Jobb képet ad a kétszínű LED
2007. május 26. 17:06, szombat
A fénykibocsátó diódák, LED-ek általában egy bizonyos színű fényt sugároznak ki, azonban egy ritka földfém alkalmazásával két különböző szín között váltogatva kisebb képpontokhoz, ezáltal az eddigieknél is nagyobb felbontású képernyőkhöz juthatunk.

Hirdetés

A drezdai Rossendorf Kutató Intézet által elkészített új, szilícium LED egy félvezető szilícium rétegből és egy szigetelő szilícium-dioxid rétegből tevődik össze, utóbbi egy 100 nanométer vastagságú gátat képez az elektronok áramlása előtt. Ebbe a rétegbe ültetik be a fent említett ritka anyagot, az európiumot. Elektromos feszültséget vezetve a szilícium-dioxid rétegbe megnyílik az út az elektronok előtt, melyek egy kvantummechanikai folyamattal, az úgynevezett alagút-effektussal lépik a gátat. Az elektronok beleütköznek az európium atomokba, magasabb energia állapotot adva nekik, melyek miközben visszatérnek eredeti állapotukba, fényt bocsátanak ki.

Ez a folyamat önmagában még nem biztosít két különböző színt, a kapott fény színe ugyanis általában nem változtatható meg, mivel az a félvezetőhöz rendelt atomok kémiájától függ. Korábban már sikerült bemutatni, hogy egy másik félvezető gerjesztésével lehetséges kétszínű LED előállítása, ehhez azonban szükség volt egy gallium nitrid félvezetőre és két különböző elemre, európiumra és erbiumra. A technika azonban nem bizonyult életképesnek, mivel a gallium nitrid drága, a két különböző atom pedig még bonyolulttá is teszi az eszköz elkészítését.

Az európium viszont képes két különböző kémiai állapotban is képes létezni, más és más reakciókat váltva ki az alagutazó elektronoknál, így nincs szükség újabb elemre és félvezetőre. Az európium állapotától függően a LED most kék vagy vörös fényt bocsát ki, illetve képes mindkét szín egyidejű megjelenítésére is, ekkor lila fényt kapunk.

A csapat az európium mellé mégis szeretne egy újabb elemet beültetni a szilíciumba, a terbiumot, így ugyanis a kék és vörös mellett a LED zölden is ragyoghatna. A három színt elnézve nem nehéz kitalálni a németek végcélját, egy RGB LED-et szeretnének kifejleszteni, ami képes a három fő szín között kapcsolgatni. Egy ilyen LED bevezetése kisebb pixeleket, azaz nagyobb felbontást eredményezne. Emellett a szilícium LED-eket a már meglévő elektronikákkal kombinálva optoelektronikai eszközöket kapnánk, melyek fény és elektromos úton is képesek a jelek fogadására, rendkívüli módon felgyorsítva a számítógépek közötti információ átadást.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
cain  
2007. jún. 04. 05:56 | válasz | #31
pl. allotróp módosulat a kémiában. az állatorvosi ló általában a szén, amelynek allotróp módosulatai a közismert grafit, a még ismertebb gyémánt, és a sokkal kevésbé ismert fullerén.
dez  
2007. máj. 29. 12:10 | válasz | #30
Lehet. Csak akkor nem tudom, mi értelme az ilyen hajtásnak (nagy impulzus rövid ideig). Logikus lenne, hogy ezzel többet lehet kihozni a LED-ből.
(Egyébként itt - 0.1ms 1/10 duty cycle -> 1kHz a freki.)
2007. máj. 29. 09:12 | válasz | #29
Jaj, bocsi: nem ritka földfém
Ritkaföldfém.
Nem mindegy, tessék csak ráguglizni :-)
2007. máj. 29. 09:11 | válasz | #28
Nem kötözködés, de:
1/10 kitöltéssel 100 mA, az ippeg 10 mA átlagáram, ami pont a fele a 20 mA-nek.
Ezt sajna így kell számolni. A max impulzusáramot nem lépheted túl, mert akkor amiatt károsodik a félvezető, a max átlagáramot sem, mert akkor meg túlmelegszik, abba hal bele.
Az átvitt átlagáram hatására pedig - karakterisztikától függ a dolog - az annak megfelelő fényerővel világít a LED. A villogás itt nem igazán játszik szerepet, mert annyira magas a frekvencia - jobb helyeken a kHz-es értékeket is megcélozhatják.
uniu  
2007. máj. 28. 20:08 | válasz | #27
Tessék megtanulmi olvasni!
váltakozóáram != váltóáram

