Az SPD és a CDU politikusai szeretnék a jelenlegi korszerű kommunikációs társadalomhoz igazítani a német alkotmányt és rögzítenék az internetes szabadsághoz fűződő jogot.

Hirdetés

Napjainkban egy német honatyának már van honlapja, legalább egy e-mail címe és számítógépe. Az elmúlt években az internet az emberek mindennapi életének a szerves részévé vált. 1949. május 23-án fogadta el a helyi parlament a német alkotmányt. Akkor még nem voltak személyi számítógépek, azonban sok politikus most szívesen korszerűsítené az alaptörvényt. Ezért is kezdeményezték német parlamenti képviselők az alkotmány módosítását. A kérdésnek elvileg fel sem kellene merülnie, hiszen magától értetődő, hogy az alapvető emberi jogok az internet világában is érvényesek. Azonban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Vagy mégsem?

"Reményeink szerint a változtatás még a mostani parlamenti ciklus végéig megtörténik" - mondta Dieter Wiefelspütz, az SPD képviselője, akinek véleményét osztotta Ralf Göbel, a CDU szakértője is. A német alkotmány ismeri és elismeri az információhoz, a gyülekezéshez, az egyesüléshez, a levéltitokhoz és a magánlakások sérthetetlenségéhez fűződő jogokat. Ezek mind az állami túlkapások és beavatkozások elleni alapvető emberi jogok. Azonban pont a nemrég nagy vihart kavart internetes házkutatások ügye mutatott rá, hogy az embereknek joguk van az online szabadságukhoz is.

"A világháló egy új tér, egy negyedik dimenzió, ahol emberek élnek, dolgoznak. Ennek a világnak, mint a szabadság területének a létezését ezért az alkotmányban is rögzítenünk kell" - tette hozzá Wiefelspütz. Kérdéses azonban, hogy mindez hogyan valósulna meg: egy teljesen új jogként vagy például a levéltitok-passzus kiegészítéseként. "Szükségünk van az alapvető emberi jogok kiterjesztésére, hiszen azok a virtuális világban is érvényesek. Már csak annak módját kell megtalálnunk, hogy ezt miként tehetjük meg" - szögezte le Ralf Göbel is.

Vita tehát legfeljebb a részletekben és a kérdés megközelítésének módjában van. Az SPD az új jogot alapvető emberi jogként definiálná, míg a CDU a lakások és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogot terjesztené ki a számítógépekre, ezáltal a világhálóra is.