 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Na, ott van Manhattanben bevágott a ménkű.
|
"Ha nincs elég erőmű, akkor majd építenek újakat"
Semeddig nem tart. Van elég barom környezetvédő aki megakadályozza.
|
Hol van negyed áron északai áram? Nálunk (Bp.) csak néhány százalékkal olcsóbb. A 3x-ra emelkedést honnan szeded? Ha bekövetkezik, az északai nem fog emelkedni?
|
Mellesleg a légkondinál is kikandikál az emberi bunkóság. Nem az a baj hogy használják hanem összetévesztik a hútőszekrénnyel. Nehogy már egy 24fokos helyiségben ne lehessen létezni.
|
Honnan veszed ezt a képtelenséget hogy nem lehet korlátozni? Tudod mi történik ha beleng a hálózat? ( Amerikai Kanadai nagy áramszünet) Honnan a fenéből akarsz csak úgy előkapni teljesítményt
|
http://www.pannonsolar.siteset.hu/index.php?m=5184
98%-os hatásfokú inverter nem létezik, nézz már utána.
|
Miért ne lehetne korlátozi, hasonlóan, ahogy a vízfogyasztást is korlátozzák néha, főleg nyáron, lásd locsolási tilalom.
|
Nem tudod korlátozni az áramfogyasztást. Légkondit mindenki fog használni, aki ki tudja fizetni a villanyszámlát.
Ha nincs elég erőmű, akkor majd építenek újakat. Egyébként most is építenek egy nagyot valahol Kelet-Magyarországon és terveznek egy második paksot is.
Szóval nem kell aggódni, lesz áram. ;-)))
|
Az inverted hatásfoka 98%, oda-vissza 96%. Napi 5% tárolási veszteség, effektív mondjuk a fele, az még 2,5% veszteség, tehát lesz átlag 93,5% hatásfok.
A berendezés mondjuk fél milla. A fogyasztás költségét pedig negyedeli/harmadolja. Nekem mondjuk megtakarít havi 6K-t. Ami 72K/év. 7 év alatt visszahozza az árát.
Ráadásul az áram ára nőni fog még kb. a mai 3-szorosára...
|
Amúgy az lesz a vége a légkondik esztelen használatának hogy áramkorlátozást léptetnek életbe mert ezt a fogyasztást nem lehet bírni és az erőműveket karbantartani is kell.
|
Aha. Szóval egyenirányítod az áramot, majd amikor használod invertálod. Mindkettővel lesz felesleges veszteséged, összesen vagy 15%, és persze azt a pár milliót amibe a berendezések kerülnek mindenki kivágja a mellényzsebéből.hát mit mondjak?
|
Ahogy írtam, szuperkondenzátorokban...
|
"éjszakai (nem csúcsidős) áramot venni negyedáron, eltárolni"
Honnan veszed hogy az éjszakai áramot negyedáron veheted? És hol tárolod? A lakás területét használod fel?
|
"a fajhője jobb az összes szilárd anyagénál,"
Igen. De pl. a szilárd-folyadék átmenet nagyságrendekkel több energiát képes tárolni, csak az ilyen anyagok horror árban vannak ekkora méretnél. Pl a paraffin egyes változatai is megfelelnének a célra.
"A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hőt."
Csak méret kérdése, illetve a veszteségek leszorítása sem mellékes, de lehetséges - minimális veszteségek mellett.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Azért, mert szükség van tartalékra is. A fogyasztásod ugyanis nem egyenletes.
A lakossági fogyasztás legnagyobb része este 6-12 közt van. Akkor pedig már nem nagyon süt a nap. ;-)))
Mivel nem nyereséges, ezért aztán senki sem alkalmazza... Legfeljebb a civilizációtól elzárt távoli részeken, ami Magyarországon nem nagyon van...
A technológia mindenesetre rohamléptékben fejlődik, a szuperkondenzátorokat végtelenszer fel lehet tölteni és le lehet meríteni, az élettartamuk nagyon hosszú.
