A digitális könyveknek nincs szaga
2007. május 29. 11:26, kedd
Jegyzetboltban manapság: "Jó napot! Meg szeretném vásárolni a másodéves gazdászok számára készített jegyzetcsomagot." "Sajnos a mikroökonómia elfogyott, a jog jegyzetekből nem is érkezett, de a többi itt lesz. 16852 Ft-ot kérek." És a jövőben: "Klikk, klikk, klikk, katt". Hamarosan a felső, majd a közoktatásban is normális lesz, hogy a tankönyvek elektronikus formában jutnak el a diákokhoz, de hamarosan regényekhez és szakkönyvekhez is hozzájuthatunk részben vagy egészben digitálisan.

Hirdetés

Budapesti sajtótájékoztatón jelentette be Sas Tamás a néhány hónapja alakult eTan zRt. nevében, hogy hamarosan pilot projektek keretében elindul a Könyvpiac 2.0, azaz a digitális könyvekkel és tananyagokkal foglalkozó terjesztési technológia. A 200 millió forintos alaptőkével létrehozott cég nem rejti véka alá, hogy nyereségorientált vállalkozásról és nem egy közcélú intézményről beszélnek, ugyanakkor az elsődleges terület ahol megvetik a lábukat, az oktatás lesz.


A felsőoktatásban hosszú évek, évtizedek óta megoldatlan a szakirodalmak, jegyzetek megfelelő kezelése, amire élelmes vállalkozók szerzői jogokat sértő trükkjein kívűl más megoldás eddig nem született. Az eTan rendszere egyrészt komolyan csökkentené a kiadási költségeket, hiszen nem kell feltétlenül papíron megjelennie minden tartalomnak, így a terjesztési és nyomdai költségek gyakorlatilag eltűnnek, másrészt lehetőség van a virtuális könyvesboltban végtelen számú címet elhelyezni és nem okoz problémát az sem, ha valami már régi kiadás vagy éppen mindössze néhány száz vásárlót érdekel csupán.

A digitális könyvek és tananyagok kérdése még egész Európában újdonságként hat. Ugyan a fizetési módok és a másolásvédelmi technológia már letisztult képet mutat, de az eTan kezdeményezése azért vonta magára a figyelmet, mert egy működőképes üzleti modellt is csatoltak az eddigi elméleti tudáshoz. A vállalkozás az Alexandra árnyékából tűnt elő, ennek ellenére egy független piaci szereplőként definiálja önmagát, aki nem kíván kiadóként működni, hanem partnerséget és egy új felületet kínál nekik. Nemes céljaik közt központi szerepet kap az e-learning működőképessé tétele, a szövegeken túl a képi, animációs és interaktív tananyagok elterjesztése, továbbá az oktatási anyagok szerzői jogkezelésének rendezése.

Az általuk kínált rendszer nagyrésze platformfüggetlen, ugyanis PDF formátumot támogat, melyhez egy Adobe Reader-en túl semmire nincs szükség, leszámítva persze a DRM (digitális jogkezelés) megoldás beépülő modulját. A könyvekkel ellentétben a digitális anyagok esetén lehetséges a megnyitások, olvasások, nyomtatások számának korlátozása, érvényességi idő beállítása vagy éppen a másolás tiltása. A beépülő modul minden alkalommal ellenőrzi a jogosultságokat és annak megfelelően engedi az anyagot használni. Dolgoznak azon is, hogy a diákok a hitelkártyás, mobiltelefonos fizetési módok mellett a jegyzettámogatást is igénybe vehessék a rendszerben.


Ez első körben a felsőoktatás gyakorlatába fog beépülni, így nem meglepő, hogy a 2007. őszén induló pilot projektek főiskolák és egyetemek közreműködésével zajlanak. A Budapesti Műszaki Egyetem a TTS technológiák (szövegek gépi felolvasása) fejlesztésében segédkezik, a Pécsi Tudomány Egyetem orvosi kara a bonyolult és drága ábrák könnyebb kezeléséért száll harcba, míg az egri Eszterházy Károly Főiskola vezetése 2008-tól már nem is kíván papíron megjelentetni jegyzeteket.

