Lélek a gépben?
2007. július 19. 13:30, csütörtök
Az emberiség egyik rendre visszatérő és talán az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdése, hogy egy robotnak vagy egy számítógépnek lehet-e lelke?

Hirdetés

Érdekes, hogy a helyi kutatók úgy tartják: a freudi pszichoanalízist eddig pont a szülőhelyén, Ausztriában nyomták el a legjobban. Azonban a helyzet változik és ebben egy nem várt területről, az informatika és a számítástechnika világából kapnak segítséget a szakemberek. Pszichoanalitikusok és informatikai mérnökök a világ minden tájáról olyan egyedülálló programot akarnak elindítani, amelynek célja a számítógépek vagy más berendezéseknek az emberi lélekkel való ellátása.

Abban minden tudós egyet ért, hogy amíg ez megvalósul, addig még nagyon sok munkára és időre lesz szükség. Mindenesetre az első konzultációt a projektben résztvevő szakemberek már a jövő héten megtartják Bécsben. Az első Engineering & Neuro-Psychoanalysis Forumot (ENF) július 23-án nyitják meg, a rendezvény mottója Emulating the Mind lett. A szervezők száz nemzetközi szakértőt várnak. A témák között elsősorban az elektrotechnika és a neuropszichoanalízis közös témái szerepelnek. A konferencia egyúttal az Elektrotechnikai Világszövetség és a neuropszichoanalízises világszervezet éves kongresszusainak is helyet ad.

Georg Fodor pszichoanalitikus és neurológus először teljesen meglepődött az ötlet hallatán, azonban azóta nagyon tanulságosnak minősítette az informatikusokkal folytatott beszélgetéseit. "Érdeklődve várom, hogy a pszichés koncepcióim alkalmazhatóak-e más területeken is, ugyanis amennyiben ez lehetséges, az a minőségüket tanúsítaná" - közölte a kutató.

Dietmar Dietrich, a Bécsi Műszaki Egyetem Számítástechnikai Intézetének elnöke ugyanakkor sietve rámutatott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi sikertelenségekre. "Évek óta kutatjuk a komplex rendszerek automatizálásának módjait és lehetőségeit. A mesterséges intelligencia programok azonban egyelőre nem hozták a várt eredményeket. Talán ennek az az oka, hogy az elmúlt években a mesterséges intelligencia kutatásakor mindig a hardver oldaláról közelítettük meg a kérdést. Ezúttal azonban a pszichikai oldalról kell megvizsgálnunk ezt a területet" - jelentette ki Dietmar Dietrich.

A cél a lélek számítógépes modelljének létrehozása, de nem mesterséges neurális hálózatok, hanem a pszichikai funkciók szimulálásának segítségével, ami elsőre meglehetősen bonyolultnak, sőt gyakorlatilag lehetetlennek hangzik. A kutatókat leginkább a múltba vesző adatokhoz való hozzáférés, a fontos adatok meghatározása, az érzések és konfliktushelyzetek modellezése és integrálása, valamint a nemiség kérdése érdekli. A tudat szimulálása azonban egyelőre nem szerepel a témák között.

Georg Fodor szerint egyáltalán nem biztos, hogy majd létrejön egy olyan számítógép vagy berendezés, amelynek lesznek saját gondolatai és amely tudatában lesz ennek, azonban az egyes funkciók modellezése igenis megvalósulhat. A projekt főtámogatója a Siemens, amely elsősorban intelligens házrendszereket szeretne létrehozni.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2007. aug. 06. 00:52 | válasz | #443
#418-440: Lollerovics Marcell.
szivar  
2007. aug. 05. 18:04 | válasz | #442
Te meg pls tanuld meg megcímezni a kommentedet.
2007. aug. 05. 15:41 | galéria | válasz | #441
A nyitott jövő problémája

Tanuljál még egy kicsit, utánna majd oszthatod az észt.
2007. aug. 05. 11:12 | válasz | #440
Ja, ha a relativitás elméletre kell bizonyíték, nézz utánna a részecskegyorsítóknak, vagy a GPS műholdak atomóráinak.
2007. aug. 05. 11:11 | válasz | #439
"Ameddig valaki nem küld jelet a múltba EPR csatolt fotonpárokkal, addig a kvantumfizika ugyan úgy egy illúziót ir le, mint a relativitás."

A múltba így nem lehet jelet küldeni. Viszont lehet kvantumállapotot teleportálni nulla idő alatt tetszőleges távolságra.
2007. aug. 05. 11:03 | válasz | #438
"Minden mérés műszerekkel(gépekkel) történik. A kvantumfizika és a relativitás a gépekre vonatkozik, a gépek és a valóság kapcsolatát írják le. Nem magát a valóságot."

Ez így ebben a formában nem igaz.
2007. aug. 05. 11:00 | válasz | #437
"Valaki már egyszer kérdezte, hogy mondjatok olyat, amit ember talált ki és amihez hasonló nincs a természetben."

Lézer, atomerőmű. Igez, mindkettőhöz hasonlót találtak a természetben is, de jóval azután, hogy az ember kitalálta őket.
2007. aug. 05. 10:57 | válasz | #436
"Sajna kreativitás nem annyi mint amiről beszél. Az amolyan intellektuális korlátlanság. Amikor még nem letező dolgokat találsz ki. Szerinted, hogy találtak fel dolgokat. pl a kereket?"

A számítógépek is tudnak még nemlétező dolgokat kitalálni.
http://www.genarts.com/karl/papers/siggraph94.pdf
2007. aug. 05. 10:37 | válasz | #435
"Consciousness causes collapse theory"

Elolvastad teljesen?
2007. aug. 05. 10:22 | válasz | #434
"Arról, hogy mi lenne, ha nem kvantummechanikai effektusok "dolgoznának" itt, hanem a jó öreg klasszikus fizika. Most már érted?"

Akkor egyáltalán nem működne a kvantumszámítógép. Fénynél gyorsabb részecskékkel sem.

