Folyékony tükör holdi obszervatóriumba
2007. június 22. 13:13, Péntek
Brit és kanadai tudósok egy folyadék ezüsttel történő bevonásával készítettek tükröt. A folyékony tükör nem újkeletű, világszerte több ilyen is található a csillagvizsgálókban, a mostanit azonban akár a Holdra is telepíthetnék, ellentétben higanyból készült elődeivel.

Hirdetés

A folyékony higany felszíne egy gravitációs mezőben állandó sebességgel forgatva parabola alakot vesz fel. Adott átmérőnél, ami elérheti a 6 métert is, ez a megoldás akár százszor olcsóbb lehet, mint egy üvegből készült tükör előállítása, hatékonyságban pedig akár az ezerszeresét is elérheti, ha a csillagok infravörös fényének detektálásáról van szó.

Egészen mostanáig nem létezett olyan folyékony tükör, ami alkalmas lenne a Holdra, ahol a hőmérséklet elérheti a -147 Celsius fokot. Ez jóval meghaladja a higany -38 fokos fagypontját, emellett a higany mérgező is, ami megnehezíti a technikusok munkáját, sorolta az ellenérveket Ken Seddon, a belfasti Queen's Egyetem kémikusa, aki a kanadai Laval Egyetem Ermanno Borra által vezetett kutatócsoportjával közösen állt elő egy új, jóval kezelhetőbb anyagból elkészíthető folyékony tükör koncepciójával.

Ebben a koncepcióban az úgynevezett "ionos folyadékok" szerepelnek, melyekről már korábban is olvashattunk az sg.hu-n, akkor a bioüzemanyag-gyártásban kamatoztatta tulajdonságait. Ebben az esetben az ionos folyadékok rendkívül alacsony fagyási pontját és nehézkes párolgását használták ki, melyek elengedhetetlenek egy holdi felhasználásra szánt folyadéknál. A kutatók konkrétan az imidazolium etilszulfát nevű, -98 fokon fagyó, nagy viszkozitású sós folyadék felszínére ülepítettek infravörösfény-visszaverő ezüst nanorészecskéket. A művelet egy vákuumban zajlott, a hatalmas tükör hónapokon át működött. A kísérlet azért is egyedülálló, mert eddig még senki nem próbálkozott folyadékot fémmel bevonni, tette hozzá Seddon.


"Eredményeink azt mutatják, hogy a módszer nem csupán lehetséges, de rendkívül jó megoldás is, akár már most elindulhatnánk vele a Holdra" - nyilatkozott az észak-ír tudós a New Scientist magazinnak. "Először azonban szeretnénk 50 fokkal tovább csökkenteni a fagyási pontot, valamint javítani az infravörös visszatükrözésen".

A NASA és a Kanadai Űrügynökség egyaránt kivitelezhetőnek tart egy Holdon elhelyezett folyékony tükörrel ellátott távcsövet, amit valamelyik sarkkörre terveznek, a megvalósíthatósági tanulmányok szerint 2018 környékére. A Holdra szánt berendezést nem hagyományos motorok, hanem szupravezető mágnesek forgatnák.

http://space.newscientist.com/article/mg19426095.900
Kapcsolódó linkek
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Jonah  
2007. jún. 29. 03:17 | válasz erre | #22
amúgy respekt a kutatóknak... nem tartom kizártnak, hogy űrbéli méretekben gondolkozva több kilométeres tükröket is gyártsanak vele... majd jó lesz az égre nézve borotválkozni :D

üdv.
Jonah  
2007. jún. 29. 03:15 | válasz erre | #21
Nos, mielőtt késhegyre menő vitába nem kezdtek: az üveg amorf szerkezetű, és igen, folyadék... csak megfelelően nagy a viszkozitása. tegyél le ma egy üveglapot az asztalra, úgy, hogy fél méterrel lógjon túl az asztalon. Tegyél rá valamit amivel nem törik el, de mégis terheli v alami a lelógó részt. hagyd így kb fél évtizedig. Az eredmény : szépen elgörbül az üveg...

üdv.

