50%-hoz közelít a napcellák hatásfoka
2007. július 31. 02:49, kedd
Az Egyesült Államokbeli Delaware Egyetem (UD) kutatóinak sikerült feltornászniuk a szilícium napcellák hatékonyságát 42,8%-ra hagyományos földi napfényben.

Az új rekord rendkívül fontos mérföldkő a DARPA (Fejlett Védelmi Projektek Ügynöksége) által kitűzött 50%-os hatékonyság felé vezető úton. A hadsereg fejlesztő cége VHESC (Very High Efficiency Solar Cell, nagyon nagy hatékonyságú napcella) programjával technikailag és pénzügyileg is megvalósítható hordozható napcellás akkutöltőket szeretne kifejleszteni.

Az új rekord 30%-kal magasabb nettó hatékonyságot jelent bármely korábbi modul hatékonyságához viszonyítva, illetve duplája a legmodernebb szilícium napcella modulokénak. A fejlesztés következő szakaszában a DARPA finanszírozásával az újonnan alakult DuPont-UD VHESC konzorcium megkezdi a laboratóriumi munkák átültetését egy gyártásba küldhető prototípus megvalósításába. A hároméves szakaszra 100 millió dollárt kapott a konzorcium, az eddigi eredményeket 13 millióból hozták tető alá.

A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki. A VHESC programmal nem csupán a katonák által szállítandó súly csökkenne, növelve ezáltal mobilitásukat, túlélési képességeiket, valamint a harctéren alkalmazható elektronikákat, de drámaian csökkenthető lenne a hadsereg akkumulátor-logisztikai hálózata is, igen vaskos összegeket takarítva meg az USA-nak.


A projektet vezető Christiana Honsberg és Allen Barnett professzor

A VHESC napcellák egy újszerű laterális optikai koncentrátor rendszert alkalmaznak, ami három különböző energiarekeszbe osztja szét a beérkező fényt, magasba, közepesbe és alacsonyba, majd különböző fényérzékenységű anyagokból készült cellákhoz továbbítja, melyek együtt lefedik a Nap színképét. Különösen fontos, hogy a koncentrátor nem tartalmaz mozgó alkatrészt, amit egy nagy befogadási szögű optikai rendszerrel váltottak ki. A hatalmas mennyiségű fény befogadására alkalmas rendszer feleslegessé teszi a követő eszközök használatát.

A korábbi nagy hatékonyságú cellák egy rendkívül finomra hangolt követő optikát és egy asztal méretű, megközelítőleg 30 centi vastag koncentráló lencsét igényeltek. Ezzel szemben a konzorcium eszközei sokkal vékonyabbak lesznek, az 1 centimétert sem érik el, emellett a mozgó alkatrészek elhagyása elősegíti a hordozhatóságot, így könnyedén válhat egy laptop vagy egy tető szerves részévé. "A technológiában ott rejlik a lehetőség, hogy világszerte megváltoztassa az elektromosság előállításának módját. Ez a napcella már tényleg működőképesnek nevezhető" - nyilatkozott büszkén a projektet vezető Allan Barnett, a Delaware Egyetem professzora, hozzátéve, hogy az 50%-os hatékonyság csak a kezdet.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. aug. 06. 08:46 | válasz | #69
Na, akkor adjunk esélyt a magyar pénztárcának is: :D :
Egy darab feketére festett vashodó + egy darab tusrózsa, és nyáron van melegvized, oszt tusóhacc. :D