Hátrányuk, hogy napi 5% töltést veszítenek és az, hogy drágák.
De mivel elektronika van bennük, ezért sorozatgyártás esetén talán-talán olcsóbbak lehetnek és ha az áruk leesik pl. a mai akku árakra, akkor rögtön megéri majd házi napcellás energiatermelő rendszereket telepíteni.
Ha a tároló ára lemenne egy elviselhető szintre, akkor megérné éjszakai (nem csúcsidős) áramot venni negyedáron, eltárolni és felhasználni csúcsidőben.
Ezt meg lehetne valósítani ott is, ahol nincs napcella elhelyezésére mód, pl. egy társasházi lakásban.
A villanyszámlát ez is negyedelné...  |
Kicsit elszámoltad magad. Ugyan miért kéne az egész napi fogyasztásotokat az akksiknak fedezniük? Az akksik csak éjszakára kellenek, amikor a napelemek nem termelnek áramot. :D
Tehát kb fele kapacitás elég. Kivéve perzse, ha csak esténként vagytok otthon.
És igen. A teljesen önellátó elektromos rendszert elég nehéz nyereségesre kihozni.
|
A víz NAGYON jó hőtároló, a fajhője jobb az összes szilárd anyagénál, és a sűrűsége is egészen nagy a folyadékok között (de azért nem egy higany).
Ehhez hozzájön, hogy korlátlanul rendelkezésre áll, a sós víz mégjöbb hőtároló, ami még korlátlanabbul rendelkezésre áll.
A probléma azzal van, hogy hónapokig nem lehet tárolni a hőt.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Úgy látszik megint csak visszakanyarodunk azokhoz a NaS akkumulátorokhoz ;)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"az autó akkumulátorok fő funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván főként az olcsóság miatt."
Azért ad le rövid ideig nagy áramot mert az indítómotor is úgy van tekercselve hogy nagy erőt tudjon kifejteni a motor megforgatásához.
|
Az ólomaksik 100-tól max. 700 újratöltést bírnak ki. Mindezt max. 40%-os lemerülésig. Ha jobban lemerítik őket, akkor még ennél is sokkal kevesebbet.
Az autóaksik közül az úgynevezett zselés aksik 500 újratöltést bírnak ki.
Az autóban egyébként jellemzően soha nem merül le az aksi, mert normál esetben a kocsi tölti. Ezért bírja évekig.
Mindenesetre kis számolás:
Nekünk a havi áramszámla 8K Ft, ami 200 KWh fogyasztás havonta. Ez napi 6,7 KWh fogyasztás.
Egy 12V-os 200Ah-s zselés aksi 2,4KWh teljsítményt tud elraktározni, amiből max. 60%-ot tud leadni, ami 1,4 KWh. Ilyen aksiból kellene nekünk tehát 5db. Az ára egynek 60K ft. Az öt aksi ára 300K Ft. 16,6 hónapot (500 nap) bírnak ki az aksik, tehát 1 havi költségük: 300K/16,6 = 18K Ft. (Mégegyszer, a villanyszámla most 8K Ft/hó...)
Tehát csak az aksi költsége havi 10K-vel lenne több, mint az áram díja.
Nem éri meg...
|
Érdekes módon mégis az autó akkumulátorok fő funkciója, rövid ideig bazinagy áram leadása. Nyilván főként az olcsóság miatt.
Ráadásul a nagy áramerősséghez a nagy felület is szükséges, ami finom lamelláket jelent. Teljes lemerülés/feltöltés ciklusoknál ez a lamellaszerkezet megy tönkre gyorsabban. Ezért van állítólag, hogy a nem ilyen nagy áramerősségre szánt ólmos akksik lamaellaszerkezete más.
|
Esetleg víz mint energiatároló 'eszköz' nem lehetne megoldás? Igaz hogy csak hőenergiát lehet benne tárolni, bár nem a legjobb hőtároló anyag - de valószínűleg a legolcsóbb, illetve nem nagyon mobilizálható, de pl. egy családi ház energiaigényét el lehetne raktározni, nyárról télire...
