Megismerhetjük a Nagy-piramis titkát
2007. március 23. 12:06, péntek
Hamarosan megnyitják a gízai Nagy-piramis különös ajtóit, melyek egyike titkos kamrát is rejthet, árulta el dr. Zahi Hawass, Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Bizottságának vezetője a Discovery News-nak.

Hawass, a világ egyik vezető egyiptológusa elmondta, a 4500 éves piramis egyik kamrájából kivezető déli járat második, illetve északi járat harmadik ajtaját az idei év végén fogják kinyitni.

Az i.e. 2550-ban Keopsz, más néven Kufu fáraó számára épült Nagy-piramis a Gízai-fennsíkon fekvő három tagból álló piramisegyüttes legnagyobbika. Az ősi világ még ma is álló utolsó csodája 2,6 millió köbméter anyagot tartalmaz, eredeti magassága 147 méter, melyből már vesztett egy kicsit. Alapjába kényelmesen beférne a firenzei dóm, a londoni Szent Pál és a római Szent Péter székesegyház, és még hely is maradna bőven.

Régóta tudják, hogy a gigantikus építményben több rejtett járatot is elhelyeztek, melyek titkos kamrákba vezetnek, ezek közül a legkülönösebb az a négy rendkívül szűk járat, vagy inkább akna, ami felfedezése, 1872 óta tartja lázban a régészeket. Ezek közül két járat a felső, úgynevezett "Király kamrájából" indul ki, és a szabadba vezet, az alsó kettő azonban, melyek a "Királynő kamrájának" északi és déli oldalából indulnak, eltűnnek a piramis belsejében.

A hiedelmek szerint ezek a mindössze 20 centi átmérőjű bejárati nyílással rendelkező járatok rituális átjárók a fáraó lelke számára a túlvilágra. Méretük miatt több mint egy évszázadon át feltáratlanok maradtak, elsőként 1993-ban egy német mérnöknek, Rudolf Gatenbrinknek köszönhetően sikerült felderíteni, aki egy robotot küldött be a déli járatba. A robot 65 méternyi utat tett meg a piramis belseje felé, amikor szembetalálta magát egy mészkő lappal, amit két réz fogantyúval láttak el.

A következő lépésre kilenc évet kellett várni, ekkor Hawass vette kézbe az irányítást és egy újabb robotot küldött a déli járatba, melynek útját élő televízióadásban követhették nyomon az érdeklődők. A lélegzetvisszafojtva figyelt akcióban a robot lyukat fúrt a mészkő lapba, majd a lyukon keresztül egy száloptikás kamerával bekukucskált a zárólap mögé, ahol a világ meglepetésére egyújabb zárólapra bukkant. Másnap Hawass robotja nekivágott az északi járatnak is, ahol 65 méter megtétele után ugyancsak a már a másik járatból ismerős zárólapba botlott.


Hawass, aki szinte egész életét a Nagy-piramis titkainak tanulmányozásának szentelte, egyértelműen a rézfogantyús ajtókat tartja az egyik legizgalmasabb felfedezésnek, különösen hogy a déli járat első ajtaja megegyező távolságra helyezkedik el az északi járat ajtajával. A régészek többsége egy titkos kamrát sejt a járat végződésében, melyben Kufu fáraó szobrát vagy akár valós sírhelyét feltételezik.

Hawass még márciusban kijelöli a feltárási projektben résztvevő csapata tagjait, akik vagy Szingapúrból, vagy Hong Kongból érkeznek majd. Egy bizonyos, az idén végre megtudhatjuk, mit rejtenek a piramis mészkő ajtói, ígérte az egyiptológus.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. szept. 09. 01:00 | galéria | válasz | #87
Melyik ajtó mögött?
2008. szept. 08. 17:04 | galéria | válasz | #86
Na megtudták már mivan az ajtó mögött?
2007. máj. 12. 10:38 | galéria | válasz | #85
Látom senkit sem érdekel, hogy elszámoltam valamit.
50 sornyi ember 10 kilóval számolva 10 másodpercenként 50x10 kg juttat fel.
2.5 tonna 50 másodpercenként. Ez se rossz.

Persze lehet, hogy egyszerűen felhúzták a köveket kötelekkel a földön gyalogolva.
200 ember 5 tonnát röhögve felhúz akárhova.

2007. máj. 10. 18:44 | galéria | válasz | #84
eredeti kep
2007. máj. 10. 18:43 | galéria | válasz | #83
60 tonnás szobor mozgatása
2007. máj. 10. 18:42 | galéria | válasz | #82
A piramisok építéséhez semmi különlegesre nincs szükség.
Kell sok ember, kötelek, jól csúszó vizes agyag, na meg sok idő.

A nílusi agyag különösen finom összetételű, amit a keramikusok tudnak is, de ami fontosabb: nagyon jól csúszik ha vizes.
A vizes agyag(clay) csúszási állandója 0.15 alatt is lehet. Egy kép fentmaradt, ahol egy szánon egy 60 tonnás szobrot húz
160 ember.
Nem nehéz kiszámolni, a vizes agyagon egy emberre kb 60000x0.15/160 kg jut. Ez 56.25 kg. Ennyit simán elhúz egy ember.
Jól látszik az is, ahogy egy ember locsolja a szán talpa előtt a talajt. A vontatók mehettek az agyag út melett a homokban.

Egy átlagos kő súlya 2.5 tonna volt, ami 24x könnyebb mint a szobor. Ehhez elég lenne 7 ember !

Tehát a szállítással nem volt ott semmi gond. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a rómaiak hány obeliszket szállítottak egyiptomból
rómába, van amelyik 320 tonnás volt. (google: obelisk ton vatican)



A következő probléma, hogyan juttassunk fel 2.5 tonnát mondjuk 50 méter magasra.
A megoldás egy még ma is használatos technika. Helyesebben kettő.
Az egyik az ellensúly, amit a liftekben alkalmaznak.

Át kell vetni a félig kész piramison egy(sok) kötelet, az egyik végére a felhúzandó kő, a másikra az ellensúly.
A piramis oldala nem véletlenűl olyan meredek amilyen.
Ennél a szögnél működik optimálisan az ellensúly. Ha nagyobb lenne a meredeksége a piramis oldalának,
akkor kicsi lenne a súrlódás, túl gyorsan menne felfele a kő. Ha laposabb lenne, akkor a nagy súrlódás miatt lefékeződne a kő.

