Kalandos küldetés után tért haza az Atlantis
2007. június 23. 12:28, szombat
Egy nap csúszással, a viharos Florida helyett a napos Kaliforniát választva földet ért az Atlantis űrsikló, lezárva eseménydús küldetését.

Hirdetés

Az STS-117 jelű űrrepülés a külső üzemanyagtartályon keletkezett sérülés miatt három hónap késéssel, június 8-án vágott neki az útnak, hogy hét fős legénységével folytassa a Nemzetközi Űrállomás összeszerelését. A küldetésben Rick Struckow parancsnok, Lee Archambauld pilóta, Steve Swanson, Pat Forrester, Danny Olivas, Clay Anderson és Jim Reilly asztronauták vettek részt. Anderson számára még koránt sem ért véget a kaland, ő váltotta ugyanis az idő közben rekordot döntő Sunita Williamst, aki immár az űrben legtöbb időt töltött nőnek mondhatja magát.

A küldetés összesen 13 napon, 20 órán, 11 percen és 34 másodpercen át tartott, 219-szer kerülték meg a Földet, 9,3 millió kilométert téve meg. Az Atlantis rakterében egy több mint 16 tonna súlyú, 367 millió dollár értékű S3/S4 jelű nappanel tartó vázszegmenst szállított.



Az S3/S4 a bedokkolást követő napon került rögzítésre a fő energiaellátó nappanel tömb jobb oldalára, teljes installálásához összesen három űrsétára volt szükség, amit Reilly, Olivas, Swanson és Forrester hajtottak végre. Az asztronauták ezen felül befejezték egy másik tömb összecsukását, amit még az idén át kell pozícionálnia egy másik űrsikló legénységnek.

A mostani repülésnél sem maradt el az űrsikló szigetelésének sérülése, ami régebben sem volt ritka, a Columbia katasztrófájáig azonban gyakorlatilag egyáltalán nem fordítottak rá figyelmet. A NASA vezetése a felszálláskor keletkezett sérülés kijavítására két plusz napot és egy negyedik űrsétát rendelt el, hogy az ne menjen az összeszerelési műveletek rovására. Olivas a javítással harmadszor lépett ki a világűrbe, ezúttal az űrsikló robotkarjának végével összecsatlakozva közelítette meg a kritikus területet, majd visszanyomva a levált szigetelő takarót, amit sebészi tűzővel és rozsdamentes acélból készült tűkkel rögzített.

A mérnökök már vizsgálják az űrsiklót, hogy nem szenvedett-e sérüléseket a visszatéréskor keletkezett hőtől. A kifutópályán készített televíziós felvételeken nem látszott, hogy bármi gond lett volna a manuálisan visszatűzgélt szigeteléssel, a leszállás utáni közelképeken azonban úgy tűnt egy-két helyen újra fellazult az elem. Az Atlantis magyar idő szerint 21 óra 49 perckor tökéletes leszállást produkált az Edwards légitámaszpont 22-es kifutópályáján. Archambauld értékelése szerint a számukra előírt feladatokat maradéktalanul teljesítették, és az űrsikló is jó állapotban tért vissza.



Pedig a küldetést hátráltatta az orosz parancsnoki modul három navigációs és irányító számítógépének meghibásodása, ami nagyjából az első űrsétával egy időben következett be. A gépek a szintén három egységből álló központi számítógéppel együtt képtelenek voltak újraindulni egy rendszerösszeomlást követően. Háromnapnyi hibaelhárítás után az orosz mérnökök végül azt kérték az űrállomáson szolgálatot teljesítő honfitársaiktól, Fjodor Jurcsikin parancsnoktól és Oleg Kotov repülési mérnöktől, hogy áthidaló kábelek beiktatásával próbálják kiiktatni a gyanúsnak talált másodlagos energiaellátó kapcsolókat.

A javaslat bevált, a két rendszer két-két számítógépét újra szolgálatba állították, míg a fennmaradó kettőt backup módba kapcsolták. A mérnökök első elmélete szerint az új nappanelek okozhattak némi változást az állomás energiahálózatában és ennek hatására léptek működésbe a kapcsolók, melyeknek az a feladatuk, hogy ha a számítógép áramellátása nem stabil, akkor kapcsolják le a gépeket a hálózatról. Egy pénteken elvégzett teszt azonban ennek ellentmondani látszik, mivel a számítógépek elszigetelve az új szegmenstől továbbra sem voltak hajlandók elindulni, ekkor hidalták át a kapcsolókat és a hat gép újra működni kezdett.

A hiba, melynek okáról gyakorlatilag fogalmuk sincs a szakembereknek, tehát még most is fennáll, ezért a következő, július 22-én induló Progressz teherűrhajó jó pár számítógép alkatrészt is magával visz majd, addig azonban mindenképpen meg kell állapítani a hiba pontos okát.

