Sugárzással táplálkozik egy gomba
2007. május 23. 20:48, szerda
A műanyagtól az azbeszten át, egészen a repülőgépek üzemanyagáig a gombák képesek szinte bármit elfogyasztani. Kutatók most egy újabb csemegét találtak, a sugárzást.

Hirdetés

Az már régóta köztudott, hogy a gombák képesek a radioaktív összetevők lebontására, maga a sugárzás azonban teljesen új színfolt a terítéken. A gombák elsősorban azért léteznek, hogy az anyagot kémiai elemeire bontsák, melyeket más organizmusok fel tudnak használni, a sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elő.

A felfedezés Jekatyerina Dadacsova professzor és munkatársai nevéhez fűződik a New Yorki Yeshiva Egyetemen, akik megfigyelték, hogy egyes gombák egy pigmentet, egy melanin nevű molekulát alkalmazva nyernek ki energiát a sugárzásból. Ez emberi oldalról is hasznos lehet: a jövő hosszú utakat megtevő emberi űrexpedíciói, vagy a bolygók kolonizálóinak első számú élelmiszerforrásává léphetnek elő ezek a gombák, melyek megélnének az ionizáló sugárzásban bővelkedő világűrben. A szóban forgó gombák mindazonáltal nem túl étvágygerjesztők, leginkább az elhanyagolt zuhanyfüggönyökön képződő penészfoltokra emlékeztetnek.


A felfedezés alapjául azok a megfigyelések szolgáltak, melyek szerint a csernobili atomerőmű 1986-os leolvadása óta rendkívüli mértékben megnőtt a körzetben a melaninban gazdag "fekete gombák" száma. Dadacsova és kollégája, Arturo Casadevall úgy vélte, a gombák az erőmű romjait beszennyező sugárzásból kaphatták a táplálék-kiegészítést, ezért három gombafajt béta-sugárzásnak vetettek alá. Az uránium és plutónium hasadása során keletkező cézium-137 izotóp sugárzása mindhárom - Cladosporium sphaerospermum, Cryptococcus neoformans és Wangiella dermatitidis - fajra jótékony hatással volt.

Csernobil esetében megfigyelték, hogy a legtöbb gomba a különböző sugárzási források irányába terjeszkedik, mintha megpróbálnák elérni ezeket az összetevőket. Ugyanezek a gombák közös jellemvonása, hogy hajlamosak az emberi bőrben is megtalálható barnásfekete színt adó melanin pigment előállítására, ami az elméletek szerint számos környezeti hatás ellen nyújt védelmet számukra. Dadacsova csapata felfedezte, hogy a sugárzás hatására a gombák melanin molekulái alakot váltanak, ami négyszer alkalmasabbá teszi őket egy gyakori metabolikus kémiai reakció levezetésére. A melaninnal nem rendelkező gombafajok általában nem reagálnak gyorsabb növekedéssel a sugárzásra.

Felmerül a kérdés, hogy az emberi bőr melaninja képes lehet-e hasonlóképpen energiává alakítani a sugárzást? Casadevall szerint nem kizárt, a kapott energia azonban feltehetőleg túl kevés, messze nem elég egy dolgozó űrhajósnak. "Erre jelenleg nincs bizonyítékunk" - mondta Casadevall. "A tény azonban, miszerint a gombáknál végbemegy a folyamat, megnöveli az esélyt, hogy ugyanerre az állatok és a növények is képesek."
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2007. máj. 27. 18:34 | válasz | #77
A moderátorok miért nem veszik észre az ilyen pöcsöket?? HE?
pipaxy  
2007. máj. 27. 09:56 | válasz | #76
Egyetértek.

Az eredeti cikk címe:
Ionizing Radiation Changes the Electronic Properties of Melanin and Enhances the Growth of Melanized Fungi

Aztán ennek összefoglalója, amire az itteni cikk hivatkozik:
Einstein researchers' discover 'radiation-eating' fungi