A kiadói oldal általában ferde szemmel nézi az online fejlesztéseket, de a legnagyobb hazai tankönyvkiadó kereskedelmi igazgatója, Menyhártné Hámor Ildikó üdvözölte a kezdeményezést. Külön előnyként említette meg, hogy egy nagyobb terjesztő vállalat szárnyai alól nőtt ki, hiszen teljesen új vevővel nehezebben indultak volna be a tárgyalások. Így viszont szerinte végre lehetőség lesz azon kiadványok megjelenésére, melyek eddig is nyomdakész állapotban voltak, de a kiadó deficitesnek találta volna a megjelentetését, hiszen csupán néhány száz, esetleg ezer vevő akadt volna ezekre a könyvekre.


Ez főként a szakirodalomban probléma, így a parkolópályára állított 1200 mű (a Nemzeti Tankönyvkiadónál) hamarosan publikussá és elérhetővé válik digitálisan. A későbbiekben viszont 3-4000 olyan kiadvány is felbukkanhat, ami klasszikus kiadás mellett esélytelen lett volna a megjelenésre. Ez a megoldás az egyetemi fénymásoló szindrómát is megszűntetheti, hiszen a legtöbb esetben nem is azért fénymásolnak könyveket, jegyzeteket mert drága lenne megvenni, hanem azért mert egyáltalán nem beszerezhetőek azok a tartalmak, melyeket az oktatók megkívánnak, vagy éppen egy fejezet miatt a hallgatók nem vennének meg egy sok ezer forintos kiadványt.

A digitális terjesztés technológiailag pedig lehetővé teszi nemcsak teljes művek eladását, hanem akár az oldalanként, fejezetenként való értékesítést is. Ehhez természetesen a kiadóknak is lesz néhány szavuk, bár vannak olyan kiadók már ma is, akik nem tiltanák automatikusan a részleges eladást. Sas Tamás szerint a rendszer alkalmas ráadásul arra is, hogy valós időben, szerzőre és művekre lebontva oldja meg a szerzői jogdíjak kifizetését, regisztrálását. Így még egy olyan terület van, ahol a technika lekörözi a hagyományos értékesítést, nem beszélve arról, hogy a logisztikai nehézségeknek is búcsút lehet inteni. Természetesen a legtöbb tartalmat az emberek mégsem monitoron keresztül kívánják majd befogadni, a kinyomtatott anyagokat pedig ugyanúgy lehet majd fénymásolni, mint korábban.


A már létező tartalmak digitális megjelenése mellett a második fázis mindenképpen az interaktív tartalmak létrehozása lesz. Főként az oktatási anyagok esetében az illusztráció és a visszacsatolás fontos tényező, így fontos lenne, ha minél több olyan tananyag kerüljön forgalomba, ami praktikus készségeket fejleszt, gondolkodtat és nem egyszerűen szöveggel magyaráz. Ennek használatához viszont mindenképp számítógépre van szükség, ami meg is oldja a szerzői jogi problémákat, hiszen ezeket már nem lehet egyszerűen lefénymásolni.

A szakértők szerint hálás lenne, ha a pedagógusok minél több ilyen tartalmat vennének be a napi gyakorlatba és nem feltétlenül csak saját felkészülésükkor vagy téma bevezetésekor, hanem a feldolgozás, számonkérés során is. Ehhez persze megfelelő szoftverekre és háttérre van szükség, hiszen nem lehet minden biológia tanár önmaga rendszergazdája is.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. máj. 30. 18:51 | válasz | #48
Mike: van könyv digitalizálás projectjük. Az meg tökmidegy, ők maguk csinálták-e, a kutya nem tudja megmondani a kész szövegről, ki digizte. :)
A szerző már nem jogdíjas, a magyar fordítók meg hozzájárultak volna (90%) a közzétételhez.
Mike  
2007. máj. 30. 16:42 | galéria | válasz | #47
miért nem kéne?
a tankönyvírás pedig ma már nem állami monopólium
Lame  
2007. máj. 30. 16:30 | válasz | #46
Egyebkent rohely, hogy nem csinalnak valamit ezzel a rendszerrel.
A tanitas ingyenes, allamilag finanszirozott.
A tankonyveket miert nem az allam megizasabol keszitik.
Megfizetnek par tankonyvirot, hogy irajk meg a tankonyveket es kesz. Ez egy par filleres tetel. Ezutan nem kene minden evben megfizetni a szerzoi jogdijakat vasarlaskor.
2007. máj. 30. 15:30 | válasz | #45
tudást a népnek) a könyvtár erre lenne jó. Látam már olyan könyvtárat, ahol a számítógépteremben folyamatosan vannak, és páran nézegetik a könyveket csak. Tanulni, jegyzetelni, fontosabb dolgokat, képleteket kigyülyteni sokkal egyszerűbb digitális formában. Az hogy én írom meg kézzel kimásolva valahonnan, vagy bemegyek és megkaphatom, máris fellendítené a könyvtárak látogatottságát. Nem egy iskola melett a fénymásolók megélnek a puskák doksik másolásából))
Mike  
2007. máj. 30. 14:04 | galéria | válasz | #44
mit kezdjenek vele, de tényleg
nekik csak legálisan lehet meg
2007. máj. 30. 13:59 | válasz | #43
Mike:

