E.T.: lenni vagy nem lenni?
2007. július 7. 08:58, szombat
Mire van szüksége egy a földitől eltérő életformának, helyettesíthetők egyáltalán a nálunk működő anyagok, mechanizmusok, a víz valóban csak egy szükséges rossz?

Az összes ismert élőlény, a parányi baktériumtól az emberig két alapvető kémiai összetevőn alapul, a szénen és a vízen. A szénnek megvan az a ritka képessége, hogy összekötve a nélkülözhetetlen elemeket, az élet számára létfontosságú komplex molekulákat alkosson. A közeg pedig, melyben ezek a molekulák lebegnek, nem más mint a víz, melyben az élet összes alapvető kémiai reakciója végbe megy.

Egyetlen más folyadékról sem sikerült még bebizonyítani, hogy képes teljes egészében helyettesíteni a vizet. A Marsra és a Vénuszra küldött szondák megerősítették ezt a nézetet, mivel a kiszáradt, víz nélküli környezetekben mindeddig nem sikerült rábukkanni a kis zöld emberkékre.

Évtizedek óta lebeg a levegőben azon eshetőség, hogy valahol a világegyetemben létezik egy olyan különös életforma, ami ammóniára vagy folyékony metánra szomjazik, sőt a legutóbbi kutatások azt sugallják, hogy a megfelelő környezetben az élet a Földön megszokottól teljesen eltérő kémiából is kialakulhat, ami új alapokra helyezheti a földönkívüli élet utáni kutatást, illetve segíthet az itteni élet eredetének alaposabb megismerésében.

Első nekifutásra azt mondhatnánk, hogy a földönkívüli élet a földihez hasonló lehet, ahogy ezt a tudósok is tették az utóbbi évtizedekben. Valóban ésszerűen hangzik, hogy a víz, a szén és néhány adott molekula, mint a proteinek és a DNS a legjobb választás egy életforma számára. A szén mint fentebb is említettük tökéletes alapul szolgál az összetett biomolekulák számára, a szénatomok láncait egyéb elemekkel, mint oxigénnel, nitrogénnel és hidrogénnel kombinálva pedig megkapjuk az élet nagy molekuláinak gerincét, az aminosavakat, fehérjéket és a DNS-t, továbbá az energia tárolásában, valamint a növények és rovarok szerkezetének kialakításában nagy szerepet játszó poliszacharidokat, a cukor egy összetett formáját.

A szén emellett a világegyetem egyik leggyakoribb eleme a hidrogén, a hélium és az oxigén után, tehát egy élet bőven meríthet belőle tartalékokat. A 93 természetesen előforduló elemből csak a szilíciumot választották ki, mint az élet alapjainak lehetséges alternatíváját, ilyen szilíciumalapú életet sejtenek a Szaturnusz holdján, a Titánon. Szerves molekulák, mint az aminosavak és sejtek által DNS-é, vagy proteinekké alakítható nukleobázisok bizonyítottan megtalálhatók a meteoritokban és igen nagy hőmérsékleti tartományt képesek elviselni -80-tól egészen +160 Celsius-fokig, így talán nem alaptalan a feltevés, hogy a szén bárhol lehet az élet alapja.

Ejtsünk szót azonban a vízről is, nem véletlen, hogy az űrügynökségek olyan nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megtalálják a környező bolygókon, égitesteken. A vízmolekulák tökéletesek a hidrogén atomok szállítására más molekulák számára, katalizátorként szolgálva a biológiai reakcióknál, mint például a cukor lebontásánál. Légköri nyomáson a víz elég széles hőmérséklet skálán marad folyékony, a biomolekulák véletlenszerű lebegtetésére alkalmas közeget nyújtva, amíg azok nem találkoznak olyan molekulával, amivel reakcióba léphetnek. A víz legkülönlegesebb képessége azonban a magas felületi feszültség és az alacsony viszkozitás kombinációja, aminek köszönhetően sokkal jobb tároló a nagy molekulák, például a proteinek számára, mint bármely más folyadék, miközben maga körül tudja tartani a kis molekulákat, a cukrokat, amíg el nem fogyasztja azokat.

Mindezen pozitívumok mellett sokan erősen megkérdőjelezik a víz szükségességét az élet számára, mondván, a földi élet vízfüggősége pusztán a véletlen műve. Dirk Schulze-Makuch, a Washington Állami Egyetem asztrobiológusa szerint a földi élet kénytelen volt alkalmazkodni a vízhez, mivel ez az egyetlen olyan folyadék bolygónkon, ami szinte kimeríthetetlen. Egy melegebb bolygón ugyanilyen alkalmasak lennének az élet ellátására a kénsav-óceánok, míg a hidegebb környezetekben a metanol, ammónia vagy akár a metán.

Annak ellenére, hogy az USA és Európa vízalapú élet után kutat a Marson, egyre több bizonyíték utal arra, hogy az életnek nincs szüksége vízre. Az ipari kemikáliákat előállító mérnökök elsőkézből tapasztalhatják, hogy a nélkülözhetetlen biológiai katalizátorok szénhidrogén folyadékokban is képesek kifejteni hatásukat. A víz nem minden tulajdonsága egyedi; több más folyadék, mint például a hidrogén-fluorid, a kénsav, az ammónia, de még a hidrogén-peroxid is szállítja a a sejtek tápanyag-emésztéséhez nélkülözhetetlen kémiai reakcióit segítő hidrogéniont, akárcsak a víz. Márpedig több jel is arra mutat, hogy a marsi talajban hidrogén-peroxid-alapú mikrobák lakoznak, míg a Vénusz felhői kénsavfogyasztó társaiknak kedvezhetnek.
"Pár évtizeddel ezelőtt még az a nézet uralkodott, hogy az enzimek egyáltalán nem működnek a vízen kívül más közegben" - magyarázta Douglas Clark, a Berkeley Egyetem biokémikusa a New Scientist magazinnak. "Bizonyos körülmények között az enzimek azonban nagyon is aktívak tudnak lenni más folyadékokban is, ami akkor igen meglepte a tudóstársadalmat"

Clark számos ipari oldószerrel is kísérletezett, többek közt acetonnal, dietil-éterrel, toluénnel és hexánnal is. Eredményei szerint egyes enzimek ugyanolyan hatékonyan működnek a felsorolt oldószerekben mint a vízben, bár azt a kutató is elismerte, hogy enzimjeiben akad néhány vízmolekula, tehát teljes egészében még nem sikerült elszakadni a víztől. Emellett az enzimeket sóval kell kezelni a megfelelő működés elérése érdekében, a só ionjai ugyanis egy töltéssel ellátott környezetet biztosítanak, ami pótolja a víz szinte teljes hiányát, tehát még nem tökéletesek, azonban azt sem szabad elfeledni, hogy ezek az enzimek 4 milliárd évnyi vizes evolúciónak a termékei.

A Caltech kutatói szintén bebizonyították, hogy bizonyos enzimek könnyedén képesek elvonatkoztatni a víztől. A kutatócsoport véletlenszerű mutációkat eszközölt a szubtilizin élesztő enzimen, majd a mutánsokat dimetilformamid koncentrátumba helyezték. Az enzimnek mindössze öt környi kiválasztódásra volt szüksége ahhoz, hogy új változata az eredetivel szemben 500-szoros aktivitást érjen el a fenti folyadékban. Az enzim aminosavjai csupán 5%-ban változtak.

Az élet számára alkalmas folyadékok közül talán a szén-dioxid a legfurcsább. A Földön gáz halmazállapotban fordul elő, de ha feltornásszuk a nyomást 90 atmoszféráig, ami a Neptunuszon vagy a Vénuszon tapasztalható, a CO2 egy kvázi-folyadékállapotba zuhan, amit a kémikusok szuperkritikusnak neveznek. Ha ezt a szuperkritikus CO2-t egy edénybe helyezzük, akkor ugyanolyan nehéznek tűnik, mint a víz, ha viszont belevetnénk magunkat egy ilyennel telített medencébe, akkor olyan érzésünk lenne mintha a levegőben úsznánk, mivel molekulái nem kötődnek olyan szorosan egymáshoz, mint a legtöbb folyadéké. A mérnökök ebben a folyadékban is letesztelték az enzimeket, melyek ugyanolyan hatékonysággal működtek mint hexánban vagy éterben.