Idézőjelben a sugárzás evés, de nem számít, harmadik átiratra egy gomba már sugárzással táplálkozik.
2007. máj. 26. 22:21 | galéria | válasz | #75
Rossz lehet neked. Mi fáj, mondd?
Tipp: ha valaki valamit fölöslegesnek érez, azt sokszor emlegeti. :-)
2007. máj. 26. 22:01 | válasz | #74
téged meg ki a faszom kérdezett?
2007. máj. 26. 01:20 | galéria | válasz | #73
Unalmas vagy, kismajom
2007. máj. 25. 23:17 | válasz | #72
Hulladék vagy wanek. egy senki.
2007. máj. 25. 22:36 | válasz | #71
Nem hinném, hogy ez a gomba sugárzással táplálkozik. Ha ehhez elég energia lenne abban a sugárzásban, akkor még itt is belehalnánk. Inkább arról lehet szó, hogy olyan jól alkalmazkodott az erős háttérsugárzáshoz, hogy mostanra már igényli is. Ez megszokott jelenség minden extrém környezeti feltétel esetén.
2007. máj. 25. 14:43 | válasz | #70
akkor most én is:ogame.org 28-uni.regeljetek,kressetek rá a TheMine szövetsége az alliance menüben és írjsatok egy kérvényt,hogy be akartok lépni a szövetségbe.
Egyébként ez egy online űrstratégia
sry for off
Caro  
2007. máj. 25. 13:18 | válasz | #69
Azért hoztam fel az interferenciát, mert a de Broglie hullámhosszt akkor használjuk, ha a részecskék hullámjelenségeit akarjuk kimutatni.
Ilyen esetben semmi köze nincs a sugárzás romboló hatásához, az általa okozott dózishoz, és ez alapján nem lehet összehasonlítani egy gamma fotonnal.
És eleve sem a dózist sem az egyenérték-dózist nem a frekvenciából mérjük, hanem az átadott energiából, amibe még bőven beleszól az abszorpciós együttható is.
2007. máj. 24. 23:25 | válasz | #68
Tudom, h nem EM hullám, ezt még én tisztáztam a a második postban. Én csak szemléltetni akartam, hogy ahogy az EM hullámoknak is van hullámhosszuk és frekvenciájuk, úgy a béta sugárzásnak(elektronoknak) is van. Azt nem értem h az interferenciát miért kevered bele. Minden mozgó m tömegű testnek (legyen az részecske vagy kvantum) van frekvenciája, hullámhossza. Szóval az hogy "A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza." nem igaz semmiképpen sem.
Caro  
2007. máj. 24. 17:06 | válasz | #67
Igen, ha interferenciát akarsz csinálni, akkor hozzárendelhető, de nem EM hullám a béta.
TommyC  
2007. máj. 24. 16:27 | galéria | válasz | #66
np
2007. máj. 24. 16:21 | galéria | válasz | #65
Ok, értem mit akartál írni, de maga a folyamat (a fotoszintézis) nem energiatermelő. Az hogy az egyes részlépésekben mi történik más kéréds. A felhasználható ATP a növényekben az állatokban a gombákban is általában a mitokondriumokban állítódik elő. Azért írtam, amit írtam, mert úgy láttam, hogy itt elég sokan úgy képzelik el a dolgot, hogy jön a sugárzás, a (növény vagy gomba itt) meg felveszi az energiát és akkor neki jó. Ha ezzel akárkit megbántottam volna akkor elnézést kérek.
A melaninos dologban viszont teljesen igazad van, azt valóban elírtam.
2007. máj. 24. 16:10 | válasz | #64
"A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza.":D
Ezt nem tudom honnan szedted... Minden m tömegű v sebességű testhez hozzárendelhető egy hullámhossz (de Broglie-féle hullámhossz). (A fényhez is és a minden más nyugalmi tömeggel nem rendelkező kvantumhoz is.)
KERI 15   "Rest in Peace KERI 15" 
2007. máj. 24. 15:59 | válasz | #63
Helló!
Ha valaki szerti az onlyne stratégiai játékokat az regisztráljon itt:
http://www.travian.hu/?uc=hu1_16506
Nekem tetszik! Sztem megéri!
TommyC  
2007. máj. 24. 15:39 | galéria | válasz | #62
Ráadásul a melanin gátolja a D-Vitamin termelődését
2007. máj. 24. 15:33 | válasz | #61
Talán Hohn Daviesnak van egy Ötödik csoda című könyve.Abban leírja,hogy a pánspermia-elméletet(az élet a Földre az űrből érkezett)alátámasztandó vírusokat és baktériumokat teszteltek,hogy meddig bírják olyan közegben ,minta mi az űrben van.A mozaikvírus nyert,a vírusok 99% százaléka túlélta az alap sugárzás többezerszeresét.
TommyC  
2007. máj. 24. 15:25 | galéria | válasz | #60
és bocs ha túlreagáltam, csak xarul esik ha leszólják az embert,hiszen idén érettségizem bioszból emeltszinten ráadásul angolul, és eddigis szín 5üs voltam biokémiából, de már értem "És persze akinek nem inge..."