Ez mind szép, de hogy jut fel az ellensúly?
Ez a másik technika, amikor sorba állnak az emberek, és pl vödröket adogatnak egymásnak .
A piramis két átellenes oldalát meghagyták lépcsősre, itt áltak az emberek, akik adogadták 5-15 kg-os köveket felfele
ellensúlynak. Lehetett az ellensúly homok is, de ez mellékes.
A másik két oldalán a piramisnak meg az ellensúlyos módszerrel mentek fel a kövek a gravitáció segítségével.
Senkinek sem kellet le-fel rohangálnia a piramison, megoldható minden egyszerűbben is.
És ahol egymás mellé már 3 ekkora monstrumot is fel tudtak húzni, ott volt egy egyszerű módszer.

Milyen hatékony ez a módszer?
A piramis 200 méter széles, a két átellenes oldalán 50 sor ember felfele simán elfért egy oldalon.
Ha 10 másodpercenként 10 kiló ellensúlyt adtak át egymásnak, akkor 2.5 tonna feljutott 25x10 másodperc alatt
ha csak egy sor volt ! Ha csak 10 sorral számolok, akkor már 25 másodperc alatt jut fel 2.5 tonna ellensúly.
25 másodpercenként feljuthatott egy kő !


Nem hinném hogy rámpák építésével killódtak volna, amikor ott volt a piramis oldala.





2007. ápr. 01. 09:14 | válasz | #81
"Motiváció lehetséges volt (vallás), az infrastruktúra lehetséges volt (élelmi, stb) és lehet h több ideig építették, mint ahogy most gondoljuk. Így már könnyen elképzelhető, ugye?"

Volt olyan egyiptomi vallás, mely kimondta, h a híveknek piramist kell építeni?
2007. ápr. 01. 00:40 | válasz | #80
Itt arról van szó, hogy kétféle fejlődés lehetséges egy adott probléma megoldásában:
- Egy adott technológia csiszolgatása.
- Új technológia bevezetése.
Egy adott technológiának mindíg megvannak a korlátai, ami miatt egy idő után a fejlődés nagyon lelassul. Ilyenkor kell egy új technológiára áttérni, aminek tágabbak a lehetőségei. Ez azonban azt is jelenti egyben, hogy a következő generáció számára a régi technológia megtanulása már semmiféle előnnyel nem jár, így ha a tudás nincs alaposan dokumentálva, egy pillanat alatt véglegesen elveszik.
Tehát nem csoda, hogy ma fogalmunk sincs, hogy építették a piramisokat.
És természetesen ez azt is jelenti, hogy abutaság azt mondani, hogy mivel mi X dologra Y technológiát használunk, régebben X-et nem tudhatták megcsinálni, mert nem volt nekik Y-juk. Sőt, minden technológiának sajátos jellemzői vannak, így könnyen lehet, hogy az újabb technológiával nem is lehet pontosan olyan dolgot csinálni, mint a régivel (vagy legalábbis nem hatékony). Például az autó gyorsabb és kényelmesebb,mint a ló, de nem talál haza egyedül (még).
Hasonlóan ma nem szokás sok tonnás kövekből építkezni, és nem is lenne sok értelme, de a piramisok építéséhez használt technológia valószínűleg így volt a leghatékonyabb (pl. sokkal kevesebb felületet kellett megmunkálni, mint kisebb kövek esetén).
2007. márc. 28. 20:10 | galéria | válasz | #79
Tipikus magyar mentalitás: nem lehet, ezért, meg ezért meg ezért.
Szeretnélek emlékeztetni, hogy a piramisokat nem magyarok építették - nem is tudták volna - hanem egyiptomiak. Így már teljesen más, ugyi?
2007. márc. 27. 18:24 | válasz | #78
Ez a kollektív humán intelligencia egy nagyon érdekes tulajdonsága. Bár szerintem minden, amit régen meg tudtunk csinálni, ma is elkészíthető, tehát nem váltások, hanem többé-kevésbé folyamatos bővülés tapasztalható.

Hogy ez a tulajdonság áldás-e, avagy átok, más kérdés. Biztos, hogy sokat segít abban, hogy egyre nehezebb feladatokkal tudunk megbirkózni, de probléma is, mert a feladatok szétosztása nem az üdvözítő út az autonóm rendszerek esetében. Nagyjából ezért lassul általában is a bonyolult rendszerek fejlődése. Azért rohadt nehéz űrhajót gyártani, mert másfél millió alkatrészből áll, és mindegyikhez kellett egy gyár, mérnökök hada és beszállítói lánc. A Space Shuttle mögött ott áll a Föld teljes ipara, és ha elromlik valamije az űrben, képtelenség helyben kijavítani, mert az összes gyárat nem viheti magával. Önjavító rendszerek kellenének, mint az emberi test, de ez egy alapoktól kezdve teljesen más technológiai gondolkodást igényelne a műszaki eszközök gyártásában.

Népszerű azt hinni, hogy tudásunk kizárólag az információban van. Pedig ha hirtelen egy fémevő baci megenné az összes gyártósort a világon, alighanem évszázadokig tartana, amíg újra számítógépeket tudnánk gyártani. Nem csak az információ mennyisége fejlődik, hanem az eszközeink minősége: a mai esztergapad egy olyan esztergapadon készült, amit egy még korábbi esztergapad gyártott... Ha ez a lánc elölről indulna, alighanem akkor is sokáig tartana újra legyártani a legutolsó modellt, ha maradnának könyvek arra nézve, hogy is kell.

A helyzet egyébként ugyanaz a DNS-sel: népszerű úgy gondolni, hogy pl. a humán DNS minden információt tartalmaz az emberről, azaz ha pl. átküldenénk rádióval egy szuper technológiájú idegen fajnak, képes lenne legyártani az embert. Hát nem, a DNS is csak egy könyv: azon fehérjék nélkül, amelyek képesek elolvasni, nem ér semmit. Az információ tekintélyes része a mama petesejtjében van, azon fehérjék konformációjában, amelyek aztán pl. a DNS-ről leolvasott peptidláncokat megfelelő formába hajtogatják, új fehérjéket hozva ezzel létre.
2007. márc. 26. 22:36 | válasz | #77
FEJLŐDÉS! Sokmindent csak így lehet elérni ill megérteni. Gondoljunk pl az elektronikára: ha egy távoli civilizáció csak annyit tudna rólunk, h használtunk számítógépet akkor nem tudnának rájönni, h hogyan is csináltuk mert nem azon az úton haladnának végig - ugye felfedezték a mágnesességet, a félvezetőket, az elektronikát, tök véletelenül a digitális technikát és így tovább.

