Megvan az első lakható exobolygó
2007. április 26. 09:26, csütörtök
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai felfedezték a Földhöz eddig leghasonlatosabb Naprendszeren kívüli, úgy nevezett exobolygót. Sugara mindössze 50%-kal nagyobb a Földénél és a modellek szerint alkalmas a folyékony víz hordozására.

Hirdetés

A svájci, francia és portugál tudósokból álló csapat az ESO 3,6 méteres távcsövével fedezte fel a Föld felturbózott mását, ami körülbelül ötszörös tömeggel rendelkezik bolygónkéhoz képest. Egy vörös törpecsillag körül kering, melynek csatlósaként korábban már felfedeztek egy Neptunusz méretű óriásbolygót. Nagy valószínűséggel a bolygórendszer tagja egy harmadik objektum is, ami az előzetes adatok szerint a Föld tömegének nyolcszorosával bírhat.

A most felfedezett exobolygó az eddig észleltek legapróbbika. Napja körül egy teljes kört 13 nap alatt tesz meg. 14-szer közelebb helyezkedik el csillagához, mint a Föld a Naphoz, azonban ez az arány kiegyenlítődik, mivel a Gliese 581 jelű vörös törpe kisebb és hűvösebb is a Napnál, fénye sem olyan erős, így a bolygó a rendszer lakható területén fekszik, ahol a víz képes folyékony állapotban maradni. A kutatók becslése szerint a bolygó felszínén 0 és 40 Celsius fok közötti hőmérsékletek uralkodnak, sugara is csupán másfélszerese a Földének. A modellek szerint felszíne sziklás és nem kizárt hogy óceánok borítják.

A folyékony víz az általunk ismert élet szempontjából rendkívüli fontossággal bír. A hőmérséklete és viszonylagos közelsége miatt ez a bolygó kiemelt fontossággal bírhat a jövő Földön kívüli életet kereső projektjei számára, vélekedik Xavier Delfosse, a francia Grenoble Egyetem csillagásza, a kutatócsoport tagja. Az anyacsillag, a Gliese 581 egyike a hozzánk legközelebb eső 100 csillagnak, "mindössze" 20,5 fényévnyire található a Mérleg csillagképben. Tömegét tekintve a Nap harmada, fényessége azonban ötvenszer alacsonyabb, típusa szerint pedig a galaxis leggyakoribb csillagai közé tartozik.


Valahogy így nézhet ki a Gliese 581 bolygórendszere

A fenti százas listán 80 vörös törpe található. Ezek ideális célpontok, ha az ember kis tömegű, folyékony vízzel rendelkező bolygó után kutat, magyarázta a csapat másik tagja, Xavier Bonfils, a Lisszaboni Egyetem munkatársa. Két évvel ezelőtt ugyanez a csapat fedezte fel a fentebb említett Neptunuszhoz hasonló bolygót. Ez az gázóriás jóval beljebb helyezkedik el Föld-szerű társánál, 5,4 nap alatt kerüli meg csillagát. A Genfi Csillagvizsgáló tudósa, Stéphane Udry által vezetett csapat már akkor észlelte egy másik bolygó jeleit, ezért újabb méréssorozatot indítottak el és így bukkantak rá a szuper-Földre. Emellett egy harmadik, 8 Föld-tömegű bolygóra utaló jegyet is találtak, tehát a Gliese 581 körül kialakult rendszer legalább három tagot számlál.