A megfelelő folyadék azonban csak egy része a történetnek, a földi élet - leszámítva néhány vírust - dezoxiribonukleinsavat (DNS) használ az organizmusok felépítéséhez és működtetéséhez szükséges információ kódolásához. Vajon erre létezhet-e valamilyen alternatíva? Tárolható-e másként is a genetikai információ?

A DNS egy kettős spirál, úgy néz ki mint egy megcsavart létra. A létra minden foka egy molekulapárt, bázisokat képvisel, melyekből négy típus létezik, A (adenin), C (citozin), G (guanin) és T (timin), ezek alkotják az összes genetikai kód ábécéjét. A létra tartását dezoxiribóz cukrok biztosítják, melyeket töltéssel rendelkező foszfátcsoportok kötnek össze.

A biológusok módszeresen megváltoztatták a DNS-molekula különböző részeit, hogy felderítsék, szerkezetének mely részei szükségesek a megfelelő működéshez. Számos olyan részt sikerült azonosítaniuk, melyek megváltoztatása nem okoz kárt a molekulában, például a dezoxiribóz helyettesíthető más cukrokkal, illetve a bázisoknál is alkalmazhatók eltérő molekulák. Itt azonban véget is érnek a lehetőségek, állítja Steven Benner, a szintetikus biológia szakértője. Kísérletei kimutatták, hogy a foszfát csoport lecserélése egy töltés nélküli helyettesítőre katasztrófához vezet. A DNS-szál instabillá válik és összeomlik. Sokáig találgatták a foszfát szerepét, sokáig vitatták fontosságát, a kísérlet azonban kimutatta nélkülözhetetlenségét.

A töltés tartja szilárdan a DNS-t azáltal, hogy egy vízmolekulákból álló tartóállványt szervez lánca körül, nélkülük a DNS könnyedén egy gombolyaggá válik. Íme, máris újra nélkülözhetetlennek tűnik a víz, legalábbis az általunk ismert életnél. Ennek köszönhetően egy idegen DNS-e, illetve annak megfelelője, ami víz helyett ammóniát vagy mondjuk metánt alkalmaz, teljesen eltérő szerkezetet követel meg a stabilitás megtartásához. A foszfát helyett is valami másra volna szükség, szénhidrogén- vagy benzénmolekulákra, véli Jack Szostak, a Harvard molekuláris biológusa.

Többen is hiszik, hogy az élet, akárhol lakozzon is, genetikáját tekintve gyakorlatilag egyforma. Elképzelhetők kisebb különbségek, a biológiai kiválasztódás azonban rendkívül erős, melyből csak a legjobb kerülhet ki, tartja Norman Pace, a Coloradói Egyetem biokémikusa. A tudósok szerint az igazi különbségek elsősorban az egyszerű mikrobáknál ütköznének ki, egy igazán komplex földönkívüli élet már jóval több hasonlóságot mutatna a földivel. Peter Ward asztrobiológus szerint a komplexitáshoz idegrendszerre van szükség, az idegrendszernek pedig oxigénre.

A neuronok rendkívül energiaéhesek és bár az energiakinyerő molekulák a Földön képesek CO2 vagy vasásványok használatára az oxigén helyett, ezek legjobb esetben is csak fele annyi energiát adnak mint az oxigén, sőt időnként még az 5%-ot sem érik el. Egy világ, melyben a gerincesekéhez hasonló életforma kialakulhat leginkább oxigénlégkört és meleget igényel, utóbbi a gyors metabolizmushoz szükséges, itt azonban már nagyon valószínű hogy a víz is jelen lesz.

Hol keressünk hát életet a Naprendszeren belül, tette fel a kérdést Douglas Fox, a New Scientist szerkesztője. Schulze-Makuch és kollégái a Titán felszínét tartják a legelképzelhetőbb helyszínnek. Szerintük a felszínen élhetnek mikrobák, melyek a magasabb légrétegben a napfény által termelt etén gázzal táplálkozhatnak és metánt bocsátanak ki, sejtjeik folyékony metánnal vagy etánnal lehetnek teliek. Ez jelentős eltéréseket mutat a földi élethez viszonyítva, éppen ezért mielőtt szondát küldenénk a holdra az élet felkutatására, először gyarapítani kellene a nem-biológiai kémiai reakciókról szerzett ismereteinket, hogy meg tudjuk majd különböztetni azokat az élet természetes jeleitől.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. aug. 01. 00:10 | válasz | #108
Az univerzum tágulásának sebességéből és annak gyorsulásából/lassulásából, a kozmikus háttérsugárzásból, például ?
2007. aug. 01. 00:06 | válasz | #107
Ha annyira okosak vagytok mondjátok meg, hogy hogyan számítják ki azt hogy körülbelül mikor lehetett az ősrobbanás?
2007. júl. 24. 20:31 | válasz | #106
"Téves következtetés. Más alapokon felépülő anyag -> alapvetően más szabályok. Az egyedüli, amiben biztosak lehetünk, hogy hat rá a gravitáció."

Nem azt mondom, hogy ugyanolyan, mint a normál anyag, hanem hogy egyformán viselkedik mindenhol a világegyetemben.

"Nem tudunk más fizikai v. kémiai kölcsönhatásról, csak a gravitációról."

Az is valami.

"Egyes szabályok megegyezhetnek, míg mások egész mások lehetnek."

Nincs okunk feltételezni, hogy alapvetően különbözne. Nem kell folyton misztifikálni a dolgokat.

"1. Tagadod talán, hogy a kvatnummechanikának vannak kihatásai a makrovilágra is?"

Miért tagadnám?

"2. Úgy tűnik, nem sikerült értelmezni, amit írtam."

De.

"Én arról beszélek, hogy pl. a klasszikus fizika törvényeinek nagyrészt ismerjük az alapjait, ellenben szerinted nem érdemes keresni összetett kvantummechanikai történések holjait és hogyanjait."

Tévedés. Ugyanannyira ismerjük mindkettőt, de a kvantumfizikát nem értjük. A különbség csak a mi elménkben létezik. Pláne, hogy a klasszikus fizika mindenestől csak egy speciális esete a kvantumfizikának, amihez már sokkal jobban hozzászoktunk.

"Miért ne lehetne, ha valaki tökéletes matematikai alapokon kidolgoz egy ilyet?"

Nem valószínű. Tudtommal a húrelméletek se mondanak semmit a sötét anyagról.

"Amennyiben helyes az ősrobbanás elmélete."

Elégé biztos az.
2007. júl. 15. 18:17 | galéria | válasz | #105
A tudósok általában mások fejében megjelent gondolatokat fejlesztenek tovább, vagy éppenséggel cáfolnak.
Ezért is nehéz néha eldöntetni, hogy adott területen ki volt az első.
Ez fokozottan érvényes ma, amikor csapatmunka nélkül egy tapodtat sem lehet előrelépni.
dez  
2007. júl. 15. 15:20 | válasz | #104
"1. Mivel a szokványos anyagról tudjuk, hogy ugyanazok a törvények érvényesek rá mindenhol, elég valószínű, hogy minden más anyagra is."
Téves következtetés. Más alapokon felépülő anyag -> alapvetően más szabályok. Az egyedüli, amiben biztosak lehetünk, hogy hat rá a gravitáció. (Vélhetően a téridő-torzulás által.)

"2. A sötét anyag valamilyen szinten kölcsönhat a normál anyaggal, így ha másképp működne, akkor az nagy valószínűséggel jelentkezne a kölcsönhatásukban is, és ami alaposan átalakítaná a világegyetem képét (mivel sötét anyagból sokkal több van)."
Nem tudunk más fizikai v. kémiai kölcsönhatásról, csak a gravitációról.

"3. Nagyon sok fizikai jelenség matematikai szükségszerűség (pl. szimmetriák)."
Egyes szabályok megegyezhetnek, míg mások egész mások lehetnek.

"Csak éppen a kvantumfizika alapvetően más mérettartományban működik. És a kvantumfizika határértékként tartalmazza a klasszikus fizikát (ha a Planck álandó tart a nullához)."
1. Tagadod talán, hogy a kvatnummechanikának vannak kihatásai a makrovilágra is? Butaság lenne.
2. Úgy tűnik, nem sikerült értelmezni, amit írtam.