Egyébként a gyakorlatban egyik ismerősömnél: egy fekete széles rozsdamentes fémhordó (passzív keringtetéssel, hogy ne csak a felső szakasz legyen meleg) egy is központira szerelhető bojler (két lyuk a bojleren, egy spirálcső halad végig a bojler tartályában - kereskedelemben kapható és nem sokkal drágább, mint a hagyományos), egy differenciál-termosztat (ami figyeli a kinti tartályban és a bojlerben lévő víz hőmérésklet-különbségét) és egy vízpumpa (ami kb. 5 percig működik óránként a termosztát szabályzásának függvényében... ez kb. 5 W fogysztást igényel óránként, szemben a hagyományos bojler 1500-2000 W-os fogyasztásával).
A rendszer tavasztól őszig szépen üzemel és gyönyörűen nullázza a melegvízre fordítandó pénzt. Télen használhatatlan és üzemen kívül. Az élettartam 100 év. Talán nem úgy, mint a Verbatim floppy-knál. :D A megtérülés garantált.
(Egyedül a fürdőszobában található plusz csőpár ocsmány. Mondjuk elrejthette volna a fal felé.)
shoe  
2007. aug. 02. 14:19 | válasz | #68
"Ez a napcella már tényleg működőképesnek nevezhető" - nyilatkozott büszkén a projektet vezető Allan Barnett" Ez igazán biztató
Ahhoz még több tíz évet kéne várni hogy igazán 100százalékot közelítő haszna legyen,csak azthiszem akkor már késö lesz...
Caro  
2007. aug. 02. 13:59 | válasz | #67
Én nem aggódnék, mert ezek a pénzes paraziták nem életképesek hosszú távon.
A tudományos kultúráé a jövő.
2007. aug. 02. 11:22 | válasz | #66
A fejlődés nem áll meg...csak meg-megtorpan.
Európának (Kínának, stb.) tovább kell mennnie, megcélozva a még jobb hatásfokot. Továbbá az olcsó előállítást és a hosszú élettartamot.

Ehhez azonban kutatás kell. KUTATÁS. Csak egy szó, de mi mmindent tartalmaz!

Tartalmazza a társadalom megfelelő irányultságát, érdeklődését a tudományok és technika irányában. Tartalmazza a gyermekek érdeklődését, és a magas színvonalú oktatást (amibe a nevelés is beletartozik, szóval nem olyan egyszerű az egész.)

Sajnos, manapság Európa nem ebbe az irányba halad. A reálgazdaság (ipari termelés) megbecsültsége rohamosan romlik. A tehetséges gyerekek (egyre kevesebb van) inkább mennek közgazdásznak, jogásznak, SŐT! Olyan okádék, felesleges baromsáágok felé fordul a legtöbb gyerek, mint: "kommunikáció" (NEM elektronikusm hanem a "szóvivő", hazudozó letagadó) meg "marketing" meg hasonlók.

Akinek pénze van, az nem a termelésbe fekteti, hanem kereskedni akar, és ez még a jobbik eset. Vagy ami még károsabb (hosszú távon, össztársadalmi szinten) megpróbál belesímulni ebbe az egyre izmosodó pénzügyi szektorba. Ahol a pénz pénzt fial, igazi értékteremtő munka nélkül.
Vagy alapít valamilyen hatóság-szerű rablóbandát, amely a kisemberek zsebét fosztogatja, életcéljaikat, vágyaikat, terveiket tapossa meg. (szartisjus, fASVA, fizetőparkolási cégek, stb.)

Így pedig nem lesznek megoldva az előttünk tornyosuló problémák. Sajna.
Majd a Kínaiak. Ha van eszük, és időben okulnak a sorsunkból.
2007. aug. 02. 11:11 | válasz | #65
Egyrészt örülök neki, hogy eljutottak eddig az 50%-ig.
Másrészt sajnos nem nagyon valószínű, hogy a következő 20 évben ezek a napelemek elterjedjenek, két okból:
-- Az USA katonai fejlesztése. A technológia nehezen fog kiszivárogni a titkos gyárból. Tehát mindenkinek ki kell fejlesztenie saját magának, ami a megfelelő (és tömeges) háttér-technológia nélkül nem lesz sikeres.
-- Úgy körbe lesz bástyázva szabadalmakkal, minden apró részletében, hogy ha valaki tőlük függetlenül csinál egy hasonlót, majd jól beperelik, letiltják, 50 év börtönre itélik, stb...
L3zl13  
2007. aug. 02. 10:06 | válasz | #64
Nem azt mondtam, hogy te találtad ki ezt a 0,1%, csak azt, hogy szél esetében nem olyan könnyű ezt az arányt meghatározni, mint mondjuk napenergiánál, vagy a vízenergiánál, tekintve, hogy a szél mértéke igan nagy határok közöt változik viszonylag rövid időtartamon belül természetes körülmények között is, anélkül, hogy ennek bármiféle negatív hatása lenne.
És mivel te általánosságban természetes forrásokról beszéltél, nem vagyok benne biztos, hogy konkrétan szélenergiára ez egyértelműen alkalmazható.
És akkor még jön az, amit mondtam, hogy a felhasználható szélenergia potenciál a globális felmelegedés miatt növekszik, tehát ha ebből elveszünk valamennyit, az egyátalán nem biztos, hogy káros, sőt.

