 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
A húrelméletek ellenőrzésének nem elvi, hanem gyakorlati akadálya van (pl. nincs kéznél feketelyuk a laborban).
Tisztán elméleti szempontból pedig azért rendkívül hasznosak, mert egyetlen konzisztens rendszerben írják le a természet törvényeit, az eddigi két egymásnak ellentmondó elmélet (rel.elm. vs. kvantumfizika) helyett.
|
"Tehát egyrészt nem tudjuk eldönteni, hogy létezik-e, másrészt nemis érdekes gyakorlati szempontből. "
Tehát akkor a húrelmélet(ek) nem létező alapokra épülnek.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
"Én úgy emlékszem hogy nem igazán ciklotron, hanem szinkrotron"
A sszinkrotron a ciklotron fejlettebb változata, ahol már a relativisztikus effektusokat is bekalkulálják.
"1. Ha nem tuduk valamit megmérni, akkor nem is létezik?"
Gyakorlatilag nem. Ha nem tudjuk mérni (elvi, és technikai okok miatt), akkor semmilyen hatással nem lehet ránk. Tehát egyrészt nem tudjuk eldönteni, hogy létezik-e, másrészt nemis érdekes gyakorlati szempontből. Azért szokás a nemlétezést venni alapnak, mert nemlétező dologból végtelenszer több van, vagyis egy random elképzelt dolog létezésének az esélye nagyjából nulla, amíg valami megfigyelés nem szól mellette.
|
Álmodj csak. Az értetlenséged határtalan, programozó.
|
Valóban vannak olyan részecskék, de többnyire nem ilyen részecskékkel szokás példálózni.
Arról hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), arról csak elméletek vannak. Mely elméletek helyesnek tűnnek ezidáig, de semmi garanciát nem látok rá hogy a fedik is valóságot. A szabadelektron lézerrel kapcsolatban viszont nagy igazság lehet.
Én úgy emlékszem hogy nem igazán ciklotron, hanem szinkrotron, mert ez utóbbival 100MeV fölötti sebességre is fel lehet gyorsítani a részecskenyalábot, emberi léptékű szerkezettel. De mivel részecskenyalábról van szó, csak a nyaláb sebességét lehet megmérni, nem az az ütkeztetendő részecskékét. Mérés közben a nyaláb egyes elemei becsapódnak, tehát elvesznek. Végül is sajnálatos módon ebben is igazat kell hogy adjak neked. Viszont a relavisztikus tömegnövekedés miatt egyszerűbb és pontosabb a becsapódó részecske kinetikus energiáját megadni, mint a részecskék sebességét, mivel ha jól emlékszem, a sebesség mérése nem lehetséges a részecske ütközése nélkül.
A Michelson-Morley kisérlet az eredeti formájában számomra nem mérvadó. Az újra megismételt kisérletek viszont részben meggyőztek.
...
"Most a távolságról van szó, vagy a térről?"
Mi a különbség?
Na jól va, lebuktam. Távolságmérést akartam írni, de már mindegy :).
...
1. Ha nem tuduk valamit megmérni, akkor nem is létezik?
2. Mindig elfelejtődik kiíródni az a fránya 'elmélete szerint' szóösszetétel. Mert elméletileg az elmélet megegyezik a valósággal, de valójában...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
 |
"A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétől függ, hanem ezer mástól is."
Vagy nem. Vannak részecskék, amiknek a bomlási ideje teljesen fix, és teljesen jól mérhető.
"Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhető egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás."
Rosszul hiszed. Ha tudjuk, hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), és hol mérünk, akkor megvan a megtett űt. A sebesség pedig a fénysebességhez közeli, mivel óriási energiákról van szó (kozmikus sugárzás).
De ha ez nem elég egzakt neked, laboratóriumban is lehet mérni.
Pl. a szabadelektron lézerekkel (spec. rel. jegyzet).
"A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínűsíthető sebességét az adott objektumnak"
Nagyon mellé lőttél. A gyorsítók már nagyon régóta ciklotronok, vagyis a részecskék keringenek bennük. Mágnes tér tartja őket körpályán, és váltakozó irányú elektromos térrel gyorsítják őket. Ha az elektomos tér frekvenciája nem megfelelő, a részecske nem fogy gyorsulni (az energiája mérhető becsapódáskor). A megfelelő frekvencia pedig épp a sebességétől, és a pálya sugarától (ezt pl. abból tudjuk, hogy hol csapódig be) függ.