"Nem ezt mondtam. Csak hétköznapi racionalitás szabályai nem érvényesek rá, de mivel az agyunk csak azzal működik, nem tudjuk felfogni a kvantumfizikát."
Erről is beszéltünk, de itt nem erre gondoltam. Erőltesd meg a memóriádat! (Mellesleg te csak a logikai-analítikus-deduktív bal agyféltekéről beszélsz. A nagyrészt jobb agyféltekei tudatalatti képességeiről nem sok fogalmad van. Lásd erről bővebben pl. itt. Agyfélteke dominancia teszt itt.)

"Ez pedig nem a kvantumfizika sajátsága, hanem a természet törvényeié."
Én arról beszélek, hogy pl. a klasszikus fizika törvényeinek nagyrészt ismerjük az alapjait, ellenben szerinted nem érdemes keresni összetett kvantummechanikai történések holjait és hogyanjait.

"Nem valaki."
Nem véletlenül volt idézőjelben. De mellesleg ezt nem tudhatjuk.

"Lehetséges, de a látható világegyetem az egyetlen egy eset."
Mi most itt a sötét anyagról beszélünk, ami látható annyiban, hogy érzékeljük a gravitációs hatását. Tehát tudjuk, hogy van, de hogy milyen formában, arról fogalmunk sincs.

"De mivel hogy a sötét anyagról csak annyit tudunk, hogy van gravitációs tere, nem sokra megyünk a fantáziálással. Sci-fi regény lehet belőle, de tudományos publikáció nem."
Miért ne lehetne, ha valaki tökéletes matematikai alapokon kidolgoz egy ilyet?

"- a sötét anyag is csak 13 milliárd éves."
Amennyiben helyes az ősrobbanás elmélete. Amúgy ez "nem sok"...

"- az evolúció egy matematikai model, független az anyagtól, így bármiből is alakul ki az élet, egy jó nagy halom szabály érvényes lesz rá, amit itt a Földön megtanultunk (kivéve persze ha mesterséges életről van szó, de ahhoz meg nem is kell sötét anyag)."
Ezzel nagyjából egyetértek.
2007. júl. 15. 01:19 | válasz | #103
"Igen, a normál anyagra vonatkozóak... De ki tudja, az ismeretlen építőkövekből, és/vagy ismeretlen szabályrendszeren alapulóan felépülő anyag esetén miféle fizikai törvények érvényesülnek."

1. Mivel a szokványos anyagról tudjuk, hogy ugyanazok a törvények érvényesek rá mindenhol, elég valószínű, hogy minden más anyagra is.
2. A sötét anyag valamilyen szinten kölcsönhat a normál anyaggal, így ha másképp működne, akkor az nagy valószínűséggel jelentkezne a kölcsönhatásukban is, és ami alaposan átalakítaná a világegyetem képét (mivel sötét anyagból sokkal több van).
3. Nagyon sok fizikai jelenség matematikai szükségszerűség (pl. szimmetriák).

"Lásd akár a kvantummechanikát"

Csak éppen a kvantumfizika alapvetően más mérettartományban működik. És a kvantumfizika határértékként tartalmazza a klasszikus fizikát (ha a Planck álandó tart a nullához).

"Előbbiről magad mondtad, hogy bármilyen különleges törvények is vannak, nem érdemes a racionális "hátterét" keresni, mert olyan nincs is."

Nem ezt mondtam. Csak hétköznapi racionalitás szabályai nem érvényesek rá, de mivel az agyunk csak azzal működik, nem tudjuk felfogni a kvantumfizikát.

"Egyszerűen csak így-és-így van, és kész."

Ez pedig nem a kvantumfizika sajátsága, hanem a természet törvényeié.

"Mintha "valaki" úgy döntött volna, ez legyen így, az meg úgy."

Nem valaki.

"Nos hát, a másik esetben (illetve ki tudja, hogy összesen hány eset van...) meg egész mást találhatott ki"

Lehetséges, de a látható világegyetem az egyetlen egy eset.

""Az már érdekesebb kérdés, hogy létezhet-e a sötét anyagon alapuló élet."
Naná, hogy érdekes! :) Lehet izzítani a fantáziát!"

De mivel hogy a sötét anyagról csak annyit tudunk, hogy van gravitációs tere, nem sokra megyünk a fantáziálással. Sci-fi regény lehet belőle, de tudományos publikáció nem.

"Az #52-re gondolsz? Nem tudom, azoknak mi közük ehhez."

#55-re.
Konkrétan arra, hogy:
- a sötét anyag is csak 13 milliárd éves.
- az evolúció egy matematikai model, független az anyagtól, így bármiből is alakul ki az élet, egy jó nagy halom szabály érvényes lesz rá, amit itt a Földön megtanultunk (kivéve persze ha mesterséges életről van szó, de ahhoz meg nem is kell sötét anyag).
2007. júl. 12. 20:41 | válasz | #102
<< csak éppen a "Kis Pista" okoskodására senki sem kiváncsi >>

Naná hogy nem. Nem úgy van az hogy jól megmondod hogy van bezony ítí, oszt mindenki ujjong.
2007. júl. 12. 20:06 | válasz | #101
Sokszor hallok olyat a "tudósoktól" h "-régebben az volt a nézet h...", de sokszor tapasztalom h mire előrébb lépnek a szakemberek, addig már rég eszébe jutott több átlagembernek a következő lépés, csak éppen a "Kis Pista" okoskodására senki sem kiváncsi.
2007. júl. 11. 21:52 | válasz | #100
A világűr végtelen...
Ehez csak annyit fűznék hozzá, hogy azoknak adnék Nóbel-dijat akik a Man in black filmek levezető videóit kitalálták. Nekik sikerült szerintem megmutatni a világegyetem fogalmát. A mi primitív kis bolygónk galaktikus méretekben gondolkodva lehet, hogy nem más mint egy proton valami galaktikus eb bolhájának talpán lévő porszemnek.

Sajna nem emlékszem ki mondta : "A világegyetem mérete az emberi elme számára nem felfogható"
2007. júl. 11. 18:10 | galéria | válasz | #99
Nem azért de kissé behatárolónak érzem a cikket. Például:
A DNS feladata az információ tárolása. Ezt azért tudja megtenni mert elég komplex és stabil molekula FÖLDI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT! Egy sokkal hidegebb, vagy sokkal melegebb világon más struktúrák lennének stabilak, egyáltalán nem szükséges ugyanaz a szerkezet, csak az információtartalomnak kell ugyannnyinak lennie.
Ugyanez a helyzet az enzimekkel. Azért van rájuk szükség, mert a mi életünkhöz szükséges reakciók nem játszódnak le földi körülmények között megfelelő gyorsasággal. Egy egészen más környezetben, egy savtóban, lávatengerben jégtömbben teljesen másfajta reakciók képesek lejátszódni így azokat másfajta enzimeknek kell majd katalizálni. Az, hogy a szén az egyetlen atom amely elég nagy mennyiségű komplex molekulát tud alkotni szintén elsősorban a földi körülményekre érvényes.
Az egyes anyagok stabilitása, reakciókészsége mind mind a környező hőmérséklet, nyomás és egyéb fizikai körülmények függvénye. Ha a körülmények gyökeresen eltérnek, akkor másfajta élet létrejötte lesz előnyös.

"Peter Ward asztrobiológus szerint a komplexitáshoz idegrendszerre van szükség, az idegrendszernek pedig oxigénre."
Szintén nagyon durva általánosítás. Egy lassabb kémiai reakciókon alapuló életforma ingerületvezető rendszere lehet lassabb. Nem szükséges elérnie a mi reakcióidőnket, mivel a környezetében lezajló változások is sokkal lassabbak. Egy ugyanolyan komplex szerkezet jöhet létre alacsonyabb energiaigénnyel.
dez  
2007. júl. 11. 16:10 | válasz | #98
Szerintem valószínű, hogy az általunk ismert anyagból felépülő élet hasonló lesz hozzánk, v. legalábbis lesz hasonló is, hiszen célszerűen alakultunk így. Az apró lépések véletlenszerűek, de a magasabb szintű változások már szabályokat, illetve törvényszerűségeket követtek.
dez  
2007. júl. 11. 16:05 | válasz | #97
2007. júl. 11. 08:56 | válasz | #96
"Pontosabban a legtöbb felfedezés így következett be (vagy véletlenül). De mint már sokszor mondtam, ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek igaza van, aki hülyeségeket beszél. Egyszerűen utólag csak azokra emlékszünk, akiknek igaza lett."
Hat ezt jol meg montad, teljesen igazadvan. Amugy meg szerintem akkor fogunk meg lepodni, ha talakozunk egy idegen elet formaval es rajovunk, h menyire kulonbozuk tollunk v epp menyire nem kulonbozunk. De az ugy is csak egy eletforma lesz, es a vilagegyetem nagysagazoh merve ket elerforma (a mienk es az ovek) nagyon paranyi h parhuzamot lehessen vonni, h csak ijen es ijen letezhet.
2007. júl. 11. 03:32 | válasz | #95
Spanyolviasz :P
dez  
2007. júl. 11. 02:02 | válasz | #94
Jé, kitaláltam a világok evolúcióját! :)
dez  
2007. júl. 11. 02:01 | válasz | #93
"Ez viszont nem változtat azon, hogy a fizika törvényei egyformák mindenhol."
Igen, a normál anyagra vonatkozóak... De ki tudja, az ismeretlen építőkövekből, és/vagy ismeretlen szabályrendszeren alapulóan felépülő anyag esetén miféle fizikai törvények érvényesülnek. Persze 1-2 törvény hasonlíthat, v. akár meg is egyezhet. De összességében felfoghatatlanul más lehet.