Azt meg továbbra sem értem, hogy miért kéne figyelmen kívül hagyni egy energiaforrást egy adott helyen, ami hatékonyan ki tudja elégíteni a környező igényeket, csak azért, mert az az energiafajta nem képes ellátni a föld teljes energiaszükségletét. (El tudja, csak jelentős részt kell hozzá felhasználni.)
Szélsőséges példa: Mi a halálnak kellene a sarkkörre mindenáron napelemeket telepíteni, amikor a napelemek hatásfokától függetlenül talán soha nem lesz a leghatékonyabb módszer?
De még egy naposabb helyen is könnyen elképzelhető, hogy a napelemek helyett a szélturbina, vagy más energiaforrás felhasználása előnyösebb valamilyen környezeti okból.

Tehát ha napenergiából felhasználási helytől függetlenül bármi más alternatívánál olcsóbban tudunk előállítani áramot, akkor rendben, de nem tudni, hogy ezt valaha sikerül-e elérni, addig viszont nem lehet kijelenteni, hogy a többi energiaforrásnak nincs jövője.
Caro  
2007. aug. 02. 08:24 | válasz | #63
Nem én találtam ki.
De csak annyit mondok, hogy a FÖLD EGÉSZ szélteljesítménye 370 TW, az össz energia felhasználás telejsítménye pedig 15 TW, és ez várhatóan csak növekedni fog (egyre jobban).
Már most is az összes szél kb. 5%-át ki kellene vonni, hogy ezt fedezni tudjuk. Azt hiszem nem kell firtatni, hogy ez milyen következményekkel járna.
Ezért nincs jövője a nem nap alapú megújuló energiaforrásoknak (kivétel talán a geotermikus).
2007. aug. 01. 23:54 | galéria | válasz | #62
A TV -ben ma szó volt a cellákról de a ekkora hatásfokról szó sem volt. Egy akkora tábláról mutatták hogy 1,4KWW-os ragyogó napsütésben hogy sok ház tetején el se férne. Felhős időben meg 500W-os.
L3zl13  
2007. aug. 01. 21:28 | válasz | #61
"csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt"

És ez a 0.1% mégis miből lett kiszámítva? Nem tudom mennyire megbízható ez az érték szélre vonatkoztatva, és másik kérdés, hogy mi lenne ez a következmény.

Ráadásul a globális felmelegedés miatt növekszik az a hőmennyiség, ami a szelet generálja, tehát ha tényleg sikerülne ezt számottevő mértékben csökkenteni az talán még jó is volna...

A túlhasználat és az egyátalán nem használat között pedig vannak fokozatok.

Annak sem látom okát, hogy miért kellene feltétlenul egyféle forrásból fedezni a teljes szükségletet.
2007. aug. 01. 20:43 | válasz | #60
Van akváriumod? nem?! -> akkor buzi vagy....

Rákeresni a "Hofi" és a "logika" szavakra kell, ha nem érted....
Caro  
2007. aug. 01. 20:30 | válasz | #59
Ez igaz, csakhogy a természetes energiaforrás 0.1%-ánál többet kivenni nem lehet úgy, hogy ne legyen következménye (becslések szerint), és a szél nem elég ahhoz, hogy fedezd a teljes igényt. Messze nem. A Nap meg bőven.
L3zl13  
2007. aug. 01. 16:01 | válasz | #58
Mellesleg:
"A hadsereg számára azért fontos a terület, mert a katonák felszerelésének 20%-át az akkumulátorok teszik ki."
Szóval ezek után a 20%-ot kitevő akkumlátorok mellet még további 10%-nyi napelemet is cipelhetnek extrába. Micsoda előrehaladás. :D
MaSzKa  
2007. aug. 01. 14:54 | galéria | válasz | #57
szuper csak mi lenne ha nem háborús célokra használnák
L3zl13  
2007. aug. 01. 14:06 | válasz | #56
Miért nem kapható napelemes autó? Mert nem kell senkinek. Lassú, drága, kényes.
Nem érdemes vele foglalkozni az autógyáraknak.

