Jules Verne útra kelt
2007. július 16. 17:33, hétfő
Elindult kilövési állása felé Európa valaha épített legnagyobb és legösszetettebb űrhajója, Jules Verne.

Hirdetés

Az űreszköz januárban indul a Nemzetközi Űrállomásra a Dél-Amerikában található Kourou űrkikötőből, fedélzetén 7,5 tonna ellátmánnyal. A teherhajó 3 évnyi tesztelés után hagyja el az európai űrügynökség (ESA) hollandiai műszaki központját. A hosszú utazást péntek este kezdte meg, amikor is közúton és a holland csatornákon eljuttatták Rotterdamig, ahol kedden egy francia teherhajón fogja folytatni útját.

A Jules Verne - vagy típusnevén nevezve Automata Szállító Jármű (ATV) - három darabra szétszerelve, konténerekben fog eljutni a Francia-Guayanán fekvő európai űrkikötőbe. A szállítmány összesen 400 tonnát fog nyomni, melybe beletartozik az űrhajó összes alkatrésze, az összeszereléshez és a kilövés előtti ellenőrzéshez szükséges összes eszközzel és berendezéssel. Összesen 50 konténert rakodnak fel a hajóra, ami 11 nap alatt szeli át az Atlanti-óceánt.

A Jules Vernét Kourouban egy 18 hetes kilövési előkészítő procedúra várja, ennek keretében zajlik le az összeszerelés, az üzemanyag és a rakomány feltöltése. Az ATV decemberben már egy Ariane 5-ES rakéta tetején csücsülhet, az ESA azonban egy hónapot rászámolt a kilövésre, mivel az összeszerelés nem kis feladatnak ígérkezik és számításba kell venniük az esetleges problémák leküzdését is.

A Jules Verne az első a majdan legalább öt tagot számláló ATV-flottából, melyek az elkövetkező években az űrállomást látják majd el a szükséges felszerelésekkel. Kifejlesztése 1,3 milliárd euróba került. Finomra hangolt automata navigációs és dokkoló rendszereivel emberi beavatkozás nélkül érheti el és csatlakozhat az ISS-hez, fedélzetén oxigént, vizet, üzemanyagot, tudományos eszközöket, élelmet, ruházatot vagy akár a szolgálatot teljesítők számára küldött személyes tárgyakat szállítva. Raktere háromszorosa a jelenleg a feladatot ellátó orosz Progressz teherhajóénak. Az ISS-hez csatlakozva extra hajtóműként is szolgál majd, az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a Föld gravitációja miatt.


Európa sokat vár a Jules Verne bemutatkozásától. Rengeteg új technika mutatkozik be a 2008-as repülés során, melyek számos más, jövőbeli küldetésben is részt vehetnek, akár még a Holdra embereket szállító űrkapszulák is alapulhatnak az ATV fejlett rendszerein. Mindemellett az ATV teljesítené Európa űrállomással kapcsolatos vállalásait, az Unió ugyanis nem pénzeszközökkel, hanem a rendkívül fontos szállítási feladatokba való besegítéssel járul hozzá az ISS üzemeltetéséhez.

Kilövéskor a Jules Verne össztömege megközelíti a 20 tonnát, ami egy speciálisan módosított kilövő eszközt igényel. Az erre a célra elkészített Ariane rakéta szeptemberben már útnak indul több műholddal, hogy letesztelhessék a legfelső fokozat manővereit, mellyel a teherűrhajót is pályára fogja állítani.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. júl. 18. 14:49 | galéria | válasz | #45
Ok akkor úgy már csak az űrsikló, a szojuz, progressz lenne használhatatlan, mert módosítás nélkül nem jutnak 1000km fölé.