A klasszikus fizika szerint a részecske sebessége független a pálya sugarától, a rel. elm. szerint meg nem. Tippelj, melyiknek lett igaza.
"Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekből indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot."
Nam csak abból indult ki. Ott volt a Michelson-Morley kísérlet is.
"Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Mert hatással van a fotonokra, és más az alapvető erőket közvetítő részecskékre (ezt kimértük). És minden más fizikai és kémiai kölcsönhatás, meg egyáltalán minden más ezekre épül. Pl. a szilárd tárgyakat és az őket alkotó atomokat elektromágneses erő (kémiai kötés) tartja össze. Ha annak erőssége megváltozik, akkor automatikusan változik a tárgyak mérete.
"Miért csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja?"
Azért mert ha minden arányosan változik, akkor nem érzékelhető a változás. Ha pl. a szobád veled együtt hirtelen felére zsugorodik, nem fogod észrevenni (amíg nem nézel ki az ablakon). Hiába veszel elő mérőszalagot, mivel az is felére zsugorodott, ugyanakkorának fogja mérni az asztalodat, mint korábban.
"Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne."
Lásd GPS, illetve az eredeti Michelson-Morley kísérlet.
A fénysebesség közelében pedig elemi részecskékkel tudunk mérni.
"Az idő egzaktul mérhető lenne?"
Igen. Ugyanúgy ahogy a tér is.
"Amikor minden 'relatív'?"
Pontosan.
"Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének."
Arról nem volt szó, hogy tökéletes pontossággal mérhető.
"Most a távolságról van szó, vagy a térről?"
Mi a különbség?
"Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem."
Ezzel két baj van:
1. Ha nem tölti ki semmi, akkor nincs mivel megmérned.
2. Olyan nincs, hogy nem tölti ki semmi. A kvantumfizika ezt nem engedi meg. |
"ez nem egyenes következmény."
De igen. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha valahol nincs elektromágnese étr, akkor annak összes paraméterét tökéletesen pontosan ismerjük (mind 0), ami pedig ellentmond az bizonytalansági relációnak.
"A tér valós dolog, az idő viszont nem létező, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridő, csak a fantázia szüleménye."
Indoklás?
"ugyan! Majd ha élő ember megy fénysebességgel, vagy aközeli sebességgel és beszámol a dolgokról, akkor majd lehet róla értekezni."
Amit nem látsz, az nincs is, ugye?
"Az elemi részecskék meg ugye nem mesélnek el semmit."
Dehogynem, csak érteni kell őket.
"Mérni meg lehet rosszul is, de még jó mérés esetén is lehet az eredmény kiértékelése rossz."
Ezért képzett fizikusok végzik a kísérleteket, nem az utcáról beráncigált átlag polgárok.
Egybként nem tudom hogy lehet rosszul mérni, vagy értelmezni azt, hogy a fénysebességhez közeledve egyre több energia kell a részecskék gyorsításához. MA akkora energiákkal dolgoznak, hogy a klasszikus fizika szerint a részecskéknek sok milliószoros fénysebességgel kéne menniük.
"Arról nem is beszélve, hogy általában csak másod/harmadlagos észlelésekből következtetnek dolgokra."
Vagy nem. Lásd fent.
"A GPS rendszerhez nem szükséges semmiféle relativisztikus dolog, csak geometriai ismeretek."
Azt te csak hiszed. Akik üzemeltetik szerencsére picivel jobban értenek hozzá, és bekalkulálják a relativisztikus hatásokat is.
http://www.astronomy.ohio-state.edu/~pogge/Ast162/Unit5/gps.html
http://metaresearch.org/cosmology/gps-relativity.asp
http://science.nasa.gov/headlines/y2002/08apr_atomicclock.htm
http://www.phy.syr.edu/courses/PHY312.03Spring/GPS/GPS.html
"De ez a kvantumfizika egy nagy lufi. Majd kipukkad."
"Egyébként meg az elektromágneses hullámok sem igazán mechanikai hullámok, mégis van amplitúdójuk. Bocsika."
Bocsika, de nem van nekik olyan. Csak gondold végig, hogy mit tudsze mérni: térerősséget, meg frekvenciát. A frekvencia ugye nem amplitúdó. A térerősség meg meg a fotonok számától függ. Valami Einstein nevű fazon kapott egy ilyen Nobel-díjat, pont azért, mert ezt bebizonyította.
