkor ugyanígy el lehet fogadni azt is, hogy nem volt ősrobbanás, viszont anyag és energia mindig is volt. Ezt persze nagyon nehéz elképzelni. Az emberi gondolkodás a +végtelent könnyebben elfogadja, mint a -végtelent (ez most az időre vonatkozik).
Ha nem volt ősrobbanás, akkor a csillagászok eddigi elméletei egyből mehetnek is a kukába, legalábbis ami a világ életkorára, méretére, és ezzel összefüggő dolgokra vonatkozik. Mivel ez eléggé érzékenyen érintené a csillagász urakat, érthető, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak az ősrobbanásos elmélethez, máskülönben be kéne vallaniuk, hogy sz@rt se tudnak.
2007. aug. 20. 16:50 | válasz | #75
szvsz = szerény véleményem szerint -.-
2007. aug. 20. 16:50 | válasz | #74
hát naon jó kérdés, " SZVSZ " ebből sok mindent ki lehetne hozni , mint pl SZeVaSZ pffff

A Témára visszatérve arra nics Kommentem ppf

2007. aug. 20. 16:35 | válasz | #73
Miért nem mondjátok meg ? :(
2007. aug. 20. 15:54 | válasz | #72
mi az az SZVSZ ??????????????????????
2007. aug. 20. 15:01 | válasz | #71
egyet áruljatok el kérlek !

Szvsz jo, hogy kiserleteznek uj elmeletekkel....

Mit jelent az szvsz ??? Olyan sok helyen írjátok.
2007. aug. 20. 13:24 | válasz | #70
Na, ez mehet is bele egy comic book -ba :)
2007. aug. 20. 13:16 | válasz | #69
Nos, ti arra gondoltok, hogy a sötét anyag valaminek a léte (töltés nélküli részecskék)! Én arra gondolok, hogy valaminek a nem léte! Hatalmas szakadások az univerzum szövetén.
Például nézzük az árnyékot. A jelenség háttere, hogy bizonyos területre kevesebb fény jut! Az árnyék önmagában egy nem létező jelenség, mert nincs anyagi kiterjedése, de mégis látható! A sötét anyag nem létezik csak van egy hatás ami hat a látható anyagra!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 13:05 | válasz | #68
Általában teljesen egyet értek veled, de ebben a konkrét esetben szerintem nem erről van szó. Ha helyesek a cikkek, amiket lentebb belinkeltem, akkor a sötét anyag problémáját a relativitáselmélet eszközeivel is meg lehet oldani.

Newton képleteivel számolnak, mert a csillagok lassúak a fénysebességhez képest, de a sokmilliárd égitestből álló rendszerek, mint a galaxisok mozgása erősen nemlineáris probléma, ezért csak az Einstein-egyenlet megoldásával lehet helyesen tárgyalni. Einstein képletével nincs szükség sötét anyagra, a rejtély meg van oldva.

Általában pedig, úgy látom, hogy a 70-es évek eleje óta nem volt érdemi előrelépés a fizika területén. Az elméletek termelése azóta is exponenciálisan gyorsul, de utoljára a kvarkok felfedezése és az elektromos-gyenge kölcsönhatások egyesítése volt bizonyítható eredmény. A többi jó gumicsont a matematikusoknak, de kisérletek és megfigyelések nem támasztják alá őket.

Pedig rejtélyekből van bőven, de mégsem jönnek azok az elméletek, amik magyarázatot adnának. Sajnos a publikációs kényszer irdatlan szeméttermelésre kényszeríti a kutatókat, és nem marad idejük kutatni.
2007. aug. 20. 12:55 | válasz | #67
"A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsájt ki és nem nyel el, jelenlétére csak az általa kifejtett gravitációs hatásból következtetünk. Az Univerzum általunk megfigyelhető részének 4%-át alkotja a hagyományosan is megfigyelhető anyag, 22% a sötét anyag aránya, és 74% a még kevésbé ismert sötét energia része.

