Metánnal hajtanák a jövő rakétáit
2007. május 13. 08:55, vasárnap
A Naprendszer kutatásának egyik legnagyobb kerékkötője az üzemanyag. Ezt a problémát küszöbölné ki egy új rakétahajtómű, ami két olyan gázt éget, melyekből bőséges készletek vannak más bolygókon is. Ez a metán és az oxigén.

Hirdetés

A metángáz hallatán nem feltétlenül ugrik be az embereknek az űrkorszak, sokkal inkább egy természetes gáz, amit egyesek akár a felfúvódott tehenekkel is társíthatnak. Az XCOR Aerospace első szuperszonikus metán rakétahajtóművének tesztjei azonban azt bizonyítják, hogy a jó öreg mocsárgáznak igenis lehetnek bolygóközi alkalmazásai. "Nem olyan jó mint a kerozin, de megtalálható a Marson és a Naprendszer más részein is" - taglalta a cég képviseletében Aleta Jackson a Discoverynek.

A hajtóanyag rendelkezésre állása más bolygókon rendkívül fontos, ha valaha is el akarunk szakadni a földi üzemanyagoktól és emellett még viszonylag tempós utazósebességre is szert szeretnénk tenni. Az XCOR 5M15 hajtóműve folyékony oxigént és folyékony metánt vegyítve ér el szuperszonikus sebességet, égése során 34 kN tolóerőt generál. A legtöbb rakéta folyékony oxigént és hidrogént, vagy szilárd hajtóanyagokat használ.


Keskeny kék lángcsóva keletkezik az égéskor, ugyanez a világűrben esernyőszerű alakot venne fel

Felmerülhet a kérdés, hogy eddig miért nem vették észre a Naprendszer leggyakoribb szénhidrogénjében rejlő lehetőségeket. A metán jelenlétét kimutatták a Mars légkörében, de emellett több másik világban is észlelték vagy biztosra veszik a létezését, ilyen a Titán és a Jupiter.

A metán emellett biztonságosabb is az emberekre nézve, a legtöbb rakéta hajtóanyag ugyanis kifejezetten mérgező. Egy másik előnye, hogy jóval magasabb hőmérsékleten is cseppfolyós marad, az űrsiklók kilövéséhez használt hidrogén folyékonyan tartásához -253 Celsiusos hőmérsékletre van szükség, a folyékony metánhoz elegendő -162 fok is. Az XCOR prototípusának tesztje (video) azt bizonyítja, hogy a metán meghajtási elv a gyakorlatban is működőképes.

A következőkben a hajtómű tökéletesítésén kell dolgozni a mérnököknek, az egyik első számú feladat a hűtés megoldása, ami nélkülözhetetlen az élettartam növeléséhez. Ha a hajtómű képes önmaga hűtésére, akkor elkezdhetnek gondolkozni a súlycsökkentésen, ami szintén nem egy utolsó szempont ha űrrepülésről van szó.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. máj. 26. 12:20 | válasz | #131
Nem lobog.
A felső szélén van egy vizszintes pálca,amely az összegöngyölt zászlót ,miután kivetták a tokjából,lazán kifesziti.A gyűrötséget nem szüntette meg,igy a hullámos zászló nem sima,hanem a domborulatok a lobogás látszatát kelti,a légüres Hold felszinen.
2007. máj. 19. 00:41 | galéria | válasz | #130
+1
2007. máj. 19. 00:39 | galéria | válasz | #129
Ja, bocs, a link!
2007. máj. 19. 00:38 | galéria | válasz | #128
Repülj madár, repülj!
2007. máj. 17. 19:49 | válasz | #127
Valószínüleg igaza van [NST]Cifu-nak, csak én a Földhöz vagyok hozzászokva és nem a Holdhoz és annak gravitációjához meg a zászló könnyedségéhez.
2007. máj. 17. 19:43 | válasz | #126
Ki előtt égtem be?Őszíntén szólva nagyon nem érdekel mit gondolsz rólam.
2007. máj. 17. 19:36 | válasz | #125
mrzool  
2007. máj. 17. 18:26 | válasz | #124
LOL, te egy állóképről megállapítod, hogy vmi mozog/lobog.:) Hát gratula.:) A holdraszállásról és úgy általában az űrkutatástól pedig szerintem 'picit' többet tudok, mint te, szóval a saját érdekedben ne menjünk bele.:) A jövőben inkább nézz utána a dolgoknak, mielőtt a zászlóshoz hasonló módon beégedet magad.
2007. máj. 17. 17:28 | galéria | válasz | #123
A zászlóhoz szólva: tessék.
Mellesleg feltettek a Holdra egy tükröt is, amivel mérhető a Föld-Hold távolság (#2).
De ez a téma ezerszer le lett rágva. Ajánlom figyelmedbe a Holdra szállás-mi az igazság? című topikban [NST]Cifu hozzászólásait (ő írja a haditechnikai cikkeket az SG-n, eléggé fel van készülve a témából).
2007. máj. 17. 16:08 | válasz | #122
Szerintem nem rekononstruálták, mert az onnantól kezdve nem a holdraszállást ábrázolja...
2007. máj. 17. 16:04 | válasz | #121
Kerestem egy képet neked.Ez itt mit csinál ha nem lobog?