A NASA következő küldetése augusztus 7. környékén indul, az Endeavour űrsikló egy kisebb szegmenst visz magával, ami az S4 jelű tömbhöz csatlakoztatva lehetővé teszi egy újabb nappanel tömb, az S6 felszerelését, amire 2008-ban kerül sor. Az Endeavour emellett egy külső tároló platformot is eljuttat az űrállomásra, valamint fedélzetén utazik a Challenger tanárnő utasa, Christa McAuliffe egykori helyettese, Barbara Morgan, aki ma már teljes jogú asztronauta, azonban ez lesz az első alkalom számára, hogy végre kijuthasson a világűrbe.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. jún. 27. 11:48 | galéria | válasz | #112
Ott van a Danger Danger felirat :P
tompka  
2007. jún. 26. 16:30 | válasz | #111
A tetőablaknál mi az a piros hármszög?kép
A sérülésnél a kerámia csempék igen csak tönkre van menvekép
azért ez nem veszélyes?
a farok résznél van egy jó nagy égéskép
2007. jún. 26. 11:57 | galéria | válasz | #110
Hagyjad, meg fiatalka!:)
tompka  
2007. jún. 26. 11:41 | válasz | #109
Amúgy ha a két szilárd rakéta helyett folyékonyt használnának akkor milyen nagyságú lenne a rekéta?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 26. 00:54 | galéria | válasz | #108
Dehogy nincs hőfejlődés az orosz űrhajóknál. Szojuznál asszem 7g-s a maximum lassulás belépés közben, űrsiklónál 1,5 szóval az orosz cuccoknál rövid időn belül sokkal több hő keletkezik, de ott a hőpajzs jó vastag, és tényleg párolog, mivel csak 1x használatos.
2007. jún. 26. 00:34 | galéria | válasz | #107
Ne idétlenkedj annyit.
A felső légkörben akár ezer fok is leeht elméletileg, de ez egy nagy semmi, mert olyan ritka a légkör, hogy ezer fokban - éjjel - megfagynál.

A belépéskor az űrsikló külső burkolata 2000 fok körülre ízzik fel, ezért kellenek a kerámialapok bazi nagy testeknél.