"Egyszerűen? Azért elég sok nagy koponya töri magát azon, hogy megértse, mégis hogy van ez ilyen egyszerűen... Persze nem csak a kvantumszámítógép esetén, hanem az egész világ."

Emléxel még, mit mondtam az emberi agy korlátairól?

"Ez a klasszikus fizikában redukálható sok egyszerű ok-okozat hatásra."

A kvantumszámítógépet meg a kvantumfizikában redukálható sok egyszerű ok-okozat hatásra.

"Már megint kvantummechanikát hasonlítasz kvantummechanikához."

???

""Nem tudok elvi korlátról."
Pl. elektronok v. fotonok sebessége?"

Nem jelent problémát.
2007. aug. 05. 10:13 | válasz | #433
"1. A hangsúly az egyszerűn volt. Egyszerű, józan paraszti ésszel belátható és megérthető ok-okozati összefüggések."

Már megint az antropocentrikus gondolkodás. Nem az ember a világ közepe. Nem lehet az alapján osztályozni a természet törvényeit, hogy az ember mit képes felfogni.
Mellesleg láttad már a Schrödinger egyenletet? Szerinted az bonyolult?

"2. A kvantumfizikában nem csak hatnak azok az - amúgy rendkívül összetett, "elvont", sőt önmagukban "cselekvőképes" - törvények"

Mit jelent az, hogy "önmagukban cselekvőképesek" ?

"hanem magát a világot is azok "képzik", generálják. Nincs önhatalmúlag anyagi létező."

Ezt sem egészen értem. Természetesen a kvantumfizika egy más szinten írja le a valóságot, és azt is mondtam már, hogy a hagyományos anyagfogalom itt értelmetlenné válik. De arról nem a természet tehet, hogy mi emberek milyen fogalmakat találtunk ki.

"Nem olyan primitív az, ha megért jópár kvantummechanikai alapfogalmat, és az ezek által implikált új világképet."

Hát ez nagyon kevés.

"Azonban a legtöbbeknek fogalmuk sincs erről, és a régi, avítt világképben élnek."

Pontosan azért, mert az agy ezt már képtelen megemészteni. Ahoz, hogy megértsd a kvantumfizikát, el kell fogadnod, hogy sosem fogod megérteni.

"Jaj, már megint ez a "senki = én nem""

Nem tűnik fel, hogy velem beszélgetsz?

""De próbálj már meg egy kicsit a saját korlátaidtól elvonatkoztatni. Persze ez nem olyan egyszerű, nem csoda, hogy nehezen megy."
Mutasd meg, hogy kell..."

Úgy kell, hogy pl. elfogadod hogy az emberi agy képességeinek vannak korlátai.
2007. aug. 05. 09:55 | válasz | #432
"Ha már a kvantumszámítógépről beszélünk: szerinted az elképzelhetetlen, hogy kibővítésre kerüljön egyéb kvantummechanikai effektusok által, és így már ne legyen algoritmus szinten sem ekvivalens?"

Mivel az egész kvantumfizika remekül szimulálható, eléggé biztos vagyok benne, hogy ez nem fordulhat elő.
2007. aug. 05. 09:49 | válasz | #431
"Értsd meg, hogy fizikai szinten nem szimulálható, csak algoritmus szinten."

Mit jelent a fizikai szintű szimuláció? Szerintem azt, hogy egyenletekkel leírható a működése, ez pedig megvan.
2007. aug. 05. 02:01 | válasz | #430
"Ha te "definiálhatsz", akkor én is: egy program nem érez semmit."

???

"Elég meggyőzően tudják eljátszani mások is, hogy van tudatuk."

És ha majd egy robot is elég meggyőzően el tudja játszani?

"Bár rólad pl. esetleg elhinném, hogy nincs."

Sértegetés nélkül nem megy?

"A pontos hogyant nem ismerjük"

Még miníg nem magyaráztad el, hogy mit akarsz. Vannak remek egyenleteink, amik kiválóan leírják a terémszet erőinek működését. Pontosan ennyink van a klasszikus és a kvantumfizikához is.
Egy eldobott kő és egy kvantumszámítógép közt ebből a szempontból nincs különbség, csak az agyunk különbözteti meg őket.

"Ezzel miért mondanék ellent magamnak?"

Idézem : "Kicsit elfogult az az állítás, hogy csak mert kavarognak az adatok, ebből máris tudatos átélés lesz."

Ebben az a poén, hogy te épp az a fő érved egy kicsit elegánsabb megfogalmazása annak, hogy "kavarognak az adatok".

"Ha még akár egy for ciklus is tudatos lehet egyesek szerint"

Én ilyet nem mondtam.

"akkor nekünk miért van egy ilyen behatárolt tudatunk? Mi határolja be?"

Pontosan ezt magyaráztam. Általános célú proci vs. célhardver. Gondolj a cell-re. A PPE leginkább csak irányít, a munka javát az SPE-k végzik. És a PPE-nek fogalma sincs róla, hogy hogyan.

"Honnan tudja a tudatunk, hogy mely idegsejtek információja tartozik rá, és melyiké nem?"

Prioritások alapján. És nem idegsejtenként, hanem sokkal nagyobb egységenként van meghatározva.
Az egyes modulok szólhatnak, ha szerintük fontos közlendőjük van (pl. megéheztél), vagy a tudat dönthet úgy, hogy bővebb információt kér valamiről.

"A tudatalatti tudata hol van?"

Miért lenne annak tudata? Nem is értem, hogy ebből mit akarsz kihozni.

"fMRI-vel megjeleníthető pontokon jelentkező kisebb aktivitás egy amúgy passzív agyban is tudatos élményt okozhat. Ezek a pontok lehetnek szétszórva is."

Én olyan vizsgálatokról hallottam, amik egy bizonyos agyterülethez kötötték a tudatos észlelést. De ez nem is érdekes, mert nem a fizikai, elhelyezkedés számít, hanem a logikai kapcsolatok.
2007. aug. 05. 01:43 | válasz | #429
Azért bírom hogy dez még azt se bizonyította be, hogy egyáltalán van-e lelkünk, azt most már a tulajdonságairól kezd el spekulálni.
2007. aug. 05. 01:40 | válasz | #428
"Tehát, egy természeti törvény összetett feladatokat tud megoldani?"