"És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni"
Nos azért ahhoz kell ám egy elég drága töltőberendezés is. (Fél milla körül.)
De ez tényleg nagyon jó volna, csak éppen az állam elesne a jövedéki adótól.
Most erre lehet mondani, hogy a kapzsi szemetek hátráltatják a környezetvédelmet, de gazdaságilag ez igenis egy valós probléma, amit az államnak pótolnia kell valahonnan.

Ráadásul a magyarokat ismerve rövid időn belül sorra robbanának fel a házak országszerte mert házi barkáccsal akarták kiváltani az említett drága töltőberendezést.
L3zl13  
2007. aug. 01. 13:41 | válasz | #55
"A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fényből szél..."

Még ekkora hülyeséget...
Képes vagy beleszámolni a rendszerbe a napenergiából szél folyamat hatásfokát a rendszerbe?
Miért? Be akarod fedni az egész földet napelemmel, hogy a szél helyett áramot állíthass elő? Nyilván nem, tehát a szél mindenképpen létrejön tőled függetlenül, és az erre elhasználódó napenergia nem veszteség, tehát a szél innentől különálló energiaforrásként kezelendő, amit vagy felhasználsz áram termelésre, vagy nem.
L3zl13  
2007. aug. 01. 13:28 | válasz | #54
Az gondolom eszedbe sem jutott, hogy ehhez az eredményhez olyan fejlesztésekre volt szükség más kapcsolódó területeken amelyek 20 éve még nem voltak elérhetőek. És akármennyi pénzt öltél volna bele akkor sem tudták volna sokkal korábban megvalósítani...
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. aug. 01. 11:08 | válasz | #53
Ott van még a lézeres összenyomáson alapuló megoldás is (a fúzióra), csak az még fejletlenebb a TOKAMAK-okhoz képest.
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. aug. 01. 11:06 | válasz | #52
Igazad van Sehonnai bitang, és nem értem, miért nem kapni napelemes autót, mert már van, olyan is ami 4-6 órát tud üzemelni nap nélkül is. És ott van a Honda néhány modellje, amiket otthon, földgázról lehet tölteni, kereskedelmi forgalomban is kapható, csak elég drága, de környezetbarát.
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. aug. 01. 11:03 | válasz | #51
Tudom, hogy a kollektor melegvizet csinál, a napelem meg áramot. És ott van a hidrogéncella, amiben lehet tárolni az energiát, bár az is több millió Ft.
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. aug. 01. 11:00 | válasz | #50
Mivel én szegény vagyok, azért nem tudom megfizetni, de egyévi jövedelemből (átlegosból) már szinte az egész házat el lehet látni. Egy átlagember meg tudná fizetni.
kvp  
2007. aug. 01. 09:50 | válasz | #49
"plasztik napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet."

Mert ezek a festekek mar az uj nanotechnologias rendszerre epulnek, szemben a hagyomanyos szilicium napelemekkel. A technolgia meg draga es a kesz cella serulekeny. Eleg egy kis karcolas a huzalozasnal vagy egy adag por es maris hasznalhatatlanna valnak.

A napelemek csak puffer tarolokkal hasznalhatoak jol. Ilyen tarolo tipuok a szivattyus viztarozo (amit szerintem erdemes mar meglevo duzzaszokhoz hozzaadni alacsony vizhozam esetere) vagy a hidrogencellas tarolo. Az utobbi azert jo, mert kozvetlenul elhelyezheto a nap/szel eromu melle, majd kozpontilag iranyitva a toltest/kisutest tokeletesen szabalyozhato a halozat. Ha pedig marad plusz kapacitas, akkor ezt a hidrogenmennyiseget fel lehet hasznalni hidrogencellas jarmuvekben vagy hordozhato generatorokban, esetleg futesre.

Egyebkent a jelenlegi legjobb megoldas az atomenergia es a hidrogencella lenne. A jovoben pedig a fuzios reaktorok. (mind a nagyhofoku tokamak rendszerek, mind a nagysebessegu fusor megoldasok)
2007. aug. 01. 08:54 | válasz | #48
A napkollektorok (== haztartasi melegviz gyartas) vagy mocsokdragak, vagy sok a melo es riziko veluk. (A badogkiviteluben nyaron megbuggyan a fagyallo, ami nem olcso es nem is kornyezetbarat.) Elvben nagyon sokara megterul, gyakorlatilag a hazai - megnyirbalt - energiatamogatasi rendszer mellett sem.

