Több mint egy hete hozta nyilvánosságra internetcenzúráról szóló tanulmányát az OpenNet Initiative nevű szervezet. Most megszólaltak a dokumentumot készítő szakemberek is.

Hirdetés

Mint arról beszámoltunk, az OpenNet Initiative felmérése a tavalyi év elejétől idén tavaszig terjedő időszakot veszi figyelembe, és az oxfordi, a cambridge-i, a Harvard, illetve a Torontói Egyetem munkatársai közösen készítették el. Az anyagból kiderült, hogy jelenleg legalább 25 országban korlátozzák valamilyen módon a világhálót, a végleges szám azonban ennél jóval nagyobb lehet, mivel a kutatók mindössze 40, politikai konfliktusoktól fűtött államot vizsgáltak meg. Kimaradt többek között Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Kuba és Észak-Korea is.

A szakemberek leszögezték, hogy az elmúlt években mind az online cenzúra mértéke, mind a szigora jelentősen nőtt. A kutatók nemcsak külső adatokat, de az internetezők tapasztalatait is felhasználták. "Az elmúlt öt esztendőben a korábbi néhány ország közül immár 25 nyúlt a cenzúra eszközéhez. Már nemcsak Kína, Irán vagy Szaúd-Arábia cenzúrázzák az internetes tartalmakat, hanem más államok is. Minél erősebb a cenzúra és az ellenőrzés, annál nagyobb gondokat okozhat az emberi jogok, a politikai lehetőségek és a gazdasági fejlődés területén" - jelentette ki John Palfrey, a Harvard Law School Berkman Center for Internet and Society igazgatója.

A cenzúrának három oka van: az első a politikai, amikor a hatalom az ellenzék weboldalaihoz való hozzáféréseket blokkolja vagy bezáratja ezeket az honlapokat. A második a szociális, ilyen például a pornográfia és a szerencsejátékok elleni harc. A harmadik pedig a nemzetbiztonságra való hivatkozás, amikor szélsőséges csoportok online lehetőségeit korlátozzák. Az internetes cenzúra Kínában, Iránban és Szaúd-Arábiában a legerősebb, ezekben az országokban ugyanis nem csak az ellenzéki, de a pornográf, a kulturális, vallási és más károsnak ítélt tartalmakat is korlátozzák. Szíriában vagy Tunéziában csak a politikai, Burmában és Pakisztánban a nemzetbiztonságot veszélyeztető anyagok és oldalak ellen lépnek fel a hatóságok.


MSN keresés a tiananmen téri mészárlásra - esélytelen ügy
"Dél-Korea helyzete érdekes, ugyanis nagyon sok észak-koreai tartalomhoz való hozzáférést blokkolnak. A helyi kormány azt a módszert alkalmazza, hogy aki egy tiltott honlap nevét írja be, az mindig egy dél-koreai állami portálra jut el, amelyen az olvasható, hogy a kért portál illegális tartalmat kínál és egyben közlik, hogy megjegyezték az adott felhasználó IP-címét" - nyilatkozta Nart Villeneuve, a Torontói Egyetem Citizen Lab részlegének technikai kutatási igazgatója.

"Ez is azt mutatja, hogy a cenzúrát alkalmazó államok egyre intelligensebb szűrőket használnak. Annak az időszaknak, amikor teljes oldalakat vagy fórumokat blokkoltak, már vége. A technológia kifinomult lett, lehetővé teszi, hogy a cenzúrázók megszabják, melyek a tilos tartalmak. Ezek a megoldások már többnyire amerikai kereskedelmi cégektől származnak" - tette hozzá Villeneuve kollégája, a Citizen Labot vezető Ronald Deibert.

Egyre több ország fejleszt ugyanakkor maga is tartalomszűrőket, amire elsősorban nyelvi okokból, a helyi oldalak blokkolása miatt van szükség. Az első szűrők ugyanis csak az angol nyelvű portálokat ismerték, azóta azonban szükségessé vált a más nyelvű honlapok tartalmának szűrése is. Vannak olyan megoldások is, amelyek egyes programok vagy fájltípusok ellen irányulnak. Van olyan ország például, ahol tilos a Google Earth, a YouTube vagy a Skype használata.

Megfigyelhető ugyanakkor az eseményekhez köthető cenzúrák megjelenése is. Jó példa erre a tavaly márciusi fehéroroszországi választás, amikor csupán néhány szerencsés internetezhetett, az ellenzék weboldalai pedig nem voltak elérhetők. "Mindez mutatja, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. A tartalomszűrők még intelligensebbé válnak, csak akkor fognak működni, amikor kell" - szögezte le Ronald Deibert. "Az sem lesz mindegy, hogy ki honnan, milyen készülékről fog internetezni. Előfordulhat például, hogy más cenzúra vonatkozik majd a számítógépeket és más az okostelefonokat használókra" - mondta végül Jonathan Zittrain, az Oxfordi Egyetem internetpolitikai professzora.