ui: az üvegnek tényleg nincs határozott olvadáspontja, mivel nincs kristályrácsa sem.
2007. jún. 27. 13:10 | galéria | válasz erre | #20
A vasvegyületeket csak hőkezelés után mérik keménységre anélkül keménységet mérni értelmetlen! Brinell keménységet a hőkezelt öntöttvasnál mérnek, acélnál soha! Acélnál edzés, megeresztés után Rockwell keménységet mérnek döntően, ritkán mérnek Wickers keménységet.Az üvegtábla meghajlásának nincs köze a keménységhez.
2007. jún. 27. 11:25 | válasz erre | #19
Nameg diffúzióról hallottál már és rácstorzulásról?? :)
2007. jún. 27. 11:25 | válasz erre | #18
Ez a Brinner keménységmérés acélnál! Megnyugtatlak, hogy üvegeknél is mérnek keménységet pl: mikroWickers! Ezeknél is van keménységmérés!! Megnyugtatlak hogy az üveg sem rögtön törik... Lásd nagy táblák hajlanak! De ezeknek is megvannak a szakaszai!
2007. jún. 25. 20:24 | galéria | válasz erre | #17
Ha vasnak nekinyomnak nagy erővel egy edzett acélgolyót akkor benyomódás keletkezik, így mérik pld az acél keménységét. Ha üvegnél teszik ezt akkor nem keletkezik benyomódás mert az üveg szétmorzsolódik,és törik.Ebből az is következik hogy az üveg nem folyik, mert ha nyomásra nem folyik akkor a saját súlyától még kevésbé.
2007. jún. 25. 19:47 | galéria | válasz erre | #16
Jajdejó.
2007. jún. 23. 23:10 | válasz erre | #15
Ilyen hülyeségekre bezzeg van pénz! Boccs, ezt muszáj volt nem kihagyni. Egyébként én sem látom valami, nagy techológiának. Egyszerűen "összedobták" ami volt a spájzban.
2007. jún. 23. 13:04 | galéria | válasz erre | #14
Az üveg ugyan megszilárdult oldat de ez nem jelenti azt hogy folyik.Ugyanis nagyon rideg. és az pont azt jelenti hogy a molekulái nem gördülnek egymáson hanem erőbehatásra szétszakadnak.
2007. jún. 23. 11:58 | válasz erre | #13
Wikipedia szerintez csak egy mítosz. Egyébként azért kerestem ott rá, mert valahol máshol is olvastam már korábban, hogy a régi ablaküvegek már a beépítéskor vastagabbak voltak alul.
2007. jún. 23. 11:55 | válasz erre | #12
dehogy nincs! épp hogy egyre gyorsul az a fejlődés. egyre többen vagyunk, ergó egyre több mindenre gondolunk. a mindenki számára látványos fejlődés tényleg mintha lassulna, elvégre a mobiltelefon ugyanolyan már vagy 5 éve, csak ami belül van az változott gyökeresen. 5 éve is volt infrával működő budi, most is van (meki modnjuk újít és számzárat rak rá). az átlagember nem lát bele egy félvezető gyártásba, nem látja hogyan építik és mi minden kutatás kell egy ITER-hez, nem tudja miért akarják megépíteni a vlhc-t. internet 5 éve is volt, mára kicsit gyorsult. azt felejtik el, hogy egyre brutálisabban kiélezzük a technológiákat és egyre nagyobb befektetett javak kellenek a továbblépéshez. tehát átlag ember azt látja, hogy lapos képernyő. függetlenül attól, hogy az egy régi vagy új lcd, egy plasma, egy sed, vagy oled. neki az lapos és ennyit elég is tudnia.
Balu0  
2007. jún. 23. 09:36 | galéria | válasz erre | #11
Bizony bizony...

Nemrég volt egy jó kis vita itt az sg-n mikor valaki felvetette hogy alig van technikai fejlődés... tessék kérem ezt a hírt egnézni.. ha ezt valaki 10 éve olvassa sci-fi-nek nézi :D
2007. jún. 23. 09:32 | válasz erre | #10
Folyékony tükör! :) Az ionos folyadék sem nagy cucc, simán kerámia mátrixba ágyazott dolog és a kerámiát meg a tükröt a kristályszerkezet különbözteti csak meg (az üveg amorf kristályszerkezetű). A folyékony voltáról meg cska annyit hogy az üvegnek nincs kimondott megszilárdulási pontja. Csak üvegesedési hőmérséklete van amit viszkozitási értékhez társítanak (ha úgy vesszük akkor szobahőmérsékleten is folyékony). Pl.: ha megnézel egy régi üveget, ami ablakba volt beépítve és megméred fent meg lent a vestagságát akkor észreveszed hogy fent vékonyabb, magyarán lefolyt az évek során. Ezt az üvegesedési hőmérsékletet vákumban meg különböző adalékanyag hozzáadásával röhögve lehet módosítani. Mint minden más ez is a pénzről szól csak!!
2007. jún. 23. 08:49 | válasz erre | #9
Mindjárt jönnek az "Ilyen hülyeségekre bezzeg van pénz" hozzászólások.
2007. jún. 22. 23:57 | válasz erre | #8
Juhúúú Miért is kell izgulni?
Vorpal  
2007. jún. 22. 22:35 | válasz erre | #7
mi csináltunk itt tüzijátékot a halaknak - az is volt vagy 120 - vigyék ha szeretik a csillógó dolgokat.DD
2007. jún. 22. 20:36 | galéria | válasz erre | #6
Azé ez má technológia. Ionos folyadék, szupravezető mágnesek, folyékony tükör vákuumban. Na. Végre valami izgalom!
2007. jún. 22. 15:46 | válasz erre | #5
de joh... csináltunk egy tükröt az ufoknak... Remélem ez is belekerül vagy 120 milkó dolcsiba
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. jún. 22. 15:35 | galéria | válasz erre | #4
2018-ra? hogy? Akkor akarnak egyáltalán újra emberi holdraszállást, bár sztem ez akkor úgy sem valósul meg a faszkodás miatt, és gondolom egy távcsövet nem egyben összeállítva vinnének oda, így valakinek össze kéne raknia.
2007. jún. 22. 15:26 | válasz erre | #3
Hejj, a zindex megmondta a frankót ezzel kapcsolatban:

"Pedig egy 20-100 méteres lencsével rendelkező folyékony tükrös teleszkóp a Holdon sokkal halványabb csillagokat is észlelni tudna"

2007. jún. 22. 14:43 | válasz erre | #2
mi nem.. de mások biztosan XD
Balu0  
2007. jún. 22. 13:41 | galéria | válasz erre | #1
nah, látunk mi még föld méretű exobolygót távcsővel.. :D