Tudom, naiv otlet, de lenne pofonegyszerubb sporolasi lehetoseg is: plasztik (ma meg nagyon rossz hatasfoku) napcellakal bevonni (kvazi: befesteni) autok / miegymas tetejet. Egy modositott inditomotorral nagyszeruen lehetne dugoban araszolni es hataron varakozni. De ilyet meg a hibrideken sem latni. Miert?
virs lee   "Rest in Peace virs lee" 
2007. aug. 01. 07:48 | galéria | válasz | #47
Önmagában az nyilván nem, de sokkal kevesebb delejt kell hagyományos módon előállítani. Főleg ha a mai pazarló cuccokat energiatakarékossal váltjuk ki.
virs lee   "Rest in Peace virs lee" 
2007. aug. 01. 07:46 | galéria | válasz | #46
Ez király, nyáron tök fasza lenne ilyenről hajtani a notebookot.
2007. aug. 01. 02:03 | válasz | #45
"Már ideje lesz megszabadulni a villamosművektől :) Se szénerőművek, se atomerőművek, egy szép új tiszta jövő elé nézünk :)"

Megnézném azt a szép új tiszta jövőt amit a napelemek meg a szél tart el energiával :D:D:D:D:D:D:D:D:D
2007. aug. 01. 01:56 | válasz | #44
Azért nem kell a világ megváltását látni ebben az egyébként rendkívül figyelemre méltó eredményben.... Ez csupán annyit jelent hogy ahol eddig is megérte használni ott majd kevesebb is elég lessz és helyet takarékolnak meg mondjuk egy űrszondán... Vagy mondjuk egy nagyobb holdbázist tud majd ellátni egy kisebb kollektor... A cikkben is kiderül hogy ez nem nagyipari villamos ellátást fog szolgálni (persze kitudja milessz a jövőben) hanem mondjuk az amcsi katonának tök sokáig fog működni a GPS meg a harcászati számítógépe :)... Szóval bármilyen hatásfoka is lessz a napelemeknek akkor is az atomenergia (és egyszer talán 50 év múlva :) a fúziós energia) fogja kiszolgálni a jövő városait, gyárait stb..... Mellesleg pehelyke ne keverd össze a napelemeket a nap kollektorokkal mert a kettőnek a napfényen kívül nem sok köze van egymáshoz... Az meg hogy kinek éri meg bioházat építenie???? Háth annak akinek nagyon sok pénze van mert még mindig borzalmasan drága bár valóban megtérül csak háth majd egyszer... :)
eax  
2007. aug. 01. 01:09 | válasz | #43
Fizethetnenek, de:
- nem versenykepesek az atomenergiaval semmilyen teren
- nem eleg esz nelkul felhuzni a nap/szeleromuveket, mert egy bizonyos szazalek felett gyonyoruen meg lehet veluk boritani a halozatot (uzemzavar eseten meg szazalektol fuggetlenul is, volt mar ra pelda, nem is egyszer), tehat fel kell huzni hozzajuk valamilyen szabalyozhato tartalekkapacitast, pl. egy szivattyus vizeromuvet, ami azert nem olcso, ellenben draga.
Mindent osszevetve, szerintem ha azokat a milliardokat odaadjuk a KFKI-RMKI-nak (fuzios energia kutatasa), vagy bedobjuk egy uj atomeromu epitesebe, mindenkepp jobban jarunk.
A hazakra meg fel lehet huzni persze, de az legjobb esetben is csak felmegoldas (a nagyfogyasztokra nem mukodik, ha nem sut a nap, akkor kb. mindenkinel egyforman nem sut, tehat a teljes energiafelvetel a halozatrol megy, tehat a kapacitasnak meg kell lennie, ha meg tarolni akarod, akkor ott van a kemiai modszer (akksi, amibol rekordmennyisegu mergezo anyagot lehet kijuttatni, arrol nem is beszelve, hogy a dinamikus terhelest nem szeretik), vagy a mechanikai (mint pl. a caterpillar UPS-e, amiben egy sok tonnas rotor porog vakuumban, tobbtizezres percenkenti fordulattal, magneses levitacioval, es ez tarolja az energiat - ezt gondolom nem kell magyarazni, hogy milyen draga)).
12346  
2007. aug. 01. 00:13 | galéria | válasz | #42
nem azt mondtat, hogy olcsó? közben pedig te sem engedheted meg magadnak, mint kiderült a végére:c
2007. júl. 31. 22:59 | galéria | válasz | #41
édi
Caro  
2007. júl. 31. 21:30 | válasz | #40
A szélre nem érdemes építeni, mert a szél is csak a napenergia következménye, és elég rossz hatásfokkal lesz a fényből szél, akkor már inkább közvetlen napenergiára érdemes építani.
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. júl. 31. 21:16 | válasz | #39
Nem muszáj a napenergiára összpontosítani, ott van még a szélenergia, és biomassza. Azoknak is van jövőjük, de Mo.-n nem kedvez a szélnek, ellenben a napenergia igen jó. Én még csak 3 házat láttam egész életemben, amin napelem, vagy kollektor volt. Hát ez igen kevés. Beszéd helyett CSELEKEDNI kéne. Vegyetek ti is, a kollektor olcsó és jó. Mo.-n nagyon jó a geotermikus energia, sajnos arról keveset hallani, pedig jó lenne. Budán már van egy ilyen ház, alig van rezsije. Mindent egybevetve akaraterő nélkül semmi sincs. Én nagyon szegény vagyok, csak ezért nics napelemem. De a milliárdosok ebbe is fektethetnének, szélfarmok, naperőművek, megfizethetők.
sgbo  
2007. júl. 31. 20:25 | válasz | #38
Az csak szükségmegoldás (max. megbízott igazgató lehet). de nálunk is van pár 40 körüli egyetemi tanár...
Scroll  
2007. júl. 31. 20:14 | válasz | #37
Halleluja! Háromszoros hurrá a mérnököknek! Hip, Hip Hurrá! Ennek nagyon ideje volt már.
2007. júl. 31. 18:42 | válasz | #36
Ja. A dragonfly köztudottan sárkánylégy, nem? És a horseradish nem egyéb, mint lóretek. Holott az első szitakötőt jelent, a második pedig sima, mezei tormát.

