Dokkolás, leválás emberi segítség nélkül
2007. május 11. 14:17, péntek
Nagy lépést tett előre egy automatikus műholdjavító projekt, miután földkörüli pályán két kísérleti űrjármű automatikus szétválást, szoros formációban történő repülést és összekapcsolódást mutatott be.

Hirdetés

A demonstráció az Egyesült Államok kormánya által felügyelt Orbital Express program része. A javítást végző ASTRO, valamint a javítandó műhold és üzemanyagtöltő állomás szerepét betöltő NextSat párosról már korábban beszámoltunk. Feladatuk a földkörüli pályán történő hajtóanyag feltöltés és a javítás demonstrálása, mellyel a műholdak üzemeltetői jelentősen megnyújthatják eszközeik élettartamát.

Szombaton először vált el egymástól a páros, addig az ASTRO robotkarja tartotta együtt őket. Az elválást követően egymástól mindössze 10 méteres távolságban repülve egy órán át haladtak pályájukon, majd az ASTRO megközelítette a NextSatot és hozzákapcsolódott.

A 300 millió dolláros küldetést felügyelő Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének (DARPA) jelentése szerint a műveletek döntő többsége alatt a két egység semmilyen kapcsolatban nem volt a földi irányítással. Az ASTRO kizárólag fedélzeti tájékozódási és navigációs műszerei alkalmazásával teljesítette a tesztet, a Földről semmilyen inputot nem kapott.

Ez volt a kilenc részből álló, egyre komplikáltabbá váló tesztsorozat harmadik felvonása. Az első teszten, április 13-án a hajtóanyag és egy akku átadását mutatta be a két egység. Az üzemanyag átadása kétirányú, mindkét egység képes a másikat feltölteni. A második teszten az ASTRO kanadai építésű robotkarjával megragadta a NextSatot és leválasztotta a 227 kilogramm súlyú műholdat az őket a március 8-i kilövésük óta összekötő rögzítő gyűrűről. A héten újabb üzemanyag átadási procedúrák várhatók, majd megkezdik a nagyobb távolságokról történő összekapcsolódási műveletek végrehajtását. A következő lépés a mostani hét végére várható, amikor az ASTRO és a NextSat újra elválva egymástól 30 méterre távolodva folytatják körözésüket.

Újabb összekapcsolódás után megduplázzák az egységek közötti távolságot. A fő attrakció az lesz, amikor a két űreszköz 6 kilométeres távolságból közelíti meg egymást és kapcsolódik össze. A program vezetője, Paul Geery szerint a végső műveletet olyan lesz, mintha egy gombnyomással utasítanánk autónkat, hogy lavírozzon el a legközelebbi töltőállomásig, ahol a benzinkút magától feltölti a járművet, majd az magától visszaáll a garázsba.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2007. máj. 19. 16:15 | válasz | #19
LOL magadnak mondsz ellent! :)
A progival épp azt bizonygatod, h kézzel milyen nehéz..
Ill a progi mint írod 100% fizikai szimuláció.. tehát lehet rá programot írni.
A jelenség amit részletezel épp egy számítógépnek könnyű és embernek nehéz feladat.
L3zl13  
2007. máj. 14. 17:18 | válasz | #18
"A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tűnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól..."

Azt ne mond a zűrhajósok nem ugyanúgy számítógépek által előre kiszámolt pályaadatok, fúvóka időzítések és hasonlók alapján végzi a megközelítést.
Igaz, kézzel nyomkodják a gombokat, és nyilván van lehetőségük beavatkozni a dolgokba, ha úgy látják gond van, de pont a durva megközelítés az ami legegyszerűbben automatizálható. (Pár 10 méterig bezárólag.)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 14. 15:07 | galéria | válasz | #17
A dokkolás még nem is olyan nehéz az orbiterben :) de űrsikló robotkarral elkapni egy műholdat, na az nagyon brutálisan nehéz. A sikló csak pár méterre van a műhold mellett, de az a pár méter is más pályát jelent, így széplassan kúszik el egymástól mind2, mindig korrigálni kell (gondolom a valóságban van valami automatika erre, orbiterben is lehetne, ha valaki haxolna egyet). Szóval az a 6km is sok, tényleg.
Balu0  
2007. máj. 14. 14:19 | galéria | válasz | #16
Vártam mikor hozza fel valaki a Progresszt.. nekem is ez ugrott be először.. hogy mi itta a hÍr, hisz ez már rég működik az oroszoknál..