A felfedezés az ESO Chilében található távcsöve HARPS műszerének, a világ talán legpontosabb spektrográfjának köszönhető. A HARPS a radiális sebességet méri 1 m/s-on (3,6 km/h) belüli pontossággal - ez a módszer az exobolygók felderítésének eddigi legsikeresebb eszköze.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. máj. 16. 23:01 | galéria | válasz | #215
Hát, ez a hír megdöbbentett. Már nem csak egy foltként látjuk az exobolygókat, hanem olyan jellegzetességeket is meg tudunk különböztetni, mint a Nagy Vörös Folt a Jupiteren.
Zeccc  
2007. máj. 12. 13:05 | válasz | #214
Milyen állat lenne, iwiwen a hol laxnál aztis kitudnád választani, hogy Gliese 581 vagy Föld :DDD
2007. máj. 06. 13:07 | válasz | #213
Nem erre gondoltam, csak nem tudom most megtalálni amire gondolok, mert a projekt nevét sikerült elinnom :) De az még csak kísérleti, egyelőre még csak földi szimulációknál tartanak a módszer életképességének vizsgálatában.
2007. máj. 05. 19:00 | válasz | #212
Epikurosz, ne csodálkozz babajaga szkepticizmusán, bennem is felmerül nagyon sok kérdés, a lényeg viszont sztem az, hogy "ezt a munkát" és magyarázkodást inkább a csillagászokra bízom, lévén, hogy ők tudják mit csinálnak, szemben velem, egyszerű halandóval, aki jobb esetben csak kifekszik a fűre és kémleli a csillagos eget.

BABAJAGA: neked meg csak annyit, hogy a csillagászoknak ez a felfedezés egy világos pontocska a nagy sötétségben, senki sem állítja, hogy holnap már el is utazhatsz egy ilyen bolygóra!
2007. máj. 05. 17:35 | galéria | válasz | #211
2007. máj. 05. 17:33 | galéria | válasz | #210
Ez meg a Terrestrial Planet Finder:
2007. máj. 05. 17:32 | galéria | válasz | #209
Ilyen lenne a Kepler űrhajó:
2007. máj. 05. 13:13 | válasz | #207
Hát nem találom az erre vonatkozó cikket, de az alapelve az lesz, amit a nap koronájának vizsgálatánál alkalmaznak, amolyan 'kitakarásos' módszer. De mind1 végülis. Készül. De persze nem kell elhinni.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. máj. 04. 19:44 | válasz | #206
Érdekes lenne, ha tudnának olyan távcsövet építeni...
2007. máj. 04. 18:34 | galéria | válasz | #205
Amúgy megsúgom nektek: az a nemzet - feltételezve, hogy a Föld továbbra is nemzetekből fog állni! - amely eljut előbb egy ilyen földönkívüli civilizációhoz, hatalmas előnyökre tehet szert. gondoljunk csak az Atlanti-óceán keleti partján fekvő gyarmatosító államokra. Mihelyst felfedezték Amerikát, olyan, korábban jelentős európai befolyással bíró államok, mint Velence és más olasz városállamok, Magyarország, Lengyelország, a Pápai Állam jenetősége hirtelen elpárolgott.
gyozo  
2007. máj. 04. 18:18 | válasz | #204
Na, emberek, akkor lehet faragni az űrhajót :)
Végre nagyobb a tét, mint egy politikai diadallá kovácsolt villámlátogatás a Marsra.
2007. máj. 04. 16:51 | válasz | #203
Igen ez csak közvetett mérés, de már készül a távcső amivel direkte a bolygót lehet megfigyelni. Annak azért hinni fogsz nem?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. máj. 01. 01:12 | válasz | #202
Értem én, csak hát periodikusan ismétlődő dologból sok minden van... Szóval az én szememben nem kétséget kizáróan bizonyított a dolog. De végül is tökmindegy. Gondolom sok száz(?) évig nem lesz élő ember, aki erről személyesen megbizonyosodna. A ma élők közül biztosan senki. Így aztán szabadon lehet halandzsázni a lebukás veszélye nélkül.
2007. máj. 01. 00:29 | válasz | #201
Igen mástól is lehet, hogy változik a színe, csak akkor miért ritmikusan, miért pont úgy, ahogy a képletek mutatják? Mert ha ezt a színváltozást valami más okozná, mocskosnagy véletlennek kellene lennie ahhoz, hogy pont ugyanúgy változzon, mint ahogy a keringés miatt kellene... hű ezt nem biztos, hogy teljesen érthető lett.. :)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 30. 22:11 | válasz | #200
Én azért nem vennék mérget erre. Az, hogy valaminek hogyan változik a színe, az nem feltétlenül csak a sebességváltozása miatt lehet.
ge3lan  
2007. ápr. 29. 19:53 | válasz | #199
Nahát!
Pont ezt mondtam én is, hogy még a sugarát sem tudjuk.
2007. ápr. 29. 19:35 | galéria | válasz | #198
Ezt senki nem állította. De alapvető jellemzőket ki lehet ókumlálni.
2007. ápr. 29. 17:21 | galéria | válasz | #197
Nehogy a Szaturnusz jellemzőit meg egy fényévekre levő objektumét ugyanolyan pontosan meg lehet határozni.Amit még nem is látnak.
2007. ápr. 29. 17:11 | válasz | #196
Ok, de én erről a mérésről beszéltem :)