Erről a nyincs rá pénz dologról csak annyit: nekiálltam egy elég nehezen hozzáférhető szöveget bescannelni (hogy ne kelljen folyton vadásznom meg előjegyeztetnem). Nem képként, hanem ocr-be. A könyvtárban mondtam, hogy ha gondolják a végén a kész szöveget odaadom nekik.
Azt mondták nem kell nekik. Érted, az ingyen munka nem kell..
Mike  
2007. máj. 30. 11:40 | galéria | válasz | #42
én is úgy látom, hogy egyesek még mindig a kommunizmus álomvilágában élnek :)
2007. máj. 30. 11:40 | válasz | #41
Erre jó példa hogy infó szakos fősuli 3. osztályában a tanulók minimum fele képtelen volt önmagától egy honlap elkészítésére, míg fizetős közgáz suliban az első évben honlapont kell létrehoznod a munkádat, és ott nézik meg a tanárok. Pedig nem is infós iskola. Kb ekkora különbségre nem számítottam.....
Mike  
2007. máj. 30. 11:37 | galéria | válasz | #40
egyetértek
éppen ezért kéne egy igazán jól használható e-papír
addig ez a monitorról tanulás halott ügy
ugyanakkor az tényleg jó, ha olyan könyveket, jegyzeteket is el tudsz érni így, amit másképp nem. és általában ez a jellemző
Mike  
2007. máj. 30. 11:34 | galéria | válasz | #39
és ha lemásolod az ingyen van?
kell könyvtári tagság, oda kell utaznod, el kell hoznod, ha fénymásolod, papir és fénymásolási költség, ha szkenneled, akkor szkenner, vmilyen karakterfeismeri program, igaz ezek egyzseri beruházással megoldhatók
Mike  
2007. máj. 30. 11:31 | galéria | válasz | #38
résztvettem pár digitalizálásról szóló konferencián. egy nagy baja van az egésznek: hiába van meg a lehetőség 15-20 éve, irdatlan nagy munka, iszonyat költségekkel, többször is tervezték már hogy nekikezdenek, pl. Széchenyi Könyvtár, de egyszerüen nincs rá elég pénz
2007. máj. 30. 11:29 | válasz | #37
Nem találjátok durvának mekkora üzletet csináltak az oktatásból? ahelyett hogy abból csinálnának üzletet, hogy a megtanított(nem átrugdosott) tanulók, akiket nem lehúznának az országnak termelnének + hasznot.
lehet hogy ezért van hogy fejlett országokban a gyerekeket szívesebben viszik magántanárhoz? Itthon is egy fizetős suli, és egy rendes suli közt fényévek a különbség, ahogy a tanulókhoz állnak. Ja hogy egyik helyen nem kapnak pénzt ha nem jól végzik a munkát:DDDD
2007. máj. 30. 11:29 | válasz | #36
Dumbee:

Volt egy korábbi hír is ezzel kapcsolatban. Ott kiderült, hogy kb. ugyanannyiért (vagy nem sokkal kevesebbért) szándékoznak adni az elektronikus változatokat, mint a papírt.

