Fellőtték a második Bigelow űrmodult
2007. július 2. 17:18, hétfő
Második felfújható űrmoduljának földkörüli pályára állításával újabb lépéssel került közelebb a milliárdos Robert Bigelow magánűrállomásának megvalósításához.

Hirdetés

Akárcsak elődje a Genesis 1, a Genesis 2 is Oroszországból indult egy Dnyepr rakétán. Az orosz katonai arzenál átalakított ballisztikus rakétáját egy földalatti silóból lőtték fel a dél-oroszországi Jasznyi kilövőbázisról, magyar idő szerint csütörtök délután. A három fokozatból álló rakéta 560 kilométeres magasságon állította majdnem köralakú pályára a Genesis 2-t, melynek felfújását nem sokkal az érkezés után meg is kezdték a sűrített levegővel töltött fedélzeti tartályok. A második űrmodul 4,2 méter hosszú, átmérője 2,4 méter; ez gyakorlatilag a végleges változat egyharmad arányban lekicsinyített mása. A Genesis 2 nappaneljeit is sikeresen kibontotta, biztosítva ezáltal a modul akkuinak energiaellátását, erősítette meg péntekre virradóan a földi irányítás.

Akárcsak az első modul, a Genesis 2 is el van látva külső kamerákkal, melyek képei szintén megérkeztek a Bigelow Aerospace Las Vegas mellett elhelyezkedő irányítóközpontjába. Ezeknek a felvételeknek a segítségével kísérték figyelemmel a nappanelek zökkenőmentes kibontását.


Bigelow, a Budget Suites of America hotellánc tulajdonosa 1999-ben hozta létre űrvállalkozását a kereskedelmi űrpiac meghódításának céljával, amit egy modulokból összeállítható űrszállodával kíván elérni. Az eltelt idő alatt két prototípus született és állt pályára, illetve folyik a munka a végleges, teljes méretű változatokon is. Az első lakható űrmodul 2010-ben foglalhatja el helyét. A prototípusok a különböző műszaki megoldások tesztelését szolgálják. A Genesis 2 egyik újdonsága a Biobox, ami egy állatok számára alkalmas lakhely, illetve egy űrbingó játék. A számozott golyókat véletlen sorrendben kihúzó szerkezettel a Bigelow Aerospace mérnökei szintén a későbbi, jóval összetettebb mechanizmusok tesztelését célozták meg.

A Genesis 2 majdnem egy évvel követte a Genesis 1-et, amivel külsejét tekintve teljesen megegyezik, műszerezettsége azonban már egy továbbfejlesztett repülési és felfújó rendszert, valamint több, összesen 22 külső és belső kamerát tartalmaz (az első modul csupán 13 kamerát vitt magával).


Az űrmodul eredetileg 2006. végén indult volna, a Dnyepr tavaly nyári meghibásodása miatt azonban több mint fél évnyi csúszással kellett számolniuk az amerikaiaknak. A rakétákat egyébként egy orosz-ukrán vállalkozás, a Kozmotransz biztosítja, ami az eltelt hónapok alatt több fejlesztést is kénytelen volt beépíteni a Dnyeprbe, hogy kiküszöbölje a legutóbbi meghibásodás forrását.

Legközelebb, 2008 végén egy újabb kísérleti egység, a Galaxy áll pályára, ami újabb rendszer elemek, egy nagy sebességű kommunikációs berendezés és nagyobb nappanelek tesztelését teszi majd lehetővé. A szerkezeti átalakításai révén már jóval robusztusabb Galaxy viszi fedélzetén a Bigelow élet-ellátó rendszer első példányát is, amit a 2010-es Sundancerben láthatunk viszont. A Sundancer már emberi legénység ellátására is alkalmas lesz, amit egy évvel később egy szervizmodul követ, 2012-ben pedig érkezik az első BA 330 jelű modul, ezek már az űrállomást fogják alkotni.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. júl. 08. 15:25 | válasz | #33
"Ha a levegőt kiszívnánk belőlük, vajon mekkora külső nyomást bírnának el?"

A külső nyomást nem kell elviselniük, mert nincs.
2007. júl. 08. 15:23 | válasz | #32
"Nem az a kérdés hogy meg fog-e halni civil az űrben.. hanem az hogy mikor..."