Egyébként több bolygót is meg tudnak határozni ezzel a módszerrel wanek. Ugyanis a sebességet nagyon pontosan tudják mérni. Ha pedig ez megy, a sebesség változásából számolható, hogy hány darab, milyen tömegű, és mekkora keringési idejű bolygók váltják ki a hatást. Nem mondom, hogy egyszerűen, biztos van vagy 3 oldalnyi képlete :) De számolható.
2007. ápr. 29. 12:09 | galéria | válasz | #195
Amúgy a Wiki annyi kersési módszert felsorol, hogy bele lehet zavarodni.
2007. ápr. 29. 12:05 | galéria | válasz | #194
Oksi, de itt több módszer is rendelkezésre állt: színképelemzés + gravitációs lencsehatás.
ge3lan  
2007. ápr. 29. 11:57 | válasz | #193
Ha egy fizikai jelenséget le tudunk írni valamilyen pontossággal, akkor ugyanezt a fizikai jelenséget máshol is le tudjuk írni ugyanilyen pontossággal.
Az a nem triviális, hogy mindenhol ugyanaz van-e meg hogy egyéb ismeretlen jelenség van-e az ismertek mellett.
2007. ápr. 29. 10:11 | galéria | válasz | #192
Csak azt felejted el hogy az űrhajózási számítások közelre vonatkoznak. Nehogy már sokkal nagyobb távolságra is ugyanolyan pontosak legyenek.
ge3lan  
2007. ápr. 29. 01:40 | válasz | #191
Igen, először 1 bolygóról volt szó, most találtak még 2-t. De ha lesznek pontosabb mérések lehet még kisebbeket is találnak ott.
Nem tudják hány bolygó van ott összesen, csak azt, hogy a mért értékeket hánnyal lehet megmagyarázni.

2 kattintásnyira van a szerzők írása, ha érdekel azt olvasd el.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 29. 00:42 | válasz | #190
"Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledő csillagé az ultraibolya felé tolódik" - ha csak egy bolygóról van szó, akkor ez akár még elfogadható is lenne. De valószínűleg több bolygó is van, így ez a számítás már eléggé necces. Meg ha nem látják a bolygót, akkor egyáltalán honnan tudják, hogy abban a naprendszerben hány bolygó van? Lenne még sok kérdés, de nincs értelme.
2007. ápr. 28. 23:28 | válasz | #189
Nem tudják mérni a sugarát, ez csak következtetés, a harps mérésének 'mikéntje' erre alkalmatlan. Mivel a módszer nem a bolygót figyeli meg, hanem a bolygónak a csillagra gyakorolt gravitációs hatásából eredő mozgást--->a csillag mozgását figyelik. Ezt tudják mérni spektográffal. Ugyanis a távolodó csillag színképe a vörös felé, a közeledő csillagé az ultraibolya felé tolódik. Valami filmben azzal érzékeltették ezt, hogy ugyanúgy mint egy közeleledő mentőautó hangja magasabb a távolodóé mélyebb. A nos ezt a bolygót ezzel a módszerrel fedezték fel, ebből a mérésből viszont átmérőt...nos a módszer erre alkalmatlan. Ha feltételezzük, hogy sziklából van akkor kiszámolható, de ez csak feltételzés. Jelenleg tudtommal ma is működő technika az átmérő 'mérésére' a bolygóátvonulás. Ez akkor van, ha a bolygót pontosan a keringési síkjából látjuk és elhalad a csillag előtt(nagyon ritka és ideális eset). Az ekkor bekövetkező fényesség csökkenésből már számolható az átmérő, persze csak hozzávetőlegesen. De jelen esetben nem az utóbbi módszerrel történ a felfedezés.