A sima űrhajóknál, mint amilyenek az oroszoké, aszem nincs ekkora hőfejlődés, és ami van, azt úgy oldaják meg, hogy eleve vastagabb a kapszula fala, a külső fémrétegek elpárolognak, és ugye, amikor valami párolog, az hőt von el a környezetétől. Ennek köszönhető, hogy bent a kabinban kellemes 20 fokos szobahőmérséklet van, kellemesebb, mint most nálad a szobában. Úgyhogy, az a 10-12 perc, amíg földet ér a cucc, sima úgy. Vágod?
tompka  
2007. jún. 25. 22:30 | válasz | #106
Itt éppen most vállik le:kép
ilyennel emelik fel:kép2
a tesztgép:kép3
mrzool  
2007. jún. 25. 22:26 | válasz | #105
Wrong, immáron sokadszorra... Azt nem értem, hogy miért érzed szükségét egy csomó fals és félinformációnak a topikba szemetelését. Ha érdekel a téma, az dícséretes, de akkor tájékozódj hiteles forrásból, és ne dezinformáld az olvasókat.
2007. jún. 25. 22:18 | galéria | válasz | #104
Ha most nézted az Atlantis földetérését egy Boeing elötte teljesen lejátszotta a leereszkedést. Csak nem szállt le a kifutón hanem átstartolt.
tompka  
2007. jún. 25. 22:16 | válasz | #103
A legszebb kép!
kép
Thrawn  
2007. jún. 25. 21:35 | válasz | #102
Szép kép, ezen jól látszik, hogy ilyen nagy a shuttle. Ez a példány egyénként Enterprise névre hallgat és soha nem járt az űrben, csak az aerodinamikai tulajdonságait tesztelték. Nem véletlen, hogy ma a pilótakiképzésen egy módosított Boeingen gyakorolnak. Most fejből nem tudom, melyiken, nem a 747-en, hanem egy kisebben, talán egy 737-en, olyanon, ami nagyjából akkora, mint a shuttle. Ezt a Boeinget aerodinamikai szempontból lebutítják, elrontják, hogy a siklási tulajdonságai megegyezzenek az űrrepülőgépével, majd ezzel a géppel kell kikapcsolt hajtóművel landolni, miután a shuttle is siklórepüléssel ér földet.
tompka  
2007. jún. 25. 21:00 | válasz | #101
Amúgy az durva hogy az ISS mentőhajóját pénz hiány miatt törölték!
tompka  
2007. jún. 25. 20:59 | válasz | #100
100.
Az Orion tervben lévő gépek:kép
tompka  
2007. jún. 25. 20:16 | válasz | #99
Itt van amiről beszéltem:kép
itt már szétváltak!
tompka  
2007. jún. 25. 18:00 | válasz | #98
Az hogy gyorsan jön le,szerintem jó mert a lassan lépne be a légkörbe akkor ígyis-úgyis felgyorsulna mert hat rá a grav. és ha lassan jönne akkor is felmelegedne és szerintem a gép védőpajzsa hosszútávon nem bírja a meleget.
így gyorsan lépnek be így hamarabb lent vannak. amik leesnek az űrben csempék azok szép lassan lépnek be a légkörbe de már nem ér le.szóval elég.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 17:47 | galéria | válasz | #97
Ja kb. Itt A TEMP oszlopban lévő számokat nézd, Kelvin fokban van mérve, a 0,0 azt jelenti hogy nem mérhető. Egyébként 165 és 288 K között mozog.
tompka  
2007. jún. 25. 17:45 | válasz | #96
DE mondjuk az Orion is felrobbanhat nem? pl.vmiért nembírja a terhelést,vagy vmi űrszemét neki megy! mondjuk nekem mindíg is jobban tetszett az űrsikló! az EU is tervez siklót!
2007. jún. 25. 17:28 | válasz | #95
igen igen azt tudtam hogy a surlódástól izzik fel ez azért alap csak gondoltam hogy ezek a rétegek kicsit hosszabbak... de én 1000 fokra emléxem... vagy csak ilyen -60 meg 10 fokok vannak ?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 17:12 | galéria | válasz | #94
Mert ezek között a rétegek között annyi a különbség, hogy míg egyik rétegben -60 fok van, másikban +10, és hát ezek olyan hőmérsékletkülönbségek, amelyeknek nincs jelentőségük. Az űrhajó a légköri súrlódástól izzik fel, nem attól hogy egyik rétegben melegebb van :D
2007. jún. 25. 16:51 | válasz | #93
Emberek (persze akik értenek hozzá mit pl Thrawn meg csapata:D) volt egy hozzászólás "tompka" #49 amire a kelta csak annyit mondott hogy "erre inkább nem ir semmit" ^^ de ha jol tom a rétegek ugye amik vannak és 1000 fokos hőm. is van ott azért ott nem birja sokáig asszem a hővédő parjzs az nagyon gyorsan le hül nagyon magas hőmérsékletről de nem tom hogy hogy birja a hosszutávű magas hőmérsékletet... szóval végülis miértis hülyesség az hogy gyorsan át akkarnak jutni ezeken a "rétegeken"?
P.S.: bocs ha nagy hülyesség de ez a téma nem az erősségem
Thrawn  
2007. jún. 25. 16:30 | válasz | #92
Nem praktikusabb. Biztonságosabb és talán olcsóbb. A két sikló elvesztése - bár mindkét eetben emberi mulasztás történt - túl sok volt, most már az olyan küldetéseket, ami nem az ISS-re megy - pl. Hubble szervizelése - borzasztóan veszélyesnek minősítik, pedig eddig is voltak ilyen küldetések szép számmal, sőt, a néhány MIR látogatáson és az ISS építésén kívül csak ilyenek voltak. A siklók leállításával elvesztik a képeséget a komoly űrbeli szerelési tevékenységre. A shuttle kétszintes lakótere elég helyet bizosított 10-15 napos önálló küldetések végrehajtásához a maga kb. 70 köbméteres hasznos térfogatával. Az Orion ehhez kicsi, némileg az Apollo korszakot hozza visza a maga szardíniásdoboz zsúfoltságával.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 15:39 | galéria | válasz | #91
Mert nem kell semmit fejleszteni. Előveszik az apollok terveit, kicsit átdolgozzák, beraknak egy modern számítógépet, felhasználják az űrsikló srb-it, és ennyi. Bár ezzel is elfaszkodnak jópár évet.
tompka  
2007. jún. 25. 15:13 | válasz | #90
Amúgy miért praktikusabb egy Orion féle űrhajó?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 14:54 | galéria | válasz | #89
a fizikai meg nem elég erős :)
Kelta  
2007. jún. 25. 14:30 | válasz | #88
Fogtam, és köszi az értelmes és érthetö magyarázatokat mindenkinek....hát ez gáz akkor :)