A sötét anyag jelenlétére jelenleg a következő megfigyelésekből következtethetünk:

* A csillagok sebességeloszlása galaxisokban
* A galaxisok sebességeloszlása galaxishalmazokban
* A csillagközi gáz sűrűség-, hőmérséklet- és nyomáseloszlása galaxishalmazokban
* A galaxishalmazok által a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett gravitációs lencsehatás

Több elképzelés is létezik a sötét anyag mibenlétéről:

* Csillagközi ködök: távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak. Azonban az alacsony hőmérsékletű hidrogén sokkal stabilabb molekuláris állapotban, viszont a molekuláris hidrogén jószerével láthatatlan. Elképzelhető, hogy az eddig is ismert hidrogénfelhők tömege a mostani vélekedés többszörösét teszi ki.
* kompakt objektumok: fekete lyukak, fehér törpék, neutroncsillagok és a feltételezett kvarkcsillagok
* barna törpék
* neutrínók
* WIMPek (gyengén kölcsönható nehéz részecskék)
* LSB-k (kicsi felszíni fényességű galaxisok)
* MACHO-k (nagytömegű kompakt haloobjektumok)"
a Wikipediaból. link
2007. aug. 20. 12:51 | válasz | #66
"A másik lehetőség szerint a sötét anyagot nem csupán a gravitáció befolyásolja, hanem egy eddig még ismeretlen kölcsönhatás is a részecskéi között. Ez az alternatíva a fizikai alapelvek újragondolását igényelné, mindemellett aligha lehetne megfigyelésekkel alátámasztani."
Általában, ha a fizikában ha már bizonyos jelenségeket egyáltalán képtelenek leírni az adott kor elméleteivel, akkor jön az, hogy az alapokat kell újra átgondolni vagy más szemszögből vizsgálni a jelenséget. Lásd Relativitás elmélet. Teljesen új szemszögből és gondolkodás móddal vizsgálta Einstein a dolgok menetét és nem csak hogy sokkal pontosabban letudta így írni őket, hanem ezekből kifolyóan rengeteg új dolgot fedezett/fedeztek fel. Lehet, hogy ismét elérkeztünk egy olyan ponthoz, ahol ismét át kell gondolnunk a fizikáról eddig alkotott képünket. Csak sajnos olyan problémák akadnak, amelyek eddig is voltak. Pl a generációs problémák. A régi nagykoponyák, nem tudják elfogadni az újabb elméleteket, hiszen alapjaiban döntik meg azokat az elméleteket, amelyekkel egész életükben foglalkoztak, és ezt egyszerüen nem tudják elfogadni. Ugyanígy történt az éter-elmélettel vagy a Nagy-Bumm elmélettel. HIába hogy már az 1920-as évek végén előálltak az elmélettel, egészen a 60-as évekig nagy mértékben elzárkózott előle a tudományos világ, hiszen kb ekkora következett be egy generáció váltás. Kb olyan ez mint a bürokrácia. Nem csak hogy a politikusok kevés pénzt adnak mindenre, még az emberek büszkesége, makacssága is hátráltatja a fejlédést nagyon sokszor.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 12:42 | válasz | #65
Mutass példát, kezd te
2007. aug. 20. 11:40 | válasz | #64
Nem érzitek úgy, hogy mások tudományos nézeteit majmoljátok?Dobjatok be valami eredetit még ha nincs is tudományos alapja. Legyetek kreatívak!
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 20. 10:52 | válasz | #63
Kötési energia nem hat semmi között. A kötési energia az az energia, amit be kell fektetni, ha egy kötött részecskét ki akarsz szabadítani egy kötött állapotból (nukleonból, atomból, molekulából, Naprendszerből). Tehát minden kölcsönhatásra jellemző.

A neutronban kvarkok vannak, az erős kölcsönhatás tartja őket össze. Az erős kölcsönhatás közvetítő részecskéi a gluonok.

A gyenge kölcsönhatás a béta bomlásokban játszik szerepet, ilyen a neutron bomlása is. De a neutron összetartásában nem vesz részt.
NEXUS6  
2007. aug. 19. 23:06 | galéria | válasz | #62
(Természetesen nem simán a fluxusról, hanem fluxussűrűségről van szó!;)
2007. aug. 19. 22:17 | válasz | #61
"legalábbis szerinted használható..."
Miert ne lenne az? Az egesz csillagaszat egyik legfobb motivacioja a tengeri navigacio segitese volt (bolygok jovobeni helyzetenek megjoslasa az egbolton).
Ma meg mar ittvannak a muholdjaink, nomeg a google earth.