2007. máj. 28. 20:08 | válasz | #26
elozo 6 hsz kinai nekem...
dez  
2007. máj. 28. 19:08 | válasz | #25
Én nem egészen erről beszéltem. Ha az impulzusszélesség elég kicsi (pl. 1/10 duty cycle, 0.1ms pulse width), akkor az egyenáramú hajtáshoz képest - károsodás nélkül - sokszoros lehet az alkalmazott áramerősség (100+mA vs. 20mA) [és ennek megfelelően a feszültség is megnő], aminek következtében nagyobb fényerőt lehet elérni, mintha DC-ben menne 20mA-rel.
oneman  
2007. máj. 28. 18:28 | válasz | #24
+nem nagy impulzusokkal :)
hanem impulzus szélesség modulációval...
fogsz egy sima négyszögjelet, és változtatod a kitöltési tényezőjét, ettől lesz a LED-ed sötétebb vagy világosabb...
dez  
2007. máj. 28. 11:20 | válasz | #23
Azt hiszem, igazad van. Csakhogy itt a visszirányú, azaz ellentétes polaritású meghajtásról volt szó. Minden LED doksijában találsz majd egy olyat, hogy Absolute Maximum Ratings/Reverse Voltage, általában 5V.
oneman  
2007. máj. 28. 09:16 | válasz | #22
nem a feszültséget nem szereti, hanem az áramot...
a feszültség az a dinamikus ellenállás és az átfolyó áram miatt adott

egy adott áramérték felett a disszipált teljesítmény már nem egészésges neki, és tönkremegy

szumma: nem feszültség, hanem áramkényszert kell alkalmazni, ha LED-et hajtunk meg
dez  
2007. máj. 27. 19:53 | válasz | #21
Meg nem is nagyon szereti, egy bizonyos feszültség/áramerősség felett.
Tetsuo  
2007. máj. 27. 18:24 | válasz | #20
így van, hiszen a dióda fordított polaritásnál nem világít..
dez  
2007. máj. 27. 12:45 | válasz | #19
Ez nem egészen így van. :) A LED-ek 99.999%-át egyenárammal hajtják.
És néha, speciális esetben úgy, hogy rövid, de nagy impulzusokkal (ehhez külön meghajtó elektronika kell), viszont ezt nem váltóáramnak hívják.
L3zl13  
2007. máj. 27. 12:42 | válasz | #18
Lehet ilyen módon szabályozni a LED fényerejét, de ez nem jelenti azt, hogy egy kijelző esetében is tanácsos ezt a módszert használni.
uniu  
2007. máj. 27. 12:18 | válasz | #17
Megsúgom, hogy a mostani LED-ek is igy működnek! Nem egyenáramot kapnak hanem váltakozóáramot, így nagyobb fenyerővel is tudnak működni, úgy, hogy nem károsodnak.
2007. máj. 27. 09:04 | válasz | #16
Hülye spammer, tudjuk hogy ingyenaranyat kapsz érte a játékban. Legalább egy olyan helyre küldd be, ami játékról szól.
KERI 15   "Rest in Peace KERI 15" 
2007. máj. 27. 07:42 | válasz | #15
Helló!
Ha valaki szereti az onlyne stratégiai játékokat akkor regisztráljon itt:
http://www.travian.hu/?uc=hu1_16506
Nekem tetszik! Sztem megéri!
kvp  
2007. máj. 27. 03:01 | válasz | #14
"Viszont valami oka csak van, hogy pont az organikus fénykibocsátó anyagokkal csinálnak képernyőket, nem pedig inorganikusakkal, amiknek pedig sokkal hosszabb az élettartama."

A gallium arzenid alapu led-ek nagyon jok, csak dragak es mergezo anyagokbol vannak. Igy sem a gyartoknak, sem a kornyezetvedoknek nem tetszik ez a technologia.

"Az is megoldás lehetne, hogy elegendően gyorsan kapcsolgatsz a különböző állapotok között ( színek között ), ezeket impulzus szélesség modulációval modulálva szineket keverni lehetne."

Ezt a technologiat hasznalja sok projector is. Persze ha a vezerles a pixel alatt van (aktiv matrixos), akkor a frekvencia lehet tobb megahertz is, ami mar nem latszik.