Igaz, nem az űrben, de a Challenger-en már meghalt egy civil. Gondolom ez az egyik oka, hogy a NASA nem kedveli az űrtúristákat.
NEXUS6  
2007. júl. 04. 15:38 | galéria | válasz | #31
A töltött részecskék elnyelésekor a fémek sokkal nagyobb mértékű röntgensugárzást bocsájtanak ki, mint ezek az anyagok. Szal még sugárvédelem szempontjából is jobb ez.;)))
2007. júl. 04. 14:43 | válasz | #30
Nagyon jó ötletnek tartom. Engem aligha vádolhat bárki a magántőke ájult tiszteletével, de néhány esetben -- mint most is -- kíváncsian várom a további fejleményeket. Remélem, minél hamarabb sikerül neki "megkapaszkodni" (azaz eljutni egy olyan szintre, ahonnan egy baleset vagy rosszul sikerült kisérlet már nem okoz teljes csődöt)

Akik a felfújható "lufit" rossz ötletnek tartják: a merevfalú űrálloműsok fala nem szükségszerűen erősebb. Sőt, azok is fel vannak fújva. Ha a levegőt kiszívnánk belőlük, vajon mekkora külső nyomást bírnának el? Szerintem nem sokat, eltekintve a néhány gömbalakú orosz űrkabintól még a korai időkből, meg a kifejezetten leszállásra kifejlesztett szűk kabinoktól.

Ha dupla falú, szénszálas szövetből készül és a két fal között valami magától felfúvódó habanyag lesz, az akár korlátozott öngyógyító tulajdonságot is ad a burkolatnak. Persze egy nagyobb darab ürszemét ellen aligha van elleneszer
L3zl13  
2007. júl. 04. 14:29 | válasz | #29
A fordításból egy igen fontos dolgot kihagytál.
"in theory" azaz elméletben...
Pont ezért küldözgetik ezeket az alig felszerelt modulokat először, hogy lássák az elvárásoknak megfelelően viselkedik-e.
Munkas  
2007. júl. 04. 08:43 | válasz | #28
Pár mm vastag fém burkolat sem véd jobban a meteoroktól, űrszeméttől, sugárzásoktól, mint a „lufi” anyaga. Szerintem ezek egyedül a töltött részecskékből álló sugárzások ellen nyújtanak némi védelmet.
A többi esetén kb. annyi a különbség, mintha ágyúlövedék ellen nem egy széthajtogatott konzervdobozt, hanem egy sátorlapot használnánk. Ilyen esetben gyakorlatilag csak a tömeg számít, az meg egy űreszköz falai esetén sem igazán meghatározó.
Minden bizonnyal az alakváltozás sem lesz kritikus, amíg van belül számottevő nyomás. Ha meg olyan gyors a dekompresszió, hogy az is lecsökken, akkor szintén mindegy, hogy egy (szó szerint) üres konzervdobozban, vagy üres buboréksátorban „kempingezik” a személyzet.
Balu0  
2007. júl. 03. 19:55 | galéria | válasz | #27
Ez az aggodalom nem valós.. ugyanez merült fel az első óceánjáró hajóknál.. aztán a gőzhajóknál, aztán a repülőknél, azán az első két hajtóműves óceánátrepülő utasszállítóknál.. stb.. stb.. lényegében minden új technikai eszköznél.. mindegyikből el is süllyedt meg le is zuhant jópár.. meghal egy két száz ember itt is ott is.. azán mégis ment minden tovább...

A baleseteket kivizsgálták, a hibákból tanultak és ma a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma..

Nem az a kérdés hogy meg fog-e halni civil az űrben.. hanem az hogy mikor...

Ezzel nagyon is tisztában vannak a szakemberek. Ezért tesznek meg mindent hogy ez minél később következzen be.. de ha megtörténik mint eddig mindíg, tanulnak belőle, és folytatják... leálni nem fognak attól nem kell félni.. :D
Kornan  
2007. júl. 03. 16:52 | válasz | #26
Kérdés csak az ,hogy meddig kell spórolnod,1 hétig kell csak vegetálnod vagy egész életedben .