Lásd akár a kvantummechanikát (vagy talán a részecskefizikát is felhozhatnám)! Előbbiről magad mondtad, hogy bármilyen különleges törvények is vannak, nem érdemes a racionális "hátterét" keresni, mert olyan nincs is. Egyszerűen csak így-és-így van, és kész. Mintha "valaki" úgy döntött volna, ez legyen így, az meg úgy. Nos hát, a másik esetben (illetve ki tudja, hogy összesen hány eset van...) meg egész mást találhatott ki... Akár "hasraütésszerűen".

"Az már érdekesebb kérdés, hogy létezhet-e a sötét anyagon alapuló élet."
Naná, hogy érdekes! :) Lehet izzítani a fantáziát!

"Erre nem mernék válaszolni"
Még jó! :)

"de pár tény azért erre az esetre is érvényes. Pl. az a kettő, amit az előző hozzászólásomban is írtam."
Az #52-re gondolsz? Nem tudom, azoknak mi közük ehhez.
2007. júl. 11. 01:01 | válasz | #92
Nyugi, az ilyen hozzán hasonló fórumozókra akkor sem fognak emlékezni ha igazunk lesz. :) Pedig mi is zseniálisan nagy marhaságokat tudunk összehordani. :)
2007. júl. 10. 21:49 | válasz | #91
"Hmm, ha abból indulok ki, hogy mekkora az univerzum és ha véges is a mértete,akkor is baromira messze vagyunk attól, hogy érzékeljük a határát,felmerül a kérdés: Mi van azon túl?"

NEm vagyunk túl messze attól, hogy lássuk az univerzum "határát". Csak nem térben, hanem időben vagyunk behatárolva, ugyanis a fény sebességének végessége miatt nem láthatunk messzebbre, mint amilyen távolságról ideér a fényt az univerzum keletkezése óta. Hogy a látható tartományon kívül mi van, azt nem tudjuk egyelőre (és még jó sokáig csak találgathatunk), de gyakorlati szempontból nem is különösebben érdekes, pont mert iszonyat messze van.

""másféle proton nincs" : Nem,maximum jelenlegi ismereteink szerint"

Mondtam volna én ilyet?
De ha már szóba került, nincs másféle proton, mert ha lenne, azt már nem protonnak hívnánk. Egyébként létezik is rengeteg sok elemi részecske azokon kívül, amik az atomokat alkotják. Ezek viszont nem alkotnak stabil struktúrákat, így az élet szempontjából nem játszanak.

"A történelemben rengeteg olyan felfedezés történt,ami csak azért következett be, mert valaki kételkedett abban(bármennyire is kicsi volt az esélye másnak),amit mindenki más elfogadott és meg sem kérdőjelezett!"

Pontosabban a legtöbb felfedezés így következett be (vagy véletlenül). De mint már sokszor mondtam, ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek igaza van, aki hülyeségeket beszél. Egyszerűen utólag csak azokra emlékszünk, akiknek igaza lett.
2007. júl. 10. 21:37 | válasz | #90
"Tényleg végülis egy sima hagyományos repülő is felszálhat a fenébe az űrbe. Na neee, azért van ott rendesen módosítás a földi dolgokhoz képest."

Te mi a fenéről beszélsz? Mondta valaki, hogy nem kellett változtatni?
2007. júl. 10. 21:29 | válasz | #89
"És a sötét anyagról tetszett-e már hallani?"

Tetszettem.

"Ki merné kijelenteni, hogy ugyanúgy épül fel, mint a "rendes" anyag?"

Az eddigi kutatások alapján elég biztosan kijelenthetjük, hogy NEM olyan, mint a rendes anyag.
Ez viszont nem változtat azon, hogy a fizika törvényei egyformák mindenhol.
Az már érdekesebb kérdés, hogy létezhet-e a sötét anyagon alapuló élet. Erre nem mernék válaszolni, de pár tény azért erre az esetre is érvényes. Pl. az a kettő, amit az előző hozzászólásomban is írtam.
dez  
2007. júl. 10. 16:54 | válasz | #88
"hiszen az az örökké élő részünk, azaz az ÉN"

Ne fáradj, a legtöbb embernek ez nem mond semmit - még azoknak sem, akik elvileg a tudományt pártolják, miközben az ilyen irányú tudományos ismeretekről semmit sem tudnak.
dez  
2007. júl. 10. 16:51 | válasz | #87
"Tényleg végülis egy sima hagyományos repülő is felszálhat a fenébe az űrbe. Na neee, azért van ott rendesen módosítás a földi dolgokhoz képest."

Jahh, ott már nincs légkör. :D Más különbség, kisebb távolságokon nem igazán van. Az univerzum túlvége, vagy pl. a galaxis közepe, ahol jóval nagyobb a gravitáció, már más kérdés.
dez  
2007. júl. 10. 16:49 | válasz | #86
"(ilyen persze nem letezik, de tegyuk fel)"

Nos, én éppen az önellentmondásra akartam felhívni a figyelmed. Tehát, nincs értelme olyat feltenni, hogy a jelenleg ismert anyagból kijöhet ilyesmi, ha egyszer úgy tudjuk, hogy nem jöhet. Amiből kijöhet, azt meg nem ismerjük. És éppen erről beszéltem én...

Tehát, arról van szó, hogy lehetnek, illetve valószínű, vannak olyan részecskék, amik vagy nem az általunk ismert alap-építőkövekből (bozonokból, stb.) épülnek fel, vagy nem úgy, ahogy "megszoktuk". És ezekből olyan atomok épülhetnek fel, amik teljesen mások, mint az általunk ismertek. Mivel a sötét anyag mindenhol ott van, sőt, mindent "eláraszt", az is lehet, hogy a közvetlen közelünkben is itt van, csak egyszerűen nem lép kölcsönhatásba az általunk ismert anyaggal.
2007. júl. 10. 15:35 | válasz | #85
Különben hol is tartottunk? :) A Silver Surfer-nél? :)
2007. júl. 10. 15:32 | válasz | #84
Ebben is van igazság. Végülis nem is a helyesírás zavar és még a fogalmazás sem. A fogalmazás már csak azért sem, mert magyarul 1 mondatot helyesen is le lehet írni minimum négy variációban ugyan azokkal a szavakkal.

A szövegértés megint egy másik kérdés. :) Sajnos eléggé sűrű jelenség még ebben a fórumban is. :)
Vamp17  
2007. júl. 10. 08:50 | galéria | válasz | #83
miert van az hogy egy ilyen esetben az emberek nagy resze abba kot bele hogy a gyors gepeles kozben elutok 1-2 billentyut, vagy eppen nem tollbamondasszeruen fogalmazok? nem lehetne csak a tartalomra osszpontositani? vagy mi vagy te, nyelvtantanar? :)
szivar  
2007. júl. 10. 02:15 | válasz | #82
Hát még a helyes fogalmazás milyen csodálatos egy dolog. Pláne akkor, ha valaki közben a nyelvtant emlegeti...
2007. júl. 10. 01:34 | válasz | #81
Oh, bocsi.