Kleopátra idején a rómaiak felgyújtották az alexandriai könyvtárat ahol több százezer tekercs volt, szinte minden addigi tudós ember tudományával és ezek a fontos adatok örökre elvesztek, pedig (szerintem van rá esély) ott lehettek akár a piramisokról is dokumentumok. Egyszerűen elolvashatnánk, h mit és hogyan csináltak, de sztem csak rossz irányban indulunk el mi is.

Jártam már többször az Esztergomi-Bazilikában és egyik alkalommal (kb 5 éve) volt ott egy csapat akik régi épületek restaurálásával foglalkoztak (ceruzával rajzolták az egyik fal mintázatát papírra) és megkérdeztem egyiküket, h mégis hogyan csinálták azt a bazi nagy oszlopot amelyiknek a külsejéről hiányzott is egy darab? A fazon azt válaszolta, h ahhoz, h megtudjuk le kéne bontani az épületet az oszlop tetejéig úgyhogy csak találgatni lehet és a beszélgetésünk végén azt mondta, h mai technikával ilyet a legnagyobb építészek sem tudnak építeni, főleg úgy, h az száz éveket kibírjon.

Ilyenkor az jut eszembe, h minden kultúra csak a véletlennek köszönheti, h oda jutott ahova mert minden ember a kor feltalálóinak a kéznyomát hordozza, mert ha másfelé fejlődik a világ akkor a TÖBBSÉG kénytelen azt az utat járni. Én sem tudnék legyártani egy PC-t, hiába van itt a szemem előtt, fogalmam sincs a technológiáról és eszközeim sincsenek hozzá, h megcsináljam. Még egy tápkábelt sem tudnék csinálni, hiába is mennék rezet bányászni...
2007. márc. 26. 20:05 | válasz | #76
A nyílásokat 1870-ben fedezték fel. 1920-ban már megpróbált egy Dixon nevű pacák fémrudakkal belekotorni, nem sok sikerrel. Miután a járatok a piramis külseje felé haladnak és a királyi szobában is vannak ilyen nyílások, amelyek egyértelműen a külvilágba vezetnek, aligha fognak érdekes dolgokat találni, legfeljebb kijutnak a szabadba. Jó eséllyel ezek a középső (királynői) kamrához töltötték be ugyanazt a funkciót, mint a feljebb levő nyílások a királyihoz. A járatok vége pusztán 6 méterre van a piramis külsejétől - mondjuk azt nem értem, miért nem próbálnak odakinn is keresgélni.

Érdekesebb lehetne az az üreg, amit a mikrogravitációs mérések a királynői kamra alatt sejtenek, mert az tényleg a piramis közepén van, csak hát arra meg még nem kaptak engedélyt.
2007. márc. 26. 16:53 | válasz | #75
Pedig bezony például a magyar falun is nagyon sok szabadideje volt az átlag parasztnak telente. Nyaranta megszakadtak a munkától, de amikor a földeken nem lehetett dolgozni, a fonóban bohóckodtak, meg hímezték a matyót meg akkor tartották az esküvőket.
Spikee  
2007. márc. 26. 15:40 | válasz | #74
Erről a Hawassról már több könyvet is olvastam, hogy mekkora geci. Már ha jól tudom több mint 10 éve felfedezte egy tudós ezeket a járatokat. Neki volt egy roppant drága ilyen kis távirányítós robotja, és engedélyt kértek, hogy had nyissák meg a járatot, erre Hawassnak köszönhetően kibaszták őket az országból, és lezárták a piramist több hétre. A másik pedig az, hogy ami annó a Nationalon ment az kamu felvétel volt.
2007. márc. 26. 11:00 | galéria | válasz | #73
Nem omlott volna össze, Egyiptom volt az ókor éléskamrája kurva nagy népességgel és nagyon jó mezőgazdasági mődszerekkel.
Attól még nem lesz valaki fölösleges hogy éppen nem a földeken dolgozik és az ókori paraszt élete se arról szólt hogy 365 napból mindegyiket a földeken töltötte volna.

Szerintem kevered az ókort az őskorral.

Példa: a fáraóknak több tízezres hadseregük volt és azokat is tudták etetni.
2007. márc. 26. 10:38 | galéria | válasz | #72
lol
0Hanga  
2007. márc. 26. 10:32 | válasz | #71
Arra vissza térve, hogy mikor dolgoztak a piramison az emberek hát akkor amikor áradt a Nilus és a földeken nem tudtak dolgozni. A legtöbb központi hatalomba szettek dézsmát, és mellékesen még munkával is tartoztak az úralkodónak.
Tetsuo  
2007. márc. 26. 01:57 | válasz | #70
Nem mondtam h az volna a jó, csak példa volt, h mire lenne elég az a tőke, amit elherdálnak..

Szvsz Afrika menthetetlen, legalábbis most úgy néz ki; és hiszek a mondásban, miszerint nem halat kell adni a népnek, hanem meg kell tanítani halászni.
2007. márc. 26. 01:14 | válasz | #69
"A hidegháború alatt és ma is sok ország a fegyverkezésre költ esztelen pénzeket, amiből pl egész Afrika jól lakhatna."

Az se lenne megoldás ha Afrikát elkezdenénk támogatni, gyakorlatilag a korrupt elit réteget pénzelnéd.
Tetsuo  
2007. márc. 26. 01:09 | válasz | #68
É-Korea télleg rossz példa volt, de a román Ciauchesku (v h kell írni?) diktatúrája alatt sok ökörséget csinált a nép kollektívan, mert a seggfej úgy gondolta.
A hidegháború alatt és ma is sok ország a fegyverkezésre költ esztelen pénzeket, amiből pl egész Afrika jól lakhatna. Az ókori Egyiptomban ugyanígy miért ne csinálhattak volna -esztelenül- néhány piramist? Motiváció lehetséges volt (vallás), az infrastruktúra lehetséges volt (élelmi, stb) és lehet h több ideig építették, mint ahogy most gondoljuk. Így már könnyen elképzelhető, ugye?