"a vallás pedig befelé próbál haladni tehát inkább az, ami használhatóbb" "de mindkettő dogmákra épül, amit ha megkérdőjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni"
Biztos hasznalhato. Amig igeny van ra, addig nem vitatom hisz izlesek es pofonok (nameg neveltetes). Igazabol az a baj, hogy a vallas nem nagyon halad semerre. A tudomanyt speciel sokkal kevesbe tartom dogmatikusnak. Vannak elmeletek amik berogzodnek egy idore, de ha megcafoljak es letezik egy eletkepesebb alternativa, akkor kepesek levaltani.
NEXUS6  
2007. aug. 19. 20:18 | galéria | válasz | #60
De, de, de, ez tök jó!
Végülis egyfajta indukált bomlásnak felel meg, ami kvantummechanikailag leírható, másrészt pl magyarázat lehet bizonyos csillagok instabilitására, vagy a szupernova robbanások nagyságára. Gyakorlatilag a csillagok magjában a neutron és neutrino fluxus változása, amíg közel lineárisan történik, addig egyfajta szabályozó szelep lehet, és a csillag által kisugárzott energia csak lassan változik, vagy egy állandó értékhez közelít, de ha a fluxusok bizonyos paraméterek hatására történő megváltozását leíró görbéknek ez a viszonylag lineáris szakasza rövid, akkor a csillag kitöréseket produkál!
Caro  
2007. aug. 19. 19:51 | válasz | #59
Nem pont a kötési energia, mert az nukleonok között hat, itt a gyenge kölcsönhatás működik.
Caro  
2007. aug. 19. 19:49 | válasz | #58
Azért a "tök jó"-tól elég messze van szerintem, ezt csak leírtam azért, hogy nem olyan egyszerű a dolog. :)
2007. aug. 19. 19:35 | válasz | #57
Feltételezük, hogy a feltételezésünk nem feltételezésen alapul!
Sajna már nincs esti mese!
NEXUS6  
2007. aug. 19. 19:34 | galéria | válasz | #56
Nos végül is ez a kvantummechanika elméleti alapját jelentő végtelen dimenziós Hilbert-tér valós fizikai tartalommal történő felruházásának pongyola megfogalmazása;) Itt ezen a fórumon szerintem elmegy, másrészt sokkal több tölem sem igazán telne.

Amit a sötét anyagról írtam az egyfajta egyszerűsített képe az úgynevezett HDM-nek (Hot Dark Matter), melyre pont a neutrinot szokták a legvalószínűbb részecskének jelölni, de egy kicsit elszállt a fantáziám.;)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 18:46 | válasz | #55
Jujj... nekem úgy tűnik, hogy hangzatos szavak lettek a jelentésüktől függetlenül összedobálva.

1. Le kéne tisztázni, hogy mit jelent amit leírtál? Te nyilván mást értesz bizonyos szavak jelentése alatt, mint a többiek.
2. Bármi megfigyelés, vagy kisérlet, ami igazolja az állításaidat? Mert anélkül az egészet bele lehet tenni az esti meseblokkba (van még olyan egyáltalán? ezer éve nem néztem TV-t)
NEXUS6  
2007. aug. 19. 18:38 | galéria | válasz | #54
Amúgy meg mi a tér?

Az anyag lehetséges állapotainak összessége. Annál több dimenzióval rendelkezik/jellemezhető, minnél több erővel kerül az adott anyag/részecske kölcsönhatásba.

Alap esetben a világ végtelen dimenziós - minden mindennel kapcsolatban van és a kapcsolat azonnali-, de az erők ezt a mindennel kölcsönhatásban levő halmazt felszabdalják, asszimetriákat hoznak létre melyeken belül terek és a terek létrejöttével létre jön az idő is, mert a különböző folyamatok sorrendiségében differenciák alakulnak ki.

Mi most a több alpvető erőt és ezek mentén létrejővő párhuzamos univerzumokat tartalmazó világként értelmezzük a mindenséget, ami mint írtam végtelen nagy energián egy egységnek látható.

Folytatva és kicsit egzotikus irányba elvive Caro gondolatmenetét: ha léteznek gravitációs töltés nélküli, de elektromos töltéssel rendelkező részecskék, akkor ezen részscskék nem követi le az általunk ismert téridőt, mozgásuk soran. Egy teljesen más struktúrát hoznak létre, mint a mi általunk ismert univerzum, féregjukakat, hirtelen megjelenő energia kilövelléseket okoznak! A töltött, tömeggel rendelkező részecskékkel kölcsönhatva, növelhatik azok tömegét, csomósodásokat, vagy robbanásokat idézhetnek elő.

bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 18:30 | válasz | #53
Nem szeretném lehűteni a lelkesedésedet, de ez az élet megoldott problémáinak egyike. Az iskolás válasz valahol a kötési energia környékén keresendő, a haladó pedig a kvantumtérelmélet elsajátításával ismerhető meg...