Egyébként már készülőben van egy új távcső, ami alkalmas lesz a közvetlen megfigyelésre. Akkor majd kiderül minden kétséget kizárólag az átmérője :)
ge3lan  
2007. ápr. 28. 23:22 | válasz | #188
A legjobb példa arra, hogy a Newton féle gravitációs törvény is zsír jó. A Cassini szonda is ennek segítségével látogatta meg a Titánt.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. ápr. 28. 23:13 | galéria | válasz | #187
A tervek arra az esetre készültek, még a 60-as évek közepén, hogyha az oroszok előbb eljutnak a holdra, ezzel újra visszavághassanak az amik. Az amik jutottak először a holdra, innentől nincs mit túllicitálni, további tervek -> kuka.
ge3lan  
2007. ápr. 28. 23:12 | válasz | #186
vagyis preprint írását
ge3lan  
2007. ápr. 28. 23:11 | válasz | #185
Nahh, azt én is látom. De elolvastam a szerzők prepint írását. Ott fel vannak sorolva táblázatban az eddig ismert paraméterek. A sugár nincs köztük, azt nem mérték meg, nem is tudták volna. Egy másik cikkre hivatkozva becsülik, amiben egy modellt készítettek kőzetbolygók belső összetétele, tömege és sugara közötti összefüggésre.
2007. ápr. 28. 21:12 | válasz | #184
kár h számunkra nem lakható me fel se bírnánk emelni a lábunkat XD
2007. ápr. 28. 20:35 | galéria | válasz | #183
"Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. "

Fuss neki még1x!

Ha a csillagászai számítások pontatlanok lettek volna, az a rakat sok űrhajó és szonda úgy elhúzott volna a célpontok mellett, mint a pinty. Ehhez képest azért apollóék is visszajöttek. Vágod?
2007. ápr. 28. 20:33 | galéria | válasz | #182
Hogyne tudnád!
Ismerjük a sugarát, 50%-kal nagyobb a Földénél. Mi kell még, ti telhetetlenek. Ébresztő! vagy: tessék kávét inni, mert nehéz lesz így jót dumcsizni. :-)
ge3lan  
2007. ápr. 28. 19:05 | válasz | #181
Csillagászaton kívül is előjönnek állatságokkal, vízautóval, örökmozgókkal, és mindenre van vevő is. De a találmány/elmélet minősíti a támogatóit és viszont is.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 28. 14:45 | válasz | #180
Én ezt nem így látom.
L3zl13  
2007. ápr. 28. 14:36 | válasz | #179
Bárki bármilyen állatsággal előjöhet a csillagászatban, de ha nem képes meggyőzően alátámasztani az elméletét számításokkal vagy ütközik más megfigyelésekkel akkor a többi csillagász a földbe döngöli az elméletével együtt. (átvitt értelemben persze. :D)
Ami pedig a számításokat illeti. Szerintem bíztató, hogy rengeteg dolgot előre meg tudtak jósolni ezen számítások segítségével, amelyeket utánna megfigyelésekkel sikerült alátámasztani. Szerintem jófelé kapisgálnak.
2007. ápr. 28. 14:26 | válasz | #178
Ha nem tudják megfigyleni a bolygóátvonulásos módszerrel, akkor nem tudják megmondani az átmérőjét, csak a tömegét. Az hogy sziklából van csak egy következtetés nem tény. Egyébként szerintem azért gondolnak kőzetre, mert egy ilyen kis tömegű és a napjához ennyire közel keringő gázbolygó nem jöhet létre, hisz a környező anyagot inkább a csillag gyűjtené be(ez csak saját gondolat nem kell kövezni :) ). Az hogy sziklából van az csak feltételezés. Jah és egyátalán nem mindegy, hogy lakható vagy lakható zónában található, mert a holdunk is lakható akkor ennyi erővel, hisz a lakható zónában van. Arra sincs semmi bizonyíték még, hogy légköre lenne, csak annyit tudunk, hogy egy ekkora tömeg képes légkör megtartására.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 28. 13:39 | válasz | #177
Volt motiváció, hiszen a tervek azért készültek. De a józanabbul gondolkodók nem adtak rá zsetont, mert semmi haszna nincs.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 28. 13:38 | válasz | #176
Az a legnagyobb baj a csillagászattal, hogy az állításaik nagy része csupán feltételezés, jó estben számítás. De a számítások a jelenleg ismert törvényszerűségek alapján történik, márpedig maguk is elismerik, hogy azok nem feltétlenül igazak. Olyan a ténykedésük, mint a gazdasági életben a vadkapitalizmus. Bárki bármilyen állatsággal előjöhet.
Tetsuo  
2007. ápr. 28. 13:36 | válasz | #175
Tervek voltak, de pénz és igazi motíváció nem volt rá.
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 28. 13:22 | válasz | #174
"Azóta igazán nem is akart se tovább, se odaáig elmenni." - Ez nem így van. A nagyszabású tervekben (igérgetésekben) szerepelt a Vénuszra és a Marsra való utazás. Már rég ott kellene lenniük...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2007. ápr. 28. 13:17 | válasz | #173
És akkor most mennyivel vagy beljebb? Lehet ilyesmikkel játszadozni, de itt ugye arról van szó, hogy majd az emberek utaznak, illetve települnek. Ezen a szondák nem sokat segítenek.
2007. ápr. 28. 10:20 | galéria | válasz | #172
"ha valaminek tudod a tömegét és a térfogatát,"