""És mi van az ált. rel.-lel? Mi van pl. az iker paradoxonnal?" - csak annyi, hogy kamu."
Hát igen, a strucpolitika rendkívül hatékony, amíg csak elméleti problémákról van szó. De vannak sokan akiknek ez a napi rutin (pl. a CERN fizikusai és mérnökei), nekik nagyonis valóságosak ezek a dolgok.
"Keresd meg. Leírtam, hogy mi a hiba."
1. Hogy a faszba keressek meg valamit, ami csak a te fejedben létezik???
2. Nem írtad le. Amit leírtál, az egy általános példa, nem konkrét hiba.
"szerinted."
A kísérletek szerint.
"és te tanultál fizikát. Gratulálok."
Na zsenikém, magyarázd el nekem, hogy hogyan lehet mérni, vagy akár csak definiálni a teret segédeszközök (vonalzó, lézer, stb.) nélkül. Talán érdemes belegondolni, hogy a közelmúltig a méter definíciója egy anyagdarab volt (most meg a fény általá vákuumban adott idő alatt megtett út, ami épp azért működik, mert a fénysebesség nagyon állandó). |
Álmodj, királylány!
Vannak-e támpontok, vagy sem - épp ez a vita tárgya, akkor hogyan akarsz megegyezést?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
olyanról vitatkoztok, amit igazából nem tudtok
tudjátok?
A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth
|
Erre támaszkodni tud már az ember, mégha később kiderül, hogy nem is hibátlan, majd ekkor modosítást kap, de addig is lehet vele dolgozni, haladni.
|
Nem a támpont olyan fix pont az elmélet folyamatában amire csak extrém esetben kap utólagos módosítást. (A majdani megtárygalt eseméynek függvényében
|
Előre beszéljék meg, milyen is a világ? Éppen azon megy a vita.
A támpontok a nyers kísérleti eredmények (értelmezés előtt).
|
Én azt javasolnám mostis hogy támpontok kialakítása nagyban segítené a munkátokat.
Bizonyos dolgokról, fogalmakról egyet kéne értenetek, mert így csak körbe-körbe haladtok. pl: tér, idő, még náhány alapegyenlet. Még az épp tárgyalt dolog gondolatbani leegyszerüsítése, alap hasonló szavakkal(szinonimákkal) való gondolkodás nagyonsokat tud segíteni. Ezt nem buta emberektől lestem el.
|
"Igen. Például a részecskék ..."
A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétől függ, hanem ezer mástól is. Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhető egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás. A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínűsíthető sebességét az adott objektumnak, valószínűleg a rel. elm. képletinek a felhasználásával.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekből indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot.
"Nemigazán értem ezt a kérdést."
Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség? Miért csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja?
Erre kérdeztem rá.
"Nem, de elegendően p..."
Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne.
"Az idő egzaktul mérhető...."
Az idő egzaktul mérhető lenne? Amikor minden 'relatív'? :D Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének.
"Bárhonnan is nézem a teret..."
Most a távolságról van szó, vagy a térről? Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem. Csak éppen nincs aki észlelje.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
"Az elmélet lehet bizonyított vagy nem bizonyított. Az előbbi esetben a következményei is igazak." - ez nem egyenes következmény.
"Indoklás?" - A tér valós dolog, az idő viszont nem létező, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridő, csak a fantázia szüleménye.
"Elemi részecskéket rutinszerűen gyorsítanak fénysebesség közelébe. És megfelelően pontos mérésekkel alacsonyabb sebességeknél is kimutathatók a relativisztikus effektusok (pl. GPS műholdak)." - ugyan! Majd ha élő ember megy fénysebességgel, vagy aközeli sebességgel és beszámol a dolgokról, akkor majd lehet róla értekezni. Addig maradnak a fantáziálások. Az elemi részecskék meg ugye nem mesélnek el semmit. Mérni meg lehet rosszul is, de még jó mérés esetén is lehet az eredmény kiértékelése rossz. Arról nem is beszélve, hogy általában csak másod/harmadlagos észlelésekből következtetnek dolgokra. A GPS rendszerhez nem szükséges semmiféle relativisztikus dolog, csak geometriai ismeretek. Persze ezt minden alkalommal elsütöd, mint bizonyítékot, pedig ez semmire sem bizonxíték.