Napkollektorok esetén a hatásfok sokkal magasabb, mintha napcellákkal lenne kivitelezve a dolog, egy családi ház esetében (megfelelő méretű hőtároló alkalmazásával) már a jelenlegi energiaárak (meg a méregdrágán árusított 'solar' cuccok) mellett is belátható időn belül megtérülhet a beruházás(ha csak a fűtést tekintjük). Ha a begyűjtött hőenergiát vmi úton-módon át lehetne alakítani elektromos energiává, akkor az sok 'új' felhasználási területet nyújtana.
Fedezhetné a ház elektromos áramra való éhségét (+télen a fűtést), talán még egy elektromos autó energiaigényét is. Csak hát a víz helyigénye, az igen gázos, többezer m^3 lenne. Viszont a föld alatt nemigen foglalná a hasznos helyet... Illetve nagyvárosokban nehézkes lenne a kivitelezése a dolognak :(.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Nem.
Képes leadni nagy áramokat, mert a kénsavas oldat belső ellenállási kicsi. De ha nagy árammal mentetik, akkor az ólom-oxid kristályok nem fognak jól megtapadni a cella falán, és ezért leesnek(a rázkódás még segít neki).
Így csökken a kapacitása.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Az autóakksik szvsz pont a hirtelen nagy áramerősséggel való használatra vannak tervezve, ellenben nem szeretik, ha gyakran teljesen lemerítik őket.
|
"Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyező is."
Igen. Olyan akksik kellenek, amelyek nem hirtelen nagymennyiségű áram leadására, hanem tartósságra vannak tervezve, viszont a környzetszennyezéssel nem értek egyet, hiszen az ólmos-savas akksikat elég jó hatásfokkal újrahasznosítják.
|
Ez nem igaz, az ólomakksik elég jól bírják, a nagy áramsűrűségeket nem szeretik, ha csak kis áramerősséggel használják, akkor nagyon sokáig elmegy.
Egy autó önindítója mondjuk elég keményen meghúzza, és még így is elmegy évekig.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ez igaz, de a normál autó akkumlátor csak 100 töltés-lemerülés ciklust bír ki. Tehát 3 havonta lehet az egészet kidobni. Ráadásul nem kicsit környezetszennyező is.
Vannak speciális aksik is, amik 700 töltés - lemerülés ciklust bírnak. De azok persze jóval drágábbak is és azok is csak 2 évet bírnak...
|
Szuperkondenzátorok nem feltétlenül a legjobb választás erre.
Ilyen felhasználásnál úgysincs semmi szükség a gyors feltöltődésre, és az akkumlátorok még mindig sokkal több áramot képesek tárolni azonos méretet tekintve.
|
A legújabb napcella hatásfoka 40%-os. Veszteség persze van, de a hatásfok 90% körüli lenne. Technológiailag mindenesetre megoldható.
Erre írtam hogy ha a Németeké v. az Angoloké lenne a Szahara, már régen onnan jönne a színtiszta napenergia. De nem az övék, hanem az Araboké.
Nem örülnék neki, ha az Arabok akkor kapcsolnák le a villanyt az EU-ban, amikor éppen bal lábbal keltek és összebalhéztak a Zsidókkal...
|
Pontosan ezen egyszer már elgondolkoztam.
Létre kellene hozni egy olyan rendszert, ami szuperkondenzátorokba tárolja el a napenergiát, amit a háztetőn elhelyezett napcellák működtetnek.