Ki mondta, hogy összetett feladatokat old meg?

"No és hol van a részletetett magyarázat, amit korábban emlegettél, engem cáfolva, miszerint ilyen nincs?"

A probléma az, hoyg te egészen mást értessz magyarázaton. Arra próbálok rájönni, hogy mit.

"No és melyik elméleti megoldás szimpatikus neked? Pl. a parallel univerzumok? Vagy más...?"

Félreértessz. Nem egy konkrét probléma magyarázatáról beszélek, hanem a természetéről úgy általában (mivel ha ilyen mélyre akarunk menni, akkor nem eleht külön-külön vizsgálnia dolgokat).

"Ez egy olyan definíció, ami egyben egy dogma."

Nem. NEm azt mondjuk, hogy ez és ez az anyag, és csak ez alkotja a világegyetemet, hanem fordítva. Azt mondjuk, hogy azt nevezzük anyagnak, amiből az univerzum áll. A mai fizika fényében a hagyományos anyagfogalom nehezen tartható.

"Nem, nem csak én. Ezt sokan világképük egyik alapkövének tekintik."

De mi nem vagyunk azok, úgyhogy leszállhatsz róla.

"Új kihívásokra új módszerek..."

Nincs új módszer. És a "régi" lehetőségeit még messze nem merítettük ki.

"Ha a tudat materialista megközelítéséből indulunk ki"

A tudatnak definíció szerinte nem leeht materialista megközelítése.

"maga a tudatunk lehet új felfedezések eszköze."

Hogyan?

"Mert a klasszikus fizika mechanisztikus világa kizárt minden ilyesmit."

És a modern fizika talán nem? A vallások tanításai ma is pont ugyanannyira ellentmondandak a tudománynak.

"Nem szúrják ki az itt is megjelent példák a szemed?"

Nem.

"A logika (ami a természettudományos módszer egyik alapja) problémáiról meg korábban beszéltünk."

Megbeszéltük, hogy nincs semmi baj vele.
2007. aug. 05. 01:32 | válasz | #427
<< Egy komolyabb mesterséges neuronháló működését se lehet megérteni. >>

Hehehe, akár egy bonyolultabb rekurzív algoritmusba működésébe is szörnyű lehet belegondolni.

Akkor az is biztos a lélek-rétegből veszi a spiritoemocionális hablatyenergiát a működéséhez XD
2007. aug. 05. 01:21 | válasz | #426
"Csak azt értsd meg, hogy ennek nem találják a mechanizmusát."

Persze hogy nem, mert az nem egy bigyó az agy belsejében, hanem egy rendkívül bonylult mintázat.
Egy komolyabb mesterséges neuronháló működését se lehet megérteni.
2007. aug. 05. 01:16 | válasz | #425
"Ugyan, mi azon a "sajátos értelmezés", hogy a kvantumszámítógép működése részleteiben nem ismert, csak az eredményében?"

Az a sajátságos, hogy folyton azon lovagolsz, hogy nem tudják hogy működik. Pedig ez nem igaz. Azt magyarázom már nagyon sokadsozrra, hogy pontosan ugyanolyan jól le tudjuk írni, mint a klasszikus fizikát.

"Hiszen te magad is ezt erősítetted meg itt."

Én??? Mikor???

"Fodg fel, hogy én ilyet (tagadás) nem is mondtam. Az óra meg nem éli át tudatosan a működését."

De ragaszkodsz hozzá, hogy kvantumfizika kell a tudatossághoz, pedig erre egyáltalán semmi nem utal.

"LOLLER! Attól, hogy TE elfogadsz valamit, mások még nem feltétlenül. És itt nem rólad vólt szó, nem te vagy a címzett."

Akinek címezted, az is elfogadja.
2007. aug. 05. 01:10 | válasz | #424
Na igen, természetfeletti nem létezik, hisz a természet alatt a valóságot értjük, és amit a valóság nem enged meg, vagyis a "feletti", az nem létezhet XD
2007. aug. 05. 01:04 | válasz | #423
"Elférne, de a tüzelési mintázatok alapján tudnak erre következtetni."

???

"Ez nem feltétlenül "visszacsatolás", hanem a beérkező információ feldolgozása a memóriában tároltak alapján."

Számtalan kísérlet igazolja, hogy nem csak erről van szó.
2007. aug. 05. 01:00 | válasz | #422
"Egy kicsit más a paraméterek össze-vissza variálása, és a megértést is magában foglaló variációs megoldás-keresés."

Igen, az fejlettebb. De a kreativitás ettől még kreativitás.
2007. aug. 05. 00:58 | válasz | #421
"A hétköznapi ember számára minden "természetfölötti", amit nem az általa valamennyire ismert klasszikus fizika, illetve ama józan paraszti ésszel felfogható."

Ezért értelmetlen a fogalom. Vagy legalábbis nfélrevezető, mert ami természetfeletti, az nema természet "felett" van, hanem az emberi tudás felett.
2007. aug. 05. 00:54 | válasz | #420
""Honnan tudod? Ehhez messze nem ismerjük eléggé az agy működését."
Ennyire már igen."

Ebben te egészen biztos vagy?

"http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10108/ch01s01s01s05.html"

Elolvastam. Nem sok új derült ki belőle. Pl. nincs benne szó arról, hogy mi bizonyítja a mikrotubulusok ilyen működését. És arról sem írnak, hogy ebből hogyan lesz tudat.

"Pl. a tudat nem-helyhezkötöttségére."

Arra van sokkal jobb magyarázat is, csak nem vagy hajlandó megérteni.

"Nem kevés, mert el lehet kezdeni specifikusan ilyen irányban kutatni."

Kutatni bármilyen irányban lehet. A kérdés az, hogy merre érdemes, és ez nem a kvantumfizika.