"A kvantumfizikai hullámok nem olyanok, mint a mechanikai hullámok. Ezeknél a "hullámzás" nem a valós térben történik (ott csak a következményeket észleljük). Az amplitúdó itt egy fix szám, amit a Planck állandó határoz meg (és így ott van a képletedben)." - tudom, hogy mi van a képletben. De ez a kvantumfizika egy nagy lufi. Majd kipukkad. Egyébként meg az elektromágneses hullámok sem igazán mechanikai hullámok, mégis van amplitúdójuk. Bocsika.
"És mi van az ált. rel.-lel? Mi van pl. az iker paradoxonnal?" - csak annyi, hogy kamu.
"Esetleg megosztanád velünk ezt a hibát?" - nem. Keresd meg. Leírtam, hogy mi a hiba. Sült galambot is kérsz?
"Amit olyan ügyesen siekrült álcáznia a srácnak, hogy a világegyetem is bevette, és a rel.elm. szerint működik." - szerinted.
"Bárhonnan is nézem a teret, az valamilyen anyagdarabból (pl. vonalzó) van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog." - és te tanultál fizikát. Gratulálok. |
"Súlyos hibát vét, amikor egy egy paramétert az egyenlet egyik oldalán 0-nak feltételez, és azt el is hagyja, ugyanakkor a másik oldalon simán számol vele tovább."
Konkrétan?
|
"Igazolva van például az hogy befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Igen. Például a részecskék bomlási ideje megnő, ha a fénysebességhez közelítenek. Ebből következik, hogy a részecskéket összetartó fizikai kölcsönhatások a rel.elm.-nek megfelelően torzulnak. A Maxwell egyenletek szintén így tranzformálódnak, tehát az elektromágneses kölsönhatás is a rel.elm. szerint működik. Ezekből pedig következik, hogy a kémiai folyamatok, és minden további ezekre épülő jelenség is ennek megfelelően változik.
"Az is igazolva van hogy csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja?"
Nemigazán értem ezt a kérdést.
"Esetleg egy közel fénysebességgel mozgó inerenciarendszerben és ezen kívül is elvégezték a fénysebesség mérését?"
Nem, de elegendően pontos mérésekkel jóval kisebb sebességeknél is igazolható a rel.elm. Plusz a Maxwell egyenletekből is ez jön ki, és azokról is tudjuk, hogy jók.
"Mindenki téridő kontiniummal és egyébb egzotikus szavakkal dobálózik, mikor az idő mint dolog valószínűleg hasonlóan elvont fogalom, mint a szerelem, a harag, stb."
Az idő egzaktul émrhető. A szerelem és a harag tudtommal nem.
"Bárhonnan is nézem az időt, az valamilyen rezgésből v. keringésből van
'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog."
Bárhonnan is nézem a teret, az valamilyen anyagdarabból (pl. vonalzó) van 'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog. |
"Véletlenül olvastam a könyvét (spec és ált rel. elm), és rá is jöttem, hogy az abban lévő levezetés hibás. Nem nyomdahiba, hanem hibás. Márpedig mindent arra épített fel."
Esetleg megosztanád velünk ezt a hibát? Amit olyan ügyesen siekrült álcáznia a srácnak, hogy a világegyetem is bevette, és a rel.elm. szerint működik.
"Valamint van egy csomó feltevése, amivel nem értek egyet."
Jogodban áll nem egyetérteni vele, de sajnos a tények őt igazolják.
|
"A Lorentz elmélet TELJESEN ekvivalens a specrellel."
És mi van az ált. rel.-lel? Mi van pl. az iker paradoxonnal?
|
"Csakhogy az első a realitás, a második egy a realitásra rátelepedett látszatvilág."
És ezt mégis milyen alapon döntötted el?
|
"Kérdésem: egy hullámjelenséget a hullám frekvenciája és az amplitúdója (intenzitása) jellemez. Hol látod a fenti képletben az amplitúdót?"
A kvantumfizikai hullámok nem olyanok, mint a mechanikai hullámok. Ezeknél a "hullámzás" nem a valós térben történik (ott csak a következményeket észleljük). Az amplitúdó itt egy fix szám, amit a Planck állandó határoz meg (és így ott van a képletedben).
|
"Még senki sem repült (közel) fénysebességgel, vagyis ezt a feltételezést senki sem tudja igazolni."