2007. máj. 17. 16:00 | válasz | #120
Képzeld elég jók tudok olvasni, de úgy látszik te nem...Láttad egyáltalán a felvételt?
2007. máj. 17. 15:58 | válasz | #119
Mondtam én ilyet, hogy mikrofonnal vette fel?
2007. máj. 17. 12:14 | galéria | válasz | #118
Gondolat. Ébresztőőőő!!!

ha veszel egy kis autómodellt, kétfajta van:
- aksis elektromos: kb. 5 percig müxik
- naftás: kb. 30 percig müxik.

Hallóóóó!!!
mrzool  
2007. máj. 16. 21:00 | válasz | #117
"Mert a felvételen lobog a zászló a gyakorlatilag légüres térben..."

Nem lobog, max. addig mozog, amikor a rúd holdtalajba szúrása közben keltett rezgések le nem csillapodnak.

"Ennyi erővel lehet, hogy ezt a hangot sem az űrszonda vette fel?"

Senki sem mondta, hogy mikrofonnal vette fel a hangot... Értő olvasással hogy állsz? Akkor újra: mért adatok audiojelekké alakítva. Szemléltető példa az egész....
2007. máj. 16. 19:31 | galéria | válasz | #116
Vagy esetleg a holdraszállás felvétele nem igazi mert az igazit senki nem vette föl hanem egy oktató jellegű rekonstruált felvétel?
pipaxy  
2007. máj. 16. 16:00 | válasz | #115
Az egyetlen ionhajtóműves szonda a SMART-1 volt

Mintha a Deep Space One is ilyen lett volna még 1998-ból, többek között.
uniu  
2007. máj. 16. 15:36 | válasz | #114
lattad mar, hogy hogyan nez ki legures terben 1 kiszurt zaszlo ?
2007. máj. 16. 15:22 | válasz | #113
Egyébként nagyon kemény.
2007. máj. 16. 14:25 | válasz | #112
Egyébként amit először mondtak holdraszállásnak, az nem az volt ugye?Mert a felvételen lobog a zászló a gyakorlatilag légüres térben...Ennyi erővel lehet, hogy ezt a hangot sem az űrszonda vette fel?
Balu0  
2007. máj. 15. 13:35 | galéria | válasz | #111
Sound of the solar Wind by Voyager

itt egy link egy NASA oldalra, nem ide vág, de most találtam, és félelmetes...
Akkor készült mikor a Voyager 1 áthaladt azon a határvonalon ahol megszűnik a napszél dominanciája 100+ AU (nap-föld távolság)...

Audio jelekké alakítva, halgatható.. nagyon brutális.. nekem a hátamon felált a szőr tőle... és ha belegondolsz hogy hol készült... hát hihetetlen...

HAIL THE PROBE ! :D
Balu0  
2007. máj. 15. 11:36 | galéria | válasz | #110
Kell hozzá némi beütés :D, az átlag halandók általában az ehhez hasonló témákat "értelmetlen időpocsékolás"-nak bélyegzik, és sokkal "fontosabb" problémákon törik a fejüket.. mint például hogy a lila vagy a piros inget vegye fel holnap reggel, és még kenyeret is kell venni a kisboltban.. :D
L3zl13  
2007. máj. 14. 23:14 | válasz | #109
Én csak "műkedvelő" vagyok.
Ha érdekel valakit a téma manapság már ott a rengeteg ismeretterjesztő csatorna a kábelen. Discoveryn, Spectrumon és hasonlókon elég sok ilyen műsor megy. No meg az Internet.
Mondjuk ezek meglehetősen bulvárosított verziók, szóval nem szabad őket nagyon komolyan venni, de azért vannak benne jó dolgok is.
A csúsztatásokat meg utánna lehet megbízhatóbb forrásokból kipótolni.
zLk  
2007. máj. 14. 22:31 | válasz | #108
L3zl13 meg a többi... Ti ezt tanuljátok, vagy honnan a f*szbol tudtok ilyeneket? ;DD
Amugy a videó üt. (meg a hozzászólások is) :D