Na meg 1000km nél magasabbról igen durva szögekben érnének a legkörbe, ha belépés előtt nem csökkentik a pályamagasságot, ami megint csak sok üzemanyag. Na meg az űrhajósok is kevésbé lennének védve a kozmikus sugárzás ellen...
Thrawn  
2007. júl. 18. 11:11 | válasz | #44
Egyrészt a shuttle kapacitása sem végtelen, magasabb pályára kisebb terhet tud eljuttatni (a Hubble maga ~600 kilométeres pályamagassága gyakorlatilag az elérhető maximum), így nagyon gazdaságtalan lenne az építés. Igaz, utána meg lehetne növelni a pályamagaságot, de akkor nem számoltunk az ellátmány feljuttatásának költségeivel.
Másrészt élettani szempontból sem célszerű, jelentősen megnövekedett sugárterhelésnek tennék ki a legénységet.
aRoma  
2007. júl. 18. 10:22 | válasz | #43
aRoma  
2007. júl. 18. 10:17 | válasz | #42
2007. júl. 18. 09:09 | galéria | válasz | #41
No, kész, most már biztos vagyok, hogy hülye ez az egész nasa bagázs. Mert, akkor ugye olyan magasra kellene vinni az iss-t, ahol már nem fékez a lég. így meg, csak pazarolják a drága üzemanyagot. amcsik.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. júl. 18. 01:32 | galéria | válasz | #40
Hát igen kéne gondolkozni, de neked már megint nem megy. Tudod egyre ritkul a levegő fölfelé, ezért nem izzik az űrsikló csak 100 km körül (ami amúgy 60-70km). 150km fölött nagyon ritka a levegő nagyon gyenge lassítóhatása van. De 140 km alatt és 100 km fölött órák alatt is érezhető hatása van, pedig az már űrnek számít.

De itt a "hülye" nasa-s oldalon is leírják azt a képtelen dolgot, hogy a légköri súrlódás miatt veszít a sebességéből az iss, ami miatt viszont magasságot is veszt.

"In addition to Microgravity and Standard modes, Reboost mode is necessary because the Station's large cross-section and low altitude causes its orbit to decay due to atmospheric drag at an average rate of 0.2 km/day (0.1 n mi/day). Thus, a periodic reboost using on-board thrusters must be carried out approximately every 10 to 45 days. The Reboost period requires 1-2 orbits (1.5 - 3 hours) and represents an assured, but temporary, interruption in the maintenance of the Station's microgravity specification."

Mi nem érthető?
2007. júl. 18. 01:17 | válasz | #39
Az Ionoszféra. Link

A föld vonzása tartja föld körül pályán az űrállomást, persze adott sebesség mellett. Nem amiatt veszít a magasságából. Leginkább a légkör lassítja az űrállomást, és ha lassul, akkor idővel lezuhan. Ha gyorsítanánk, akkor meg kilépne a föld vonzásköréből.
2007. júl. 17. 22:48 | galéria | válasz | #38
Azért gondolkozni kellene hogy ne jöjjön ilyen képtelenség elő az űrsikló mikor zuhanni kezd a föld felé miért csak 100 km körül kezd el izzani és miért nem korábban ha ott van levegő? Mindenki láthatta.
2007. júl. 17. 22:42 | galéria | válasz | #37
Milyen légkör van 300 km magasan? Az űrállomás a föld vonzása miatt veszít a magasságából.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. júl. 17. 18:42 | galéria | válasz | #36
Hát igen hihetetlen, mint az is hogy az űrsikló a szuper repülési tulajdonságaival, mindössze 5,8 Pa légköri nyomás mellett (felszínen ugye 100000 Pa a nyomás), csak úgy tud nem felemelkedni, hogy teljesen oldalra döntik a gépet. Hihetetlen, de mégis igaz :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. júl. 17. 18:35 | galéria | válasz | #35
nemcsak 200km magasan, ami amúgy 350, hanem 1000km magasságig.
kamov  
2007. júl. 17. 17:07 | galéria | válasz | #34
Az ISS napi 200m-t süllyed a légkör fékező hatsa miatt ezért kell kéthavonta megemelni a pályáját a Progresszekkel, A Progressz M1 változat direkt erre a célra lett kifejlesztve, a megnövelt üzemanyagkészletével.
Thrawn  
2007. júl. 17. 16:11 | válasz | #33
Hát, látni soha nem fogod, de a már említett Skylab éppen azért zuhant le a számítottnál jóval előbb, mert - valószínű a naptevékenység hatására - a felső légkör sűrűsége a vártnál nagyobb volt, így erősebben fékeződött. A shuttle is csúszást szenvedett, így mielőtt újra használatba vehették volna - a pályáját megemelve - megsemmisült.
2007. júl. 17. 16:00 | galéria | válasz | #32
Hiszem, ha látom. szerintem a gravitációnak nagyobb szerepe van.
Thrawn  
2007. júl. 17. 14:28 | válasz | #31
Bizony, bizony, légköri súrlódás. A Skylab 437 kilométeres magasságú pályára állt, ez "fogyott el" néhány év alatt annyira, hogy lezuhant. Igaz, ebben a magasságban már nagyon ritka a légkör, de ne feledjük, majdnem 8 km/sec sebességgel keringenek ebben a rendkívül ritka közegben az űreszközök. Szóval lassan, de biztosan fékeződnek.
2007. júl. 17. 14:14 | galéria | válasz | #30
légköri súrlódás 200 km magasan? jó lesz az gravitációs vonzásnak is.
Omega  
2007. júl. 17. 14:02 | válasz | #29
Az ATV projectnek ehhez semi köze nicsen nem egy új űrsiklót akartak létrehozni hanem egy kisseb automatizált szállítójárművet.
3X akkora raktér az nem előrelés ?
Feltételezem hogyha 3X kevesebb kilővésre is van szűkség a költséghatékonyságán sokat lendít az ilyen szállításoknak.
Aztán a pénzt el lehet költeni más szintén hasznos programokra.