Caro:

A sötét anyaggal az a baj, hogy a cikk szerint teljesen véletlenszerű a viselkedése. Ha olyan semleges részecskékből állna, mint amiről te írsz, máris nem lenne lehetséges, hogy hol tele van egy galaxis vele, hol tök üresek, hol a semmi közepén van állítólag sötét anyag.

A cikkben olvasható sötét anyag tulajdonságok leginkább a nem létező részecskéket jellemzik...
2007. aug. 19. 18:27 | válasz | #52
Üdv!
Amióta az emberiség megkérdőjelezte isteni eredetét, megint sötét(anyagban)-ben tapogatózik! Ezzel azt akarom mondani, hogy istennel mindent meg lehetet magyarázni. Az alma azért esik le a fáról, mert isten igy akarta, egyszerű tudomány.J Most meg 100 év alatt össze kelet hozni gyorsan valamit isten helyére. Erre jön ez a sötétanyag és összebarmolja 100 év tudományos munkáját (szívás)! J Az embereknek kell valami kapaszkodó, hogy tudják igazolni önön létük értelmét! A tudósok ezért güriznek nap mint nap és eszkábálnak össze fizikai törvényeket! Amik általában bizonyos idő elteltével meg cáfolódnak. A lényeg, hogy amíg ebben a világban élünk sose fogjuk megérteni, hogyan működik az univerzum! Nézzük az atomokat az építőköveket. A tudósok most azt feltételezik, hogy kvarkokból állnak, de ez csak feltételezés, mert bizonyítani senki sem tudta. Az olyan bizonyítékok, mint hogy valamilyen hatást generálnak a környezetükre például az elektronokra -amik szintén csak elméletben léteznek- az csak fikció! Tehát ha az alapokat nem értjük –ennyi erővel egy másik univerzum is lehet egy atomba zárva- akkor az egészet nem értjük, és nem is fogjuk soha!

Ui.: Tévedés ne essék, nem vagyok vallásos!
NEXUS6  
2007. aug. 19. 18:23 | galéria | válasz | #51
Wow!!!

Ez tök jó elmélet! Én is sokat gondolkodtam azon, hogy miért olyan bomlékonyak a neutronok. Ez nagyon teccik!
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 16:29 | válasz | #50
"Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban." - ami nincs, abban mi lenne misztikus?
Szellemek sincsenek, mégis sokan állítják az ellenkezőjét, mint az állítólagos testelhagyók.
Szerintem egy pár alapvető emberi tulajdonság tartja fenn ezeket a dolgokat, mint hiszékenység, tudatlanság, a tömegből való kitűnni vágyás, szenzációra való éhség, stb.
assdf  
2007. aug. 19. 15:20 | válasz | #49
Ez az egész csak egy nagy mese. Az egésznek csak annyi a haszna, hogyha egyszer majd odakerülönk hogy közelebbi kapcsolatunk lesz az adott dologgal, akkor legalább lesz valami alap elmélet amiből kiindulva ki lehet majd dolgozni hogy hogy is müködik az adott valami.
Addig meg röhögőgörcsöt kapok amikor valaki megsaccolja hogy mennyi az univerzum tömege, meg hogy mekkora sebeséggel mozog majd a szerintük hiányzó tömeget megprobálják kitalálni...