Azért hozzáteszem, h sok furcsa dolog van a kultúrájukban/történelmükben és a jelenlegi hipotézisek gyenge lábakon állnak. Saját véleményem, h a piramisoknak más funkciót is be kellett tölteniük, mint 1 1szerű kriptának.
2007. márc. 25. 21:11 | válasz | #67
egyrészt most ez a fele-fele nyilván nem pontos arány volt, mert honnét tudnám a pontos arányt. másrészt ezeknek a diktatúráknak a monumentumai sokszor jóval többet bírnak, mint a demokráciák gazdaságos építményei. (elég csak mondjuk a pesti metró felújtásra gondolni, ahol az új már átadásakor beázott, a régivel meg harminc évig nem volt ilyen jellegű gond) egyébként példának nem csak Észak-Koreát lehetne hozni, hanem mondjuk a volt Szovjetúniót is, űrprogramostól meg Szojuzostól (nagyzásból is, tartósságból is jeles mindkettő, ha a hasonló erejű nyugati gazdaságokat nézem)
assdf  
2007. márc. 25. 18:33 | válasz | #66
Lehet hogy igy van lehet hogy nem. Mindenesetre amit te mondasz az alapján egyiptom összeomlott volna akármilyen fanatikusak is voltak az emberek. Az nagyon jó hogy az emberek fele a piramis épitésen dolgozott a másik fele meg a földeken, de akkor ezek szerint egyiptom nagyon túl volt népesedve hogy a lakosság fele tök fölösleges volt... mert ugye ez azt jelenti hogy mikor nem volt piramisépités akkor ezek csak otthon lógtak hisz a másik fele alapból is mindent meg tudott termelni... ugye érzed az ellentmondást.

De a fő gondom azzal amit te mondasz, hogy hozod példának észak koreát, de közben meg ők nemhogy piramist nem tudnak épiteni, hanem száraz kenyerük sincs..
Persze csingcsung (nagy vezir) megparancsolhatna a lakosságnak hogy épitsenek piramist, de kb. 3 hónapon belül éhen ill kihalna észak korea, a maradék meg ledöntené a rezsimet.
Ráadásul a piramis épités nehéz fizikai munka, itt egy kis éhezés nem fér bele, vagy ha igen, akkor az a piramis nem úgy lesz megépitve hgoy 5000 éven át áljon.
2007. márc. 25. 17:32 | válasz | #65
Emlékszel, hogy a II. világháború végén mi váltott ki megdöbbenést Japánban? Hogy megszólalt a császár. Akire istenként tekintettek. És akiért valszeg a fél népe meghalt volna, ha azt adja parancsba, hogy utolsó vérükig küzdjenek a partraszállók ellen. (de már előtte is akadtak pl. kamikaze pilóták szép számmal) Ez szinte a minap volt, 60 éve, mondhatni a mai világ egyik legfejlettebb országában. Na most cirka 5000 évvel ez előtt (tehát majdnem 100-szor olyan régen; szal nem nagyapáink korában, hanem úgy 200-300 iziglen visszamenőleg) az egyiptomi fáraókra szintén istenként tekintettek. (valszeg ha lehet mégúgyabbúl, mint 45-ben Japánban) Én a mai agyammal aligha tudom elképzelni, hogy mi mindent tettek volna meg érte, de azt még kevésbé, hogy mit nem. Viszont az egész tuti, hogy ha 1945-ben Japánban az életüket adták volna érte, akkor i.e. 3000-ben Egyiptomban egy "kis" éhezés lazán belefért mellette. És a demokratikus munkaszervezést (és a velejáró korrupciót) meg végképp egész felesleges ahhoz hasonlítani ami akkoriban ott folyhatott. Arrafele nem volt szakszervezet valszeg, sem sztrájk, és a korabeli körülmények között 5%os éves bércsökkenést (mondjuk ennyivel kisebb termést) valszeg észre se nagyon vettek, de ha mégis, különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak neki.

Amúgy a kérdésidre:
-ki és miből etette a munkásokat ha mindenki piramist épitett? (Mi van, ha a fele dolgozott a másik fele meg megtermelte az egésznek a kaja adagot?)
-ki dolgozott a földeken ha mindenki a piramist épitette? (Lásd. fent)
-ki mikor és hány évig képezte ki a brigádokat? (Ugye nem gondolod ezt komolyan? Ha te fél évet melózol építkezésen másik 99999 társaságában, jobb szaki leszel, mintha 3 évet végzed a szakmunkásképzőt. Ráadásul az akkori technológiák valszeg még kevesebb képzést igényeltek, mint a maiak)
-4 év alatt készült el a piramis... na ezen szarrá röhögtem magam. Egy normál emeletes házat nem tudnak sokszor felhúzni 2007-ben 3-4 év alatt, nemhogy egy piramist. És senkise jöjjön azzal hogy 100 ezer ember épitette, mert itthon sem nem azért épitik 1000 géppel meg 10 ezer emberrel mert nem lehetne, hanem mert a költségeket senkisem birná állni. Az akkori egyiptom sem birta volna állni hogy a dolgozó parasztok 3 vagy akár csak egy évig is ne dolgozzan a mezőgazdaságban. Egész egyiptom összeomlott volna és éhen halt volna a fél birodalom. (igen, mai gazdász szemmel a világon nem sok minden akad, amihez 100000 ember munkáskezét igénybe vennék egy demokráciában, mert inkább gépesítenek; de azért pl. egy Észak-Koreában már hamarabb elképzelhető ez; egy még egyszemélyibb irányításnál egy sokkal elmaradottabb társadalomban meg méginkább; személyi kultuszának méretétől függ, az meg Egyiptomban a fáraóra nézve erősen megvolt)
-A piramisok viszonylag szük helyen vannak. Gondoljatok bele hogy egy sziget fesztiválon 1 hét alatt mekkora szemét és sz@r hegy keletkezik. (Hát tudod azért a sziget fesztiválon az ott járók kicsit se arról híresek, hogy ügyelnének a környezetük tisztaságára. Ebben a tekintetben még akár 5000 éve is űberelhették őket.)
assdf  
2007. márc. 25. 17:16 | válasz | #64
Ebben egyetértünk ha már linuxban nem is :)
2007. márc. 25. 16:37 | válasz | #62
ezzel az egésszel az a gond hogy ahhoz hogy homokból egy ekkora buckát építs, és ezt folyamatosan ellásák(logisztika) és minden munkás élelmezése, stb megvalósuljon elég sok szervezés kelett. Ez nem megy úgy hogy márpedig ezt és ezt csinálod. Ezért is hülyeség a rabszolga mozi, ahol a munkásnak nagyon nem érdeke hogy dolgozzon. A másik hogy sok okoskodást összehordanak manapság, de mégsem lehet kijelenteni hogy így vagy amúgy készültek a piramisok. Hisz mindenhol arról olvasnánk hogy rájöttek. Ezek mind elmélet és egyik sem meggyőző. Nem hiába ez egy kúltúra volt. Manapság fejlett gépekkel csodálkozunk rajtuk. Minden tiszteletem az építőknek!
assdf  
2007. márc. 25. 16:28 | válasz | #61
egyébként itt is van még egy link, most olvastam.
piramis
assdf  
2007. márc. 25. 15:07 | válasz | #60
Nos itt a link: nagy piramis
Én ugyan nem számoltam utánna de ez a legfontosabb rész belőle:
"The accepted values by Egyptologists bear out the following result: 2,400,000 stones used ÷ 20 years ÷ 365 days per year ÷ 10 work hours per day ÷ 60 minutes per hour = 0.55 stones laid per minute."
Két perc per kő én 1 percre emlékeztem.