Elemi részecskéket rutinszerűen gyorsítanak fénysebesség közelébe. És megfelelően pontos mérésekkel alacsonyabb sebességeknél is kimutathatók a relativisztikus effektusok (pl. GPS műholdak).
|
"A tér valós dolog, az idő viszont nem létező, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridő, csak a fantázia szüleménye. Felejtős."
Indoklás?
|
"Ez igaz, de attól lehet egy kitüntetett rendszer, ahol ténylegesen c-vel terjed a fény, a többi mozgó mérőműszer pedig úgy torzul, hogy mind c-nek mérik."
Ez esetben nem lehet megtalálni azt a rendszert. És bizonyíthatatlan dolgokat végtelen számban lehet kitalálni, úgyhogy nem érdemes foglalkozni velük.
"Ráadásul ismerünk olyan viszonyítási rendszert, amihez kimérhető a Föld sebessége.
Ez a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. Ehhez képest a Föld 365 ± 18 km/s-el mozog."
Ez is egy csak önkényes vonatkoztatási rendszer (bár kétségtelenül fontos).
|
"gy elmélet lehet jó, vagy rossz. De abból az égvilágon kívül semmi sem következik."
Az elmélet lehet bizonyított vagy nem bizonyított. Az előbbi esetben a következményei is igazak. És ez az elmélet történetesen jó alaposan bizonyítva van.
|
(Pl. a lézer is így "készül" - azonos frekvenciájú és fázisú, más szóval térben és időben koherens fénysugarak nyalábja, így minden ponton összeadódik az energia.)
|
(Egyforma frekvenciájúakról beszélve.)
|
Mit kéne rá mondanom? Az 1db foton energiája. Azonos frekvencián mindig ugyanannyi lesz. (Gondolom, tudod, mi mit jelent a képletben.) Az elektromágneses hullámnyaláb (ami sok fotonból áll) amplitúdója attól függ, milyen fázisban vannak egymáshoz képest az egyes sugarak.
|
Hát te sem vagy egy matek zseni, az biztos. Ez színtiszta matek. A 2. sorból a harmadik csak illegális művelettel nyerhető ki (nullával való osztás).
A 2. sor bal oldala nevezetes alak, a jobb oldala egyszerű kiemelés.
|
Ez az egyenlet honnan van? A 3. sora Bool algebra-t sejtet és ezt a végén 4. sorban átvivódik normál matekba. Ez így nem okés.
|
Nézd át a levezetést. Súlyos hibát vét, amikor egy egy paramétert az egyenlet egyik oldalán 0-nak feltételez, és azt el is hagyja, ugyanakkor a másik oldalon simán számol vele tovább. Ezzel a nullával való bűvészkedést már egy közepes matekos sem eszik meg, aki egyszer találkozott az alábbival:
a^2-a^2=a^2-a^2
(a+a)(a-a)=a(a-a)
a+a=a
2=1
PS: mi a helyzet az amplitúdóval? Nagyon hallgatsz róla...
mellesleg a legkevésbé sem érdekel, hogy mit hiszel el és mit nem.
|
Mondjuk a hibák engem is érdekeltek volna, de nem akartam forszírozni. Amúgy én mindent hajlamos vagyok elhinni. Jóhiszem.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem1x utaltál már ilyesmire.
És talán egy kicsivel több egyszerű kekeckedésnél az, ha nem hiszem el bemondásra, hogy kapásból hibát találtál Einstein levezetéseiben, aztán egyszerűen a sarokba vágtad a könyvet, és tévéztél tovább.
|
Te beteges kekeckedő vagy. Ráadásul olyasmit akarsz nekem tulajdonítani, amit én nem írtam.
|
Igy igaz, nem tudni a gravitációnak mi köze ennek az egészhez (specrel).
Ok vagy okozat? Vagy csak egy véletlen.
Mert a gravitációt leíró általános relativitás a speciális relativitásból nőtte ki magát.
Ha érted az ábrát, akkor már nem feleslegesen jártattam a szám. ;)
|
Az első kettő könnyen igazolható, szerintem már meg is tették párszor.
De BiroAndras tudna igazán kimerítően válaszolni.
Persze, ami kézenfekvő (legalábbis sokaknak), az még nem biztos, hogy helyes. Csak most az tűnik a leghelyesebbnek.
|
Aham, és a glogális zsidó összeesküvés megakadályozta, hogy ezt publikáld valahol, vagy hogy egyátalán csak egyszer is leírd...
