Endeavour - könnyed rajt, gond nélküli randevú
2007. augusztus 11. 09:38, Szombat
A Columbia űrsikló katasztrófája óta nem repült, a visszatérés azonban tökéletesre sikeredett, szerdán elstartolt, pénteken pedig már be is dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra az Endeavour. Voltak ugyan leváló szigetelés darabok, de a csütörtöki ellenőrzés szerint nincsenek jelentős sérülések.

Hirdetés

Az újabb űrállomás összeszerelő küldetés hét főnyi legénységgel, köztük egy tanárból lett űrhajóssal, az űrprogramba a néhai Christa McAuliffe helyetteseként még az 1980-as években belépett Barbara Morgannel helyi idő szerint szerdán 18 óra 37 perckor vágott neki útjának a floridai Kennedy Űrállomásról.

Morgan, aki 1985. július 19-én mint McAuliffe beugrója a földön maradt, 21 évet várt, hogy beteljesítse küldetését, igaz már nem az egykori Teacher in Space (Tanár az Űrben) program keretein belül, 1998-tól teljes jogú űrhajóssá lépett elő. Eredetileg már 2003-ban repülhetett volna, akkor azonban egy másik katasztrófa, a Columbia miatt került újra várólistára. Egy interjúban elmondta, bár űrhajósként fogja végezni a munkáját, mégis egy tanár szemével, fülével és észjárásával, szemléletével megy fel, hogy az ott megszerzett tapasztalatokat átadhassa kollégáinak és diákjainak.

A kilövés után 1 perccel és 4 másodperccel 46.400 méteres magasságban, 5850 km/h sebességnél az űrsikló beindította szilárd hajtóanyaggal működő hajtóműveit, hogy folytassa kapaszkodását a világűr felé. Az Endeavour 2002 decemberében, közvetlenül a Columbia utolsó repülése előtt járt utójára a világűrben. Azóta teljes átépítésen esett át a NASA legfiatalabb űrsiklója, amit a Challenger pótlására építettek, így szinte teljesen újszerű állapotban kezdhette meg küldetését. Az Endeavour a jelenlegi legmodernebb navigációs felszereléssel, valamint az állomás napenergia hálózatának megcsapolásához szükséges átalakítókkal is rendelkezik, így tovább maradhat bedokkolva az ISS laboratórium komplexumánál, mint bármelyik másik korábbi küldetés.

A négy és fél évet pihenő gép tökéletes időjárási körülmények között emelkedett el a kilövőállástól. A kilövés igazgató Mike Leinbach jókívánságaira az STS-118 parancsnoka Scott Kelly az alábbiakat mondta: "Kösz Mike, komoly dologban veszünk itt mindannyian részt. Büszke vagyok a csapatodra, amiért repülésre késszé tették az Endeavourt. Büszke vagyok a legénységemre is, és az egész űrhajós hivatalra szakértelmük és elhivatottságuk miatt, amiért folyamatosan könnyűnek tűnő, valójában azonban igen bonyolult feladatokat oldanak meg. Pár hét múlva találkozunk, köszönjük, hogy kölcsön adtátok az űrsiklót!"

Kelly szavai összecsengenek a hetekben a média számára írt levelével, melyben keményen védelmébe vette az űrhajós hivatalt, miután egy jelentés alkoholos befolyásoltságról számolt be két korábbi NASA küldetésnél. Az űrügynökség jelenleg egyenként vizsgálja át az eddigi repülések dokumentációit, Mike Griffin igazgató szerdai beszámolója szerint eddig 10 év anyagán rágták át magukat, de semmilyen alkohollal kapcsolatos visszaélésre utaló jelet nem találtak, sem az űrsikló, sem a Szojuz repüléseknél, utóbbiak kapcsán az orosz fél már sajtóközleményben tagadta az alkohol fogyasztás eshetőségét, a vizsgálat azonban még nem zárult le, tette hozzá Griffin.