irány a fizikai motorok, ezek a kémiaiak már nagyon elavultak :)
Thrawn  
2007. jún. 25. 13:57 | válasz | #87
Még egy adalék. A holdkomp tömege kb. 19 tonna volt. Ebből kb. 4.5 tonna a felszálló tömeg, a többi a leszálló fokozat tömege, abból is túlnyomórészt az üzemanyagé. Miért a holdkompot hozom fel? Mert ott légköri fékezés nélkül kellett leszállni, a végét nem számítva úgy, ahogy Te gondolod a sikló esetében. Na most a Holdraszállás esetében 1.6 km/sec-ről kellett fékezni, a sikló esetében 7.8 km/sec-ről és itt nem egyenes arányosság van a sebeségváltozás és az üzemanyagszükséglet között, hanem exponenciális.
Thrawn  
2007. jún. 25. 13:49 | válasz | #86
Nem értettelek félre. Üzemanyagfelhasználás szempontjából szinte mindegy, hogy 28000 km/h sebeségről nullára, vagy 500 km/h-ra lassítasz-e. Ezenkívül megint csak jelentős mennyiségű üzemanyagot igényelne a pályán tartás a lassítás alatt, hiszen amint elkezd fékezni, máris jön lefelé (emiatt Keplernél lehet panaszt tenni), mint a kő és ezen csak úgy lehet változtatni, hogy a menetiránnyal ellenkező irányú impulzus mellett lefelé irányulót is közölni kell a géppel, hogy a magassága megmaradjon, vagy legalábbis ne süllyedjen olyan szintre, ahol már jelentős lehet a súrlódás. No de ha így teszünk, akkor sem jutunk sehová, mivel lefelé jövet a gép helyzeti energiája alakul mozgási energiává, szépen begyorsulna, mire elérné azt a magasságot, ahol a légkör már érezhetően fékezi. Szóval nem, ez így nem működőképes, irdatlan üzemanyagfelhasználás, több tízezer tonna indulótömeg továbbra is.
Javaslom, nézz utána az ún. rakétaképletnek, az alapján már nyilvánvaló az exponenciálisan növekvő üzemanyagigény minden egyes plusz kilogramm tömegre nézve.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 13:25 | galéria | válasz | #85
A rakéták üzemanyagának nagy része nem a légkörből való kiemelkedésre megy el, hanem a pályasebesség elérésére. Szal ha az űrben lassítana le, akkor is alig kevesebb üzemanyag kéne mint most az induláshoz, aztán meg ezt az üzemanyagot is fel kéne vinni, így induláskor is sokkal több üzemanyag kéne.
Amúgy mondtam hogy kisebb hővédelemmel is lehet légköri fékezést végezni.
2007. jún. 25. 13:14 | válasz | #84
Sajnos az ötleted nem jó. Ahhoz hogy lelassíts a felszinhez képest az űrsiklót, komoly teljesítményre van szükség, azaz nagy rakétára. De az ürsikló nem csak keringési sebességgel, de helyzeti energiával is rendelkezik. Mégsozzá sokkal. Ott van ugye a kb 120 tonna sajátsúly, de nem szabad elelejteni a többszáz kilométeres keringési magasságot sem. Ettől az energiától valahogy meg kell szabadulni, és a legegyszerűbb a légköri fékezés.
Kelta  
2007. jún. 25. 12:56 | válasz | #83
Félreértettél..
én arra gondoltam, hogy a többezer km/h sebesség helyett párszázzal beléptetni a légkörbe, és ugy levitorláztatni..
tehát még kinnt az ürben lelassitani, hogy ne kelljen ekkora hövédelem,meg belépési sebesség
nem a teljes leszállásra értettem a meghajtást, csak az ürben a lefékezésre..
tompka  
2007. jún. 25. 11:19 | válasz | #82
Szép landolás:D
Thrawn  
2007. jún. 25. 10:59 | válasz | #81
Kelta: ha teljes egészében rakétás fékezéssel akarnánk a siklót leszállítani, akkor az egész rendszer induló tömege a mostani ~2300 tonna helyett több tízezer tonna lenne, ennek kivitelezése jelenleg műszaki képtelenség, meg értelmetlen is, akkora összegbe kerülne.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 02:15 | galéria | válasz | #80
Itt egy orbiteres légkörbe lépős video (x264-el kódolva)
A lehető legjobban követtem a valóságot, a belépési pálya is szinte teljesen megegyezett a hivatalossal. A kifutópálya fölé érve van egy kis rángatás, mert az állásszög tartó autopilóta trimmeléssel tartja a sikló helyzetét, amit pedig vissa kell állítani alapra, és ezt persze minden alkalommal elfelejtem, és 10 másodperc birkózás után jut eszembe :)

Az OMS hajtómű gyújtás, vagyis a pályáról letérés lemaradt, csak a lassításhoz megfelelő pozicióba állásból látszik valami.