TommyC  
2007. máj. 24. 15:23 | galéria | válasz | #59
\o/
én ennyit írtam:"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

Te:"A fény szakaszban keletkező ATP a sötét szakaszban elhasználódik "

Keletkezik ATP? Keletkezik.
Az más kérdés,hogy el is használódik!...
2007. máj. 24. 15:11 | galéria | válasz | #58
Pont azért nem keletkezik.
A fény szakaszban keletkező ATP a sötét szakaszban elhasználódik a szén-dioxid fixálására.(Meg a Rubisco enzim összerakására) Olyan nincsen, hogy a növény fogja magát, és azt mondja, hogy hoppá ebből az ATPből inkább mégse szenet fixálok hanem elteszem későbbre, jól jön az még...
A gombára én is azt mondtam, hogy szaprotóf, nem tudom miért írtad le nekem mégegyszer.
Nem állt szándékomban leszólni senkit, de ha valaki ilyeneket ír "A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."
az még egy középiskolai biológiadolgozaton is megbukik. Szvsz ha valamihez nem értek akkor nem szólok hozzá. És persze akinek nem inge...
TommyC  
2007. máj. 24. 14:35 | galéria | válasz | #57
És te is!
TommyC  
2007. máj. 24. 14:34 | galéria | válasz | #56
A gomba pedig szaprotróf, tehát korhadékevő,
és vegyél vissza mielőtt leszólsz "egyeseket", szerintem!
TommyC  
2007. máj. 24. 14:33 | galéria | válasz | #55
De keletkezik,mert a Kálvinciklus igényli az ATP-t.

Látod:
TommyC  
2007. máj. 24. 14:31 | galéria | válasz | #54
Nem.

A növényekben a fotoszintézis fény szakaszában keletkezik az ATP, amikoris a H20 szétbomlik oxigénre és protonokra.A membránban a II. pigmenterendszerről, megflelő energiájú fény jelenlétében egy elektron leugrik és a citokrómok elvezetik az I. pigmentrendszerhez, ahol a bejövő elekron ledobja az I pigmentrendszer Mg+ elektronját, így az a membrán másik felére kerül és potenciált hoz létre.Ennek hatására a vízből származó protonok (H+) átáramlanek egy membránfehérjén ami a mi esetünkben egy ATP szintetáz és a proton áramlás ATP szintézist indukál.A beáramló protonok egyesülnek az elektronnal és H atomot hoznak létre amit majd a NAD molekulák elszálítanak a fontoszintézis sötét reakció részéhez, a kálvin ciklushoz.

Cukor egyáltalán nem kell, az jön majd létre a CO2+ATP+NADH-ból.
Mitokondrium szintén nem kell, az az aeorb sejtlégzés.
2007. máj. 24. 12:31 | galéria | válasz | #53
Néhányan vegyék már elő a középiskolás biológiakönyvet! Súlyosan nagy baromságok hangzanak el errefelé.
1.:A fotoszintézis NEM energiatermelő folyamat. NEM keletkezik közben ATP sem. Az ATP előállítása (ami még mindig nem energiatermelő hanem energiaigényes folyamat!) a növényekben éppúgy mint nálunk a mitokondriumokban történik. Az energiát az ATP elbomlása biztosítja majd. A fotoszintézis a növény testét felépítő és a növénynek energiaraktárul szolgáló széhidrátok alapját állítja elő. (A glülózt) A különlegessége csak az, hogy ehhez az energiát nem más élőlényeg makromolekuláinak elbontása biztosítja, hanem a nap.
2.:Senki nem írta, hogy a gomba autotróf lenne, szvsz nem is lehet az. Valószínűleg egyszerűen az egyes lebontó enzimeinek a beindításához szükséges energiát nyeri a sugárzásból, hogy aztán kényelmesen csemegézhessen valami korhadákon. (Kb. ugyanezt csinálja mondjuk egy gyík amikor kifekszik a napra melegedni)
3.:"És erre mi is képesek lennénk-e?" Már azok vagyunk, nem hülyeségből van a bőrünkben a melanin. A cikkíró/kérdésfeltevő hallott már a D vitaminról?
Caro  
2007. máj. 24. 12:29 | válasz | #52
Jó de a sejtek az ATP->ADP oxidációnál nem használják el a foszfort, csak a kémiai kötési energiát nyerik ki belőle, ahogy én tudom.
Meg a fotoszintézis amúgy is cukrot állít elő nem?
2007. máj. 24. 12:08 | galéria | válasz | #51
Hát ha neked mindegy akkor akkor fény helyett használj foszfort.
2007. máj. 24. 12:06 | galéria | válasz | #50
Az ATP egy vegyület. Ennyit azért illő volna tudni.
L3zl13  
2007. máj. 24. 12:04 | válasz | #49
"A semmiből pedig nem lesz semmi."