"És már el is kezdték."

Kik? 1-2 ember, akiknek nem is ez a szakmája hobbiból foglalkozik a témával.

"A kvantumfizika megengedi pl. a nem-helyhezkötöttséget."

Azt megengedi az informatika is, ami mellesleg milliószor jobban bevált eszköz az intelligencia kutatásában (főleg, hogy a kvantumfizika semennyire sem vált be itt).

"Lehet? Le tudod írni részleteiben, hogy mi történik a kvantumszámítás közben?"

Természetesen. Rendkívül pontos egyenleteink vannak erre a célra.

"Nem tudjuk fizikai szinten modellezni a kvantumszámítógép működését"

Dehogynem. Másképp megtervezni se tudnánk őket.

"És honnan tudod, hogy az ember anyagként kezdi?"

Ha úgy jobban tetszik, akkor mondjuk úgy, hogy az ember anyagi teste anyagból van, és létrejön valamikor. A léleknek pedig valamikor hozzá kell kapcsolódnia.

"Csakhogy nem tudunk mindent."

Erre való a kutatás.

""Tehát az emberre speciális szabályok vonatkoznak? Ezzel a feltevéssel veszélyesen elmozdulsz a középkori antropocentrikus világkép felé."
Nem, nem az emberre, hanem a tudattal rendelkező lényekre."

És azokra miért?

"Nekem? Miért kellene nekem?"

Mert te mondtad, hogy az ember különleges.

"A kvantumszámítógép szimulációjának hatékonysága is csak technológiai kérdés lenne? Tudsz olyan turing-gépet építeni, ami nem 67544523524524524352345234 év alatt futtatja le az adott programot?"

Ezt nem értem hogy jön ide. A kvantumszámítógép nyílvánvalóan hatékonyabb minden más típusnál, amit ismerünk. A másik két példában pedig nem tudjuk, hogy mi a hatékonyabb.

"Csak nem mindegy, hogy 20 év alatt jutunk-e oda, vagy 4562456356."

Te most miről beszélsz?

"Nyugodtan kiderülhet még, hogy éppen a tudat, mármint a tudatos átélés emeli ki a dolgokat a nagy határozatlanságból."

Hát nem igazán. Megint túlmisztifikálod a dolgokat. A relativitás elméletben is fontos szerepe van a megfigyelőnek, mégse gondoljuk, hogy a tudatnak bármi köze lenne hozzá.
Egyébként ha alaposabban végiggondolod, számtalan probléma adódik. Pl. így valakinek folyamatosan meg kell figyelnie az univerzum minden részletét, hogy ne zuhanjon vissza a káoszba.
Ja, és idézet az általad belinkelt cikkből:
Az Penrose-féle OR, objektív redukció szerint a kvantummechanikai unitér fejlődésnek végetvető mérés objektíven - például a megfigyelő tudatától függetlenül - következik be, amikor a komplex szuperponált állapotban együtt élő konformációk térbeli tömegeloszlásainak különbsége átlép egy, a Penrose által egy graviton határnak nevezett értéket.
2007. aug. 05. 00:02 | válasz | #419
"Elég relatív ez a "sokkal"... A célhoz alig jutottak közelebb."

Dehogynem. Csak kiderült, hogy sokkal messzebb voltunk a céltól, mint ahogy eredetileg látszott.
Vegyük például a járást. 20 éve még megoldhatatlannak tűnt, 10 éve már voltak komoly próbálkozások, most meg már a gyakorlati alkalmazást fontolgatják.
És az is érdekes, hogy egyre határozottabban állítják a tervezők, hogy a mostani vadászgép generáció lesz az utolsó, amit ember vezet (persze ezek még 30-40 évig lesznek szolgálatban).
2007. aug. 04. 23:56 | válasz | #418
"Miért kérdezel butaságot, amikor - mint a köv. hsz-eidben is leírod, nem tudjuk?"

???

"A klasszikus fizikában nem "kiszámítódik" valami, hanem elemi ok-okozati szabályok érvényesülnek."

A kvantumfizikában is pontosan ugyanez történik. Egyébként meg a számítógépben is az "elemi ok-okozati szabályok" következményei a számítások.

"Szerinted a valóság = materialista világkép"

Szálj már le erről az idióta fogalomról. Már rohadtul unalmas.

"Már ott problémába ütközik a materializmus, hogy annak definíció szerint az apróbb ismert építőkövekből kellene felépíteni tudnia a világot, de erre úgy látszik, nem képes, mert egy bizonyos szint alatt már nincsenek ilyen "építőkövek", hanem csak afféle elvont törvények.)"

Lehet hogy a materialistáknak ez probléma, de nekem nem.


"Magad is elismered, hogy a kvantummechanika eléggé misztikus"

Ne beszélj félre. Már ezerszer leírtam, hogy a kvantumfizikában csak annyi a különleges, hogy az agyunk szerkezete nem alkalmas a befogadására. Ez pedig nem a kvantumfizika tulajdonsága, hanem az emberi agyé.
dez  
2007. júl. 30. 00:54 | válasz | #417
A regényes dolog nem tegnap lehetett, a videojátékosnak meg várjuk ki a végét.
Ez lenne a "minden"? Mindegy, nem tiltakoznak ok nélkül bizonyos filmek ellen. Az okot (ill. annak lényegét) meg már leírtam.
2007. júl. 30. 00:00 | válasz | #416
Sőt, tiltakoztak a videojátékok ellen, a szerepjátékok ellen, anno még a regény ellen is.