Sajnos, amikor megnéztem a szuperkondenzátorok árát, akkor gyorsan leereszkedtem a földre. ;-)))
Nem a napcella a drága, az bőven megfizethető. (Bár milliós nagyságrendű egy átlag családi háznál...) A szuperkondenzátor ára nem megfizethető. Talán majd egyszer az lesz.
|
Nekem meg a kis házi rendszerekkel van bajom. Tiszta energiapazarlás. Sokkal rosszabb a hatásfoka. Azt meg elvárnák az emberek, hogy fizessenek nekik a viszatáplált áramért, miközben az elektromos szolgáltató örül, ha nem terheli túl a hálózatát a sok irányítatlan házierőmű, akik akkor nyomatják vissza az áramot amikor nem kéne, és akkor nem termelnek semmit amikor szükség lenne rá.
|
Vedd ehhez hozzá a hálózatot, a vezetékeket, transzformátorokat, az afrikai politikai instabilitást.
Akkor már egyszerűbb, ha itt Európában használjuk ki azt a napfényt, ami rendelkezésre áll (nem is olyan kevés. Majd holnap-holnapután igazat adtok nekem!!).
Én egyébként zsigerileg irtózom az ilyen központi elosztó rendszerekről, amelyekre Kadhafi rászalad a terepjárójával, és tropára vágja. Legyen csak itt, a háztetőn, Európában. Ennek csak egy feltétele van: le kell vinni a napelemek piszkosuzl drága árát.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Azért nem számolhatsz 40-el, mert
1) mennyibe kerülnek azok? egyébként amiről én tudok az 29%, de ez nagyon drága, ilyet az űreszközökön használnak
2) nem süt éjjel a nap
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A nagynyomású sokkal nagyobb tartályt igényel. Egy német adón volt egy "mindentudás egyeteme" stílusú adás, ahol konkrét ipari megvalósítást írtak le, pontos adatokkal. Nekik jött ki a 20%. Elméletben lehet, hogy kevesebb, de a gyakorlat 20%.
Egyébként a 20% nem annyira rossz, a belső égésű motorok és csak 40-50%-os hatásfokúak és az direkt.
|
Szóval akkor a föld teljes energiaszükséglete 144K km2 sivatag 8%-os kihasználásával megoldható lenne. Ennek talán 25%-a az EU, ami 36K km2 sivatag. Ha nem 8%-al, hanem egy modern 40%-ossal számolunk, akkor pedig 7,2K km2 terület kellene.
Ami nem annyira sok, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 9065K km2 terület van a Szaharában...
|
Ha a cikkben lévő dologról beszélsz, akkor annyiban lesz vége ezzel a környezetszennyezésnek, hogy ilyen üzemanyag elégésekor csak olyan CO2 keletkezik, amelyet előtte a növények kivontak a levegőből. Tehát nem juttatsz plusz CO2-t a légkörbe.
Feltéve persze, hogy az üzemenyagot nem úgy állítod elő, hogy szép sorjában kivágod az egész őserdőt, és benzint csinálsz belőle.
|
nem tudom, ki hogyan van vele, de ezzel meg a kornyezetszennyezesnek eppenseggel nem lesz vege, sot!
|
Én ezt nagyon jól tudom, viszont a folyékony levegőt elég könnyen el lehet forralni egy hőcserélőn a környezet hőjével és akkor már fel tudod használni, mert ha már közel külső hőmérsékletre hozod, akkor már nagy lesz neki a nyomása.
Persze nem mondom, hogy ezt könnyű megvalósítani.(valami pulsejet-szerű megoldás kéne, hogy ne tudjon visszamenni a forrásban lévő levegő a tartályba)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Én nem belekötöttem hanem azt mondtam nem lehetséges. Teljesen érthetetlen számomra hogy a TV-ben többször lehetett látni termoszt folyékony levegővel amit ha kinyitottak nem tört elő belőle a levegő ugyanis a folyékony levegő nagyon a kritikus hőmérséklet alatt van ezért nincs nyomása. Roppant félreértés hogy 200 Bar nyomással cseppfolyósították ezért ez a nyomás ott meg van. A levegőt csak hűtve lehet cseppfolyósítani, mert már szobahőmérsékleten rég átlépte a kritikus hőmérsékletet ezért csak nyomással nem lehet cseppfolyósítani. Egy termosz hogy bírna 200 Bart?