Amit írsz, kb. olyan, mint hogy "a csillagok igenis lyukak egy nagy lepelen [ókori elképzelés], de nem különösebben érdekel a dolog, úgyis túl magasan van, sosem érjük el!"... Pontosan erre mondtam a homokba dugott fejet.
|
Nem is azért kérdeztem, hanem hogy úgy válaszoltál, mintha személyesen neked írtam volna.
|
Hát ez az, hogy nem csak a mozgók, hanem az erősebb vagy gyengébb gravitációnak "kitettek" is...
Azt hiszem, értem az ábrát, de a fentire nem ad magyarázatot, ugyebár?
Igaz, semmit sem lehet holtbiztosra tudni pl. a fizikában, de bizonyos megfigyelések, kísérleti tények mutatják, hogy "valami van".
|
Igazolva van például az hogy befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?
Az is igazolva van hogy csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja?
Esetleg egy közel fénysebességgel mozgó inerenciarendszerben és ezen kívül is elvégezték a fénysebesség mérését?
Szerintem nincs legkézenfekvőbb magyarázat, csak legelfogadottabb. Ami vagy helyes magyarázat, vagy nem.
Mindenki téridő kontiniummal és egyébb egzotikus szavakkal dobálózik, mikor az idő mint dolog valószínűleg hasonlóan elvont fogalom, mint a szerelem, a harag, stb. Bárhonnan is nézem az időt, az valamilyen rezgésből v. keringésből van
'leszármaztatva', ezálltal az anyagtól nem elválasztható dolog. Persze mindez csak magánvélemény részemről...
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Mert nem szeretek egyetérteni senkivel sem. :)
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
"wanek nem ért a specrelhez." - tévedsz. Véletlenül olvastam a könyvét (spec és ált rel. elm), és rá is jöttem, hogy az abban lévő levezetés hibás. Nem nyomdahiba, hanem hibás. Márpedig mindent arra épített fel. Valamint van egy csomó feltevése, amivel nem értek egyet.
Mellesleg különösebben nem érdekel a dolog, mert én nem fény vagyok, a legnagyobb sebesség, amivel utaztam kb. 900 km/h volt (repülő), és nem kell attól sem tartanom, hogy megrövidül a kezem, ha a legyet kell elkapnom :)))
|
Ennyi fórumozás után tudhatnád, hogy wanek nem ért a specrelhez.
De bízik az ösztönében, és az jó.
|
Lorentz
a z megint lemaradt
|
Eléggé zavarosan beszélsz.
Nos, a mozgó órák lassabban járnak. Ez egyértelműen látszik az ábrákról.
Már ha valaki tud olvasni egy 1 dimenziós téridő ábrát. Ez lenne az alap. Megdöbbentő, hogy az indexen a kioktató hangvételt használók 70%a nem tudja leolvasni.
Újra leírom, a Lorent elmélet pont olyan jól elmagyarázza miért jár a mozgó óra lassabban. Csak bonyolultabb mint a specrel, és még a specrelt se egyszerű megérteni.
A gravitációt valószínűleg a gravitonok okozzák, de ezt senki nem tudja még biztosra, nincs kisérleti megerősítés.
Aki azt állíja, hogy a gravitációt a téridő görbülése okozza, na az HAZUDIK.
Ezt még nem lehet biztosra tudni.
|
Nem az a lényeg, hogy itt vagy ott jár lassabban, hanem arra van-e magyarázatod.
|
Középső kérdőjel helyett pont.
|
Semmi köze a valósághoz? Tehát hogy az órák lassabban járnak? Akkor mi értelme az egésznek?
|
Az a hülyeség, hogy azt hiszi, most ezzel mindent megmagyarázott.
|
Amúgy nagyobb gravitációs mezőben járnak lasabban az órák.
Mondom, nem kell a kioktatás. Jobban értem az egészet.
|
Én vagyok magabiztos?
Menj az indexre, és nézd meg, hogy milyen kioktatás folyik ott.
És olyanok csinálják, akik csak félig értik a relativitást.
Sémákat pufogtatnak, és gőzük sincs mi van a dolgok hátterében.
A Lorentz elmélet TELJESEN ekvivalens a specrellel. Ez a lényeg.