Egyebkent itt a technikai ujjitas az, hogy nem harom hanem csak ket anyagot kelljen a sziliciumba szublimaltatni, amitol olcsobb lenne a gyartas. Az oled pedig szep, csak sajnos tul gyorsan bomlik le. A led-ek elonye a hosszu elettartam, amit az oled pont nem kepes hozni. Az igazi alternativ megoldas a felvezeto keramiak hasznalata lenne. Ilyen keramiakbol akar komplett jarmuveket is lehet epiteni es egy keraminal konnyebben allithato az osszetetel tehat a szin is.
L3zl13  
2007. máj. 27. 01:44 | válasz | #13
De akkor megint ott tartunk a vibrálásnál.
2007. máj. 27. 00:01 | galéria | válasz | #12
Az is megoldás lehetne, hogy elegendően gyorsan kapcsolgatsz a különböző állapotok között ( színek között ), ezeket impulzus szélesség modulációval modulálva szineket keverni lehetne.
dez  
2007. máj. 26. 21:55 | válasz | #11
Viszont valami oka csak van, hogy pont az organikus fénykibocsátó anyagokkal csinálnak képernyőket, nem pedig inorganikusakkal, amiknek pedig sokkal hosszabb az élettartama.
L3zl13  
2007. máj. 26. 21:27 | válasz | #10
Akkor már csak az a kérdés, hogy lehet az európium egyszerre két különböző kémiai állapotban... Illetve hogyan lehet úgy beleerőszakolni a harmadik színt úgy, hogy egy LED-en belül külön-külön vezérelhető legyen a három.
lee56  
2007. máj. 26. 21:18 | válasz | #9
"Az európium állapotától függően a LED most kék vagy vörös fényt bocsát ki, illetve képes mindkét szín egyidejű megjelenítésére is, ekkor lila fényt kapunk." - Tehát ha még 1 szint sikerül beleerőszakolni akkor RGB mehet egyszerre is, ha mindez igaz és voila 1 led to rule them all :)
2007. máj. 26. 19:56 | válasz | #8
Az európium viszont képes két különböző kémiai állapotban is képes létezni
L3zl13  
2007. máj. 26. 19:45 | válasz | #7
A SED/FED kijelzők is jöhetnének már, ha már az OLED késik.
Ez a technológia nagyon jó egyesíti magában az LCD és a plazma előnyeit.
2007. máj. 26. 19:06 | galéria | válasz | #6
Nekem van RGB ledem, csakhogy ott nem egy félvezetőről lehet beszélni, hanem 3 különböző LED öszerakásáról. De attól függetlenül ugyanúgy kikeveri a színeket, és kissé messzebbről nézve egyetlen szín látszik csak. Elég erős valahol a keleti mögött vettem, ott egy marha olcsó led bolt. Lassan már mindenféle egzotikus anyagot felhasználnak ledekhez.
L3zl13  
2007. máj. 26. 18:59 | válasz | #5
Egyértelműen NEM lenne alkalmazható OLED-nél, hiszen a cikkben szereplő technológia, ha sikerül az RGB-t megvalósítani az OLED alternatívája lesz.
A cikk ritka földfém alapú LED-ekről szól, az OLED meg organikus, azaz szerves anyagokat használ fénykibocsátásra.

Megjegyezném, hogy semmi értelme olyan LED-nek amely "képes a három fő szín között kapcsolgatni".
Mert ha a LED nem képes egyszerre mindhárom színben világítani és így fehér fényt létrehozni, akkor csak több LED együtt alkothat egy képpontot. Akkor meg ugyanott vagyunk, mintha 3 egyszínű LED-et használnánk.
2007. máj. 26. 18:33 | válasz | #4
Csak az oled jönne már... Biztos ott is alkalmazható lenne ez a technológia kis módosítással..
Ráadásul azt nem kell hátulról erős fénnyel világítani (gyenge kategóriájú LCD nél ráadásul sokszor vibrál is..), így nem fogyaszt annyit és nem is melegszik annyira...
2007. máj. 26. 18:32 | válasz | #3
Amúgy nagyon érdekes ez a technológia, ha sikerül megvalósítani és elérni hogy könnyen és viszonylag olcsón lehessen gyártani, akkor itt a legújabb generációja a kijelzőknek. :)
Su0my  
2007. máj. 26. 18:18 | válasz | #1
végre egy áttörés -> az LCD-knek még van mit fejlődniük!