A feltételezés nem tudás.
2007. ápr. 27. 23:00 | galéria | válasz | #171
Na, nem zárszónak, de a végén még valami: a mesékben 3 nap volt egy esztendő. Vagy a meseírók elértették a dolgot, és a 13 napot csak háromnak írták, vagy van még egy olyan exobolygó is, ahol a kis vörös törpe napocska körül három nap alatt száguld körbe az a bizonyos mesékkel teli exobolygó. :-)
2007. ápr. 27. 22:41 | galéria | válasz | #170
" A kutatók becslése szerint"

Ez neked konkrétum? Ez tudás?
2007. ápr. 27. 21:33 | galéria | válasz | #169
ge3lan  
2007. ápr. 27. 21:26 | válasz | #168
Nem tudjuk a térfogatát.
2007. ápr. 27. 20:30 | galéria | válasz | #167
nem feltételezés, hanem matematika.
ha valaminek tudod a tömegét és a térfogatát, akkor ott nincs mese: meg tudod különböztetni, hogy gázóriás-e vagy kőzetbolygó.
(amúgy a másik kettő gázóriá, merthogy 3 van neki)
következő kérdés?
2007. ápr. 27. 19:08 | galéria | válasz | #166
"de itt kifejezetten kőzetbolygóról van szó, úgyhogy kifogás visszautasítva."