ÉS ez tény. Nézd meg, ki írta a cikket. Nem egy áltudós.
|
"kitalált valóságképhez"
Miről beszélsz? Mondom, hogy specrel. Én vettem a fáradságot és megtanultam.
|
Az már az általános relativitás, semmi köze a specrelhez ahol az órák a mozgás miatt járnak lassabban.
Az ábrák a specrel szerint vannak megrajzolva.
A görbült tereket amúgy is elég húzós lenne 2dben ábrázolni.
|
Értem. Szerinted a Lorentz transzformációval felrajzol ábra hülyeség.
Tehát szerinted a speciális relativitás hülyeség.
|
És ez szerinted magyarázza azt, hogy 20km magasan mérhetően lassabban járnak az órák?
|
ÉN? Hiszen te vagy az, aki azt hiszi, tudja, mi az a valóság, és különféle dolgokról csípőből megmondja, helyes-e vagy sem. Valójában egy általad kitalált valóságképhez méred a dolgokat. A kísérleti eredményeket meg csalásnak mondod. Ez a megalol...
|
LOL. Hiszen az egy hülyeség.
|
Az ott szintiszta matek, abszolút térrel és idővel, newtoni fizikával és a Lorent által javasol torzulásokkal.
Mutasd meg, hol hibás.
Megkönnyítem a dolgod, nincs benne hiba, ahogy a speciális relativitásban sincs.
Csakhogy az első a realitás, a második egy a realitásra rátelepedett látszatvilág.
|
Ez nem alternetíva, hanem a valóság.
|
Értelek. Ezek szerint te ismered a tutit (a nagy világosságot - MEGALOL!!!), én a valóságból semmit sem látok/tapasztalok. Szerintem meg pont fordítva van. Csak olyasmit fogadok el, aminek van a valósághoz legalább minimális köze, a szélhámosokat messzire elkerülöm. Ha mégis beléjük botlok, akkor meg nem állok le velük vitázni, mert legalább annyira értelmetlen, mint egy hívő embernek azt mondani, hogy nincs isten.
Szóval az ilyen wikizsonglőrök és panelbajnokok ne osszák már nekem az észt :)
|
" téridő magasabb gravitációnál lassabban megy "
Mi megy lassabban ???????
Legalább tanuld meg a fogalom jelentését.
|
Dehogy lett igazolva! Csak azt állítják. Próbálna valaki mást állítani azok közül, akik ezért kapnak fizetést. Másnap már mosogathatná a tányérokat...
|
(Később majd elgondolkodok ezen, most el kell mennem.)
|
Ja, tehát te még csak nem is hozol alternatívát, mint pl. beela, te csak egyszerűen ellenkezel. A valóság ellen ellenkezel, homokba dugod a fejed, de ott persze nem látsz semmit, csak sötétséget.
|
Itt van neked egy gumicsont:
E=h*f
Ugye ismered a fenti összefüggést?
Kérdésem: egy hullámjelenséget a hullám frekvenciája és az amplitúdója (intenzitása) jellemez. Hol látod a fenti képletben az amplitúdót? Pedig egy elektromágnesen hullámnak ha növeled az amplitúdóját, akkor nagyobb teljesítményt érhetsz el. Az energia és a teljesítmény meg ugyebár nem áll messze egymástól...
|
Már sokminden igazolva van.
|
"Sajnálatos módon az idő kérdésében wanekkel kell hogy egyetértsek" - ez számodra miért sajnálatos?
|
"Hogy lehet, hogy pl. akár közel fénysegességgel haladva, számunkra (hozzánk képest) ugyancsak fénysebességgel indíthatunk fénysugarakat, de egy külső szemlélő számára ez egész máshogy néz ki, és nem lát fénysebességnél gyorsabb mozgást?" - ez csak egy elmélet. Még senki sem repült (közel) fénysebességgel, vagyis ezt a feltételezést senki sem tudja igazolni.
"A legkézenfekvőbb magyarázat a tér torzulása, ami magával hozza az idő telésének torzulását is." - ez nekem éppenhogy nem kézenfekvő. Sőt!
"Valójában éppen a tér+idő torzulását írtad le, csak nem akarod tudomásul venni" - semmi ilyesmit nem állítottam.
|
Amiket leírtál, azoknak egy része csak elméleti alapon működik így, a gyakorlatban meg a fene tudja hogy hogyan. Amíg gyakorlatban nem igazolódnak a felsorolt állítások, addig ezeket csak egy feltételezésnek tekintem||tekinthetem, amik vagy igazak, vagy nem. Sajnálatos módon az idő kérdésében wanekkel kell hogy egyetértsek, mert az idő mint izé nem valódi dolog, csak egy vonatkoztatási rendszer - szerintem is.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság.