Tudom az előző beírásom kicsit erős volt. Elnézést!
2007. júl. 10. 01:25 | válasz | #80
A magyar helyesírás is jó dolog és a nyelvtan. :)
logs  
2007. júl. 09. 23:45 | válasz | #79
jaja, tényleg jó, bár én inkább az elektromágneses erőre szavazok, ha már az tart össze minket
logs  
2007. júl. 09. 23:43 | válasz | #78
nos, amennyire kicsinyke fizikai ismereteim helyesek, protonok és bármilyen más elemi részecske csak egy meghatározott (diszkrét mennyiségű) energiából keletkezhet (E=mc^2 alapján). Így a világegyetem összes protonja ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik (a ma elfogadott fizikai modell és mérési pontosság határain belül). Másféle proton valószínűsége 0, másmilyen részecskét máshogyan kéne neveznünk, mert mások lennének a tulajdonságai.
egyébként igen, valóban k++++ nagy az univerzum. Amit hallottam, hogy viszont a "Big Bang" modell szerint véges, viszont folyamatosan tágul. A tágulás egyik bizonyítéka az ún. "háttérsugárzás"
wikipedia
de javítsatok, ha tévedek (tényleg javítsatok!)
Vamp17  
2007. júl. 09. 19:50 | galéria | válasz | #77
megnyugtatlak a fold gravitacioja oda is kihat :) elenyeszo mertekben persze de kihat. ahogy az univerzum minden pontjara kihat. es ahogy az univerzumban minden anyag gravitacioja kihat a tobbi anyagra. jo dolog ez a grav. mi? :)
Vamp17  
2007. júl. 09. 19:46 | galéria | válasz | #76
[quote=dez]Mellesleg, azt hiszem, olyan üveget (vagy akármi mást) nem ismerünk, ami 100%-ig átengedné a fényt, tehát még a te példádban is ismeretlen anyagról van szó. :)

idezet tolem: egy pelda: veszek egy olyan uveglapot ami egyaltalan nem veri vissza a lathato fenyt hanem 100% ban atereszti (ilyen persze nem letezik, de tegyuk fel)

a periodusos rendszer elegge kimeriti a lehetosegeket. :) es azert azt ne felejtsuk el hogy a periodusos rendszert nem az ember alkotta! marmint persze az ember rendszerezte az anyagokat ilyen modon, de ez egy kesz dolog hogy ugymondjam.(hiszen az anyagok leteztek csak fol kellett fedezni oket. ezert lehetett hogy Mengyelejev egy csomo elemet elore megjosolt) a "legkissebb" ugye a hidrogen, ennel egyszerubb felepiesu egy elem nem lehet.(0 protonbol nem allhat valami) a folso hatarba pedig meg a mi fizikai vilagunkban (ha ugy jobb univerzumunkban) meg aranylag stabil elemek tartoznak (ugy kb a 95 protonszamig) ami ez folott van az nem alkothat stabil kotest sem onmagaval sem massal. sott nemhogy molekulakat nem tud stabilan alkotni, meg sajat magat sem kepes csak a masodperc tortreszeig fonntartani. ilyen anyagbol pedig nem allhat a sotet anyag ami az univerzumunk ekkora reszet elfoglalja.
2007. júl. 09. 19:01 | válasz | #75
Igazad van teljes mértékben :)
Azthiszem ezt meg kellett osztanom veletek. :)
2007. júl. 09. 17:29 | válasz | #74
Hmm, ha abból indulok ki, hogy mekkora az univerzum és ha véges is a mértete,akkor is baromira messze vagyunk attól, hogy érzékeljük a határát,felmerül a kérdés: Mi van azon túl?
"Very little is known about the size of the universe. It may be trillions of light years across, or even infinite in size. A 2003 paper[20] claims to establish a lower bound of 24 gigaparsecs (78 billion light years) on the size of the universe, but there is no reason to believe that this bound is anywhere near tight. "-wikipedia
"másféle proton nincs": Nem,maximum jelenlegi ismereteink szerint másféle proton kialakulásának és meglétének az esélye erősen közelít a nullához! A történelemben rengeteg olyan felfedezés történt,ami csak azért következett be, mert valaki kételkedett abban(bármennyire is kicsi volt az esélye másnak),amit mindenki más elfogadott és meg sem kérdőjelezett! Vagyis bármennyire is kicsi az esélye másféle fizikának,atomoknak stb.,0% sosem lesz max. majdnem 0%:)
2007. júl. 09. 15:58 | válasz | #73

A végéről lemaradt egy ilyen...
2007. júl. 09. 15:56 | válasz | #72
"Attól még, hogy pl. nem fizika, sem pl. kémia, de még csak pl. matek sem???"

Most még nem, de mint mondtam, szerintem hamarosan az lesz. Fizika+kémia+matek...
Ahogy az élet kialakulását Istenhez köti az egyház, a "modern ember" viszont már kevésbé, úgy fognak ezek a dolgok kitisztulnak... remélem

Dj Faustus:
"Ugyanúgy hiszünk"
Aki azt hiszi, hogy egy SMS-el aranyszínű Mercit nyerhet, annak úgy kell, küldözgesse csak az SMS-eket
2007. júl. 09. 14:42 | galéria | válasz | #71
"a nagy(obb) felfedezések mind őrjítő "baromságok" eredményei"
Egy-egy nagyobb felfedezést mindig kisebb dolgok sorozata nyitotta meg.

"Az a baj, hogy nagyon középkori szemlélettel közelítjük meg ezeket a dolgokat."
Ugyanúgy hiszünk. Hiszünk a politikusok hazugságaiban (úgy mint a középkorban - ha leölitek az ellenséget, a mennybe kerültök), hogy VV Jancsi ***** VV Juliskát (a pletyka hatalma...), hogy intelligens a mosópor, az SMS elküldésével nyerhetsz aranyszínű Mecedest...
Gondoljatok csak a lidércfényekre - na azt sem lidércek idézik elő.

"bár inkább olvassatok el pár bölcs kínai mestertől származó könyvet a témából"
A bölcsekről, és egyéb misztikus személyekről jut eszembe (ők is emberek ;) ):
"A remete lemegy a kocsmába és bekiabál:
- Ételt, italt, nőt!
- Hozom az ételt, az italt, de nő az nincs. - válaszolja a kocsmáros.
Eltelik 3 hónap a remete megint lemegy:
- Ételt, italt, nőt!
A válasz ugyanaz mint az előző alkalommal.
Harmadik alkalommal is lemegy a remete és ételt, italt, nőt kér.
A kocsmáros elgondolkodik és azt mondja:
- Hát nő nincs, de itt van a Józsi.
A remete igen ki van éhezve, így rááll a dologra csak annyit kérdez: -- Ugye nem tud róla majd senki, mert tudja én nem vagyok "olyan"?
- Nem - feleli a kocsmáros - csak maga fog tudni róla, a Józsi és még három ember.
- Három ember?? - kérdezi a remete.
- Persze, mert tudja, a Józsi sem "olyan"."


"Ha az ember meghal, akkor valószínűsíthető, hogy a lelke is rövidesen meg fog halni, de a szelleme tovább él"
Remek, csak a teológiát, a hitet nem kell belezavarni a fizikába, az orvostudományba (azért gyógyult meg, mert Krisztus segített) meg egyebekbe - mert akkor mind a két tudományág komolytalanná válik.

2007. júl. 09. 13:49 | válasz | #70
Érdekes, hogy az ilyen tudományos cikkeknél mindig parázs vita alakul ki (arról nem is beszélve, hogy sok nagyon okos ember is erre járkál, és oltári baromságokat tud beírni, pl.: '"szellemek, telepátia, telekinézis " Ezeknek semmi köze a tudományhoz.' Már miért ne lenne köze? Attól még, hogy pl. nem fizika, sem pl. kémia, de még csak pl. matek sem??? Azért ne ragadjunk már le ennyire a középkori szinten, próbáljunk meg felemelkedni a valóság talajáról, elvégre a nagy(obb) felfedezések mind őrjítő "baromságok" eredményei. Vagy egyesek szerint a Föld lapos??? Ahogy balee66 írta, szellem nem egyenlő az elhunyt lélekkel, de még csak nem is a gonosz démonnal. A lélek az lélek, a szellem meg szellem. Ha az ember meghal, akkor valószínűsíthető, hogy a lelke is rövidesen meg fog halni, de a szelleme tovább él, hiszen az az örökké élő részünk, azaz az ÉN - bár inkább olvassatok el pár bölcs kínai mestertől származó könyvet a témából, mert nem szeretnék túlzott nagy butaságokat összehordani - a nyugatiak amúgy is túl szkeptikusak az üggyel kapcsolatban, ami egyes könyveken, cikkeken meg is látszik, bár én inkább szeretnék reinkarnálódni, mint örökre elveszni, de édesmindegy, mert a VALÓDI halál (még?) úgyis elkerülhetetlen, addig pedig inkább álomvilágba ringatom magam, mint azon zsörtlődjek öregen, s betegen, hogy hamarosan végem van, és nincs tovább :( -, könyvből idézni pedig súlyos bűncselekmény lenne, 6-10 évig terjedő szabadságvesztéssel, esetleg akasztással :)).
2007. júl. 09. 13:19 | válasz | #69
"szellemek, telepátia, telekinézis "
Ezeknek semmi köze a tudományhoz.