A gyorsitásra pedig néhány aprócska hátráltató tényező:
1, gondoljatok bele, egy picike 4-es metrót 30 éve nem vagyunk képesek megépiteni annyiba kerül. Ti viszont feltételezitek hogy az egyiptomi fáraó összecsőditett akárhány tizezer munkást a piramisépitésre. Ez nagyon tetszetős dolog fél óráig. Aztán ha valaki józan ésszel utánnagondol, felvetődnek a kérdések:
-ki és miből etette a munkásokat ha mindenki piramist épitett?
-ki dolgozott a földeken ha mindenki a piramist épitette?
-ki mikor és hány évig képezte ki a brigádokat? (remélem senkisem hiszi hogy egyiptomban, ami alapvetően egy mezőgazdasági jellegü ország volt, mindenki kömüves volt...)
-4 év alatt készült el a piramis... na ezen szarrá röhögtem magam. Egy normál emeletes házat nem tudnak sokszor felhúzni 2007-ben 3-4 év alatt, nemhogy egy piramist. És senkise jöjjön azzal hogy 100 ezer ember épitette, mert itthon sem nem azért épitik 1000 géppel meg 10 ezer emberrel mert nem lehetne, hanem mert a költségeket senkisem birná állni. Az akkori egyiptom sem birta volna állni hogy a dolgozó parasztok 3 vagy akár csak egy évig is ne dolgozzan a mezőgazdaságban. Egész egyiptom összeomlott volna és éhen halt volna a fél birodalom.
-A piramisok viszonylag szük helyen vannak. Gondoljatok bele hogy egy sziget fesztiválon 1 hét alatt mekkora szemét és sz@r hegy keletkezik. Ezzel ott is meg kellet küzdeni. Én nem hiszem el hogy akkoriban az emberek sokkal másabbak lettek volna mint ma, igy ami ma is óriási feladat az akkoriban mégnagyobb volt.

Egyszóval, csak azt akarom mondani hogy a legtöbb ember nem veszi számitásba azt hogy amikor kijelenti hogy 20 ezer ember dolgozott valamit, akkor azt a 20 ezer embert itatni, etetni kellet és persze a sz@rát is el kellet takaritani. A járványügyi dolgokról már nem is beszélve. Ha meg valaki azt mondja hogy 40 ezer ember épitette, akkor ezek a dolgok sokszor nem is duplázodnak hanem hatványozódnak.

Biróandrás a te elméleted is nagyon tetszetős, csak épp olyan fokú szervezést tételez fel, amit a mai napig senkinem sem sikerült még megcsinálni. Sajnos az az érzésem itt még senki sem járt a piramisoknál és nem is tudja elképzelni mekkorák azok a kövek, mert mindenki úgy vagdalózik velük, mintha tényleg csak azon múlna a dolog hoyg megfogja két ember és odahajitja. Ajánlom mindenki figyelmébe hogy probáljon meg a haverjaival egy autót a kerekei nélkül farönkökön 30 kilómétert arébbgörgetni, akkor majd rájönn hogy ez nem is oylan egyszerü.
2007. márc. 25. 14:04 | válasz | #59
"Kiszámoltak hogy a nagy piramisnál azt hiszem kb. 1 percenként kéne a helyére rakni egy követ hogy 20 év alatt felépüljön."

A megoldás két egyszerű ötlet : futószalag, és párhuzamosítás.
A kövek kifejtése, készítése, szállítása, és beépítése külön feladat, és esetleg még tovább osztható. Tehát ha minden fázishoz külön csapatot rendelünk, akkor jócskán felgyorsítható a folyamat, hiszen egyszerre több kövön is dolgozhatnak (minden kő más fázisnál tart).
Emelett egyszerre több ilyen "futószalag" is lehet, vagyis még sokszorozható a termelés sebessége.
A korlátozó tényezők:
1. A rendelkezésre álló nyersanyag mennyisége. Ezzel nem volt gond.
2. A szükséges munkások száma. Megint csak nem gond, tízezrével voltak.
3. Az építmény mérete (hány brigád fér oda). Szintén megvan.
Szóval semmi akadálya nincs, hogy átlagosan akár percenként a helyére kerüljön egy kő. És mint már alább leírták így nem is 20, hanem inkább 3-4 év alatt el is készül a piramis. A nagy kövek szállítására meg sokféle módszert kitaláltak már, a múltkor le is írtunk párat, most nem ismételném.
És még egy dolog : a piramisépítés nem úgy történt, hogy egyik reggel a fáraó úgy ébredt, hogy márpedig neki most kell egy ilyen qrva nagy bigyó több tonnás kövekből. Eredetileg kis sírhalmokból indultak ki normál méretű téglákkal, és fokozatosan több száz (akár ezer) és valatt jutottak el a nagy piramisokig. És ezek a köztes lépések megvannak még ma is, csak nem mutogatják a túristáknak, mert nem túl látványosak.
Szóval bárhogy is csinálták az egyiptomiak, bőségesen volt idejük csiszolgatni a technológiát.
Tetsuo  
2007. márc. 25. 13:21 | válasz | #58
Piramisoknál nincsen zárókő.
racsp  
2007. márc. 25. 12:26 | válasz | #57
Bezony akár 1 óra is lehetett egy kőtömb helyrerakása, de miért ne lehetett volna több "brigád" mondjuk mind a 4 oldalán pakolták a köveket, akkor 1 "brigád"nak már 4 órája volt 1 kőtöbmre. De akkár 100 "brigád" is pakolhatott 1xre és akkor mindjárt 4nap volt 1 kőre és ugye nem az eltúlzott 1 perc. Nyilván az 1 perc is hülyeség és a 4nap is, pedig csak a számokkal bűvészkedünk.
2007. márc. 25. 11:53 | válasz | #56
Jah igen, és most olvasom az indexen, hogy újabb elméletek szerint a 2,5 millió kőtömb lehet, hogy "csak" 0,6 millió, ami néggyel rögtön felszoroztatja a lentebbi számokat, tehát 24-32 perc-től akár óránként 1 kőtömbig juthatunk. (Azért ez már igen messze van a percenként 1-től)