L3zl13  
2007. máj. 14. 20:09 | válasz | #107
A szócikk alapján továbbra is az akkréciós lemez bocsátja ki a sugárzást, nem pedig maga a fekete lyuk. Éppen ezért inaktív fekete lyukak felderítésére nem is alkalmas.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. máj. 14. 20:03 | válasz | #106
Hm. Tényleg. Kvantumfizika bekavar kicsit az "alap" fekete lyuk definícióba... :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 18:35 | galéria | válasz | #104
Aha.
dronkZero   "Rest in Peace dronkZero" 
2007. máj. 14. 18:31 | válasz | #103
"Erős röntgensugárzás, ennek segítségével derítik fel az fekete lyukakat újabban."

Ez tuti?
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 18:25 | galéria | válasz | #102
Űrbe telepítve? Ha jóltudom az egyetlen ilyen próbálkozás kudarcal végződött, amikor a hordozórakéta (ha jól emléxem egy proton) hibájából nem állt pályára az eszköz, és valamelyik óceánban kötöttek ki a légkörbe lépés után megmarad darabjai.
2007. máj. 14. 17:51 | válasz | #101
Az oroszoknak van működő reaktoruk. Jellemzően itt is a katonai alkalmazásból lesz űrtechnika, az űrbe telepített radarok sok energiát igényelnek, azokhoz fejlesztgetik. Az oroszoknak van egy ilyen rendszere a 60-as évek óta, de hamarosan az amerikaiak is terveznek hasonlót.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 17:48 | galéria | válasz | #100
"Én nem tudok róla, hogy a fekete lyukak olyan nagy mennyiségű energiát bocsátanának ki. Sőt tudtommal pont az ellenkezője igaz rájuk."

Erős röntgensugárzás, ennek segítségével derítik fel az fekete lyukakat újabban.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 17:43 | galéria | válasz | #99
Az egyetlen ionhajtóműves szonda a SMART-1 volt, pár éve, de az napelemekkel szerezte az energiát az ionhajtómű müködéséhez, amivel a holdhoz ment. RTG-ket a marson túli szondáknál használtak, a fedélzeti rendszerek eneriaellátásának biztosítására, de a 2-t együtt még nem, az első ilyen lett volna a JIMO, ami nem is RTG-t, hanem normál atomreaktort vitt volna magával, de persze ezt elhalaszották.

Egyébként is a nukleáris meghajtás nem = a nukleáris áramfejlesztéssel.
Nukleáris meghajtás az amikor a reaktor közvetlenül hevíti fel a hajtóanyagot, és a ennek tágulása tolja előre az az űrhajót. Ionhajtómű nukleáris forrásból szerzett energiával, az nem nukleáris meghajtás, az ion meghajtás.
L3zl13  
2007. máj. 14. 17:28 | válasz | #98
A felvonót nem az űrállomásra tervezték, hiszen az nem geostacionárius pályán kering. Tehát a felvonó alsó vége sokszáz kilométeres sebességgel száguldana a felszín felett.
Ami pedig a mélyűri napvitorlás megoldást illeti. Gondolom a Cosmos 1 az első lépés lett volna ebbe az irányba. Sajnos a kudarc némileg visszavetette a projectet. Állítólag készül a következő ilyen kisérleti műhold, de tervezett időpont még nincs a fellövésre.
2007. máj. 14. 17:15 | válasz | #97
A jövőben nem küldenek a mélyűr felé műholdakat napvitorlával?Terveztek egyébként valamilyen felvonót az űrálomásra, lett belőle valami?
L3zl13  
2007. máj. 14. 17:05 | válasz | #96
Ja, és hogy kipróbálták-e a napvitorlát.
Úgy tudom pár műhold használ napvitorlát, de amennyire tudom ez csak minimális pályakorrekciókra szolgál.