Miért ne lenne? Szerintem van.
Az a baj, hogy nagyon középkori szemlélettel közelítjük meg ezeket a dolgokat.
Ma már remélem senki nem hiszi azt, hogy a szellem=elhunyt lelkek, gonosz démonok...
Vannak vizsgálódások a paranormális dolgokat illetően. De kellene egy független, tudósokból álló csoport, akiknek az eredményeit elfogadja a tudomány. Szerintem 10-20 éven belül megtaláljuk a magyarázatot ezekre a jelenségekre. Szerintem ezek mind levezethetők matematikailag (mondjuk én nem állnék neki)
Dj Faustus linkje jó, de ennél tanál összetettebb a dolog.

Gondolom tudjátok mi az a lidérc (nem csillagkapu). Régen tényleg azt hitték, hogy ez a "gonosz képviselője". Pedig dehogy, egy általános iskolásnak el lehet magyarázni úgy, hogy meg is értse.
(ez már OFF, úgyhogy be is fejezem)
2007. júl. 09. 11:46 | válasz | #68
Te is voltál új a fórumon.

És lehet hogy ennyire ellenséges érzelmeket ébreszt bennetek, de nekem akkor is az a véleményem, hogy velem együtt túl okosnak képzeljük magunkat.

Csak velem ellentétben van olyan nagy arc aki nem ismeri be.

A szövegértési problémák meg úgy látom általánosak itt.

És kinek nagy az arca ha te meg még mindig nem látod be hogy nem vagy a NASA kutatója?
2007. júl. 09. 11:44 | galéria | válasz | #67
"Mert egy csomó ilyen és hasonló törvény alapja hogy a földön történő dolgokra igaz"

Hogyan lehet ilyen elmebeteg dolgot elképzelni hogy törvények csak a földön igazak?
2007. júl. 09. 11:39 | válasz | #66
épp mint ti...
2007. júl. 09. 11:22 | galéria | válasz | #65
"csak éppen a föld gravitációja nem hat ló....-sem pár millió fényévre innen"

Nem zavar hogy össze vissza hordasz mindent?
2007. júl. 09. 10:38 | válasz | #64
Már nem azért a 2 forintért, de bejössz ide
>> Regisztráció időpontja: 2007. 07. 05.

beismered hogy lófaszt sem értesz az egészhez
>> "mert én ellemben veletek belátom hogy nem vagyok a NASA kutatója"

aztán átvitt értelemben lebarmozol minden sg-s fórumozót
>> "Mert biztos a világ agytrösztjei ültek itt össze, sőt lehet hogy istenek is jelen vannak, de fél istenek biztos"

Nem nagy neked egy kicsit az arcod, pubikám? Ha a fake-nick contest-et keresed, akkor rossz helyen jársz.
2007. júl. 09. 09:31 | válasz | #63
Persze, mert te ott voltál a világegyetem kialakulásánál. :) "Adogattad a cserepeket a tetőre" :)
2007. júl. 09. 09:29 | válasz | #62
Végülis azért van a NASA meg a több millió dolláros kis kutatási, hogy kispolskival is kiszaladhassunk a holdig.
Tényleg végülis egy sima hagyományos repülő is felszálhat a fenébe az űrbe. Na neee, azért van ott rendesen módosítás a földi dolgokhoz képest.

De nem vitázom senkivel, mert én ellemben veletek belátom hogy nem vagyok a NASA kutatója. Csak én is unatkozom mint ti és baromira okosnak hiszem magamat mint ti.
Mert biztos a világ agytrösztjei ültek itt össze, sőt lehet hogy istenek is jelen vannak, de fél istenek biztos:)
2007. júl. 09. 09:21 | válasz | #61
Hát jó kérdés, pl te nyelvtanra bemehettél volna néha. Mert a szövegértelmezés nem megy ahogy látom. :)
Ki mondta hogy nem a világűrben van a föld. csak éppen a föld gravitációja nem hat ló....-sem pár millió fényévre innen. És stb.
dez  
2007. júl. 09. 05:02 | válasz | #60
Mellesleg, azt hiszem, olyan üveget (vagy akármi mást) nem ismerünk, ami 100%-ig átengedné a fényt, tehát még a te példádban is ismeretlen anyagról van szó. :)
dez  
2007. júl. 09. 04:59 | válasz | #59
Érthető volt, de téves, mert senki sem tudja, hol van az az anyag, és miért nem érzékeljük közvetlenül. És nem feltétlenül csak távol van.
2007. júl. 09. 01:21 | galéria | válasz | #58
"Az a baj, hogy a nagyon tanult nagyon okosok nagyon nem tudnak elszakadni az iskolában tanultaktól."
A még nagyobb baj az, hogy sokan az iskolában megtanulandó dolgok teljeskörű felfogására, logikus értelmezésére nem képesek, vagy hiányzik belőlük az érdeklődés a dolgok iránt (tisztelet a kivételnek).
A még nagyobb baj, hogy ezt (és az emberi csodavárást, hiszékenységet) csalók ki is használják.

"De hogy közlebbit mondjak...elektromosság. Évszázadokig nme tartották semmire pedig tudták hogy van, és a súrlódásos generáláson kívül nem tudták létrehozni sem /kivéve Egyiptom: alkáli elemek/, mert egyszerűen azt ismételgették, hogy hogyan nem lehet forgó mozgással előállítani,"
Nem az ismételgetéstől nem fejlődött ez a tudomány, hanem nem voltak meg hozzá a megfelelő feltételek.
Ahhoz, hogy az első repülőgépet elkészíthessék (pedig Leonardo már rajzolt tervrajzokat; az ulmi szabó nem járt sok sikerrel), meg kellett ismerni a megfelelő anyagokat, eszközöket, a felhajtóerőt, stb...
Amikor a leideni palack (~kondenzátor) megjelent, úri látványosság volt - mert akkoriban gyakorlati haszna még egészen kevés volt.
Az alumínium előbb volt ékszer, mint kommersz termék.
A kézcsókra villamos szikrát adó hölgyemény is cirkuszi látványosság volt - mert ahhoz, hogy az elektromosság a számítógépet táplálja kis időnek kellett eltelnie...

"Ott van az a sok ismeretlen dolog, amire a mai tudománynak nincs egységes, elfogadott magyarázata, pl. szellemek, telepátia, telekinézis stb."
Infrahang vagy szellemjárás?
Másrészt remek táptalaja ez a pszichológiának, ahol az emberi hiszékenységet (a közgazdaságtan, a média, és a marketing pedig az ebből származó bevételt nézi); a neurológia pedig az emberi idegrendszer befolyásolhatóságát tudja vizsgálni.
A mesék meg a pedagógia tematikájába tartoznak - "ne játssz a kút körül, mert jön a gereblyés boszorkány, és lehúz", "ne rosszalkodj, mert elvisz a mumus", "Scooby-Doo és társai rémülten szaladnak a szörnyek elől", "repülő szőnyeg",...

"Amugy, biztos rosszul tudom, de a fizikai törvények csak egy közegben azok amik."
Egyrészt jól sejted, mert sok világmegváltó ott szúrja el, hogy rosszul ismeri a fizikai törvényeket, vagy egy bonyolult rendszert túlságosan le akar egyszerűsíteni (és akkor elméletben "működik" az örökmozgó/a csodaketyere); vagy egy szimpla (mindenki által ismert) eszközt sok összefüggéstelen (de tudományosnak hangzó) dologgal akar eladni.
Másrészt a fizikai törvények köszönik szépen, működnek. Persze értelmesen kell őket használni...