amúgy ezekről a piramisokról nekem a Bábel story jut eszembe, amiben ugye az emberek - valaha régen - el akarták érni az isteneket és ilyen tornyo(ka?)t építettek; amiért aztán azok megharagudtak
2007. márc. 25. 11:43 | válasz | #55
Nah, erről az "1 perc alatt kellett 1 követ a helyére tenni, hogy 20 év alatt kész legyen storyról". A legnagyobb piramis kb. 2,5 millió kőtömböt tartalmaz. Ha percenként 1et a helyére tesznek, az óránként 60, naponta 1440, évente 525600, és nem egészen 5 év alatt 2,5 millió. Szal az "1 perc" az inkább úgy 6-8, de felkúszhat akár 15-re is, ha mondjuk az unoka fejezte be a piramist. Ez is baromi gyors, de mégiscsak 15-szörös az eltérés.
GVG  
2007. márc. 25. 11:07 | galéria | válasz | #54
lehet hogy azért építették a piramisokat, hogy lejárat legyen:
azaz azthitték jön az apokalipszis, így királyaikat ezekbe a lejáratokban eltemetve lassanként lemenekültek a titkos földalatti rendszerükbe, ahol nincs telefon/internet/tv<--mert a bazinagy kőtömbök meg a föld amúgyis leárnyékolna, de fejlett technológiájuk van. Néha feljönnek páran lakosnak álcázva magukat, hogy jót röhögjenek a kutatókon akik nemtudnak lejutni hozzájuk :D
(a nagyon fehérbőrű egyiptomiak feltünőek lennének így nem sokszor jönnek ki)

najó ez csak poén
racsp  
2007. márc. 25. 10:48 | válasz | #53
ja nem 6x annyi csak 3x, na akkor 21perc
racsp  
2007. márc. 25. 10:47 | válasz | #52
Ha 1 piramis másfélmillió kő és 20 évig épült akkor 1 kő 7perc és nem 1.
Ha 60évig épült akkor 1 kő már majdnem 45 perc.
assdf  
2007. márc. 25. 09:22 | válasz | #51
Ja igen, egyébként eredetileg azt akartam irni hogy rohadt óraátállitás, és jól agyonverném azt aki kitalálta miközben nyilvánvaló hogy semmit sem spórolunk.
assdf  
2007. márc. 25. 09:12 | válasz | #50
Igen, tudom mi is tanultuk a suliban. De mint emlitettem, az a gond hogy elméletileg 20 évig épült a piramis. Kiszámoltak hogy a nagy piramisnál azt hiszem kb. 1 percenként kéne a helyére rakni egy követ hogy 20 év alatt felépüljön. Na most, ez még mai technikával is szinte lehetetlennek bizonyulna. Nem csak oda kellet hajigálniuk a követ, hanem szépen odapasszintani méretre szabni stb stb, mindezt akkori technikával (nem volt még kerék sem).
Az általad emlitett módszered kiprobálták a gyakorlatban is, és csináltak egy pár kőböl álló piramist néhány hónap alatt... csak épp a nagy piramis másfél millió kőből áll.

Persze lehetséges hogy nem 20 év alatt épitették, hanem mondjuk 60. De ekkor is még mindig csak 3 perc van egy kő helyretételére... És minnél tovább húzzuk az épités idejét, szembesülünk egy másik problémával, éspedig hogy miért épitették?
Mert jelenleg azt mondják hogy a piramis a fáraók sirja (ez sem igaz teljesen, a legtöbbje a királysirban nyugszik) de ez feltételezi hogy max 30 évig lehetett épiteni egy ilyen piramist, figyelembe véve az akkor átlagéletkorokat.
Összegezve, valójában még ma sem tudjuk hogy pontosan miért és hogyan és mennyi ideig épitették a piramisokat.
2007. márc. 25. 03:24 | válasz | #49
"Igen, ezekkel az elméletekkel mindig az a baj, hogy tök jól müködik 1-2 kővel, majd mikor kiszámoljál hogy azzal a módszerrel az ismert kövek számában mennyi ideig tartana felépiteni a nagy piramist, mindig több száz év jön ki..."