Ennyit a szó szerinti fordításról.
snorbi  
2007. júl. 31. 18:25 | válasz | #35
Esetleg nem "nap sejt"?
:)
2007. júl. 31. 17:48 | válasz | #34
Ha az egyes cellák hatásfoka 42% akkor tök mindegy mennyit legózol össze belőlük 42% lesz az egész. Ettől függetlenül szvsz a napelem az napelem és nem napcella.

#20: Az Outlook Express meg kitekintő gyorsvonat...
eax  
2007. júl. 31. 17:40 | válasz | #33
Egyelore ott tart a dolog, hogy az ilyesmivel termelo eromuvektol haromszoros aron kell atvenni a termelt energiat.... Szoval nem valoszinu.
2007. júl. 31. 16:36 | válasz | #32
Nem csak tanszékvezetők lehetnek egyetemi tanárok, és nem csak egyetemi tanárok lehetnek tanszékvezetők... :) (láttam már olyan docenst, aki tanszékvezető volt)
2007. júl. 31. 13:50 | válasz | #31
Az associate professor magyarul docens.
NEXUS6  
2007. júl. 31. 13:45 | galéria | válasz | #30
Ha így műxik, akkor a spektrum több részre bontásával, valszeg tényleg elég jó hatásfokot tudnak majd még elérni. Talán a 60-70-80% sem lehetetlen.;)
2007. júl. 31. 13:36 | válasz | #29
Nem nagyon kell abban bízni, hogy az energialobbi engedni fogja ezek tömeges elterjedését. Vesznek majd törvényeket ellene. Elég, ha mondjuk adókötelessé teszik a vele termelt energiát, de gondolom ötletük nekik is van bőven. Nálunk meg egyébként is lovagkereszttel szeretné díjazni gyurcsifercsi, hogy a franciák megvették szaréhúgyé az egész villamos- és gázenergia hálózatot. De ez kicsit más téma...