A Cosmos 1 lett volna az első komolyabb felhasználása a napvitorlának, mint elsődleges meghajtás. A szerepe az lett volna hogy pusztán a napvitorla sagítségével a műhold feljusson egy magasabb orbitális pályára. Sajnos a rakéta hibája miatt a kisérlet befuccsolt. :(
L3zl13  
2007. máj. 14. 16:55 | válasz | #95
A forduláshoz szükséges meghajtás minimális lenne. Tulajdonképpen a manőverező rakétáknak megfelelő.
Sőt talán még az is elhagyható, hiszen elég volna a napvitorla egyik felét összébb húzni, amitől máris forgatónyomaték lépne fel, amivel szépen meg lehetne fordítani az űrhajót.
2007. máj. 14. 16:53 | válasz | #94
Nem ismer valaki 1 oldalt (wikipédián kívül), ami részecskefizikával,űrkutatással vagy rakétahajtóműkkel foglalkozik(,leírás is, nem csak hír)?(Ha lehet akkor magyar nyelvű legyen.)
L3zl13  
2007. máj. 14. 16:51 | válasz | #93
A fekete lyukak párolgása (Hawking sugárzás) egyátalán nem számottevő csillagászati mércével, épp ezért nem is tudják mérni azt.
Ha tudnák, akkor ez egyértelműen bizonyítaná a fekete lyuk elmélet helyességét.

A beléjük hulló anyag felhevülése és ebből kifolyólag erőteljes sugárzása pedig pontosan az ami. A fekete lyuk idézi elő, de nem maga a fekete lyuk sugároz, vagy bocsát ki energiát. Szigorúan véve az akréciós lemez és a jetek sem részei a feket lyuknak.



2007. máj. 14. 16:49 | válasz | #92
Igen igazad van, erre nem gondoltam.De akkor itt is kéne egy kis foszilis vagy valami mással menő hajtómű amivel megfordulna.A kötélzet eléggé bonyolult, mert hatalmas a felület és könnyen összeakadhat.Kipróbálták már a valóságban a napvitorlát?És ha odaérne a célponthoz, akkor pedig elengedné a napvitorlát és rakétahajtóművel száll le?
2007. máj. 14. 16:46 | válasz | #91
Köszi a linket. Próbálkozom, de nem vagyok angolból még nagyon jó.
L3zl13  
2007. máj. 14. 16:39 | válasz | #90
Ha másik naprendszerbe mennek, akkor miért lenne gond a fékezés? Hiszen kb félúttol már nagyobb lenne a célpont naprendszer napjának fénynyomása, mint a saját napunkké.

Csak meg kell fordulni, hogy a kabin ezután a vitorla előtt haladjon, és ne mögötte.
NEXUS6  
2007. máj. 14. 16:39 | galéria | válasz | #89
Pedig bizony elméletileg kibocsájtanak! A párkeltéssel az eseményhorizont közelében keletkező részecskék egyik fele eltávozik, a másik fele meg visszahull, így a fekete lyukak kvantummechanikai okok miatt folyamatosan párolognak, a kisebbek meg egyenesen ellforrnak.

A beléjük hulló anyag is olyan hőmérsékletre hevül, még az eseményhorizont átlépése elött, hogy olyan energia szörnyeket tudnak létrehozni, mint a kvazárok, gammakitörések.

Persze ez csak elmélet, mert ugye feketelyukat senki nem látott, csak ezeket a kitöréseket, és adódott, hogy egymással magyarázzák őket.

Bár egy szinten szerintem is igaz az amire te is gondolsz, hogy az amit mi térnek nevezünk, az nem olyan szabadon hajlítható, hogy pl fekete lyukakat hozzunk létre, mert már elötte felhasad!!!;)
L3zl13  
2007. máj. 14. 16:36 | válasz | #88
NEXUS6  
2007. máj. 14. 16:30 | galéria | válasz | #87
Meg a Majmok bolygója is így kezdődik, hogy a csákó valami napvitorlással nyomul és közben olvas valami feljegyzést, aztán kiderül hogy ő is majom!;)))
JTBM  
2007. máj. 14. 16:17 | válasz | #86
Nukleáris energia + ion hajtómű. A hajtóanyag tömege a töredéke a kémiainak.