Az Endeavor 8 és fél perc alatt érte el a világűr peremét. Ezen a ponton leállították a főhajtóműveket, a gép pedig a lendülettől hajtva elfoglalta előzetes földkörüli pályáját, ahonnan 29 perc multán Kelly parancsnok és Charles Hobaugh pilóta a manőverező hajtóművek segítségével kitolta a pálya legalacsonyabb pontját és találkozási pályára állította az űrsiklót a Nemzetközi Űrállomással. A legénység, melynek Kelly, Hobaugh és Morgan mellett tagja Tracy Caldwell, Rick Mastracchio repülésmérnök, Al Drew és a kanadai Dafydd Williams pénteken magyar idő szerint 20 óra 02 perckor dokkoltak be az állomásra. Az újonnan érkezetteket az állomás parancsnoka, Fjodor Jurcsikin üdvözölte a Destiny laboratórium modulban elhelyezett harang megkongatásával. Az űrhajósoknak az ellenőrzési procedúrákkal közel két órájukba telt a két egység stabil összekapcsolása. Ezt követően az űrsiklóból robotkarja segítségével kiemelték az S5 jelű beépítésre váró vázszerkezetét, amit az állomás robotkarja vett át és rögzített a mai első űrsétára, amit Mastracchio és Williams hajt végre.

A rajtot követően három szigetelés darab is levált a külső üzemanyagtartályról, az incidensek a 24., 58. és 173. másodpercében következtek be. Az első darabka az űrsikló hátulját találta el, ilyen esetre már többször volt példa, azonban egyszer sem okozott nagyobb sérülést a gépen. A második a jobb szárnyat kapta el, némi elszíneződést okozva a felületen, a felvételeket vizsgáló szakemberek szerint azonban alig észrevehetők a nyomai. A harmadik darab pedig már jóval a kritikusnak tartott 135 másodperces határon túl szakadt le, ekkor a levegő már túl ritka ahhoz, hogy különösebb sérülést okozzon.

Mindenesetre az űrállomáshoz érve elvégezték a Columbia katasztrófája után már szokásosnak nevezhető ellenőrzést, mely során az űrsikló az állomás laboratórium komplexuma fölött néhány száz méterrel lassú 360 fokos forgást végzett, miközben az állomás legénysége nagy felbontású digitális felvételeket készített a hőpajzsról. A végső szó kimondására még várni kell pár napot, a fényképek, radar adatok, valamint a szárnyak bevezető éleinél elhelyezett szenzorok és az orrkúp lézeres letapogatásának adataiból elkészülő elemzés eredményei igényelnek némi időt.

A küldetés hivatalos tervezett időtartama 11 nap, mely során három űrsétára kerül sor. Ha azonban az állomás és az űrsikló közötti - fentebb már említett - energiaátvitel jól működik, akkor három nappal meghosszabbítják az ott tartózkodását és egy negyedik űrsétát is levezényelnek. Ennek megfelelően az Endeavour augusztus 17-én vagy 20-án válhat le az állomásról, a hazatérésre két napot kell számolni.

Az STS-118 célja az állomás újabb alkotó elemeinek beillesztése mellett egy stabilizáló giroszkóp cseréje és egy új felszerelés tároló szegmens beépítése. Emellett friss vizet és közel 2300 kilogrammnyi felszerelést és ellátmányt is visznek az ISS-re. Az űrsikló legénységének munkálatai mellett az állomás személyzete sem fog tétlenkedni, Fjodor Jurcsikin, Oleg Kotov és Clay Anderson hosszas, igen összetett javítási munkára készül, melynek célja az orosz számítógéprendszer helyreállítása.

Az egység egy légkondicionáló mellett található a Zvezda parancsnok modulban, a mérnökök szerint a kábelek korróziója okozhatta a júniusban tapasztalt, azóta sem igazán megoldott számítógépes hibákat. A javításhoz szükséges hardvert augusztus 5-én egy Progressz teherhajó juttatta el az állomásra, a háromfős legénység a tervek szerint négy nap alatt készül el a szükséges javításokkal és a vezetékelés letesztelésével.
Kapcsolódó linkek
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
tompka  
2007. aug. 21. 18:40 | válasz erre | #45
SIKERESEN FÖLDET ÉRT!!!
2007. aug. 20. 00:51 | válasz erre | #44
"Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelő darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg!"

Mindkét baleset elkerülhető lett volna.
A Challenger esetében egy ismert, alaposan dokumentált problémáról volt szó, pontosan tudták, hogy nem lenne szabad olyan hidegben felküldeni.
A Columbia esetén is tudtak róle, hogy megsérülhetett, de nem tudták ellenőrizni, és nem volt mentési terv ilyen esetre. Mindkettőre illett volna felkészülni, hiszen egyébként is sok dolog miatt megsérülhet az űrsikló.
2007. aug. 20. 00:44 | válasz erre | #43
"Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelődarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt?"