2007. júl. 17. 13:59 | válasz | #28
méghelyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt."

Méghelyesebben: azé hogy ne zuhannyon le!
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. júl. 17. 13:23 | galéria | válasz | #27
méghelyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt."
Thrawn  
2007. júl. 17. 13:16 | válasz | #26
Magaslégköri ballonról hogyan akarsz több ezer tonnát indítani? Mert ha a hasznos teher tömege száz tonnákban mérhető (az általad elképzelt jármű esetében így lenne) akkor az egész cucc tömege több ezer tonna lenne, még ha nem tengerszintről indulna, akkor is. Na ezt kellene ballonokkal úgy 20-30 kilométer magasba emelni. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen monstrumot stabilizálni az indulás másodperceiben elég húzós lenne, hiszen arról van szó, hogy a ballon elengedi, majd röptében gyújtja a rakétáit és már megy is.
kvp  
2007. júl. 17. 12:34 | válasz | #25
"inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :)"

Ez a rendszer csak haromszor akkora mint egy progress. Nem olyan nagy elorelepes, mint amilyenre hosszu ideje varunk. Es az automata dokkolas sem uj otlet, mindig is ilyet hasznalt az osszes progress. (kiveve azt az egyet ami nekiment a mirnek, azt ember iranyitotta) Normalis meret lenne mondjuk egy teherszallito 474-es rakterevel rendelkezo gep. Keszithetnenk olyanokat is, bar a felloves koltsege oriasi lenne. (mondjuk magaslegkori ballonrol inditva mar nem kerulne olyan sokba viszont cserebe veszelyes lenne az inditas)
brueni  
2007. júl. 17. 12:15 | válasz | #24
jó volt az úgy is...
2007. júl. 17. 10:48 | válasz | #23
Na meg azért is mert a franciáknak meg kellet indokolni miért tartanak igényt 200ezer km2-nyi dzsungelre
Alec  
2007. júl. 17. 10:19 | válasz | #22
Például? Csak azért kérdezem mert az egyik nagy hazai kereskedőcég termékmenedzsere, akik kínából milliárdos értékben hoznak be árut és naponta tárgyal velük kicsit mást mondott nekem... de nyilván most felvilágosítasz minket.
remark  
2007. júl. 17. 10:15 | galéria | válasz | #21
Ez nem "urhajo", ez csak egy "leszalloegyseg". (Vagy felszallo. :-) )
2007. júl. 17. 08:37 | válasz | #20
Mert ha minnél közelebbi a kilövés az egyenlítöhöz, annál hatékonyabb, mert különben sok üzemanyagot kell elpöfögnie hogy pályára álljon, bár ez möholdaknál szokott lenni.
ZoliJ  
2007. júl. 17. 08:34 | válasz | #19
de az európai kilővőállás miért Dél-Amerikában van?
2007. júl. 17. 07:21 | válasz | #18
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a Föld gravitációja miatt."
Helyesebben:
"...az űrállomásnak ugyanis időről időre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás miatt."