Feltételezésen hogy lehet lakni? Én azt utálom mikor feltételezéseket 100%-os igazságnak vesznek.
2007. ápr. 27. 19:02 | galéria | válasz | #165
A cím teljesen rendben van. Lakható vagy lakható zónában lévő: egyik sem garancia arra, hogy lakott is. Lakható zónában lehet gázbolygó is, de itt kifejezetten kőzetbolygóról van szó, úgyhogy kifogás visszautasítva.
2007. ápr. 27. 16:58 | válasz | #164
A cím az tényleg vacak..mert nem lakhatót, hanem lakható zónában található bolygót kellett volna írni.. ezt elismerem, de akkor sem értelek, itt azért sokaknak leesett, hogy a cikk fele hipotézis... és csak néhány konkrét tényszerű következtetés van, mint pl. a tömege vagy a keringési ideje.
ge3lan  
2007. ápr. 27. 16:15 | válasz | #163
Csak a tömeget tudták kiszámolni, az átmérő abból a feltételezésből jött,hogy kőzet.
Átmérőre akkor lehetne valamit mondani, ha meg tudnánk figyelmi mekkora fényességcsökkenést okoz amikor elhalad a csillaga előtt. De nem tudom a keringési sík merre áll, lehet ilyenre esély sincs.
2007. ápr. 27. 16:07 | válasz | #162
Pedig van már olyan exobolygó, amit közvetlenül, távcsővel figyeltek meg.
Tavalyi hír volt, itt az SG-n is.
Igaz, az egy "kicsit" nagyobb volt ennél és messzebb a napjától (kb 20 cs.e.).
2007. ápr. 27. 15:59 | válasz | #161
Szerintem meg ahelyett, hogy élet után kutatnak a világűrbe egy nagy távcsővel,
a környezetszennyezést és az állatfajok kipusztulását állitanák meg! Azt a
rengeteg pénzt legalább költenék ilyenekre.
L3zl13  
2007. ápr. 27. 15:51 | válasz | #160
"Az hogy kőzetbolygó-e még nem tudható"
1,5x földátmérővel és 5x tömeggel nem igen lehet más szerintem.
2007. ápr. 27. 15:51 | galéria | válasz | #159
Amúgy ez egy kúl hely (exobolygók nyilvántartása).
ge3lan  
2007. ápr. 27. 15:42 | válasz | #158
Mi lenne, egy olyan mondat amire mindenki felfigyel. Nem hiszem, hogy egy percig is azt kéne gondolnod,hogy az sg egy hiteles forrás ilyen témában. Ez nem szaklap, olyat írnak ami nagyobbat szól. Biztos észrevetted már több esetben is ezt. De korrekt módon ott van a link az ESO hírére.

A csillag lakható övezetében van a bolygó amin lehetséges, hogy folyékony a víz, már ha van rajta. Így nem lehet kapásból kizárni, hogy valami áltanuk ismert életforma ott megélhessen. Semmi több nincs egyelőre.

2007. ápr. 27. 15:41 | galéria | válasz | #157
No, csak azért, mert tudom, hogy bolondultok a grafikáért.
2007. ápr. 27. 15:27 | galéria | válasz | #156
Amúgy, ha kíváncsi vagy itt megkukkolhatod a Föld (Nap) szomszédságát 50 fényév sugarú körön belül.
A Gliese 581 csillag sajnos nincs a képen. 1400 csillagrendszer van amúgy eme kis sugarú körön belül is, tehát egy kőhajításnyira tőlünk már valószínű, hogy vannak lakható (lakott) bolygók.
2007. ápr. 27. 15:23 | galéria | válasz | #155
"Az hogy kőzetbolygó-e még nem tudható, hogy életre alkamas-e meg pláne nem"

A címben mégis mi van?
ge3lan  
2007. ápr. 27. 15:20 | válasz | #154
Találsz egy linket a 2. bekezdésben. Gondolod az ESO nem tudja hol milyen távcsöve van?
Csak La Sillaban ezek vannak: link
Aztán ott vannak még a Magellán távcsövek, a SOAR meg a déli Gemini is. Meg még több is amiket nem ismerek.
2007. ápr. 27. 15:17 | galéria | válasz | #153
Abramovics nem fog űrbe menni orosz hajón aranyos kacsám, mert körözik a ruszkik. Legfeljebb amcsikkal.
brueni  
2007. ápr. 27. 15:14 | válasz | #152
bocs, van nekik, de az 3,5-ös
ge3lan  
2007. ápr. 27. 14:12 | válasz | #151
Itt egy legalább 3 vagy 4 test problémáról van szó. A csillagot mozgatják a körülötte keringő földtömeg nagyságrendű égitestekk. Most mik ezek, ha nem bolygók?
Az hogy kőzetbolygó-e még nem tudható, hogy életre alkamas-e meg pláne nem.