A felszállást sokkal könnyebb szabotálni. Elég egy egy apró, utólag kimutathatatlan hiba, és szép nagy tűzgolyó lesz a gépből.
Egyébként a szigetelő darab leválása és szárnynak csapódása jól látható a videókon, és a tesztek alapján az ütközés olyan sérülést okoz, ami konzisztens a baleset előtti másodpercekben kapott adatokkal.
2007. aug. 20. 00:40 | válasz erre | #42
"A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze"

Kezdjük azzal, hogy a hidegháborús verseny miatt az űrbe jutáshoz a leggyorsabban kifejleszthető technológiából indultak ki, az ICBM-ekből. He nem lett volna a verseny, akkor a lassabb, de minden más szempontból előnyösebb úton haladtak volna tovább, és a SpaceShipOne-hoz hasonló rendszert fejlesztettek volna ki (lásd X-15).
llax  
2007. aug. 13. 21:09 | válasz erre | #41
Felszállás közben minimális a hőterhelés. Csak nézd a nagy üzemanyagtartályt, az az orbitális sebesség eléréséig az űrrepülőn van. Annak nincs semmi hővédelme, a rajta lévő szigetelőhab más célt szolgál.
llax  
2007. aug. 13. 21:01 | válasz erre | #40
Szerintem el kellene olvasnod azokat a neten fellelhető cikkeket, amiket a felszállás és a megsemmisülés között adtak ki.

Foglalkoztak a problémával, még a hadsereg segítségét is kérték (radar) a vizsgálathoz, de nem tudták bizonyítani a sérülést. De az ellenkezőjét sem. Végeztek szimulációkat, de csak utólag derült ki, hogy a szoftver pontatlanul számolt... Űrsétára alkalmas szkafander nem volt a fedélzeten (mivel nem is terveztek űrsétát), tehát maguk az űrhajósok sem tudták megvizsgálni a gépet. Kockáztattak, vesztettek.

De az is lehet hogy a "bennfentesek" tudtak a sérülésről... De hiába tudták, nem tudtak volna semmit tenni!!! Miért???
Olyan pályán keringett, amiről nem tudott volna átmenni az ISS pályájára (az OMS hajtóművek számára nincs annyi üzemanyag, hogy a pálya szögét jelentős mértékben módosítsák). De ha ez lehetséges lett volna, a Columbián akkor sem volt (soha) dokkolószerkezet. Tehát kb. 1-2 hetet tudtak volna ott maradni, előbb-utóbb elfogy az oxigén, a víz és az élelem, elogy az üzemagyagcellákat tápláló oxigén és hidrogén (áram és ezzel együtt irányítás és kommunikációs kapcsolat nélkül maradnak). Ennyi idő viszont kevés arra, hogy másik űrrepülővel értük menjenek... Egy nem tervezett indításhoz rohamtempóban is több mint egy hónap kell...
Nielx  
2007. aug. 13. 16:07 | válasz erre | #39
"Azt tudták, hogy vmi nekicsapódott a szárnynak. Sérülésről nem tudtak."
És ezt el is hiszed? Én nem.
mrzool  
2007. aug. 13. 15:41 | válasz erre | #38
" a hőterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hő miatt. "

Majdnem két nagyságrendi különbség van a fellövésnél és a légkörbe lépésnél tapasztalható hőterhelés között. Szóval van vmi konkrét adatod, vagy csak találgatsz?

"Erről a sérülésről pedig tudtak a NASA nál"

Azt tudták, hogy vmi nekicsapódott a szárnynak. Sérülésről nem tudtak.
Nielx  
2007. aug. 13. 14:26 | válasz erre | #37
"Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?"
Arra gondoltam, hogy ha a leszakadó darabka megsértette a szigetelést akkor ezután a hőterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hő miatt. Erről a sérülésről pedig tudtak a NASA nál, mégsem tartották annyira komolynak, hogy bármit tettek volna, és nyugodtan megkezdték a viszatérést a földre. Mi olyan érthetetlen ezen?
mrzool  
2007. aug. 13. 10:31 | válasz erre | #36
"1. Felszálláskor is nagy a hőterhelés tehát ki sem juthatott volna az űrbe."