Én attól tartok,hogy ha egyszer elszúrják,és történik egy nagyobb baleset akkor leállítják az egész projektet hosszú időre,feltéve ha akar még valaki a baleset után vállalkozni egy ilyen útra.Hasonlóan ahogy a nasanál volt.A külömség az,hogy Robert Bigelow bá-nak szűkebb a pénztárcája,mint a kormánynak.Szal elég nagy a kockázat úgy gondolom,ezért is ez a sok előzetes teszt.
NEXUS6  
2007. júl. 03. 15:23 | galéria | válasz | #25
Arra mehet!;)))
T0nk  
2007. júl. 03. 15:08 | válasz | #24
Nyugi, erre megy ki a játék.
Mármint a stórolt pénzedre... :)
Balu0  
2007. júl. 03. 10:59 | galéria | válasz | #23
Jólvan jólvan, készülnek a hajók, készülnek az űrhotelek..

Leszünk mi még űrtúrista !! :D :D

/adná az ég hogy még az én életemben egy kis spórolással ki lehessen jutni... tuti mennék... /
NEXUS6  
2007. júl. 03. 10:50 | galéria | válasz | #22
Pláne, hogy ha jól tudom általában nem is acélt használnak az űrhajóknál/űrállomásoknál, hanem aluminiumot.
2007. júl. 03. 10:42 | válasz | #21
a teljes méretű modellnél minden egyes fal 40 centiméter vastagságú lesz. szevasz acél
2007. júl. 03. 10:37 | válasz | #20
A Vectran egy thermoplasztikus, többfázisú szál, amit egy olvasztott Vectra nevű folyékony kristánypolimerből (LCP) szőnek. A megerősített és mátrixfonalakból álló Vectran nagyon könnyű, rendkívüli módon terhelhető, nem fárad el az anyaga, és ötször erősebb, mint az acél. Rendkívül flexibilis.
NEXUS6  
2007. júl. 03. 10:24 | galéria | válasz | #19
Köszi, megelőztél!;)))
T0nk  
2007. júl. 03. 10:20 | válasz | #18
Nesze:

"Több ellentétes feltételezéssel szmeben a Bigelow Aerospace úgy gondolja, hogy a felfújható modulok sokkal tartósabbak lesznek mint a merev modulok. Ez részben annak köszönhető, hogy a cég több réteg vectran-t használ, ami kétszer erősebb mint a kevlár, részben pedig annak, hogy a hajlékony falak kevésbé sérülnek a mikrometeorit becsapódásoktól mint a merev falak."
Tripax  
2007. júl. 03. 09:46 | válasz | #17
Ügyes vagy NEXUS, csak a gyengébbek kedvéért fordítsd le légyszíves magyarra is :)
NEXUS6  
2007. júl. 03. 08:23 | galéria | válasz | #16
Idézet a wikipédiából:

Contrary to many expectations, Bigelow Aerospace anticipates that its inflatable modules will be more durable than rigid modules.[3] This is partially due to the company's use of several layers of vectran, a material twice as strong as kevlar, and also because, in theory, flexible walls should be able to sustain micrometeorite impacts better than rigid walls.

2007. júl. 03. 08:01 | válasz | #15
megelőztél:) további ötletek:
re: #9
csinálhatnának üvegszálas pur-habot.. mikor befújják a modul fal celláiba megkötne, mert mondjuk ott már eleve van némi kötőanyag.
de a külsejét akár kirakhatnák kerámia táblákkal. nem hiszem hogy olyan lenne, mint a lufi, hogy még tágul is.. be lehet állítani a kerámií táblákat úgy, hogy mikor felfújódik a dolog, akkor csak pár miliméteres rés maradjon köztük.
én is paráznék mondjuk egy ilyen felfújható izéban, de mondjuk ha több darabot is visznek fel, akkor szerintem lesz közte biztonságos fix fém darab is.
Midas  
2007. júl. 03. 02:02 | galéria | válasz | #14
tokmind1 kevlar sem szilard anyag meg is megneznem itt a sok hulyet amint atszakitja egy kotutvel XDD csak arcoskodasra megy hogy vmibe bele kothesnek mert ok okosabbak mint a mernokok akik megterveztek amugy ha egy meteor eltalaja tokmind1 mibol van.
nenad  
2007. júl. 03. 00:35 | galéria | válasz | #13
ne legyel mar ennyire buta, szted ezek nem vitattak meg ezeket a kerdeseket miert nem nezel utana, vagy kerdezed meg ha mar lusta vagy utananezni, ez fikazos hozzallas annyira nulla.