Kémiai rakéta egyszer használatos, felgyorsítja a szondát, aztán annyi. A régi szondák ezért voltak annyira kötöttek, ha elszámolták a pályájukat, semmi esély nem volt a későbbi manőverezésre. A max. amire maradt energia, az a stabilizáció, a pörgés megakadályozása, de volt olyan szonda, ami emiatt veszett el.

Az ion hajtóművel folyamatosan lehet gyorsítani a szondát/űrhajót, van lehetőség manőverezésre. A problémája az, hogy nincs elég energiája egy felszállásra egy bolygóról. De összességében 2 nagyságrenddel több energiája van, mint a kémiai meghajtásnak.
2007. máj. 14. 15:59 | válasz | #85
Az RTG és a bussard ramjet hogyan működik?Tudnál légyszi küldeni erről egy linket?
L3zl13  
2007. máj. 14. 15:52 | válasz | #84
Én nem tudok róla, hogy a fekete lyukak olyan nagy mennyiségű energiát bocsátanának ki. Sőt tudtommal pont az ellenkezője igaz rájuk.

Az pedig igaz, hogy senki nem látott még fekete lyukat, és hogy jelenleg még nem sikerül egyértelműen bizonyítani a létezésüket. Ezzel együtt nem véletlenül ez az elmélet az általánosan elfogadott a megfigyelt jelenségekre. És tulajdonképpen bármi más is lenne mondjuk egy galaxis középpontjában fekete lyuk helyett, azt tudjuk, hogy nem hétköznapi normál állapotú anyagról van szó, tehát legalább ugyanakkora furcsaság lenne, és ugyanúgy anomáliákat produkálna.

Na mindegy. A fekete lyuk csak egy példa volt, mint az egyik legismertebb anomáliákal gyakran összefüggésbe hozott jelenség. Azt akartam vele példázni, hogy valamit akkor is tudunk tudatosan, sőt akár még megbízhatóan is használni, ha nem értjük működésének pontos tudományos hátterét.

Bár mostanában ez gyakran fordítva történik, de ne feledjük, hogy a tudományban általában a gyakorlatban tapasztaltakat kielemezve értjük meg a dolgok működését.
2007. máj. 14. 15:36 | válasz | #83
Ha nem a Naprendszeren belül menne, hanem ki belőle, akkor tisztességesen felgyorsulhatna, mert nagyon sokáig érné fény.Szerintem azért akkora vitorla nem kéne.
Nagyon vékony lenne, mert a fény nagyon kicsi nyomást gyakorol rá.
Egyébként hogyan fékezne?Mert amiről én hallottam, az 1 hatalmas vitorla volt ami egy apró "űrkabin elé volt fogva".
Én egyébként asszem valamilyen sci-fi novellában olvastam róla, ami egy ilyen napvitorlával hajtott űrhajó Föld-Hold versenyről szólt(,talán Arthur C. Clarke írta).
2007. máj. 14. 15:25 | válasz | #82
Én a messzebbi út alatt a narendszernél messzebbi utakra gondoltam, ahonnan nem nagyon jönnek vissza az űrszondák/űrhajók( pl ha letelepülni mennének másik naprendszerbe az emberek).
2007. máj. 14. 15:22 | válasz | #81
Képzeld valamivel ki kell feszíteni a vitorlát különbenn elszállna...
L3zl13  
2007. máj. 14. 15:21 | válasz | #80
Azt olvasd amire válaszkánt írtam az általad kifogásolt dologot!

Ennyire csak nem lehet nehéz követni egy fórumot...
aRoma  
2007. máj. 14. 15:13 | válasz | #79
és ha még jobban megfigyelem, feltűnik, h más bolygókon ill. holdakon való fellelhetésről beszélnek, ahol valószinűleg nem földi eredetű metán található
NEXUS6  
2007. máj. 14. 14:24 | galéria | válasz | #78
Na jó, de mi is az energia koncentráció?
Részecskék nem szimmetrikus (egy pólusban történő) elrendeződése.

Valójában van egy halom részecskémk, amik viszonylagos nagyobb közelségük miatt sokkal gyakrabban lépnek olyan kölcsönhatásba, ami normál energia/anyag sűrűség mellett kisebb valószínűséggel történik meg. Ennyi.

Ezek közül a reakciók közül értelem szerűen az általunk nem ismertek is gyakrabban lezajlanak, és ez anomáliát mutat.
De ettől még mindíg semmit nem tudunk ezekről!!!