Mind-mind a titkos mágia eszközei.
dez  
2007. júl. 29. 23:51 | válasz | #415
Nem olyan, mert a demagóg sugalmazásod ellenére nem tiltakoznak minden ellen, főleg minden egyes film ellen. (A másik közelmúltbeli dolog a Harry Potter sorozat - talán annál sem érted a tiltakozás okát?) Mindegy, ha kicsit műveltebb lennél, nem kellene itt tépnem a billentyűket.
2007. júl. 29. 23:45 | válasz | #414
Kb olyan szinten van mint az "öööö hát tiltakozott ellene az egyház".
dez  
2007. júl. 29. 23:43 | válasz | #413
2007. júl. 29. 23:24 | válasz | #412
Akkor légyszíves mondj egy olyan dolgot, ami ellen NEM tiltakozott az egyház.
dez  
2007. júl. 29. 23:22 | válasz | #411
Mielőtt totál hülyét csinálsz magadból, kérdezd meg az első szembejövőt a dologról. ;)
2007. júl. 29. 23:21 | válasz | #410
Még mielőtt elkezded: Vannak zsidók az összeesküvéselméletedben ?
dez  
2007. júl. 29. 23:16 | válasz | #409
Ez meg a tiéd. Mit gondolsz, miért ellenkezett a film ellen az Katolikus Egyház?
2007. júl. 29. 22:42 | válasz | #408
...

Ez volt az eddigi legidiótább hozzászólásod, már ne haragudj.
2007. júl. 29. 22:42 | válasz | #407
Mi különbség van egy szimulált világ számításai és egy természetesen előforduló világ fizikája között ? SEMMI.

Csak egy felesleges szinttel toldjuk meg az egészet, és egy tetszőlegesen megválasztható tényezővel.
dez  
2007. júl. 29. 22:34 | válasz | #406
Ezt honnan veszed?
dez  
2007. júl. 29. 22:33 | válasz | #405
Ha a Keresztény vallást is ismernéd kissé, ott is látnál néhány párhuzamot.
u53r  
2007. júl. 29. 19:22 | válasz | #404
Nem sikerült összezavarnom téged . xD
u53r  
2007. júl. 29. 19:21 | válasz | #403
Én meg a beírásaid szinvonala alapján 9 évesnek véltelek
lol
mikike  
2007. júl. 29. 19:15 | galéria | válasz | #402
"sokkal" összetetteb
mikike  
2007. júl. 29. 19:14 | galéria | válasz | #401
amúgy az eddigi beírásaid alapján szimpatikusnak tűnsz
"fiatal" koromban én is hasonlóképpen vélekedtem a világról, mint te
mondjuk most innen úgy tűnik, rettentesen ostoba voltam
de hát ezen át kell menni

jobb lenne ha a matrix-ban a (megvalósíthatatlan) MI helyett a beszélgetésekre figyelnél az orkálummal, meg a merovingivel
azok nagyon jók
u53r  
2007. júl. 29. 19:10 | válasz | #400
Egy idegsejtnek annyi a dolga, hogy ha elég sok bemenetet kap, akkor küld egy jelet.
Ha nem nézzük a kémiai aktivitást, ami kicsit összetettebb.
u53r  
2007. júl. 29. 19:07 | válasz | #399
Túl sok kvantumfizikát olvastam. Én abból vontam le ezt a következtetést.
Mélyedj el a témában, és majd rájössz honnan merítik az ötleteket a legelvontabb filmekhez.
mikike  
2007. júl. 29. 18:55 | galéria | válasz | #398
túl sok sci-fit nézel
amúgy jó az a film, csak te pont a fictiont próbálod értelmezni belőle
dez  
2007. júl. 29. 18:27 | válasz | #397
Na, ez bizony messze nem ilyen egyszerű. Az idegsejtek maguktól alakítják ki a hálózatot, az csak nagy vonalakban van kódolva. Így mindenkinek más egy kicsit az agya, és különben is folyamatosan átalakul. Ha megsérül egy rész, más részek idővel többé-kevésbé át tudják venni annak feladatát. Nos, honnan tudja itt egy agysejt, hogy a számára elvileg teljesen értelmezhetetlen információ-morzsák tengerében mi a dolga?
dez  
2007. júl. 29. 18:24 | válasz | #396
Ha a dolog "interaktív", akkor nélküle működésképtelen az agy is, és egy azt utánozni próbáló gép is.
dez  
2007. júl. 29. 18:22 | válasz | #395
Miből gondolod, hogy a relativitás illúzió? És miért lenne az EPR a kvantummechanika "fő próbája"? Sok más kísérleti eredmény is van.
dez  
2007. júl. 29. 18:21 | válasz | #394
Ez jó gondolatnak tűnik.
dez  
2007. júl. 29. 18:19 | válasz | #393
Attól ugyan nem lesz, hogy te itt kijelented.
Azt nem tudhatod, egy sejtnek van-e vagy sem. (Egyszer nézzél meg mikroszkóp alatt egy amőbát.)
dez  
2007. júl. 29. 18:18 | válasz | #392
Dehogynem: lásd előző hsz-ed. :P Aki nem tud még egy párat sorolni kapásból, az idióta.
dez  
2007. júl. 29. 18:14 | válasz | #391
Nem is tudtam, hogy azoknak van (nem elméleti) tengelye.
u53r  
2007. júl. 29. 09:55 | válasz | #390
virusok..

nemtom miért jutott eszembe
u53r  
2007. júl. 29. 09:52 | válasz | #389
Szokásos duma, hogy a gép fix programú, és aki ismeri a gép felépítését, az hogy állíthat olyat, hogy öntudata lehet.

Nos egy sejtnek is van programja, ami épp úgy fix, mint a gépé, csak rugalmasabb és komplexebb, összetettebb.
Ez a program a proteinek gyártási sorrendjét írja le, és hogy melyiket, mikor kell legyártani.

Ugyan már, ne mondja nekem senki, hogy ha ezekből sokat rakok össze, annak öntudata lesz . ;)))))

lool
u53r  
2007. júl. 29. 09:48 | válasz | #388
Honnan lehet BIZTOSRA tudni, hogy valakinek(valaminek) öntudata van?
Sehonnan.

Mi látjuk meg benne az öntudatot.

u53r  
2007. júl. 29. 09:26 | válasz | #387
Ameddig valaki nem küld jelet a múltba EPR csatolt fotonpárokkal, addig a kvantumfizika ugyan úgy egy illúziót ir le, mint a relativitás.

u53r  
2007. júl. 29. 09:20 | válasz | #386
Emlékeztek, mit mondtak a matrixba?