Ja mivel visszajátszás, az időgyorsítás, és a vágás van beiktatva, mert amúgy kb 2 órás lenne a video :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 25. 01:58 | galéria | válasz | #79
Igen és ezt le is írtam neki, de úgylátszik nem vette észre :D
2007. jún. 25. 00:12 | válasz | #78
Nem tudom miből idéztél, de pont ma követtem egy vitát a www.nasaspaceflight.com-on és pont arról a klasszikus media félreértelmezésről beszéltek, miszerint S fordulókat csinálna. Ilyen ugyanis nem történik csak jobbra majd balra döntik a gépet, ettől persze módosul valamennyire az iránya ennek segítségével éri el a 900km-es crossrange-t vagyis az orbitális síkjától névlegesen ennyire tud legmesszebb leszállni. De, hogy prózaian fogalmazzak "a botkormányt nem húzzák fel" tehát nincs szó S fordulókról.
tompka  
2007. jún. 25. 00:09 | válasz | #77
ezt tudtam.amikor élőben adták a nasatv-ben akkor már a belépés előtt 1órával elkezdett bukfencezni.a farok néz előre és azért a kis hajtóművet bekell indítani hogy a földkörüli pályáról lejöjjön. és ha már módosította a pályát akkor előre fordul és belép.
2007. jún. 24. 23:55 | galéria | válasz | #76
Ha nem felejtetted volna el szó volt arról hogy lép be a légkörbe a sikló és hogy miért nem pattan le, hát ezért nem. Sokan nem tudják ezt és én azoknak írtam és idéztem egy ismertetőből.
Kelta  
2007. jún. 24. 23:44 | válasz | #75
Bocs, hogy megint zargatlak, csak egy kérdés..:

Te miröl irtál, vagy mire válaszoltál, vagy mi az értelme annak amit ide bepötyögtél?????? mert valahogy egszerüen nem értem......
bemásolod ide a cikk egy pár mondatát, és aztán füzöl hozzá valami teljesen értelmetlen mondatot....ööö te látod ennek értelmét??
2007. jún. 24. 23:06 | galéria | válasz | #74
"Ezután az asztronauták 40 fokos állásszögű helyzetbe hozzák a gépet, az űrsikló ugyanis ilyen helyzetben tud biztonságosan belépni a légkörbe (nem pedig lepattanni róla). Az űrsikló ezt követően – háton és farokkal előre – belemerül a légkörbe, majd fokozatosan átfordul a farka körül. Ezután széles S-fordulókkal csökkentik a sebességét – írja az urvilag.hu.

Az űrrepülőgép nagyjából 60-70 kilométeres magasságban, 6 km/s-os sebességnél kezd el jelenősen lassulni, és ebben a magasságban izzik fel legjobban a burkolata (több ezer Celsius-fokra). További S-fordulók után az "

Azt elfelejtette mindenki hogy az űrsikló hátrafelé bukfencezve lép be a légkörbe, nem csak úgy nekimegy mint bolond borjú az anyjának.
Kelta  
2007. jún. 24. 22:57 | válasz | #73
hát, köszönöm, tényleg okosodtam általad...
mégegyszer köszi
2007. jún. 24. 22:07 | válasz | #72
De kevesebb kell hozza, de ennek a 120 tonnanak is a 10%-a manoverezo uzemanyag. Masreszt miutan a szilard hajtoanyagu raketak kiemelik a legkor surubb reszebol gyakorlatilag minimalis legellenallassal gyorsulja a 7.8-bol az utolso 5km/secundumot. A 6% a feljuttatott hasznos tomeg hatekonysag, ami egyebkent kifejezetten jonak szamit. Ez az arany megmaradna a tobb uzemanyaggal kibovitett rendszernel is, az indito sulyban erosen megmutatkozna. A 120 tonna jo parszorosa kell a vakumban valo ilyen merteku lassitashoz is. Nem beszelve, hogy sebesseg nelkul olyan szogben "esne" bele a legkorbe, ami valoszinuleg szettorne ezt a nem tul elegans konstrukciot. Masreszt a rendszer mar igy is hiperdraga es maximalisan "optimalizalva" van arra a kb 20 tonna rakomanyra amit a rakterben felvisz. Nem lenne ertelme megcsinalni, nagyon bonyolult lenne, es ha egyaltalan mukodhetne akkor is csillagaszati arakon tenne.
Kelta  
2007. jún. 24. 21:52 | válasz | #71
Azért ez lehangoló egy kicsit, ennyire nyamvadt technikával rendelkezni, ez kb olyan mintha balatonra kéne lemennem agy ladával, de el kéne huznom mögötte 5 tartálykamiont hogy legyen hazafele is lé :)
evidens, hogy a lada nem tudná elhuzni :)

kezdem érteni a problemát, csak még egy kérdés,(látom vágod a témát)