Csakhogy.. kicsit utánanéztem.. a Progresz a dokkolás legutolsó rövid szakaszát végzi autómatikusan.. magyarul attól a pillanattól hogy a kamerája látja az a kis keresztet amita tv-ben is mutogatnak mindíg..

Az utolsó 20 - 30 métert tesz mieg autómatikusan.

A megközelítést manuálisn végzik.. 6 Km nem tűnik soknak, de az. Ott már az egymáshoz viszonyított sebességen kívül a keringési magasság, és sebesség is beleszól...

Egyszerű példa... 60km-re vagy, gyorsítasz hogy utolérd.. de hopp, mert gyorsítottál a pályád magasabbra került mint a megközelítendő tárgy.. magasabb pályán pedig LASSABBAN mozogsz.. így végül is annak ellenére hogy gyorsítottál, lassulsz...

Aki esetleg nem ismeri:
http:\\www.orbitersim.com

Itt lehet játszani, és tanulni mennyire bonyolult is egy megközelítés és dokkolás, nem is beszélve pl egy hold vagy marsutazásról... a progi 100% élethű fizikával rendelkezik...
kvp  
2007. máj. 14. 08:52 | válasz | #15
"elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni"

A fuvokak vezerlesere van egy szabalyrendszer, ami az iranyvektor es a szukseges ero segitsegevel mehatarozza, hogy melyiknek mit kell csinalnia. Ezt ki lehet szamolni, a 3d-s iranyvektorok komponensekre torteno lebontasaval. Viszonylag egyszeru matematika, 3d-s vektorszamitasokbol all, a palya koordinatarendszerebol transzformaljuk az ero vektort a fuvokak koordinatarendszerebe.

A szetkapcsolodaskor csalnak egy picit, mivel eredetileg ossze voltak kapcsolva, ezert a tavolodaskor csak kis kulonbseg lesz a ket palya kozott, tehat csak a keringesi sebessegbeli kulonbseget kell kompenzalni, mikozben a keringesi palyara meroleges eltereseket korrigalni. Az osszes orosz progress automatikusan dokkol, mar jo ideje. Az egyetlen eset amikor kezzel probaltak meg vezerelni az egyiket az volt amikor a szallitoegyseg nekiment a mir-nek. Az orosz rendszer mar jo ideje kepes ugyanerre, csak ok kezierovel rakodnak at mig ez a rendszer csovek es egy robotkar segitsegevel.

A csoves uzemanyagattoltes nem nagy szam, a robotkar pedig alapvetoen fix helyrol fix helyre pakol, hiszen osszekapcsolva a ket egyseg egy merev targgya valik. A bemutato lenyege a penzugyi befektetok meggyozese, mivel igazan nem hoz sok ujat. (raadasul az iss-nek es az ursiklonak is van robotkarja, csak azokat meg ember iranyitja)
cain  
2007. máj. 14. 03:39 | válasz | #14
"A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális működést a kívánt 3Ds útvonalhoz."