A mátrix az, amivel elrejtik előled a valóságot.
És kik rejtik el?
A gépek.

Minden mérés műszerekkel(gépekkel) történik. A kvantumfizika és a relativitás a gépekre vonatkozik, a gépek és a valóság kapcsolatát írják le.
Nem magát a valóságot.

A tér nem négydimenziós, hanem ha időket és távolságokat mérünk, akkor az egész olyan, mintha az lenne.
A foton nem hullám meg részecske meg mindkettő meg egyikse, hanem a kisérleti berendezés felépítésétől függ, hogy mi milyen következtetést fogunk levonni a kisérlet eredményéből.

u53r  
2007. júl. 29. 09:12 | válasz | #385
A kvantumfizika nem mérvadó, mivel csak a mérésekre vonatkozik, nem a valóságra.
Épp ahogy a relativitás.

mérések egyenlő gépek
u53r  
2007. júl. 29. 09:08 | válasz | #384
A gépeknek lesz öntudatuk, függetlenül attól, hogy mit agyaltok itt össze.

Egyetlen sejtnek sohase lehet öntudata, mégis egy bizonyos összetettségnél megjelent.
Ugyan ez fog történni a gépekkel. Nem egyedi gépeknek lesz öntudatuk...

;))
u53r  
2007. júl. 29. 09:05 | válasz | #383
Valaki már egyszer kérdezte, hogy mondjatok olyat, amit ember talált ki és amihez hasonló nincs a természetben.
Egy válasz se jött.

lool
u53r  
2007. júl. 29. 09:02 | válasz | #382
"Amikor még nem letező dolgokat találsz ki. Szerinted, hogy találtak fel dolgokat. pl a kereket? Láttsz a természetben ahhoz hasonlót? "

Nap, Hold, hegyoldalról leguruló kő vagy farönk.
2007. júl. 28. 23:34 | válasz | #381
Sajna kreativitás nem annyi mint amiről beszél. Az amolyan intellektuális korlátlanság. Amikor még nem letező dolgokat találsz ki. Szerinted, hogy találtak fel dolgokat. pl a kereket? Láttsz a természetben ahhoz hasonlót? Mi az ha nem a kreativitás, ami ez elme sokszor láthatatlan mélységeiből, szinte a semmiből jön elő? Olyan okosak vagytok, hogy hihetetlen mindent megtudtok válaszolni, és nem a kérdésre keresitek a választ, mert azt hiszitek hog ymár tudjátok. Tudod tudósnak lenni, kell egy egy minimális mértékű alázat a még ismeretlennel szemben, de itt sokakban nincs meg. De érezzétek magatokat jól benne. Tiszta Mátrix /ez csak azért jutott eszembe, mert ma megnéztem újra az első rész/ Aki nem tud tanusítani eg ykis alázot a dolgokkal kapcsolatban, az mindig csak akkor elégedett, ha úgy van ahogy elképzeli, akarja. Kicsit elrugaszkodtam, de tulajdonképpen a folytonos reakciókra ez a válaszom. A lélekről pedig újra annyit példaként, mindenki máshogy reagálja le a dolgokat a lelki felépítése miatt, érzékeny, kemény, stb.. valaki azt hiszi, hogy ez kialakul a mindennapi események miatt, én erre inkább azt mondom, hogy ebben is van igazság, de ez már csak utólag formálja a lelkivilágát, akár nagy vagy kis mértékben. Mert arra mit mondotok, hogy valaki egy kapcsolat szakítását, így valaki pedig úgy éli meg, valaki szenved lelkileg, valaki pedig, túllép rajta, sőt lehet örül, hogy új barátnője lehet. És ne ugyanazzal jöjjetek, mert az nyilvánvalóan nem igaz. És azzal sem nagyon lehet indokolni, hogy a már a tapasztalatok miatt, mikor hogyan ha az első barátnője csalta meg. Sosem érzett még olyat. Mégis balsors lett a vége, és ezt megtapasztaltam a környezetemben, ugyhogy nagyon nem kell jönni semmi nagydumával, és sok na én megmagyarázom dumával. Értelmes válaszokra nyitott vagyok, de kicsit be kellene látni, hogy "legyeszerűsítve" nem 0-ák és 1-esek halmaza vagyunk. Bár ahogy olvasgatok itt, valaki lehet megelékszik azzal, hogy az érzelmeket is ilyen szintre degradálja.
dez  
2007. júl. 28. 20:56 | válasz | #380
"Quantum decoherence

In quantum mechanics, quantum decoherence is the mechanism by which quantum systems interact with their environments to exhibit probabilistically additive behavior - a feature of classical physics - and give the appearance of wavefunction collapse. Decoherence occurs when a system interacts with its environment, or any complex external system, in such a thermodynamically irreversible way that ensures different elements in the quantum superposition of the system+environment's wavefunction can no longer interfere with each other. Decoherence has been a subject of active research for the last two decades [2].

Decoherence does not provide a mechanism for the actual wave function collapse; rather it provides a mechanism for the appearance of wavefunction collapse. The quantum nature of the system is simply "leaked" into the environment so that a total superposition of the wavefunction still exists, but exists beyond the realm of measurement.

Decoherence represents a major problem for the practical realization of quantum computers, since these heavily rely on the undisturbed evolution of quantum coherences. [...]" link
dez  
2007. júl. 28. 16:14 | válasz | #379
"Nem azt írtam, hogy nem áll kapcsolatban egy neuron többszáz másikkal, hanem azt hogy leginkább és legegyszerűbben hullámként lehet leírni az áramló adatokat"
Ezzel most igazából nem válaszoltál a szuper-tüzijátékos megjegyzésemre.

"amik bizonyos csomópontokban 'interferálnak' egymással."
Az interferálás nem jó dolog itt, hiszen összezavarja a dolgokat. Éppen ezért vannak összehangolva a tüzelések lokálisan.