Ha ezt a cikket figyelmesen végigolvasod, láthatod: sehol nem szerepel, hogy olcsón akarnák adni. Csak a saját költségeiket nyomnák kicsit lentebb a kiadók(!).
Mike  
2007. máj. 30. 11:28 | galéria | válasz | #35
az információ nincs ingyen
eddig sem volt, eztán sem lesz
nem kell ez a kommunista duma, hogy legyen minden ingyen, mindekinek elérhető
legyen ingyen a könyv, színház, nem?
Mike  
2007. máj. 30. 11:24 | galéria | válasz | #34
és miért zavar, hogy milyen eszköz segítségével olvas? a monitoron olvasott szöveg nem jó. egy játék, egy weboldal apropóján elolvasott tartalom, nem olvasás, csak ha fák ezreit ölöd meg érte? és ki mondta, hogy ezeket ki kellene nyomtatni? vagy te az a típusú ember vagy, mint a egyik munkahelyemen azok, akik amikor bevezették a cégen belüli elektronikus levelezést, 3 példányban kinyomtatták, hogy legyen mit iktatniuk, lefűzniük?
Mike  
2007. máj. 30. 11:21 | galéria | válasz | #33
ugyanakkor a jegyzetek, tankönyvek digitális elérését nagyszerű ötletnek tartom, a fejezetenkénti fizetés is szimpatikus
Mike  
2007. máj. 30. 11:19 | galéria | válasz | #32
nem értem, miért nem vered arra is magad, hopgy túlléptünk a palatáblán meg a viaszon. ki mondta, hogy kell notebook? ezt a hsz-t levélben küldted be az sg-nek? probálj meg úgy hörögni, hogy ne csak jól hangozzék, hanem legyen értelme is
Mike  
2007. máj. 30. 11:16 | galéria | válasz | #31
amíg nincs igazi, jól használható e-papir, addig az egész nem érdekel
nem fogok regényeket monitoron olvasni, arra az alkalmatlan
2007. máj. 30. 09:59 | válasz | #30
Alig várom már, hogy a gyerekeim beiskolázási költsége ne csak 30-30ezer Ft legyen fejenként (múlt évben ennyit fizettünk a 9-es tankönyvekért), hanem vehetek majd nekik notebookot is, hogy egyáltalán elolvashassák a digitális tankönyveiket...
Hogyan lehet tanulni monitorról????
Vagy fejezetenként nyomtassuk ki a tankönyvet?
Ez jóval drágább megoldás, mint nyomdában előállítani nagy példányszámban a könyveket. Lehet, ez néhány Kiadónak jó kis üzlet lesz majd, de mi jól megszívjuk.
Arról már nem is beszélek, hogy végképp leszoktatjuk a gyerekeinket a könyvekről, eddig még a tankönyveket muszáj volt olvasniuk, de ha már azt sem kell????...
nyanya  
2007. máj. 30. 09:18 | válasz | #29
Nesze neked esélyegyenlőség. Ja, és ingyenes oktatás.
Dumbee  
2007. máj. 30. 08:52 | válasz | #28
Azért tök jó, hogy bár konkrét összegekről még nincs is szó, máris véresszájú kapitalistákként kezelitek a kiadót, amelyik végre bele mer kezdeni (nem garázsszinten) ebbe a projektbe. :)

Persze, az ingyen sokkal jobb, de akik eddig súlyos ezereseket fizettek ki fénymásolásért, miért ne vehetnének ugyanannyiért vagy akár még olcsóbban digitális jegyzeteket? (Nem mindenki tudja megoldani szvsz az ingyenes fénymásolást!)

Nem akarok bántani senkit, de néhány kivételtől eltekintve a tisztelt hozzászólók csak a negatív oldaláról látja a témát, pedig még elég kevés infónk van a konkrét projectről. Várjunk, örüljünk, bombázzuk javaslatokkal, ötletekkel a kiadót, talán olyan is akad majd közöttük, amit megfogadnak. :)
Tetsuo  
2007. máj. 30. 07:56 | válasz | #27
3-500ft az nem nevetséges, hanem reális lenne.
2007. máj. 30. 02:31 | válasz | #26
sztem azzal még nincs is baj, hogy nyereségre törekednek, a lényeg az lenne, hogy mivel nincsenek járulékos költségek (nyomtatás, terjesztés, stb.) a jegyzeteket/tankönyveket nevetséges összegekért kéne árulni, pld.: 3-500 ft, max egy ezres, azon könyveket, melyek papír formában 5-8000 ft...így megérné, mivel letölteni olcsobb lenne, mint lefénymásoltatni :), de a magyar nyereség éhes cégek nem hinném, hogy hajlandóak lennének ilyen olcsón adni, pedig egy e-book nem ér többet.