Ez kb olyan mintha egy a világtól elzárt szigeten lévő benszülött törzset (akik 100 főből állnak és még sosem jártak máshol és sosem hallottak más kontinensről vagy emberekről) megkérdeznénk hogy szerintük mennyi a föld lakossága. Majd hosszas tanakodás osztás szorzás után kijelenték maximum 2-300 fő lehet a szigetük méretét figyelembe véve...
Caro  
2007. aug. 19. 14:31 | válasz | #48
Én nem tudom, hogy nektek mi olyan "misztikus" a sötét anyagban.
A neutrínókat is ide sorolják, pedig ezeknek a létezését sem vitatja senki, bár nem ez a feltételezett sötét anyag fő alkotóeleme.
Egyszerűen a sötét anyag nem töltött részecskékből áll. Ettől kezdve láthatatlan. Ha nem látjuk, attól meg még létezhet. A sötét energia sokkal nagyobb misztikum számomra.
Egy hülye elmélet pl.: mi van akkor, ha pl. a neutron bomlása a neutrínók következménye? Lehet, hogy a neutron stabil lenne, ha nincsenek a közelben neutrínók? Ezt megmérni nem tudjuk, mi csak itt a Naphoz viszonylag közel tudjuk megmérni a neutronok felezési idejét, szóval lehet, hogy neutrínómentes övezetekben stabil. És akkor ennyi erővel a sötét anyag lehet nem más, csak szabad neutronok. A detektálások szerint a galaxisok külső peremén helyezkedik el, ahol kevés a csillag, így kicsi a neutrínófluxus is.
Ez az egész csak feltételezés persze, és minden bizonnyal több szempontból is támadható, de annyi minden lehetséges amire még nem gondoltunk.
100 évvel ezelőtt még az atomok léte is vitatott volt (lásd pl. Mach), az antianyagról sem tudtak semmit.
Ma már tudjuk, hogy ezek vannak. Ugyanilyen egyszerű elfogadni a sötét anyagot is.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 13:47 | válasz | #47
Oké, megvárjuk a következő Relativitáselméletes cikket :)

A Nobel-díj bizottságról nekem is megvan a véleményem, amikor háborús bűnösöknek osztogatnak béke-díjakat, meg ismeretlen firkászoknak irodalmit, bele sem merek gondolni a többi díj jogosságába. Azért néha ráhibáznak a jóra, lássuk be, Szent-Györgyi nem véletlenül kapott Nobel-díjat. :)

Szerintem ez a lényeges különbség a tudomány és (néhány) vallás között, nem égetik el mágján azt, aki mást gondol (mikike, olvastad ezt? :) ). A lényeg, hogy nincs uralkodó elmélet, nincs doktrína.

Pártolom a relativitáselméletet, de nem tetszene, ha mindenki elfogadná, mert mindig benne van a pakliban, hogy talán mégsem úgy van. Hogy nem csak jót írjak róla, súlyos gondok vannak vele, mint pl. a szingularitások megjelenése (ahol végtelenül erős gravitáció lenne), és a zárt időszerű világvonalak lehetősége (amik mentén vissza lehetne utazni az időben). Ezekre nincs sem bizonyíték, sem normális magyarázat. Ez nem változtat azon a tényen, hogy eddig minden megfigyelés és kisérlet igazolta a Relativitáselmélet képleteit. Valószínűleg még pontosabb kisérletekkel meg lehet buktatni a Relativitáselméletet, meglátjuk.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 13:21 | válasz | #46
"Az idealizált tér egy bölcsészfogalom" - ez butaság. Köze nincs a bölcsészethez. Mellesleg én nem vagyok bölcsész.

"És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)" - azt tudtad, hogy csak olyan emberek kaphatnak Nobel-díjat, akik valamilyen tudományos akadémia tagjai?

Ez a topic végül is nem a relativitáselmélet helyes, vagy helytelen voltáról szól, így itt ezzel kapcsolatban nem vitázom tovább. Esetleg majd egy azzal foglalkozó topicban.
Mindenesetre érdekes, hogy a fizikusok többsége egyetért a relativitáselmélet helyességében, de ugyanazok a fizikusok nyomatják ezt a sötét anyag/energia baromságot is, holott te pl. éppen az ellenkezőjét állítod, ugyanakkor elfogadod a relativitáselméletet. Hogyan is van ez?
mikike  
2007. aug. 19. 13:03 | galéria | válasz | #45
legalábbis szerinted használható...

amúgy tényleg ez az egy a különbség, a tudomány a külső világot kémleli, a vallás pedig befelé próbál haladni
tehát inkább az, ami használhatóbb

de mindkettő dogmákra épül, amit ha megkérdőjelez valaki, azt megpeóbálják nevetségessé tenni
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:59 | válasz | #44
Az idealizált tér egy bölcsészfogalom. Fizikában csak az számít, hogy ha felhasználod az elméletedben, akkor helyes az eredmény, vagy sem. Ha úgy használod fel mint Newton, akkor nem helyes. Einstein eldobta az egészet, felhasznált egy másik térfogalmat, amivel helyes eredményeket kapott.