A másik dolog, hogy tulajdonképpen milyen adatokról beszélünk? 1-1 neuronon - tudtommal - nem egy "értemles" adat halad át, hanem annak egy nagyon apró "szilánkja". Illetve a legtöbb neuron sok ilyen kis szilánkot vesz át sok más neuronoktól, és valamiféle összegzést végez.

"Jah, majd elfelejtettem, a hullámokat nem úgy értem hogy egy azaz egy hullám jön létre az agyban, hanem úgy hogy lokális szinten (párszáz-párezer neuron) egy komplex függvénnyel lehet(ne) ábrázolni az adott csoport viselkedését, hasonlóan a CNN hálózatokhoz."
Adott esetben igencsak bonyolult függvénnyel, milvel sok neuron önmagában is elég bonyolult műveletet végez.

"Erre ékes példa a szemfenékben található neuronháló, melynek lekopizásával (persze csak nagyjából másolták le) már sikeresen létrehoztak (kisérleti jelleggel) egy képfeldolgozó áramkört, amelynek a teljesítménye egy komplett szuperszámítógéppel ér fel, már ami a valós idejű alkzatfelismerést meg ilyeneket illeti. Mellesleg ez előre programozott cucc, nem öntanuló neurális háló."
Hallottam róla. Ez még mindig sokkal egyszerűbb, mint azok az "oszlopok", amikbe az agykéregben rendeződnek az idegsejtek.
dez  
2007. júl. 28. 15:44 | válasz | #378
Kicsit felületesen szemléled a kérdést. A környezet állapota dominóhatás szerűen származhat egy megfigyeléstől. De nem is vagyok biztos benne, hogy itt a hullámfüggvény összeomlásáról van szó, és nem pedig hullámfüggvények interferenciájáról (ha van ilyen).
szivar  
2007. júl. 28. 13:17 | válasz | #377
"Hogy lehetne hullámhoz hasonlítani, amikor egy idegsejt 100 másikkal áll közvetlen kapcsolatban? Inkább egy szuper-tüzijáték féleség. :) Szal "egy adatot" nem igazán lehet követni, inkább csak a főbb adat-csatornákat lehet feltérképezni."

Nem azt írtam, hogy nem áll kapcsolatban egy neuron többszáz másikkal, hanem azt hogy leginkább és legegyszerűbben hullámként lehet leírni az áramló adatokat, amik bizonyos csomópontokban 'interferálnak' egymással. Ezen csomópontok maguk a neuronok. A tüzelés indításáért ismét más idegsejtcsoportok felelnek, mint az adatok feldolgozásáért.

Jah, majd elfelejtettem, a hullámokat nem úgy értem hogy egy azaz egy hullám jön létre az agyban, hanem úgy hogy lokális szinten (párszáz-párezer neuron) egy komplex függvénnyel lehet(ne) ábrázolni az adott csoport viselkedését, hasonlóan a CNN hálózatokhoz. Erre ékes példa a szemfenékben található neuronháló, melynek lekopizásával (persze csak nagyjából másolták le) már sikeresen létrehoztak (kisérleti jelleggel) egy képfeldolgozó áramkört, amelynek a teljesítménye egy komplett szuperszámítógéppel ér fel, már ami a valós idejű alkzatfelismerést meg ilyeneket illeti. Mellesleg ez előre programozott cucc, nem öntanuló neurális háló.

Ha csak az áramló adatokat tekintjük, akkor is helytálló az óceános hasonlatod. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy az epilepsziás roham a cunami... Egy sejt egy tüzelési lavinát képes létrehozni, szinte a teljes agyféltekét szinkronizálja egy bazi nagy és gyors hullámhoz.
2007. júl. 28. 03:22 | válasz | #376
Például mert a kvantumszámítógépekben minden kis külvilági interferenciára dekoherencia lép fel. Anélkül hogy egy tudatos lény méregetne ott.
dez  
2007. júl. 28. 00:47 | válasz | #375
Megtennéd, hogy az idézet első két mondatát elmagyarázod?
dez  
2007. júl. 28. 00:47 | válasz | #374
"Nos, akkor ezek szerint egy muslinca is tudatos élőlénynek tekinthető, azzal a párezer idegsejtjével."
Nem zárom ki.

"Vagy ismét az jön elő, hogy nincs éles határa a tudatosságnak, hasonlóan az élethez."
Attól függ, hogy ezen mit értesz. Tudatos átélés valószínűleg vagy van, vagy nincs. Azt nem tudjuk, mik a feltételei. Viszont az átélés tartalma már széles skálán mozoghat, és persze alapvetően befolyásolja az adott agy bonyolultsága.

"Ha képesek lennénk az agyban áramló adatot nyomon követni -idegsejtről idegsejtre- akkor azt legyegyszerűbben egy hullámként írhatnánk le, hogy a valóságot legjobban megközelítse."
Hogy lehetne hullámhoz hasonlítani, amikor egy idegsejt 100 másikkal áll közvetlen kapcsolatban? Inkább egy szuper-tüzijáték féleség. :) Szal "egy adatot" nem igazán lehet követni, inkább csak a főbb adat-csatornákat lehet feltérképezni.

Ide tartozik, hogy az idegsejtek egy tüzelésnek nevezett akcióval adják, vagy nem adják tovább a "véleményüket". (Azt nem tudom, hogy "morzézni" tudnak-e.) Ezt nem akkor csinálják, amikor a kedvük tartja, hanem létezik egy szinkronizáció (afféle órajel, de nem olyan kötött, mint a prociknál, hanem össze-vissza változik, frekvenciában is és egységességben is). Nos, még így is igen kaotikus az egész. Annyi "izgő-mozgó" kis tüzelés-hullámocska van, hogy az eredmény olyan, mint a szellő fútta tenger felszín, jó magasról nézve. (Igazi meditáció közben ezek lassú, nagy hullámokká rendeződnek, azaz a tüzelések sokkal jobban összeszinkronizálódnak. Viszont ez éppenhogy leállítja az összetett adatfeldolgozást.)