oké, kiszámította az optimális útvonalat. ettől az összes fúvóka fogja tudni, hogy neki mikor kell bekapcsolni, mekkora intenzitással működni, és melyik fog kikapcsolni? 3d útvonalszámításra elég egy 286os bőven, 3d vektorokat az is tud kezelni...
hogyhogy nem egyenként kell vezérelni a fúvókákat? elég vicces lenne, ha csak két olyan lenne, amelyeket nem lehetne egymástól függetlenül vezérelni.
L3zl13  
2007. máj. 12. 17:52 | válasz | #13
Figy, nem én mondtam az autós példát, hanem a program vezetője. Ő meg csak tudja. :D
kisb92  
2007. máj. 12. 11:21 | válasz | #12
Ez igen! Hasznos fejlesztés!
Tetsuo  
2007. máj. 12. 09:20 | válasz | #11
A fúvókákat nem 1enként kell vezérelni, hanem 1 processzor számítja az optimális működést a kívánt 3Ds útvonalhoz..
Egy objektum távolságát, mozgását pedig nem nagy szám meghatározni, a dokkoló1séget azonosítani meg gyerekjáték, ha a másik fél ezt jelzi is (rádióhullámokkal, vmi szabványos formával, optikai jellel).
A kettőt összehangolni pedig 1szerűbb mint kifejleszteni 1 AI-t, ami magától közlekedik 1 úttesten, felbecsül sok idióta reakciót, elkerülve az ütközést.
cain  
2007. máj. 12. 00:10 | válasz | #10
kicsit bonyolultabb a dolog, mégpedig pont azért, mert az autó pályájának modellezésére elegendő egy 2d koordinátarendszer, plusz a hajtás sem valami egetrengető dolog. űrhajónál/repülőnél a hajtást és az irányváltoztatást ugye fúvókák végzik precíziós manőverekkor, nem pedig a főhajtómű. fúvókákból pedig nem 2 található meg a hajótesten, mint meghajtott kerékből egy átlagos autón, és nem is egy tengelyen történik az irányváltoztatás, szóval a dolog kicsit komplikáltabb, mint amilyennek első ránézésre tűnik. nem is beszélve ugye arról, hogy ez űrhajó/repülő, nem repülő, tehát a hajtás kikapcsolásakor a mozgás nem lassul, hanem állandósul. passzív fék sincs (gyk. motorfék).
cain  
2007. máj. 12. 00:02 | válasz | #9
korrekt, már csak a fluxuskondenzátor hiányzik. =)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. máj. 11. 23:01 | galéria | válasz | #8
Erre való az IDS(Instrument Docking System), az ILS űrbéli megfelelője. Minden dokkolóhelynek van egy IDS adója, ami egy meghatározott frekvencián sugároz, ez pedig térben elárulja a dokkolóhely helyzetét. Ez pár km-es hatótávolságú, nagyobb távolságról való megközelítést az XPDR adó segítségével végzik. Bár lehet hogy az IDS még nincs bevezetve, de az tuti hogy nem képfelismeréssel találja meg a dokkolóhelyet :)
2007. máj. 11. 22:27 | galéria | válasz | #7
dokkolni egyszerűbb, mint nekem jóváírni az SMS-t.

Kedves SG, we have a problem: miért nincsenek VIP jogaim????
2007. máj. 11. 22:26 | galéria | válasz | #6
Tyű!
2007. máj. 11. 20:26 | válasz | #5
a dokolás teljesen más
sokkal bonyolultabb,és nehezebb,mint a parkolás
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2007. máj. 11. 20:12 | válasz | #4
Ha ez ilyen egyszerű lenne... tanultam kicsit pályaszámítást, és ha hozzávesszük, hogy a két műholdnak fel kell ismerni egymást, megfelelő szögben beállni... sőt, az egyik megfogta a másikat egy robotkarral...

Szerintem az autót tankolni küldeni egyszerűbb
L3zl13  
2007. máj. 11. 17:42 | válasz | #3
"Paul Geery szerint a végső műveletet olyan lesz, mintha egy gombnyomással utasítanánk autónkat, hogy lavírozzon el a..."
Ha nem lenne forgalom az utakon, nem kellene azzal foglalkozni, hogy bizonyos dolgok (pl parkoló autók) nem mindig ugyanott helyezkednek el, akkor ez nem is lenne olyan megoldhatatlan feladat.
Az űrben pedig nem nagyon van forgalom, és az ott keringő tárgyak sem igen változtatják a pályájukat csak úgy ok nélkül.
2007. máj. 11. 16:48 | válasz | #2
grat grat na végre! freelancer!
Balu0  
2007. máj. 11. 15:07 | galéria | válasz | #1
Ügyes.. ez a dolog még nagyon hasznos lesz ha nagyobb hajókat karunk föld körüli pályán összerakni..