xizor  
2007. júl. 17. 00:00 | válasz | #17
inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :)
2007. júl. 16. 23:44 | válasz | #16
ez nagy? höh....fog az emberiség normális méretű űrhajót építeni mielőtt kipusztítjuk magunkat?
2007. júl. 16. 23:35 | galéria | válasz | #15
A kinai munkakultúra a béka segge alatt van.
2007. júl. 16. 23:20 | válasz | #14
(és nagyobb megbízhatatlanság)
2007. júl. 16. 23:05 | galéria | válasz | #13
Sok lúd disznót győz?
Erre találták fel a tömegpusztító fegyvereket. :-)
dez  
2007. júl. 16. 22:35 | válasz | #12
2007. júl. 16. 22:17 | galéria | válasz | #11
"Ezért kérlek, becsüld meg őőőt, a vén Európát, az igazi nőt!" :-)
NEXUS6  
2007. júl. 16. 21:41 | galéria | válasz | #10
Azért olyan okos mókusok, akiknek ez a szakmájuk már kimutatták, hogy azért van.

Több ember, nagyobb összetettségű munkamegosztás, komplexebb termékek.
2007. júl. 16. 20:44 | válasz | #9
Köze van a piac méretéhez, a munkaerőhöz, meg egy-két dologhoz így kapásból.
2007. júl. 16. 20:43 | válasz | #8
Abból is lesz majd egy rakat, mint az Enterprise-ból.
dez  
2007. júl. 16. 20:23 | válasz | #7
Szép, hogy Jules Verne, de talán nem egy ilyen egyszeri szállítóeszközre kellett volna ellőni ezt a nevet.
2007. júl. 16. 20:20 | galéria | válasz | #6
." Ez pusztán csak idö kérdése mikor veszik át a vezetést a kinaiak, mert rohadt sokan vannak"

Mi köze a létszámnak a fejlettséghez?
kicsy  
2007. júl. 16. 20:04 | válasz | #5
Tekintve hogy ez az egész űrkutatás-dolog csak viszi a pénzt, szvsz az amcsik annyit foglalkoznak vele, amennyi a közvélemény miatt feltétlenül szükséges..
2007. júl. 16. 19:03 | válasz | #4
Na azért nemhinném hogy az amcsik olyan könnyen háttérbe szorulnának. Tény hogy kína egyre jobben jön fel, de nekik is szükségük van még az oroszok eszére, ami együttmüködés kérdése. Ez pusztán csak idö kérdése mikor veszik át a vezetést a kinaiak, mert rohadt sokan vannak, és indiának is van saját ürprogramja, ezt ne feledjük, a 20. század az usa-é volt, a mostani kínáé lesz, ez van.
2007. júl. 16. 18:24 | válasz | #3
Bonyolult??? A Shuttle-rendszerhez képest egyszerű, mint a faék... Na jó, majdnem.
2007. júl. 16. 18:10 | válasz | #2
kicsit aggaszt hogy ilyen bonyolult, sok a hibalehetőség, persze szurkolok, hogy minden jó legyen.
ha ez is jó lesz meg ugye ott vannak az oroszok, akkor az amcsik egyre hátrébb kerülnek a listán az űrhajókat/űrhajózást tekintve, ráadásul jönnek a kínaiak meg a japánok is...
NEXUS6  
2007. júl. 16. 17:41 | galéria | válasz | #1
Hát nem sokat gondolkodtak a dizájn elkészítésekot, viszont jó nagy dög.