Fekete lyukat meg még senki nem látott, csak olyan nagytömegű objektumokat, amelyek minden általunk ismert jelenséget meghaladó intenzitással bocsájtanak ki részecskéket/energiát! Szal az ilyen fekete lyukakra épülő hiperhajtóművek, meg időgépek elméletileg is éppen hogy léteznek. Az utolsó szó ebben a tárgykörben még messze nincs kimondva.
A fekete lyukakat (ha vannak ilyenek) körülvevő tér ráadásul semennyire nem rendezett (entrópia) és hasznosítható. Stephen Hawking szerint ugyan egy összetett rendszer be és ki tud jönni a lukból és megőrzi pl rendezettségének mértékét, de a konkrét infó tartalma meg fog változik.

Pl Mr Bush beesik a feket lukba és kijön egy majom. Végül is nem lényeges változás, minőségi szempontból, de az identitása azért megváltozna.
Balu0  
2007. máj. 14. 14:20 | galéria | válasz | #77
Btw aki nem ismerné
http:\\www.orbitersim.com

Ingyenes űrszimulátor 100% valósághű fizikával, szép grafikával, rengeteg kiegészítővel...
Balu0  
2007. máj. 14. 14:11 | galéria | válasz | #76
Szerintem inkább te "gondókogyá", mielőtt valaki véleményét "lehugyagyuzod"

Amit írtál még a hidegháború alatt is csak ritkán történt meg. Manapság meg ha valaki feltaláűl valami újat az az első dolga hogy publikálja és szabadalmaztatja, és megpróbálja eladni!00
A nemzetközi szabadalom biztosítja hogy más nem csinálhat pénzt belőle, csak aki feltalálta.

A hidegháborúnak vége, most már a pénz az úr. pénz meg az új cuccokból van. Senki nem fog ülni egy találmányon, mert akkor azt kockáztatja, hogy valaki más is feltalálja és előbb szabadalmaztatja mint ő, és akkor a seggét törölheti a találmányával...

Amit írtál az egy merő maszlag...
uniu  
2007. máj. 14. 14:08 | válasz | #75
gondolom bandypapa, hogy ha ilyen okos vagy akkor minimum a rozsadombi villadbol irogatsz most....
2007. máj. 14. 13:25 | válasz | #74
Én is birom az ilyen összeesküvés elméleteket, de van amelyik elgondolkodtat.

Elég furcsán venné ki magát ha aszondanák, hogy mostan nem köll fejleszteni ez jó és nem kell a jobb. Ez elég átlátszó lenne, hogy van valami más technológia, ami jobb, mint a mostani. Amugy elégsok összeesküvéselmélet kamu.