A fenti 3-500 ft jó részét is a szerző kapná, szal ő is jól járna, igaz kevesebbet kap mint papír alapú esetében, de többen is veszik meg, mint papír alapút, így a kevesebbért de többet elv felülmúlja a többért, de kevesebbet elvet.
2007. máj. 29. 23:29 | válasz | #25
elég hogy vki egyszer letöltse a jegyzeteket, és közzé tegye. Ha mindenki csak egyet tölt le, és közzé teszi, egy év alatt bőven kikerül az összes jegyzet ingyér a netre. Megoldódik ez :)
2007. máj. 29. 22:45 | válasz | #24
Az a baj ezzel az egésszel, hogy nem arról szól valójában, hogy a diákok hozzáférjenek az amúgy nehezen elérhető dolgokhoz. Ez megint csak arról szól, hogy miként lehet még több pénzt begyűjteni.
Hiszen lehetne minimális összegért is árulni ezeket az e-bookokat. Sőt, nagy részüket ingyen is hozzáférhetővé lehetne (kellene!) tenni.

Nem tudom máshol miként mennek a dolgok, de nálunk sok tanár az általa készített jegyzetet közzétette neten, vagy akár lemezre is másolta anank aki hozott. (Sőt! volt aki akár egész fejezeteket fénymásolt a hallgatóknak és szétosztotta!)
Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan nem lennének ellene ha akár ingyen hozzáférnének széles körben a jegyzetikhez (hiszen többnyire tanárok írják).

Persze ehhez az kellene, hogy ne a profitot nézzék már megint, ne a kiadókon kereszül tegyék hozzáférhetővé az anyagokat!
Így az lesz ami eddig: fénymásolják a jegyzeteket, könyveket.
(Illetve nyilván fel fogják nyomni a védetten kiadott dolgokat.)
2007. máj. 29. 19:42 | válasz | #23
"Ha az államnak igazán érdeke lenne, hogy színvonalas oktatás segítségével értelmes, gondolkodó embereket állítson elő, akkor azt mondaná, hogy kap egy jó összeget a könyv összeállítója, aztán megy fel az egész digitális formában egy központ szerverre, ahol aztán minden tanuló ingyen kiválogathatja mi kell neki."

Szeritem először tegye fel ingyen a szerző, és juttatást akkor kapjon ha töltik a művét. Ha nem töltik akkor meg örüljön, hogy ingyen fenn lehet az értéktelen cucca.
Penge4  
2007. máj. 29. 19:36 | válasz | #22
és wma
2007. máj. 29. 19:20 | válasz | #21
ha valaki letölt egy ilyet, akár ingyen akár fizetősen, akkor mondjuk az esetek nagy részében ki is nyomtatja. (magamból kiindulva, én minden jegyzetet, előadás-fóliát és egyebet kinyomtatok, mert nem szeretek monitoron sokat olvasni.) aztán ha már nem kell neki, akkor megy a kukába, jó esetben a papírgyűjtőbe. mert ha másnak kell, akkor majd kinyomtatja magának. nem fogja ugyanazt a könyvet 2-3 esetleg több ember is használni. szóval nemcsak hogy megvalósíthatatlan a másolásvédelem, de még sokkal pazarlóbb is az egész. szerintem.
avman  
2007. máj. 29. 18:15 | válasz | #20
2007. máj. 29. 17:59 | válasz | #19
Ha az államnak igazán érdeke lenne, hogy színvonalas oktatás segítségével értelmes, gondolkodó embereket állítson elő, akkor azt mondaná, hogy kap egy jó összeget a könyv összeállítója, aztán megy fel az egész digitális formában egy központ szerverre, ahol aztán minden tanuló ingyen kiválogathatja mi kell neki.

Ennek az egész kezdeményezés megint olyan érzést kelt bennem, hogy a zRt meg akar rajta jól gazdagodni, persze hozzáértés sehol. Bohóckodnak itt ezekkel a drm témákkal... Printscreen, rajzprogram, ennyit erről.

Másrészt aki elvárná, hogy esetleg többszáz oldalt monitoron olvasson el a tanuló, azt hasonló "élvezetkre" kárhoztatnám.