Vamp17  
2007. júl. 09. 01:08 | galéria | válasz | #57
anyam, amikor jonnek az emberek a sotet anyaggal... az nem azert sotet anyag mert olyan elemekbol epul fol amit nem ismerunk. hanem olyan anyag talalhato ott amit nem tudunk megvizsgalni. egy pelda: veszek egy olyan uveglapot ami egyaltalan nem veri vissza a lathato fenyt hanem 100% ban atereszti(ilyen persze nem letezik, de tegyuk fel) aztan elhelyezem kb 500 meterre. majd egy tudosnak adok egy olyan berendezest ami a lathato feny visszaverodeset meri... voala sotet anyag :) persze tudom hogy ott van, meg olyan anyagbol van amit ismerek, megse erzekelem. remelem ertheto volt a pelda :)
dez  
2007. júl. 08. 23:37 | válasz | #56
És a sötét anyagról tetszett-e már hallani? Sokkal több van belőle, mint a "rendes" (általunk ismert...) anyagból, csak nem látjuk, nem érzékeljük. Ki merné kijelenteni, hogy ugyanúgy épül fel, mint a "rendes" anyag?
2007. júl. 08. 23:32 | válasz | #55
"egy bolygó önmaga volt egy élőlény."

A probléma ezzel az, hogy az evolúcuó működéséhez nagy egyedszám kell. Ilyen élő bolygót csak mesterségesen lehet létrehozni.

"Ha találnák egy fajt, aminek az átlagéletkora mondjuk 10 milliárd év"

Akkor azok egy másik világegyetemből jöttek, mert a miénk túl fiatal ehhez.

A fizika és a kémia alapvető szabályai, és az evolúció mechanizmusa behatárolják a lehetőségeket. Persze így is végtelen sok lehetőség van, és jelenleg biztosan nem ismernénk fel mindegyikben elsőre az életet. De azért vannak olyan alapvető általános jellemzői az életnek (pl. komplexitás, reagálás a külső hatásokra, anyagcsere), amik alapján előbb-utóbb felismernénk őket.
2007. júl. 08. 23:25 | válasz | #54
"Az a baj, hogy a nagyon tanult nagyon okosok nagyon nem tudnak elszakadni az iskolában tanultaktól."

Még mindíg jobb, mintha az ember már az iskolai tananyagot se érti.

"Például a fizika alaptörvényeinek nagy részét a világűrről beszélve el is lehet felejteni."

Pedig már 50 éve remekül működnek mindenféle gépeink a világűrben.

"Mert egy csomó ilyen és hasonló törvény alapja hogy a földön történő dolgokra igaz."

Még csomóbbnak meg nem az, és többnyire azokat használják a földön kívüli dolgokra. Csak a biológiával vagyunk bajban, mert csak a földi életet ismerjük, és más példa nélkül rettentő nehéz eldönteni, hogy mi általános, és mi egyedi tulajdonság.
2007. júl. 08. 23:18 | válasz | #53
"Csak mert ismerünk úgy-ahogy 1 bolygót(amin élünk) meg néhányról nagyjából sejtünk valamit, még nem jelenti, hogy mindent tudunk....."

Eccerű:

1. Az atomokról már egy ideje tudjuk, hogy van szerkezetük. Protonokból, neutronokból, és elektronokból állnak. A kémiai tulajdonságok szempontjából kizárólag a protonok száma érdekes. Tehát halálpontosan tudjuk, hogy milyen elemek létezhetnek. Másfél proton nincs. És a protonok száma nem nőhet a végtelenségig, mert egyre nehezebb őket összetartani. Ha vannak is nagyon magas rendszámú stabil atomok, elenyésző mennyiségben létezhetnek csak, különben észlelnénk őket. Másrészt a vasnál nehezebb atomok előállításához sok energiát kell befektetni. Minél hnehezebb az atom, annál öbbet. Tehát még ha nem is bomlanak le, a nehezebb elemek kissebb számban keletkeznek.

2. Spektroszkópia. Minden atom és molekula által kibocsájtott, vagy elnyelt fény spektrumában egyedi vonal mintázat látható. Olyan, mint egy ujjlenyomat. És mivel fény a világegyetem legtávolabbi részéről is érkezik, képesek vagyunk megállapítani az ottani anyagok jellemzőit (persze nagyobb távolságból csak nagyobb mennyiséget tudunk kimutatni). Sőt, a színkép mindenféle fizikai jelenségre érzékeny, és rendkívül pontosan mérhető, így azt is meg tudjuk állapítani, hogy innen sok milliárd fényévnyire milyenek a fizika törvényei.
Azt is meg tudnánk állapítani, ha az ottani atomok nem ugyanazokból az elemi részecskékből épülnének fel, mint nálunk.
eax  
2007. júl. 08. 22:38 | válasz | #52
Azt azert remelem aterzed, ha mar felfogni nem tudod, hogy feltetelezes es feltetelezes kozott bizony van kulonbseg. Nem mindegy, hogy az alapjan feltetelezel valamit, hogy az eddigi esetek 100%-ara igaz volt, es logikusan illeszkedik minden mashoz, ami eddig az esetek 100%-ara szinten igaz volt, vagy belenezel a levegobe, es megmondod a frankot.

bale66:
"szellemek, telepátia, telekinézis"
Az esti mesehez mar keso van, a vasarnap esti horrort pedig meg ne kezdjuk el, mert megbuntet az ORTT.
eax  
2007. júl. 08. 22:20 | válasz | #51
Szinkepelemzesrol tetszett-e mar hallani?
2007. júl. 08. 22:13 | válasz | #50
<< szellemek, telepátia, telekinézis >>

Hahahahahaha, főleg ha bizonyíthatóan léteznének.
2007. júl. 08. 21:45 | galéria | válasz | #49
"mert feltesszük, hogy ott is ugyanaz a fizika működik"

Miért működne más? Mi is abban a térben vagyunk.
2007. júl. 08. 21:42 | galéria | válasz | #48
"szellemek, telepátia, telekinézis "

Ezeknek semmi köze a tudományhoz.
2007. júl. 08. 21:41 | galéria | válasz | #47
Akkor miért használsz számítógépet?
2007. júl. 08. 21:38 | válasz | #46
Ott van az a sok ismeretlen dolog, amire a mai tudománynak nincs egységes, elfogadott magyarázata, pl. szellemek, telepátia, telekinézis stb.
Szerintem ha ezeket a dolgokat jobban megértjük, nagyobb esélyünk lesz földön kívüli élet után kutatni. És talán elszakadhatunk "az anyagi valóság mindennek az alapja" nézettől...
Fenjoy  
2007. júl. 08. 17:04 | válasz | #45
"...a tudomány cáfolhatatlanul cáfolható..."

Szóval én nem tenném fel az életem, a fene nagy tudományra, mely hipotéziseken (feltevéseken) alapul : ) Amugy, biztos rosszul tudom, de a fizikai törvények csak egy közegben azok amik. Ami ezen kivül esik, azzal a QvantumMechanika foglalkozik, ergo a nagy "istenitet" fizikai törvényei egyátalan nem beton biztosak, és ezt a Ti tudosaitok "állítják"... de lehet tévedek. Ezen kivül, mivel minden lehetséges, én nem zárnék ki semmit sem ilyen kategorikusan, dehát különbözőek vagyunk. Sok itt a tévedhetelen "Isten" az ateisták közt: )
2007. júl. 08. 14:10 | válasz | #44
Aranyos, hogy egyeseket annyira lelkesít a Földön kívüli tér méretei, hogy mindenfélét beleképzel. Közben elfelejti, hogy a világűr méreteiről épp azért van valami fogalmunk, mert feltesszük, hogy ott is ugyanaz a fizika működik. Ha ezt elveted, akkor miben különbözik a te elképzelésed a középkori szerzetesekétől, akik szerint van a mennybolt, azon kívül meg az Úristen tudja, micsoda? Arra használjátok a tudományos eredményeket, hogy helyet csináljatok az angyalaitoknak.
2007. júl. 08. 13:15 | galéria | válasz | #43
"Például a fizika alaptörvényeinek nagy részét a világűrről beszélve el is lehet felejteni. "

Nem tudom ki találta ki ezt az agyament baromságot? A föld nem a világűrben van? Mégis hol a fenében lenne? Tényleg nem tudom sokan minek jártak iskolába?
2007. júl. 08. 12:56 | válasz | #42
<< Hogy mutassak olyan elemet? ha tudnék mutatni olyat akkor ismernénk. és akkor nem lenne ismeretlen. nemde? >>

117 elemet ismerünk. A többinek meg bizonyítottan geci kicsi a felezési ideje, képtelenség rá bármilyen életet alapozni.
1Obi1  
2007. júl. 08. 12:44 | válasz | #41
Áh, mintha értenék is valamit amit összehordanak itt a molekulákról:D
2007. júl. 08. 12:31 | válasz | #40
Nem gondoltál bele a kérdésedbe? :)) HÁHÁÁ

Hogy mutassak olyan elemet? ha tudnék mutatni olyat akkor ismernénk. és akkor nem lenne ismeretlen. nemde?