Ez mondjuk eléggé hugyagyu hozzáállás a tied. Na gondolkozzunk. Én feltalálok egy olyan cuccot, amivel a 100-szor gyorsabb az ürutazás. Biztos az lesz az 1. dógom, hogy nagydobra verem, és ezzel elönyhöz juttatom az ellenlábasaimat is. Én ettö kezdve tuti azon leszek, hogy meg se tuggyák, hogy én micsinálok, legjobb ha azt hiszik, hogy fagylaltot mérek. Az a célom, hogy mindenáron fenntartsam a stratégiai elönyömet, másokkal szemben és ez valamilyen szinten játékelmélet is. Meg még ragozhatnám. Csóka feltalál egy zsír cuccot, aminek én nem örülnék, mer veszélyes rám nézve, és az én hajtómüvemmel tudná a terveit megvalósítani. Még mit nem, ezek a technologiák, csak közös érdekeknél találkoznak. Ha én elárulom nembiztos hogy a legujabb, de egy titkos technologiát, akkor azé parázhatok, hogy a kinaiak, idiaiak, amcsik miko rendelkeznek ilyennel, és agyö elöny. És amig a többi gyik nemtudja, hogy nemcsak fagylaltmérés a fö profilom, addig nincs gáz. Gondolkodjá gyerek, mielött megmondod a frankót.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 13:11 | galéria | válasz | #73
Eddig semmilyen szonda nem használt nukleáris meghajtást, az RTG meg nem meghajtás, hanem nukleáris alapú áramfejlesztő. A 60-as években kísérleteztek nukláris ramjet hajtóművet ballisztikus rakétáknak, de mivel erősen fejlődtek a hagyományos rakéták, és amiatt a nagy hátrány miatt, hogy a rakéta gyengén sugárzó kondencsíkot húzott maga után, elvetették a tervet. Mostanában kezdték kutatni, újra űrhajókban való felhasználásra. De ez sem olyan sokkal hatékonyabb tömeg/ tolóerő arányban mint a hagyományos meghajtások. A bussard ramjet ígéretesnek tűnik, hiszen az az űrből szedi össze az üzemanyagát, de kell neki egy kis kezdősebesség, meg egy jópár négyzetkm felületű elfogóernyő...
L3zl13  
2007. máj. 14. 13:00 | válasz | #72
Imádom az ilyen összeesküvés elméleteket.
Kár, hogy pont te hoztad fel az ellenérvet. A katonai technikákat.
A katonaság miért használja még mindig ezeket az elavult technológiákat, ha van helyette jobb?
Mellesleg gazdaságilag sincs semmi értelme. Olyan helyeken ahol folyamatos, és egymásra épülő a fejlődés, és rendszeresen vannak generációváltások (pl processzorgyártás) van értelme késleltetni egy kicsit a piacra dobást, hogy az előző generációnak legyen ideje behozni a fejlesztési költségeket.
De egy ilyennél? Mi értelme volna továbbra is milliárdokat pumpálni olyan technológiák fejlesztésébe (lásd cikk) amelyek már rég elavultak? Sosem fognak ebből annyi nyereséget kitermelni, hogy megérje emiatt késleltetni jobb technológiákat.
L3zl13  
2007. máj. 14. 12:49 | válasz | #71
Ha megfigyeled földi járművekről volt szó. A földön pedig az elsőszámű metánforrás szerintem a földgáz. Az meg fosszilis energiaforrás ugyanúgy, mint a kőolaj.
L3zl13  
2007. máj. 14. 12:45 | válasz | #70
Sok ilyen anomáliának a mesterséges előállításához pusztán csak nagy mennyiségű energiára, illetve annak manipulációjára volna szükség a jelenlegi elméletek szerint.
Pl ha feltételezzük, hogy egy fekete lyuk segítségével lehetséges a fénynél gyorsabb utazás. Akkor, bár nem tudjuk mindez pontosan hogyan történik, de azt tudjuk, hogy a fekete lyuk micsoda, és hogyan jöhet létre.
És ha rendelkeznék elegendő energiával (és persze azt kezelni is tudnánk) akkor létre is tudnánk hozni egy fekete lyukat.

A baj, hogy ezek az elméleti "eszközök" az egyenletek alapján néha olyan energiaforrást igényelnek, mint pl egy csillag vagy akár egy galaxis teljes energiakibocsátása.
2007. máj. 14. 12:43 | válasz | #69
Holdfogyatkozáskor kell odautazni :) szal úgy menni, hogy a Föld mindig takarja az út során :) és akkor máris nem süti a Nap.
2007. máj. 14. 12:37 | válasz | #68
Mán várom, hogy mikor találják fel az antigravitácios motort "véletlenül". Ez kb az után lesz, hogy egy zsírosabb meghajtást feltaláltak. Ez megy a katonia technikák szintjén is. Ami mán elavult és van helyette jobb, az mehet az autogyártásba, elektrotechnikába stb.

A disznópörkölös duma jogos is meg hatásos is. Mellesleg cool video.

A térgörbítés meg lehetséges, csak ki*aszott sok energia kell hozzá ha A-bol B-be akarunk menni. A térgörbületröl meg annyit még, hogy minden test eltorzitja a teret saját maga körül, a fény is eltorzitja a tert, amiben halad. Ezt Einstein pappa is megaszonta, meghogy a test tömege felcserélhetö a benne rejlö energiával E=m*(c négyzet).
JTBM  
2007. máj. 14. 12:27 | válasz | #67
A bolygóközi utazásokhoz mai tudásunk szerint csak a nukleáris meghajtás jöhet szóba. A kémiai meghajtás legfeljebb az első fokozat lehet.

Egyébként az utóbbi időben küldött bolygóközi szondák többsége nukleáris meghajtást alkalmazott...