Turul1  
2007. máj. 29. 17:45 | válasz | #18
bocs elírtam... ebookz.hu
Turul1  
2007. máj. 29. 17:45 | válasz | #17
ebooz.hu
balsay  
2007. máj. 29. 16:53 | válasz | #16
Nos részben jó ötlet, ám a papírt nem lehet hanyagolni. Mindenféleképpen kellenek a könyvek, mivel a digitális felületen való olvasás már rövid távon is terhelő, fárasztó. Vagyis szerintem kiegészítő anyagnak tökéletes, önállóan nem állja meg a helyét....
2007. máj. 29. 16:42 | válasz | #15
konyveknek nyoma van mig ennek "eTan zRt" verzionak nincs. siman lenyelik a szerzoi dijjakat ... a nagyobb torrent oldalak mar most rendelkeznek teljes konyvtarnyi anyaggal.
2007. máj. 29. 16:38 | válasz | #14
Végre, én 2 éve gondolkozok ezen a projekten, csak nincs hozzá tőkém. Csinálják és én velük vagyok. Elegem van a papír alapú világból!
2007. máj. 29. 15:32 | válasz | #13
Esetleg havi, vagy éves tagdíjjal el tudnám képzeni, mint egy könyvtárat, de full drm nélkül.
2007. máj. 29. 15:32 | válasz | #12
Ez bukta, ha profitorientáltan akarják csinálni. Ha könyvtárból kiveszem a könyvet, otthon magán célra lemásolhatom és 'anyagárból' megúszom. és mindez legális. Ha innen fogom letölteni, akkor meg fizessek érte? Röhej.
2007. máj. 29. 15:09 | válasz | #11
első
2007. máj. 29. 15:09 | válasz | #10
konkrét elképzelés nincs, de a másolásvédelem az már eslőszámú szempont...
kisb92  
2007. máj. 29. 14:51 | válasz | #9
Meg persze vannak legális oldalak is (MEK — Magyar Elektronikus Könyvtár), csk hát értelemszerűen ott nincsen olyan sok dolog.
kisb92  
2007. máj. 29. 14:49 | válasz | #8
Nem is tudom. Úgy látszik, széleskörben támogatott, ezért valszeg el fog terjedni, vagy legalábbis van rá esélye, de az interneten rengeteg 'csendes könyvtár' van már, és lesz is, ami pedig ingyenes.

Egy rendes papírformájú könyv azért mindig is más lesz. Bár láttam már néhány érdekes e-book félét, ami talán nem is olyan rossz..
LacIII  
2007. máj. 29. 14:35 | válasz | #7
Mutassanak egy olyan DRM rendszert, amit nem lehet megkerülni.
Ráadásul mindezt a felkészült és jól informált egyetemistáknak, akiket úgy is az érdekel, hogyan jön ki a félév a legolcsóbban. Az alacsony áraknál az ingyen még mindig vonzóbb!

Egyébként jó ötletnek tartóm, de szerintem anyagilag nem fog bejönni nekik, hacsak nem váltanak nagyon gyorsan a jegyzetekről valami jobban jövedelmezőbbre.
ace02  
2007. máj. 29. 13:40 | válasz | #6
"A digitális könyvek és tananyagok kérdése még egész Európában újdonságként hat."

mióta is teszi lehetővé a technológiai fejlettség könyvek digitalizálását? 10..? vagy 15 éve..? örülök, hogy a közoktatás is időben felismerte a benne rejlő lehetőségeket...
2007. máj. 29. 12:32 | válasz | #5
http://caracallablog.blog.hu/2007/05/29/elektronikus_jegyzetkereskedelmi_kiserle
ZoliJ  
2007. máj. 29. 12:27 | válasz | #4
semmit nem ér az egész, ha nincs hozzá megfelelő hordozófelület (olcsó és könnyen beszerezhető e-papír)
2007. máj. 29. 12:04 | válasz | #3
Tiszta fa*a, meg az a jo, hogy ugy ugyelnek nehogy valaki jogosualtlanul (anelkul hogy fizetne) hozzaferjen valami informaciohoz, ne agyisten tudashoz... hajra!! nehogy valki tanuljon valmit akinek nincs penze!
Caro  
2007. máj. 29. 11:59 | válasz | #2
Csinálják csak, nálunk a legtöbb tanár így is, eddig is feltette a netre a jegyzetét, amit akárki szabadon letölthetett.
Mondjuk el tudom képzelni, hogy ez más karokon, más oktatókkal máshogyan van.
2007. máj. 29. 11:53 | válasz | #1
Na, erre várok már mióta. Így még több értelme lesz notebookot vinni suliba.