Ha van egy fizikai modelled, ami idealizált tér feltételezésével is működik, akkor nagyon kiváncsi vagyok rá. És szerintem a Nobel-díj bizottság is :)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:48 | válasz | #43
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:47 | válasz | #42
Ezzel csak azért nem értek egyet, mert akárhogy is próbálsz különbséget tenni, mégiscsak időről van szó. Az meg nem görbül.
Másrészt az általam helyesnek tartott idealizált térrel ez összeegyeztethetetlen.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:46 | válasz | #41
Ezért mondják, hogy egy kisérlet nem kisérlet, két kisérlet fél kisérlet, négy kisérlet egy kisérlet, de mint tudjuk egy kisérlet nem kisérlet...

Csak akkor fogadható el egy kisérlet, ha mások is meg tudják ismételni, más eszközökkel, más elven, bármikor, stb.

Pl. ha a csodadoktor 100 műtétet végez, és ebből a véletlennél nem többször sikeres, akkor rendszerint arra a kevésre szokott hivatkozni, hogy de hát volt amikor sikerült... 100-ból 99-szer sikerüljön, na az már valami. Ja, és tanítsa meg nekem hogy kell, és tudjam én is megcsinálni. Továbbá egy kisérlet nem azon múlik, hogy a jelenlevők mind hisznek-e benne. Akkor is működnie kell, ha szkeptikusok csinálják.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:43 | válasz | #40
Manapság az a baj, hogy pénzcentrikussá vált minden. Magyarul: a nagytőke osztja a pénzt, és sok esetben meg is határozza, hogy mit kéne igazolni/bizonyítani a nagyobb profit reményében. Ez egyes tudományágaknál nagyon szembetűnő, egyeseknél kevésbé észrevehető.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:39 | válasz | #39
Az idő tényleg egy fizikai segédfogalom, nem több, és nem kevesebb. A téridő is egy fizikai segédfogalom, nem több és nem kevesebb. Az egyik koordinátáját elneveztük koordinátaidőnek, ami nem egyezik meg azzal az idővel, amit te észlelsz, szóval nincs is semmi gond.

Lehet hogy a téridő képzeletbeli, de kit érdekel? Pszeudo-Riemann sokaság neked jobban megfelel? Nem az a lényeg, hogy minek nevezem, hanem az, hogy a képlet helyes-e. A kvarkoknak sincs ízük, de az ember kínjában úgy hívja. Az elnevezésen vitatkozzanak a bölcsészek. A képlet jó (egyenlőre), a többi érdektelen.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:35 | válasz | #38
Ezzel egyetértek, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy vannak rosszul elvégzett kisérletek, és rossz mérési módszerek. Erre csak rátehet egy lapáttal, ha az eredményeket rosszul értelmezik.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:31 | válasz | #37
"Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridő" - nincs olyan, hogy téridő.
Az idő egyébként is csak egy képzett, fizikai segédfogalom, így meggörbülni sem tud.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:30 | válasz | #36
Az elutasítás természetesen az elméletre vonatkozik, nem a kisérletre, tényekkel nem vitatkozom. Kisérlet és megfigyelés mindig előbbre való, mint a "nézet" :)
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:29 | válasz | #35
Lehet hogy hibás nézet, lehet hogy nem, de működik. Nekem elég földhöz ragadt a világnézetem. Ami működik azt elfogadom, ami nem, azt nem. Ha jön egy megfigyelés, ami ellenkezik Einstein elméletével, azonnal el fogom utasítani. Egyenlőre minden megfigyelés és kisérlet igazolja, amíg ez nem változik, addik nekem a gravitáció = térgörbület.

A tér + erőhatások magyarázat a gravitációra már megbukott. Hogy lehetne helyes nézet, ha ránézek a Merkúrra a távcsőben, és egyszerűen nem ott van, ahol Newton szerint, hanem máshol? történetesen ott, ahol Einstein szerint lennie kell.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 12:23 | válasz | #34
Jó példa a tudomány működésére a Merkúr napközelpontjának vándorlása. A XIX. század közepén olyan pontosak lettek a megfigyelések, hogy kiderült, a Merkúr nem pont úgy mozog ahogy a fizikusok elképzelték. Erre jöttek az ötletek...

A csillagászoktól:

- Hátha egy belső bolygó zavaró hatása okozza a mozgásban az eltérést? Nem találták meg. A SOHO már néhány km-es részleteket is lát a Nap felszínén, szóval nagyobbacska kavicsokon kívül más nincs ott, ma már biztos.

- Hátha a Naprendszerbeli por okozza? Ezt is lehet megfigyeléssel ellenőrizni, nem jött be, nincs annyi por, ott, ahol ehhez lennie kéne.