|
Ő csak a folyékony levegősbe kötött bele. Ilyenről én sem tudok egyébként.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem érted, hogy létezik sűrített levegővel hajtott autó? Én olvastam róla, mint avideót is láttam volna a YouTube-on és belinkeltem a másik kocsizós topikba.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem kell cseppfolyósítani, megmondtam, van más módszer is, és van ahol elég a nagynyomású is, ha x-et és y-t kihagyom, akkor is 31% körüli, amit leírtál.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Még egy ócska inverter hatásfoka is több, mint 95%, egy ipari méretű rendszernél szerintem 98% elérhető.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Állandó homokviharok LOL.
Szvsz technológiaileg lazán megoldható, hogy egy szépen előrejelezhető homokvihat idején a panel összecsukódjon, vagy más hasonló módon védve legyen.
Egyébként szerinted az egész Szahara homoksivatag?
Kösivatagban pedig nem olyan gyakori a homokvihar.
Váltóáramra alakítás vesztesége? Kit érdekel? Csak az a kérdés mennyi egyenáramot tudsz előállítani, és mennyiért. Ha elég sokat és elég olcsón, akkor megérheti akár 1%-os hatásfokkal is átalakítani.
És ugyanez igaz a Hidrogén "hatásfokára" is. Ha korlátlan mennyiségben tudunk előállítani. Ne adj isten esetleg a bontáshoz szükséges hő ingyen van, vagy az áram valahol nagyon olcsó (Pl megújuló forrásokból szinte korlátlan mennyiségben előállíható), akkor az is meg fogja érni. Mert a világ másik pontján utánna már jó hatásfokkal felhasználható.
|
Ez nem igaz!
Most nincs időm utánaszámolni, de mások már megtették és Magyarország teljes energiaigényét néhány 10km2 fedezné.
Ráadásul a mai legmodernebb napcellák már 40%-os!!! hatásfokúak.
Szóval akkor házi feladatként:
Hány nm2 terület kell a sivatagból egy 5MW-os névleges, 3MW valós teljesítmémyű szélturbina kiváltásához, ha az átlagos napsütés 14 óra/nap a sivatagban?
|
Igen, ha teljesen elfogy a kőolaj és a földgáz, akkor v. teljesen zártpályássá alakítjuk át a közúti forgalmat, v. mi gyártunk valamilyen szénhidrogén alapú üzemanyagot szénből (esetleg CO2-ből) és vízből (hidrogénből)
Már a mai energetikai ipar is van olyan színvonalon, hogy képes lenne egy "végtelen" energiaforrás birtokában teljesen nélkülözni a szénhidrogéneket. Csak ez a "végtelen" energiaforrás hiányzik. Ami lehet pl. a fúziós erőmű, majd ha egyszer működik.
|
Ha az egész szaharát lefednéd az se fedezné a tizedrészt se.
|
Ahhoz, hogy az EU-t ellásd árammal szvsz. néhány 100 km2-t kellene lefedni napelemekkel (10km * 10km = 100 km2) Ekkora felület már jól megköti a szálló homokot, főleg, ha megfelelő homokcsapdákat is építenek két napcella tábla közé. A felületet sem tudja nagyon összekarcolni a homok, ha pl. extra kemény üvegből van. De létezik már ipari méretben gyémánt bevonat is (néhány atom mélységű), amit egyáltalán nem tud összekarcolni a homok...
Az DC-AC átalakítás hatásfokát pontosan nem ismerem, de szvsz. jobb, mint 95%.