Mágneses teret is csak közvetetten tudunk megfigyelni, mivel az nem vigágít, zajong stb. Ettől még nem kamu azt mondani,hogy helyenként van ilyen.
Petko  
2007. ápr. 27. 13:49 | galéria | válasz | #150
valahol írták hogy mindíg ugyanaz az oldala fordul a csillag felé akkor => ugyanannyi a saját tengere körüli forgássi sebessége, mint a csillag körüli forgási sebessége
2007. ápr. 27. 13:42 | válasz | #149
Ha ez igy van akkor.....
Menjunk!!!!
brueni  
2007. ápr. 27. 13:30 | válasz | #148
1. chilében nincs 3,6 m-es teleszkóp, csak 8,2m-esek, meg 1,8-asok vannak.
2. nincs szó a cikkben arról, hogy mi a tengelykörüli forgássebessége a bolygónak. szerintem ez befolyásolja a lakhatóságot. nem mindegy, hogy 24, 2,4 vagy 240 földi óra ott egy nap.
Balu0  
2007. ápr. 27. 13:21 | galéria | válasz | #147
Rosszul tudod... Egy holdutazás költsége nem túl nagy... egy pár olimpiai stadion épitésének árából 2-szer is elmehetsz... Persze viszonyítás kérdése..

Pont most olvastam külföldi hírportálom hogy az az orsz milliárdos muksi aki megvette azt a híres angol focicsapatot... (nem vagyok járatos a sportban bocs :D ) most tárgyal az orosz űrhivatallal egy magán holdutazásról.. az oroszoktól azt a választ kapta hogy 300 millió dollár.. az orosz üzletember meg hogy OK, annyi van... Most nem tudom, hogy csak egy hod körüli keringést , vagy leszállást is beleértettek, de ha csak egy kört mennek akkor is frankó lenne.

Szal lesznek itt még érdekes dolgok...
2007. ápr. 27. 13:14 | galéria | válasz | #146
"igen, közvetetten tudják csak megfigyelni."

Ja.
2007. ápr. 27. 13:12 | galéria | válasz | #145
De akkor ne hazudjanak olyant amire semilyen konkrétum nincs! Nem nekem kell magyarázkodni hanem annak aki valótlanságokat, feltételezéseket konkrét tényeknek állít be!
brueni  
2007. ápr. 27. 12:35 | válasz | #144
látom később is megválaszolódott
brueni  
2007. ápr. 27. 12:34 | válasz | #143
a "Marsi" dombok még szebbek. mind a kettő. kis bimbókkal a tetején. alatta kis lanka, kis vénuszdomb...
brueni  
2007. ápr. 27. 12:28 | válasz | #142
ja pl. startrek
brueni  
2007. ápr. 27. 12:25 | válasz | #141
ha helyesen értelmeznéd Einsteint, akkor
1. a fénysebesség nem elérhető, csak megközelíthető.
2 minél jobban megközelíted, a külső szemlélő számára annál gyorsabban öregszel, amíg te ebből nem veszel észre semmit.
vagyis, ha a fénysebesség 95%-ával utazol, oda-vissza 50 évet beleértve néhány ott töltött évet, addig a földon nem 50 év, hanem annak sokszorosa is eltelhet, míg te csak 50 évet öregedtél.
3. bebizonyitott dolog, hogy a hibernálás működik. pl pisztránggal. kipróbáltuk, de azt is tudjuk, hogy a megfagyó víz kikristályosodik és tönkrevágja a sejtfalakat. lásd a lefagyasztott eper felengedés után olyan lesz mint a pöcsöd nyáron a fekete farmerban. tehát ez sem tuti még...
Bexter   2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 05. 10. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. ápr. 27. 12:01 | galéria | válasz | #140
Amig nem megyünk oda addig maradnak a feltételezések :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2007. ápr. 27. 11:25 | galéria | válasz | #139
Eddig egy exobolygót sem lehet látni távcsővel, csak következtetni az ottlétére. Egyébként áruld már el milyen távcsővel lehetne látni többtíz, többszáz fényévnyire lévő, a csillagoknál sokkal kisebb, nem fénylő bolygókat?
2007. ápr. 27. 11:05 | válasz | #138
babajaga mindig ilyen, szokd meg;)
2007. ápr. 27. 11:00 | válasz | #137
Gyertek csak!
2007. ápr. 27. 10:59 | válasz | #136
Most nem értem ezzel mi a bajod, igen, közvetetten tudják csak megfigyelni.