Na ezzel viszont tényleg vitába szállnék. A semmiből igenis lehet semmi. :D
L3zl13  
2007. máj. 24. 12:02 | válasz | #48
Foton vagy foszfor nem mindegy? :DD
2007. máj. 24. 11:59 | galéria | válasz | #47
"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

Honnan van ez a totális kémiai analfabétizmus? A fényben és a vízben hol a rossebbe van foszfor? Mert az Adenozin-trifoszfát az foszfort tartalmaz.A semmiből pedig nem lesz semmi.
L3zl13  
2007. máj. 24. 11:42 | válasz | #46
Hát ő is a gombától nőtt szép nagyra... :D
2007. máj. 24. 11:40 | válasz | #45
Mindjárt jön a Godzilla is.
L3zl13  
2007. máj. 24. 11:38 | válasz | #44
Á, csak trágyázzák a gombaföldet. :D
L3zl13  
2007. máj. 24. 11:27 | válasz | #43
Arra gondoltam, hogy az élet kialakulásánál milyen szerepet játszott, illetve hogy azáltal, hogy hibákat okoz osztódáskor ez az evolúció egyik mozgatórugója.

Túlzott mértékű fogyasztása természetesen káros lehet az egészségre. :D
2007. máj. 24. 11:21 | válasz | #42
Lehet hogy igazad van, de eddig én az ilyesmi sugárzásnál csak néhány fajt halottam amik obban bírják(csótány, stb) de arról nem hogy ezzel táplálkozna. A sugárzás azért eléggé káros a sejtekre nézve ha jól tudom.
2007. máj. 24. 11:19 | válasz | #41
"A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell."

és cukor, és mitokondrium, ahol működik az egész és foszfor molekulák.. adenozin-trifoszfát, már ha belegondolunk hogy milyen molekula lehet, több kell neki fénynél és víznél..
2007. máj. 24. 11:11 | galéria | válasz | #40
Miez? Csak nem japánölő galóca? :)
L3zl13  
2007. máj. 24. 11:10 | válasz | #39
"Milyen érdekes hogy az amiről azt hittük minden élet kioltója, az valójában néhány természetes élőlénynek tápanyag."
Miért lenne minden élet kioltója? Inkább az élet forrása.
Caro  
2007. máj. 24. 11:08 | válasz | #38
Az alfát meg a bétát esetleg, de a gammát meg a neutront nem.
2007. máj. 24. 11:04 | válasz | #37
Milyen érdekes hogy az amiről azt hittük minden élet kioltója, az valójában néhány természetes élőlénynek tápanyag. Azt hittem hogy ilyen csak akkor lessz ha mi emberek kitalálunk valami ilyesmit genetikailag. Érdekes a természet.
L3zl13  
2007. máj. 24. 10:31 | válasz | #36
Az a furcsa, hogy erre csak most jöttek rá.
Már az első atomkisérleteknél is jól megfigyelhetőek voltak igen gyorsan növő gombák. :D
2007. máj. 24. 10:09 | válasz | #35
Ilyen gombával kellene bevonni Cseronbilt és nem betonnal. Ez megenné a sugárzást, nem "csak" bent tartaná... :D

AE
Stiff  
2007. máj. 24. 09:58 | válasz | #34
Ennél már csak az lenne az érdekesebb, ha a rákot a folyamatosan búrjánzó anyagot,mint 'örök éltető' elemet tudná az emberi szervezet növekedésre és fejlődésre használni, miközben az ehhez szükséges energiát, az említett gombafajhoz hasonlóan, sugárzásból nyerné.Hmm?
Sub  
2007. máj. 24. 09:26 | válasz | #33
Mármint ami számunkra halálos annak a 250-szeresét :)
Sub  
2007. máj. 24. 09:25 | válasz | #32
A rovarok nem kicsit, hanem nagyon! :)
Gondolj 1 csótányra, az is 250-szeresét (vagy még többet) kibírja a radioaktaív sugárzásnak ellentétben velünk.
L3zl13  
2007. máj. 24. 08:57 | válasz | #31
Függetlenül attól, hogy a gombának árt-e a sugárzás, vagy éppen használ, a szervezetébe szerintem be fognak épülni radioaktív izotópok. Nem biztos, hogy ilyen gombát szeretnék kajálni...