- Marcus Aurelius
|
Te ugye jössz az abszolút térrel, mert az szerinted reálisabb, vagy talán a racionalitásban is csak az fér bele szerinted.
Jó. Akkor mivel magyarázod a megfigyelt jelenségeket? Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség? Miért csak a megfigyelő szempontjából befolyásolja? Hogy lehet, hogy pl. akár közel fénysegességgel haladva, számunkra (hozzánk képest) ugyancsak fénysebességgel indíthatunk fénysugarakat, de egy külső szemlélő számára ez egész máshogy néz ki, és nem lát fénysebességnél gyorsabb mozgást?
A legkézenfekvőbb magyarázat a tér torzulása, ami magával hozza az idő telésének torzulását is. (És talán ez is csak annyi, amit most felfogok belőle, és még összetettebb a dolog.)
A te magyarázatod ezzel szemben? Hogy egyszerűen ilyen furcsák a fizikai törvények? Ezzel egyszerűen csak kitolod a problémát a látókörödből, de semmit sem oldasz meg. Ez ugyanúgy irreálissá és irracionálissá teszi az egészet, ezek az összevissza törvények, mindenféle képzetes állandókkal, stb., amik által úgy viselkednek a dolgok, mintha különféle külső hatás érné őket, holott erre - éppen szerinted - semmi ok. Valójában éppen a tér+idő torzulását írtad le, csak nem akarod tudomásul venni. |
Valójában az idő egy viszonyítási érték.
|
A tér valós dolog, az idő viszont nem létező, csak képzett fogalom. Ilyen, hogy téridő, csak a fantázia szüleménye. Felejtős.
|
Hali. Mi van, ha jobban megnézzük a relativitáselmélet összefüggéseit,amit a galileo szonda "bebizonyitott" majd rávetítjük a komplex térelmélet adatait a kvantumelmélet adataira: A téridő magasabb gravitációnál lassabban megy mint g nélkül? hogy is van ez??? Nem lehet, hogy a planckállandó mégsem állandó, mert a G összesűriti a téridőt, ami módosítva a planckállandót egy szinte ugyanolyan törvényű univerzumot hoz létre, csak kissebb méretekben, mint itt, és felgyorsult idővel? Miért lehet "becsapni" az időt, ha fénysebességgel haladunk? Nem lehetséges, hogy a kvantumhabban való haladáskor kicsúszunk a téridőleptonok hatása alól? Ha valaki tudja a válaszokat címem: ka-kp@freemail.hu
|
Akkor már csak a biztos tényekkel haladunk tovább? Mondjuk ez nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még végtelenek szépszámmal szerepeltek
|
|
Az általános fizikai nézet szerint a legjobb amit tehetünk, ha nem próbálunk meg kitörni a fekete lyuk fogságából. Olyan ez a közeg mint egy futóhomok, minél jobban küzdünk, annál kritikusabbá válik a helyzetünk. Az ausztrál Sydney Egyetem kutatói, Geraint Lewis és Julia Kwan szerint mindez csupán tévhit. A problémáról készült elemzésük azt bizonyítja, hogy bizonyos körülmények között mégsem olyan buta dolog, ha az ember begyújtja a rakétákat: a kijutás így is reménytelen, de meghosszabbítható a benti létünk.
Lewis és Kwan szerint téves az amerikai elv, mert az elemzésekben az esemény horizonton áthaladó személy vagy tárgy nyugalmi állapotban van. Ebben az esetben valóban igaz, hogy minél nagyobb tempóban próbálunk szabadulni a szingularitástól, annál hamarabb ér véget az utazás, a leghosszabb ideig pedig úgy maradhatunk életben, ha a szabad esést választjuk. A fekete lyukon belül ugyanis minden út a szingularitás felé vezet, ha gyorsabban haladunk - legyen az bármelyik irány - azzal csak siettetjük elérését. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Élet az esemény horizonton túl
500 millió dolláros hajóroncsot találtak
Egy új galaxis peremén éghet ki a Nap
Feltárnák a lehetetlenek hegységét
Készül a virtuális fejhallgató
Robotautó készült Berlinben
Sötét anyagra lelt a Hubble
Megvan az egyik emberré tevő gén