a 6% hatásfok, az kint az ürben is annyi? ugyanis az auto gyorsitásához 0 rol 100-ra több energia kell, mint 100-rol 0-ra lassitáshoz... nem?
ergo, az ürhajó lassitásához, nem lenne legendö sokkal kevesebb anyag? hiszen ott nem 2000t cuccot kéne lassitani, hanem csak 120tonnát
( plusz a lé önsulya, világos)
2007. jún. 24. 21:46 | válasz | #70
bocs palyara :)
Kelta  
2007. jún. 24. 21:43 | válasz | #69
tényleg?? nahát!! hát köszönöm ezt az uj informáciot neked..:)

neked nem tünik fel sosem, hogy nem a kérdésre válaszolsz, hanem irsz valami teljesen másrol, amit kutya se kérdezett???
2007. jún. 24. 21:42 | válasz | #68
Kb 2000 tonna az ossztomege az egesznek ami elindul felfele, ebbol 120 tonna all pajara, tehat kb 6% ... Valoban nem kene 1000 tonna valamennyivel kevesebb is eleg lenne. Ha ezt a 6%-os hatekonysagot nezzuk akkor maris 20000 tonnas indito tomegnel vagyunk az STS rendszerben... Ekkorat meg senki meg sem probalt elinditani... Nem is beszelve arrol, hogy nem lehetne a hidrogén-oxigén meghajtást alkalmazni a folyékony hidrogén ugyanis szökik a tartályból és egy kéthetes küldetés végére nem maradna semmi. :) A fizikat pedig halistennek kutatjak ugyhogy meg barmi megtortenhet egyszer. :)
2007. jún. 24. 21:38 | galéria | válasz | #67
"felszálláshoz és a pályára álláshoz mennyi üzemanyag kell?"

Azt a rakéták végzik. Az előző ürrepülőgépen voltak kamerák melyek az utólsó rakéta levállását is közvetítette, és látszott amikor a gép önmagától átfordult az ellipszis pályára, még korrigálni sem kellett.
tompka  
2007. jún. 24. 21:37 | válasz | #66
Igazad van nem Orion terven volt egy teherszállító hanem az "X" programban. csak ezt visszadobták. így terveznek egy másikat!
Kelta  
2007. jún. 24. 21:31 | válasz | #65
A repülőgép tömege, kialakítása, szárnyainak mérete, terhelése, súlypontja, sebessége mind-mind befolyásolják a siklószámot.
Kelta  
2007. jún. 24. 21:30 | válasz | #64
Hm, felszálláshoz és a pályára álláshoz mennyi üzemanyag kell? kb?

mert én ugy gondoltam (tudom, nem értek hozzá)hogy a légkörön át a felgyorsitás a szökési sebességre, sokkal több üzemanyagot igényel, mint kint az ürben lassan lefékezgetni 8km/sec sebességröl kb 4-500km/h sebességre.
De ha te azt állitod, és tényleg igy van, hogy egy ürsikó lelassitásához ilyen irdatlan mennyiségü üzemanyag kell, akkor értem a dolgot.

tehát a normális ürhajó megépitéséhez, olyan hajtómü kéne ami nem igényel ilyen irdatlan mennyiségü nyálat :)


2007. jún. 24. 21:27 | válasz | #63
Egyszeru fizika. De probalgasd egy kicsit az orbiter szimulátort. Eleg hamar raerez az ember arra, hogy is mukodik az orbitalis mechanika...
ingyen letoltheto innen http://orbit.medphys.ucl.ac.uk/
2007. jún. 24. 21:25 | válasz | #62
Meg még annyit szeretnék hozzátenni, hogy Suni nem a legtöbb időt a világűrben töltött nő lett, hanem a leghosszabb űratazást teljesített. Amúgy nem is rossz a cikk, bármilyen komment leszivárog a magyar lapokra az csak jó. :)
2007. jún. 24. 21:24 | galéria | válasz | #61
"Az olyan érvek, hogy leesne mint egy kö, az hülyeség"