Nehogy azt hidd!
Egy belső spirál mentén soronként felépíthető, ha a spirál egy kockányival a piramis külső fala mentén egy oldalnyi távolságon emelkedik egy szintet. Itt egy szint alatt egy kő magasságát értem. Ha letudnám rajzolni, érthetőbb lenne.
A végén csak a spirált kell betömni úgy, hogy mindig az előző kőig feltolják a következő követ.
Dr. Kotász
2007. márc. 24. 21:01 | válasz | #48
Jó jó, Egyiptomban ugye az egyiptomi "szabad" melósok, meg rabszolgák( ? ) építették a piramisokat. De Kínában, Boszniában, és Óceánia kis szigetein megalit tipusú építményeket vajon kik építették?
És miért? Mert egy ilyesminek nekiállni, bizony nem kis szervező munkát igényel. Az, h a fáraó emlékének..hmm lehet, h az egyiptomi freskók alatt más képek rejtőznek. ( persze az is érdekes, hogyan festették ki füstölgő olajmécsesek nélkül az a rentgeteg falfelületet. Vannak teóriák valami tükörrendszerről, amivel a napfényt betrükközték... sztem ki kellene próbálni, vajon sikerülne? Lehet a fénynél dolgozni, festeni?
Az egyik piramis teljesen dísztelen, semmi felirat nincs rajta, csak egy teljesen eldugott szobácska plafonján van beleírva a fáraó neve. A többi meg szépen kifestve stb..
2007. márc. 24. 18:36 | válasz | #47
A nagyobb katedrálisokat és bazilikákat is több generáció húzta föl. Úgy rémlik az öreg olasz módszere is ezen belül maradt (tehát 30-60 év). Nem emlékszem pontosan, picit kóma voltam.
assdf  
2007. márc. 24. 18:23 | válasz | #46
Igen, ezekkel az elméletekkel mindig az a baj, hogy tök jól müködik 1-2 kővel, majd mikor kiszámoljál hogy azzal a módszerrel az ismert kövek számában mennyi ideig tartana felépiteni a nagy piramist, mindig több száz év jön ki...
2007. márc. 24. 18:12 | válasz | #45
Homok lifttel. kijuggatták az alját, a homok ömlött kifelé, és így ereszkedett alá a zárókő. Egy olasz nyugdíjas építész (spektrumon vagy natgeon v. valamelyik ilyen csatornán) józan paraszti ésszel levezette hogyan rakhatták össze a piramist, túl sok ember sem kellett hozzá. A főarcheológus is bólogatott hozzá "ez a legvalószínűbb módja" a levitáló papok meg stb mellett. A kökveket sineken mozgatták, meg öntötték meg faragták meg stb, a fa sínt zsirral kenték, külső belső rámpákat használtak stb.
2007. márc. 24. 15:31 | válasz | #44
Egyébként nem fantasztikus hogy így megtudták építeni. Kíváncsi lennék mikor helyezték be a zárókövet. Mert utólag én elképzelhetetlennek tartom. Szal ezeket beleépítették?? vagy hogy?? mert véhgül is ki is lehetne húzni... tök jól nézne ki hogy mint egy kártyavár összeomolna az egész :D
2007. márc. 24. 15:29 | válasz | #43
ha emlékeim nem csalnak, az egyiptomiaknál még a rabszolgák elég kis számban voltak jelen. A munkások egyiptomiak voltak, az uralkodó parancsára vezényelték ki az embereket, és korlátozott időre csak, utánna visszatérhettek saját munkájukhoz. Persze ha úgy vesszük, ott mindenki az uralkodó szolgája volt.
piramis helyett inkább gúla formát említenék. Mivel az égbolt az emberek számára elérhetetlen>>logikus hogy az istenek ott lakoznak>>ezért megpróbálnak közelebb kerülni hozzájuk>>gúla forma a legkedvezőbb ha magas épületet akarunk építeni. Pl: a piramisokhoz hasonló magasságú tornyot elég nehéz lett volna építeni.
Másrészt a matematika rejtélyessége is közrejátszik. A háromszög mint síkidom speciális tulajdonságait már az egyiptomiak is ismerték, és a tégi időkben misztikus dolognak tartották a matematikát. Az egyiptomiak a számmisztikájukat próbálták épületükbe belehelyezni.
artschi   2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 01. 07. óta regisztrált VIP fórumozó
2007. márc. 24. 13:04 | galéria | válasz | #42
lol :D
2007. márc. 24. 04:29 | válasz | #41
Lehet hogy hülyeség volt megépíteni, de miért vonzódtak az emberek a föld minden táján a piramis formához? mert volt máshol is, és az elsők ha minden igaz földből voltak. Még kínában van pár ha jól emlékszem.

Az új kutatások szerint a munka alatt a közemberből nemes, felsőbb vezető válhatott. Sok felsőbb vezető csontjain találtak nyomokat, hogy ők is dolgoztak. Kicsit úgy néz ki hogy a rabszolgahajcsár mozi kezd megdőlni. Ők csinálták az első "büfét" halat adtak kis bódéból a megéhező munkásoknak. Ja és orvosi ellátást is kaptak. A nationalon, volt film az egyiptomban nemrég talált leletekről.
2007. márc. 24. 01:08 | válasz | #40
Matjoska. A nagy piramisban lesz egy kisebb piramis, a kisebb piramisban egy ujabb kisebb, majd a valtozatossag kedveert...
2007. márc. 23. 23:14 | válasz | #39
Vagy beküldi a robotot, és egy korábban elkészített videót játsz le élőbe' a jónépnek /mint a robot kameraképe/. Lesz ott még akárhány ajtó így
2007. márc. 23. 22:28 | válasz | #38
"Keopsz, más néven Kufu"
Felment a H betűk ára? :O
Kheopsz más néven Khufu (de létezik Hufu írásmód is.)
Tetsuo  
2007. márc. 23. 22:04 | válasz | #37
Hát én ezt is 'kimoderálnám'. Mellesleg, nem tudhatjuk h nem neki van igaza, hasonló hipotézis, mint a többi piramis-sztori. :)
GregSB  
2007. márc. 23. 21:26 | galéria | válasz | #36
Sőt, igazából nincs is semmiféle ajtó az igazi piramisban, ő épített egy alternatív járatot, amit telerakott ajtókkal, 10-20-al legalább, aztán minden 4. évben átfúr egyet, amit élőben közvetítenek a Netgeo-n ő meg kaszálja vele a pénzt. Okos ember ez a Hawass!
GregSB  
2007. márc. 23. 21:23 | galéria | válasz | #35
GregSB  
2007. márc. 23. 21:22 | galéria | válasz | #34
Persze, és csak poénból várt 4 évet ezzel ugye?
2007. márc. 23. 20:41 | galéria | válasz | #33
"FBI meg pár egyéb titkos szervezet vizsgálja a"