Egyebkent mondok egy otletet pl. felfujjak, aztan feltoltik egyfajta folyadekkal, ami megszilardul bizonyos ido utan, amolyan szivacsos szerkezet a lesz a falon belul. Attol hogy felfujhato meg lehet cellas szerkezetu stb..
Sok technologia van amit felhasznalhatnak, peldaul az ongyogyulo gumi abroncs, (gyorsan szilardulo folyadek, a nyomas hatasara a lyukhoz megy, megszilardul es eltomi, stbstbstb)
Szkifi  
2007. júl. 02. 23:16 | válasz | #12
"élet-ellátó rendszer" :S Szerintem lehetne egy kicsit trekkesíteni a dolgon: létfenntartás !
2007. júl. 02. 22:40 | válasz | #11
Bocs 8-asra ment
2007. júl. 02. 22:40 | válasz | #10
Kerámiát hogy fújsz fel?
2007. júl. 02. 22:38 | válasz | #9
nekem egész pontosan az a problémám hogy még sehol se láttam mennyire megbízható a szerkezet, amugy ha felfújod a lufit az is kemény lesz... attól még ha keletkezik rajta 1 lyuk, gáz van...az űrállomásban ugye a külső térhez képest igen jelentős túlnyomás van, na most ugye szilárd szerkezeteknél már vannak bevált módszerek rések megszüntetésére, de ennél mi történik ha mondjuk átjukasztja egy meteor? mert ha elkezd alakot változtatni, akkor még nehezebb lesz megtalálni és eltömíteni a réseket, pláne mi van akkor, ha a rés mentén tovább szakad? persze tudom hogy nem textil, de a nyomáskülönbség erejét se becsüjük le!
Vamp17  
2007. júl. 02. 21:32 | galéria | válasz | #8
emberek azert valamit tisztazzunk! ezt nem ugy kell elkepzelni mint egy lufit :) ha ez felfujodik, a burkolat kemenyre merevedik. ez es egy fem,muanyag,keramia, urallomas kozott "kemenysegbe" nem sok kul van :)
emp  
2007. júl. 02. 21:18 | válasz | #7
Csak aztán nehogy valamelyik alkaloida űrturista kötőtűt csempésszen a modulra, mert lesz pukk. :D
2007. júl. 02. 20:58 | válasz | #6
és van 1 hátránya: a nagy sebességgel becsapódó meteoritok meg miegymás...
amúgy nemtom honnan szetted a betont meg a téglát, régimódi vagyok az lehet de nem hülye, én fémötvözetekre, műanyagokra, kerámiára stb. gondoltam...
Xantia  
2007. júl. 02. 20:50 | válasz | #5
Miért? Téglákat vigyenek fel, és abból építsenek falakat?
Vagy inkább öntött beton? Esetleg fém?
Az űrben való építkezésnek van egy előnye - nem kell elviselnie a saját súlyát, csak a pályamanőverek erejét.
2007. júl. 02. 19:11 | válasz | #4
kicsit nekem is fenntartásaim vannak a felfújós dologgal kapcsolatban, habár ez az én régimódiságomat tükrözi, nem baj, akkor is. amugy jónak tartom a dolgot, csak kíváncsi vagyok, hogy az első 3 példánnyal mit fognak csinálni miután a negyediket beüzemelték? megmarad űrszemétnek? mer annemjó... vagy majd kiállítást rendeznek belőle az űrturistáknak, mit egy űrséta alkalmával tekinthetnek meg?
szerintem akkoris egy mir2 kéne
Hawaii  
2007. júl. 02. 18:34 | válasz | #3
Milyen ervek alapjan?
NEXUS6  
2007. júl. 02. 18:23 | galéria | válasz | #2
Azért a késés ellenére szerintem tök jól haladnak.

Ez a felfújásos dolog, olyan mint a napelemszárnyak összecsomagolása. Azonkívül a felhasznált anyagok is sokkal jobbak, mint a sima fém.

A felfujhatós fékezőrendszer is tök jó lenne, az oroszok már ki is próbáltak valami olyasmit.
2007. júl. 02. 18:03 | válasz | #1
Ezt a felfújhatós dolgot még mindig viccesnek és veszélyesnek tartom....