És hát ugye mint azt mások is írták a gombák szerves anyagokkal táplálkoznak. Nem képesek szervetlen anyagból szerves anyagot előállítani.
Érdekes módon a forrásban mégis csak a növekedés felgyorsulásáról beszéltek. Szó sem volt arról, hogy a gombák hirtelen áttértek volna egy teljesen újfajta anyagcserére, és CO2-t vonnának ki a levegőből, pedig ez igazán könnyen mérhető lenne.

A forrásul szolgáló hír mindenesetre rögtön az emberiség energiaproblémáinak megoldását hirdeti. És kimeríthetetlen energiaforrásként szolgál majd az űrhajósok és űrtelepesek számaára...

Ez biztos, hogy nem olyan cucc, mint az olajfaló volt abban a cseh "dokumentumfilmben"?
2007. máj. 24. 08:35 | válasz | #30
Tetszik, upgrade-nek elmenne :D
Caro  
2007. máj. 24. 07:37 | válasz | #29
Vírusok, bacik, de még a növények is sokkal ellenállóbbak az embernél.
De még a rovarok is valamennyivel.
Caro  
2007. máj. 24. 07:35 | válasz | #28
Miért nem?
Ha elég vékony, akkor a részecske energiájának csak kis részét adja le benne.
Caro  
2007. máj. 24. 07:34 | válasz | #27
Igen, de épp hogy ionokat hoz létre.
A gomba energiafelfogó anyaga meg gondolom valami olyan, ami hogyha ionizálódik, akkor tud vele mit kezdeni a szövet.
2007. máj. 24. 06:39 | válasz | #26
Ize. A gombak nem autotrofok. Nem kepesek, meg melanin es uran segitsegevel sem CO2-bol epitkezni.
Jo lenne tudni, mit ir az eredeti cikk...
2007. máj. 24. 02:32 | válasz | #25
De jól megy a gombának, hagy falatozzon a csemegéből:D Csernobil előtt be kellett volna mindent úgymond "temetni" vele, hátha kisebb dózist kaptak volna, de kétlem:) Mindenesetre már megtörtént, és szerencsétlen dolog...

UI: Valahogy érzem, hogy hülyeséget írtam! De köztudott, hogy az emberi hülyeség határtalan, inkább már világegyetem szintet ölt:)
2007. máj. 24. 02:03 | galéria | válasz | #24
"Mióta káros valaminek a frekvenciája?"
Hát, ahogy haladunk egyre lejebb a hullámhosszban (ahogy nő a frekvencia) úgy lesz egy fotonnak nagyobb energiája. Ezáltal igencsak károsnak tekinthető pl a 10nm alatti röntgen tartomány :) Az alfának ugyan nincs, de a kozmikus sugárzásnak már van frekvenciája 10^22 Hz, és az szintén nagytömegű nukleonokból áll, amik fénysebesség közeli sebességgel haladnak (innen a nagy energia). A fotonnak, mivel nincs nyugalmi tömege, csakis a frekvenciája adhat nagyobb energiát.
2007. máj. 24. 01:11 | válasz | #23
agyatlan hülye példa lesz de aszem ide ezkell: :)
fent van már a tetőn a napelem. Termeli az áramot. Nem nemépít semmit csak termeli az energiát.

bakterium csinált magának sugárzáselemet. termeli vele az energiát. ami hozzásegíti, hogy a környezetében lévő co2/h2o segitségével építse a testét. :)
2007. máj. 24. 01:06 | válasz | #22
semmi ellentétes nemátok

"sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elő"
nem fényböl nyerik az energiát hanem a leirt modon. és evvel saját növekedésüket segítik elő.
vagy van?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 24. 00:59 | galéria | válasz | #21
Mióta káros valaminek a frekvenciája? béta sugárzás azért káros, mert ionizál, mert elektronok alkotják. Nem frekvenciák miatt.