A fizikusok:

- Kitaláltak mindefélét, az éterszéltől kezdve, megvariálták a newtoni gravitációelméletet, stb. Persze sikerült ráerőltetni a Merkúr mozgására a képletüket, de amikor a többi bolygó mozgását is ki akarták számolni, akkor ökörségek jöttek ki. Ekkor két dolgot lehet tenni: ragaszkodni a hülyeséghez, és feltételezni, hogy éterviharok vannak a Naprendszerben, vagy dolgozni tovább a megoldáson.

- Jött Einstein, feltételezte hogy görbül a téridő, és jé, kijött az eredmény. Ellenőrizték más bolygókra is, azoknak a mozgása is szépen kijött. Egy darabig még voltak akik nem hitték el, ezért sok más megfigyelést is végeztek, csillagászok távcsővel, laborasszisztensek lézerekkel, hogy a nagyszakállú professzor uraknak is be kellett látni, hogy Einsteinnek igaza van.

Szerintem valami hasonló történik megint. Van egy jelenség, amit Newton képletével nem lehet megmagyarázni, Einsteinével igen. Most minek erőlködünk sötét anyagos hülyeségekkel? Csak mert jól hangzik, és lehet érte támogatást kapni? Ezzel jár a publikálási kényszer a tudományban...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 12:11 | válasz | #33
Ezzel viszont nem értek egyet. Ugyanis szerintem hibás nézet az, hogy "gravitáció = térgörbület". Én elhiszem, hogy neked ezt most így tanítják, az én időmben másként tanították, de - hozzá kell tennem, hogy sok dologgal már akkor sem értettem egyet, amikor azt tanították -, később aztán ezek egy részéről ki is derült, hogy rosszul tanították, mert azóta változott az általános felfogás.
Én azt az elvet vallom, hogy van az idealizált tér, és abban különböző erőhatások. Butaság lenne magát a teret az egyik kitüntetett erőhatással egyenlővé tenni, mert - magára a gravitációra vonatkozóan ugyan egyszerűbben lehet számításokat végezni, de - más erőhatások vizsgálatakor fölöslegesen bonyolódik a dolog.
PS: az einsteini relativitáselmélettel egyébként sem értek egyet. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerem, hanem csak nem fogadom el.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. aug. 19. 11:59 | válasz | #32
Azzal semmi bajom, ha a csillagászok megfigyelik az észlelhető, Földön kívüli világot, és ezt dokumentálják is. A gond akkor kezdődik, ha mindenféle egzotikus magyarázatokkal jönnek elő.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 11:51 | válasz | #31
Szeretném megvédeni a csillagászokat. Ez nem egy csillagászati topik, hanem asztrofizikai. A csillagászat elsősorban megfigyelésből áll, a jelenségek magyarázatát más tudományágaktól szokták kölcsönvenni, pl. most a fizikától. Az itt ismertetett magyarázat szerintem is hülyeség, de amit a csillagászok tettek, az annyi, hogy szép képeket készítettek távcsővel, és katalogizálták amit láttak. Szerintem enél tisztább tudomány nincs a világon. Minden belemagyarázás nélkül megfigyeljük a természetet, és leírjuk azoknak, akiknek nincs óriástávcső a hátsó kertjében.

De a diplomás túlképzés által kitermelt majmoknak is meg kell élni valamiből, ezért jönnek a sötét anyagos elméletekkel...
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. aug. 19. 11:47 | válasz | #30
Sajnálom hogy csak 88 év után tudod meg, de a gravitáció = térgörbület. Ezt igazolja a számos megfigyelés és kisérlet, például a fényelhajlás, és a geodetikus precesszió, amit nemrég mért meg a Gravitiy Probe B űrszonda, 1%-os pontossággal. A fényelhajlást még magyarázhatod gravitációs erővel (eleve rossz eredmény jön ki), de a geodetikus precesszió csak görbült sokaságokon jelentkezik. Ezek után kezdheted magyarázni, hogy a fehér valójában fekete, de aki kinyitja a szemét, azonnal látja, hogy mégiscsak fehér...

Sőt, horribile dictu (nem tudom mit jelent, de olyan menő latinul idézni :) ), a tömeg nemcsak görbíti a teret, hanem pl. a forgó tömeg torzítja, csavarja is. Épp most számolom ki a forgó Nap esetében, kell a diplomamunkámhoz.