Nem kevesebb mint 8 millió éves az a baktérium, amit egy antarktiszi jégmintából sikerült kinyerni, és még mindig képes a szaporodásra, állítják az amerikai Rutgers Egyetem kutatói.

Ha a bejelentést megerősítik, az annyit jelent, hogy az ősi baktériumok és vírusok újra életre kelhetnek a globális felmelegedés által gerjesztett, egyre nagyobb ütemű olvadással. A szakértők szerint aggodalomra semmi ok, a folyamat egyrészt évmilliók alatt megy végbe, másrészt igen valószínűtlen, hogy emberi betegségeket okozzanak.

A Rutgers kutatói Kay Bidle vezetésével DNS-t és baktériumokat nyertek ki az Antarktisz Beacon és Mullins völgyeinek 3-5 méteres mélységéből kiemelt összesen öt, 100 000 és 8 millió évre visszatekintő jégmintából. Emellett megpróbálták életre kelteni a legfiatalabb és legöregebb mintákból származó organizmusokat. A fiatal minták meglepően gyors növekedést mutattak, a 100 000 éves jégben talált kultúrák átlagban 7 naponta duplázták meg önmagukat.

Míg a "fiatal" jégben mikroorganizmusok tucatjait találták, a 8 millió éves mintában mindössze egyetlen egy baktérium lakozott, azonban a New Jersey-ben található laborban ez is életre kelt, és bár jóval lassabban, de szintén növekedésnek indult, 70 naponta kétszerezve meg magát.

A DNS-maradványok átlagos hosszának vizsgálatából kiderült, hogy a fagyott DNS fokozatosan bomlik az idő múlásával, felezési ideje 1,1 millió év. A kutatók szerint a bomlást a kozmikus sugárzás okozza, ami különösen erős a sarkköröknél, ott ugyanis a leggyengébb a Föld mágneses mezője.

A tanulmányt vezető Paul Falkowski kis kerek sejtekként írta le a baktériumot, ami 8 millió éven át volt a hibernáció állapotában. Véleménye szerint a globális felmelegedésnek köszönhetően a gleccserek gyors beáramlásával az óceánba számunkra új organizmusok jelenhetnek meg, ez azonban elméletileg nem jelenthet ránk veszélyt, a tengeri baktériumok és vírusok jellemzően jóval kevésbé ártalmasak az emberi egészségre, mint szárazföldi társaik.

Ezzel az állásponttal a szakértők többsége egyetért, hiszen körforgás megy végbe a Földön, jégkorszakok és enyhe periódusok követik egymást, a folyamatban pedig közel 4 milliárd éve a mikrobák is részt vesznek, a Föld egyfajta génbankként funkcionál számukra. Jó példa erre a West Chester Egyetem Ősi Bioanyag-kutató Intézetének kutatása, ahol egy sókristályban talált 250 millió éves baktériumot élesztettek fel.

Mindezek mellett még az is kiderülhet, hogy az ősinek tartott baktérium valójában nem is olyan ősi, hiszen a jéggel nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy ne szennyeződjön. Falkowski és csapata etanolban és fehérítőben tartotta a mintákat, ami nem a leghatékonyabb sterilizáló.