Mondjuk bizonyára nagy fizikus,-kémikus-űrkutató-szakértő vagy. :) Akinek különben egy deka fantázi
ja nincs. Pedig az ilyen témákhoz kell fantázia bőven.
Te biztos az a fajta vagy aki nagy fekete szemű, szürke bőrű vézna nagyfejű-eknek képzeli az idegeneket. :D
menpe  
2007. júl. 08. 12:23 | galéria | válasz | #39
Mondjuk a Solaris Lem-től?

Meg minden elemet ismerünk? Höh?? És hol van a nakvada?
2007. júl. 08. 12:16 | válasz | #38
<< A világűr végtelen >>

A francokat.

<< nem lehet ennyire öntelten és gőgösen kijelenteni, hogy mindenhol van szén, meg hogy csak az az alapja az életnek >>

Mutass még egy olyan elemet ami tud láncot alkotni és több millió vegyület létrehozására képes.
2007. júl. 08. 11:59 | válasz | #37
Igazad van. Korlátoltak vagyunk. Illetve a legtöbben. Minden a nves emberekhez kötnek, fizikusok, biológusok, kémikusok, stb. Csak ezzel is az a bibi, hogy nem jártak még messzebb a "vegyesboltnál".
A világűr végtelen (nem tehet róla nekem ilyen hülyeségeket tanítottak a suliban) -mondjuk szerintem inkább egy nagy cipősdoboz, de ez més téma:)) -
és végtelensége miatt nem lehet ennyire öntelten és gőgösen kijelenteni, hogy mindenhol van szén, meg hogy csak az az alapja az életnek. Ha az ősrobbanást vesszük alapul, akkor képzeljünk el egy autóbalesetet, nem eseik az autótól egyenlő távolságra mindenhová kerék. Vagy igen? :)

Az a baj, hogy a nagyon tanult nagyon okosok nagyon nem tudnak elszakadni az iskolában tanultaktól. Például a fizika alaptörvényeinek nagy részét a világűrről beszélve el is lehet felejteni. Mert egy csomó ilyen és hasonló törvény alapja hogy a földön történő dolgokra igaz. Akkor miért is lenne igaz ez a világűr nagyon nagyon messzi végén, ami nincs is, meg az óperenciás tengeren is túl?
2007. júl. 08. 11:46 | válasz | #36
Ez pontosan igy van........ Ray bradbury filmje nem film volt hanem a valosag... Csak meg mi nem tudjuk...
assdf  
2007. júl. 08. 11:32 | válasz | #35
Szerintem meg bármilyen féle élet létezhez, csak a mi pici agyunk ezt nem tudja felfogni. Sőt megkockáztatom fel sem fognánk hogy az amit látunk az élő. Ray bradburynek voltak ilyen jó kis filmjei, ahol pl egy bolygó önmaga volt egy élőlény. Aztán odamentek földi emberkék vmi ásvány után kutatni, és nem értették hogyha elkezdenek furni miért rázkodik meg a föld. Azt hitték hogy itt ilyen gyakori a földrengés stb, mig végül rájöttek hogy a bolygó él.

Na most ez csak arra volt jó példa hogy milyen korlátoltak vagyunk. Ha találnák egy fajt, aminek az átlagéletkora mondjuk 10 milliárd év, akkor mi fel sem fognánk hogy az a valami él. Hisz neki lehet hogy egy "lélegzetvétel" is 100000 év, mi meg ebből csak annyit fognánk fel, hogy az a valami évi 1 millimétert odébmegy... Az ő időszámitása lehet hogy nagyságrendekkel lassab mint a miénk. Pont úgy mint ahogy egyes atomok is a másodperc törtésze alatt szétesnek és mi ebből csak ennyit fogunk fel.

Szóval ahhoz hogy felismerjünk valamit hogy élőlény, szerintem nagyságrendileg kb. egy baktérium és egy nagy szikla közé kell esnie, külsőre hasonlónak kell lennie mint a mai élőlények bármelyike, és az élet"sebességének" is is ilyen néhány másodperc-néhány 100 év lehet maximum.
Ha egy élőlény ezeken a paramétereken kivül esik, akkor jó eséllyel fel sem fogjuk hogy az egy élőlény. Na ez itt a bibi.
savior   "Rest in Peace savior" 
2007. júl. 08. 11:16 | galéria | válasz | #34
hulyeseg az ilyen "biztos hogy igy van" meg "tudjuk hogy nem lehet maskepp" dolgokat szajkozni. lepjunk mar tul azon, hogy a fold lapos es korulotte kering minden
2007. júl. 08. 10:59 | válasz | #33
a proton neutron meg elektron mindenütt ugyan az. A periódusos rendszerben pedig nem nevezhető lyukasnak... legalábbis mint laikus úgy tudom hogy az első 84 elem közt nem lehet új atom, mivel nem véletlenszerű a neutronok és protonok száma. Élet szempontjából pedig ezek jöhetnek számításba. Sőt!!!!! Ezt még Assimov korában is tudták hogy szén meg szilícium alapú élet jöhet létre csupán de a szilíciumra a lehetőség(már nem tom emléxem mi írt Assimov) elenyészően kicsiny a lehetőség. Tehát marad a szén alapú élet, amire viszont nagyon nagy valószínűség van. Tekintve a létező csillagok számát. Ugyanakkor arra hogy egy ilyen élettel találkozzunk meglepően kevés.
2007. júl. 08. 10:37 | válasz | #32
Üdv!

Én még új vagyok úgyhogy nézzétek el nekem. :) De...

Amikor két hete nyaralni mentem az világűr végére, (spanjaimmal találkoztam, mindenféle bolygókról jöttek :)) ők azt mondták nekem, hogy a földtől olyan nagyon messzi frankóbb élet lakult ki, mindenféle víz meg szén nélkül. :)
Az egyik nagy szemű azt is mondta, hogy amint ők esznek nélunk abból van az autó. :) És hogy a "fák" illetve hozzájuk hasonló talajból kinövő növényszerű izék tisztára ilyenek, csak éppen kék a levelük, és a törzsük olyan, mintha gumicukorból lenne, csak épp az ottani légkör, és az ottani gravitáció meg minden egyéb ehhez fontos olyan, hogy gyémánt keménységűnek hat az a nagy gumicukor fa a kék leveleivel. :)

Na most komolyan. :) A tudósoknak nincs fantáziájuk? :)
Nem néznek sci-fit? :) Különben is mekkora a világűr? :) Mert ha nem tudjuk és végtelennek hisszük, akkor hogy van arcunk azt állítani hogy azzal a pár anyaggal dobta meg a teremtő az egész világot, ami a periódusos rendszerben van? :)

Tényleg úgy is most volt a premier nem rég. :) Mi van a Transformersekkel? :)
2007. júl. 08. 00:09 | válasz | #31
Na az egy geci vírus volt. A 286-osom vinyóját az baszta széjjel.
2007. júl. 08. 00:01 | válasz | #30
én már találkoztam szilicium alapú élettel 1997 környékén. Úgy nevezte magát: One Half. és utána formázni kellett a hdd-met.
2007. júl. 07. 22:34 | válasz | #29
Feltételes:) De bátran kijelenteni, hogy mindent tudunk az anyagokról(mármint hogy milyen anyagok fordulhatnak elö a világegyetemben), minket (az emberiséget) már nem érhet meglepetés ezen a téren...hááát, azért ehhez arc kell, nem gondolod?:)
Csak mert ismerünk úgy-ahogy 1 bolygót(amin élünk) meg néhányról nagyjából sejtünk valamit, még nem jelenti, hogy mindent tudunk.....