Régen, amikor a Magyar hálózat nem a Nyugat-Európaihoz volt szinkronizálva, csak úgy tudtunk venni áramot Nyugatról, ha először átalakítottuk egyenárammá, utána pedig vissza váltóárammá. Ez két átalakítás, ha túl rossz lenne a hatásfoka, nem érte volna meg...
|
"...Az autókba nagyon valószínűleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz..."
kihagytad a metanolt. A metanoltol sokat varnak, mivel eloallithato a hidrogen bol es szen-oxidokbol. Ezzel zarva lenne a CO2-kor, amely egyebkent csak a biouzemanyagok eseten zarul, de meglehetosen lassan. A hidrogennel sokkal jobb energiahordozo, ugy energiasuruseget mint szallitasi/kezelesi koltsegeit es veszelyesseget nezve. A hidrogenhez hasonloan felhasznalhato direkt metanol cellakban, elektromos aram eloallitasara, bar egyelore meg nem tul jo hatasfokkal. Nem beszelve arrol hogy a jelenlegi uzemanyag-infrastrukturan ccsak nagyon keveset kellene valtoztatni
|
Persze csak azt felejted el hogy a szaharában az állandó homokviharok miatt a napelemek felülete rövid időn belül összekarcolódna és a hatásfoka meredeken romlana, állandóan lehetne cserélni őket. A váltakozó áramra alakítás vesztesége hol a fenében van? Az a legtöbb!!Miért kell hasraütve "adatokat" közölni?
|
A teljes szállítási, transformálási és lopási veszteség 7-8% a teljes elektromos hálózatban (az erőműtől a konnektorig...)
Bármi máshoz viszonyítva, k*rvajó hatásfok...
Pedig a lopási veszteség nem szigorúan a fizika törvényei miatt kelettkezik...
|
Oktasd csak az áramtant... ;-)))
|
A hidrogén hatásfoka kb. így jön ki:
50% hasznos, amikor a hidrogént legyárják,
x%, amikor cseppfolyósítják,
y%, amikor szállítják és tárolják,
70%, amikor eletromos árammá alakítják,
90%, amikor az elektromos áram meghajtja a kocsit.
Összesen 20%-os hatásfok.
|
"Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire."
Sőt nem sokkal utánna azt is észrevette valaki, hogy az egyenáram átalakítható váltóárammá...
|
Csak nem egyenárammal akarod európát ellátni? Már Edison is észrevette hogy az egyenáram szállításával nagy gondok vannak rövid távra is, nemhogy messzire.
|
Tavasszal elültetik a növényt majd ősszel learatják kivonják az olajat finomítják jó sok energiabefektetéssel és tavaszig lehet tököt vakarni. Kurva gazdaságos. És élelmiszert hol termelünk?
|
Megint tudok fogalmazni úgy látszik :D
Szóval vízből hő segítségével, és a kőolaj finomításához pedig nem kell sok energia, ahhoz képest amennyit hordoz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Hidrogén előállítható hőből (1200 és 400 C-os bemenet) 50% körüli hatásfokkal vízből, üzemanyagcellában felhasználva pedig 70 vagy akár 80% is lehet a felhasználási hatásfoka. Így a kombinált hatásfok 35-40%, ami eléri a belső égésű motorokét.
Ráadásul a kőolajat is finomítani kell, ami szintén energiaigényes, bár azt elég jó hatásfokkal csinálják.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A hidrogénnek van hatásfoka? És mégis hogy?
|
Jónak tűnő megoldás még a sivatagi területek, pl. Szahara naperőművel való betelepítése. Csak egy per pillanat még drágább, valamint a Szahara egy bizonytalan terület. Ha németek laknák, akkor már réges-rég hatalmas naperőművek lennének benne, amik ellátnák az EU energiaszükségletének nagyobbik részét...