Ezt te írtad, Honnan tudod hogy hülyeség?
2007. jún. 24. 21:23 | válasz | #60
Pontosan igy tortent. De egyet repult. Ember nelkul.
2007. jún. 24. 21:22 | válasz | #59
Pont azért lép be gyorsan a légkörbe mivel a légkör lassítja le! Ha eltekintünk a művelet eleve mechanikai lehetetlenségétől, akkor a 120tonnás össz orbiternek több mint 1000 tonna üzemanyagot kéne magával vinnie, hogy lelassitson... Ami persze, hazt jelenti, hogy kb az eredeti sulyanak a 100xosaval kene indulnia. Ez persze nagyobb ureszkozt es megtobb uzemanyagot jelent ordogi korben (a szamokat nagysag erzekelteteskent irtam, ha valakit erdekel pontosan mi kene utana szamolgathatok) A cel pont az, hogy a levego surlodasa lassitsa le.
A kipannatas: Az egyszeru foldkorul keringo valami nem tud megpattanni (bocs :) ) nem eleg nagy a sebessége hozzá. Az apollo urhajoknak volt egy szuk visszatero folyosoja, aminel ha laposabban erkezik a nagy sebesseg miatt pont ugy pattant volna meg a legkörön, mint a kavics a vizen. A szovjet Zond urhajok elso par peldanya egyebkent erdekes modon direkt "pattintva" erkezett vissza a legkorbe... De az egy eleg ketsegbeesett szovjet urprogram termeke volt. :)
Kelta  
2007. jún. 24. 21:20 | válasz | #58
Légyszives mutasd meg azt a beirásomat ahol én azt irtam, hogy a NASA emberei nem értenek hozzá!!!
mutasd meg!! ha nem tudod,akkor mért irsz valotlant???, he????
kb. ennyit érsz, ember.0
nem értek hozzá, és?? azért kérdezek,
veled ellentétben aki ugyanugy nem ért hozzá,de osztod itt az észt mintha te neked fogalmad lenne valamiröl is.... röhejes vagy :)
Kelta  
2007. jún. 24. 21:18 | válasz | #57
Szóval senkinek fogalma sincs róla itt..:)
kár, azt hittem valaki végre elmagyarázza..
de azért kösz az építő jellegü beirásokat.
2007. jún. 24. 21:16 | galéria | válasz | #56
Annyira nem értesz a repüéshez hogy hihetetlen! A Nasa szakemberei szerinted nem értenek hozzá!
2007. jún. 24. 21:15 | válasz | #55
Az orion tervben nem épül sikló, hanem egy felturbozott kapszula. Ennek 2 nagyon egyszeru oka van. A holdrol visszaerkezo urhajo a 7.8km/sec-es elso kozmikus sebesseg helyett tobb mint 10km/sec-el erekezik a legkorbe, ezt a keramia panelek mar nem birnak. A masik ugye újfent a tömeg azt a két bazinagy szárnyat felvinni az űrbe újra visszahozni és újra felvinni amikor az egész útnak kb 30 percén át használjuk elég drága mulatság.
tompka  
2007. jún. 24. 21:13 | válasz | #54
Hát a buránra már nem volt pénz így beszüntették. és nemrég megsemmisült!
a szerelő csarnok tetőszerkezete összeomlott!
2007. jún. 24. 21:13 | galéria | válasz | #53
"asszem sok nála nehezebb gép simán repül"

EZ IS EGY HOZZÁNEMÉRTŐ FELTÉTELEZÉS! A GÉP VITORLÁZÓKÉPESSÉGE AZ ALAKJÁTÓL FÜGG! ÍRTAM IS HOGY ZÖMÖK! EZ A GÉP ARRA LETT TERVEZVE AMIT MOST CSINÁL ÉS NEM MÁSRA!
2007. jún. 24. 21:12 | válasz | #52
A tesztrepulesek soran probalgattak, hogy ezzel a "darab teglaval" hogy is lehet leszallni. Ezt meg regi veteran apollo asztronautak vegeztek erdekes korok voltak. Eloszor nem is mertek egy hatso a motorokat elfedo resz nelkul repultetni(aerodinamika), mert nem tudtak, hogy fog sullyedni :)
2007. jún. 24. 21:09 | válasz | #51
Az űrutazás legnagyobb gátja a feljuttatandó tömeg, egy esetleges plusz hajtómű megnövelné a tömeget és még bonyolultabbá tenne egy amúgy is irdatlanul bonyolult szerkezetet. A szovjet burant amig teszteltek pl volt rajta olyan hajtomu amivel ra tudott segiteni a siklasra de az egyetlen eles bevetesen mar nem repult.
Kelta  
2007. jún. 24. 21:07 | válasz | #50
erre inkább nem irok semmit :)
tompka  
2007. jún. 24. 21:06 | válasz | #49
Amúgy azért izzik fel mert vannak különféle légköri rétegek és azok különféle hőmérsékletüek! vannak rétegek ahol jó melegvan és ahol jó hideg van!
amúgy az hogy szép lassan jönne be akkor úgy siklana a gép mint egy repülő és ezekben a rétegekben szerintem nem bírna ki sokat a gép.így szerintem gyors sebességnél hamarabb túl vannak a "gázos" részeken. csak azt nem értem amikor közvetítik a landolás van amikor meredeken "zuhan". de miért zuhan? miért nem jó szépen lassan leszálni?
Kelta  
2007. jún. 24. 21:04 | válasz | #48
Értelek, illetve nem értem.
ez a szempont?? az emberek és a hajó biztonságos visszahozatala ellen???
takarékoskodni minden áron????

