Legutóbbi állásfoglalásával a fájlcserélők és az internetszolgáltatók mellett állt ki Juliane Kokott, az Európai Bíróság főállamügyésze.

Hirdetés

Az államügyész egy fájlcserélési perben azt ajánlotta az ügyben eljáró testületnek, hogy a polgári eljárásokban ne engedje, hogy az internetszolgáltatók kötelesek legyenek kiadni az előfizetőik személyes adatait. Az érintett per a Productores de Músicade Espana (Promusicae) nevű zenei producereket tömörítő szövetség és a Telefonica távközlési konszern között zajlik és a célja, hogy a bíróság mondja ki: a szolgáltató köteles kiadni egy a Kazaa rendszerét használó előfizető személyes adatait.

Juliane Kokott

Dr. Juliane Kokott professzor a nyilvánosságra hozott állásfoglalásában azt írja, hogy az Európai Unió adatvédelmi előírásai csak az információk állami hatóságoknak való továbbadását teszik lehetővé, a szerzői jogok tulajdonosainak való közvetlen átadását nem.

A Promusicae képviselői közölték, hogy sikerült azonosítaniuk egy fájlcserélő IP-címét, és az illető a tagjaik tulajdonában lévő anyagokat töltött le a P2P-rendszerekről. A személyes adatok kiadása, az elkövető nevesítése a per megindításához elengedhetetlen. A Juzgado de lo mercantil no. 5 madridi bíróság először felszólította a Telefónicát, hogy adja ki a kért információkat. A konszern azonban ezt megtagadta, mondván kizárólag egy büntetőeljárásban adhat felvilágosítást ebben a kérdésben és akkor is csak akkor, amennyiben az állambiztonságot veszélyeztető vagy más súlyos bűncselekményről van szó.

Kokott szerint nemcsak az elektronikus kommunikációs rendszerek illetéktelen és illegális használata elleni fellépés, de az adatvédelem is fontos. Ahhoz, hogy megállapítható legyen mely forgalom illegális, tárolni kellene a teljes internetes és távközlési forgalmat, ami gyakorlatilag lehetetlen. "Tény, így megvalósulhatnának az üvegpolgárok az Európai Unióban" - emelte ki a főállamügyész. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a társadalomnak meg kell védenie a szerzői jogokat, és az illegális tartalmak cserélgetése ellen fel kell lépni. Azonban a magáncélú fájlcserélés esetén, különösen, ha abból az adott személynek nem származik bevétele, ez a fellépés csak az emberi alapjogok súlyos korlátozása révén valósulhatna meg - tette hozzá.

"Ráadásul a mai napig vitatott, hogy a magáncélú fájlcserélés mekkora károkat okoz, illetve, hogy okoz-e károkat egyáltalán a cégeknek. Ezenkívül egy IP-cím semmit sem bizonyít, arról nemcsak az előfizető, de - tudta nélkül - más is elkövethette a fájlcserélést" - írta állásfoglalásában Juliane Kokott.