|
A biouzemanyagokkal az a legnagyobb baj, hogy korlatozott mennyisegben allnak rendelkezesre. A foldi biomassza fotoszintetizalasi hatasfokat atlagosan 1%-ra becsulik, tehat sok van ugyan, de nem eleg gyorsan termelodik ujra (globalisan nezve jobb napelemet hasznalni, nagyobb hatasfoku). Ez nagyon behatarolja a hektaronkent termelheheto maximalis biomasszatomeget. A mennyisegi limit megertesehez ossze kell vetni a vilag eves koulajfogyasztasat az eves biouzemanyag-kapacitassal, akkor nyilvanvalova valik, hogy oriasi teruleteket kellene "energia-novenyek" termesztesere forditani. Ezzel csak az a gond, hogy nem all rendelkezesre eleg terulet, mivel egy reszet lakjuk, egy reszet taplalkozasi celokra hasznaljuk egy bizonyos reszet pedig mar a mezogazdasag szamara hasznalhatalanna tettuk. A problman lehet segiteni valamilyen mertekben, a kovetkezokeppen:
1. olyan novenyeket termesztunk amelyek nagyon nagy hektaronkenti termest produkalnak. Ebbe az iranyba halad a celluloz-bioetanol illetve az alga-biodizel kutatas, t.i. a cellulozt gyorsabban lehet termeszteni mint pl. cukrokat, illetve az algak gyorsan nonek mivel a tapoldatban elnek
2. kiterjeszteni a rendelkezesre allo teruletet - lasd pl. algakkal partvideki meleg tengereket is fel lehet hasznalni, illetve a foldre merolegesen elhelyezett uvegcsovekben is tudnak noni
3. javitani a biomassza biouzemanyagga valo atalakitasi hatasfokat, errol szol a fenti cikk
|
Néhány tény:
- A hidrogén nem energiaforrás, hanem energiahordozó. A hatásfoka pedig borzalmas: 20%-os. Ennél a belső égésű motor kétszer jobb hatásfokú...
- Az eletromos autó legnagyobb problémája a megfelelő akku. A mai akukkal néhány kilométer, talán néhány 10 km-enként meg kellene állni tölteni v. akkut cserélni. Kínában a városi buszok így működnek: Minden megállóban feltöltik őket. Persze ezek speciális akkumlátorok, úgynevezett szuperkondenzátorok, amiket szinte végtelenszer újra lehet tölteni kapacításvesztés nélkül és az utántöltési idő pár másodperc. Napi 5%-ot vesztenek az energiából, de ez eléggé elhanyagolható, mivel úgyis állandóan újratöltik őket.
- Az autókba nagyon valószínűleg a mi életünkben üzemanyag fog kerülni, ami lehet benzin v. dízel, esetleg biodízel v. ethanol v. gáz. De hidrogén tömegesen csak ott, ahol "ingyen" van az elektromos energia, pl. Ízland.
|
Egyebkent nem tudom mit gorlcsolnek ennyit az alternativakon. Fredi es Beniben volt mar egy teljesen kornyezetbarat megoldas. :)
|
Mi van fáj az igazság.Érvelj magad melet ha tudsz bár ahogy elnézem te pont abba a pazarló tarsadalomba tartozol aki azt hiszi hogy ha nagy auto van a segge alatt több ribanc nézi meg.Állitom te sem vezetél még 100.000km.Majd akkor oszd az észt ha már le vezetél 250.000km baleset és koccanás nélkül mint én.
|
Senki nem mondta, hogy nem jó a biodízel, de az csak növényi olajokból állítható elő, ami a növénynek csak igen kis részét teszi ki, a növény többi része erre a célra nem használható. Így a termelési kapacitás eléggé korlátozott.
|
Ja Irorszagban 2008 elejen kezdi meg 'gyartani' egy ceg a biodizelt novenyekbol meg allati hulladekbol.....
|
A biodizel miert nem jo vajon...? Novenyekbol nagyon egyszeruen eloallithato a kocsikat sem kell atepiteni szamottevoen es a kornyezetnek is jo....
|
Wikipédia ír mágneses csapágyazásról, az sima elektromágnesekkel megy:
http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_bearing
Én azért nem mondanám a tömeget elsőnek, mert a tömeggel csak arányosan nő a tárolt energia, ha a _fajlagos_ energiát akarjuk növelni, akkor meg mindenképp a fordulatszámot kell növelni, meg azzal amúgy is négyzetesen arányos a tárolt energia.