Mondjuk a tömeges elterjedéshez nem is igazán a hatásfok a lényeges, hanem a teljesítmény/ár viszonyszám. A mai nepelemek kb. 18-25 évnyi megtérülési idővel rendelkeznek (és akkor még a többi tartozékot [akksik, inverter stb...] nem is számoltam), ez a legnagyobb hibájuk. A hatásfok szerintem másodlagos, mivel 10-20 négyzetméter még az elérhető árú 12-18%-osból napelemmel is elég villanyt nyomna egy átlagos háztartásnak. Persze fűtésre már nem jutna, ahhoz vagy nagyobb terület, vagy nagyobb hatásfok kellene...
kvp  
2007. júl. 31. 13:25 | válasz | #28
Ha jol ertem akkor a megoldas egy haromkomponensu napcella es egy specialis gyujtolencse reteg kombinacioja. Ha 1 reteg kb. 20 szazalekos, akkor a 3 reteg a jelenlegi gyartastechnologiaval lehet akar 60 is, persze a legkor a fenyt nem egyenletesen engedi at. Viszont az urben ez a rendszer elerheti az elmeleti maximumot. A gyujtolencsek pedig a poziciofuggetlenseghez kellenek, tovabba a cellak elemei kozotti helyre eso feny atiranyitasara es a feny komponensekre bontasara.
NEXUS6  
2007. júl. 31. 13:15 | galéria | válasz | #27
Amúgy most jut eszembe, hogy a thermo-fotocellák (vagy hogy nevezik megyarul) eddig is kb ilyen hatásfokúak voltak. Ezek nem a látható spektrumra, hanem hősugárzásra vannak optimalizálva.

Csináltak is egy ilyen kocsit. Gázzal ment, de gyakorlatilag minden környezetvédelmi szabvány alatt volt a kibocsájtása, és nem is volt olyan bonyolult, mint pl egy üzemanyagcellás kocsi.
Caro  
2007. júl. 31. 12:55 | válasz | #26
Hát azért 100% nem, de sok.
Az 50% már nagyon jó.
Majd arra leszek kíváncsi, hogy nanocsövekből milyet tudnak gyártani.
duke  
2007. júl. 31. 12:43 | válasz | #25
Vegre valami komoly haladas,es mind ezt par tiz millio dollarbol.Hol tartananak,ha mondjuk az elmult 40-50 ev olajra koltoltott tizezer milliardjainak csak a szazad reszet erre koltottek volna.Mar 20 eve volna 100 % hatasfoku napcellank,aminek negyzetmetere mondjuk 5 ezer forint es nem 250 ezer,mint a mostani 12-15 % hatasfokuaknak.
Cat  
2007. júl. 31. 12:40 | galéria | válasz | #24
A napelem és a napcella két különböző dolog: a napelem magyar nyelvben egy egész panelt jelöl, amin rengeteg napcella lehet. A cikkben pedig arról van szó, hogy az egyes cellák hatásfokát növelték.
Cat  
2007. júl. 31. 12:38 | galéria | válasz | #23
"Christiana Honsberg, co-principal investigator and associate professor of electrical and computer engineering."

Szóval segédprofesszor.
2007. júl. 31. 12:26 | válasz | #22
Az USA egyetemein mindenki megkapja a professzor címet, aki oktat. Mo. -n csak a tanszékvezetők kapják meg ezt a titulust. Azaz lehet óraadó tanár, vagy tanársegéd is.
Persze előfordult már tanszékvezető a 30-as korosztályból is.
alma2  
2007. júl. 31. 12:12 | galéria | válasz | #21
mint tudjuk angolrol magyarra szo szerint kell forditani ugye...
K Ace  
2007. júl. 31. 11:11 | válasz | #20
Lehet itthon napelemnek nevezik nemtudom de a solar cell az szószerint nap cellát jelent, ugyhogy jó a fordítás.
2007. júl. 31. 11:05 | válasz | #19
Már megint tudnak fordítani az SG-nél, a solar cell magyarul napelem és nem napcella.
2007. júl. 31. 11:03 | válasz | #18
Vannak otthon Verbatim floppyjaim, asszem 100 ev garanciaval. Minden relativ. :)
2007. júl. 31. 10:55 | válasz | #17
30 év garancia van rá szoval annyira szar biztos nincs...
2007. júl. 31. 10:44 | válasz | #16
"A hároméves szakaszra 100 millió dollárt kapott a konzorcium, az eddigi eredményeket 13 millióból hozták tető alá"