"Tételezzük fel, hogy a fül alakja befolyásolja a beérkező hangokat. Ekkor mi van? Segíthet a hanghullámok befogásában és kész. Az értelmezésüket nem a fül végzi el, hanem az agy."
Természetesen. Arra akartam utalni, hogy nem csak ilyen "primitív" módon megy a helymeghatározás, hanem a jelakalok változásainak kiértékelésével is.

"Mindenről lehet különféle dolgokra következtetni. Amíg nincs bizonyítva vagy cáfolva az adott következtetés, addig az csak következtetés marad, semmi más."
Még mindig több, mint a semmi.
u53r  
2007. júl. 27. 19:50 | válasz | #373
Ilyen következményei lehetnek egy nem kellő figyelemmel megfogalmazott mondatnak.

lol
u53r  
2007. júl. 27. 19:48 | válasz | #372
Most látom, hogy John Gribbin is ebbe a tévedésbe esett.

Namégilyet.
u53r  
2007. júl. 27. 19:45 | válasz | #371
A tettesek az ismeretterjesztő írók:

"Csak KF helyzetekben megnyilvánuló KF mennyiségei vannak. Ezeket úgy szoktuk hívni, hogy "mért mennyiségek", vagy "megfigyelt mennyiségek", vagy egyszerűen "megfigyelések". Ilyen értelemben mondja Wheeler, a rá jellemző aforisztikus tömörséggel, hogy "Semmilyen mikrofizikai jelenség nem jelenség addig, amíg nem figyelik meg." Ez az elv felületesen mint valamiféle szubjektivizmus kifejezése is felfogható volna, és a népszerű ismeretterjesztő írók némelyike (Wheeler nagy mérgére) úgy is fogta fel; pedig a "megfigyelik" itt mindössze azt jelenti, hogy a rendszer KF mennyiségek meghatározására alkalmas KF helyzetbe kerül. Wheeler egy konferencián külön előadást szánt megfigyelés-fogalmának tisztázására a következő címmel: "Az elemi kvantum-jelenségek megfigyelésében nem a tudat, hanem a megfigyelő dolog és a megfigyelt dolog közötti különbségtétel a döntő." Már a cím elég ijesztő, pedig aztán az előadás függelékeként még külön dörgedelmek is jöttek olyan "áltudósok" ellen, akik (többek között) a kvantumfizikát filozófiai misztifikációra használják fel.
"

Most, hogy kerestem ezt az idézetet, szomorúan láttam, hogy a leírások 90%-ában kiforgatják szegény Wheeler szavait.
Sajnos ez a net.
szivar  
2007. júl. 27. 11:55 | válasz | #370
"És? Ez most hogy jön ide? A patkány is minden jel és valószínűség szerint tudatos lény."

Nos, akkor ezek szerint egy muslinca is tudatos élőlénynek tekinthető, azzal a párezer idegsejtjével. Vagy ismét az jön elő, hogy nincs éles határa a tudatosságnak, hasonlóan az élethez.

"Milyen hullámfüggvények? Kvantummechanikai hullámfügvényekre gondolsz?"

Nem. Ha képesek lennénk az agyban áramló adatot nyomon követni -idegsejtről idegsejtre- akkor azt legyegyszerűbben egy hullámként írhatnánk le, hogy a valóságot legjobban megközelítse.

"Tuti nem csak a fáziskésés számít, hanem a fül - nem véletlenül így kialakult - alakjának a hanghullámok visszaverődésére kifejtett hatása is."

Tételezzük fel, hogy a fül alakja befolyásolja a beérkező hangokat. Ekkor mi van? Segíthet a hanghullámok befogásában és kész. Az értelmezésüket nem a fül végzi el, hanem az agy.

"Ésszerű gondolat, csak ott hibádzik, hogy pl. vannak bizonyos konkrét ismeretek és megfigyelések, amikből különféle dolgokra lehet következtetni."

Mindenről lehet különféle dolgokra következtetni. Amíg nincs bizonyítva vagy cáfolva az adott következtetés, addig az csak következtetés marad, semmi más.
dez  
2007. júl. 27. 02:39 | válasz | #369
2007. júl. 27. 02:25 | válasz | #368
Mondjuk mert már ők is régóta tudják hogy eszméletlen idiótaság a sprituális értelmezés ?
dez  
2007. júl. 27. 02:18 | válasz | #367
Hát, ha olyan okos volnék, mint te... De miért nem szaladsz, és mondod el ezeknek a buta kvantumfizikusoknak is? ;)
2007. júl. 26. 16:47 | válasz | #366
Te példálózol állandóan a kvantummechanikával, neked is tudnod kéne.
2007. júl. 26. 16:42 | válasz | #365
uram iisten....ezek annyira hulyek...meghogy emberi tudattal?! akkor mi ertelme a GÉP-nek, a gép lenyege pont az hogy nem ember, az hogy nem hibázik! az ember hibazik, kepzeljuk csak el: az ember letrehozta a rebuloben levo szamitogepeket azert hogy azok pontosan szamitsanak es ne hibazzanak, egy emberi tudattal felruhazott gep pedig hibazni fog, (es persze itt jon az hogy "hulyee, nem kell mindenbe belerakni aztat a emberi agyaaaat..." hat 1. mindenbe belefogjak rakni merhogy milyen jo, 2. ha meg nem rakjak bele mindenbe, mi ertelme?! hogy olyan munkat vegezzen el amit ember is eltud? ez is hulyeseg...senkinek nem lesz munkaja, es persze jolvan, majd megkonnyiti az eletunk...csakhogy igy is minden penzbe fog kerulni es ha nem lesz szugseg a munkara mibol lesz penzunk? akik ezt megakarjak valositani elmebetegek...miertnem foglalkoznak esetleg avval hogy az ember kapja meg a gép jo tulajdonsagait?! pl.: gyors tanulas, erusebb test, stb....ez tiszta HULYESEG..
dez  
2007. júl. 26. 11:05 | válasz | #364