A gond a hajtóanyag tömegével van. A gyorsítás során a hajtóanyagot is gyorsítani kell, ezért a cél az, hogy minél kisebb legyen a hajtóanyag tömege.
aRoma  
2007. máj. 14. 12:25 | válasz | #66
NEXUS6  
2007. máj. 14. 12:02 | galéria | válasz | #65
Én sokkal nagyobb kérdésnek érzem a hogyant!
A sok energia önmagában még nem elég, az is lehet hogy valójában nem kellene olyan sok.

Mert ugye létre kéne hozni egy 4 fizikai dimenzióval rendelkező testet, vagy jelenséget. Létezik ilyen akármilyen pici mértékben megismételhető tudományos kísérletekkel is ellenőrizhető módon?

Nem az anomáliákat akarom megkérdőjelezni, de egy ilyen utazáshoz az anomália nem elég, mivel az azért az ami, mert hogy az ismereteinktől eltérő, nem hatékonyan reprodukálható jelenség.
L3zl13  
2007. máj. 14. 11:22 | válasz | #64
Nem annyira agyament ötlet. Csak a 2 vs 3 dimenziós megfigyeléseket ültették át 3 vs több dimenzióba.
Azt persze még nem tudjuk, hogy lehetséges-e, azt meg főleg nem, hogy lesz-e valaha elegendő energiánk a megvalósításához, de maga az elgondolás logikus.
brueni  
2007. máj. 14. 11:16 | válasz | #63
te tudod? mert engem érdekelne...
brueni  
2007. máj. 14. 11:15 | válasz | #62
L3zl13  
2007. máj. 14. 11:13 | válasz | #61
Kár, hogy a Cosmos 1 rakétája bedöglött 2005-ben. Ha nem így történt volna, már sokkal többet tudnánk a napvitorla gyakorlati hasznosságáról...
2007. máj. 14. 11:04 | válasz | #60
jó ez a disznópörkölő :)
NEXUS6  
2007. máj. 14. 10:55 | galéria | válasz | #59
Hát igen, ha a teret, mint az anyag lehetséges kvantummechanikai állapotainak összességét értelmezzük, ebbe beleértve, a még nem ismert állapotokat (sötét anyag/sötét energia) akkor még jó pár évinyi okosodás áll elöttünk, hogy ezt manipulálni tudjuk.
2007. máj. 14. 10:51 | galéria | válasz | #58
"felgyűri maga előtt a teret"

A fütyijén a bőrt.Akik ezt az állatságot kitalálták azt se tudják hogy a tér milyen?
NEXUS6  
2007. máj. 14. 10:30 | galéria | válasz | #57
Én sem vagyok nagy híve a napvitorlának, meg általában a low cost megoldásoknak.
Ezekről általában kiderül, hogy mégsem olyan olcsók, amellett, hogy igazából arra nem jók, amire kitalálták őket. Pl űrsikló, vagy ezek az "odamegyünk a Marsra 'sztán kitűzzük az amcsi zászlót és visszagyüvünk és mi vagyunk a janik 50 évig" féle tervek.
uniu  
2007. máj. 14. 10:28 | válasz | #56
valamiért nincs video a link vegen...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 09:40 | galéria | válasz | #55
Meg egy kis idő a visszatérés előtt, hogy valamit is csinálhasson :\ a cél körül
NEXUS6  
2007. máj. 14. 09:35 | galéria | válasz | #54
Hinta manőverrel!

Begyorsít, elmegy a Marshoz, ott teker egy kört bezárja a vitorlát és pont a megfelelő írányban jön a Föld felé vissza, fékezéshez meg kinyitja megint a napvitorlát.

Csak gondolom ehhez vagy 100 négyzetkilóméteres vitorla kéne, hogy rendesen működjön is.;(
Balu0  
2007. máj. 14. 09:18 | galéria | válasz | #53
Nyugi, ez még csak egy kísérleti hajtómű, azt nézték begyullad-e egyáltalán. Ahogy a cikk is írta most jön az optimalizálás és súlycsökkentés.

Elméletben a metánnal közel hasonló tolóerőket lehet elérni mint a hidrogén/oxigén keverékkel... nem sokkal kisebb a metán hatékonysága.
L3zl13  
2007. máj. 14. 08:06 | válasz | #52
Épp azért írtam a sugárhajtású vadászgép hajtóművét, mert az méretben összehasonlítható. Ugyanakkor meg nem hiszem, hogy 1000-es méretbeli különbség lenne az SST boostereihez képest.