Egyébként az alfa sugárzást is részecskék alkotják, mégpedig hélium atommagok, a gamma sugárzást meg gamma kvantumok (olyanok mint a fénykvantumok, csak sokkal nagyobb energiával).
Vorpal  
2007. máj. 24. 00:57 | válasz | #20
"Godzzsilla..."
TommyC  
2007. máj. 23. 23:57 | galéria | válasz | #19
A fotoszintézisnél az energia /ATP/ előállításához csak fény és víz kell.
2007. máj. 23. 23:37 | galéria | válasz | #18
Energia nélkül nem épül fel semmi. Az anyag nem fog magától összeállni gombává.
2007. máj. 23. 23:33 | galéria | válasz | #17
Az ionizáló sugárzás meg az ionok két különböző dolog.
2007. máj. 23. 23:30 | galéria | válasz | #16
"sugárzásból viszont energiát nyernek ki, mellyel saját növekedésüket segítik elő"

Ha valami táplálkozik az a szervezetét felépítő anyagokat vesz magához. A sugárzás nem ilyen.Energiával nem lehet szervezetet építeni. Csak elősegíteni lehet. Miéert van a cikkben egymással teljesen ellentétes állítás?
2007. máj. 23. 23:24 | galéria | válasz | #15
Ez érdekes. Én meg arra lennék kíváncsi, hogy ha egy 6,5MeV-os alfával sugárzó polóniumot raknánk oda, akkor azt is ennyire kedvelné? Vagy a 'jóból is megárt a sok' érvényes inkább. Azért ne essünk túlzásba, az űrben lévő többszázezer MeV-os nagytömegü részecskék záporát semmi nem élheti túl. Túlságosan roncsoló. Szinkrotron
Ebbe szórjanak gombákat :)

2007. máj. 23. 23:23 | válasz | #14
Nem tévedtél vonna sokat, ugyan is létezik olyan baktérium faj, amely 10000x nagyobb dózist visel el, mint az ember.
2007. máj. 23. 22:33 | válasz | #13
Pontosítok, még mielőtt belémköt valami nagyokos. Gombák, nem bacik.

:P
2007. máj. 23. 22:15 | válasz | #12
Nem is lenne rossz kitenyészteni ilyen bacikat. Bekened magad valami szmötyivel azt már védettebb is vagy a sugárzás ellen mintha tonna ólmot öntenének rád :)
Caro  
2007. máj. 23. 22:12 | válasz | #11
Egyébként minden bizonnyal az ionizáló sugárzást használják fel, én legalábbis azt tudnám elképzelni.
Ionokkal már bármit lehet kezdeni, azokat a szervezet képes feldolgozni, aztán gyárt belőle ATP-t, vagy amit akar, biológiában annyira nem vagyok otthon. :)
Caro  
2007. máj. 23. 22:10 | válasz | #10
Ja, csak egy gamma foton inkább magfotoeffektust hoz létre, mintsem hagyományos fotoeffektust.
Caro  
2007. máj. 23. 22:09 | válasz | #9
A béta sugárzásnak nincsen hullámhossza.
2007. máj. 23. 21:53 | galéria | válasz | #8
NEm vagyok ám hülye, de a fotoszintézis az nem pusztán csak a fénnyel megy, kell víz, meg még sokegyéb más is. Ez a baktérium elvileg a vékuumban is képes energiához jutni...
Ja és ahogy más is leírta, egészen más a hullámhossz...
2007. máj. 23. 21:22 | válasz | #7
élő űrhajók esetleg ?:P
2007. máj. 23. 21:11 | válasz | #6
ez nem is rossz.
kíváncsi lennék, hogy mekkora sugárzást visel el egy ilyen gomba, hogy mekkora dózis az, ami egészséges neki. a cézium különösen veszélyes, ezért igen hasznos lenne ebből a gombából kitenyészteni egy cézium faló nagy valamit.
2007. máj. 23. 21:10 | válasz | #5
A fotoszintézis és ez között annyi a különbség h a látható fény frekvenciája nagyságrendekkel kisebb mind a béta sugárzásé. Ennélfogva a béta-sugárzás sokkal károsabb tud lenni.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. máj. 23. 21:08 | válasz | #4
A fény is EM sugárzás, és képzeld minden növény energiát nyer belőle. Jééé, hogy mik vannak, mi?
2007. máj. 23. 21:07 | galéria | válasz | #3
A fotoszintézis is ilyen.
2007. máj. 23. 21:04 | válasz | #2
A béta-sugárzást elektronok alkotják. Különben az h "sugárzás" az igen tág fogalom; lehet részecske is de elektromágneses hullám is (pl. gamma, röntgen).
2007. máj. 23. 20:54 | galéria | válasz | #1
Na álljnuk meg egy percre. Tehát fizikailag nem megfogható dologból nyernek az élőlények energiát? EM sugárzából?? Azért ez nem semmmi...