Az Amerikai szövetségi rendőrségnek ez aligha feladata. Ők az egész USA területén a bűncselekményeket derítik fel.
dcyrax  
2007. márc. 23. 20:36 | válasz | #32
én nem bírok várni, még ma tudni akarom mi van ott ! biztosan egy levágott alien fej
2007. márc. 23. 20:23 | válasz | #31
Miért lettem kimoderálva? Semmi olyat nem irtam????
2007. márc. 23. 19:43 | galéria | válasz | #29
Lol:D Hát te ritka nagy balfasz vagy:D
2007. márc. 23. 19:26 | válasz | #28
dr.Hawass nem hülye. Már régen tudja mi van bent. Mit gondoltok, mennyibe kerül egy olyan gép, ami egy vezetékkel és egy kamerával bearaszol? Max 1-2 milla.
Csak kell a hírverés, hogy a reklámértéket felstrofolja. Nagy pénz van benne.
Az egész a pénzről szól!
Tetsuo  
2007. márc. 23. 19:21 | válasz | #27
1 gyerek, sőt több is simán elférne benn.. csak használni kell a FŰRÉSZT! :D
Tetsuo  
2007. márc. 23. 18:39 | válasz | #26
Az FBI az nem titkos szervezet..
2007. márc. 23. 18:19 | válasz | #25
Alázattal csodáljuk egyszerűségedet
2007. márc. 23. 17:33 | válasz | #24
léry  
2007. márc. 23. 17:22 | válasz | #23
kiváncsi vagyok. remélem lesz róla sg cikk :)
2007. márc. 23. 17:21 | válasz | #22
Én kitágítanám a járatot akkorára, hogy be lehessen menni. Ettől még nem dőlne össze a világ. Pláne nem a piramis.
Szerintem fosnak az egyiptomiak, hogy nincs odabenn semmi látnivaló és onnantól a kutyát nem érdekelné az a gúlába rakott kőtömeg. Onnantól látnák az emberek, hogy mennyire is értelmetlen volt az egészet megépíteni és milyen hülyék voltak az egyiptomiak ősei, hogy ilyen haszontalanságra pazarolták az idejüket és az értékes rabszolgaerőt.
Ezzel az erővel megállhatnék Badacsony előtt is és csodálkozhatnék: húúú vazze mennyi kőőőő!! Persze azt nem emberek építették.
Az egész piramisban csak annyi az érdekes, hogy mekkora faszság volt megépíteni.

2007. márc. 23. 16:38 | válasz | #21
"Nincs itt semmi"- mondta dr.Hawass; mély, eltorzult hanggal; majd fénylő szemmel továbbállt.
rolika  
2007. márc. 23. 16:16 | galéria | válasz | #20
Kíváncsi vagyok, mit csinálnának, ha kiderülne, hogy tényleg van ott valami. A kis robot átfúrja az utolsó kőlapot is, bekukkant, meglát valamit. És mi történne ezután? A legidegesítőbb dolog lenne a világon, hogy van ott valami, de a piramis szétszedése nélkül csak egy nyomorult száloptikán keresztül lehet bámulni...
Egyébként remélem, Graham Hancock-nak lesz igaza, és tényleg valami k.rva nagy titok van odalent.
k9duli  
2007. márc. 23. 15:43 | galéria | válasz | #19
Lefogadom a vallás miatt fosnak, hogy majd a gonosz szellemek vagy mi....
GregSB  
2007. márc. 23. 15:41 | galéria | válasz | #18
"Azt sem értem, mi a rákért éppen Szingapúrból hoz "szakértőket" ??? Közelebb nem laknak??? ehh.. "

Laknak közelebb, de csak Szingapúrban laknak legközelebb olyanok, akik ilyen pici robotot el tudnak készíteni.
k9duli  
2007. márc. 23. 15:41 | galéria | válasz | #17
"egyiptomi kormány félti a piramist" Istenem de hülyék. Még egy atombomba sem tenne nagy kárt benne XD
Nem hogy egy távirányítós kis autó:)
GregSB  
2007. márc. 23. 15:40 | galéria | válasz | #16
Itt egy 2005 decemberi cikk Hawasstól, ami összefoglalja az akkor helyzetet a projectel.

És itt a kamra nyilása:


Kijavátanám magamat: még egy gyerek sem férne bele.

GregSB  
2007. márc. 23. 15:22 | galéria | válasz | #15
Miért nem jársz utánna a témának mielőtt hülyeségeket kérdezel?

Talán azért nem fúrta át a második ajtót, mert olyan messze volt hogy nem ért el odáig a fúrókar.

És nem azért tökölnek vele évek óta, mert nem tudnák megcsinálni, hanem mert az egyiptomi kormány félti a piramist. Hawassnak évekig kellett harcolnia velük, mire megengedték neki hogy bevigye a robotot. A járat egyébként iszonyatosan szűk, még egy gyerek is alig férne bele, és nagyon meredek. Sokáig tartott a robot elkészítése, ami ilyen kis és meredek helyen fel tud vinni magával egy fúrókart + kamerát, 65 méteren keresztül.
Dzson  
2007. márc. 23. 15:21 | galéria | válasz | #14
A Pilisben is lehetne érdekes dolgokat találni.
Dzson  
2007. márc. 23. 15:19 | galéria | válasz | #13
Már tudják, hogy mi van ott, azért nyitják ki "hivatalosan" az ajtót. FBI meg pár egyéb titkos szervezet vizsgálja a dolgokat, aztán odatoljákt azt a bohóc egyiptológus barmot aki majd megint szenzációnak állítja be, mint a szarkofág kinyitást. :(
2007. márc. 23. 14:54 | válasz | #12
Ilyesmivel tökölnek,Boszniábanmeg nincs elég pénz az ásatásokra..
nearo  
2007. márc. 23. 14:42 | galéria | válasz | #11
az lesz a vége, hogy rászabadítják Baal-t a világra-.-
k9duli  
2007. márc. 23. 14:39 | galéria | válasz | #10
Pár rúd dinamit és a munka elvan végezve XD.
Mit tökölnek már, adogatják egymásnak a melót.
Akkor röhögnék ha fal végén semmi nem lenne.Egy üres tér.Vagy egy WC :D
kow83  
2007. márc. 23. 14:33 | válasz | #9
4-es metrót neki.
2007. márc. 23. 14:22 | válasz | #8
Kell rakni rá egy ütvefúrót oszt csak arra kell vigyázni, hogy a piramis túloldalán leállítsák mikor átért :-)
2007. márc. 23. 14:20 | válasz | #7
Ugy emlexem hogy ez volt az amikor azon gondolkoztak sokat hogy vajon beomlana e a jarat hogyha kivednek vagy belefurnanak abba a kobe... nem azert nem csinaljak mert nincs ra teknika hanem azert mert tul veszelyes!
/Sorry nincs ekezetem[smile]/