Ugyan mekkora is az a hőtermelés? Nyilván konkrét számaid is vannak, nem csak tippelgetsz, ugye?

"2. Ha ki is jut az űrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon. "

Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?

"Ezekből a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták."

Pontosan, felszálláskor nem volt baj. Közben keletkezett. Nehéz megértened?
Nielx  
2007. aug. 13. 10:00 | válasz erre | #35
A hivatalos verzió szerint a NASA nál végtelenül felelőtlenek és ostobák voltak (lehetséges), az én verzióm szerint pedig nem tehettek semmiről mert visszatéréskor merénylet történt. Ez sem valószínűtlenebb dolog figyelembe véve a körülményeket.
Nielx  
2007. aug. 13. 09:55 | válasz erre | #34
1. Felszálláskor is nagy a hőterhelés tehát ki sem juthatott volna az űrbe.
2. Ha ki is jut az űrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon.
Ezekből a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták.
llax  
2007. aug. 12. 23:24 | válasz erre | #33
Csak abból 4db.-ot használt a Buran felemeléséhez.(más terhekhez volt 2 és 6 db.-al tervezett változat is) Azok kb. akkora méretűek, mint az SRB-k. Tehát összesen kétszer akkora méret.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. aug. 12. 22:51 | galéria | válasz erre | #32
"Nagyobb lenne." Hát az Energia rendszer folyékony hajtóanyagú rakétái nem nagyobbak, egyébként ezeket a rakétákat használják a Zenit rakétákon is első fokozatként.
dez  
2007. aug. 12. 22:49 | válasz erre | #31
Jó, hát akkor elektromosan olvasztanák le. Csak meg tudnák oldani, ők a NASA. :P
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. aug. 12. 22:46 | galéria | válasz erre | #30
Semmi, ugyanis olyan ritka a légkör, hogy nem tudja annyira lelassítani a darabot az űrrepülőhöz képest, hogy kárt okozzon. Felszállásnál még sűrű, ha leválik szinte rögtön megáll a levegőben, de a sikló az megy tovább :)
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 21:44 | galéria | válasz erre | #29
Ugyan ezen a szájton van egy későbbi oldal, ami azzal foglalkozik, hogy milyen pénzügyi megfontolások vezettek az ürrepülőgép végső koncepciójának elfogadásához.

Link

A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze:
- Ragaszkodtak egy olyan koncepcióhoz, ami szerint nagy tömegű és méretű eszközök szállítása mellett, jelentős személyzet szállítására is alkalmassá tette az orbitert. Ami méreteiben hatalmassá tette azt, miközben ezt a 2 eltérő feladatkört lehet, hogy olcsóbb és célszerűbb lett volna 2 különböző járművel megoldani. 2 eszköz kifejlesztésére viszont a politika nem biztos hogy adott volna pénzt.
- A lehetséges megoldások közül nem a legolcsóbban üzemeltethetőt, hanem a legolcsóbban megépíthetőt választották.

A két szempont priorizálása egy bonyolult veszélyes és drága berendezést eredményezett, ami a NASA jelentős forrásait emészti fel.
llax  
2007. aug. 12. 21:25 | válasz erre | #28
Nagyobb lenne. Csak gondold el hogy a nagy tartályból táplálkozó 3 SSME (főhajtómű) az össz tolóerőnek 17,5% adja. A többit a két SRB.
A teljes STS rendszer tömege és tolóereje közel áll a Saturn-5 rakétáéhoz. Az folyékony hajtóanyaggal ment. Az első fokozatnál 10m átmérő, 110m magasság, ehhez képest az STS rendszer "apró" méretű...

Nem lenne semmi baj a szilárd hajtóanyaggal, csak más konstrukciójú rakéta kellene. Ha egy darabból állna, akkor a Challenger ma is repülne (hasonló átégés előtte és utána is volt több esetben is, csak az nem érintette a nagy hajtóanyag tartályt)... Viszont egy darabban nem tudják a szállítását megoldani, na meg költséges lenne újat fejleszteni...

De ugyanúgy költséges lenne folyékony hajtóanyagú hajtóművet fejleszteni. Csak azt nézd meg, hogy az utóbbi 25 évben az amerikaiak nem igazán fejlesztettek olyat, hanem többségében a Pratt & Whitney által, orosz licensz alapján gyártott hajtóműveket használnak... A fejlesztés alatt álló Ares I rakétájuk (a szintén feljeszés alatt álló Orion személyszállító űrhajó hordozója) első fokozata tisztán szilárd hajtóanyagú lesz...
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 21:09 | galéria | válasz erre | #27
Pl itt van egy terv.