Azért sztem ez a nem semmi.. még a költségvetés ötödét sem használták fel és ilyen eredményeket mutattak fel.. kiváncsi leszek mi lesz a vége. Nem kicsit lenne jó ha az ár/teljesítmény/költség aránya jó lenne :D pár és valóban érdemes lenne rá cserélni, persze ha az élettartama is jó lenne.
2007. júl. 31. 10:39 | válasz | #15
amit kirakhat bárki a háztetőre, azok kb 12-16%os hatékonyságúak. a 20-30% hatékonyság körüliek pedig kinn vannak főként a világűrben és műholdakat hajtanak, ezek sokkalta drágábbak per pill, mintsemhogy megérné felpakolni őket a háztetőre
NEXUS6  
2007. júl. 31. 10:32 | galéria | válasz | #14
Szerintem csak olyan szert szed, mint amit a másik cikkben is írnak.;)))
2007. júl. 31. 10:20 | válasz | #13
A képről annyit, hogy a lány ilyen fiatalon biztos nem professzor, PhD gyanús...
pehelyke   3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 3 db büntetőpont 
2007. júl. 31. 10:15 | válasz | #12
Csak nehogy addigra késő legyen!
Zro  
2007. júl. 31. 10:14 | válasz | #11
Már ideje lesz megszabadulni a villamosművektől :) Se szénerőművek, se atomerőművek, egy szép új tiszta jövő elé nézünk :)
NEXUS6  
2007. júl. 31. 10:00 | galéria | válasz | #10
Ezen a területen tényleg jelentős előrelépésnek tűnik.

Ha az élettartam is OK, meg exrém gyártástechnológiája sincs (pl mérgező anyagok stb.), illetve a feldolgozása/újrahasznosítása is rendben, akkor konnyen lehet akár forradalmi fejlesztés is!
Balu0  
2007. júl. 31. 09:26 | galéria | válasz | #9
Olvasd el figyelmesebben.. ez a cucc 1 cm vastag és nem kell mindíg pont a nap felé irányítani se.. + alkalmas lesz tömeggyártásra és nem kell egy m2-ért a fél ország költségvetését kifizetned...

szvsz ha minden jól megy 3 - 5 éven belül lehet cserélni a cserepeket a háztetőn napcellára...
2007. júl. 31. 09:25 | válasz | #8
Engem par dolog mindig piszkalni szokott, ha szoba kerulnek a napcellak.
Az egyik az, hogy kitermelik-e valaha is az eloallitasukba fektetett energiat? (Az otthoni megterules kerdese nyilvanvaloan negativ, csakugy mint egy modern napkollektor vagy mondjuk egy elektromos robogo eseteben.)
A masik pedig az, hogy a tudomanyos marketing hirekben sosem emlitik az elettartamot. Tudtommal a napcellak hatasfoka eleg hamar felezodik.
floatr  
2007. júl. 31. 08:54 | válasz | #7
Olvasva az etanolos cikket ez bíztatóbbnak tűnik.
haxy27  
2007. júl. 31. 08:31 | válasz | #6
te már most is kapható 20% hatásfoku csak jó pénzért ugy 220E ft/220W
Zodd  
2007. júl. 31. 08:31 | válasz | #5
Nem értem ez mitől ujdonság, ezeket már teszt laborokba több helyen is előállították, közel azonos hatásfokkal. (már 3-4 éve tanították az egyetemen is)
Itt max a tömeggyártásra való felkészülés az ami lényeges lehet.
2007. júl. 31. 08:30 | válasz | #4
Egy mostani átlagos napcellának mekkora a hatékonysága ha ennek 42,8%?
NorbyI  
2007. júl. 31. 08:04 | válasz | #3
Jah egy 10-20 év múlva biztos kapható lesz a közönséges emberek számára is.
norbre  
2007. júl. 31. 07:50 | galéria | válasz | #2
szerintem is jobb ha vársz, valszeg még tovább tökéletesítik majd a dolgot..
haxy27  
2007. júl. 31. 07:15 | válasz | #1
Tervezek othonra 5KW napcella telepitését a tetöre akkor lehet hogy várok még egy kicsit. mondjuk 5 év mulva már remélem kapható lesz.