Kompozit anyag alatt elsősorban szénszálas dolgokra gondolok. És azért jó, mert ezeknek nagy a szakítószilárdságuk, ami itt kritikus. A fémek nagy sebességen a centrifugális erő miatt egyszerűen elfolynak, és egy kis deformáció ilyen sebességen elég durva következményekhez vezethet: a kiemelkedő részre egyre nagyobb centrifugális erő hat!
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ami azt illeti nem. Csak hosszú ideig lebeg. Amíg a mágneses tere által gerjesztett örvényáram mágneses tere taszítja. Végül persze előbb-utóbb hozzáér a felületéhez.
A lendkerék energiatárolásakor a tömeg számít elsősorban. Azért szokták acélból készíteni, mert ez a fém olcsó, és nagy mennyiségben áll, rendelkezésre. Az ismert elemek közül az iridium lenne a legjobb lendkerék-anyag(kb. 22 a fajsúlya! az acélé ált. 7.), de az nagyon ritka, és drága.
Kompozit anyag. Hát ha ólmot rétegezel mondjuk urán238-al akkor tényleg jobb.
|
Igen, igen a legjobb amikor trícium egyesül deutériummal.Itt az energia 80% a neutron viszi el, ami a lítium burokba belerepül és lítiummal egyesülve 1 trícium és 1 He4 lesz.
Akit érdekel itt 1 előadás.
|
+1 vote a beszűkült adóra!
1, az olaj a világ legnagyobb üzlete...
2, mire elfogy az olaj, addigra lesz alternatív megoldás...
3, az USA aki veszi más olaját, a sajátját meg tartalékolja...
4, azon nem csodálkoznék, ha épp az olajcégek jönnének ki majd alternatív megoldással, fejlesztésre van pénzük bőven...
5, azon ábrándozni, hogy ha elfogy az olaj, mindenki annyit megy majd mint egy vasutas, azt szerintem felejtsétek el, nem csodálkoznék, hogyha a pl a vízzel hajtott auto esetén a 1liter víz lenne kb 250Ft /1€
ezeken gondolkozzatok...
|
#53
Szerintem meg adóztassuk meg a beszűkült, csőlátású embereket...lehet rosszul járnál :)
|
Minden hétre jut valami új alternatív energianyerési módszer.
|
Szupravezető felett elég egy mágneses tartalmú anyag.
A kompozit anyagokra meg azért van szükség, hogy nagyobb fordulatszámokat el tudjanak érni. Pont ezért nem értek egyet azzal, hogy a tömeg a lényeg. Nem! A fordulatszám a lényeg.
Az elv persze, hogy ugyanaz, de nagyon nem mindegy, hogy 20000 rpm vagy 40000 rpm, vagy több.
Nem kell feltétlen egyébként szupravezető, sima elektromágnesekkel is el lehet érni lebegtetést, az igaz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A He4, de nem a He3!
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A hélium a magfúzió végterméke.
|
A lendkeréken nem nagyon van mit fejleszteni. Már eléggé ismerjük a benne tárolható energiának a jellemzőit.
"nem sokat fejlődött? Akkoriban talán szupravezetők felett lebegtették őket és kompozit anyagokból készültek? "
A szupravezető anyag felett csak egy mágnes tud lebegni, a kompozit anyag meg csak akkor jó, ha súlyt kell megtakarítani.
A lendkerék esetében pedig a minél nagyobb tömeg a kívánatos. Ár-teljesítmény szempontból szokták acélból készíteni, mert az viszonylag olcsó, de minél nagyobb fajsúlyú anyagból készül, annál több energiát tud tárolni, természetesen azonos méretben.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Közvetlenül üzemanyaggá alakítható a glükóz
Európa is beszállna az űrturizmusba
Kövérebb lesz az európai Mars-járó
Nincsenek pocsolyák a Marson
Szabadalmaztatják a szintetikus életet
Pocsolyák a Marson
Először ötvöztek szilícium-nanodrótokat élő sejtekkel
Beszélő csomagolás