Szerintem ez azért jóval fejlettebb lett volna. Bár ez csak 3 tonna hasznos terhet vihetett volna 10 + 2 ember mellett.
Persze szerintem 10-20 tonnás cuccosokat (ami az Shuttle max terhelése) valszeg végül is olcsóbb rakétával fellőni, mint az ürsiklót használni hozzájuk.

Persze ha tovább lapozol a belinkelt szájton, akkor találsz még érdekes dolgokat (pl a nexus nevű egylépcsős újrafelhasználható óriás hordozó eszközt, ami majd 1000t-át lenne képes felvinni!);)))
tompka  
2007. aug. 12. 20:59 | válasz erre | #26
Egy kérdés? ha a szilárd rakéta helyett folyékonyt használnának,akkor milyen nagy lenne a rakéta? ugyan olyan lenne mint most? (nagyságra és szélességre)
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 20:59 | galéria | válasz erre | #25
Végül is jó ötlet, csak mondjuk az orról leszakadó védőhab meg esetleg szétverné a szárnyakat. Ha nem induláskor akkor visszatéréskor;)))

Ha egy 70 dekás cuccos 2X hangsebességnél elintézte a Columbiát, akkor képzelem mi lenne, amikor kb 8Km/s-el a légkörbe lép!
dez  
2007. aug. 12. 19:43 | válasz erre | #24
Meg aztán szerintem "fillérekből" kijönne egy ilyen olvadós hab borítás a kritikus részeken. Lehet, nem lenne túl szép utána a sikló (hacsak le nem ég teljesen párezer fokon), de a biztonság csak fontosabb.
mrzool  
2007. aug. 12. 19:42 | válasz erre | #23
"majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyőző"

1. Nem robbant fel.
2. Miért, szerinted ha nem a leszállásnál, akkor hol kellett volna előjönnie a pajzs hibájának?
3. Logikus gondolkozással hogy állsz?

dez  
2007. aug. 12. 19:41 | válasz erre | #22
Nem a nagy tartályra gondoltam, hanem az űrsiklón lévő csempék védelmére.
dez  
2007. aug. 12. 19:40 | válasz erre | #21
Pl. a surlódástól, visszatéréskor.
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 17:55 | galéria | válasz erre | #20
Mivel a Columbián utazott az első zsidó űrhajós, asszem teljesen jogos a feltételezés is, legalább elméleti szintjén.

Ehhez tegyük hozzá, hogy pillanatokon belül kiadták, hogy nem szabotázs történt még a bizottság végleges jelentése elött. (Pedig akkoriban ugye marhára be volt sózva mindenki, még a maszületett barnabőrű csecsemőket is hónapokig csekkolták.)
Na most ugye ehhez képest éppen akkor tervezték megtámadni Irakot olyan indokokkal, amelyek közül egyik sem bizonyult igaznak.

Ha a "baleset" okairól szóló jelentés politikai nyomásra született és látjuk hogy ehhez képest szinte semmit sem tettek a feltárt okok megszüntetésére, akkor annak volt is indoka. Pl hogy ne mutatkozzon még sebezhetőbbnek az ország, vagy ne terelje el az esemény a figyelmet Irakról, hiszen valszeg ezt sem Szaddamék csinálták.
Nielx  
2007. aug. 12. 17:48 | válasz erre | #19
"Végül is elmondható, hogy azokból a tényezőkből, amiket a Columbia bizottság feltárt nem sokat sikerült megszűntetni. "
Talán mert nemis akarták megszüntetni mert tudják, hogy nem azok okozhatták a balesetet.
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 17:41 | galéria | válasz erre | #18
Mivel a tartály az egyetlen nem visszanyerhető nagyobb elem, ezért nem fognak rá 100 milliókat költeni.