de ha van itt valaki,aki ezt ki tudja számolni, annak nagyon örülnék..
véleményem szerint annyira sok nem kellhet...
Kelta  
2007. jún. 24. 21:02 | válasz | #47
Ne haragudj,ez nagy butaság volt
2007. jún. 24. 21:01 | galéria | válasz | #46
"mért nem csak 4-500-al?? azzal még tud siklani"

Azzal épp az északi sarkon kötne ki!
mrzool  
2007. jún. 24. 21:00 | válasz | #45
Kérlek számold ki, hogy mennyi üzemanyagra lenne szükség a ~8km/sec sebességről közel nullára lasítania. Aztán ezek után úgy vélem már meg is kapod a választ a kérdésedre.
Kelta  
2007. jún. 24. 20:56 | válasz | #44
Ne is haragudj, de én sehol nem irtam ilyeneket amikkel te itt vádolsz! ugyhogy nem értelek...
Én csak kérdeztem valamit, erre te olyan szavakat adsz a számba, ameiket nem irtam le!
ekkora súlyu?? asszem sok nála nehezebb gép simán repül..
nem lehet lassan ereszkedi?? akkor hogyan száll le lassan??? ez értelmetlen érv volt amit irtál,
mit értesz az alatt hogy nem tud lassan ereszkedni?? hiszen lassan száll le..
???
2007. jún. 24. 20:51 | galéria | válasz | #43
Te ezek szerint jobban tudod mint a NASA szakemberei, hogyan kell lehozni az űrsiklót. Ott csupa hülye dolgozik akik ehhez nem értenek.Ekkora súlyú és ilyen zömök géppel nem lehet lassan ereszkedni, miért nem érted?
Kelta  
2007. jún. 24. 20:36 | válasz | #42
Továbbra sem kaptam választ.
Az olyan érvek, hogy leesne mint egy kö, az hülyeség, nem azt irtam hogy a földig legyen kicsi a sebessége, hanem a légkörbe való belépéskor, ott még vagy 100km
magasan van..
majd mikor bent van a légkörben, gyorsuljon fel siklási sebességre, 300km/h-500km/h-ra, és szálljon le.
kérdésem az még mindig, mért jön be többezer km/h sebességgel a légkörbe, hogy felizzon, mért nem csak 4-500-al?? azzalmég tud siklani(vitorlázni)
nos?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 24. 14:03 | galéria | válasz | #41
Egyébként itt egy kép róluk.
2007. jún. 24. 12:08 | galéria | válasz | #40
Az egyik nagy baj mintha néhányan nem érzékelnék az űrsikló és egy nagy szállítórepülőgép közötti szignifikáns különbséget.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 24. 12:00 | galéria | válasz | #39
Annyi igazság van benne, hogy az Enterprise nevű sikló, amit csak légköri tesztekre használtak, indult 747-es hátáról. Ezt nemtudom hogy vitték véghez a 747-es függőleges vezérsíkjának lekaszálása nélkül, bár talán egy loldáskor való fullos féxárny kiengedés, és meredek zuhanással meg lehet csinálni. Egyébként a sikló irányítása távirányítással történt, mert csak megközelítési és leszállási teszt volt. Ezen a szakaszon(HAC), amúgy is mindíg a pilóta irányít, amúgy számítógép.
mrzool  
2007. jún. 24. 11:55 | válasz | #38
Valszeg az RTLS-re gondolt, amit szerintem sem én, sem a NASA munkatársai nem szeretnének élőben látni - soha. Nem hiába írtam, hogy nem a blikkből kellene tájékozódni, félelmetes amiket összeírkál a srác.:)
2007. jún. 24. 11:52 | galéria | válasz | #37
"Párszor volt olyan hogy a szállítógépnek elkelett mennie pont amikor a sikló a hátán volt.ilyenkor egyszerüen leoldják a siklót és az magától "

Képtelenség! Ilyen nem volt és nem is lehetett.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 24. 11:51 | galéria | válasz | #36
Fú nemmondod hogy így van, mintha jópár órát il2-ztem, meg orbitereztem volna, és mintha ezt tapasztaltam volna :D A probléma az, hogy amit írtál annak semmi köze nincs ahhoz amire válaszoltam.
2007. jún. 24. 11:48 | galéria | válasz | #35
A repülőgép kis sebességnél a sebességvesztés miatt lezuhan. Az nem úgy van hogy kis sebességgel vitorlázok. Van egy a repülőhöz optimális sebesség.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 24. 11:34 | galéria | válasz | #34
Ahhoz hogy ne pattanjon le, nem kell semmilyen sebesség. Gondolj már bele, kis sebességnél miért pattanna le?
2007. jún. 24. 11:27 | galéria | válasz | #33
Tudod mi kerül a legtöbbe? A biztosítás díja. Mert hogy képzeled hogy biztosítás nélkül átrepülnek Floridába?