Végül is elmondható, hogy azokból a tényezőkből, amiket a Columbia bizottság feltárt nem sokat sikerült megszűntetni.
Nielx  
2007. aug. 12. 17:41 | válasz erre | #17
Lehetséges, hogy balszerencsék sorozta okozta valóban a balesetet, nem tagadom. Azonban számomra az a magyarázat, hogy egy szigetelő darabnak a leszakadása, majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyőző. Ugyanolyan lehetségesnek tartom a szabotázst a katasztrófa magyarázatára.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. aug. 12. 17:35 | galéria | válasz erre | #16
És mitől olvadna le?
dez  
2007. aug. 12. 16:52 | válasz erre | #15
Miért nem takarják le, vagy vonják be valami később leolvadó habbal azokat a részeket?
llax  
2007. aug. 12. 16:42 | válasz erre | #14
Rendszeresen szakadnak le, de legtöbb esetben nem találja el az űrsiklót. Ha mégis eltalálja, akkor sem mindegy hogy valahol súrolja, vagy szemből ütközik valamely részével. Szemből ütközni egyedül a szárny belépőélével tud (az áll olyan szögben), ott tud nagyon súlyos sérülést okozni. Ráadásul az egyik olyan pont, amelynek a legnagyobb hőtehelést kell elviselni.
Nielx  
2007. aug. 12. 15:49 | válasz erre | #13
Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelődarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt? Legalábbis mint lehetőséget nem kéne elvetni.
dez  
2007. aug. 12. 15:19 | válasz erre | #12
Khmm, mindenki ezekről a barázdákról beszél, de mi is okozta őket: "A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévő csempéket" - Tehát egy csempe összetörött v. letörtek belőle darabok... Ez nem fontosabb sérülés kicsit, mint pár karcolás?
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 12. 11:43 | galéria | válasz erre | #11
Azért elég gáz. hogy egy ilyen 100 tonnás dögöt egy ilyen karcolás esetleg kicsinálhat.
2007. aug. 12. 10:02 | válasz erre | #10
"Az összekapcsolódás előtt az űrállomás legénysége által készített felvételeken az Endeavour hőpajzsának egyik csempéjén 19 négyzetcentiméteres barázda látható. A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévő csempéket - mondta Shannon"


Itt látható a sérülés


A sérülés ténye nem kétséges, de egy karcolást nem lehet "19 négyzetméteres barázdának" nevezni. Szerintem legalábbis.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. aug. 12. 02:31 | galéria | válasz erre | #9
Most nem szigetelődarab, hanem jégdarab sértette fel.
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 11. 20:21 | galéria | válasz erre | #8
Elötte is mindíg megsérült, csak lexarták, merhogy bírja az!

Lehetne, lehetett volna egy olyan hordozót csinálni ami teljesen áramvonalas és nem szilárd hajtóanyagú, hanem mondjuk kerozines, vagy hidrogénes mint a fő hajtóművek. De ez drágább megoldás lett volna.

Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelő darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg!
tompka  
2007. aug. 11. 19:01 | válasz erre | #7
Miért nem tudják úgy megcsinálni a tartály hogy ne essen le rólla semmi? amióta újra megy sikló mindíg megsérült
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. aug. 11. 13:54 | galéria | válasz erre | #6
Hopp ja kicsi hiba, mert akkor inkább ledobja a szilárd hajtóanyagú rakékákat :)
Űrreplülős cikkeknél meg inkább m/s-t kéne használni a sebesség leírására.
T0nk  
2007. aug. 11. 12:52 | válasz erre | #5
Az Index szerint "19 négyzetméteres barázda" keletkezett a gép hasán.

Lol.

http://index.hu/tech/blog/?rnd=070812a
2007. aug. 11. 11:03 | válasz erre | #4
jól hallottam a tvben hogy mégis megsérült a felszállás során?
Thrawn  
2007. aug. 11. 10:54 | válasz erre | #3
Picit elszúrtam a link szövegét, de azért működik.
Thrawn  
2007. aug. 11. 10:53 | válasz erre | #2
NEXUS6   2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó 2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó2003. 06. 19. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. aug. 11. 10:32 | galéria | válasz erre | #1
"A kilövés után 1 perccel és 4 másodperccel 46.400 méteres magasságban, 5850 km/h sebességnél az űrsikló beindította szilárd hajtóanyaggal működő hajtóműveit, hogy folytassa kapaszkodását a világűr felé."

Hopp egy kis hiba, ez így azért ugye nem teljesen pontos;)

Elég dúrva, hogy az űrsiklónál úgy kell végig izgulni mindent repülést, mint az első holdraszállást.